×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

„Nem tudunk, nem tudunk ennél többet és ennél jobbat” – 15 év után újra Gyurcsány a baloldal vezére

 

15 évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök beszéde, melyet az MSZP balatonőszödi frakcióülésén mondott el az év májusában. Gyurcsány elismerte, hogy hazugságokkal és „trükkök százaival” vezették félre a magyar embereket a 2006-os választási siker érdekében. „És nem probléma, hogy elveszítjük akkor egy időre a társadalom, a támogatásunkat. Aztán majd visszaszerezzük.” – mondta akkor a választókat lenézve az azóta megbukott kormányfő. Ezeket a trükköket az elmúlt 15 év során rendszeresen bevetette a rivális pártok ellen.

 

„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”mondta 2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc zárt körben elhangzott beszédében Balatonőszödön, az MSZP frakcióülésén.

Az őszödi beszéd 2006 őszén került nyilvánosságra és a rendszerváltás utáni Magyarország legsúlyosabb politikai válságát okozta, és a kommunista elnyomás óta nem látott rendőrterrort váltott ki.

„Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban, azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy

nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk,

azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, hogy miközben tudtuk, és ti is tudtátok, hogyha el fog jönni a választási győzelem, utána nagyon neki kell állni, hogy soha ilyen problémánk nem volt” – ismertette Gyurcsány az MSZP-frakcióval a helyzetet.

„Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek”

A beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülése után Budapesten és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, a demostrálók Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. Az akkor szocialista kormányfő azonban nem volt hajlandó megválni a bársonyszéktől, így ősszel az utcai tüntetések és rendőrattakok helyszínévé vált az ország.

A legvéresebb támadás október 23-án zajlott, amikor azonosító nélküli rendőrök viperákkal felszerelkezve ütötték-verték a Gyurcsány lemondásáért tüntető embereket. A rendőrterror során lovas rendőröket is bevetettek, és gumilövedékekkel lőttek a tömegbe.

A rendőrök könnygázgránátokkal oszlatták a tüntetőket a Ferenciek terén is, amikor tovább folytatódott a tüntetők és a rohamrendőrök összecsapása az 56-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás utáni magyar történelem legvéresebb éjszakája után sem volt hajlandó lemondani.

A gazdasági válság, a reformpolitika teljes bukása és a szocialista kormányfő iránti intenzív társadalmi ellenszenv vezetett el végül a lemondásáig, ami 2009 márciusában történt meg.

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk*rtuk. Nem kicsit. Nagyon”

Gyurcsány ezután nekilátott a mögüle kihátrált MSZP ledarálásának: megalapította az MSZP-n belül a Demokratikus Koalíció Platformot, ahová összegyűjtötte a gyurcsányista párttagokat, majd 2011-ben velük együtt kiszakadt a szocialista pártból.

A 2014-es országgyűlési választásokon az utolsó pillanatban tudott felcsatlakozni a baloldali összefogás listájára (Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor és Szabó Tímea szerepelt az MSZP, az Együtt–PM, a DK és a Liberálisok közös országos listájának első öt helyén.), de saját frakciót nem tudott alakítani.

Nem mellékes, hogy ezekben az időkben Mesterházy Attila volt a szocialisták elnöke, aki az utolsó olyan MSZP-elnök, aki valamennyire ellen akart állni a volt kormányfő nyomásának. Az MSZP tavalyi tisztújítás során valószínűleg nem véletlen, hogy a Tóth Bertalan-féle pártvezetés minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza Mesterházy indulását a pártelnöki posztért.

Gyurcsány felvétele 2014-ben a közös listára végleg megpecsételte az MSZP sorsát.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke és Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak a Képviselői Irodaházban 2014. január 14-én (Fotó: MTI /Koszticsák Szilárd)

„Ennyi tehetségünk van, gyerekek”

A volt kormányfő 2014 után egy már parlamenti párt élén módszeresen elkezdte bedarálni a baloldali pártokat, a Jobbikkal viszont nem kívánt közösködni. Gyurcsány számára a 2018-as országgyűlési választás hozta el az áttörést, amikor önállóan bejuttatta pártját az Országgyűlésbe, ő pedig frakcióvezetői szerepet vállalt.

A vele rivalizáló baloldali kispártok előbb eljelentéktelenedtek, majd – például a Bajnai-féle Együtt – megszűntek.

A 2019-es EP-választáson a Gyurcsány-párt újabb áttörést ért el, ugyanis maga mögé tudta utasítani a cukiságkampányával oldalt váltó Jobbikot is, így a gyurcsányista alakulat lett a legerősebb ellenzéki erő.

„Trükkök százai”

Gyurcsány nemegyszer megpróbálta felgyorsítani szövetségesei bukását, ismeretes például, amikor az utolsó pillanatban ráindította az addig támogatott Karácsony Gergelyre Kálmán Olgát a baloldali előválasztáson.

A volt kormányfő jelöltjét ugyan legyőzte Karácsony, de a Fővárosi Önkormányzatban és annak környékén sorra kerülnek pozícióba a 2010 előtti világ szereplői. Ilyen szereplő például

Gál J. Zoltán, aki jelenleg a főpolgármester stratégiai tanácsadója, akit Gyurcsány „igazi barátjának” nevezett egy 2013-as interjúban.

Az eljelentéktelenedő baloldali pártok mellett Gyurcsány sikeresen tette rá a kezét a Jobbikra is. A cukiságkampánnyal balra tolódó párt Jakab Péter vezetése alatt képtelen volt ellenállni a nála jóval nagyobb játékosnak számító Gyurcsánynak: a Jobbik, amely korábban Gyurcsány ellen jött létre, összefogott a volt kormányfővel, mondhatni „azzá vált, aminek az elpusztítására esküdött fel”.

Jakab Péter jobbikos országgyűlési képviselő, Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett független képviselő, Kepli Lajos jobbikos képviselő, Vadai Ágnes, a DK képviselője, Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő – az ellenzék Márciusi kiáltványát mutatták be a Kossuth téren, az Országház előtt 2019. március 15-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este”

A 2006-os őszödi beszédében elhangzott kijelentései ellenére 2021-re Gyurcsány elérte, hogy újra a baloldal meghatározó, megkerülhetetlen szereplője legyen. A jövőre esedékes országgyűlési választásokon az összes ellenzéki párt beáll a volt kormányfő mellé, és közösen igyekeznek megragadni a hatalmat minden korábbi kijelentésüknek ellentmondva, saját korábbi ígéreteiket megszegve, értékeiket szembeköpve.