×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Két törvényjavaslat is napirendre került az Országgyűlésen

 

Az Országgyűlés ma több mint húsz előterjesztésről szavaz, így egyebek mellett véglegesíti Magyarország 2022-es költségvetését. Cikkünk frissül.

A parlament nyári szünet előtti utolsó ülésnapja reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd két törvényjavaslat kerül napirendre kivételes eljárásban. A képviselők elsőként a polgári törvénykönyvről szóló 2013-as törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezések módosításáról, ezután pedig a 2021-es költségvetés változtatásáról mondhatják el véleményüket.

A Ház ezt követően határozathozatalokkal folytatja. A fenti két javaslat mellett a jövő évi büdzsét, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokat is elfogadhatják, továbbá szavazhatnak a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és az egyes állami vagy önkormányzati bérlakások megvásárolhatóságáról szóló kormánypárti előterjesztésről is.

Döntés várható a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, a Budapest Diákváros megvalósításáról és a nemzeti adatvagyonról szóló új jogszabályról is.

Az Országgyűlés titkos szavazással dönthet az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásáról, végül pedig mintegy 10 millió forinttal csökkentheti a Jobbik elnökének tiszteletdíját, amiért Jakab Péter egy napirend előtti felszólalásában megsértette a házszabályi rendelkezéseket.


A Párbeszéd, az LMP és a DK képviselője is azzal vádolta a kormányoldalt kedden napirend előtt az Országgyűlésben, hogy összemossa a pedofil bűncselekményeket a mássággal, a homoszexualitással, ezért közölték, hogy frakcióik bojkottálják a parlamenti ülést.

 Párbeszéd: nem veszünk részt ebben a hitványságban! Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: szerinte az elmúlt 11 évben sok gyalázatos pillanat volt, de a mai nap biztosan a "történelem sötét lapjaira kerül". Úgy vélte: a mai szavazás tökéletes összefoglalója lesz a Fidesz-KDNP kormányázásnak, mert az a lopásról, Magyarország kínai eladósításáról, az ellenzéki városok elleni bosszúról, a "magyar dolgozók rabszolgatartásáról" és a másokkal szembeni gyűlöletkeltésről szól.
Úgy vélte: a kormányoldal megpróbálja összemosni a pedofil bűncselekményeket a mássággal, az emberek nemi identitásával, és gyűlöletet kelt "meleg honfitársaink ellen". Elvetemült, gonosz embereknek nevezte a kormányoldal képviselőit, és úgy fogalmazott: "nem a melegek veszélyesek a gyermekekre hanem maguk". Közölte: a Párbeszéd "ebben a hitványságban" nem vesz részt, viszont a kormányváltás után megmutatja milyen egy befogadó, elfogadó, szeretetre épülő társadalom, ahol mindenki azt szeret, akit akar. Hozzátette: az összes gyalázatos törvényt "eltörlik a föld színéről". Addig is szégyelljék magukat! - mondta.
Az elnöklő Jakab István figyelmeztette a képviselőt, miután a pulpitusra egy kínai zászló mintájú Fidesz-logós molinót lógatott fel. Jakab István azt is közölte, hogy a képviselővel szemben a házszabály alapján intézkednek majd.

Az ellenzéki pártok egymással feltűnési versenyben vannak

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ez az akció is bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok egymással feltűnési versenyben vannak, mert érdemi mondandójuk nincsen.
Az államtitkár szerint a gyermekek védelme a pedofilellenes javaslat célja, amelynek értelmében szigorodik a Btk., emelkednek a büntetési tételek, és nem évülnek el a legsúlyosabb bűncselekmények. Ön melyiket nem támogatja? - fordult a Szabó Tímea felé. Hangsúlyozta: a gyermekek védelme az állam alaptörvényből fakadó kötelessége.
Kijelentette: ha az ellenzék továbbra is a provokációk politikáját folytatja, akkor a kormányoldal állni fogja a vitát.

"Nem tudnak annyi gyűlöletet szórni ránk, hogy ne legyen erősebb a kötődésünk ahhoz a helyhez, ahová születtünk" - fogalmazott.

Az LMP bojkottálja a mai parlamenti ülést  Schmuck Erzsébet (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy a hatalom megtartásáért mindenre képes, és miközben "mesterfokra emelte" a magyarok kifosztását, többféle módon teszi tönkre a jövő nemzedék életét, gátlástalanul rombolja a természetes környezetet, valamint semmibe veszi az éghajlatvédelmet. Szerinte a kormány a fiatalokat lopja meg, adósítja el Paks 2-re, a Budapest-Belgrád vasútvonalra és a Fudan egyetemre felvett hitellel.
A pedofilellenes törvénycsomagról szólva kijelentette: az LMP egyetért a pedofilok elleni szigorral, de azzal nem, hogy a kormányoldal tudatosan összemossa a homoszexualitást a pedofil bűncselekményekkel. Ezzel embereket aláznak meg, bélyegeznek meg, emberi életeket tehetnek tönkre - mondta. Közölte: az LMP ezért bojkottálja a mai ülést.

Beton beton hátán és óriási dugók

Schanda Tamás, az ITM államtitkára azt mondta: a nemzeti-polgári oldalnak fontos a közös környezeti örökség megvédése, az LMP ugyanakkor szerinte hiteltelen ebben az ügyben, mert bár zöld pártként definiálja magát, mégsem támogatta a kormány környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseit, hanem "beállt a baloldali kórusba tisztán politikai megfontolásból".
Bírálta a budapesti városvezetést is, amiért a fővárosban "beton beton hátán van" és még a "szimbolikus erejű lánchídi körfogalom" virágágyását is felöntötték betonnal. Biciklisávokat festenek fel oda, ahol nincsenek biciklisek, ezzel óriási dugókat okoznak, elviselhetetlenné téve a budapestiek életét - mondta.

DK: ez a szégyen napja!  Varju László (DK) úgy fogalmazott: "világos, hogy a nép a hatalmát elvesztette, ez nem demokrácia, hanem állampárti önkényuralom, ez nem a parlament, nem az ország háza, a mai nem egy parlamenti nap, hanem a szégyen napja".
Hangsúlyozta: egyetlen ellenzéki párt sem vitatta, hogy szükség van a pedofilok elleni törvénycsomagra, bár elgondolkodtató volt, hogy azt éppen "a pedofilok pártja", a Kaleta Gábort titokban hazamenekítő Fidesz nyújtotta be. Azonban szerinte kiderült, hogy a kormányoldalnak nincs bajuk a pedofilokkal, hanem gyorsan csináltak egy parlamenti vitára alkalmatlan, homofób és melegellenes törvényt, összemosva a pedofil bűnözőket számos szexuális kisebbséggel.
Úgy értékelt: a 133 legbátrabb gombnyomó ma 133-szor árulja el a hazát. Jelezte: a DK ebben a gyalázatban nem kíván részt venni, nemet mond a gyűlöletkelésre és a "közvagyon pánikszerű fideszes szétlopására" is. Azt ígérte: 2022 után Dobrev Klára vezetésével megmutatják milyen egy szabad és demokratikus Magyarország.

Amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, akkor Varju László is nyomta a gombot lelkes katona módjára

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: ma a költségvetésről is szavaznak, ami a gazdaság újraindításáról szól, ezért ebből egyetlen képviselőnek sem kellene kivonnia magát. Hozzátette: döntenek a bértámogatás és a hitelmoratórium meghosszabbításáról, az orvosok soha nem látott béremelésének pénzügyi alapjáról is, így szomorú, hogy a DK ezt sem tartja fontosnak.
Emellett - folytatta - visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, ami ezek szerint szintén nem fontos a baloldalnak. Amikor elvették a 13. havi nyugdíjat, akkor Varju László is itt volt, nyomta a gombot lelkes katona módjára  - jegyezte meg.
Úgy vélte: az ellenzék "patyomkin szövetsége" Gyurcsány Ferenc 2022-es visszatérését készíti elő a hatalomba, de az emberek ezt nem fogják hagyni.

A rendvédelmi dolgozók helyzetéről, a lakhatásról, a családtámogatásokról és a nemzeti konzultációról is szó esett az Országgyűlés keddi ülésnapján napirend előtt.

 Az MSZP is bojkottálja a szavazást

Harangozó Tamás (MSZP) bejelentette, hogy több más ellenzéki párt mellett, ők is bojkottálják a szavazást, mert a kormánypártok azt adják, ami politikájuk a lényege a "cinizmus, gazemberség, gyűlölködés, államilag irányított korrupció".
Felszólalásában a rendvédelmi dolgozók leszerelése miatti aggodalmait fejezte ki. Elmondta: egy szakszervezeti felmérés szerint a rendvédelmi állomány 70 százaléka leszerelne, mert az állomány nem érzi a megbecsülést.

A szocialista politikus közölte: kormányváltás esetén visszaállítanák a szolgálati nyugdíjat, új illetményrendszert vezetnének be és a folyamatos ellenőrzéseket "egy tollvonással" eltörölnék.

A magyar emberek érdeke egy erős rendőrség

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta: 2002-10 közt több mint 45 ezer hivatásos állományú dolgozó ment idő előtt nyugdíjba, akik közül 25 ezer a Belügyminisztériumból távozott. A baloldali kormányok akkor nem emelték a hivatásos állomány bérét, és felrúgták a korábbi életpályamodellt, lakhatási támogatást - emelte ki.
Az ellenzéki képviselő által említett szakszervezeti felmérést Kontrát Károly sem hitelesnek sem reprezentatívnak nem tartja, és hangsúlyozta, hogy a 2022-es költségvetésben is biztosítja a kormány a rendvédelemhez szükséges forrásokat.

A magyar emberek érdeke egy erős rendőrség - fogalmazott, és köszönetet mondott a rendőrség teljes személyi állományának a magyarok biztonsága érdekében végzett munkájáért.

Jobbik: lakhatási káosz van
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában arról beszélt: lakhatási káosz van Magyarországon, amit az is bizonyít, hogy a legkisebb jövedelmi hányadban a havi bevétel 40-50 százalékát elviheti a lakhatás költsége vagy a törlesztőrészlet, amely megnyomorítja a családi költségvetést.

Az elmúlt tizenegy évben folyamatosan csökkent a bérelhető lakások köre, a bérleti díjak pedig nőttek - sorolta. A kormányzati sikertelenség beismerésének nevezte azt, hogy tizenegy év kormányzás után most beszélnek csak egy Diákvárosról. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: állami hátterű bérlakás-építési programra van szükség.

A szocialista kormányok eltörölték a korábbi otthonteremtési rendszert

Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár felidézte: a baloldali kormányzás utolsó évében 150 ezer 15-29 év közti fiatal volt munkanélküli. A szocialista kormányok eltörölték a korábbi otthonteremtési rendszert, megszüntették a kamattámogatott hitelt, "deivizahitelezésbe lökve" a gyereket nevelő családokat, ráadásul tandíjat akartak bevezetni. Ugyanez a baloldal akar most 30 százalékos szja-t, 19 százalékos társasági adót bevezetni - tette hozzá.

A kormány 2010 óta folyamatosan bővíti a fiatalok továbbtanulási lehetőségeit, a családalapítását, nyelvtanulását, otthonteremtését segítő támogatásokat, idén januárban pedig minden idők legnagyobb otthonteremtési programját indították el - emelte ki.

 KDNP: 2778 milliárd forint jut családtámogatásra
Harrach Péter (KDNP) felszólalásában a család fontosságáról beszélt, melyet a nemzet jövőjének biztosítékaként említett. Hangsúlyozta: jövőre Magyarországon 2778 milliárd forint jut családtámogatásra, közel félmilliárddal több, mint idén. Ez a GDP öt százalékát teszi ki.
Rámutatott: az ellenzék a segély típusú családi pótlékot favorizálja, míg a kormánypártok a családi adókedvezményt, egy munkajövedelemhez kötött támogatást tartják fontosnak. Az adókedvezmény tíz év alatt több mint háromezer milliárd forintot hagyott a családoknál - mondta.

Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár reagálásában emlékeztetett: a baloldali kormányok alatt kiszolgáltatott helyzetben voltak a gyereket nevelő családok, 2010-ben azonban családbarát fordulat történt. A kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen Magyarországon családot alapítani, gyermeket vállalni, és felnevelni őket - hangsúlyozta.
Kiemelte: a 2022-es költségvetésben közel háromszorosára emelkedik a családtámogatás mértéke 2010-hez képest.

Biztató jelnek nevezte a gyermekvállalási kedv emelkedését, valamint azt, hogy a házasságkötések száma negyvenéves csúcson, a válásoké pedig hatvanéves mélyponton van.

 Fidesz: meg kell kérdezni az emberek véleményét
Halász János (Fidesz) az ország újraindítása kapcsán hangsúlyozta: a Fidesz frakció egyetért azzal, hogy meg kell kérdezni az emberek véleményét a gazdaság újraindításáról, a családok megerősítéséről, a minimálbér emeléséről, az adókedvezmények bővítéséről és a hitelmoratóriumról. A nemzeti konzultációban emellett járványügyi, és az újra növekvő illegális migrációval kapcsolatos kérdésekben is ki kell kérni az emberek véleményét - említette.

Kiemelte: azt szeretnék, ha a későbbi kormányzati döntések a lehető legnagyobb egyetértést tükröznék, mert egyetértési pontokra van szükség akkor is, ha a baloldal folyamatosan támadja a nemzeti konzultáció intézményét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a tavaszi ülésszak utolsó napján elhangzott ellenzéki felszólalóktól hiányolta a járvány legyőzéséért dolgozóknak mondott köszönetet.

A nevelés a szülők dolga

A pedofilellenes törvénycsomagról úgy fogalmazott: egyrészt hatékonyabban védi a gyermekeket a pedofil bűnelkövetőktől, másrészről rögzíti, hogy a nevelés a szülők dolga, és ebbe más - például Soros György által támogatott szervezetek - ne szóljanak bele. A szülőknek van joga gyermekük nevelését meghatározni - jelentette ki Rétvári Bence.

A polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden, majd áttért a 2021-es költségvetés módosítására.

 A Ptk. módosítása

 Államtitkár: az egyetemek jövője Magyarország jövője

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéjában hangsúlyozta: az egyetemek jövője Magyarország jövője, ezért a következő évek egyik legfontosabb nemzetstratégiai programja az egyetemek megújítása.

Kifejtette: csak azok az egyetemek lehetnek sikeresek, amelyek képesek versenyképes tudást átadni a fiataloknak. Az egyetemek fejlesztésébe fektetni nemcsak lehetőség, hanem erkölcsi kötelesség - jelentette ki. Úgy vélte, az egyetemek megújításában a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak kiemelkedő szerepük van, ezért fontos megkönnyíteni a magáncégek együttműködését velük, hogy a vállalkozások is aktív közreműködői lehessenek a felsőoktatás megújításának. Ösztönözni kell a vagyonkezelő alapítványok és a magáncégek együttműködését a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében - vélekedett.

B. Nagy László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként elmondta: a testület ülésén nem bontakozott ki érdemi vita a javaslatról, amelynek megszavazására kérte a parlamentet.

A Fidesz támogatja a javaslatot
Pósán László, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában kiemelte: a magáncégek és közcélú alapítványok együttműködését, a magyar fiatalok és a felsőoktatás támogatását szolgálja a javaslat, ezért képviselőcsoportja támogatja azt.

 Jobbik: elfogadhatatlan a korrupció engedése

Gyüre Csaba (Jobbik) jó célnak nevezte a fiatalok támogatását, hozzátéve, elfogadhatatlan a folyamatos közpénzkivonás és ezen összegek magánpénzzé változtatása.
Ennek egyik elemeként említette az egyetemek alapítványi formába szervezését, hozzátéve, az intézmények vezetésébe a jelenlegi kormányoldalhoz feltétlenül lojális embereket ültetnek.
A probléma az, hogy a felelősség kérdését szünteti meg ez a paragrafus - jelentette ki a módosításról szólva a jobbikos képviselő, mondván, a befizetést akkor is törvényesíti ez a most tárgyalt módosítás, ha az törvényellenesen történt meg, így "ez a jogszabályi is a korrupció lehetőségét fogja Magyarországon tovább bővíteni".

 KDNP: fontosak a vagyonkezelők
Vejkey Imre (KDNP) azt hangsúlyozta: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok függetlenek a kormánytól, szerepük kiemelt a magyar jogrendben, működésük stabilitása pedig élenjáró cél, hiszen nemzetünk megmaradását és a közjó megvalósulását segítik elő.

Hozzátette: a saját kezdeményezésű vagyonjuttatás akadályainak lebontásával hatékonyabbá válnak a versenyképességet előmozdító egyetemi-vállalati együttműködések.

Államtitkár: a magánpénz közcélt szolgál
Az összevont vita lezárása után Schanda Tamás hangsúlyozta: nem köz-, hanem magánpénzről szól a javaslat, ha azzal közcélt szolgálnak is.
Megjegyezte: a Jobbik vezérszónokának felszólalásában számos tévedést fedezett fel, ha ezeket nem sikerült eloszlatnia, akkor sajnálja, "hogy a baloldali Jobbik nem támogatja a magyar fiatalok ügyét".

A 2021-es költségvetés módosítása

Kormány: új állami viszontgarancia-programot indítanak

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára expozéjában elmondta: a koronavírus-járványt követően új állami viszontgarancia-programot indítanak a vállalkozások segítésére.
Kiemelte: a járvány komoly kihívások elé állította a gazdaságot, a vállalkozásokat, a munkáltatókat, és számos program indult, hogy segítsenek nekik, valamint meg tudják őrizni a munkahelyeket.
Közölte: a jelenlegi helyzetben indokolt a támogatások körét tovább bővíteni, ezért a javaslattal a vállalkozások méretétől függetlenül elérhető állami viszontgarancia-programot vezetnek be.
Az államtitkár úgy látja, azért van szükség a kezdeményezésre, mert eljött a pillanat, hogy a gazdaság újraindítása tekintetében új irányokat is meghatározzanak, hogy minél több eszköz álljon a vállalkozások rendelkezésére.

Jobbik: vagy összecsapta a kormány a javaslatot, vagy trükközni akar vele Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka kifogásolta, hogy egy ilyen fontos javaslatot ennyire az utolsó pillanatban, a szavazás előtt egy nappal nyújtott be a kormány.
Meglátása szerint egy háromezer milliárd forintot felölelő javaslatot nem szabad ennyire "összecsapva" elintézni.
A másik lehetőség, hogy az utolsó pillanatos ügyintézés mögött "trükközés" van, és a kormány célja, hogy az ellenzéki képviselők ne vegyék észre a javaslat hátterében meghúzódó szándékot és jóhiszeműen megszavazzák a törvénymódosítást.
Bármely forgatókönyv érvényesül, az ellenzéki képviselők részéről még a tartózkodás is jóindulatról árulkodna, és ha így tesznek majd, az csak azért lesz, mert a kis- és közepes vállalkozásoknak mindenfajta támogatás az életet jelentheti a járványhelyzet után.

 Fidesz: a javaslat hozzájárul Magyarország újraindításához 

F. Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a gazdaság újraindítása érdekében a kormány szeretné tovább erősíteni a vállalkozások beruházási és fejlesztési célú beruházásainak támogatását.

Elmondta: a vállalkozások méretétől független állami viszontgarancia-program keretében hitel- és kölcsönfelvétel esetén 85 százalékos, kötvénykibocsátás során 100 százalékos állami helytállást biztosít az állam. A hitelek és kötvények maximális futamideje 25 éve lehet.
Értékelése szerint a javaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot, és a módosítás remélhetőleg hozzájárul Magyarország mihamarabbi újraindításához.

Elfogadta a jövő évi költségvetést kedden az Országgyűlés, a 2021-es költségvetés módosításával pedig új állami viszontgarancia-programot is elindított.

Interpellációk Az Országgyűlés elfogadta azokat a kormányzati interpellációs válaszokat, amelyeket hétfőn az ellenzéki képviselők elutasítottak. Módosították a Ptk.-t a vagyonkezelő alapítványokkal összefüggésben Az Országgyűlés 133 igen, 25 nem szavazattal elfogadta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatát a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény módosításáról.

A jogszabály a közérdekű vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonjuttatást egyértelműsítő rendelkezést állapít meg.

Ha közérdekű célra történik a vagyonjuttatás a törvényi feltételek teljesülésével, akkor azt kell vélelmezni, hogy az a jogi személy érdekében áll. A rendelkezés az államra nem, csak a tisztán magánjogi jogalanyokra vonatkozik. Új állami viszontgarancia-program indul Az Országgyűlés 134 igen, egy nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett Varga Mihály pénzügyminiszter javaslatára módosította a Magyarország 2021-es központi költségvetését.

A törvény a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-n keresztül új állami viszontgarancia-programot indít el a koronavírus-járvány után a gazdaság újraindítása érdekében, tovább erősítve a beruházási és fejlesztési célú vállalkozás finanszírozást. Ennek támogatására egy, a vállalkozások méretétől függetlenül elérhető programot vezetnek be, amelynek keretében a hitel- és kölcsönfelvétel esetén 85 százalékos, kötvénykibocsátás során 100 százalékos állami helytállást biztosít az állam.

A Start Garancia Zrt. viszontgaranciájával a vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.

A törvény a Start Garancia által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizetőkezesség-állománya 2021. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 milliárd forintot. Elfogadták a 2020-as számvevőszéki beszámolót Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2020-as szakmai tevékenységéről szóló tájékoztatót és az intézmény működéséről készült beszámolót.

A dokumentumban Domokos László, az ÁSZ elnöke azt írta, a szervezet 2020-ban is teljesítette a törvényekben előírt feladatait, továbbá eredményesen és célszerűen gazdálkodott a rábízott közpénzekkel és egyéb erőforrásokkal. A digitalizációt hatékonyan felhasználó ellenőrzéseivel az ÁSZ elérte, hogy az ellenőrzött szervezetek kisebb leterheltsége mellett is jelentősen növekedjen az ellenőrzöttek száma. Hozzátette: a számvevőszék 2020-ban - minden eddiginél nagyobb számú - több mint 1500 szervezet gazdálkodását vizsgálta meg.
Működésük tavalyi fókuszterületei között említette a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését, az államháztartás számviteli rendjének betartását. Elfogadták a 2022-es költségvetést

Elfogadta Magyarország 2022-es központi költségvetését az Országgyűlés.

Varga Mihály pénzügyminiszter május közepén, a törvényjavaslat általános vitájában az újraindítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek középpontjában a koronavírus-járvány után a gazdaság-újraindítási akcióterv áll.

A költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni - fejtette ki.

Az Országgyűlés 132 igen, 26 nem szavazattal hagyta jóvá az előterjesztést, amelyben a kormány dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, az európai uniós országokban várható hiánycsökkentési trendhez illeszkedő 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a GDP 0,4 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol.

Kovács Árpád, a Költségvetési Bizottság elnöke közölte, a tanács megalapozottnak tartotta az egységes javaslatban szereplő államadósság-mutató mértékét, ezért a testület hozzájárult a zárószavazáshoz. Az Országgyűlés ismét elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt

Az Országgyűlés módosította az ingatlan-nyilvántartási törvény hatálybaléptető rendelkezéseit, amelyek miatt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte azt a Háznak.
A képviselők 137 igen szavazattal, egy ellenvoks és 20 tartózkodás mellett szavazták meg az elsőként május 26-án elfogadott jogszabályt.
Az államfő ellentmondásosnak és a jogalkotói cél megvalósítására alkalmatlannak ítélte az eredeti törvény hatálybaléptető passzusait, a Ház most ezt korrigálta.
A jogszabály az eddigi papír alapú ingatlannyilvántartási ügyintézést váltja elektronikusra a hatékonyság és a gyorsaság érdekében. Annak köszönhetően az ingatlannyilvántartás összekapcsolható lesz az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival, ahonnan az ingatlannyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak. Biztosított lesz az elektronikus információ-áramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás is.

Állandóvá tette a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét kedden az Országgyűlés, amely bevonta a Máltai Református Közösségi Lakásalapot a Nemzeti Eszközkezelő programba, nyilvántartás hozott létre a pedofil bűncselekményt elkövetőkről, valamint előírásokat fogalmazott meg az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban.

 Védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról döntöttek

Az Országgyűlés elfogadta a honvédelmi miniszter védelmi és biztonsági feladatok összehangolásáról szóló javaslatát, amit a tárcavezető szerint az Alaptörvény kilencedik módosítása, a 21. századra jellemző új típusú válságok, hibrid fenyegetések, valamint az alapvető jogok minél szélesebb körű védelme tett indokolttá.
A képviselők 134 igen szavazattal, 25 nem ellenében hagyták jóvá az előterjesztés kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter indoklásában hangsúlyozta, a kormány célja az átfogó megközelítés meghonosítása és megalapozása Magyarország védelme és a nemzet biztonságának szavatolása terén. A kabinet ezzel az ágazati sajátosságokat érintetlenül hagyva, de a válságkezelésre való felkészülést fokozva kívánja megerősíteni Magyarország biztonságát.
Elfogadták a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokat

A parlament elfogadta a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben kihirdetett és idén januárban meghosszabbított veszélyhezettel összefüggő átmeneti szabályokat, amelyek célja a kiszámítható jogi környezet biztosítása

A képviselők 133 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló javaslatát.
A most elfogadott előterjesztés indoklása szerint a veszélyhelyzetben hozott számos könnyítésnek a jövőben is van létjogosultsága, ezért a bevált elektronikus ügyintézési és döntési mechanizmusokat átmentik a rendes jogszabályi előírások közé.

Állandóvá tették a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet követően is legyen lehetőség a tajszámalapú gyógyszerkiváltásra, továbbá felhatalmazást adott a gyógyszerészeknek, hogy kezelhessék a gyógyszereket kiváltó személyek adatait a gyógyszerek útjának nyomon követhetősége érdekében.
A képviselők 134 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről és még számos más, köztük vagyongazdálkodási kérdéseket érintő javaslatát.

Az elfogadott indítvány rögzíti például, hogy a kollektív szerződés megszűnését követő három hónap után a munkaidőkeretet le kell zárni és a feleknek el kell számolni.

Maradványvagyon-hasznosító társaságot hoztak létre a stratégiainak nem minősülő állami vagyon kivezetésére

Az Országgyűlés létrehozta a Maradványvagyon-hasznosító (MVH) Zrt.-t, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) alá tartozva láthatja el stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő gyors, költségtakarékos és hatékony kivezetését.
A képviselők 133 igen szavazattal, 24 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter erről szóló javaslatát.
Az új szervezet fő célja a kis értékű állami vagyon további felhalmozódásának megakadályozása, valamint a már felhalmozott és állami feladatokhoz nem szükséges vagyonelemekből álló portfólió kitisztítása, ennek keretében pedig a piaci viszonyokhoz igazodó értékesítések lefolytatása, illetve társadalmilag hasznos célú, ingyenes átruházása.
Az MVH egyszerűsített eljárások mentén látja el vagyongazdálkodási feladatait, a most elfogadott törvényjavaslat szerint ugyanakkor erre a szervezetre is érvényesek az állami vagyonra vonatkozó alapvető garanciális szabályok.

 Bevonták a Máltai Református Közösségi Lakásalapot a Nemzeti Eszközkezelő programba

A parlament hozzájárult ahhoz, hogy a a Máltai Református Közösségi Lakásalap NKft. átvállalja Nemzeti Eszközkezelő program egyes állami feladatait.
A képviselők 139 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter erről szóló javaslatát.
Az elfogadott javaslat célként jelöli meg, hogy az eszközkezelő-programban részt vevő bérlők mentorálása, a fennálló követelések állami kezelése, a továbbra is nehézségekkel küzdő bérlők és részletfizetők problémája a helyi igény- és problémakezelést hatékonyan megvalósító szervezetrendszerhez kerüljön, amely az érintettekkel kapcsolatos szociális feladatokat is el tudja látni. A feladatok átvállalása 2022. január 1-jétől történik meg közszolgáltatási szerződés keretében.

Nyilvántartás jön létre a pedofil bűncselekményt elkövetőkről

Létrejön egy nyilvántartás a pedofil bűncselekményeket elkövetőkről. A változtatás azt is meggátolhatja, hogy a pedofilok olyan állásokat tölthessenek be, ahol gyermekekkel találkozhatnak.
Az erről szóló jogszabályt 157 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el az Országgyűlés.
A nyilvántartásban az ügyfélkapura belépve lehet keresni egy konkrét névre, az adatok lekérdezésére a szülő vagy más hozzátartozó lesz jogosult, miután megjelölte az adatigénylés alapját.
Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat a jogszabály: az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.


A parlament keddi döntése értelmében megvásárolhatják műemléki bérleményüket a világörökségi helyszínen élők, a kormány pedig felhatalmazást kapott a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létrehozására. Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt.

Megvásárolhatják műemléki bérleményüket a világörökségi helyszínen élők

Megvásárolhatják a világörökségi helyszínen lévő, eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok a lakók, akik legalább öt éve bérlik azt - ezt is tartalmazza Böröcz László (Fidesz) előterjesztése, amelyet 134 igen szavazattal, 25 nem szavazat mellett fogadott el a ház kedden.

A jogszabály állami vagy önkormányzati bérlakások megvételére nyújt lehetőséget azon magánszemélyek számára, akik már a tavalyi év végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A törvény a műemléki épületben lévő vagy az eddig elidegenítési tilalom alatt álló lakásokra vonatkozik.

A lakásokat kedvezményes áron vehetik meg a bérlők vagy egyenesági rokonaik. A kedvezmény attól függ, milyen hosszan bérelte azt a lakója. A kormány felhatalmazást kapott a Fudan Hungary

Egyetemért Alapítvány létrehozására

Az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására, amely a parlament döntésével négy állami tulajdonban álló, budapesti ingatlant is ingyenesen átvehet.

A képviselők 134 igen szavazattal, 25 nem ellenében fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatának katharmados többséget igénylő rendelkezéseit.

Palkovics László, az előterjesztés indoklásában kifejtette, a kimagasló színvonalú oktatási és kutatási kapacitással rendelkező Fudan Egyetem 2020-ban az egyik meghatározó nemzetközi egyetemi rangsor 34. helyén állt. A világ élvonalába tartozó intézmény több mint 4500 oktatója több mint 30 ezer hallgatót tanít. A Fudan több északamerikai és nyugat-európai egyetemmel áll oktatási-kutatási intézményi együttműködésben.

A tárcavezető aláhúzta, a létrejövő egyetem erősíti a hazai felsőoktatás versenyképességét, számos munkahelyteremtő nagyvállalatot vonzhat Magyarországra. Elfogadták a jövő évi költségvetés megalapozásához szükséges törvényváltoztatásokat

A parlament elfogadta azokat a törvényváltoztatásokat, amelyek Magyarország 2022-es költségvetésének végrehajtását célozzák.

A képviselők 133 igen szavazattal, 25 nem ellenében hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

A Ház döntésével - az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatát figyelembe véve - hangsúlyosabbá tette a kötelezettségvállalás, utalványozás és érvényesítés jogköreit gyakorló személyek polgári és büntetőjogi felelősségét. Egyértelműsítették az országos nemzetiségi önkormányzat listaállítási szabályait

Az Országgyűlés egyértelműsítette az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése nemzetiségi listaállításáról szóló döntésének szabályait annak érdekében, hogy a parlamenti választáson országos listaként állított nemzetiségi lista egyértelműen az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének jogszerű döntésén alapuljon.

A képviselők 158 igen szavazattal fogadták el a magyarországi nemzetiésgek bizottsága erről szóló javaslatát.

A változtatással egyebek mellett kimondták, hogy bár a közgyűlés zárt ülést tarthat a listaállítás kérdésében, arról a képviselő nem zárható ki személyes érintettség miatt. Új alkotmánybírót választottak

Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét.

Azért kellett új tagot választani az Alkotmánybíróságra, mert Varga Zsolt András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották.

Márki Zoltán június 22-i hatállyal tölti be az alkotmánybírói posztot.

A Kúria honlapján közzétett életrajza szerint Márki Zoltán 1990 decemberétől lett a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető ügyszakos bírája, 1996 és 2002 között az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróként dolgozott.

2002 júliusától a Legfelsőbb Bíróságra jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására, határozatlan időre beosztott bíró, 2005 szeptemberétől legfelsőbb bírósági bíró, 2012 májusától kúriai tanácselnök, 2015 szeptembere 2017 áprilisa között a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának megbízott vezetője. 2021. január 12-től Kúria büntető kollégiuma működésével összefüggő igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök, március 15-től pedig annak vezetője lett.

Márki Zoltán letette az esküt a Ház előtt.


Az Országgyűlés keddi ülésén módosította a játékosügynöki tevékenység szabályozását, illetve a turizmust és a vendéglátást érintő törvényeket, könnyített a magáncsőd eljárás feltételein, valamint megteremtette a lehetőséget a kisgyermekkel otthon lévők számára, hogy szövetkezetet alakíthassanak, továbbá hatályon kívül helyezte a NATO balkáni műveleteihez tett magyar hozzájárulásról szóló határozatot.

Módosult a játékosügynöki tevékenység szabályozása

Az Országgyűlés 127 igen szavazattal - 1 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett - módosította a sporttörvényt a játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben.

A módosítással a sportmenedzseri tevékenység szabályozása külön fejezetet kap a sporttörvényben. A jövőben a szakszövetségek ellenőrzik majd a sportmenedzsereket, és a tevékenység végzését előzetes bejelentéshez kötik. A szakszövetségek akár bírságot is kiszabhatnak majd vagy eltilthatják a menedzsert a munkájától.

Az előterjesztés pontosan definiálja, ki lehet játékosügynök, és mit végezhet. Az új szabályokat januártól lehet majd alkalmazni a leigazolások során.

A turizmust-vendéglátást érintő törvényeket módosítottak

A képviselők 126 igen szavazattal - 17 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett - elfogadták az egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló előterjesztést.

A kezdeményezés három fő területen hoz változást. Egyrészt a vendéglátóhelyek és turisztikai attrakciók üzemeltetőit is bevonják az adatszolgáltatásba a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére, hogy teljesebb képet kaphassanak az ágazat működéséről, ami segít a célzottabb támogatások biztosításában is.

Másrészt lefektetik egy országos szálláshely-minősítési rendszer alapjait, így átláthatóbbá válik a szálláshely-szolgáltatási ágazat. Harmadrészt pedig megteremtik annak a lehetőségét, hogy a kormány nevesíthesse a turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket.
Hatályon kívül helyezték a NATO balkáni műveleteihez tett magyar hozzájárulásról szóló határozatot

Az Országgyűlés 144 igen szavazattal, - nem szavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett - elfogadta a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez tett magyar hozzájárulásról szóló határozat hatályon kívül helyezését.

A balkáni misszió létszámát növelné a kormány, őszre a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 500 fős kontingenskötelék venne részt a NATO koszovói békefenntartó műveletében, valamint további 700-an hadműveleti tartalékerőt képeznének Magyarország határain belül, akik 2022 végéig szükség esetén kitelepíthetők. A feladat bővülése és a létszámnövekedés új mandátum kiállítását is szükségessé tette.

Szövetkezetet alakíthatnak a kisgyermekkel otthon lévők

Önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak július 1-jétől a kisgyermekkel otthon lévő szülők - döntött az Országgyűlés 129 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 16 tartózkodás mellett.

A fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára elfogadott előterjesztés szerint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amely az érintetteknek rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget biztosít védett keretek között, és közösséget teremt.

A szövetkezet célja az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, a tapasztalatcserét.

Az elfogadott szabályok szerint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete esetében - az iskolaszövetkezethez és a közérdekű nyugdíjas szövetkezethez hasonlóan - a szolgáltatás igénybevevője fizeti az általános forgalmi adót. Az új típusú szövetkezetnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie, valamint mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól is.

Az indoklás szerint az új típusú szövetkezet segítheti a többgyermekes anyák részvételét a foglalkoztatásban. Könnyítettek a magáncsőd eljárás feltételein Könnyebbé válik a belépés a magáncsőd intézményébe idén július 1-jétől - döntött az Országgyűlés. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015-ös törvény módosítását - amelyet KDNP-s képviselők nyújtottak be - a Ház 127 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, és 16 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új szabályok szerint egyszerűsödik az eljárás, így a jövőben az adósnál környezettanulmányt nem kell végezni sem a bíróságon kívüli, sem pedig a bírósági adósságrendezési eljárásban.

Eddig az adós vagyonának 100 százalékát kellett elérnie a tartozásnak ahhoz, hogy magáncsőd intézménye alkalmazható legyen, ezt a változtatás 80 százalékra csökkenti. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén csökken az adós által a főhitelező részére fizetendő költségátalány összege.

Szintén csökken az eljárás időszaka alatt fizetendő minimális törlesztő részlet, ugyanakkor növekszik az adós mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az előterjesztés vitájában elmondta: jogszabály 2015-ös elfogadása óta több mint kétezer csődvédelmi eljárás indult.


A jogi személyek egységes nyilvántartásáról, valamint az elhúzódó polgári peres eljárás esetén fizethető vagyoni elégtételről is fogadott el jogszabályt az Országgyűlés kedden.

Megteremtik a jogi személyek egységes nyilvántartását

Az Országgyűlés 140 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló törvényt, amely 2023. július 1-jén lép hatályba.

Az új szabályok szerint a jövőben egységes lesz a cégek és civil szervezetek nyilvántartása, létrejön a jogi személyek nyilvántartási portálja és internetes felületen lesz elérhető a cégközlöny is.

A nyilvántartásba fokozatosan integrálják majd be az egyes jogiszemély-típusokat, a cégek és a civil szervezetek mellett ide kerülnek a törzskönyvi jogi személyek, az ügyvédi irodák, a civil nyilvántartásban nem szereplő köztestületek, a felsőoktatási és köznevelési jogi személyek, a befektetési alapok és az európai területi társulások, valamint a törvény által létrehozott jogi személyek.

Egységes bírósági nyilvántartási rend alá kerülnek civil és a cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasházak. A jövőben a sematizálható bejegyzési kérelmeket automata végzi majd. Az automatizált döntéshozatalban hiánypótlási eljárás nem lesz, ha a kérelem megfelelő, akkor a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Amennyiben a rendszer egy órán belül nem tud dönteni, akkor humán elbírálási szakba kerül az ügy, elutasítás esetén pedig fellebbezést lehet benyújtani, aminek elbírálása szintén nem automatizált eljárásban történik majd.

Módosították a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályozását Az Országgyűlés 143 igen és 1 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítását, amelyet az igazságügyi miniszter terjesztett elő. A Ptk. jogi személyekről szóló harmadik könyvének új szabályai 2022. január 1-jei, egyes változtatások 2023. július 1-jei hatállyal lépnek életbe.

Az indokolás szerint a korrekció tovább erősítheti a társasági jog koherenciáját, stabilitását, versenyképességét.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a javaslat vitájában a módosítások közül azt emelte ki: a Ptk. hatályba lépése óta probléma, hogy a korlátolt felelősségű társaságok esetében a taggyűlés, a részvénytársaságok, társaságok esetében a közgyűlés eredménytelensége miatt megismételt taggyűlés és közgyűlés közötti időtartamra vonatkozó előírás jelenleg kógens, és ez fölösleges terheket ró a társaságokra. A javaslat értelmében nem lesz akadálya annak, hogy a létesítő okirat úgy rendelkezzen, hogy a taggyűlés, a közgyűlés és a megismételt közgyűlés azonos napon is megtartható legyen.

Továbbá az új szabályok értelmében nem fog hat hónap után megszűnni a betéti társaság, ha nem marad legalább egy bel és egy kültagja. Ugyanakkor, amennyiben a társaságnak nem marad beltagja, a kültag a beltagra vonatkozó szabályok szerint, vagyis korlátlanul felel a társaság működésével kapcsolatos döntésekért.

Vagyoni elégtétel fizethető elhúzódó polgári peres eljárás esetén A jövőben a polgári peres eljárásokban vagyoni elégtétel jár a félnek, ha sérül a bírósági eljárás észszerű határidőn belüli befejezéséhez fűződő alapvető joga. A képviselők 143 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el az igazságügyi miniszternek a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló előterjesztését.

A jogszabály a polgári jogi eljárás befejezésére általánosan öt éves (hatvan hónapos) időtartamot tart elégségesnek, ugyanakkor egyes esetekben - így személyi állapotot érintő, gyermektartási, sajtó-helyreigazítási, valamint munkaügyi pereknél - ennél rövidebb, hároméves időtartamot határoz meg.

A törvény vagyoni elégtétel néven új jogkövetkezményt határoz meg az alapjogi sérelem kompenzálására, ezzel elhatárolja ezt a vagyoni kompenzációt a kártalanítás, kártérítés, sérelemdíj jogintézményeitől.

A vagyoni elégtételre kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vett személy lesz jogosult és az elsőfokon eljáró bírósággal szemben érvényesítheti igényét polgári nemperes eljárásban. Ezeket az eljárásokat a Debreceni és a Pécsi Törvényszék bírálja majd el.

A jogszabály 2022. január 1-jén lép hatályba, az új szabályokat a hatálybalépéskor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni.

Változások a szakképzésben és felnőttképzésben

Az Országgyűlés 140 igen és 3 tartózkodó szavazattal, ellenszavazat nélkül jóváhagyta a szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény módosítását. A változtatások nyomán a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd.

A módosítással pontosították a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé tették, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is. Emellett részletesebben meghatározták a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

A változtatások lehetővé teszik a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását is.

A jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely - hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez - szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.


A nemzeti adatvagyonról és a Budapesti Diákvárosról fogadott el jogszabályt az Országgyűlés kedden, valamint mintegy 10 millió forinttal csökkentette a Jobbik frakcióvezetőjének tiszteletdíját, mert Jakab Péter egy napirend előtti felszólalásában megsértette a házszabályi rendelkezéseket.

Adatvagyonról szóló törvényt fogadtak el

Az Országgyűlés 123 igen, 1 nem, 19 tartózkodó szavazattal elfogadta a nemzeti adatvagyonról szóló új jogszabályt. A törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának ösztönzése, elősegítése érdekében létrehozza az ezt támogató szervezetrendszert: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, és a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, továbbá megállapítja ezek főbb feladatait.

Emellett a jogszabály egységes szerkezetbe foglalja a nemzeti adatvagyon gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos szervezeti szabályokat is.

Elfogadták a Budapesti Diákvárosról szóló javaslatot

Az Országgyűlés 123 igen, 16 nem és 4 tartózkodó szavazattal jóváhagyta a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslatot. A tervek szerint a diákváros a déli városkapu fejlesztési program részeként valósulhat majd meg.

Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a diákváros a fejlesztési terület északi részén jöhet létre, amelynek beépíthetősége, illetve infrastrukturális megközelíthetősége is nagyon kedvező.

A kormány elképzelései szerint a komplex fejlesztés kiválóan alkalmas a diákváros és a Fudan Egyetem egyidejű befogadására.

Több mint 9,6 millió forinttal csökken Jakab Péter tiszteletdíja

Az Országgyűlés 118 igen, 18 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely Jakab Péter (Jobbik) országgyűlési képviselő tiszteletdíját 9 686 400 forinttal csökkenti.

Az Országgyűlés elnöke azért kezdeményezte a tiszteletdíj csökkentését, mert Jakab Péter május 17-i parlamenti felszólalásában ficsúroknak nevezte a kormánypárti képviselőket.

Kövér László miután figyelmeztette Jakab Pétert, megvonta a szót a képviselőtől, és közölte: a politikus sértegette képviselőtársait, és "ennek is meglesz a következménye".


Napirend utáni felszólalásokkal zárta a nyári szünet előtti utolsó ülésnapját kedden délután az Országgyűlés.

Napirend után A dunaújvárosi vasmű problémáiról beszélt napirend utáni felszólalásában Kálló Gergely (Jobbik), azt kérdezve: nyugodt-e a nyári szünetet kezdő képviselőtársainak lelkiismerete ebben az ügyben.

Frakciótársa, Potocskáné Kőrösi Anita annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányoldal számára a vidék nem fontos, ezért sem dolgoztak ki komplex stratégiát annak támogatására, miközben teljes társadalmi osztályokat szítanak egymás ellen.

Az észak-vasiaknak mondott köszönetet Ágh Péter (Fidesz) azért az összefogásért, amellyel sikerült legyőzni a koronavírus-járvány harmadik hullámát is.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt vetette fel, mennyire képviseli a nemzeti érdeket, hogy - például az útüzemeltetés koncesszióba adásával - egy "kipróbált rossz modellt" hozna vissza a kormány, vagy amikor brutális mértékű beruházási hitelekkel adósítaná el az országot.

Varga-Damm Andrea (független) közölte: a parlament tavaszi ülésszakának végén elmaradt a koronavírus-szabályok egységesítése, például a tíz nap pótszabadságra jogosultak körének logikus egyértelműsítése.

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a 2022-es költségvetéshez fűzött 1100-nál több ellenzéki módosító indítvány közül egyet sem támogatott a kormányoldal, így nem erősítik a marcali kórházat, nem vásárolják vissza a balatonboglári borászatot és nem fejlődik a Budapest-Balaton kerékpárút, kormányzati kommunikációra viszont jut pénz. Az elnöklő Latorcai János lezárta az

Országgyűlés tavaszi ülésszakának utolsó ülését és megköszönte a parlamentben dolgozók munkáját.

Jelezte: az őszi ülésszak első ülésére várhatóan szeptemberben kerül sor.

A címlapfotó illusztráció.