×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Elfogadták a jövő évi költségvetés főösszegeit

 

Elfogadták a jövő évi költségvetés főösszegeit

A parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát 121 igen, 60 nem szavazattal hagyta jóvá.

Jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz.
A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

A módosítás egyik legnagyobb nyertese a turizmus. Az indoklás szerint a gazdasági újraindítás fontos ágazata ez a terület,

amelynek megerősítéséhez további források indokoltak. A gazdasági-újraindítási alapban található turisztikai fejlesztési célelőirányzat 40 milliárdról 81 milliárd forintra emelkedik.

Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére.

A költségvetési bizottság Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselőként benyújtott indítványát támogatta az akadémia alumniprogramjának, a tudományos tanácsadásnak, a társadalom felé irányuló ismeretterjesztés intézményes fejlesztésének, továbbá a nemzeti programoknak a finanszírozására a magyar nyelv, az agykutatás és a fenntartható fejlődés területén.

A 7,3 milliárd forintos többlettámogatás biztosítja a tudományos közösséget szolgáló standard akadémiai feladatok megvalósítását, a sikeres, korábban elindított programok – Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Fiatal Kutatónők Ösztöndíja, Vendégkutatók Ösztöndíja, Lendület Program, Tantárgy-pedagógiai Program – folytatását és erősítését, továbbá a köztestületi intézményeknél illetményemelés is történne – írta az indoklásban Gulyás Gergely. Az emelést az egyéb költségvetési kiadásokból fedezik.

Jelentősebb, plusz 10 milliárd forintos támogatást kapnak a kormányhivatalok az infrastrukturális hátterük megújítása, új beruházások finanszírozására.

Elvontak a bíróságok és a Kúria működési költségvetéséből 985 millió forintot, mert az elfogadott jogszabályi háttérrel nem rendelkező feladatok fedezetének biztosítása nem szükséges.

A család- és ifjúságügyi szervezetek kiemelt szerepükre tekintettel jövőre programjaik támogatására 850 millió forinttal többet, 2,8 milliárd forintot fordíthatnak.

A világ legrangosabb egyetemeire készülő, majd az ott megszerzett tudásukat Magyarországon hasznosító fiataloknak szóló Stipendium Peregrinum-ösztöndíjprogram kibővítéséhez 800 millió forint további támogatást szavazott meg a parlament.

Az összegző módosító indítvány számos területen biztosít többletforrást a nemzetiségi önkormányzatoknak. A többi között kétszázmillió forinttal lesz több a nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíjra, de jövőre nagyobb forrást, egymilliárd forint feletti összeget kapnak országos nemzetiségi önkormányzatok a többi között működésre, az általuk fenntartott intézmények támogatására is.

Jövőre is jut pénz, 5,5 milliárd forint a Szent János Kórházhoz tartozó kútvölgyi klinikai tömb teljes homlokzati felújítására és a Magyar Állami Operaház 388 millió forint támogatást kaphat a beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A módosító javaslat a Pénzügyminisztérium fejezetében található céltartalékot 93 milliárdról 105 milliárd forintra emeli.

Ebből biztosítják a modellváltó felsőoktatási intézmények bérfejlesztéséhez szükséges kiegészítő forrást (8 milliárd forintot), valamint a diplomaták deviza-illetményalapjának, a lakhatási és vegyes költségtérítési alapnak a növelését. A 2017 óta változatlan deviza-illetményalap 425 ezerről 440 ezer forintra, míg a lakhatási és vegyes költségtérítés 300 ezerről 325 ezer forintra nő.

A katolikus egyházhoz kerülő egri Eszterházy Károly Egyetemnek a fenntartóváltásával összefüggő többlettámogatást, 1,9 milliárd forintot biztosítanak.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására az eredetileg előirányzott 2,7 milliárd forintnál 370 millió forinttal többet, 3,1 milliárd forintot fordíthat.

Párbeszéd: A kormányoldal igyekszik kifogni a szelet a 2022. utáni kormány költségvetési vitorlájából

Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt: első látásra perverznek tűnik a kormánynak az a javaslata, amely minden alapítványoknak adott forint mögé 3 forint adómentességet ad a vállalkozások számára, hiszen kérdés, miért is akarna lemondani a beszedett adók elköltéséről. Úgy vélte: mivel látja a kormánytöbbség, hogy nem tudja megnyerni a jövő évi választásokat és tart attól mi lesz az alapítványi formába átadott egyetemekkel, ezért találta ki ezt a konstrukciót, így próbálja kifognia a szelet az új kormány költségvetési vitorlájából. Van egy rossz hírem, nem fog sikerülni ez a manőver – fogalmazott, hozzátéve, van elképzelésük, hogyan lehet ezt a kérdést törvényes keretek között megoldani.

Szerinte az egyetemek magánalapítványokká alakítása is egy perverz privatizáció, mert a vagyontárgyak ingyen átadása mellett az új alapítványok a költségvetésre továbbra is rájárhatnak.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: szomorú, hogy egy közgazdász professzor nincs tisztában alapfogalmakkal. Rámutatott: a privatizáció – amit a szocialisták kormányzása idején alkalmaztak – közérdekből magánérdeket csinál és a profitot kiviszi, az egyetemek modellváltása viszont ennek a totális ellentéte. Az egyetemek vagyont kapnak, amit nem lehet másra fordítani csak felsőoktatásra, illetve a törvényben meghatározott célokra.

Hangsúlyozta: ha a képviselő azzal vádolja a kormányoldalt, hogy nem hagyja, hogy a jövőben – legyen jobb – vagy baloldali kormány - kivegyék a vagyont a felsőoktatásból, akkor ez a vád igaz.

LMP: A magyar gazdaság összeszerelőüzem-jellege csak erősödött az elmúlt tíz évben

Demeter Márta (LMP) azt rótta fel a kormánynak, hogy az elmúlt tíz év elhibázott gazdaságpolitikája miatt az elégetett közpénz ezermilliárdok nem javították a gazdaság belső szerkezetét, még tovább erősödött a magyar gazdaság összeszerelőüzem-jellege. Úgy vélte: nem lehet tovább az olcsó munkaerőre építeni, új egyensúlyi helyzetet kell teremteni a multik és a magyar kkv-szektor között.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára furcsának nevezte, hogy egy olyan képviselő akarja kioktatni kormányt válságkezelésből, aki pártszédelgései során mindig ugyanoda Gyurcsány Ferenchez tér vissza, aki megsarcolta a családokat és csődközelbe juttatta a gazdaságot.

Kijelentette: ezzel szemben a nemzeti-polgári kormány a munkában és az emberek értékteremtésében, a családbarát intézkedésekben hisz.

DK: A kormánynak fontosabbak a kitömött állatok, mint az élő emberek!

Oláh Lajos (DK) arról beszélt: az EU majd minden országában a felújítási alapról széles körű társadalmi egyeztetés volt az önkormányzatokkal és a lakossággal is, azonban ezt a kormány Magyarországon elfelejtette. Szerinte a kormányoldal azt gondolja, hogy ez a Fidesz pénze, Orbán Viktor és az oligarchák pénze.

Azt ígérte: a jövő évi választások után ez a magyarok pénze lesz, azt a leendő Dobrev-kormány majd megfelelően osztja el. Azzal vádolta a kormányt, hogy fontosabbak számára a kitömött állatok, mint az élő emberek, hiszen 70 milliárdot költ a vadászati világkiállításra. Ezzel szemben  az új kormány majd egyészségügyre és a Péterfy-kórház felújítására költ majd.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány az uniós pénzekkel kapcsolatban több mint 500 partnerrel egyeztetett köztük társadalmi és vállalati szereplőkkel, illetve önkormányzatokkal, valamint parlamenti vitanap is volt a témában.

Szerinte a jövőben is a minden budapesti és a vidéki kórház számíthat arra, hogy a támogatást kap, hiszen az elmúlt években is a kormány 90 kórházat és 50 rendelőintézetet újított fel. Rámutatott: a jövő évi egészségügyi költségvetés és a szocialisták utolsó költségvetése között 1700 milliárd forintos különbség van.

MSZP: Magasabb az infláció, mint a nyugdíjkiegészítés

Korózs Lajos (MSZP) azt kifogásolta, hogy 0,6 százalékos nyugdíjkiegészítést utalnak a jövő héten a nyugdíjasoknak, miközben az árak emelkedése jóval magasabb lesz ebben az évben. Szerinte 80-90 ezer forintos nyugdíj esetén ez a kiegészítés 20-25 dekagramm lecsókolbászra vagy egy liter étolajra lesz csak elég.

Az Orbán-kormány inflációkövető nyugdíjtechnikáját az évszázad átverésének nevezte, szerinte ez csak annyit jelent, hogy aki tavaly nyomorultul kevés nyugdíjból élt, annak Orbán Viktor garantálja, hogy ez jövőre is így lesz.

Bírálta az ukrán nyugdíjak kifizetését, szerinte nem mind kárpátaljai magyarok kapják ezt a juttatást, hanem olyanok is, akik a magyar szociális ellátórendszeren élősködnek. Közölte: 2022-ben egy új kormánynak első dolga lesz az erről szóló szerződés felmondása, hogy akik Magyarországon nem szereztek szolgálati időt, nem fizettek adót, azok ne kapjanak magyar nyugdíjat.

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elsőként bocsánatkérésre szólította fel Korózs Lajost, a járvány alatt készített kamuvideója miatt. Jelezte: a szocilisták kormányzásuk nyolc éve alatt egyszer sem mondták fel azt a szerződést, amiről a képviselő beszélt. Azzal is vádolta Korózs Lajost, hogy ebben az ügyben teljes mértékben indifferens számára, ki tartozik magyar nemzethez.

Hangsúlyozta: az elmúlt években 16 százalékról mintegy 6 százalékra csökkent a nélkülözésben élő 65 év felettiek aránya, vagyis a Fidesz-KDNP kormány volt az, amely tudott az időseknek biztonságot adni.

A Ház elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat

A képviselők 120 igen szavazattal, 60 ellenvokssal szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása.

Ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. Ahogy a pénzügyminiszter korábban elmondta, a munkát terhelő adó értéke így 2 százalékponttal csökken, és tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma.

Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az intézkedés 70 ezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben 40 százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók 80 százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók 90 százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig 90 százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket.

Változás, hogy a társaságiadó-törvénybe már teljes egészében beépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva,

és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

A gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem.

Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése.

A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik.

Jobbik: Az ország élen jár az uniós forrás nem szabályszerű felhasználásában

Balczó Zoltán (Jobbik) az uniós helyreállítási alap felhasználása kapcsán azt mondta: miután a miniszterelnök úgy döntött, hogy az ország nem veszi igénybe a hitelkeretet, semmibe vette az előzetes társadalmi egyeztetést.

Bírálta, hogy a kormány 2,5 milliárd eurós hitelt vett fel novemberben, éppen azért, hogy kiválthassa az uniós hitelt. Ennek felhasználását ugyanis nem ellenőrzi az unió csalás elleni hivatala.

Kijelentette: az uniós hitelkeret hasznos igénybevételéhez fel kellene számolni a korrupciót és meg kellene változtatni a gazdaságpolitikát. Szerinte azonban az ország az uniós források nem szabályszerű felhasználásában élen jár, ezért a kormány azzal tudná egyértelműen kifejezni elkötelezettségét a szabályszerűség iránt, ha csatlakozna az európai ügyészséghez.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt válaszolta: minden uniós forrásfelhasználás tekintetében Magyarország az uniós átlag felett teljesít és vezet a visegrádi országok között, ez igaz a megítélt és a leszerződött támogatásokra is – tette hozzá.

A Moody's elemzése szerint az ország GDP-jét évente átlagosan 2,6 százalékkal emelték meg ezek a források, ami a régiós országok legjobb eredménye - hangsúlyozta. Hozzátette, máshol átlagosan 1,6 százalékos volt ez a szám. Kijelentette: a kormány azon dolgozik, hogy a források minél előbb megjelenjenek a magyar gazdaságban, és tarthatatlan az az ellenzéki álláspont, hogy 2022-ig ezek az összegek ne jelenjenek meg.

Sorolta azon tagállamok sorát, amelyek úgy döntöttek: nem csatlakoznak az európai ügyészséghez. Szerinte annak vezetője alkalmatlan a posztra, mert magyar politikusok elleni lejárató eljárásokat folytatott Erdélyben.

KDNP: Időt, szabadságot és pénzt nyertünk a gyors oltási programmal

Földi László (KDNP) felelevenítette a járvány okozta kihívást, és kijelentette, már elérkezett a számvetés és a jövőbe tekintés időszaka. Kétségtelen, hogy nem mindenki állt be a csatasorba, az ellenzék abban volt érdekelt, hogy a nemzet minél később, minél nagyobb áldozat árán legyen túl a válságon – vélekedett.

Szerinte a kormány világraszóló előrelátást tanúsított azzal, hogy onnan szerzett be vakcinát, ahonnan csak lehetett. „Időt, szabadságot és pénzt nyertünk azzal, hogy az oltási program jól sikerült” – hangsúlyozta, és szólt a gazdasági eredményekről, amelyek megalapozzák a 2022-es költségvetést.

A képviselő arra kérte a kormányt, hogy továbbra se zavartassa magát azoktól, akik csak haszonszerzésből próbálják letaszítani a nemzetet a helyes irányról.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt mondta: a vírus az eddig elért gazdasági eredményekre is veszélyt jelentett, ezért először a védekezést kellett előtérbe helyezni.

Szólt arról is, hogy a kormány talán a világon legnagyobb hitelmoratóriumot hirdette meg, csak ez az egy intézkedés 1,6 millió családot és csaknem félmillió vállalkozás működését védi.

A baloldal azonban ezt sem támogatta, semmit sem segítettek a magyar családoknak és vállalkozásoknak – értékelt, úgy fogalmazva: a baloldal a védekezés helyett is a Gyurcsány-show-val van elfoglalva.

Most már a gazdaság újraindítására kell koncentrálni, ezért például a munkaerőtámogatás szélesebb körben elérhető – jegyezte meg.

Fidesz: A munkaerőpiac élénkülését hozhatja a gazdaság újraindítása

Gelencsér Attila (Fidesz) azt mondta: sikerült letörni a koronavírus harmadik hullámát az oltási programnak köszönhetően, így a nyár is biztonságosabb, mint sok más európai országban.

A járvány azonban a magyar gazdaságot is megtámadta, de mára már annyian dolgoznak, mint a válság előtt. A munkaerőpiacon további élénkülést hozhat a gazdaság újraindítása – mondta.

Felidézte, hogy a baloldal hogyan adósította el az országot és vezetett be megszorításokat a kormányzása idején. A jelenlegi kormány azonban a gazdaság újraindítást tűzte ki célul – hangsúlyozta, és felsorolta a választókerületében, Kaposváron és környékén megvalósuló fejlesztéseket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta: a jövő évi költségvetés az ország újraindítását célozza. A kormány gazdaságpolitikája nem változott, a legfontosabb cél a munkahelyek megőrzése és újak létrejöttének segítése, valamint a családok támogatása, a beruházások ösztönzése.

A költségvetés emellett biztosítja a 13. havi nyugdíj visszaépítését és a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét. Eközben a hiánycél még kedvezőbb is az uniós elvárásnál, és az államadóssággal is ugyanez a helyzet, újra elindul az utóbbi csökkentése – hangsúlyozta az államtitkár.

Célnak nevezte, hogy 2030-ra Magyarország az unió öt legsikeresebbje között legyen, ahol legjobb élni, lakni és dolgozni.

Nemzetközi szerződések

Az Országgyűlés hozzájárult a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött kiadatási egyezmény kihirdetéséhez, valamint jóváhagyta az elítélt személyek két ország közötti átszállításáról szóló nemzetközi megállapodást is.

Megemelték az oktatásban térítésmentesen igényelhető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás óraszámait

Az Országgyűlés két lépcsőben megemelte az oktatásban térítésmentesen igényelhető jelnyelvi tolmácsszolgáltatás többletóraszámait.

A képviselők 178 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát.

A jelenlegi szabályok alapján a siket vagy nagyothalló jelnyelvhasználók egy évben 120 órányi térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra jogosultak, amit további időkeretben egészíthetnek ki az oktatásban részt vevők.

A most elfogadott változtatás az utóbbi többletóraszámokat emelte meg 2022 és 2023 év elejétől, emellett a bővítés lehetőségét kiterjesztette az óvodás és az általános iskolás siket és nagyothalló gyermekekre is, akik eddig nem igényelhettek plusz jelnyelvi tolmácsolást.

Az óvodai nevelésben évi 150, majd 200 órára, az általános és középiskolában 300, majd 400 órára emelkedik a többletóraszám.

A felsőoktatás nappali tagozatain szemeszterenként 150 óra, majd 200 óra, a felsőoktatás levelező tagozatain pedig 100 óra lesz szemeszterenként az igényelhető plusz időkeret.

A felnőttképzésben 20 százalékról 40 százalékra, majd 60 százalékra emelkedik ugyanez az idő.

Kiegészítő gazdasági tevékenységet is végezhetnek a pártalapítványok

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a pártalapítványok az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhessenek.

A képviselők 119 igen szavazattal, 29 nem ellenében és hét tartózkodás mellett hagyták jóvá a fideszes Bajkai István erről szóló javaslatát.

A kormánypárti politikus előterjesztését indokolva célként nevezte meg Magyarország politikai kultúrájának fejlesztését és az ismeretterjesztés színvonalának emelését, valamint a tudományos munka beemelését a politikai köztudatba.

Az elfogadott indítvány garanciális szabályként rögzíti, hogy a pártalapítványok gazdasági tevékenysége nem veszélyeztetheti az eredetileg vállalt feladataikat.

Módosították a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását

Az Országgyűlés módosította a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását, amelynek így a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összege helyett a jövőben az éves fogyasztói árindex 3 százalékponttal növelt mértékű hozzájárulásának kell megfelelnie.

A képviselők 157 igen szavazattal, három nem ellenében és húsz tartózkodás mellett fogadták el az atomenergiatörvény erről szóló, az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett módosítását.

A változtatás alapján az államnak az évente egy alkalommal történő befizetés helyett havonta, egyenlő részletekben kell fizetnie a hozzájárulást.

Illetékköteles lesz a cégek kényszertörlési eljárása

Idén július 1-jétől 250 ezer forintos felügyeleti illetéket kell fizetni a cégbíróság által lefolytatott kényszertörlési eljárásért - döntött az Országgyűlés. A képviselők 123 igen, 24 nem és 33 tartózkodó szavazattal fogadták el a kényszertörlési és a felszámolási eljárásra vonatkozó törvénymódosítást az igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.

Az illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik majd.

Ha viszont a cég képes a törvényes működésének helyreállítására, és erre tekintettel vele szemben megszüntetik a kényszertörlési eljárást, akkor alacsonyabb – 50 ezer forintos – illeték terheli.

A törvénymódosítás rögzíti azt is, hogy a veszélyhelyzet alatt felfüggesztett kényszertörléseket még a korábbi szabályok szerint folytatják le, így az érintett cégeknek nem kell illetéket fizetniük.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a törvényjavaslat vitája során az új szabályokat azzal indokolta: a 2012-ben bevezetett kényszertörlés célja az volt, hogy gyorsan lehessen kivezetni a cégnyilvántartásból és a gazdaságból a jogszabályokkal ellentétesen működő társaságokat, de azóta látszik, hogy sokan nem tesznek lépést cégük felszámolására, úgy gondolják, hogy az állam megteszi ezt helyettük.

Állami projektértékelők lehetnek az egészségügyi dolgozók is Bővül az állami projektértékelői rendszer alkalmazási köre: a koronavírus-járvány hatásait enyhítő EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz közbeszerzéseinek műszaki szempontú ellenőrzését is az állami projektértékelők látják majd el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló törvénymódosítását a képviselők 120 igen, 52 nem és nyolc tartózkodó szavazattal fogadták el.

Az új szabályok szerint az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál dolgozó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók is létesíthetnek állami projektértékelői jogviszonyt. Emellett az állami projektértékelők feladata a tartalmi értékelés mellett kibővül a közbeszerzési eljárások műszaki ellenőrzésével is.

Jövőre már három hónap késedelem után megelőlegezi az állam a gyerektartást

Jövő január 1-jétől az állam hat helyett már három hónapos késedelem esetén is megelőlegezi a gyerektartást, valamint megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár. Az egyszülős családok élethelyzetét javítani hivatott, a csakádokért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett törvénymódosító csomagot a képviselők 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

Az eddigi szabályok szerint az állami megelőlegezés egyik feltétele az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ezt a módosítás jövőre eltörli, így az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti a tartásdíjhoz való hozzájutást.

A jövőben a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

A folyósítást csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül a tartozásának legalább 80 százalékát behajtani.

Könnyebben folytatható a jövőben a végrehajtás az adóssal szemben, több jogosultságot kap a végrehajtó az eljárás folytatására.

A gyermektartási perek is gyorsulhatnak, többek között az ellenkérelem határidejének lerövidítése által. A módosítás a bíróság számára is lehetővé teszi, hogy hivatalból tárja fel a nem fizető szülő vagyoni vagy jövedelmi helyzetét.

Alapvető jogok biztosa: Történelmi jelentőségű, kihívásokkal teli volt a 2020-as év

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a hivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitájában úgy értékelt: 2020-as év történelmi jelentőségű, kihívásokkal teli és az alapjogok szempontjából különösen nehéz időszak volt, mert a jelentős korlátozásokkal zajló év során a hivatal munkatársainak úgy kellett megküzdeni a beérkező ügyek feldolgozásával, hogy semmilyen korábbi gyakorlat – alkotmánybírósági vagy egyéb – nem állt rendelkezésre.

Hangsúlyozta: az emberi méltóság megőrzése és oltalmazása a jogvédelem legfőbb feladata, amelyet nem befolyásolhat a változó egészségügyi helyzet és az erre válaszul adott estenként korlátozó intézkedések bevezetése.

Jelezte: a zárt, bentlakásos intézmények jelentette izolációban, a megelőző intézkedések közepette a személyes figyelem és tapasztalatszerzés különös jelentőséggel bír, ezért tavaly tavasszal a hivatal látogatássorozatot indított, 2020 áprilisa és az év vége között 80 helyszínt kerestek fel. Kiemelte: a látogatások során tapasztaltak hosszú távon meghatározzák majd a hivatal a munkáját.

Az ombudsman ismertette: míg 2019-ben 57, addig 2020-ban 102 jelentés adott ki a hivatal, és az ügyszám is jelentősen emelkedett, 5693-ról 7190-re.

Megerősítette: a hivatal kiemelt fókusza továbbra is a gyermekek, a fogyatékkal élők és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére irányul, és a lezárt panaszok jelentős része, 800 ügy, is ezeket a témákat érintette.

A gyermekvédelem területéről példaként említette azt az ügyet, amelyben egyedi panaszbeadványból kiindulva vizsgálatot tartottak és jelentést készítettek a testvérek együttes örökbefogadásáról, amivel a szaktárca is egyetértett.

Az alapvető jogok biztosa a hivatal jogszabály véleményezési feladatával kapcsolatban szomorúságának adott hangot, amiért 2020-ban 33 esetben kérték csak fel a hivatalt tervezetek véleményezésére, míg ez a szám 2019-ben még 108, 2018-ban pedig 154 volt.

Jelezte: tudatában vannak, hogy 2020 ebből a szempontból is rendhagyó év volt, hiszen a járványhelyzet miatt veszélyhelyzetet hirdettek ki, különleges jogrend lépett életbe, és a jogalkotók gyors választ akartak adni egyes ügyekre, így a jogszabályok egyeztetése háttérbe szorult.

Pozitív példaként említette ugyanakkor a büntetőeljárással kapcsolatos törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban kikérték a hivatal véleményét, és a szakértői egyeztetésre is meghívást kaptak.

Azt üzente: a hivatal ebben az évben is áll rendelkezésre, azért arra kérnek minden jogalkotót, hogy küldje meg a jogszabálytervezeteket alapjogi szempontú véleményezésre.

Jelezte: 2020-as törvénymódosítás eredményeképpen idén január 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt a hivatalba. Megerősítette: az átállás zökkenőmentesen zajlott, és a szakmai munka legminimálisabb sérelmével sem járt.

Arra is a kitért: 2020 február végétől a Független Rendészeti Panasztestület is megszűnt, és a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszokat is a alapvető jogok biztosa látja el. Az új rendszer pozitív változásai között említette, hogy már a sérelmezett rendőri intézkedéstől számított egy év a panasz benyújtásának határideje a korábbi 30 naphoz képest.

Arról is beszámolt: a hivatal a 2020 szeptember 1-jétől bevezetett iskolaőri intézményt is folyamatosan monitorozza.

Az ombudsman köszönetet mondott két helyettesének – Szalayné Sándor Erzsébetnek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettesnek, és Bándi Gyulának, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek – a szakmai munkáért.

Az igazságügyi bizottság elfogadásra ajánlja a javaslatot

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság előadója közölte: a testület a beszámolót elfogadásra ajánlja a Háznak, mert az kellő részletességgel mutatja be a biztos alapjogvédelmi tevékenységét.

Tavaly a koronavírus-járvány ezt az intézményt is új kihívásokkal szembesítette – mondta.

Az alapvető jogok biztosának hivatalához 30 százalékkal több panasz érkezett a megelőző évinél, ezeknek több mint felét elektronikusan nyújtották be. A panaszok között a polgári jogi, nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és végrehajtási ügyek domináltak – ismertette.

Gratulált ahhoz, hogy egyre nagyobb hányadában fogadják el a biztos állásfoglalását, és egyre többször kérik fel jogszabályvéleményezésre is. Elismerésre méltónak ítélte, hogy a biztos nemcsak az online térben, hanem személyesen is ellenőrizte az alapvető jogok betartását.

Kiemelt feladatnak nevezte a gyermekek oktatásának és a hátrányos helyzetűek védelme érdekében végzett tevékenységet, és szólt a rendészeti panaszok vizsgálatáról, a rendőri intézkedések szabályszerűségének ellenőrzéséről.

A biztos folyamatos együttműködést tudott kialakítani az ENSZ-szel is – hangsúlyozta.

Nemzetiségi bizottság: Alapvető feladat a nemzetiségi jogok védelme

Kreszta Traján román kisebbségi szószóló arról számolt be, hogy a biztos kiemelt feladatának tekintette a magyarországi nemzetiségek érdekeit szolgáló jogszabályok betartásának ellenőrzését, és elősegítette a szükséges törvénymódosításokat is.

Szólt a tavalyi év kihívásairól, hangsúlyozva: a világjárvány a nemzetiségi önkormányzatok működését is átformálta. A veszélyhelyzet rámutatott a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak súlyosbodó nehézségeire is – mondta.

Beszámolt arról is, hogy az egyedi visszásságok helyett az általános, valamennyi nemzetiséget érintő panaszok száma nőtt. A nemzetiségi önkormányzatok elsősorban a veszélyhelyzettel kapcsolatos működési problémák tisztázását kérték a biztos hivatalától – ismertette.

Fidesz: Számos intézménybe látogatott el az ombudsman

Becsó Károly (Fidesz) ismertette az alapvető jogok biztosának feladatait. Beszámolt arról: tavaly a járvány ellenére több intézmény helyszíni vizsgálatát végezte el az ombudsman. A többi között gyermekotthonokban járt, hogy ellenőrizze, a veszélyhelyzet milyen változást okozott az itt élők ellátásában.

Hangsúlyozta: az ombudsman kiemelt figyelmet szentel a gyermekjogi panaszoknak. Fókuszban voltak a gyámhatósági eljárások vagy a kapcsolattartás a szülőkkel, de a biztos vizsgálta az iskolaőrök működését is.

Szólt a környezetvédelmi vizsgálatokról is, valamint a biztos bekapcsolódásáról a jogalkotási munkába, és arról is, hogy a hivatal tavaly tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait.

Jobbik: A legtöbb panasz a gazdaságilag legelmaradottabb megyékből érkezik

Gyüre Csaba (Jobbik) – megköszönve az ombudsman és helyettesei munkáját – fájónak nevezte, hogy csökken az ombudsmani véleményezésre kért törvénytervezetek száma. Szerinte az alapjogok esetében nincs hozzáértőbb fórum, mint az ombudsmani rendszer. Vitatta, hogy a véleményezésre kért törvénytervezetek tavalyi alacsony száma a koronavírus-járvány miatt volt, az szerinte inkább az effajta törvényalkotás elszaporodásának köszönhető. A koronavírus-járvány miatti újfajta, rendeleti jogalkotás érintette a szabadságjogokat is – fűzte hozzá.

Megjegyezte, az ombudsman szerint nem elég a kórházak belső szabályzatában elrendelni a felvételkészítés tilalmát.

Beszélt arról, hogy az biztos jogalkotást javasol a mozgásában korlátozottak adóssága esetén a gépjármű lefoglalásával, valamint a nyári gyermektáborokkal és az állatvédelemmel kapcsolatban.

Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy sok a folyamatban lévő ügy a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban. Lehet, hogy nem elégséges a létszám ezek vizsgálatára? – kérdezte.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy a legtöbb panasz a gazdaságilag legelmaradottabb megyékből érkezik.

KDNP: Az ombudsman a veszélyhelyzet idején is ellátta alkotmányos feladatát

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, mára sikerült Magyarországon visszaszorítani a koronavírus-járványt, ehhez azonban rendkívüli intézkedések kellettek, amelyek soha nem látott módon érintették az állampolgárok mindennapi életét, a jogaik gyakorlását és a társas kapcsolatokat is. Hozzátette: rendkívüli jogrend sok szempontból befolyásolta az ombudsmani hivatal működését, amely a veszélyhelyzet idején is folyamatosan és teljes körűen ellátta alkotmányos feladatát.

Közölte, az alapvető jogok biztosa a pandémia ellenére is kiemelten fontosnak tartotta a személyes kapcsolattartást. Szembemenve az online teret előtérbe helyező nemzetközi gyakorlattal az ombudsman országos látogatássorozatot indított, hogy személyesen nyomon követhesse a járvány megfékezése érdekében tett intézkedéseket - mondta.

A kormánypárti politikus ismertetése szerint a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyetteshez eljutatott panaszok száma tavaly összességében csökkent, ezek között azonban jelentősen növekedett a szociális válsághelyzettel összefüggő beadványok száma. A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes tavaly többször is kiemelte a tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés jelentőségét – mondta.

MSZP: Sok százezer ember problémája, hogy nem érvényesül a tiszta levegőhöz való joguk

Varga László (MSZP) is megköszönte az ombudsman és helyettesei munkáját, majd arról beszélt, hogy a 2020-as beszámolójuk tárgyalásakor nem lehet elvonatkoztatni a koronavírus-járványtól.

Szerinte egyre többször hallani arról, hogy az egészséghez való jog érvényesülése azon múlik, az állampolgár hol él. Hozzátette: a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos adatokat is jelentősen befolyásolta az ellátás minősége. Vagy nincs elég dolgozó, vagy rossz az infrastruktúra, például Észak-Magyarországon vagy az Észak-Alföldön - közölte.

Kifogásolta, hogy a sajtó a járvány idején ki volt zárva az egészségügyi intézményekből, holott kiemelten fontos közérdek az, hogy a polgárok megismerhessék, milyen viszonyok vannak a kórházakban.

Együttműködést ajánlott az ombudsmannak a tiszta levegőhöz való jog érvényesítésével összefüggésben. Elmondta, választókörzetében, Miskolcon és a Sajó völgyében ez egy nagyon fontos probléma, amely sok százezer embert érint.

Értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt az ombudsmani hivatalba. A hatóság alapvetően jól, hatékonyan és elismerésre méltóan végezte feladatát, ezért nem érthető, miért volt szükség a változásra – tette hozzá.


Az ombudsmani hivatal, majd az Állami Számvevőszék tavalyi évi beszámolójának megvitatásával folytatta munkáját kedden délután az országgyűlés.

DK: nem mindegy, ki hova születik

A DK vezérszónoka, Bősz Anett – elismerve a hivatal jó működését – arról beszélt: nem sikeres ma Magyarországon az alapvető emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elveinek gyakorlatba átültetése.

Példaként hozta fel, hogy számos olyan régió van, ahol nem férnek hozzá a lakosok a tiszta levegőhöz, vízhez, és nem mindegy, hogy valaki milyen anyagi körülmények közé születik.

A kórházi ágyak koronavírus-járvány alatti kiürítése kapcsán arról beszélt: sok esetben olyan helyeket szabadítottak fel, amelyeket nem lett volna szabad kiüríteni.

Hangot adott azon álláspontjának, hogy „nyugodtan határozottabban szembe mehetett volna a kormánnyal” e kérdésben az ombudsman. Ugyanakkor fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az ombudsman kiállt a szülő nők jogai mellett a járvány idején.

Bősz Anett bírálta az ombudsmani vizsgálatok tempóját, mondván, a Mátrai Erőművel vagy a gyöngyöspatai szegregáció miatt megítélt kártérítést követő „kormányzati hangulatkeltéssel” kapcsolatban indult vizsgálat eredményei évek után sem láttak még napvilágot.

Egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos volna minél szélesebb körben tudatosítani a polgárokban a jogaikat és azt is, hogy ezeket kötelességek is társulnak, felvetve, hogy az iskolaőrség intézménye éppen ezzel ellentétes irányba hat.


Nemzetiségi képviselő: köszönet a színvonalas munkáért

Ritter Imre német képviselő köszönetét fejezte ki az ombudsmannak, amiért teljes mértékben lehetőséget biztosít nemzetiségi ügyekben illetékes helyettesének az eljárásra, az önálló fellépésre.

Örömének adott hangot, hogy sikerült előre lépni a hivatal tárgyi és személyi feltételeinek biztosításában, az ott dolgozók megbecsülésében, hangsúlyozva, hogy nagyon bonyolult, összetett szakterülettel foglalkoznak.


Ombudsman: a világ egyik legerősebb alapjogvédelmi intézménye lettünk

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a vitában elhangzottakra reagálva azt hangsúlyozta, tavaly volt 25 éves az ombudsmani típusú intézmény, és „mára Európa, sőt a világ egyik legerősebb állami alapjogvédelmi intézménye jött létre Magyarországon”.

Hozzátette: ez a büszkeség mellett felelősségre is okot ad, megemlítve, hogy az elmúlt két évben nagyon szélesre szabták az intézmény hatáskörét.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásával kapcsolatos aggályokra úgy reagált: a beolvasztás után egy fillérrel sem fordít kevesebbet a költségvetés ezekre a feladatokra, mint korábban, a területen pedig nincsen létszámhiány, a legmagasabb szakmai színvonalon foglalkoznak e kérdésekkel.

Kozma Ákos elmondta: a Mátrai Erőmű ügyében folytatott vizsgálat az adatszolgáltatás csúszása miatt nem zárulhatott még le, míg a gyöngyöspatai ügyben utóvizsgálat zajlik, reméli, hogy még az idén írásos jelentéssel zárhatják a vizsgálatot.


ÁSZ-elnök: előnyt kovácsoltunk a nehézségekből

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2020. évi szakmai tevékenységéről az intézmény működéséről szóló beszámoló, valamint az ahhoz kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában Domokos László, az ÁSZ elnöke a rugalmas reagálás, a digitalizáció, a dinamikus hatásnövekedés, a tanácsadás és a tudásmegosztás fogalmaival jellemezte az intézmény tavalyi évét.

Kiemelte: a nehézségből előnyt kovácsolt, a járvány idején is fejlesztette a közpénzügyeket az Állami Számvevőszék. Elmondta: 2020-ban 1534 szervezet vizsgált az ÁSZ, az ellenőrzött szervezetek száma 2021-ben pedig várhatóan eléri majd az évi 9000-et.

Domokos László megjegyezte: a számvevőszék képessé vált akár több ezer szervezet egyidejű ellenőrzésére,
amivel közel három évtizedes elvárásnak feleltek meg, majd arról beszélt, hogy különösen nagy jelentősége van a járvány idején a szabálykövetésnek és a rendezettségnek.

A számvevőszék elnöke megemlítette, az ÁSZ feladata garantőr szervezetként nem a hibakeresés, hanem a pozitív változások elindítása, vagyis nem büntet és nem bírságol, ugyanakkor a vagyonmegóvási intézkedés révén van eszköze a jogszerű magatartás előmozdítására.

Kitért arra is: tavaly összesen 30 elemzés készült a számvevőszéknél; ezekben olyan fontos témákat dolgoztak fel, mint a költségvetés fenntarthatósága, a magyar gazdaság kifehérítése, a digitális kereskedelem adózási kérdései, az államadósság-kezelés, vagy a magyar lakosság pénzügyi biztonsága.

Működésük tavalyi fókuszterületei között említette a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás és a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzését, az államháztartás számviteli rendjének betartását. Hozzátette: a számvevőszék a 2020-ban kiadott 217 jelentésből 53 esetben rögzített az általa ellenőrzött szervezetek teljesítményére vonatkozóan értékeléseket.

Megemlítette: a számvevőszék 2020-ban is kiemelt hangsúlyt helyezett az integritáskontrollok monitoring alapú értékelésére, valamint a magyar közszféra korrupció elleni védettségét biztosító integritáskontrollok kiépítettségének felmérésére.

A korrupció megelőzésének egyik speciális területeként beszélt a politikai pártok gazdálkodására, valamint a kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésének értékeléséről, jelezve, idén várhatóan minden költségvetési támogatásban részesülő párt gazdálkodásáról készít jelentést a számvevőszék.

Meggyőződésem, hogy a 2020-as év eredményei, illetve a fejlesztéseink irányai is azt igazolják, hogy az Állami Számvevőszék – az Országgyűlés által 2011-ben megerősített törvényi környezetben - 2020-ben is nagy hatékonysággal és eredményesen látta el a közpénzek és a közvagyon ellenőrzésével kapcsolatos feladatait – fogalmazott az ÁSZ elnöke.

Az Állami Számvevőszék tavalyi évi beszámolójának megvitatásával folytatta munkáját kedden délután az országgyűlés.


A gazdsági bizottság elfogadásra ajánlja a beszámolót

Hadházy Sándor (Fidesz) a gazdasági bizottság előadója felszólalásában megjegyezte: a testület elfogadásra javasolja a beszámolót.

Közölte: az ÁSZ elemző-tanácsadó szemlélete segítette az országot a gazdasági stabilitás megőrzésében a pandémia legnehezebb hónapjaiban is. Hasznosnak nevezte, hogy szakértőik kiemelten fókuszálnak a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak bemutatására.

Rámutatott: az ÁSZ 2020-ban minden eddiginél több, mintegy 1500 szervezetet ért el ellenőrzéseivel, emellett a teljes önkormányzati rendszer iránymutatást kapott az integritási kontrollpontok megerősítéséhez.

Kiemelte a pártok és kampánypénzek ellenőrzését, mely területen a törvényi előírásokon túl megkezdték 180 olyan bejegyzett párt ellenőrzését is, amelyek nem kapnak rendszeres költségvetési támogatást. Ezzel az ÁSZ fontos garanciákat és transzparenciát biztosít – vélekedett Hadházy Sándor.


Fidesz: hatékonyan dolgozott a Számvevőszék

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az ÁSZ 2020-ban is hatékonyan látta el ellenőrzési feladatait, eredményesen támogatta az Országgyűlés és a bizottságok működését, valamint tájékoztatási és szemléletformálási munkájának is eleget tudott tenni.

Kiemelte, hogy januárra valamennyi magyarországi önkormányzat és hivatal integritását értékelni tudta a Számvevőszék. Ilyen egyidejű értékelésre korábban még nem volt példa - tette hozzá. Szintén dicsérte az ÁSZ koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásaira fókuszáló elemzéseit.


Jobbik: nem mutat rá a jelentés a válságkezelés hibáira

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) aggályait fejezte ki a jelentéssel kapcsolatban. Azt mondta: az ÁSZ a járványügyi helyzet okozta gazdasági válság kezelésének "egyértelmű, triviális hibáira" nem világított rá kellően. Példaként hozta a kieső munkabérek pótlását, mert Magyarországon az összes munkahely maximum öt százalékánál sikerült mérhető kiegészítést biztosítani, szemben az osztrák és német 15-25 százalékkal.

Hozzátette: nem látják a jelentésben az államadósság-spirálból való kilábalás irányait, a nemzeti vagyonleltár megkövetelésének nagyon szigorú kitételét, valamint teljes társadalmi csoportok maradnak ki az elemzésből.


MSZP: nem túl sok szakmaiság és függetlenség jellemzi a jelentést

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) több kritikát is megfogalmazott a jelentésről, melyet szerinte nem túl sok szakmaiság és függetlenség jellemez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a civil szervezetekről szóló törvényjavaslat szerint az ÁSZ ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő egyesületeket és alapítványokat, amellyel a kormány szerinte a kritikus hangú civilek elhallgattatását igyekszik elérni.

Kiemelte: az ÁSZ vezetése továbbra is a „Karmelitában kitűzött célokat” valósítja meg, pedig szerinte itt lenne az időszaka annak, hogy az ÁSZ elnöke bebizonyítsa azt, hogy pártatlanul vezeti az intézményt.


DK: az ÁSZ-ban a bűnösség vélelme él

Bősz Anett (DK) azt mondta, hogy az ÁSZ-ban nem az ártatlanság, hanem kifejezetten a „bűnösség vélelme” él, amikor munkatársai az ellenzéki pártokkal szemben fellépnek és „fenyegetik a kollégái az én kollégáimat”. Ez nemcsak a jó ízlés, de a jogállamiság korlátait is feszegeti – tette hozzá.

Illene felnőni a 150 éves múlthoz, nem pedig kifejezetten aktív résztvevőként tenni olyan sajtónyilatkozatokat, amelyek jelentősen beleszólnak a politikai kampányokba és jelentős sérüléseket okoznak a pártoknak.

A politikus úgy fogalmazott: nagyon szívesen nyilvánosságra hozza az ő személyes részvételével lezajlott tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amin – szavai szerint – kifejezetten fenyegető volt a légkör.

Ha valaki egy 150 éves múltú intézményt vezet és „megpróbálja a függetlenség látszatát itt eljátszani” az Országgyűlés előtt, az nemcsak az intézményre, hanem az egész magyar demokráciára is szégyent hoz – jelentette ki Bősz Anett.

A jogállami normák helyreállítása mindenekelőtt az ÁSZ függetlenségének helyreállításával fog kezdődni 2022. tavaszán – zárta felszólalását. Miután senki nem jelentkezett további felszólalásra, Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.


ÁSZ-elnök: az ÁSZ a pandémia alatt is szakmai munkát végzett

Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte, valóban nem egyszerű az a helyzet, hogy a számvevőszéknek egyszerre kell mindent közpénzt megvédenie és a pártok, illetve a kampány ellenőrzését elvégeznie.

Az ÁSZ-nak olyan hatásköre nincs, mint amit feltételeznek róla, nem bírósági típusú döntést hoz, nem is büntetést szab ki – mondta. Egyúttal megjegyezte, azok a hatóságok járnak el, amelyekkel szemben van jogorvoslat. Az, hogy a felek nem kívántak élni ezzel a joggal és a bíróság elutasította a keresetület, azt nem az ÁSZ elnökén kell szamon kérni – jelentette ki.

Mind a Liberális Párt, mind a DK, mind az MSZP olyan jelentéseket kapott, amelyek egy hosszabb távú időszakban, folyamatában jogszabálysértéseket állapítottak meg - hangsúlyozta.

Domokos László a jobbikos Z. Kárpát Dániel hozzászólásáról azt mondta, hogy abban jó néhány elismerő szó is elhangzott. Hozzátette, a fideszes Bánki Erik és Hadházy Sándor reálisan látta, hogy az ÁSZ a pandémia alatt is szakmai munkát végzett. Helyesen érzékelték, hogy a számvevőszék nem hatóság, hanem ellenőrzési munkát végez – közölte.

Domokos László kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek rámutattak, hogy az ÁSZ egy áttekinthetőbb, digitális jelentést készített. Hangsúlyozta, hogy a papíralapúról digitálisra való áttérésnek nagyon komoly technikai és humánpolitikai feltételei vannak. Egyúttal azt is bejelentette, hogy tovább próbálják növelni a jelentések közérthetőségét.

Az állami vagyon ellenőrzése során a számvevőszék folyamatosan kapott tanácsot, felhívást és kritikát – mondta.

Nem könnyíti meg az ellenőrzött szervek adatszolgáltatását az, hogy a zárszámadás és a vagyon éves ellenőrzése egy időszakra esik, azonban így lehet biztosítani, hogy az ÁSZ a zárszámadás mellett a vagyonról is értékelést adjon - tette hozzá.

Az államadósság mindenkor kockázatot jelent egy ország számára, de az európai államok között alig-alig van olyan, amelyik képes lett volna lényegesen csökkenteni az elmúlt évtizedekben felhalmozott adósságát - hívta fel a figyelmet.


Gazdasági bizottság: az ÁSZ nem fenyeget, hanem segít

Hadházy Sándor, a gazdasági bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy az ÁSZ tevékenységét korábban rettegés kísérte, de ahhoz képest ma fényévekkel előrébb tartanak.

A számvevőszék nem fenyeget, nem büntet, hanem segít – szögezte le.

Hozzátette, erre a segítőkészségre és szakmai munkára az önkormányzatok egyre inkább tudnak támaszkodni.


Napirend után

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) a meddőségi centrumokat érintő kormányelképzeléseket kritizálta. Lényegében a magáncentrumok működését ellehetetlenítette a kormány – mondta, hozzátéve: amíg az állami hálózat nem tud záros határidőn belül segítséget nyújtani az érintett pároknak, addig ez nem más, mint merénylet.

Magyar Zoltán (Jobbik) a mosonmagyaróvári kórház szolgáltatásainak leépítését tette szóvá. Indokoltnak nevezte, hogy a jövőben is legyen 0-24 órában sürgősségi ellátás az intézményben.

Kálló Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a dunaújvárosi Vasmű dolgozóinak tavaly szeptember óta két részletben utalják a fizetésüket, nem kapják meg a pulykapénzt, és felmondták a kollektív szerződést. Nő a bizonytalanság, elkezdődött egyfajta elvándorlás is - közölte. A kormány nem tesz semmit az ott dolgozók érdekében – vélte.

Simon Miklós (Fidesz) a 2022-es költségvetés nemzetbiztonsági fejezetével összefüggésben a polgári hírszerzés forrásaira volt kíváncsi. Kiemelte: a biztonsági kihívások felerősödtek és bővültek a járvány kitörésével, és azok várhatóan nem csökkennek majd a jövőben sem.

Vargha Tamás, a külügyi tárca polgári hírszerzésért felelős államtitkára közölte: Magyarország biztonsága csak úgy garantálható, ha a biztonsági és nemzetbiztonsági kihívásokról nem feledkeznek meg.

A polgári hírszerzés naprakész tájékoztatást adott a kormányzati szerveknek a vírus terjedéséről, és arról, milyen intézkedéseket hoztak az egyes államok - jelezte, hozzátéve: a munka magas színvonalon folytatódhat, a kiadási főösszeg 25 százalékkal bővülhet jövőre.

Bősz Anett (DK) az Érdnek és térségének korábban beígért 60 milliárd forintot hiányolta. Az elmúlt másfél évtizedben alapvető infrastrukturális beruházások nem történtek meg – hangoztatta.

Steimetz Ádám (Jobbik) somogyi ügyeket hozott az Országgyűlés elé, és a többi között arról beszélt, hogy a Balaton délnyugati részén alapvetően a turizmus biztosít munkát az embereknek.

Az utolsó közlekedési járat ugyanakkor este nyolckor megy el például Máriafürdőről, a hazajutás így nem biztosított. Több mint 10 éve szolgálja a közlekedést az M7-es autópálya, a kamionok száguldása, zaja azonban elviselhetetlen, a probléma egy zajfallal megoldható lenne – mondta.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a parlament ülését bezárta. Az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.