×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A képviselők a kormány tagjait kérdezhették az Országgyűlésben

 

A házelnök napirendi javaslata alapján a kétnaposra tervezett ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit várhatóan interpellációk, majd azonnali kérdések követnek egy-egy órában. A képviselők ezután egyebek mellett dönthetnek a kormány energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvénymódosító javaslatáról. Az ülésnap a kérdésekkel zárulhat, amire fél óra áll majd rendelkezésre. A parlament kedden a pedofíliával szembeni szigorúbb fellépésről szóló kormánypárti javaslatról tárgyal.

A kormány politikájáról, a klímapolitikáról is szó volt napirend előtt, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Párbeszéd: elhibázott a kormány politikája

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) kiemelte: a miniszterelnök azt mondta, ő bérből és fizetésből élő átlagember, tehát úgy tűnik, egy saját valóságban él, de ezt a kreált világot egyre kevesebb ember hiszi el.

A kormányfőnek illetménye és tiszteletdíja van, és semennyire nem viselte meg a válság, ahogy a kormányhoz kötődő vállalkozókat sem – fogalmazott. Hozzátette: ők nem a válság vesztesei, az egyszázalékos kiváltságosok jól jártak.

Úgy vélte, a kormány elhibázott politikája miatt a bérből és fizetésből élők jártak rosszul és a kiváltságosok jól. Az ellenzéki miniszterelnökjelölt a többséget, a 99 százalékot fogja szolgálni a kiváltságos egy százalékkal szemben – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy válaszolt, hogy a magyar oltási kampány sikeres, és mindenkinek mielőbb fel kellene vennie az oltást.

Kitért rá: demokráciában az emberek választják meg a miniszterelnököt, ő az emberek alkalmazottja. A baloldal nem nagyon jeleskedett az emberek bizalmának elnyerésében az elmúlt években – fűzte hozzá.

Elmondta: Karácsony Gergely programja 99 százalékban Gyurcsány Ferencé, a baloldal pedig mindig az emberektől, a vállalkozásoktól, a kiskeresetűektől vesz el válságos időkben. Ezzel szemben a kormány szerint mindenkinek munkát kell biztosítani és a béreket folyamatosan emelni kell – magyarázta.

LMP: nehezen hihető a miniszterelnök klímapolitikai álláspontja

Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte: klímapolitikai ügyekről is szó volt a múlt heti EU-csúcson. Kevés, hogy a miniszterelnök azt mondja, a klímaváltozás költségeit a nagy cégeknek kell megfizetniük, ráadásul nehezen hihető is, hiszen a nagy autógyárak érdekeit védi – mondta.

Közölte: valóban nagy szerepet játszanak a globális nagyvállalatok a környezetszennyezésben, de nem lehet ennyivel elintézni a klímaváltozás ügyét, ezen túl is komoly feladatok vannak.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: szomorú, hogy az ellenzék politikai kérdést akar csinálni egy olyan ügyből, amely mindenki jövőjét befolyásolja. Ez egy komoly téma, a klímaváltozás mindenkit érint – tette hozzá.

Kiemelte: ugyanakkor az ellenzék semmit nem tesz, amikor lehetősége lenne rá, mert amikor az Országgyűlés klímatörvényt fogadott el, az ellenzék nem támogatta, nem volt hajlandó együttműködni.

Karácsony Gergely is csak látszatintézkedéseket hoz a környezetvédelem ügyében, ezzel szemben a kormány cselekszik – hangsúlyozta. Hozzátette: a klímaváltozás költségeit valóban nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel kell megfizettetni.

DK: a kormány az ellenzék ellenzéke

Gyurcsány Ferenc (DK) az ellenzék ellenzékének nevezte a kormányt, amely szerinte jó ideje nem tud mással foglalkozni, mint az ellenzék politikai vezetőivel. Mi lenne, ha kormányoznának? – tette fel a kérdést, majd azt is firtatta, a kormány megbeszélte-e a nemzettel, hogy a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt álló egyetemet hoz az országba, vagy hogy privatizálja az egyetemeket, vagy hogy akar-e új atomerőművet. Hangsúlyozta, nem akar Magyarország sem Kína, sem Oroszország gyarmata lenni.

A politikus szerint a kormánypártok inkább azzal foglalkoznak, hogy a ficsúr jelző sérti-e az Országgyűlés méltóságát. „Ez nagyon lent van" - fogalmazott.

Hozzátette: a kormánypártok inkább arról beszélgetnek kinek ki az apja, a férje, azaz családfakutatással foglalkoznak. Azt is kifogásolta, hogy a Fidesz-KDNP hatalomban tartott kilenc évig egy főpolgármestert, „aki meg sem tudott nyikkanni egyetlen nyelven sem", most mégis azzal foglalkoznak, a jelenlegi főpolgármesternek milyen a nyelvtudása.

„Jobb, mint a miniszterelnök-helyettesnek, ha jól látom, aki vadászatban kitűnő, egyébként pedig szégyent hoz nemzetére" – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, nem az a probléma, hogy valaki nem beszél valamilyen nyelvet, hanem az, hogy ha azt mondja, hogy beszél, aztán lebukik azzal, hogy nem beszél. Ez simlisség, ami egy miniszterelnök-jelölt esetében nem fér bele – hangoztatta.

Az elmúlt időszak döntéseivel cáfolta azt a vádat, hogy a kormány nem végzi a dolgát. Közölte azt is, amikor Gyurcsány Ferenc volt a kormányfő, ugyanúgy támogatta a magyar-kínai felsőoktatási együttműködést.

Világos beszédnek nevezte, hogy a DK-elnök politikai küzdelemre hívta ki a miniszterelnököt.

Ugyanakkor nem tartotta jó fejleménynek, hogy 15 évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc a vezető a baloldalon. A koronavírus-járvány idején képviselt baloldali magatartást úgy értékelte: bármikor bármilyen ügyben képesek rárontani saját országukra, ha hatalmi megfontolásaik úgy kívánják.

MSZP: cinikus, hazug és korrupt a kormányzás

Harangozó Tamás (MSZP) a kormányfő múlt heti nyilatkozatát idézte fel, miszerint ő is bérből és fizetésből él. Szerinte ez megmutatja, mennyire cinikus, hazug és korrupt a kormányzás, amelyet Orbán Viktor fémjelez.

Elmondta, 92 ezer ember több mint egy éve nem talál munkát, negyedmillióan vannak munka nélkül, 128 ezren semmilyen ellátást nem kapnak. Szóvá tette, hogy nem volt olyan rendelet a járvány alatt, hogy a járványkezelés költségeihez a politikusoknak is hozzá kell járulnia.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára a baloldali és a mostani kormány válságkezelését vetette össze. Szerinte 2010 előtt elvettek a nyugdíjasoktól, az orvosoktól, a közalkalmazottaktól, a családoktól, a mostani kormány igyekezett mindenkinek valamivel többet adni, vagy a hitelmoratóriummal kisegíteni a vállalkozásokat.

A jövő évi költségvetésről és Gyurcsány Ferencről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: „felzabálja" a jövőt a költségvetés

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a 2022-es költségvetési törvényjavaslat "felzabálja" a magyar jövőt, azzal egyes kegyencek járnak jól. Szerinte a kormány Európa legkegyetlenebb költségvetését tette le az asztalra, abban keveredik az állampárti padláslesöprés a neoliberális kegyetlenséggel. Egész Európa legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátási rendszere Magyarországon van – tette hozzá.

Azzal is vádolta a kormányt, hogy tudatosan erodál bizonyos családtámogatásokat, és hiányolta a bérlakásprogramot. Elmondta, nem támogatja a kormány a Jobbik javaslatát a mentőszolgálat támogatásának megemelésére; az jövőre 52 milliárd forintot kap, míg a vadászati világkiállításra 70 milliárd forintot fordítanak. A kormány abban nagyon aktív, hogy kínai és orosz hitelekkel eladósítsa az országot – hangoztatta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a képviselő elhallgatta, hogy a jövő évi büdzsé rengeteg pénzt fordít a koronavírus-járvány után újrainduló gazdaságra. 7300 milliárd forintról van szó, ami a GDP 13 százaléka – emlékeztetett.

Elmondta, szép és jó, ha a Jobbik javaslatokat fogalmaz meg, de senki nem gondol a pártra úgy, mint amely képes önálló döntéseket hozni, mert betagozódott baloldalba. Hozzátette: a Jobbik közös plakáton szerepel a többi ellenzéki párttal, ez pedig azt jelenti, hogy a kétkulcsos adóra, vagy a társasági adó emelésére vonatkozó terveket is támogatja a Jobbik.

KDNP: a kormánynak a családok és a fiatalok jövője fontos

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: a jövő évi költségvetés a gazdaság újraindítását szolgálja, forrásokat biztosít minden ágazat számára. Kiemelte: 2010-hez képest, jövőre háromszorosára – több 2780 milliárd forintra – emelkedik a családok támogatása, ami GDP 5 százalékát teszi ki.
Emellett - folytatta - egészségügyre 2022-ben több mint 2800 milliárd jut, 1700 milliárddal több, mint a 2010-es utolsó baloldali kormány időszaka alatt, oktatásra pedig 2180 milliárd, 735 milliárddal, több mint 2010-ben.

Úgy fogalmazott: a költségvetés hitvallás is, azt mutatja meg, mi fontos az adott kormány számára. A Fidesz-KDNP kormány számára a családok, a gazdaság, a fiatalok jövője, az egészségügy fontos, ezzel szemben a baloldali kormányok költségvetése megszorításokból, megnyomorításból, adóemelésekből állt – fogalmazott.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára rámutatott: a kormány gazdaságpolitikájának sarokkövei 2010 óta nem változtak. Továbbra is munkaalapú társadalmat építenek, a teljesítmény és a beruházások növelésére építenek, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az idősek megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására. Hangsúlyozta: ezen nem kellett változtatni a járvány és a gazdasági válság idején sem.

Úgy vélte: Magyarország a járvány utáni időszak nyertesei közé kell, hogy tartozzon, ennek jegyében készült el a jövő évi költségvetés is, ami a gazdaság újraindításáról szól.

Fidesz: Gyurcsány saját háza táján söprögessen!

Budai Gyula, a Fidesz képviselője Gyurcsány Ferencnek, a DK elnök-frakcióvezetőjének egy Facebook-bejegyzésére reagálva azt mondta: amit Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára az elmúlt 30 évben művelt, az „tényleg nagyon lent van".

A fideszes politikus a Motim privatizációját, a sukorói telekcsere-ügyet, a Welt 2000 Kft. ügyét, a 2006-as tüntetéseken tapasztalt „rendőrterrort" és Gyurcsány Ferenc „házi ügyvédjének", Czeglédy Csabának a „milliárdos lopását" hozta fel példaként azokra az ügyekre, amelyek szerinte „tényleg nagyon lent" vannak, és Gyurcsány Ferenc „nyakig" bennük volt.

Szerinte a volt miniszterelnöknek először ezekkel az ügyekkel kapcsolatban kellene őszintén elmondania az igazságot. De ne úgy, mint az őszödi beszédben! – jegyezte meg.

A képviselő arra szólította fel Gyurcsány Ferencet, hogy „saját háza táján sepregessen".
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a 2006-os tüntetéseken rendőri erőszakot elszenvedettek visszaemlékezéseit idézte fel, és úgy értékelt: ők Gyurcsány áldozatai voltak.

Felhívta a figyelmet arra: Dobrev Klára a mai napig kiáll amellett, hogy az akkori rendőri intézkedés jogszerű és arányos volt, sőt azt követeli, hogy a rendőröktől kérjenek bocsánatot. Nem azoktól, akiket letepertek, akiket brutálisan megvertek az utcákon, hanem az elkövetőktől – tette hozzá.

Bírálta Gyurcsány Ferencet, mert szerinte mindezek után még  „neki áll feljebb", és egyetlen embertől sem kért bocsánatot, sőt a baloldal a liberálisokkal együtt kitüntette az akkori rendőri vezetőket.

Eközben – folytatta – Karácsony Gergely arról ír, hogy meg kell haladni az elmúlt 30 évet, és ezt úgy akarja megtenni, hogy maga mellé veszi Gyurcsány Ferencet. Az államtitkár megjegyezte azt is: a jobbikos Jakab Péter pedig „doromboló cicus díjat kap", amiért a Facebookon odakommentelte Gyurcsány Ferencnek, hogy mindent megtesz az érdekében és nem fogja engedni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök legyen.

A Pénzügyminisztériumról, a Duna hajózhatóvá tételéről, az önkormányzati bérlakásokról, és a bérekről volt szó hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.

Jobbik: a Pénzügyminisztériumnak szakmai tárcának kellene lennie!

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt, hogy az elmúlt években a nemzeti közvagyon, illetve az adótörvények egy része is másik tárcákhoz került a Pénzügyminisztériumtól. Ez mutatja a kormány azon szándékát, hogy a minisztérium szakmaiságát és méltóságát „háttérbe sorolták" – fogalmazott.

A Pénzügyminisztériumnak szakmai tárcának kellene lennie, nem pedig„ szanaszét szórva" – fogalmazott.
Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy Varga Mihály néhány éve elnyerte az év pénzügyminisztere címet a kelet-közép-európai régióban.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a hitelminősítők megerősítették Magyarország beruházásra ösztönző pozícióját. A minisztérium teljesítményét mutatja, hogy a válság alatt a kormány és a tárca mindenre tudott forrásokat biztosítani, amire a védekezéshez, az egészségvédelemhez szükség volt.Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap szerint is jók a jövő évi kilátások, mindkét szervezet öt százalék felé jósolja az ország várható gazdasági teljesítményét – emelte ki.

A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: milliók ivóvízellátása kerülhet veszélybe

Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy zajlik a Duna hajózhatóságát biztosító projektnek a tervezése, amely az év legalább 300 napján biztosítaná a mélyebb merülésű, 1300-1600 tonna hordképességű hajók akadálytalan közlekedését.

A folyami hajózás vonzónak tűnhet a közúti áruszállítással szemben, de a hajózhatósági követelmények teljesítése olyan beavatkozást jelent, ami nemcsak a folyamok élővilágára, de magyar emberek millióinak ivóvízellátására is veszélyt jelenthet – emelte ki.

Hozzátette, mindez akkor történik, amikor a következő években a kormány ezermilliárd forintos nagyságrendben tervez vasúti fejlesztéseket.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a Dunának mindig kulcsfontosságú szerepe volt az ország történelmében, a folyam nemcsak szimbólum, de egyben az ország egyik legragyogóbb nemzeti, természeti kincse. Hangsúlyozta, az alaptörvény alapján a természeti erőforrások a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és jövő nemzedék számára való megőrzése mindenkinek közös kötelessége.

A Duna a transzeurópai közlekedési hálózat hetedik folyosója, ami fontos közlekedési kapcsolatok kiépítésére ad lehetőséget – hívta fel a figyelmet. A képviselő nem fogadta el a választ.

DK: az önkormányzatoknak töredékáron kellene eladni a bérlakásaikat

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy egy korábban benyújtott törvényjavaslat alapján az önkormányzatoknak töredékáron kellene kiárusítaniuk a bérlakásaikat. Az indítványt a kormánypártok módosítani készülnek, de a „több tíz, több százmilliárdos lopás is vastagon lopás" – fogalmazott.

A politikus hangsúlyozta, az alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzati vagyon esetében az önkormányzat gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy a képviselő még május 19-én, a törvényjavaslat általános vitáját megelőzően nyújtotta be interpellációját. Az azóta lezajlott vita alatt a képviselő is hallhatta, hogy az eredeti indítvány előterjesztője elmondta, a törvényjavaslaton lényeges módosításokat hajtanak majd végre. Ez az interpelláció lényegében okafogyott – közölte az államtitkár.
A képviselő nem fogadta el a választ.

LMP: mikor emelik a rendvédelmi dolgozók bérét?

Ungár Péter (LMP) interpellációjában rossz munkaadónak nevezte az államot, azt mondta: az állami szektorban dolgozók bére folyamatosan szakad le a versenyszféra béreitől.

Közölte: egy felmérés szerint a belügyi és rendvédelmi dolgozók - rendőrök, tűzoltók, büntetés–végrehajtási dolgozók – 70 százaléka a pályamódosítást fontolgatja, és csak 2,8 százalékuk elégedett a fizetésével – tette hozzá.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában a hivatkozott internetes, bárki által kitölthető felmérést sem hitelesnek, sem reprezentatívnak nem nevezte.

Ismertetése szerint 2021 első 4 hónap 253 hivatásos vetette le az egyenruhát, beleértve a nyugdíjazásokat is, ugyanakkor 85 százalékkal több a jelentkező, áprilisban a 10 hónapos képzést 189-en kezdték meg. Rámutatott: tömeges pályaelhagyás 2002 és 2010 közt a baloldali kormányzás alatt volt.
A képviselő a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: megemeli-e a kormány július elsejétől a minimálbért és a nyugdíjat?

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt: az áprilisi 5,1 százalékkal nyolcéves csúcsára jutott az infláció, a nyugdíj azonban 3 százalékkal emelkedett. A júniustól bejelentett 0,6 százalékos nyugdíjemelés átlagosan 890 forintot jelent havonta a nyugdíjasoknak, amit méltatlanul alacsonynak és korrigálandónak nevezett
Hozzátette: a minimálbért négy százalékkal emelte a kormány, de ezt év közben további egy százalékkal emelkedhet, ha erről döntés születik.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában hangsúlyozta: a baloldal 2,4 millió nyugdíjastól elvette a 13. havi nyugdíjat. Ezzel szemben 2010 óta a nyárra tervezett emelésekkel a nyugdíjak 48,9 százalékkal nőnek, és visszaépíti a kormány a 13. havi nyugdíjat is.

Megjegyezte: a minimálbért a jobboldal több mint a duplájára növelte, a reálkeresetek 61 százalékkal, a családtámogatások két és félszeresükre emelkedtek.

A klímavédelemről, az állami vállalatok dolgozóinak béremeléséről és az egészségügy jövő évi költségvetéséről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk között.

Fidesz: milyen ütemben halad a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megvalósítása?

Koncz Zsófia (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt években klímasemleges energiatermelésben jobban teljesít, mint az EU legtöbb országa. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv része az illegális hulladéklerakás elleni küzdelem, a folyók megtisztítása és a faültetés is – emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy minden olyan ügyet támogatni kell, ami a környezet védelmét szolgálja, a környezetbarát energia használatát, a közösségi közlekedés fejlesztését és a természeti erőforrások megóvását.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kijelentette: míg a kormány cselekszik, mások csak szövegelnek a klímavédelemről. Facebook-posztokkal, klímavészhelyzet kihirdetésével, darázs-garázsokkal és „üres lózungok mantrázásával" nem lehet megvédeni a teremtett világot – mondta.

Tájékoztatása szerint a 2020 januárjában indult Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben már több mint 1,1 millió fát ültettek, emellett tavaly nyár óta több mint 25 ezer tonna illegális hulladékot számoltak fel országszerte.

Hozzátette: míg a kormány tesz az illegális hulladéklerakás ellen, Karácsony Gergely Budapesten leszereltette a köztéri kukák negyedét.

A képviselő elfogadta az államtitkári választ.

Jobbik: milyen béremelésre számíthatnak az állami vállalatok dolgozói?

Ander Balázs (Jobbik) azt kérdezte, meddig tartják még „cselédbéren" az állami érdekeltségű vállalatok dolgozóit. Az ellenzéki politikus szerint 150 ezer munkavállaló, az állami cégek „korán kelő" melósai várják, mi lesz a sorsuk idén. Ezek a dolgozók 6 százalékos, az infláció szintjén mozgó béremelést szeretnének, hogy enni tudjanak adni gyermekeiknek, ki tudják fizetni számláikat.

Jelezte: messzemenően támogatják a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek bérigényét. Szerinte a bérek rendezése 28 milliárd forintból megoldható. Lesz-e, és ha igen, milyen mértékű béremelésre számíthatnak ezek a munkavállalók? – firtatta.

Fónagy János államtitkár rámutatott: a kormány az elmúlt másfél-két évben alapvetően a munkahelyek biztonságát, az emberek megélhetését, a folyamatos foglalkoztatást tartotta szem előtt.
Hangsúlyozta: egyetlen állami vállalat sem bocsátott el embereket a járvány miatt.
Nehéz politikai vitát folytatni ugyanakkor olyan szakmai kérdésekben, ahol számokról kell beszélni. Nem lehet olyan számot mondani, aminél ne lenne nagyobb – jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el.

KDNP: mennyivel költ többet a kormány egészségügyre, mint a baloldali kabinetek?

Vejkey Imre (KDNP) arra volt kíváncsi, mennyivel költ többet a kormány 2022-ben az egészségügyre, mint korábban a baloldali kormányok, amelyek 600 milliárd forintot vontak el a területtől.
A KDNP-s politikus rámutatott: az ország újraindításának a költségvetése a jövő évi büdzsé. Szerinte a járvány okozta kihívások esélyt biztosítanak arra, hogy Magyarország a nyertes országok közé tartozzon.

Kitért arra, hogy jövőre 769 milliárd forint pluszforrás jut az egészségügyre, s hangsúlyozta azt is, hogy a járvány elleni védekezés frontvonalában dolgozó orvosok, ápolók áldozatos munkáját el kell ismerni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kifejtette: a baloldali kormányok ráfordításának majdnem a két és félszeresét, összesen 1700 milliárd forinttal többet költenek a kormánypártok az egészségügyre.

Kitért arra egyebek között, hogy míg 2010-ben 79 milliárdot, jövőre 244 milliárdot fordítanak háziorvosi ellátásra, ami magában foglalja az érintett orvosok béremelését.

Az OMSZ költségvetése 2010-22 között 145 százalékkal nőtt, és a hálapénz rendszerét is ki tudták vezetni, jelentősen nőnek az orvosi bérek, és az ápolói béremelés következő lépéseként 30 százalékkal bővülnek a keresetek - sorolta az államtitkár.
A képviselő a választ elfogadta.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Az energetikai törvényeket módosító csomag bizottsági jelentésének vitája után a Ház hétfő délután áttért az azonnali kérdések tárgyalására, amelyek során a miniszterelnököt is kérdezték.

Energetikai törvények

Törő Gábor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a bányatörvényt, de a villamosenergia törvény módosítását is a gyakorlati tapasztalatok, igények indokolják. Kiemelte a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény módosítását is, annak érdekében, hogy a vallási közösségek ingatlanjai mentesüljenek a víziközmű olyan díjai alól, amelyet a lakosságnak sem kell fizetnie.

Keresztes László Lóránt (LMP) megdöbbentő fejleménynek nevezte azt, amilyen súlyú és jellegű módosítást fogadott el a törvényalkotási bizottság az előterjesztéshez. Szerinte ez olyan alapvető változást indít el a közműszektorban, amelyet széleskörű egyeztetéssel kellett volna tárgyalni.

Bírálta, hogy az önkormányzatok a tulajdonukban lévő víziközmű infrastruktúrát és az ellátás felelősségét is térítésmentesen adhatják át az államnak.

Szólt a víziközmű-hálózat rossz állapotáról és arról: a szakértők szerint jelentős fejlesztési támogatásra szorul az ágazat. Szerinte kivéreztették a cégeket, így az önkormányzatokat „belezsarolták” abba, hogy átadják a közműveket.

Balczó Zoltán (Jobbik) szintén azt bírálta, hogy a törvényalkotási bizottság még harminc pontban, jelentősen módosította az amúgy is nagyszabású változtatásokat hozó előterjesztést.
Steiner Attila, az innovációs tárca államtitkára közölte: a megújuló energiatermelés elterjedéséhez szükséges hálózatfejlesztés gyorsítását is szolgálja az előterjesztés. Mint mondta, a többi közt a bányászati törvény módosítása technikai jellegű, a földgázvezeték adójára vonatkozó változtatás az adó kalkulációjának mikéntjét módosítja.

A víziközmű-törvény módosításáról szólva közölte: a rendszer fenntarthatóságának fokozását célozza az, hogy az állam ellátási felelősségét előtérbe helyezi a változtatás. Ezért szól a módosítás arról, hogy ezen közműveket az önkormányzatok kizárólag az államnak ruházhatják át. Hangsúlyosan szólt arról, hogy önkéntességről, nem kényszerítésről szól az előterjesztés.

Azonnali kérdések

Jobbik: minek kellene nevezni a miniszterelnököt?

Jakab Péter (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy minek kellene neveznie. Emlékeztetett: amikor kimondta a „ficsúr” szót a parlamentben, tízmillió forintra büntették, ezért azt firtatta, mely szavak kimondásáért jár büntetés. Nem őt büntették, hanem a nemzetet – tette hozzá.

Azt is kérdezte, hogyan kellene nevezni azokat a politikusokat, akik közpénzért rázzák a rongyot.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy válaszolt, sokadszor hallgatják meg a frakcióvezetőt, és egy ideig komolyan vették, de már egy másik műfajban utazik, komédiás, aki bohócot csinál magából. Ez azonban sokba kerül a választópolgároknak, havonta hatmillió forintba – közölte.

Azt mondta: a képviselő térfelén Gyurcsány Ferenc a főnök, aki azért alkalmazza, hogy „csörgősipkát” húzhasson a fejére. Szellemesebb mutatványokat várnak a képviselőtől - jegyezte meg.
Jakab Péter erre tolvajnak nevezte a kormányfőt, amiért figyelmeztetést kapott az ülést vezető alelnöktől. Ezt követően azt mondta: a kormányból kijönne egy börtönválogatott, és egy sálat mutatott fel, amiért megvonták tőle a szót.

Orbán Viktor kijelentette: a Jobbik a legkorruptabb magyar párt, már az előző ciklusban is eladó volt, akkor is megvette egy milliárdos, és most egy másiknak, Gyurcsány Ferencnek adták el. A párt alapító okiratában azt írták, hogy a Jobbik feladata a kommunista utódpárt eltávolítása a hatalomból - közölte, és azt kérdezte Jakab Pétertől, mit és mennyit kapott Gyurcsány Ferenctől, hogy ezt a mondatot kitörölje a Jobbik emlékezetéből.

MSZP: ki kapta a kiskunlacházi bányatelkeket?

Mesterházy Attila (MSZP) kifejtette: egy kormányrendelet alapján a bányászati ásványkincsvagyont is lehet meghívásos pályázaton értékesíteni, és megtörtént az első kiírás a kiskunlacházi bányászati telkekre. Azt kérdezte, ki a titkos meghívott, akinek odaadják, és miért így értékesítik.

Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte: úgy tűnik, már a baloldalnak is fontos a nemzeti vagyon kérdése, pedig korábban a vagyont inkább elprivatizálták. Nem kell félteni a nemzeti vagyont ettől a kormánytól – fogalmazott.

Közölte: nem átláthatatlan módszereket alkalmaztak, hanem zártkörű pályázatot írtak ki. A nemzeti vagyon mértéke és értéke 2010 óta csak nőtt – jelentette ki.

DK: milyen nehézségek érték a kormányfőt?

Arató Gergely (DK) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy miután azon bérből és fizetésből élők közé sorolta magát, akiket nehézségek értek a járvány alatt, milyen súlyos hátrányok érték valójában.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ellenzék a válság alatt azért dolgozott, hogy ő elveszítse az állását, az ellenzék semmilyen nemzeti összefogásban nem vett részt, csak az érdekelte, hogyan buktassa meg a kormányt.

Elmondta: bérből és fizetésből azok élnek, akik nem tőkejövedelemmel rendelkeznek, ahogy a képviselő pártjának elnöke. Ezzel szemben az ő fizetése össze van kötve az átlagjövedelemmel, ami helyes – értékelt.

Arató Gergely kijelentette: valóban azért dolgoznak, hogy a kormányfő veszítse el az állását, de ha ez történik, még mindig fordulhat segítségért a családjához.

Orbán Viktor úgy válaszolt, vannak, akik tőkejövedelemből élnek, és vannak, akik fizetésből, ő pedig az utóbbiak közé tartozik. Az ellenzék nem fog tőle megszabadulni, mert ha teljesülnek is a tervei, a következő húsz évben akkor is számíthat az együttműködésére, mert itt lesz a parlamentben fizetésből élő képviselőként – mutatott rá.

A paksi beruházásról és a Fudan Egyetem ügyéről is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában, hétfőn délután.

LMP: le kellene állítani a paksi beruházást

Keresztes László Lóránt (LMP) elmondta, az oroszok miatt minimum öt évet késik a paksi beruházás, amely ezer sebből vérzik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy eddig ötszáz problémát találtak az orosz tervdokumentációban, például a hűtéssel kapcsolatban.

Felvetette, hogy miközben a kormány folyamatosan a nemzeti szuverenitásról beszél, az emberek megkérdezése nélkül több generációt adósít el egy gigantikus orosz projekttel. Annyi sok probléma van a projekt kapcsán, amely brutálisan drága is, nem érzik úgy, hogy eljött a pillanat a leállítására? – kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt kérte, hogy szakmai részletkérdésekben a képviselő forduljon Süli Jánoshoz, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterhez. Hozzátette: a Magyarországon zajló beruházás megfelelő felügyelet és ellenőrzés mellett folyik.

Kijelentette: nincs klímavédelem és zöld jövő atomenergia nélkül, ez egy elfogadott tétel az egész Európai Unióban. Úgy folytatta: nincs alacsony rezsi atomenergia nélkül, ha nincs atomenergia, akkor a magyar családok a mostani két-háromszorosát is fizethetik az elektromos áram árának.

A kormányfő a hitelkonstrukciót kifejezetten kedvezőnek, olcsónak nevezte. Elmondta, arra is lehetőség van, hogy ha Magyarország akarja, az orosz hitelt átváltsa egy teljesen más, nemzetközi pénzpiaci hitelre, ha a gazdaságossági számítások ezt indokolják.

Úgy összegzett: a szerződést kellő körültekintéssel, megfelelő szakmai alapon kötötték meg, az Magyarország érdeke, hogy ezen az alapon be is fejezze.

Keresztes László Lóránt tévedésnek nevezte, hogy az atomenergia lenne a záloga a klímasemlegességnek. Szerinte az atomenergia nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos.

Kitért arra is, hogy a miniszterelnök 2015-ben azt ígérte a pécsieknek, hogy nem lesz a környéken atomtemető, de jelenleg is folynak ott a kutatások. Becsaptak minket, miniszterelnök úr, nem teljesítette az ígéretét – hangoztatta.

Orbán Viktor viszonválaszában közölte, dolgozik azon, hogy Magyarországon ne egyszerűen csak elhelyezzék biztonságos helyre az atomhulladékot, hanem hogy a nukleáris ipar következő fejlődési szakaszba tudjon kapcsolni. Azon dolgoznak, hogy minél több káros anyagot tudjanak kivonni a használt fűtőelemekből, azokat fel tudják dolgozni, és így Magyarországon egyre kevesebb anyagot kelljen a talajba temetni – magyarázta.

Párbeszéd: mennyit kapott azért a miniszterelnök, hogy kiárusítsa saját hazáját?

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, hogy a miniszterelnök már a kezdetektől hazudott a budapesti diákvárosról és a Fudan Egyetemről. Felidézte, a diákvárosról kötött megállapodást, amelyben szerinte egyetlen szó sincs a 450 milliárdos hitelről, a Fudan Egyetemről, Magyarország a Kínai Kommunista Pártnak történő teljes kiárusításáról – tette hozzá.

Elmondta, a jövő évi költségvetésben 453 milliárd forintot különítettek el a teljes magyar felsőoktatásra, miközben a Kínai Kommunista Párt egy egyetemére 540 milliárdot fordítanak.

Mennyit kap a miniszterelnök vagy a családja azért, hogy kiárusítja és elárulja a saját hazáját? – kérdezte.

Orbán Viktor közölte, ő még nem tartott a Fudan Egyetemen előadást, de Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke és Soros György magyar származású amerikai üzletember már igen. A miniszterelnök hozzátette: „a Fudan Egyetem jelen pillanatban itt van Magyarországon”, a közgazdaságtudományi egyetemen. A kínai egyetem egy olyan megállapodás alapján van itt, amelyet ő kötött a kínai kormánnyal – mondta a kormányfő.

Elmondta, a kormány egyetemvárost épít, amelyben megépül minden, amit vállaltak.
Orbán Viktor a költségekről szólva azt mondta, jelenleg a koncepciótervezetnél tartanak. Az ellenzék kicsit előreszaladt, össze-vissza beszél százmilliárdokról, ez „merő zagyvaság” – fogalmazott, ködszurkálásnak, ködevésnek, hangulatkeltésnek nevezve az elhangzottakat.

Hozzátette: még tervek sincsenek, ha lesznek, akkor lehet majd beszélni az egyetemváros építési költségeiről, hogy mennyi ebből a kollégium, mennyi ebből az oktatási részleg.

Orbán Viktor kijelentette: végső döntést akkor hoznak, ha látják a terveket és a költségvetést. Megjegyezte azt is, hogy ezermilliárd forintot költenek az egyetemek fejlesztésére a következő évben.

Szabó Tímea felidézte, hogy Orbán Viktor korábban azt mondta, egy nemzetet karddal, vagy adóssággal lehet leigázni. Orbán Viktor most adóssággal igázza le Magyarországot, a saját hazáját – közölte. Miniszterelnök úr, ön egy hazaáruló – fogalmazott, ekkor az elnöklő Latorcai János megvonta tőle a szót.

A képviselő feltartott egy táblát, amelyen az volt olvasható, hogy „Orbán Viktor hét meséje”, és a miniszterelnök által korábban elmondott idézeteket írtak rá. A tábla ahhoz hasonló, mint amilyen a kormányfő dolgozószobájában van „Magyarország hét törvénye” felirattal.

A képviselő a táblát odavitte Orbán Viktorhoz, de a miniszterelnök nem vette át, azt Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető vitte el.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, a kémkedés, hírszerzés kérdését fel lehet vetni a kínai, de bármely más egyetemmel kapcsolatban is. Szerinte tévedés azt hinni, hogy a hírszerzés és a befolyásszerzés keleti dolog, az a nemzetközi élet szerves része.

Magyarországon jól szervezett szolgálatok működnek, azok a parlament ellenőrzése alatt működnek és képesek arra, hogy akár a nyugati, akár a keleti befolyásolási kísérletekkel szemben megvédjék az országot – mondta.

A Dobrev Klára (DK) és Czeglédy Csaba cégeihez köthető nyomozásokról, a bérekről, az őszödi beszédről és az oltásokról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések között.

A Fidesz a Czeglédy Csaba cégei elleni nyomozásokról érdeklődött

Budai Gyula (Fidesz) arról kérdezett, hogyan állnak a Dobrev Klára és Czeglédy Csaba cégei között létrejött kölcsönszerződések ügyében elrendelt nyomozások? Felidézte, 2018 októbere óta folyik nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt az Altus Portfólió Kft. és Humán Operator Zrt. között létrejött kölcsönök miatt.

Dobrev Klára cége, az Altus Portfólió négy alkalommal úgy adott kölcsön 300 millió forintot Czeglédy Csaba cégének, a Humán Operator Zrt.-nek, hogy nem rendelkezett a tevékenység folytatásához szükséges jegybanki engedéllyel – ismertette.

Közölte azt is, 2021 februárja óta a rendőrség tartozás fedezetének elvonása miatt is nyomoz a cégek ellen.

Úgy összegzett: a kormánypárti politikusokat az a maffiabaloldal akarja felelősségre vonni, amely miniszterelnök-jelöltjének, Dobrev Klárának korábbi cége uniós forrásokból százmilliót játszott át a bűnöző Czeglédy Csaba cégének, aki ebből a pénzből finanszírozta a baloldali kampányokat.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy nyomozások folynak az ügyekben, tanúkat hallgattak ki, adatokat kértek be. Részletekbe azonban nem bocsátkozott, mert folyamatban lévő ügyekről van szó.

Jobbik: mikor kapnak megfelelő béreket a magyarok?

Nunkovics Tibor (Jobbik) Orbán Viktor egy 2014-es szaúd-arábiai beszédét idézve felelőtlenségnek nevezte azzal az országba csalogatni multikat, hogy a magyar munkaerő olcsó. Azt kellett volna mondani, hogy adunk minőségi munkaerőt, de ezt keményen meg kell fizetni – mondta.

Azt kérdezte a kormányfőtől: hajlandó-e azért dolgozni, hogy a magyar emberek Magyarországon megfelelő béreket kapjanak?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kiemelte: a magyar munkások minősége vetekszik a németekével, ellentétben a fizetésükkel. A kormányfő azt kérte az ellenzéki politikustól, hasonlítsa össze, hogy a korábbi baloldali vezetés idején, valamint 10 év nemzeti kormányzás után hogyan keresnek az emberek.

Ugyanis az elmúlt tíz év kereseteit felfelé induló dinamika jellemezte, és ha továbbra is jobboldali kormánya lesz az országnak, a bérek utolérik azoknak az országoknak a bérszínvonalát, amelyek még előttünk vannak – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: nagy lemaradást okozott, hogy 40 évig kommunista béreket kaptak az emberek Magyarországon.

KDNP: az őszödi beszéd a „politikai gátlástalanság” új mértékegysége

Hollik István (KDNP) felszólalásában a tizenöt éves őszödi beszédről beszélt, mellyel Gyurcsány Ferenc megalkotta „a politikai gátlástalanság” új mértékegységét, és annak maximumát. Miniszterelnökként megszegte parlamenti esküjét, és átverte a polgárokat, majd később bocsánatkérés helyett hatalomhoz való ragaszkodás, lovasroham, szemkilövetés jellemezte ténykedését – sorolta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt kérte: senki se feledkezzen meg arról, hogy mi történt 2006 októberében, amikor válogatás nélkül az akkori kormány utasítására békés tüntetőket kínoztak meg és vertek véresre. Majd megosztotta egy húszéves fiatal lány kálváriájáról tett beszámolóját.

Hollik István erre reagálva hangsúlyozta: a tizenöt éve megtapasztalt gátlástalanság azóta is része a baloldalnak. Magyarország sikeres jövője érdekében az őszöddel átitatott múltat kell legyőzni – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely reményeit fejezte ki, hogy nem tér vissza az a politikai korszak, amikor hazugsággal lehetett választást nyerni.

DK: ki védi meg az iskolásokat?

Bősz Anett (DK) szerint az oltás szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres járványkezelésnek, és felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar koronavírusos halálozási adatok a világ legmagasabbjai közt vannak.

Közölte: a Magyarországtól átoltottságban lemaradt Németországban jövő héten elkezdik oltani a 12-16 éves korosztályt. Ezért azt kérdezte, hogy a magyar kiskamaszok mikor kerülnek sorra az oltásban?

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában örömét fejezte ki, hogy a vakcinákkal sikerült legyőzni a koronavírus-járvány harmadik hullámát. Arra biztatta az ellenzéki képviselőt, hogy legyen az elsők közt, aki visszavonja az ellenzéki politikusok által a keleti vakcinákat tiltani kívánó határozati javaslatot.

Bősz Anett erre reagálva a kínai vakcinával oltott 65 éven felüliek védettségét erősen kérdésesnek nevezte, majd hozzátette: várandósoknak, szoptatósoknak és 18 éven aluliaknak sem ajánlják a kínai oltást.
Rétvári Bence elképesztőnek és felháborítónak nevezte, hogy az ellenzéki politikus a parlament nyilvánossága előtt a kínai vakcinákról olyan álhíreket terjeszt, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cáfolt.

Kiemelte: Magyarország annyi vakcinát szerzett be, hogy a magyarok és köztük a fiatalkorúak védettségét hosszú ideig tudják még biztosítani.

Határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn este, amelyek között az energetikai tárgyú törvények módosításáról is szavaztak. Ezt követően a Ház áttért a kérdések tárgyalására.

A Ház többsége megszavazta a korábban elhangzott interpellációkra adott válaszokat.
Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés két nemzetközi megállapodás kihirdetéséhez járult hozzá.

A képviselők elsőként a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodás, 2014-ben aláírt módosítását hagyták jóvá, majd hozzájárultak ahhoz is, hogy október elején Budapesten találkozzanak az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodásban részt vevő országok.

A használaton kívüli bányászati mélyfúrások védelméről döntöttek

Az Országgyűlés a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások védelméről szóló törvénymódosítást fogadott el. A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló kormányzati előterjesztést.

A bányászati törvény módosítása pontosította a hatósági hozzájárulást igénylő bányászati jog átruházásának esetköreit, az ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettségét, a bányavállalkozó fogalmát, valamint a felügyeleti díj értékét földgáz esetén.

Jobbik: meddig marad a vidékromboló politika?

A kormány által a településeknek ígért ingatlanokról kérdezte Magyar Zoltán (Jobbik) a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Fónagy János a nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár elmondta: az MNV Zrt.-nél szereplő, jellegükből adódóan a termőföldeknél kisebb méretű és értékű, attól eltérő felhasználású vagyonelemeket adnak át; a felajánlással valós vagyongyarapodást könyvelhetnek el az önkormányzatok.

MSZP: mit kapnak a rendszeres véradók?

Gurmai Zita (MSZP) arról érdeklődött az emberi erőforrások miniszterétől, hogyan viszonozza a magyar kormány a rendszeres véradók áldozathozatalát. A képviselő arról a javaslatáról beszélt, amely szerint nyugdíjkiegészítést kellene adni a száznál többször vért adóknak.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára – elismerve a véradók szerepét – a donoroknak adott elismerésekről beszélt, hozzátéve, fontos elv az önkéntesség és a térítésmentesség, hogy ne üzletiesedjen el ez a terület.

DK: hol marad a kormányzati segítség?

A boltokban dolgozók számának történelmi mélypontjáról kérdezte az innovációért és technológiáért felelős minisztert Varju László (DK) megemlítette: a második negyedévben tovább fogyatkozott a 351 ezres létszám.

Válaszában Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára azt hangoztatta: a koronavírus-járvány elemi erejű harmadik hulláma idején a baloldal oltásellenes kampánnyal veszélyeztette az embereket, míg a kormány segített a nehéz helyzetbe került ágazatoknak és vállalkozásoknak.

LMP: miért nem kap kompenzációt Szombathely? Arra várt választ Ungár Péter (LMP), miért nem kap kompenzációt Szombathely, hiszen a vasi megyeszékhelytől 3,6 milliárdot vont el a kormány.
Szerinte, szemben más nagyvárosokkal, ezt később azért nem kompenzálták, mert a szombathelyiek ellenzéki vezetést választottak 2019-ben.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára megemlítette: kormányon a baloldal véreztette ki, tette tönkre az önkormányzatokat, Szombathelyt is 15,1 milliárd forintnyi adósságtól kellett megszabadítania 2010 után a kormánynak.

Párbeszéd: miért játszanak át közvagyont?

Tordai Bence (Párbeszéd) arról kérdezte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, „hogyan játssza át a kormány a közvagyont bukott fideszesek alapítványainak Budán”, hiszen a közfeladatot ellátó közalapítványoknak ingyen adnak át százmilliárdos vagyonokat.

Fónagy János azt közölte: az egyetemi modellváltás célja a versenyképesség fokozása, az ország tudásközponttá tétele, a korszerű felsőoktatás biztosítása, a kérdező által felsorolt ingatlanok átadásával pedig „nem az a cél, hogy elvegyük a budaiaktól, hanem hogy visszaadjuk a budapestieknek”.

Fidesz: hogyan őrzi meg a kormány a győri munkahelyeket?

Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról érdeklődött a külgazdasági és külügyminisztertől, hogyan őrzi meg a kormány a győriek munkahelyeit.

Az Audi - kormányzati forrásokkal is támogatott – fejlesztéseit sorolva kiemelte, azok a jövő járműpiacán is helyüket megállni tudó ipart eredményeznek.

Válaszában Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a magyar kabinet lépései sikeresek voltak a gazdaság újraindításában.

Hozzátette: a hazai GDP-arányosan a világ 11. legmagasabb exportaránya, a siker nyomán pedig újabb, 30 milliárdos beruházásösztönző program indul, amiben a térség 30 beruházása kap összesen 9 milliárd forintos támogatást.

Kerékpárút-beruházásról érdeklődött egy jobbikos képviselő Steinmetz Ádám (Jobbik) arra várt választ az innovációért és technológiáért felelős minisztertől, a 2017-es bejelentés óta miért nem építették még meg a Mesztegnyőt Balatonmáriafürdővel összekötő bicikliutat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt közölte: két szakaszban valósul meg a projekt, mindkettő támogatási szerződéseket megkötötték, társégi jelentőségű kerékpárutat pedig várhatóan jövőre adhatják át.

 Napirend utáni felszólalásokkal zárult a parlament hétfői ülése.

Napirend utáni felszólalások

Keresztes László Lóránt (LMP) Pécs fejlesztéséért emelt szót napirend utáni felszólalásában.
Bodó Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a Püspökladány-Biharkeresztes közötti vonalszakasz megújításával tovább fejlődik Hajdú-Bihar megye vasúti közlekedése.
Dudás Róbert (Jobbik) bejelentette, egyetért azzal a kezdeményezéssel, amely rendbe tenné a tarnamenti településeken a kőszállítás miatt kialakult problémákat.
Párttársa, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) bírálta, hogy a kormány milyen támogatásokat ad a multinacionális cégeknek.
Horváth László (Fidesz) a gyöngyösi elkerülőút fejlesztéséről beszélt.
Varga Zoltán (DK) azt mondta, hogy a fideszes Kósa Lajos, állítása ellenére, évekkel ezelőtt Debrecen pénzén járt az Egyesült Arab Emírségekben.
Bősz Anett (DK) az Érdtől elvont források ellen emelte fel a szavát.
Hajdu László (DK) azt mondta, hogy egy indítvány alapján az önkormányzatoknak kötelező eladni a bérlők számára a bérlakásaikat.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) kijelentette, hogy a kormány sok forrást vont el az önkormányzatoktól.
Rig Lajos (Jobbik) diszkriminatívnak tartotta, hogy a koronavírus-elleni védőoltást nem kérők nem vehetnek részt bizonyos rendezvényeken.
Stummer János (Jobbik) azt bírálta, hogy a kormány újabb hatmilliárd forintot ad az „Egy a Természettel” vadászati és természeti világkiállításra.
Steinmetz Ádám (Jobbik) közölte, hogy a települések jelentős részét nem a megválasztott önkormányzati képviselők irányítják, hanem a „rendszer emberei”.

A parlament várhatóan kedd reggel folytatja a munkáját.

 

A címlapfotó illusztráció.