×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Adótémákról is vitáztak az Országgyűlés keddi ülésén

 

Dömötör Csaba kiemelte, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban semmi mással nem foglalkozott csak az előválasztással, nem érdekelte őket a járvány elleni küzdelem, de a gazdaság újraindítása sem.

A parlament aktuális ülésének második napja reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A képviselők elsőként a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványáról mondhatják el a véleményüket, majd négy nemzetközi szerződés kerül terítékre. A Ház jövő hétfőn fejezi be aktuális ülését.


Az inflációról és az ellenzéki előválasztásról is beszéltek ellenzéki képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: adómentessé kell tenni a minimálbért

Burány Sándor (Párbeszéd) azt tette szóvá, hogy több hónapja 5 százalék körül van az infláció és leginkább azok a termékek drágultak, amelyek a mindennapi megélhetéshez szükségesek. Megemlítette az üzemanyag, az étolaj és az élelmiszerek drágulását. Szerinte a kormány elkalkulálta az inflációt és ennek súlyos következményei vannak. Egyre nehezebben élnek az alacsony nyugdíjat és alacsony bért kapók – tette hozzá.

Úgy értékelt: a kormány rossz irányba indult a bruttó minimálbér megemelésével, mert annak árát a munkaadók fizetik, legnagyobb nyertese pedig az állam az adóbevételek révén. A minimálbér adómentességét és a bérek növekedését is figyelembe vevő nyugdíjemelést javasolt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára nemzetközi folyamat részeként beszélt a magas inflációról. Szerinte az EU minden országában emelkedik az infláció, nem arról van szó, hogy a magyar kormány elrontott valamit.

Ugyanakkor elismerte, hogy nem jó az inflációs adat, majd rögzítette: a kormány „közellenségnek” tekinti az inflációt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években sem a nyugdíjak, sem a keresetek reálértéke nem csökkent.

LMP: a kormányról mondtak véleményt az előválasztáson

Csárdi Antal (LMP) az ellenzéki előválasztás utolsó napján arról beszélt, hogy a voksoláson eddig részt vevő 570 ezer ember a kormány teljesítményéről mondott véleményt. Szerinte a szavazók elutasítják a kormány gazdaságpolitikáját, az egykulcsos adót, az alapvető élelmiszereket terhelő 27 százalékos áfát. A képviselő többkulcsos adórendszert szorgalmazott.

Az előválasztás szavazói elutasítják a túlárazott közbeszerzéseken keresztüli lopásokat is, például a Budapest-Belgrád-vasútvonalat, a paksi beruházást – mondta, jelezve: kormányváltás esetén a Karmelita kolostort visszaadják az embereknek, hogy kulturális célra használják.

Elfogadhatatlannak nevezte a kormányzati társadalompolitikát, a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok alacsony fizetését.

Csárdi Antal azt is mondta, hogy az előválasztáson ellenőrizhető a részvétel, de a Stop, Gyurcsány! aláírásgyűjtésen az aláírásokat csak a kormánypártok látták.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt kifogásolta, hogy az LMP-s politikus – megcáfolva a pártja nevét – a 2010 előtti erőkkel fogott össze és a 2010 előtti politikát akarja vinni. Beálltak a Gyurcsány házaspár mögé - hangoztatta, majd azt javasolta, hogy az LMP vegye fel inkább Mi is csatlakoztunk Gyurcsány Ferenchez vagy Előre a múltba, 2010 előtti világot Magyarországon nevet.

Megjegyezte, az nem újdonság, hogy az előválasztáson – amit Gyurcsány-shownak nevezett – résztvevő baloldali szavazótábor törzsmagja nem kedveli a jobboldali kormányt.

Azt mondta, hogy az ellenzéki képviselő rendkívül ijesztő dolgokat vázolt fel arra az esetre, ha a Gyurcsány Ferenc-féle csapat nyer a választáson: az eltartottak száma szerint most is többkulcsos az adórendszer, viszont az ellenzék 30-40 százalékos felső szja-kulccsal számol.

Emlékeztetett a 2010 előtti áfaemelésekre. Azt mondta, nem szeretnék, ha visszatérnének a nokiás dobozok világába. Emellett szerinte jobb lenne, ha a baloldal csöndben maradna a pedagógusokkal, rendőrökkel kapcsolatban.

MSZP: nagy siker az előválasztás

Varga László (MSZP) nagy sikerként értékelte, hogy az ellenzéki előválasztáson a részvételi arány várhatóan meghaladja a választópolgárok 8 százalékát. Megjegyezte, az előválasztás őshazájában, az Egyesült Államokban a legutóbbi demokrata előválasztáson a választók mintegy 10 százaléka vett részt. Azt javasolta a kormánypártoknak, hogy előválasztáson válasszák ki a jelölteket, szerinte sokkal jobbat tenne ezen pártoknak és a választóknak is, ha nem a budai Várban dőlne el, ki indul a választókörzetekben.

A szocialista politikus pártja, a Párbeszéd és az LMP előválasztási miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester támogatása mellett érvelt. Elmondta, Budapest vezetőjét integratív személyiségnek tartják, aki az ország 99 százalékának érdekében kíván politizálni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az előválasztási részvétel kapcsán azt mondta, minden olyan dolog, ami erősíti a magyar demokráciát, az jó. Hozzátette: az elmúlt időszak nemzeti konzultációiban többen vettek részt, mint az előválasztáson, de az ellenzék mindig támadta a részvételi adatokat. Megjegyezte azt is, sokkal többen írták alá a Gyurcsány Ferenc elleni petíciót.

Beszélt arról is, hogy az ellenzék az elmúlt hónapokban semmi mással nem foglalkozott csak az előválasztással, nem érdekelte őket a járvány elleni küzdelem, a gazdaság újraindítása. Felsorolta a következő időszak várható intézkedéseit, például a nyugdíjprémiumot, a családi adóvisszatérítést, a hathavi fegyverpénzt.

Azt tudakolta, mi az a teljesítmény, amely alapján Karácsony Gergelyt alkalmasnak gondolják miniszterelnök-jelöltnek. Szerinte a főpolgármesternek nincs meg a döntésképessége, Gyurcsány Ferenc árnyékában van.

Elmondta, Budapest beállt, családok órákat töltenek a dugóban, romlik a közbiztonság, a köztisztaság. Ez azt bizonyítja, hogy egy év alatt képesek lerombolni azt, amit a magyarok millió tíz év alatt felépítettek – hangoztatta, úgy folytatva: nem fogják hagyni, hogy ezt az országgal is megtegyék.


A médiatanácsról, valamint a családok és a gyermekek védelméről is beszéltek a képviselők napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: a demokrácia megcsúfolása, hogy a médiatanács csak kormánypárti tagokból áll

Balczó Zoltán (Jobbik) a kormánypártokat bírálta amiatt, hogy a médiatanács 2019 decemberében kizárólag kormánypárti delegáltakból állt fel kilenc évre. Úgy értékelt: ez maga az egypárti túlhatalom és a demokrácia megcsúfolása.

Azt mondta, most az elhunyt Hankiss Ágnes helyére kell tagot választani a testületbe, azonban az ellenzék által javasolt Silhavy Mátét, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagját a kormánypártok nem támogatták, és az első fordulóban jelöltet sem állítottak, így majd kétharmaddal meg tudják választani a saját delegáltjukat.

Emlékeztetett: a tanács elődje, az Országos Rádió és a Televízió Testület esetében törvény garantálta, hogy minden parlamenti frakció jelölhet tagot.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: éppen az új médiaszabályozás vetett véget egy olyan álságos rendszernek, amelyben pártok delegáltak tagokat, illetve civil szervezetek is politikusokat jelöltek a testületbe. Ez a korábbi rendszer adott teret a parttalan politikai nyomásgyakorlásnak - mondta.

Szerinte a jobbikos képviselő egy olyan időszakot "sír vissza", amikor a "Napkelte című műsor jelentette a magyar közéleti nyilvánosságot".

Kijelentette: ma a magyar média sokszínű, mindenki megtalálja az ízlésének, világnézetének megfelelő tartalmat, médiumokat, mindenkinek megvan a nyilvánossága.

KDNP: meg kell védeni a családot!

Vejkey Imre (KDNP) a családok támogatásának és védelmének fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette: Magyarország és Európa jövőjének közös tartóoszlopa a munka és a család. Magyarország jövője azon múlik, miképpen őrizzük meg a családokat, ezért meg kell védenünk a családot és magát az élethez fűződő jogot is – mondta.

Hangsúlyozta: a nemrégiben Magyarországon megtartott demográfiai csúcson egyértelművé vált, hogy szűklátókörű az a gondolkodás, miszerint a gyermekvállalás kérdése csak magánügy. Gyermeket vállalni nem csupán családi öröm, hanem egyben út a jövőbe, út a nemzet gyarapodásához, a szociális piacgazdaság fenntarthatóságához – mondta.

Ezért – folytatta – a kormánynak kötelezettsége támogatni, hogy minden család annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretne. Nekünk minden család és a minden gyermek számít – jelentette ki.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár elmondta: a csúcstalálkozón a világ 17 országából több mint 70 előadó vett részt, politikusok, egyházi vezetők, a média, a tudomány és a gazdaság szereplői vitatták meg a család szerepét a 21. században.

Hangsúlyozta: Magyarország 2010 óta minden lehetséges eszközzel támogatja a családokat, úgy, hogy közben „senkinek nem ad életmódtanácsokat” csak a feltételeket biztosítja ahhoz, hogy ha egy pár gyermeket szeretne, ennek ne legyen anyagi akadálya. Egyedülálló Európában, hogy Magyarország a GDP 5 százalékát fordítja a családok támogatására – jelezte.

Az államtitkár arra figyelmeztetett: ezért is fontos a jövő évi választás, mert ha letérnek erről az útról, akkor – a 2002 és 2010 közötti időszakhoz hasonlóan – „földig lehet rombolni” azt, amit a kormány felépített a családok támogatása érdekében. „Nem fogjuk hagyni, hogy újra elvegyék tőlünk a családok és a gyermekek jövőjét” – jelentette ki.

Fidesz: nem hagyjuk relativizálni a család fogalmát

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy bár a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvényt a kormánypártok mellett a legnagyobb ellenzéki frakció is megszavazta, alig telt el pár nap, „megindult a támadás”: Brüsszel politikusai „újra becstelen szerepet vállaltak fel”, és a törvény szövegét el nem olvasva homofóbiát kiáltottak.

A háttérhatalom karmestere intett, a gyűlöletkampány pedig elindult”, majd csatlakoztak Gyurcsány emberei is – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben a törvény nem homofób vagy kirekesztő, a kiskorú gyermekek érdekeit védi, nem szól arról, hogy felnőttként ki hogyan éli életét, milyen szexuális szokásai vannak.

Kijelentette azt is: a Fidesz nem hagyja relativizálni a család fogalmát. Ezt – folytatta – Ferenc pápa is megerősítette, amikor budapesti látogatásán azt mondta, hogy a család apából, anyából és gyerekekből áll.

Rétvári Bence, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára egy a német CDU-hoz tartozó, bevallottan homoszexuális képviselő szavait idézte, aki azt mondta: örül, hogy Magyarországon a szülőkre bízzák a gyermekek nevelését és nem „holmi hibbant genderideológusokra”, és hálás Orván Viktornak, hogy 2015-ben lezárta a balkáni útvonalat és lelassította Németország elárasztását iszlamistákkal, mert ezzel sokkal többet tett Németország és Európa szexuális sokszínűségéért, mint az összes „bátor zászlólengető”.

Az államtitkár hangsúlyozta: a gyermekek nevelése a szülők joga és felelőssége. „Nem szeretnénk, ha bemennének, sokszor Brüsszelből pénzelt LMBT-szervezetek az óvodákba, és lerajzoltatnák a gyerekekkel, hogy hogyan zajlik egy nemátalakító műtét, vagy azt játszatnák velük, hogy az a kisfiú, aki kardosat akar játszani, az húzzon szoknyát (...) semmilyen fajta helyzetgyakorlatot, érzékenyítő foglalkozást nem szeretnénk” – fogalmazott.


Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét, valamint a Színházért és Filmművészetért Alapítványt is érinti a közjogi tárgyú törvények módosítása, amelynek általános vitáját kedden kezdték meg a képviselők.

Miniszterelnökség: gyakorlati tapasztalatok indokolták a változtatást

Önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályait valamint mandátumhoz jutásukat, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) státuszát is érinti a közjogi tárgyú törvények módosítása – mondta az előterjesztést ismertetve a Miniszterelnökség államtitkára.

Soltész Miklós gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a változtatásokat. Elmondta: a jövőben választania kell két megbízatás között annak, aki a főváros valamelyik kerületi önkormányzatába és a fővárosi közgyűlésbe egyaránt mandátumot szerez, ha mindkét tisztséget kompenzációs listán nyerte el. Közölte: a két poszt között három napon belül kell választania az érintettnek.

Ezen összeférhetetlenség eddig szabályozatlan volt, a jogszabály csupán azt mondta ki, hogy ugyanazon ember nem lehet két különböző település önkormányzati képviselője egyszerre.

Egy másik változtatás kimondaná, hogy az a megválasztott önkormányzati képviselő, aki nem vette át megbízólevelét, megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a kompenzációs lista végére kerülne.

Módosul az országgyűlési törvény is annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke határozott időre is kinevezhessen munkatársat akár ismételt szerződéssel is, az elnök megbízatásának időtartamát figyelembe véve. A változtatás arra van tekintettel, hogy a grémium elnöki tisztét mindig ellenzéki képviselő tölti be – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jövőben a Színházért és Filmművészetért Alapítványhoz kerül, így annak ingatlanjai is odakerülnek. Közölte: az intézmény szakmai tevékenységét optimálisan ezen alapítvány égisze alatt tudja megvalósítani, így a múzeumnak is ez az érdeke.

Fidesz: hatékonyabban érvényesülhet a választói akarat

Becsó Károly (Fidesz) szerint hatékonyabban érvényesülhet a választók akarata a változtatással. Rámutatott: nem lehet valaki egyszerre egy kerületi önkormányzat és a fővárosi közgyűlés tagja is, ha mindkét mandátumát kompenzációs listán szerezte.

Üdvözölte azt a változtatást is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke határozott időre is kinevezhet munkatársat, ahogy azt is, hogy az OSZMI ingatlanjai és feladatai is az SZFA-hoz kerülnek. Hangsúlyozta: az ingatlanok továbbra is az intézet feladatait szolgálják majd.

Elmondta: az OSZMI 2017 óta a PIM tagintézménye, a változtatás által a működő és újjászülető színházi élet fontos szereplőjévé válhat, mind az oktatási, mind a tudományos tevékenységben hangsúlyos szerepet kaphat.

A Jobbik a vagyonjuttatást bírálta az SZFE-nek

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a „salátatörvény” nem egyetlenegyen szabályozási célt szolgál, mert az ellenzékieknek nehéz dönteni, ha olyan változtatások vannak egymás mellett, amelyek egy részét támogatná, más részét nem.

Pártja kifogásolja a vagyonjuttatást az SZFE részére. Mivel pártja elutasítja a felsőoktatási modellváltást, nemmel fog szavazni az előterjesztésre.

A KDNP szükségesnek tartja a változtatásokat

Vejkey Imre (KDNP) közölte: a javaslat szabályozza a megbízólevelet át nem vevő önkormányzati képviselők mandátumszerzését. A jelölt átvezeti megbízólevelét anélkül, hogy a lista végére kerülne – ismertette.

Az önkormányzati képviselő más önkormányzatnál képviselő nem lehet, de a fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat tagjai ez alól speciális helyzetüknél fogva kivételt képezhetnek – mutatott rá.

Támogatta, hogy a törvényjavaslat a nemzetbiztonsági bizottság elnökének lehetőséget ad a határozott idejű jogviszony létrehozására. Kijelentette azt is: szükségessé vált az ingatlan- és feladatátadás a Színházért és Filmművészetért Alapítványnak.

MSZP: elvi alapon nem támogatjuk az SZFE-t érintő változtatást

Varga László (MSZP) szintén azt kifogásolta, hogy egymással nem összefüggő kérdéseket kezel a jogalkotó egy csomagban. Ugyancsak az SZFE kapcsán benyújtott rendelkezések ellen emelt szót; azokat pártja elvi alapon nem tudja támogatni – mondta.

DK: a kormány ismét nem egyeztetett az ellenzékkel

Arató Gergely (DK) annak módját is szóvá tette, ahogyan a Ház elé került az előterjesztés, bírálva, hogy a választójogi törvény változtatásáról sem egyeztet a kormányoldal az ellenzékkel.

Hibásnak ítélte, hogy a jövőben nem lehet valaki kerületi és fővárosi önkormányzati képviselő egyszerre, ha mindkét helyen kompenzációs listán jutott mandátumhoz. Furcsának nevezte, hogy a kerületi polgármesterek kötelezően tagjai lesznek a fővárosi közgyűlésnek, míg a listán mandátumot szerzettek nem.

Megjegyezte azt is, hogy míg egy országgyűlési képviselőnek harminc napja van megszüntetni az összeférhetetlenséget, most a fővárosi önkormányzati képviselőknél csak három napot biztosít a változtatás. Feltette a kérdést: miért kerül az SZFE alapítványához a színháztörténeti múzeum?

Nemzetiségi képviselő

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő arra hívta fel a figyelmet: a közelmúltban több alkalommal – például a veszélyhelyzettel kapcsolatban – mutatkoztak a kisebbségi önkormányzatokat érintő joghézagok, problémák, amelyeket eddig az önkormányzati törvény rendelkezései alapján oldottak meg.

Jelezte: az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága a módosítással egyetért, de saját javaslatot ahhoz nem fogalmazott meg.


Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét, valamint a Színházért és Filmművészetért Alapítványt is érinti a közjogi tárgyú törvények módosítása, amelynek általános vitája zajlott az Országgyűlés kedd délelőtti ülésén, ahol tárgyaltak a végzettségek Magyarország és Ukrajna közti kölcsönös elismeréséről szóló törvényjavaslatról is.

Független: régóta szükség volt a helyzet rendezésére

Varga-Damm Andrea (független) szerint kétségtelen, hogy módosítani kell az önkormányzati képviselők választásának szabályai, csak az nem érthető, miért várt ezzel mostanáig a kormány.

Kifogásolta azonban, hogy a módosítások a 2019-ben szerzett mandátumokra is vonatkoznának, mondván, „a visszamenőleges jogalkotás rendkívül veszélyes talaj”, mivel precedenst teremthet.

Varga-Damm Andrea emlékeztetett arra, hogy az egyetemeket fenntartói alapítványok rendszere ellen az ellenzék mindvégig tiltakozott, hiszen jelentősen nehezíti a jövőbeni kormányzatok dolgát a lépés. A képviselő szerint érthetetlen, miért ne lehetne az egyetem tulajdonában az az ingatlan, amelyben képzései folynak.

Államtitkár: a baloldal elvont, nem támogatott kormányon

Miután képviselői hozzászólás hiányában az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, az elhangzottakra reagálva Soltész Miklós államtitkár kiemelte: a most az előterjesztést bíráló baloldal válság idején, kormányon nem bővítette fontos területek forrásait, hanem pénzt vont ki egyebek mellett az oktatásból és az egészségügyből.

Felidézte: 2010 óta a kormányzat megduplázta a felsőoktatás támogatását, ami most mintegy 1000 milliárd forint, amiből 300 milliárdot fejlesztésre, innovációra fordítanak.

Felvetette: azért kifogásolja a DK, hogy a jövőben ne tölthessen be egyszerre több önkormányzati képviselői posztot valaki, mert nincs elég káderük, vagy azért, mert támogatják az álláshalmozást.

Végzettségek kölcsönös elismerése Magyarország és Ukrajna közt

A Magyarország és Ukrajna közti végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Ház.

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára előterjesztőként hangsúlyozta: a megállapodás előrelépést jelent a doktori fokozatok automatikus elismerésében valamint a szakképesítések kölcsönös megfeleltetésében, mely jelenleg egy 1998-as kétoldalú kormányközi egyezmény alapján történik.

Fontosnak nevezte az egyezményt a mátészalkai és kárpátaljai szakképző intézmények együttműködése miatt, valamint a kárpátaljai magyarság szempontjából is.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: közel egy évtizedes egyeztetési folyamat végét jelenti a törvényjavaslat, amely ösztönzi az együttműködést az oktatás és a tudományok területén valamint támogatja az akadémiai célú mobilitást.

Az ukrán nyelv- és oktatási törvények miatti vitára utalva kiemelte: a megállapodás a magyar-ukrán kapcsolatok nehéz időszakában született.

Balczó Zoltán (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta, nemzetpolitikai okokból fontos, hogy a kárpátaljai magyarság az ott megszerzett diplomát Magyarországon egyenértékűen tudja használni. Közölte: a Jobbik frakciója támogatja a javaslatot.

Vejkey Imre (KDNP) furcsának nevezte, hogy míg az új egyezményről tárgyal a parlament, Ukrajna veszélyeztetni kívánja a magyar gázellátást. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka reményeit fejezte ki, hogy az egyezmény hatályba lép, és a jószomszédi viszonyt is szolgálja.

Varga László (MSZP) az MSZP vezérszónoka szerint a frakció támogatja a javaslatot. Egyrészt azért, mert a hasonló jellegű nemzetközi egyezményeket fontosnak tartják, másrészt pedig azért, mert az nagyban segíti a kárpátaljai magyarság életét – emelte ki.

Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: minden olyan javaslat és minden olyan egyezmény szolgálja a két ország békés jövőbeli viszonyát, amely szoros kapcsolatot teremt az ukrán és a magyar polgárok között. Közölte: megszavazza a javaslatot, mert az „alapvető célja minden felelősségteljes magyar képviselőnek”.

A független képviselő Nacsa Lőrinc KDNP-s politikus múlt heti kitiltását említve azt kérdezte: hogy fordulhat elő az, hogy egy magyar országgyűlési képviselő csak a határon tudja meg, hogy ki van tiltva Ukrajnából. Megdöbbentőnek nevezte azt is, hogy egy gázszállítási szerződésbe egy „baráti ország” bele mer szólni.

A vitában Arató Gergely (DK) jelezte, hogy a törvényjavaslatot képviselőcsoportjuk alapvetően támogatja, mert ezek a típusú egyeztetések a két ország érdekét szolgálják, és fontosak a határon túli magyarok valamint a gazdasági kapcsolatok miatt is.

Az ellenzéki politikus hasonló tárgyalási módszert tartana célravezetőnek a nyelvtörvény esetében a fenyegetés és a NATO-hoz való közeledés blokkolása helyett, valamint felvetette, hogy miért nem lehet újra tárgyalni a magyar–ukrán nyugdíjegyezményt is.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára a kitiltási ügy és a gázszállítás kapcsán arról beszélt: Magyarország nem fogadja el, hogy egy harmadik ország a magyar emberek érdekében megkötött gázszállítási egyezményt kritikával illesse, sem pedig azt, hogy "mondvacsinált okok miatt" egy országgyűlési képviselőt kitiltsanak.

Hangsúlyozta: Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását, és azt a tiszteletet, amit megad, el is várja.

A vita lezárását követően Steiner Attila köszönetet mondott a frakciók támogatásáért, úgy fogalmazott: a megállapodás nagyban ösztönözni fogja az ukrán és magyar fél közti oktatási és tudományos együttműködést.


A Magyarország és Belize között a diplomata-, szolgálati és hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját a parlament kedden, majd a képviselők megvitatták a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti beruházási megállapodást.

Magyar-belize-i vízummegállapodás

Vargha Tamás, az előterjesztő Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a 17 cikkből álló részleges vízummentességi megállapodás célja, hogy az érintetteknek kölcsönösen biztosítsa a vízummentes beutazást, és a 90 napig való tartózkodást.

A szerződéstervezet követi a más országokkal kötött nemzetközi szerződések rendelkezéseit, és összhangban van a Magyarország európai uniós, valamint schengeni tagságából fakadó jogokkal és kötelezettségekkel – fűzte hozzá.

Balla Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a közép-amerikai államokkal történő diplomáciai, kulturális és gazdasági kapcsolatépítés mellett. Hozzátette: egy 2023-ig szóló oktatási együttműködés révén Belize is részt vehet a Stipendium Hungaricum programban, így már ebben a tanévben öt belize-i diák folytathatja tanulmányait Magyarországon.

Dudás Róbert (Jobbik) frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot. Fontosnak nevezte, hogy minden olyan országgal, amellyel gazdasági-diplomáciai kapcsolata van Magyarországnak, segítsék a diplomaták szabad mozgását, a gazdasági terjeszkedést és a befektetéseket. Hozzátette: ugyanakkor kétségeik vannak arról, hogy nem szolgálhat-e egyfajta pénzkimentést a javaslat.

Vejkey Imre (KDNP) szintén frakciója támogatásáról biztosítva a törvényjavaslatot azt mondta, annak célja, hogy biztosítsa a magyar és belize-i diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosainak a vízummentes beutazást és a legfeljebb 90 napig tartó vízummentes tartózkodást Magyarországon és Belize-ben. A törvényjavaslatnak nincs köze ahhoz, amit a jobbikos felszólaló felvetett - tette hozzá.

Varga László (MSZP) is támogatásáról biztosította az előterjesztést és reményét fejezte ki, hogy a megállapodás eredményeként fejlődhetnek a két ország közötti gazdasági kapcsolatok.

Varga-Damm Andrea (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép-amerikai Belize adóparadicsom, ami azt is eredményezheti, hogy egyes gazdasági szereplők, politikusok, akik nem szeretnék hazájukban, vagy az EU-ban megmutatni vagyonukat, ide menekítik azt. Társadalomromboló lenne, ha bármely magyar állampolgár úgy érezné, e célból jött létre ez a megállapodás – mondta.
Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Vargha Tamás zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat, és közölte, nem kell hátsó szándékot feltételezni a javaslat mögött.

Beruházási megállapodás Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között

Előterjesztő: biztonságosabbá válhat a beruházási környezet A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Vargha Tamás célként jelölte meg, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok, azon belül a beruházások előreléphessenek, valamint a beruházási környezet biztonságosabbá és kedvezőbbé váljon.

Elmondta, a beruházás azokra a projektekre vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg, azaz magyar szempontból az emírségekben letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja.
Kitért arra, hogy a magyar kormány külgazdasági célkitűzése a magyar vállalatok külföldi beruházásainak ösztönzése, az ott megtermelt profit hazahozatala és a külföldi beruházók által kivitt nyereség közti egyensúly megteremtése. Ezt a stratégiai célt szolgálja ez a megállapodás is – mutatott rá.

Vargha Tamás beszámolt arról is, hogy a szerződést az EU iránymutatása és jóváhagyása alapján kötötték meg.
Úgy összegzett: remélik, hogy a megállapodás a beruházók védelme által segíteni fogja Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági és beruházási kapcsolatok fejlődését. Képviselői felszólalások Balla Mihály (Fidesz) véleménye szerint

Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között az utóbbi években rendkívüli módon megerősödött a gazdasági és diplomáciai kapcsolat.

Szerinte a megállapodás olyan jogi kereteket teremt a részes országok vállalatainak, amelyek miatt a kisvállalkozások, illetve a feltörekvő, technológiaorientált vállalkozások bátrabban próbálhatják meg a másik fél államában megvalósítani terveiket. A Fidesz-frakció támogatja az előterjesztést, amelynek pozitív hatása az elfogadás után azonnal érezhető lesz - mondta.
Beszámolt arról is, hogy a gazdasági vegyesbizottság következő, januári ülésén a kereskedelmi kamarák közötti együttműködés is létrejöhet.

Dudás Róbert (Jobbik) elmondta, támogatják a törvényjavaslatot és szerinte kiemelten kell kezelni Magyarország kapcsolatát az öböl menti országokkal. Azt kérte, kiemelten kezeljék a munkavállalók érdekeit. Ne azért jöjjenek Magyarországra befektetni, mert itt alacsonyan tartják a béreket - mondta.

Vejkey Imre (KDNP) támogatásáról biztosítva a javaslatot célként beszélt a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. Fontosnak nevezte, hogy a megállapodás rendelkezik a pártatlan választottbíráskodásról is.

Varga László (MSZP) is támogatta a törvényjavaslatot.
Latorcai János az általános vitát lezárta.

Vargha Tamás zárszavában azt mondta, nem ebben az országban él az, aki mesterségesen alacsonyan tartott bérekről beszél, miközben a kiemelkedő gazdasági teljesítmény hatására a minimálbér jelentős emelése várható.


A kormány ahhoz kér hozzájárulást az Országgyűléstől, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen az afrikai Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti katonai alakulatban - az erről szóló határozati javaslatot kedden kezdte tárgyalni a parlament, majd áttért a napirend utáni felszólalásokra.

Magyar katonai szerepvállalás a Száhel-övezetben

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta: a kormány határozati javaslatban arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben. Ismertetése szerint a Takuba 2020 eleje óta működik, jelenleg nyolc résztvevő, finanszírozó nemzettel, így Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez.

Közölte: a magyar kontingens különleges műveleti erőkkel venne részt a kötelékben, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása Mali, Niger és Burkina Faso hármas határának térségében. Ismertetése szerint 2022 első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens települ majd ki a műveleti területre, ennek érkezését pedig még idén egy 20 fős egység készíti majd elő a helyszínen.

Az államtitkár közölte azt is: a magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanak majd, szerepvállalásuk a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. A harcászati szintű irányítást pedig a résztvevő nemzetekből összeállított több nemzeti parancsnokság hajtja végre.

Az államtitkár közölte azt is: a nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenységek végzésére jogszerűen csak az érintett államok – jelen esetben Niger és Mali – beleegyezésével van lehetőség, és az érintett államok külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra.

Jelezte azt is: a Takuba nem francia erőiről szóló, Mali, Niger és Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról, így az Országgyűlés két törvényjavaslat formájában ezeket is az Országgyűlés elé terjesztette.

Németh Szilárd hangsúlyozta: a Száhel-országokban végzett harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Hozzátette: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában és a Takuba is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdek, hogy szerepet vállaljon benne.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a Száhel-övezetet mély gazdasági válság, a különböző dzsihadista csoportok térnyerése és az intézményi gyengeség jellemzi és a régió egy évtizede képtelen ebből a helyzetből kilábalni. A régióban 2012-től jelen van a francia haderő, mert a polgárháborús helyzetben Mali maga kért külföldi katonai segítséget. A kormánypárti képviselő felhívta a figyelmet a migrációs veszélyekre, és közölte: a Fidesz támogatja a magyar szerepvállalást a Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti kontingensben.

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: egyetértenek azzal a megközelítéssel, hogy a migrációs nyomást kialakulásálért felelős okokat a helyszínen kell orvosolni. A Jobbik nevében támogatta a magyar katonai szerepvállalást.
Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy pártja támogatja az előterjesztéseket. Egyes műveletekben a részvételhez az Országgyűlés engedélye szükséges, a jelen határozati javaslattal ezt az engedélyt adja meg a Ház.

Varga László (MSZP) rámutatott: azért kell az Országgyűlés felhatalmazása, mert nem NATO-misszióról van szó. Azt kérte: a végszavazás előtt még ülésezzen a honvédelmi bizottság, és a szaktárca akár zárt ülésen válaszoljon bizonyos kérdéseke.
Varga-Damm Andrea független képviselő azt mondta: nem igazán tudható, miért van szükség a misszióra, miért küldünk magyar katonákat önkéntes jelentkezés alapján Afrikába.

Szólt arról, milyen veszélyforrás, ha nem számolják fel a Száhel-övezet problémái: az al-Kaida olyan bázist épített ott, ami jelentősen veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok azért nem jelenhet meg ott hivatalosan, mert a helyi lakosságot nem tudná együttműködésre kérni. Azt kérte a kormányzattól, rendszeresen számoljon be az Országgyűlésnek arról, mi történik a Száhel-övezetben.

Németh Szilárd az elhangzottakra úgy válaszolt, hogy mind az ellenzéki, mind a kormánypárti felszólalások egy irányba mutattak. Hozzátette: katonáink valóban magyar érdeket, a magyarok biztonságát szolgálják majd több ezer kilométerre.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

Napirend után

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) „a magyar rögvalóságot", a változatlanul negatív demográfiai trendeket és a külföldi munkaerő betelepítését kérte számon napirend utáni felszólalásában a kormányzaton.

Frakciótársa, Steinmetz Ádám a 125 éves Balatonfenyves problémáit tette szóvá, kiemelve, hogy a pár éve felújított vasútvonalon csak nehezen közelíthető meg a település.

Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, vitáikon felelőtlen, megalapozatlan, a költségvetést bedöntő ígéretet tettek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, kijelentve, csak az igazsággal lehet kormányt váltani.

A napirend utáni felszólalásokat követően Lezsák Sándor a parlament keddi ülését berekesztette. Az Országgyűlés jövő hétfőn 11 órakor folytatja munkáját.

 

A címlapfotó illusztráció.