Az ellenzék a 2010-es vereségét követően sem változtatott a magyarságot megosztani kívánó, a nyugati politikai köröket és nagytőkét kiszolgáló politikáján. A balliberális oldal tizenegy éve támadja a polgári-nemzeti kormány vívmányait, de az érveik kezdetben, bizonyos szakmai határokon belül még értelmezhetőek voltak, azonban a 2018-as kampánnyal kezdődően elindultak egy radikális úton, amelyen mára odáig jutottak, hogy az ország működéséről alkotott elképzeléseik még kiterjesztő interpretációval sem állják meg a helyüket az általuk – szavak szintjén – oly sokra tartott jogállamiság keretei között.
A balliberális oldal szélsőséges kommunikációjának egyik fontos mérföldköve az volt, amikor Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője 2019 áprilisában többmillió embert nevezett patkánynak az ATV műsorában, csak azért, mert a nemzeti oldallal szimpatizálnak. A kijelentés alkalmas az – Alkotmánybíróság szerint is elidegeníthetetlen – emberi méltóság megsértésére, illetve a Btk.-ban foglalt becsületsértés tényállását is kimeríti. Gyurcsány Ferenc tavaly augusztusban közzétett bejegyzésében fogalmazott úgy, hogy „Vidnyánszky és társai addig maradnak, amíg Orbán. Utána buknak. Sőt! Minden értelemben földönfutók lesznek.”
A Demokratikus Koalíció elnöke fenyegetésének címzettjei már nem a politikai élet szereplői, hanem az egyetemi, művészeti élet alakjai, a vagyonelkobzás pedig egy büntetőjogi intézkedés, amely kizárólag bűncselekmény elkövetése esetén, a törvényben taxatíve meghatározott esetekben szabható ki. A momentumos Szarvas Koppány Bendegúz ennél is tovább ment, és a pandémia első hullámának idején lámpavasra húzással fenyegette meg a járvány elleni védekezésben részt vevő kormányzati szereplőket. Hasonló retorikát folytat az ellenzék közös kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter, aki 2018-ban úgy fogalmazott: „Nem akarom mondani, hogy a kandelábereket mire lehet még használni a plakátok ragasztásán és helyezésén kívül…” A jelenleg Hódmezővásárhely polgármesteri tisztségét betöltő politikus a 2018-as kampány során nem csak a kormányzat tagjait, de a kormánypárti szavazókat is megfenyegette, amikor azt mondta: „a kormányt akkor is eltakarítjuk, ha ez holnap estére nem következik be, senki ne legyen nyugodt a fideszesek köréből.” Márki-Zay Péter 2021 februárjában, a járványhelyzet kellős közepén pedig arról elmélkedett az ATV-ben, hogy a tanárok és az orvosok radikális sztrájkmozgalmával „térdre lehetne kényszeríteni” az Orbán-kormányt. A legfrissebb, szélsőséges megszólalása a baloldali miniszterelnök-jelöltnek az volt, amikor arról beszélt, hogy a választók, akik támogatják a rezsicsökkentést és ellenzik a migrációt, olyanok mint sötétben tartott, trágyával etetett gombák.
Egyfajta fénytörést jelent a baloldalon, hogy legutóbb az ATV Egyenes Beszéd című műsorban Karsai Dániel és Kende Péter ügyvédek tételesen cáfolták, és szakmailag elfogadhatatlannak bélyegezték Fleck terveit.
A kommunikáció mellett, egyértelmű radikalizációs folyamat figyelhető meg a magyarországi baloldal alkotmányosság- és demokráciafelfogásában is. Míg egy 2013. január 23-i tárgyaláson a DK, az Együtt 2014 Választói Mozgalom, az MSZP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt képviselői egyetértettek abban, hogy mind az alkotmány- és alapjogi védelem, mind pedig az igazságszolgáltatás területén a legszélesebb társadalmi, politikai és szakmai egyeztetés szükséges, addig Fleck Zoltán jogszociológus, Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetője egy november 29-i interjúban elmondta, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem esetén az új alkotmányról a Fidesszel nem konzultálnának.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója tavaly egyébként úgy nyilatkozott, hogy „nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről, de ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.”
Az ellenzék radikális tervét, miszerint ha tavasszal győznek, feles többséggel is eltörölnék az Alaptörvényt, számos politikusuk is megerősítette. A kormányfőjelöltjük közjogi stábjának vezetője ezt azzal indokolta, hogy „humbug a következő mondat: az alaptörvény alkotmány”.
Tökéletesen példázza az ellenzék radikalizálódását, hogy míg a 2013. január 23-i tárgyalásuk során úgy vélték, hogy az Alkotmánybíróság elnökét függetleníteni kell az Országgyűléstől, a szervezetnek a politikai befolyástól mentesen kell működnie, addig Fleck Zoltán a fent említett, november 29-i interjúban azt mondta, az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett az alkotmánybírókat is – tehát a parlament beleszólna az alkotmányosság legfőbb őrének számító szerv személyi összetételébe, ráadásul kizárólag politikai alapon menesztenék a taláros testület tagjait, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik.
Fleck Zoltán egyébként régóta kapcsolatban áll Gyurcsány Ferenccel. 2009. március 15-én, amikor átvette a Szabad Sajtó-díjat Földes Györgytől, a Szabad Sajtó Alapítvány elnökétől, Gyurcsány Ferenc személyesen gratulált neki. A DK elnöke a közösségi oldalán kiírta, hogy „azt tesszük, amit a közös jelölt kér, mert ő a kapitány”. A közös jelölt Márki-Zay Péter, Fleck Zoltán pedig az ő egyik stábjának a vezetője. Így, mivel egyetlen ellenzéki párt vagy politikus sem határolódott el a jogszociológus kijelentéseitől, megalapozott a vélelem, hogy a teljes baloldal egyetért a korábban már számos interjúban lefektetett baloldali puccskísérlettel.
Ha a baloldal hatalomra jutna, és jogellenesen alkotmányozna, azzal nemcsak a magyar alkotmányosságot tiporná el, hanem az emberek jogállamba vetett hitét is. A csupán feles többséggel történő alkotmányozás és kormányzás esetén hazánk a rendszerváltás óta látott legnagyobb alkotmányos válsággal találná szemben magát, több mint harminc éves alkotmányos kontinuitásunk szakadna meg egy ilyen alapokmány megalkotásával. A jogfolytonosságra még a II. világháború és a rendszerváltás közötti időkben is figyeltek, így ezen jogalkotási kísérletek az 1919-es, bolsevik típusú alkotmányos puccsra emlékeztetnek.
A Századvég teljes elemzését ide kattintva olvashatja el.
A címlapfotón: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Gyõr András (b, Momentum) (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)