A parlament aktuális ülésének harmadik napja reggel 8 órakor kezdődik, a zárszámadást az első napirendi pontban tárgyalják a képviselők az Állami Számvevőszék véleményével kiegészítve.
Ezt követően további három általános vitát bonyolítanak le. Terítékre kerül az emberi erőforrások minisztere egészségügyi tárgyú törvénymódosító javaslata, valamint a belügyminiszter egyes eljárások korszerűsítését célzó indítványa.
A Ház jövő hétfőn fejezi be ülését.
A 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztés megvitatásával kezdte meg munkáját az Országgyűlés szerdán.
Kormány: a 2020-as költségvetés biztos alapot teremtett a járvány elleni védekezéshez
Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt mondta: a 2020-as költségvetés biztos alapot teremtett a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához. A tárcavezető kiemelte: az elmúlt másfél évet kimagasló küzdelem és teljesítmény jellemezte, így olyan eredményeket ért el az ország, amelyekre mindenki büszke lehet.
Ezeket az eredményeket „annak ellenére vagy annak köszönhetően” értük el, hogy a baloldal sem a járvány elleni védekezésben, sem a gazdaság újraindításában nem vett részt – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: Magyarország a gazdaság újraindításában lépéselőnyt szerzett az Európai Unióban, és a növekedés mértéke rekordmagasságú lehet idén. Több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkent, egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól – mutatott rá.
Varga Mihály közlése szerint mindez annak köszönhető, hogy a válságot nem megszorításokkal, hanem támogató költségvetési politikával kezelték. Kifejtette: mindenkinek a szokásosnál sokkal többet kellett tennie, hogy védekezzenek a járvány ellen, majd újraindíthassák a gazdasági életet, és ez a munka meghozta az eredményét.
Úgy értékelt: ha baloldali kormány lenne hatalmon, a kapkodást, döntésképtelenséget követően megszorítások, adóemelések, elbocsátások és hatalmas visszaesés következett volna. A jelenlegi kedvező helyzet annak köszönhető, hogy most nem baloldali kormány van – mondta.
Közölte: a kormány folytatta az adócsökkentéseket, támogatta a családokat, a munkahelyteremtést, a beruházásokat, mert így teremthetnek erős, a kihívásokkal szemben ellenálló gazdaságot és a 21. században is boldoguló nemzetet.
A tárcavezető kitért arra: a fiskális politika jól vizsgázott a válsághelyzetben, és azért dolgoznak, hogy tovább csökkenthessék Magyarország adósságát, költségvetési hiányát és külső sérülékenységét. Külső szemmel is elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, ezt a felminősítések is mutatják – mondta Varga Mihály.
Úgy látja, az elért eredményeknek akkor van értelmük, ha az emberek közvetlenül is érzékelni tudják ezeket, ezért a kormány arról döntött, hogy a családoknak visszaadja a befizetett szja-t, nyugdíjprémiumot fizet és elengedi a 25 év alattiak számára a személyi jövedelemadót (szja).
Hangsúlyozta: a válságból azok az országok tudtak a legkisebb veszteséggel kilépni, amelyek kiegyensúlyozott gazdaságot építettek, a járvány kitörésekor gyors és határozott lépéseket tettek, képesek nemzeti érdekeik képviseletére, továbbá a válság idején is beruházásokkal készültek a jövőre. Magyarországon ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért a járvány, megtérült az elmúlt évtized munkája, a költségvetésre támaszkodva lehetett a szükséges lépéseket megtenni – jelentette ki.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a családok támogatásának költségvetése volt a 2020-as, és ezen a járvány sem változtatott. Emellett a kormány intézkedései a munkavállalókat is segítették és hozzájárultak a társadalmi, gazdasági károk mérsékléséhez, a munkahelyek megőrzéséhez – tette hozzá.
Közölte: sok kritika érte a kormány által megvalósított, valamint támogatott beruházásokat, de a beruházások munkahelyeket óvnak meg és hoznak létre, segítik a felkészülést a jövőre és hozzájárulnak a versenyképesség javításához. A válságkezelés egyik fontos eszköze volt az adók további csökkentése is – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a kormány által indított átfogó egészségügyi béremelési programot is a 2020-as költségvetésben tudták megalapozni.
A koronavírus-járvány miatt az emberek életének, egészségének védelmét, illetve a munkahelyek megőrzését és a megszűnő munkahelyek pótlását szolgáló intézkedések finanszírozásának biztosított elsőbbséget a kormány 2020-ban – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerdán az Országgyűlésben.
ÁSZ: tavaly az emberek életének, a munkahelyek megőrzésének biztosított elsőbbséget a kormány
Domokos László a zárszámadás vitájában azt mondta, 2020-ban a központi költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkezők szabályszerűen gazdálkodtak a közpénzekkel. A 2020-as költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor a fő kérdés az volt, hogy a kormány jól élt-e a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazásokkal – közölte.
Kifejtette: a járvány 2020. márciusi berobbanása egy évek óta bővülő, erős fundamentumokkal rendelkező nemzetgazdaságra gyakorolt sokkszerű negatív hatást.
Hozzátette: a stabil fundamentumok, a kormány év közben bevezetett kínálatorientációs gazdaságpolitikája, valamint a munkahelymegtartó és -teremtő szerepvállalása miatt az uniós átlagnál kedvezőbben alakult a GDP, javult a beruházási ráta, és a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2019-hez képest kisebb mértékben mérséklődött, mint az EU 27 tagállamának átlaga.
Domokos László elmondta, az államadósság-mutató értéke a 2019-es 64,2 százalékról 2020 végére 77,6 százalékra emelkedett.
Az Állami Számvevőszék jelentése mégsem attól hangos, hogy a költségvetési törvény végrehajtása során súlyos törvénysértés történt – hangsúlyozta. Felidézte, az alaptörvény megengedi, hogy különleges jogrend idején – az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben – el lehet térni az államadósság-mutató csökkentésének követelményétől.
Szerinte a kormány akkor járt volna el célszerűtlenül – az alkotmánnyal ellentétesen – , ha nem él ezzel a felhatalmazással, és a költségvetési egyensúly szempontjait előtérbe helyezi a rendkívüli helyzet orvoslásához szükséges intézkedésekkel szemben.
Az ÁSZ vezetője emlékeztetett arra, hogy a járvány első és második hulláma év közben erőteljes gazdasági visszaesést okozott, amelynek következményeként a 2020-as GDP az előző évhez képest reálértékben 4,7 százalékkal esett vissza.
Ez a mérték az uniós átlagnál, az 5,9 százalékos visszaesésénél több mint egy százalékponttal volt kedvezőbb – részletezte. Domokos László közölte, az adó- és járulékbevétel-kiesést mérsékelte a járvány miatti többletkiadások részbeni finanszírozására bevezetett kiskereskedelmi különadó, valamint a hitelintézetekre kivetett járványügyi különadó.
A számvevőszék vezetője szerint az elmaradt költségvetési bevételeket, valamint a megnövekedett kiadásokat nem fedezték a pótlólagos bevételek, illetve belső átcsoportosítások, ezért az államháztartás központi alrendszere a GDP 11,1 százalékának megfelelő pénzforgalmi deficittel zárta 2020-at.
Kitért arra, hogy a kormányzati szektor 2020 végi uniós módszertan (ESA) szerint számított hiánya is jelentősen (az előzetes adatok szerint 5 százalékponttal) meghaladta a GDP-arányos hiány 3 százalékos maastrichti kritériumát.
Ez azonban nem eredményezett jogsértő helyzetet, mivel a szabály alkalmazását a járvány miatt felfüggesztette az Európai Unió – magyarázta. Hozzátette: a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti konszolidált bruttó adóssága 2020 végén folyóáron 38 417,6 milliárd forint volt, a GDP kicsivel több mint 80 százaléka.
Domokos László Magyarország alapvető érdekének nevezte gazdasági megtorpanás, a visszaesés elkerülését. Ehhez a pandémiával járó leállás szélesebb elkerülése szükséges, amelyhez a védőoltások felvétele a megoldás – mondta.
Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke közölte, hogy a számvevőszék megállapította: a 2020-as zárszámadási törvényjavaslatban szereplő teljesített költségvetési bevételi és kiadási adatok megbízhatóak, a költségvetési intézményrendszer 2020-ban is biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét.
Az alelnök megbízhatónak nevezte a törvényjavaslatban bemutatott, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi és fejezeti kezelésű előirányzatokat, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatait. A zárszámadási törvényjavaslat valósághűen mutatja be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat, az ÁSZ elfogadásra javasolja – mondta Holman Magdolna.
Fidesz: megbízható és jogszabályszerű a zárszámadás
Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka úgy értékelt: a zárszámadási törvény megbízható, jogszabályszerű és szabályosan végrehajtott. Azt mondta, semmilyen „elvarratlan szál” nincsen a törvényben, és salátatörvényt sem fűztek hozzá, mint például 2008-ban és 2009-ben, amikor a zárszámadási törvényben rendezte a kormány a 13. havi nyugdíj és a közalkalmazottak 13. havi bérének megvonását, valamint az adóemeléseket.
Hangsúlyozta: 2020 a koronavírus-járvány miatt rendkívüli év volt, rendkívüli döntésekkel és intézkedésekkel, amelyek mindenkit komoly kihívások elé állítottak. Szerinte ugyanakkor a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult, mint az uniós államok átlaga. Ez – tette hozzá – annak köszönhető, hogy 2012 és 2019 között a kormány nagyon fegyelmezett fiskális politikát folytatott, így egy erős alapokkal rendelkező gazdaságot ért el a járvány, és a kabinet válságkezelési intézkedései is sikeresek voltak.
Szerinte ezzel szemben az ellenzék csak hátráltatta a járvány elleni védekezést. Jobbik: kormányoldalnál a „bolsevik stílus keveredik a neoliberális kegyetlenséggel” Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka termelési jelentésnek nevezte a tárgyalt témában elhangzott kormányzati és fideszes felszólalásokat. Úgy értékelt: a kormányoldal hozzáállásában a „bolsevik stílus keveredik a neoliberális kegyetlenséggel”.
Bírálta a kormányt, mert szerinte a végrehajtói letiltások zavartalanul folyhattak 2020-ban a járvány időszakában is, holott néhány tízmilliárd forintból segítséget nyújthattak volna több tízezer nehéz sorsú embernek.
Szintén kifogásolta, hogy a járvány elleni védekezési alapok tekintetében a zárszámadásból sem derül ki, mire költött a kormány 1000 milliárd forintot, ugyanakkor számos olyan kiadást lehet találni, amelyek nem állnak összefüggésben a járvánnyal vagy a válsággal. Ilyen például a teniszszövetség vagy a szír ortodox egyház programjainak támogatása, a Budapest–Belgrád vasútvonal önrésze vagy egy 42 milliárdos bélyeggyűjtemény vásárlása – sorolta.Hiányolta a lélegeztetőgép-beszerzések vizsgálatát is.
Szót emelt a nyugdíjasok elszegényedése ellen és differenciált nyugdíjemelést szorgalmazott, valamint a családtámogatások kiterjesztését, a gyermekneveléssel kapcsolatos árucikkek áfájának csökkentését javasolta.
KDNP: helyes volt a források felhasználása
Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a zárszámadás arról szól, hogy a kormány a költségvetési törvénynek és a magyar jogszabályoknak megfelelően használta-e fel a forrásokat, erre pedig a számvevőszék is igent mondott.
Megjegyezte: nehéz év volt a tavalyi, de a koronavírus-járvány kitörésétig minden szempontból rekordokat döntött az ország teljesítménye, legyen szó a beruházások mértékéről, a gazdasági növekedésről, a munkanélküliségi ráta alacsony voltáról vagy az export és az import bővüléséről.
Hozzátette: a járvány derékba törte ezt a kedvező trendet, ám – szemben baloldali elődök idejével – volt a költségvetésnek és a háztartásokak tartaléka, a devizahitelek kivezetése után pedig kisebb volt a külföldnek kitettség.
Megjegyezte: a helyzetet a baloldal által korábban alkalmazott megszorítások helyett támogatásokkal és adócsökkentésekkel kezelte a kormányzat. Nacsa Lőrinc kiemelte: hasonló helyzetben az ellenzék visszahozta volna a segélyalapú társadalmat és ismét privatizációba kezdene, valamint gigantikus méretű IMF-hitellel növelné az ország külföldi kitettségét.
A kereszténydemokrata képviselő szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenzéki oldalon senki nem vágná vissza a családtámogatásokat, mondván, e juttatások jelentősen csökkennének egy kormányváltás esetén.
Az elmúlt évek teljesítménye, stabilitása és dinamikus növekedésre épülő gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy az ország gyorsan túl legyen a válságon és ismét növekedési pályára álljon – jelentette ki.
MSZP: a kormány nem hajtotta végre a költségvetési törvényt
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormány nem teljesítette a tavalyi évi költségvetési törvényben foglaltakat, hiszen a most tárgyalt végrehajtási számok nyomokban sem hasonlítanak a 2019 nyarán elfogadott büdzsében szereplőkhöz.
Hangsúlyozta: nem azzal van problémájuk, hogy válságos évben a kormány eltér a tervektől, ha az átcsoportosított összeget a válság enyhítésére, az egészségügy, az oktatás, a szociális háló megerősítésére fordítja, de azzal igen, ha „sportra, oligarchák támogatására, Várba költözésre, vasútépítésre” költik ezeket a pénzeket.
A szocialista politikus szerint nem változott az „eleve jövőellenes, igazságtalan újraelosztás”, amellyel a Fidesz körüli gazdasági elithez csoportosított forrásokat a kormányoldal, kénye-kedve szerint alakítva át a költségvetést, miközben százezrek vesztették el munkájukat vagy voltak kénytelenek bércsökkenést elkönyvelni a járvány miatt.
Harangozó Tamás arról beszélt: tavaly jelentősen esett a társadalombiztosítási és jóléti funkciókra fordított összegek aránya, jól látható különbség mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki vezetésű települések támogatása között a 2019-es önkormányzati választások után.
Megjegyezte: a többletjuttatások dacára nem érte el az uniós átlagot a magyar egészségügyre szánt források GDP-n belüli aránya, miközben bürokráciára sokkal nagyobb hányadot fordít az ország, mint például a visegrádi négyek többi tagállama.
Élesen bírálta a tavalyi költségvetés megvalósítását a DK vezérszónoka a zárszámadás szerdai parlamenti vitájába, a Párbeszéd képviselője pedig úgy értékelte, hogy nem válságálló a magyar gazdaság.
DK: a költségvetés nem volt hatékony
Varju László (DK) bírálta az Állami Számvevőszéket, amiért „pecsétet tett” az államadósság-csökkentés törvényi kötelezettségének elmulasztására. A forrást ugyanis szerinte nem az emberek érdekében költötte el a kormány.
Szólt arról is, hogy a jegybank elnöke kritizálja ugyan a fiskális döntéseket, az MNB mégis több mint 4000 milliárd forintnak megfelelő „pénznyomtatást” hajtott végre, és a költségvetés azon részét finanszírozta, ami a politikus szerint értelmetlen, az emberek szempontjából haszontalan volt. Az Orbán-kormány intézkedései szerinte kapkodók és strukturálatlanok voltak. Ennek következményei nemcsak az elbocsátások, hanem több mint 30 ezer ember halála is.
Sérelmezte, hogy a kormány tavaly az év végén növelte jelentősen a költségvetési hiányt, ezzel jelentéktelen területeket támogatott, a válságot állami beruházásokkal akarta kezelni.
Varju László azt mondta: a makrogazdasági mutatók markánsan eltértek a tervezettől tavaly. A fő számokat mégsem változtatták meg, a kormány pedig maga dönthetett jelentős kérdésekben.
Bár a gazdaság növekedett, az infláció fokozatosan gyorsult; a reálkamat szélsőséges mértékben volt negatív, a forintot szándékosan gyengítették, bár ez nem a pénzügyminiszter felelőssége – mondta.
Hozzátette: a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt, mint az uniós átlag, az államháztartási hiány azonban jóval magasabb. A költekezés hatékonysága szerinte nem volt jó, a hiány struktúrája is problematikus.
Párbeszéd: jelentősen nőtt az államadósság
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta: a számok alapján az elmúlt tíz évben nem nőtt a termelékenység, a foglalkoztatás pedig reálisan számolva jóval kisebb a közölt adatoknál. A beruházások jelentős része állami, így szerinte a gazdaság mesterségesen felpumpált, a befektetésekkel pedig nem a humántőkét növelik.
Szerinte Magyarország egy elmaradott ország, amely versenyképességét adócsökkentéssel kívánja fenntartani. Gyarmati sorba sodródik az ország az által, hogy azokat a befektetőket hívja ide, amelyeknek csupán az alacsony adó számít – értékelt.
Szerinte 2020-ra sem sikerült megfelelően összeállítani a költségvetést, bár azt a válság valóban felborította. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az Orbán-kormány 2010 óta következetesen szigorú költségvetési politikát hajtott végre, tavaly azonban ez megtört. „Az Orbán-kormány átállt a fiskális alkoholizmusra”, nem tekinti központi kérdésnek az államháztartási hiányt – fogalmazott.
Hozzátette: tavaly decemberben „helikopterről szórták a pénzt”, egyetlen esztendő alatt 15 százalékponttal nőtt az államadósság, amire még a Gyurcsány-kormány idején sem volt példa; ezáltal a magyar gazdaság nem válságálló.
Felvetette, hogy mi indokolta a hatalmas méretű hitelek felvételét. Szerinte a kormányzat arra törekszik, hogy megfordítsa a közhangulatot, „a keserű pirulákat pedig majd a választások után nyeleti le az emberekkel”, vagy az ellenzéket kényszeríti arra, hogy kormányon ne tudja végrehajtani saját politikáját.
Képviselői felszólalások
Ritter Imre nemzetiségi képviselő kiemelte: az elmúlt években jelentősen emelkedett a nemzetiségeknek jutó támogatások összege. Az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatását emelték, a nemzetiségeknek fejlesztési keretet hoztak létre, támogatták a nemzetiségek által fenntartott köznevelési intézményeket, segítették a nemzetiségi pedagógusokat, valamint a nemzetiségi kulturális és hagyományőrző egyesületeknek szánt támogatást is emelték – sorolta.
Hozzátette: köszönet illeti a kormányt, hogy kiemelkedő lehetőségekhez jutottak a magyarországi nemzetiségek, és jó, hogy a nemzetiségi kérdések kikerültek a parlamenti csatározások köréből.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a forint-euró árfolyamról beszélt, meglátása szerint ez ugyanis komoly hatással van a költségvetésre és a zárszámadásra is. A költségvetés megfogalmazásakor és megvalósításakor aktuális árfolyam között óriási a különbség – mondta. Azt kérdezte, tervez-e tenni a kormány valamit az árfolyam ügyében.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) hangsúlyozta: pártja korábban éles kritikával illette a költségvetést, és ennek egyik központi eleme az volt, hogy a kormány nem fordít eleget az egészségügyre. Ugyan volt béremelés az egészségügyben, de azt az egészségügyi jogviszony bevezetésével kötötték össze, ami bizonytalanságot teremtett a járvány közepén – közölte.
Kiemelte: az egészségügy területén Magyarország nagyon le van maradva a többi hasonló országhoz képest. A költségvetés túl korai elfogadása különösen nagy hiba volt 2020-ban a járvány kitörése miatt – mondta. Felvetette azt is, hogy nem megfelelően használták fel a járvány elleni védekezésre szánt összegeket.
A címlapfotó illusztráció.