Varga Judit közölte:
az Ab szerint Magyarországnak joga van megvédeni a határait, a magyaroknak joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni.
Az Ab döntése előremutató, mivel figyelemmel van arra, hogy a menekültügy, a bevándorlás jelenlegi, békeidőben született uniós szabályozása nem tud a valóság új kihívásaira, a gyökeresen megváltozott migrációs helyzetre reagálni – fejtette ki. Az államnak viszont kötelessége megvédeni az országot és az ott élő embereket.
Ha pedig valami nem működik és sürgősen meg kell oldani, akkor szükség van unortodox megoldásokra – fogalmazott.
Az Ab éppen azt mondta ki, hogy ameddig az uniós menekültügyi szabályok végrehajtása közös hatáskörben nem működik, addig a kormány a nem kizárólag közös hatáskörökben kezelheti a felmerülő valós problémákat.
Így például azt, hogy a visszautasított menedékkérők kétharmada mégis az uniós tagállamokban marad, tehát a valóságban nem működik a visszaküldés rendszere – mondta a miniszter.
Az uniós és tagállami közös hatáskörök, illetve a nemzeti hatáskörök viszonyában felmerülő problémák megoldásához alkotmányos párbeszédre van szükség a tagállami alkotmánybíróságok és az uniós intézmények között. Ezek a konfliktusok „csak hosszú és alapos alkotmányjogi párbeszéddel oldhatók fel” – jegyezte meg Varga Judit.
Az új európai szabályozás kidolgozása folyamatosan napirenden van – tette hozzá.
Kapcsolódó tartalom
Gulyás: Az Alkotmánybíróság megerősítette a magyar migrációs politikát
Alkotmánybíróság: Magyarország jogosult a hiányzó, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására
Varga Judit: Fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság!
Az Ab pénteken közzétett döntésében kimondta, hogy Magyarország jogosult a hiányzó, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Az Ab ugyanakkor leszögezte: nem vizsgálhatta azt, hogy konkrét esetben hiányos-e a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése, továbbá hangsúlyozta azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az uniós bíróság ítéletének felülvizsgálatára, valamint ebben az ügyben az uniós jog elsőbbségét sem vizsgálta.
A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter fordult az Európai Unió Bíróság egy menekültügyben hozott ítéletével kapcsolatban az Ab-hoz az alaptörvény értelmezését kérve.