×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Trükkök százai – 17 éve alakult meg az első Gyurcsány-kormány

 

2004. október 4-én tette le parlamenti esküjét az első Gyurcsány-kabinet és vette kezdetét az a baloldali kormányzás, amit az akkori kormányfő később a böszmeségek és hazugságok időszakaként jellemzett.

 

Gyurcsány Ferenc politikai karrierjének csúcsát 2004-ben érte el: Medgyessy Péter akkori miniszterelnök megpuccsolásával kormányfővé válhatott és kezdhette meg egészen 2009-ig tartó országlását.

Az ügy előzménye, hogy az akkor kormányzó MSZP és SZDSZ között koalíciós viták indultak az egyik SZDSZ-es miniszter, Csillag István menesztése miatt.

Medgyessy mögül kihátrált az MSZP és bizalmatlansági indítványt akart indítani saját miniszterelnöke ellen. Medgyessy nem várta meg, hogy lefolytassák ellene az eljárást, lemondásba menekült.

A szocialista frakció a Medgyessy-kormány sportminiszterét, Apró Piroska vejét, Gyurcsány Ferencet szavazta meg miniszterelnöknek, aki 2004. szeptember 29-én választások nélkül vált Magyarország miniszterelnökévé.

Érdekes adalék a történethez, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára a 2002-es választási kampányban Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt, majd a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese lett. Utóbbi tisztségéről lemondott, miután férje miniszterelnök lett.

Az érettségizőkben bízott, ha már miniszterében nem lehetett

Az első Gyurcsány-kormány 17 évvel ezelőtt, 2004. október 4-én tette le hivatali esküjét. A kormány tagjai között olyan, a politika környékén ma is aktív emberek szerepeltek, mint Draskovics Tibor pénzügyminiszter, jelenleg a Karácsony vezette fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági elnöke, vagy mint a most Karácsony Gergely mellett szolgálatot teljesítő Gál J. Zoltán, aki kommunikációért felelős politikai államtitkár volt az első Gyurcsány-kabinetben.

A botrányok az első Gyurcsány-kormányt sem kerülték el, például a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése kapcsán az évtized egyik legnagyobb botránya robbant ki a kiszivárgott érettségi tételek miatt. Az akkor SZDSZ-hez tartozó oktatási tárca vezetője, Magyar Bálint „terrortámadásnak” nevezte a tételek kiszivárgását, míg Gyurcsány az MTI azon kérdésére, hogy megvan-e még a bizalma az oktatási miniszterben, azt mondta: a miniszterrel előző este és aznap is folytatott megbeszélést.

„Egyébként pedig bizalmam elsősorban a 116 ezer érettségizőben van”

– mondta Gyurcsány.

Hazugságok, trükkök százai és az isteni gondviselés

A 2006-os választás után kiszivárgott az őszödi beszéd, amelyben Gyurcsány saját kormányának teljesítményét a következőképpen értékelte:

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. (…) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. (…) És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. (…) Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.”

De a választási kampányról és az annak során elhangzott valótlanságokról is leplezetlen őszinteséggel vallott a balatonőszödi zárt frakcióülésen, melyen a kiszivárgott felvétel készült:

Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.”

Koalíciós konfliktussal került hatalomba, de szakadás után sem mondott le

A második Gyurcsány-kormány megszorítócsomagjai és az őszödi hazugságbeszéd kiszivárgása után mindenki a kormányfő lemondását várta és követelte, azonban az MSZP–SZDSZ támogatását élvezve 2006 véres ősze után is hatalomban maradt.

A rezsi- és adóemelésekkel tarkított baloldali kormányzás közepette 2008-ban a Fidesz kezdeményezésére kénytelenek voltak népszavazást kiírni a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdésében, a magyarok pedig elsöprő többséggel szavazták le Gyurcsányék „reformoknak” nevezett megszorításait.

Gyurcsány így magyarázta a bizonyítványt: „Nyilván vannak olyanok, akik erre a nagyon konkrét kérdésre mondtak nemet. Azt mondták, hogy »ha nem muszáj fizetni 300 forintot, akkor én inkább nem fizetnék 300 forintot«.”

Eközben az SZDSZ eredményváróján Horn Gábor, akkori SZDSZ-es politikus, a koalíciós egyeztetésekért felelős államtitkár is kommentálta a történteket. Gyurcsány 300 forintos mondatára reagálva hangzott el az azóta szállóigévé vált mondat, mely szerint „nem azt mondták, Feri, azt mondták menj a p*csába! Valljuk be!”

A népszavazási eredmény után visszavonták a díjakat, ami feszültségeket okozott a kormánykoalícióban. Gyurcsány Ferenc kifejezte azon szándékát, hogy meneszteni kívánja Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert, és javasolta a koalíciós partnernek, hogy közösen jelöljenek ki új egészségügyi tárcavezetőt. Az SZDSZ elutasította Gyurcsány javaslatát és kiállt Horváth mellett, azzal fenyegetőzve, hogy kilép a koalícióból és/vagy megvonja a miniszterelnöktől a bizalmat.

Gyurcsány Ferenc ennek ellenére 2008. március 31-én április 30-i hatállyal felmentette az egészségügyi minisztert. Az SZDSZ emiatt kilépett a koalícióból.

Az MSZP ezúttal nem hátrált ki saját miniszterelnöke mögül, hanem kisebbségbe szorulva is tovább támogatta a gyurcsányi politikát.

Az ezután kisebbségi kormányt vezető Gyurcsány azonban még csaknem egy évig regnált, a miniszterelnöki pozíciót végül a világgazdasági válság kirobbanása és az 5000 milliárdos IMF-hitel felvétele után, 2009. március 21-i lemondásával engedte csak el.