A több-, illetve sokpárti koalíciós kormányzás jellemzően kormányválságokba torkollik vagy politikai instabilitást von maga után egy ország irányításában, elég csak körbenéznünk a térségben: Szlovákiában, Csehországban vagy Romániában, ahol az elmúlt tíz évben több kormány állt fel, mint ahány év eltelt – hívta fel a M1 nézőinek figyelmét Deák Dániel, a XXI. Századi Intézet elemzője. A szakértő szerint
a koalíciós országvezetésben nincsen stabil politikai irányítás, amely kijelölné az irányokat és kézben tartaná a különböző szakpolitikai kérdéseket.
Ezzel szemben a marakodó, civakodó politika jellemzi a négy-, öt, -hatpárti országvezetést, aminek érződik a negatív hatása a gazdaságban és a társadalomban is. Magyarország is megtapasztalta ezt: a MSZP-SZDSZ kormányban csak két párt volt, a végére mégis felbomlott a koalíció. Ennek az eredménye volt az is, hogy a 2008-as gazdasági világválságot követően az akkori Gyurcsány- és Bajnai-kormány nem tudta, milyen intézkedéseket hozzon. Maradt az elmélyülő válság és maradtak a megszorítások.
Egy, a jelenlegihez hasonló, krízisekkel teli időszakot csak azok az országok képesek sikeresen átvészelni, amelyeknek a kormánya stabil és egyértelmű irányt mutat állampolgárainak és gazdasági szereplőinek számára. Enélkül az ország beleragad a válságba, képtelen nyertesen kijönni a különféle krízishelyzetekből. Elég csak arra gondolni, hogy 27 uniós tagállamból csak tíz érte el a válság előtti gazdasági teljesítményi szintet. Magyarország köztük van, ám 17 másik ország nem ilyen szerencsés
– hangsúlyozta Deák Dániel.
Az elemző szerint a jövői évi országgyűlési választás előtt fél évvel immár hét párt, illetve mozgalom követel helyet magának a pozíciók osztogatásánál, és ahogy láthatjuk,
a jelenleg is heves viszálykodás övezte ellenzéki együttműködésben várhatóan tovább gyűrűznek majd a konfliktusok.