×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról is tárgyalnak az Országgyűlésen

 

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig történő meghosszabbításáról szóló kormányzati javaslatot.

Az államadósság csökkentéséről, a bántalmazások megelőzéséről és az önkormányzatokról beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, a napirend előtti felszólalások első felében.

Párbeszéd: Nem sikerült csökkenteni az államadósságot

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta, bár Orbán Viktor miniszterelnök harcot hirdetett az államadósság ellen, amely valóban nagyon magas volt, de semmit sem sikerült lefaragni a korábbi magas értékből. Noha tavaly a járvány okozta válság miatt is eladósodhatott az ország, most sem látszik, hogy javulna a helyzet – vélekedett.

Hangsúlyozta: tizenegy évnyi szakadatlan harc ellenére a csatát elvesztették, az adósság győzedelmeskedett a gazdaság felett.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy válaszolt, a 2002 és 2010 között gazdaságpolitika csődje az volt, hogy eladósította az országot és egészségtelen gazdasági szerkezetet hozott létre. Ezzel szemben 2010 után faragni tudott a kormány az államadósságból – mutatott rá.

Közölte: ugyanakkor világgazdasági válság van, élénkíteni kell a gazdaságot, minden állam ehhez gyűjti a forrásokat, aktívan beavatkozik. Magyarország élt azzal a lehetőséggel, hogy itt lehet forrásokat gyűjteni a piacról, és gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre, beruházásösztönzésre fordította a forrásokat – ismertette.

LMP: Többet kellene tenni a bántalmazások megelőzéséért

Hohn Krisztina (LMP) hangsúlyozta: gyakori probléma a társadalomban a bántalmazás, és jó, hogy a kormány szigorította a vonatkozó törvényt, de ez kevés, többet kellene tenni az ilyen esetek ellen, többet kellene tenni a megelőzésért. Sürgősen intézkedni kell, ezért újabb javaslatot nyújtanak be, hogy elejét vegyék a bántalmazási eseteknek, különösen a gyermekek védelmében – mondta. Kiemelte, hogy az áldozatoknak segítségre van szükségük.

Válaszában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: szigorú szabályozást alakítottak ki a területen, a büntetőjog eszközeivel küzdenek a bántalmazások ellen. Emellett az áldozatokat is igyekeznek segíteni, intézményeket tartanak fenn a számukra. Hozzáfűzte: várnak minden javaslatot a hatékonyság növelésére, hiszen közös az érdek ebben az ügyben.

DK: A kormány forrásokat vont el az önkormányzatoktól

Oláh Lajos (DK) úgy vélte: a kormány a járvány idején az önkormányzatok helyzetét nehezítette a forráselvonásokkal. Azt kérdezte, hogy a kormány visszaadja-e a forrásokat, vagy újabb összegeket vonnának-e el tőlük.

Kifogásolta, hogy nem engedik az időközi választásokat, ugyanakkor az augusztus 20-i ünnepségeket, a vadászati kiállítást engedélyezték. Így nem élhetnek demokratikus jogaikkal az emberek – vélekedett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: a baloldali önkormányzatok nem akarták kivenni a részüket a járvány elleni védekezésből, azt állították, hogy nincs elég forrásuk, pedig a valóság ennek ellentmondott. A kormány úgy kezdte a tevékenységét, hogy átvállalta az önkormányzatok adósságát, amelyet az előző kormány idején hoztak össze - idézte fel.

Kitért arra: hiába jelentett be a miniszterelnök az embereket segítő intézkedéseket, az ellenzék nem vesz róla tudomást. Nem elvonásokról van szó, hanem sok társadalmi csoport támogatásáról – jelentette ki.

MSZP: Hogy lehetne megfékezni az áremelkedést Magyarországon?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kiemelte: az elmúlt évben 160 százalékkal drágult a faanyagok ára egy felmérés szerint, új történelmi csúcson a benzin ára és tovább drágul a gázolaj is, illetve tíz százalékkal nőtt a jogosítvány megszerzésének költsége.

Úgy fogalmazott: úgy lódul meg újra az infláció, hogy egyre kevésbé lehet a koronavírussal takarózni.

Azt mondta: a KSH legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak 4,9 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A családi pótlék tíz éve nem emelkedett, és a gyermekek után járó adókedvezmény mértékét sem emelték a bevezetés óta – tette hozzá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az Európai Unió minden országában növekszik az infláció, sőt az Egyesült Államokban hat százalék feletti, Törökországban pedig megközelíti a húsz százalékot.

Az infláció emelkedésének okaként a világjárványt, és az arra adott országonként eltérő gazdasági lépéseket nevezte meg. Magyarország azt választotta, hogy a munkahelyek megtartása mindennél fontosabb, és megpróbálják válság idején is a gazdaság teljesítményét növelni, erősíteni – tette hozzá.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és a jövedelmek alakulása évek óta meghaladja az infláció mértékét, és arról is beszélt, hogy az építőanyag-árak emelkedése kapcsán is meghozták azokat a lépéseket, amelyeket a kormány megtehet.

Jobbik: A kormánypártok akadályozzák, hogy a nemzetbiztonsági bizottság megnyugtassa a polgárokat

Brenner Koloman (Jobbik) úgy fogalmazott, július óta foglalkoztatja a közvéleményt és a magyar polgárokat az a kérdés: igaz-e, hogy a kormány az ő mobiltelefonjukat lehallgatja egy izraeli kémszoftver segítségével.

Azt mondta: a kormánypártok akadályozzák a nemzetbiztonsági bizottságot abban, hogy megnyugtassák a magyar polgárokat, hogy nem hallgatják le őket. Mint mondta: azt is megakadályozták, hogy ellenzéki tagja legyen a médiatanácsnak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak, és ma sem folytatnak.

A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított államszervezeteket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik - hangsúlyozta. Megjegyezte: a nemzetbiztonsági bizottságot ellenzéki politikus vezeti, a grémiumot a szolgálatok rendszeresen informálják, sőt a hétfői zárt ülésen a belügyminiszter is tájékoztatást adott.

Hozzátette: Magyarországon szabad a média, sajtószabadság van.

KDNP: A magyar emberek dönthetnek majd a gyermekvédelmi törvényről

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, nem Brüsszel, hanem a magyar emberek dönthetnek majd a gyermekvédelmi törvényről népszavazáson. Közölte, a magyar baloldal és brüsszeli szövetségesei, valamint „az LMBTQ-propagandát kiszolgáló ngo-k” egész sora zúdított össztüzet Magyarországra, mert kimondta: a gyermekek nevelése, különösen a szexuális nevelése a szülők joga.

Kitért arra, hogy Brüsszel a szokásos eszközökhöz nyúlt a jogszabály miatt: zsarolás, fenyegetőzés, eljárások. Felháborítónak tartotta, hogy az Európai Parlamentben (EP) egy meleg bosszúpornó miatt elítélt baloldali képviselő foglalkozik az üggyel.

Szerinte a baloldal ebben a kérdésben sem a magyar emberek mellé állt. Ha a baloldalon múlna, az óvodákban, iskolákban lehetne a szexualitást öncélúan bemutatni – közölte, hozzátéve, a baloldal a brüsszeli szövetségeseivel egy hálószobakérdésből egy gyerekszobakérdést csinál.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, miről szól a törvény: sokkal súlyosabban lehet büntetni a pedofil bűncselekményeket.

Elmondta, a baloldal a vitában azt firtatta, miért nem tesznek a megelőzés érdekében. Ekkor született meg a szabályozás azon része, amely a kiskorúak védelmét szolgálja és kimondja: a szexuális nevelés joga a szülőé – magyarázta.

Szerinte a törvényt megpróbálták úgy feltüntetni, mintha a kiskorúak védelméről szóló rész pedofillá minősítette volna az eltérő identitással rendelkező csoportokat. Nem erről van szó, hanem arról, hogy ezek a csoportok abban a formában ne érintkezzenek kiskorúakkal – mondta.

Fidesz: A baloldal továbbra is nyíltan bevándorláspárti

Halász János (Fidesz) az afganisztáni kivonulással kapcsolatban fogalmazta meg aggodalmait. Szerinte az afganisztáni helyzet nélkül is erősödött a migrációs nyomás idén Európában; a migránsok bejutását a Soros-féle ngo-k továbbra is támogatják. Hozzátette: Magyarországon is aggasztó mértékben emelkedik az illegális határátlépések száma és növekszik az embercsempész-hálózatok aktivitása is. Félő, hogy Magyarországnak fel kell készülnie egy újabb, akár a 2015-ösnél nagyobb migrációs hullámra is – mondta.

Közölte, a nemzeti konzultáció eredményeiből látszik, a kormány továbbra is számíthat a magyar emberek támogatására a határvédelemben. A baloldal viszont továbbra is lebontaná a kerítést és beengendné a migránsokat – közölte. Hozzátette, a magyar emberek biztonságának garantálásához meg kell állítani Gyurcsányt és Karácsonyt.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is úgy látta, hogy több milliós migránshullám is lehet. Szerinte az országukat elhagyó afgánokat a térségben kell tartani, nem szabad Európába hozni.

Közölte, a magyar kormány visszautasítja a migránsok betelepítését, fenntartja a határkerítést és biztosítja a határvédelmet.

Kormány: Elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta: elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása, mert csak így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Az államtitkár a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény kormány által javasolt módosítását ismertetve kiemelte: Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a járvány ellen, az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek, ezért a negyedik hullám küszöbén elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

Kiemelte: a kormány elsődleges célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Fontos, hogy az eredményes védekezéshez szükséges intézkedéseket a kormány időben meghozhassa, ehhez pedig az szükséges, hogy mielőbb elfogadja a parlament a tárgyalt előterjesztést – közölte.

Völner Pál hangsúlyozta: a kormány arra tesz javaslatot, hogy a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát 2022. január 1-jéig hosszabbítsák meg, de ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Közölte: Magyarország Európában elsőként tette lehetővé a harmadik oltás felvételét, és már a 18 év alattiaknak is elérhetővé tették a vakcinákat.

Megjegyezte: a kormány a fokozatosság és az arányosság elve mentén jár el, folyamatosan figyelemmel kíséri a többi európai ország védekezését és átveszi a jó gyakorlatokat.

A Fidesz az ellenzéket is a határidő hosszabbítására kéri

Vigh László (Fidesz) az ellenzéket is arra kérte, támogassa a különleges jogrend határidejének meghosszabbítását, hogy Magyarország legyen az az ország, amely a leghamarabb kerül ki a bajból.

A különleges jogend ugyanis gyors beavatkozásra ad lehetőséget, szerinte a megelőző három járványhullámban is ez segítette a helyzet kezelését. Mint fogalmazott, a hagyományos döntéshozatali mechanizmus nem elég gyors.

Beszélt arról a célkitűzésről, hogy a fiatalabbak is beoltassák magukat, kitérve arra is, hogy a koronavírus-járvány előtt soha nem volt vita tárgya egy-egy oltóanyag vagy gyógyszer származási helye.

Bár a kormány járványkezelését sok kritika érte, a magyar kabinet járványkezelése volt az egyik legjobb – értékelt.

KDNP: A rendkívüli jogrend már bizonyított

Vejkey Imre (KDNP) szerint a rendkívüli jogrend már bizonyított, ezért annak fenntartására a negyedik járványhullámban is szükség van, hiszen azzal tartható fenn az ország cselekvőképessége.

Maszkokkal és korlátozásokkal nem tudjuk legyőzni a vírust, csak az oltással, a harmadik hullámot is ezzel győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk kordában tartani – hangoztatta a képviselő, aki ezért mindenkit az oltás beadatására buzdított.

Elengedhetetlenek nevezte a fokozott védekezés lehetőségének biztosítását. A javaslat célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat – hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy ha a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztése előtti megszüntetését.

MSZP: Már ma legyen vége a rendeleti kormányzásnak!

Gurmai Zita (MSZP) kijelentette: nemhogy a hosszabbítást nem támogatják, de legyen végre vége ma a rendeleti kormányzásnak. Azt szerinte ugyanis bunkósbotként használta a kormány.

Kifogásolta, hogy a kormányzat már harmadszorra tolja ki a veszélyhelyzet határidejét. Mennyire határozott és előrelátó a kormány? – tette fel a kérdést ennek kapcsán.

Bírálta, hogy bár folyamatosan rendeleti kormányzás volt az elmúlt három járványhullám alatt, mégis több mint harmincezer ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ez a hatékony rendeleti kormányzás? – firtatta.

Szerinte a hosszabbításra csupán azért van szükség, mert Orbán Viktor miniszterelnök nem akarja átadni a teljhatalmat. A kabinet arra használta az eddigi felhatalmazást, hogy pénzt adjon olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a pandémiához – vélekedett, hozzátéve: eközben előírták, hogy a települések vezetése semmit se tehessen a kormányzati elvonások ellen, vagyis büntették azokat, akik nem a Fideszre szavaztak.

LMP: Indokolatlan a hosszabbítás

Schmuck Erzsébet (LMP) azon félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal a jövő januári végdátum után is hosszabbít majd a különleges jogrend határidején, hogy a választások előtt rendeletekkel nyúlhasson bele a folyamatokba.

A kormány szerinte egyedül fogja eldönteni, lehet-e majd választási gyűléseket tartani.

Kijelentette azt is: a felhatalmazás többszöri meghosszabbítása megalázó az Országgyűlésre nézve, a parlamentáris demokrácia alapjait kezdi ki.

Emlékeztetett: az Országgyűlés az eddigi három hullám alatt is végig ülésezett. A hosszabbítást járványvédelmi szempontból is indokolatlannak ítélte.

Jobbik: Orbán veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot

Lukács László (Jobbik) a javaslatot úgy értékelte: Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot, és megrészegedett a hatalomtól, amit a rendeleti kormányzás adott számára. Azt firtatta: ha a kormány szerint az oltás működik és Magyarország is működik, akkor a normális jogrend miért nem működik. Ha a kormány szerint nyáron az élet visszatért rendes kerékvágásba, akkor a törvényhozás miért nem térhet vissza, miért kérnek most plusz felhatalmazás? – tette fel a kérdést.

Közölte: a Jobbik biztosan nem szavazza meg ezt a törvényjavaslatot.

DK: A kormány térjen vissza a normális parlamenti működéshez!

Arató Gergely (DK) szerint a törvényjavaslattal a kormány további hónapokat kér arra, hogy minden érdemi kontroll nélkül hozhassa meg döntések sokaságát. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélte: jelenleg semmilyen járványügyi indoka nincsen a veszélyhelyzet meghosszabbításának.

Azt kérdezte: mi a logika abban, hogy egyes nagy rendezvényeket korlátozás nélkül lehet tartani, mások esetében fontos az oltási igazolvány, míg az időközi önkormányzati választásokat nem lehet megtartani, mert azok súlyos veszélyt jelentenek a közegészségügyre. Szerinte valójában arról van szó, hogy a kormány beleszeretett abba a lehetőségbe, hogy a parlamenti kontroll sem kell a döntésekhez.

A kormányt azzal vádolta, hogy össze-vissza kommunikál, egyszer azt mondja, hogy jön a negyedik hullám, majd közli, hogy az oltás működik és Magyarország működik. Azt kérte a kabinettől, hogy fejezze be a jogi ámokfutást, és térjen vissza a normális parlamentáris működéshez, illetve kommunikáljon egyértelműen arról, hogy mire számítsanak az emberek a járvány negyedik hullámában.

Független: Tiltakozunk az oltatlanok diszkriminációja ellen

Dúró Dóra (független) a Mi hazánk Mozgalom nevében tiltakozott az "oltatlanok diszkriminációja ellen", elutasította a kötelező oltást, ellenezte a gyerekek oltását, és jelezte azt is, hogy nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, illetve semmilyen lezárást.

Független: a körülmények nem indokolják a hosszabbítást

Varga-Damm Andrea (független) felszólalásában jelezte: nem szavazza meg a törvényt. Egyrészt azért, mert szerinte nincsenek olyan fennálló körülmények, amelyek indokolnák a hosszabbítást.

Másrészt azt mondta: a kormányzat bebizonyította, hogy sok kérdésben visszaél a veszélyhelyzet okozta felhatalmazással. Olyan ügyekben is hoztak rendeleti kormányzás útján döntéseket, amelyek parlamenti hatáskörbe tartoznak – tette hozzá.

Fidesz: Nemzeti minimum kell az oltások mellett

Bányai Gábor (Fidesz), aki több hónapig maga is lélegeztetőgépen volt a koronavírus-fertőzés miatt, életveszélyesnek nevezte az oltások elleni kampányolást. Szerinte nemzeti minimumra lenne szükség, hogy ne bizonytalanítsanak el senkit sem, aki fél bármelyik védőoltásról.

Kiemelte: a negyedik hullám nem lesz egyszerű, mert van még két-három millió felnőtt magyar, akik nem kaptak vakcinát, vagy csak egy oltást adtak be nekik. Bár az oltás nem véd meg a fertőzéstől, de a súlyos állapottól igen – hívta fel a figyelmet.

Államtitkári zárszó  Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta, majd Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára zárszavában azt hangsúlyozta: az elmúlt időszak beigazolta, hogy a normál törvénykezési és rendeletalkotási munka mellett, a járványhelyezt miatt időről-időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani.

Az államtitkár visszautasította az oltásellenes kijelentéseket, és hangsúlyozta azt is, hogy a korábbi jogi keretektől nem jelent eltérést, hogy vannak olyan munkakörök, ahol kötelező az oltás.
Hangsúlyozta: nem tudható, hogy a járvány negyedik hulláma hogyan alakul, jönnek-e újabb vírusvariások, ezért mindenképpen kell, hogy legyen fegyver a kezünkben, amivel védekezni lehet.

Orbán Balázs: A felsőoktatási átalakítás zárókövét helyezzük el

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját megnyitó expozéjában azt hangsúlyozta: a javaslat képes lezárni az elmúlt időszak méltatlan, pártpolitikai indíttatású vitáját a felsőoktatás átalakításáról, és arról, hogy ennek forrásait hogyan biztosítja a kormány.

Közölte: a törvényjavaslat azért fontos, mert az új rendszer zárókövét helyezi el, rendezi annak törvényi lábát, hogy az állam és az egyetemek közötti viszony, illetve annak finanszírozási oldala hogyan alakul majd a következő években, évtizedekben.

Elmondta: a törvényjavaslat arra irányul, hogy az állam minden modellváltó egyetemmel tudjon hosszú távú, akár több évtizedre szóló finanszírozási szerződést kötni. Ezek a szerződések  – ismertette –  a javaslat alapján kétfélék lesznek: az egyik az alapfinanszírozást, a másik pedig a teljesítmény alapú finanszírozást érinti. Az állam megrendelői pozícióban marad továbbra is, meg tudja határozni a minőségi és a mennyiségi követelményeket, az egyetem pedig ehhez tudja az erőforrásait hozzáigazítani – fejtette ki.

Orbán Balázs közlése szerint a javaslat 330 milliárdos többletet eredményez a felsőoktatás számára, a bővülő forrásoknak pedig a kormány számításai szerint az lesz az eredménye, hogy a 2019-es 0,8 százalékos GDP-arányos felsőoktatási költés 2022-re 2 százalék körüli értékre kúszhat fel, így Magyarország ebből a szempontból az EU három legjobb országa közé tud kerülni.

Innentől kezdve anyagi korlátai nem lesznek a magyar felsőoktatás sikerének, a versenyképességi fordulatnak és annak, hogy minél több magyar egyetem szerepeljen előkelő helyen a rangsorokban – értékelt.

Az államtitkár a 2010 előtti és utáni időszakot összehasonlítva azt mondta: a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt, válság idején a humán szektorokból – kultúrából, egészségügyből, oktatásból – vonták ki a forrásokat, ezzel szemben a jelenlegi kormány úgy véli, hogy amikor nehézségek és válság van, akkor kell igazán az emberek jövőjét alapvetően meghatározó szektorokra költeni.

A felsőoktatás átalakításával - a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával – olyan jogi keretet alkottak, hogy egyik jövőbeli kormány se tudjon kivenni forrásokat a felsőoktatásból – mondta.

Fidesz: Klebelsberg óta nem látott fejlesztések indulhatnak

F. Kovács Sándor (Fidesz) a legfontosabb változások között említette az egyetemek jövőbeni finanszírozását. Úgy látja, hogy szükség volt a felsőoktatási modellváltásra, mert ez biztosítja, hogy az egyetemek bírják a versenyt, előrébb lépjenek a nemzetközi ranglistákon.

Azt mondta, a kormány olyan mértékű fejlesztésekben gondolkozik, amelyek Klebelsberg Kunó minisztersége, 1922 és 1931 óta nem történtek. Hozzátette: a felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányokhoz képest megduplázódtak, 2022-ben pedig még magasabb támogatás áll az egyetemek rendelkezésére.

A módosítás lényege az, hogy ezen hatalmas összegek befogadására és hasznosítására alkalmas szervezetek jöjjenek létre – jelentette ki.

Értékelése szerint az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik.

F. Kovács Sándor beszélt a faluprogramot érintő változtatásról is. Emlékeztetett: a 2000 fő alatti településen működő gazdasági társaságok támogatást igényelhetnek, ha vegyesboltot üzemeltetnek. Sok településen a gazdasági társaságok a polgármester vagy hozzátartozója vezetésével alakultak, ezek kizárása a támogatásból aránytalan sérelmet jelentene a településnek – érvelt a módosítás mellett.

Jobbik: 2022-ben az új kormány felülvizsgálja a modellváltást

Brenner Koloman (Jobbik) véleménye szerint a törvényjavaslat rendkívül sokféle, van benne egy kis közpénzjellegelvesztés, egy kis dubajozás, de nagyrészt a magyar egyetemi világról szól.

Cinikusnak nevezte, hogy a kormány arra hivatkozik, a szenátusok önként kérték a modellváltást. Az egyetemeknek fűt-fát, bogarat, különösen uniós pénzt ígértek, majd a miniszterelnök most ezt azért nem akarja igénybe venni, mert esetleg a Fidesz egypárti túlhatalmán számon kérnék a jog uralmát – vélekedett.

Egyetértett azzal, hogy a magyar egyetemi világ kiemelt nemzetstratégiai cél, és hogy a felsőoktatás GDP-arányos támogatását két százalékon kellene stabilizálni.

A törvényjavaslatot az egyetemi modellváltások folytatásának értékelte, amivel kapcsolatban azt bírálta, hogy szerinte hatástanulmányok, megfelelő egyeztetések és az egyetemi polgárok megkérdezése nélkül, erőltetetten vezették be. Jelezte, a 2022 után felálló nemzeti egységkormány a modellváltást felül fogja vizsgálni.

Szerinte a kormány biztosíthatta volna a közvéleményt arról is, hogy a modellváltás nem arról szól, hogy kormányváltás esetén a magyar egyetemi világot át tudják menteni egy olyan konstrukcióba, amelyre az új kormánynak nem lesz hatása.

Brenner Koloman felhívta a figyelmet: Európában minden, a rangsorokban jól szereplő egyetem állami fenntartású. Oda kell adni a pénzt a kivéreztetett egyetemi világnak, ahol egy egyetemi tanársegéd nettó 140 ezer forintot keres, valamint keret kell a kutatásokra – javasolta.

KDNP: Soha nem látott egyetemfejlesztés lesz

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslatban soha nem látott egyetemfejlesztés és soha nem látott összegek szerepelnek a felsőoktatás részére. Elmondta, 2010 óta az a cél, hogy hatékony, versenyképes felsőoktatást építsenek, amely képes korszerű, piacképes, valódi tudást adni a diploma mellé.

Hozzátette: a felsőoktatási stratégia 2017-es megalkotása óta kiemelten sok támogatás jutott a felsőoktatás korszerűsítésére. Beszélt arról, hogy 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány felsőoktatási béremelési programja. Ezt továbbfejlesztenék: 2021 szeptemberében, majd 2022 januárjában 15-15 százalékos béremelés lesz – közölte.

Beszélt a növekvő ösztöndíjakról, az emelkedő hallgatói létszámról és a kollégium-fejlesztésekről. Úgy értékelt, „történelmi jelentőségű időket élünk a magyar felsőoktatás jövője szempontjából”, soha kormány nem költött még annyi pénzt a felsőoktatásra, mint 2022-től a nemzeti-keresztény kormány fog.

MSZP: Mit tett eddig a kormány?

Hiller István (MSZP) közölte: fel kell tenni a kérdést, hogy tizenegy évig mit csinált a kormány, hiszen régóta kétharmaddal kormányoz, és már előbb rá kellett volna jönnie, hogy milyen fontos a felsőoktatás. Amit a kormány 2010 óta tett a felsőoktatásban, az nem működött, a magyar felsőoktatást szabályozó elsődleges törvény szakmailag „nagyon hitvány munka”, nem véletlen, hogy több lényegi ponton kellett már módosítani – vélekedett.

Úgy látja, van kapcsolat a 2021-es év felsőoktatási történései és a 2022-es választás között. Amikor az egyetemi szenátusok szavaztak az intézményük átalakításáról, a kormány másfajta finanszírozásról beszélt, mint most – mondta. Hozzátette: kérdéses, miért nem lesz modellváltás bizonyos egyetemeken.

Közölte: elhangzott, hogy a modellváltás osztrák mintára valósul meg, de szerinte erről nincs szó. A törvény célja a jelenlegi hatalom átmentése és nem a felsőoktatás színvonalának emelése, ami pedig lehetne a közös céljuk – jelentette ki Hiller István.

DK: Politikai célú törvényről van szó

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy ha a felsőoktatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, a tárca vezetőinek itt kellene lenniük a vitán. De azért vezeti elő a Miniszterelnökség a javaslatot, mert nem egy szakmai, hanem politikai célokat szolgáló törvényről van szó – mondta.

Úgy vélte, közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek kellene odaadni azokat a forrásokat, amelyek a javaslatban szerepelnek, mert ők tudják, hogyan használják fel hatékonyan. Így viszont csak reménykedni lehet abban, hogy valóban a felsőoktatást szolgálják majd a források – közölte.

Hangsúlyozta: nem egy kiszámítható és teljesítményalapú rendszer jön létre, ahogyan azt a kormány mondja. A felsőoktatásra fordítandó közpénzt eltüntetik egy fekete dobozba, ahonnan nem tudni, milyen formában kerül majd elő – mondta.

A képviselő kiemelte: a javaslat az elhibázott, szakmailag téves, kizárólag politikai célokat szolgáló egyetemi privatizáció folytatása, de a következő kormány megszünteti majd ezt a konstrukciót.

Jobbik: Hűbéri rendszer működik az alapítványokban

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte: ha szakmai felkészülésben alkalmasak az egyetemek arra, hogy a világ élvonalába kerüljenek, és ehhez csak az anyagi háttér hiányzott, akkor a forrást miért nem kapták meg állami intézményként?

Kifogásolta, hogy a kuratóriumi tagság egész életre szól, és hűbérinek nevezte ezt a rendszert. Ha valakit például államtitkári mivoltában delegáltak egy alapítványba, akkor az miért marad magánszemélyként a testületben akkor is, ha már nem tölti be államtitkári szerepét? - kérdezte.

A felsőoktatásnak a köz irányítása alatt kell maradnia – szögezte le.

MSZP: Elfogadhatatlan az élethosszig tartó kinevezés

Hiller István (MSZP) különösen visszásnak ítélte, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár az egyik vidéki tudományegyetem alapítványának kuratóriumi elnöke lesz, miközben ő az elsőszámú felelőse a kormányban a felsőoktatásnak. Az nem lehet, hogy valaki önmagát nevezi ki egy tisztségre, amit azután élethosszig visel – jelentette ki.

Milyen jogosítvány alapján lesz egy állam által létrehozott testületi tagság élethosszig tartó? – tette fel a kérdést, elfogadhatatlannak nevezve ezt a gyakorlatot.

Miniszterelnökség: Az intézmények jelentős többletforráshoz jutnak

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta Brenner Koloman (Jobbik) állítását, aki szerint kivonnának forrást a felsőoktatásból, miközben az előterjesztés ennek ellenkezőjéről szól – mondta.

Szerinte Hiller István (MSZP) semmibe vette az egyetemi döntéshozókat, akik támogatták a modellváltást. Azt mondta, ha a képviselő autonóm döntéshozóként mutatja be őket, akkor képesek voltak az alapítványi formáról szóló döntés meghozatalára is.

A Bódis Józsefre vonatkozó megjegyzésről azt mondta: helyénvaló, hogy a pécsi kötődésű egykori egyetemvezető államtitkár szerepet vállal a város egyetemének irányításában.

A tervekről szólva közölte: azt az egyetemek fogalmazták meg, a forrásokat az egyetemek kérték, és meg is kapják. A finanszírozást valóban négy évre rögzítik, a baloldali kormányok idején viszont évről évre kellett kilobbizniuk a forrásokat az intézményeknek – jegyezte meg. Most erről az Országgyűlés dönt, törvényi garanciarendszer alapján – hangsúlyozta.

A legjobb egyetemek az Egyesült Államokban és Keleten vannak, az európai felsőoktatás problémákkal küszködik – jelentette ki. Az európai finanszírozási modellek egy-egy kivételtől eltekintve szerinte nem sikertörténetek.

Cáfolta, hogy ne lennének a jövőben közbeszerzések, azokat ugyanis törvény rögzíti – mondta. Szólt a nemzeti szemléletről is: Keleten és Nyugaton is megjelenik az a gondolat, hogy bár a tudás univerzális, de az egyetemek nemzeti jellegűek, az oktatásnak nemzeti karaktert kell adni.

Belügyi tárgyú törvények módosítása

Az Országgyűlés az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításával folytatta a munkát.

Előterjesztő: Az összhang megteremtését szolgálja a javaslat

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a változtatások az összhang megteremtését szolgálják.
Mivel az alaptörvény kilencedik módosítása szerint 2023 júniusától a különleges jogrendi időszakok száma hatról háromra csökken, indokoltnak tartja a fogalomhasználat ehhez igazítását az érintett ágazati szabályokban is.

A változtatások egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó, hatékony rendszer kialakítását szolgálják – hangsúlyozta.

A javaslat hat – a rendőrségről, a vízgazdálkodásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a minősített adat védelméről, a katasztrófavédelemről és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló – törvény módosítását tartalmazza – ismertette a részleteket.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: az egyes módosítások nem tűnnek jelentősnek, de összefüggenek az alaptörvényben foglalt különleges jogrendi eseti rendszerének átalakulásával és ehhez kapcsolódóan a védelmi és biztonsági háló megújításával. Ezért fontos távlati szerepük van – mondta.

A cél egy új, rugalmasabb és pontosabb koordinációt, valamint gyorsabb beavatkozást lehetővé tevő rendszer felépítése, amely jobban tud reagálni a mai kor egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági kihívásaira – emelte ki a Fidesz frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Lukács László György (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában arról beszélt: jobbnak tartott volna egy hosszabb vitát és előkészítő fázist a pártok, valamint a szakmai szervezetek számára is, mivel a hatályba lépésig még sok idő áll rendelkezésre. Hozzátette: a rendszer újraszabályozására szükség van.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta: a módosítással az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján egyszerűsödik és kibővül a rendkívüli jogrend szabályozása. Hozzátette, a koronavírus-járvány okozta helyzet is felhívta a figyelmet egyes változtatások szükségességére.

Arató Gergely (DK) szerint az a probléma, hogy nem voltak eléggé kiérleltek és pontosak azok a jogszabály-módosítások, amelyeket most ezzel az előterjesztéssel további törvényeken vezetnek át, miközben nem kezelik a fennálló szervezeti, anyagi és létszám-problémákat.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezzel a törvénymódosítással lehetőséget adnak a Fidesznek, „hogy egy állandósított rendkívüli állapotot tartson fenn”, azaz a kormány bármit megtehessen, akár a hatályos törvényekkel szembe menve is.

Példaként hozta fel, hogy a rendkívüli jogrend három hónapnyi hatálya bármikor ugyanennyivel meghosszabbítható. További felszólalók hiányában az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Ezt követően elhangzott reagálásában Kontrát Károly – megköszönve a kormánypárti képviselőcsoportok támogató felszólalásait – kiemelte, az ellenzék „általános kormányellenes kritikát fogalmazott meg” a vitában. Hangsúlyozta: a törvény célja a jogszabályi összhang megteremtése, az ország és lakói biztonságának szolgálata.

Schanda: Az atomenergia-felügyeleti szerv nagyobb önállósága a cél

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot ismertetve kiemelte: a javaslat nagyobb önállóságot biztosít a felügyeletet ellátó szervnek.

Mint mondta, a kormány célja, hogy a megújuló energia, elsősorban a napenergia és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi energiatermelés 90 százaléka széndioxidmentes legyen.

Az atomenergia megfelel a szigorú uniós környezetvédelmi kritériumoknak, továbbá atomenergia nélkül nincs olcsó áram, nem valósítható meg a fenntartható rezsicsökkentés, valamint a klímavédelmi célok teljesítése.

Schanda Tamás kitért arra, hogy az atomenergia biztonságos alkalmazásához az egyik legfontosabb hazai és uniós nemzetközi elvárás, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatóság független legyen a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől és az álamigazgatási szervekről.

A javaslat célja, hogy létrehozzon egy erős, befolyástól mentes szabályozási és hatósági rendszert, amely felett az Országgyűlés biztosítja a legmagasabb szintű ellenőrzést és felügyeletet. A javaslat a versenyszférához közelítő bérezési és juttatási rendszert állapít meg az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) munkatársainak.

A tervezet meghatározza a hivatal elnökének és elnökhelyettesének kinevezésére vonatkozó követelményeket, az elnök feladatait és köztelezettségeit – mondta, megjegyezve, hogy az elnöknek minden év május 31-ig be kell számolnia az Országgyűlésnek az előző évi hatósági tevékenységéről.

Fidesz: A javaslat az OAH gazdasági függetlenségét is biztosítja

Bartos Mónika (Fidesz) az indítvány céljának nevezte, hogy megteremtsék az OAH-ra, mint önálló szervre vonatkozó szabályozást.
A hivatal feladatainak ellátása során kizárólag jogszabálynak van alárendelve, nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten látja el – mondta.

A javaslat megteremti azokat a szabályokat, amelyek az OAH gazdálkodási függetlenséget is biztosítják - emelte ki. A Fidesz támogatja a törvényjavaslatot – mondta.

Jobbik: A kabinet arra számít, hogy 2022-ben nem folytatja a kormányzást

Balczó Zoltán (Jobbik) egyetértett a nukleáris kapacitás fenntartásának szükségességével. Azt mondta, a szabályozás azért most születik meg, mert a kabinet számít arra, hogy 2022-ben nem folytatja a kormányzást.

KDNP: A változás célja a hatékonyság és a még magasabb színvonalú szakmai munka

Nacsa Lőrinc (KDNP) Balczó Zoltán felszólalására reagálva közölte: ha valami bekerül a kormányzat irányítása alá, akkor az ellenzéknek az a baj, ha kikerül onnan, közvetlenül az Országgyűlés alá, akkor az a baj.

Hangsúlyozta, abban egyetért Balczó Zoltánnal, hogy a klímacélok megvalósításához feltétlenül szükséges a nukleáris energia és az atomkapacitások szinten tartása. A jogállásváltozás célja a hatékonyság, a nagyobb mozgástér és a még magasabb színvonalú szakmai munka - szögezte le.

MSZP: Az indítvány megbecsülést és fizetésemelést hoz a dolgozók számára

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy az OAH egyszerre felügyeli a paksi erőmű működését és Paks II. engedélyezési és építési folyamatait.
A törvénnyel a kormányzat már régóta adós, az indítvány megbecsülést és fizetésemelést hoz az OAH dolgozói számára – mondta.

Azzal azonban nem értett egyet, hogy eddigi határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett elnök irányítsa a szervezetet kilenc éves mandátummal, ami még egyszer ennyi időre meghosszabbítható.

A javaslat több kérdést is felvet, például azt, hogy miért most kívánják átalakítani az OAH jogállását és a dolgozók státuszát – jelentette ki. Az is kérdéses, hogy az indítványt miért nem előzte meg társadalmi egyeztetés – tette hozzá.

DK: Személyre szabott jogalkotásról van szó

Arató Gergely (DK) kijelentette, a javaslat arról szól, hogy egy „megbízható pártkatona kinevezésével” garantálják, hogy a paksi bővítés zöld utat kapjon.

A hivatal új vezetőjének nem kell, hogy atomenergiával kapcsolatos gyakorlata legyen – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, nyilvánvalóan személyre szabott jogalkotásról van szó, és akit kineveznek, az garantálni fogja, hogy Pakson azt építsenek, amit a megrendelő kér – jelentette ki.

A javaslatnak pozitív eleme, hogy javul az OAH dolgozóinak bérezése – közölte zárásként. Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

Államtitkár: Fontos a konszenzus

Schanda Tamás az elhangzottakra reagálva megköszönte a támogató hozzászólásokat. Hozzátette, örül annak, hogy a szabályozás céljában alapvetően nincs vita a kormány és az ellenzék között. Kijelentette, fontos, hogy ebben az ügyben minél nagyobb konszenzus legyen.

A hivatal eddig is független volt, de érkeztek kritikák, ezért készült olyan szabályozás, ami ezeket a függetlenségi garanciákat tovább erősíti – mondta. A szabályozás célja, hogy az OAH független és autonóm szervezet legyen – hangsúlyozta.

Napirend után

A Veresegyház környéki bölcsőde-, óvoda-, iskola- és közútfejlesztésekről beszélt napirend utáni felszólalásában Tuzson Bence (Fidesz).

Reagálásában Schanda Tamás államtitkár megjegyezte, a kormány kiemelt feladatának tekinti a közlekedési hálózatok fejlesztését és bővítését. Az ülést bezárva az elnöklő Hiller István azt közölte: az őszi ülésszak következő tanácskozására várhatóan szeptember 27-én kerül sor.

A címlapfotó illusztráció.