A Fudan és a Diákváros volt terítéken az Országgyűlés mai ülésén

 

A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Fudan Hungary Egyetemmel kapcsolatos törvényjavaslat csütörtöki parlamenti vitájában.

Az Országgyűlés csütörtökön kezdte tárgyalni a budapesti diákváros megvalósításáról és arról a törvényjavaslatról, amellyel az Országgyűlés felhatalmazná a kormányt a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására.

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitájával kezdte meg munkáját az Országgyűlés csütörtökön.


A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában kiemelte: a hasonló helyzetben lévők önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak, és e forma korábbi sikerein felbuzdulva született meg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének ötlete, szigorúan önkéntes alapon, vagyis aki részt vesz benne, előnyökhöz juthat, de aki nem, azt sem éri hátrány.

Kifejtette: sok kisgyermekes szülő szívesen visszamenne dolgozni, de a munka törvénykönyve nagyon szigorú szabályokat fogalmaz meg, ezért a szövetkezet alkalmasabb keret lehet a számukra. A szövetkezeti forma kiterjesztése a kisgyermekes szülők felé senkinek nem jelenthet problémát, és ha csak néhány ilyen jön létre, már jól jártak, de várhatóan nagy siker lesz – mondta.

Völner Pál igazságügyi államtitkár a kormány nevében közölte: a kormány minden kezdeményezést támogat, amely a családokat segíti.

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a családpolitikát gazdagító javaslatokat támogatni kell. A legnagyobb érték a család, így a jelenlegi helyzetben is a családok támogatása szolgálhatja az ország érdekeit – jelentette ki.

Kiemelte: a kormány segíti és elismeri a családok erőfeszítéseit, támogatja a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzését, és ez a javaslat is ezt a célt szolgálja. A szövetkezeti forma a tagjainak sokoldalú előnyök biztosítására képes, a tagsági jogviszony rugalmas, nincs munkavállalási kényszer – mutatott rá.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka közölte: a kormánypártok egy régi tervet poroltak le a javaslattal, bár ettől ez még lehetne jó kezdeményezés. A szövetkezetek támogathatók, de ez a javaslat a Fidesz által elképzelt családmodellről szól, és nincs üzenete azoknak, akik ennek nem felelnek meg – vélekedett.

Elmondta: olyan állami feladatot szerveznének ki a szövetkezeteknek, amelyet a kormány nem oldott meg, hiszen eltűri, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülőket hátrány éri a munkaerőpiacon. Nem tűnik életszerűnek a javaslat – értékelt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a 2010-es családbarát fordulat óta a kormány családtámogató politikát folytat, és ebbe illeszkedik bele a mostani javaslat is. Kifogásolta, hogy jobbikos képviselőtársa nem ismeri el az elmúlt időben elért demográfiai eredményeket, továbbá azt, hogy az ellenzék nem támogatta a családokat segítő intézkedéseket.

Közölte: jelentősen megnövelték a családok támogatására fordított összegeket az elmúlt években. A munka és a gyermeknevelés közötti egyensúly elérését segíti a javaslat, a cél az, hogy az a szülő, aki visszamenne dolgozni, ezt könnyebben megtehesse – magyarázta.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint nem világos, mi a kormány célja a kisgyermekes szülőkkel kapcsolatban, hiszen a kabinet eddig azt szerette volna, hogy minél tovább maradjanak otthon a szülők a gyermekükkel, ez a javaslat viszont arról szól, hogy ösztönzik őket a mielőbbi visszatérésre a munkaerőpiacra. Ez a kezdeményezés a beismerése lehet annak, hogy megbukott a kormány családvédelmi akcióterve – vélte.

Megjegyezte: nem lett eredménye a kormány családpolitikájának, a minimális javulás átmeneti.

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy kifejezetten jó dolog a szövetkezeti forma, de a szövetkezeti lét nem válthatja ki a „normális” családpolitikát. Meg kellene emelni a családi pótlékot, hogy a munka ne kötelező kényszer legyen a kisgyermekes szülőknek, hanem választható lehetőség – mondta.

Korózs Lajos (MSZP) örömét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés a parlament elé került. Ugyanakkor azt mondta, nem világos, hogy a kisgyermeket nevelők esetében miért kell megfogalmazni a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Egy anyuka, aki otthon van a gyermekével, miért dolgozna kilenc óránál többet? Miért vállalna olyan munkát, ahol minden nap munkavégzésre van kötelezve? – firtatta.

Az egyik előterjesztő, Dunai Mónika (Fidesz) erre válaszolva közölte, nem elég a szövetkezeti törvényt módosítani, a kapcsolódó jogszabályokon is változtatni kell, ezért rendelkeznek a pihenőidőről, az utalványokról.

A kormánypártok azt szeretnék, minél több gyermek szülessen, a javaslat arra reagál, ha egy család úgy dönt, hogy az édesanya hamarabb vissza szeretne menni dolgozni.

Ez a lehetőség azoknak szól, akik például egy hónapban csak három órát akarnak dolgozni – magyarázta Dunai Mónika.

Szerinte azt, hogy hatásos-e a kormány családpolitikája, abból lehet lemérni, mekkora a termékenységi ráta. Ismertette: 2011-ben a születési ráta 1,23 volt, 2016-ban 1,49-re emelkedett ez a szám, 2020-ban pedig 1,56-ra. Megjegyezte, nem elégedettek, az adatokon még lehet javítani.

Az ismételten felszólaló Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy csökken a szülőképes korú nők száma. A babaváró hitelből mégis kizárják a negyven év feletti nőket – mondta, merényletnek nevezve a rendelkezést.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Az előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) zárszavában közölte, javaslata nem nyújt megoldást minden problémára, ami a vitában felmerült, például az áfakérdésre, az adópolitikára vagy az infláció alakulására. Ez egy lehetőséget jelent a kismamáknak – érvelt.

Beszélt a kismama-szövetkezeteknél megszabott munkaidő-korlátozásokról. Ezeket a rendelkezéseket az érintettek speciális élethelyzetével hozta összefüggésbe. Azért van korlátozás, hogy a kismamák ne vállalhassák túl magukat – mondta.

A szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő törvénymódosítások tárgyalásával folytatta munkáját csütörtökön az Országgyűlés.

Államtitkár: újabb lépés a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésére

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára emlékeztetett: a 2019 végén elfogadott törvény nyomán 2020. szeptember 1-jétől indult el az új szakképzési rendszer. Ennek bevezetését sikeresnek értékelte, szerinte a szakképző intézmények, a tanulók és a szüleik is nyitottak az új képzési rendszerre, amit mutatnak a jelentkezési számok is.

Ugyanakkor hangsúlyozta: egy képzési-oktatási rendszer sosem lehetett befejezett, folyamatosan fejlődnie kell a kor és a gazdaság igényeihez igazodva, a versenyképesség növelése érdekében. Így fontos, hogy az eddigi tapasztalatok, illetve a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkező észrevételek beépüljenek a szabályozásba – indokolta a benyújtott törvénymódosítást.

Az államtitkár szerint az előterjesztés elfogadásával újabb lépést tesznek a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztésére, a változtatások a hatékonyabb működést és a szélesebb körű feladatellátást szolgálják.

Schanda Tamás ismertette: a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd. A munkát terhelő adók mértéke így két százalékponttal csökken, évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál – hangsúlyozta.

Elmondta: a módosítás pontosítja a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé teszi, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is. Emellett – folytatta – a javaslat részletesebben meghatározza a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

Az államtitkár kitért arra is: a módosítások megalapozzák a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását.

Továbbá – folytatta – a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személyek esetében a módosítás törvényi szinten rögzíti, hogy a tanulói jogviszony keretében nincs korlát meghatározva az ingyenesség tekintetében.

Ismertette: az előterjesztés alapján a jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely – hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez – szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.

Fidesz: szükség van a szakképzési és felnőttképzési rendszer finomhangolására

Kállai Mária, a Fidesz vezérszónoka szerint az idő igazolta, hogy a 2019-ben elfogadott szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény átgondolt, rendszerezett és felelősségteljes jogszabály volt, ugyanakkor folyamatosan szükség van a finomhangolásra, módosításokra.  Hangsúlyozta: fontos elvárás, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerőpiaci és a versenyképességi igényekre, beépítsék a gazdasági és szakképzési szereplők észrevételeit.

A kormány kiemelt céljának nevezte, hogy minden munkaképes korú állampolgár számára modern szaktudást nyújtó szakképesítést adnak.

Úgy értékelt: a módosítások az egyszerűsítés, a praktikum irányába hatnak.

Jobbik: a kormány „mostohagyerekekként” kezelte a szakképzést

Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelt: a szakképzés az elmúlt 10 évben „minisztériumok között hánykolódott”, a kormány „mostohagyerekként” kezelte az ágazatot, nemcsak „az árok szélén” hagyta, hanem „bele is rugdalta”. Ez a 10 év, és vele együtt sok ezer fiatal „ment a lecsóba” – fogalmazott.

Úgy vélte: a szakképzési rendszer nem szolgálja a mobilitást Magyarországon, a felsőoktatásba vezető utakat módszeresen próbálják elzárni. Szerinte az alapkompetenciákat kellene elmélyíteni, ahelyett, hogy a rendszer csak a munkaerőpiaci igényeket veszi figyelembe, valamint szükség lenne a pályaválasztás kitolására és a korrekciós lehetőségek biztosítására is.

A javaslatot úgy értékelte: ez csak javítgatása egy olyan rendszernek, ami nem biztos, hogy jó alapokra épült.

Kiemelte: a több mint 17 ezer sajátos nevelési igényű tanuló 45 százaléka az általános iskola után a szakképzésben – azaz a korábban szakmunkásképzőnek nevezett iskolákban – folytatja, így ezekben az intézményekben halmozottan jelentkeznek az ebből fakadó problémák. Az ezzel való megküzdéshez azonban szerinte a kormány nem biztosítja a szükséges támogatást.

KDNP: cél a részletszabályok pontosítása

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt hangsúlyozta: az oktatás és a szakképzés a kormány prioritásai közé tartozik, a cél, hogy versenyképes, a mai világ követelményeihez alkalmazkodni tudó rugalmas és innovatív képzési lehetőséget biztosítsanak a magyar fiatalok számára.

Arra hívta fel a figyelmet: az oktatási kiadások 2022-ben meghaladják majd 2180 milliárd forintot, ami közel 735 milliárd forintos növekményt jelent a 2010-es, utolsó „baloldali költségvetéshez” képest. Bírálta a korábbi baloldali kormányokat, amiért privatizálták a Nemzeti Tankönyvkiadót, ugyanakkor jelezte: a jelenlegi kormánynak köszönhetően az idei tanévben 1,2 millió diák kapta ingyenesen a tankönyveket.

A KDNP-s képviselő a javaslat céljának a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítását nevezte.

Kiegészülnek a szakképzésben oktatók jogai, csökkennek a duális képzőhelyek adminisztrációs terhei, egyszerűbb, átláthatóbb lesz az állami szakképzési feladatellátás - sorolta a változásokat.

 

A 2020-ban hatályba lépett új szakképzési rendszer korrekcióját tartalmazza az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosítása, amelyet csütörtökön vitatott meg a parlament.

MSZP: utólagos foltozgatásról van szó

Gurmai Zita (MSZP) értékelése szerint a Fidesz-kormány 2010 óta lázas változtatási kényszerben tartja a szak- és felnőttképzést. Hozzátette: a Fidesznek fogalma sincs arról, mire lenne szüksége a magyar gazdaságnak, ennek bizonyítékai a tervszerűtlen és kapkodó átalakítások, most is utólagos foltozgatásról van szó.

Közölte, az állandó átalakítások miatt nem marad idő az alapos, kiszámítható, mély szaktudást biztosító képzésekre, az oktatók szakmai felkészülésének biztosítására, a kiszámítható szakmai és anyagi megbecsülésre.

Elmondta, a mostani törvénymódosítás elkerülhető lett volna, ha korábban széles társadalmi és szakmai egyeztetést követően nyújtják be az új szakképzési törvényt. Szerinte most sem végzett jó munkát a kormány, mivel például az adatszolgáltatási kötelezettségek további egyszerűsítése még inkább követhetetlenné teszi a tanulók életútját.

DK: egy nem kellően átgondolt törvény csupán néhány hibáját javítják

Varga Zoltán (DK) szerint a törvényjavaslat olyan hibákat javít, amelyre a szakma mellett az ellenzék is felhívta a figyelmet.

Hozzátette: visszakerül a törvénybe a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, vagy fogyatékkal élő tanulók ingyenes oktatásának biztosítása.

Kitért arra, hogy a kamara éles kritikát fogalmazott meg, mivel szerintük soha nem látott mértékben zuhant az iskolák, a tanulók és a vállalkozások közötti duális megállapodások száma. Ez azt is előrevetítheti, hogy több tízezer tanuló gyakorlati képzését az iskoláknak kell megoldani, de ennek a költsége nem jelenik meg a centrumok költségvetésében – részletezte.

Úgy összegezett: hatalmas gond, hogy a törvényjavaslat egy nem kellően átgondolt törvény csupán néhány hibáját javítja, pedig az egész kabátot újra kellene gombolni. Az oktatás az Orbán-kormány mostohagyermeke, ezen belül a szakképzés a leginkább hátrányos helyzetű – jegyezte meg.

Szószóló

Szuperák Brigitta ukrán nemzetiségi szószóló prioritásként beszélt a nemzetiségi nyelvet a kornak megfelelő színvonalon beszélő szakemberek képzéséről. Fontos, hogy a versenyképes tudást a tanulók úgy szerezzék meg, hogy mellette a nemzetiségi nyelvet is elsajátítsák – mondta.

Beszélt arról is, a nemzetiségieknek elengedhetetlenül fontos a szakember-utánpótlás rendezése. A magyarországi nemzetiségek többségénél megoldásra vár a nemzetiségi média területén a szakemberképzés és az ezt támogató ösztöndíjrendszer – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy szükség lehet egyes tankönyvek nemzetiségi nyelven történő kiadására, valamint a nemzetiségieknek egyre fontosabb a hivatalos dokumentumok, például oklevelek, szakmai bizonyítványok, képesítő bizonyítványok nemzetiségi nyelven történő kiadása. Képviselői felszólalások Ander Balázs (Jobbik) elmondta, 2010-2011-ben a források 46 százalékát vonták ki a szakképzés rendszeréből, ezt azóta sem heverte ki az ágazat.

Szerinte a kormány rángatta és lebutította az ágazatot. Közölte, Magyarországon a 25 évesek fiataloknál az iskolában eltöltött idő 11,1 év, ez még Szlovákiában is több egy évvel, míg Finnországban 14,2 év. Ezt versenyképességi szempontból nevezte fontosnak és javasolta, hogy 12 éves legyen a személyiséget sokoldalúan fejlesztő általános képzési ciklus.

Sürgette, hogy fordítsanak több forrást a Biztos kezdet gyermekházakra és a tanodaprogramra.

Pósán László (Fidesz) a duális megállapodások számának csökkenését a koronavírus-járvánnyal hozta összefüggésbe. Iskolába sem jártak a gyerekek, nemhogy vállalatokhoz – fogalmazott. Szerinte jelentősen megnőtt a szakképzésbe jelentkezők száma az elmúlt években, többen tanulnak itt, mint a gimnáziumokban.

Közölte, ha kell, akár félévente is hozzá kell nyúlni a jogszabályi környezethez. Téved az, aki az gondolja, hogy a gyakori módosítás a hozzá nem értés jele – mondta.

Zárszó

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában finomhangolásnak tartotta a törvényjavaslatot, amelynek a legfőbb célja, hogy javuljon a kapcsolat a gazdaság szereplőivel. A munkahelyen helyt állni képes fiatalokat akarnak képezni - hangoztatta. Hozzátette: ha a gazdaság szereplőitől jelzések érkeznek, akkor a kormánynak kötelessége a jogszabály-módosítást a Ház elé terjeszteni.

Szerinte a baloldali képviselők elfelejtkeztek arról, milyen állapotba vette át az oktatást 2010-ben a kormány. Morális és gazdasági szempontból is csődközeli helyzet volt – mondta. Hozzátette: 2010 előtt a szakképzés területén nem volt ösztöndíj, világos jövőkép, az intézmények forráshiányosak voltak, nem volt béremelés és nem volt két ingyenes szakma, duális képzés, helyette káosz volt.

Közölte, a kormány egyértelműsítette a szakképzés irányait, ennek jogszabályi lebontása is megtörtént, ezt pontosítja most a parlament. Az egyik legfontosabb változásként említette a területen, hogy a tanulók először ágazatot, azt követően pedig szakmát választanak.

Hozzátette: a technikumok – ahol egyszerre szereznek érettségit és szakmát a tanulók – megkönnyítik az utat a felsőoktatásba, ezek bevezetése jó döntés volt.

Államtitkár: a Fudan Egyetem megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkár a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, és a részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslatról szóló expozéjában azt mondta: a kormány elkötelezett amellett, hogy felsőoktatás egész rendszerét és annak minden szereplőjét – a hallgatókat, az oktatókat, a kutatókat – ösztönözze a minél sikeresebb, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó eredmények elérésére.

Emellett - folytatta - a kormány minden eszközzel támogatja, hogy minél több tudományos teljesítmény jelenjen meg Magyarországon, minél több tudós végezzen nálunk alkotó munkát, és minél több magyar hallgató, kutató, oktató részesülhessen kimagasló képzésekben és szerezhessen világszinten is kiemelkedő tudást.

„A Fudan Egyetem magyarországi megjelenésével már itthon is lehet majd a világelsőktől tanulni" – fogalmazott.

Szerinte Magyarországnak szüksége van nemzetközi egyetemekre, és mivel a gazdaság hangsúlya keletre tolódik, így „mi is nyitunk kelet felé".

Emlékeztetett: a magyar miniszterelnök és a kínai államfő 2014-ben állapodott meg egy kínai-magyar egyetem magyarországi felállításáról, és a Fudannak jelenleg is közös képzése van a Corvinus Egyetemmel.

Hangsúlyozta: a Fudan Egyetem közel 300 neves felsőoktatási intézménnyel áll szoros kapcsolatban, köztük a világ legrangosabb nyugati egyetemeivel.

Ennek tükrében „különösen komoly tudománydiplomáciai sikernek" nevezte, hogy elsőként Magyarországon indít külföldi helyszínű saját képzést a világ 34. legjobb egyetemeként számon tartott Fudan. Az államtitkár közlése szerint az egyetemen a tervek szerint négy kart indítanak majd: bölcsészettudományi és társadalomtudományi, természettudományi és mérnöki, közpolitikai és üzleti, valamint orvostudományi kart.

Schanda Tamás szerint a magyar egyetemek együttműködési kapcsolatokat, közös kutatásokat és képzéseket indíthatnak majd a világ egyik legjobb egyetemével, így maguk is előbbre léphetnek a nemzetközi ranglistán.

Kitért arra is: a Fudan Egyetemen minden évben külföldi állami vezetők, Nobel-díjas közgazdászok és külföldi nagyvállalatok alapítói, vezetői tesznek látogatást, így a magyarországi campus lehetővé teszi Budapest becsatlakozását a világ kiemelt szaktekintélyeinek és professzorainak útcéljai közé is.
Szerinte a Fudan Egyetem Budapestre fogja vonzani Európa tehetséges fiataljait, és segíti a Kína és Magyarország közötti további gazdasági kapcsolatokat is.

Jelezte: a Fudan Egyetem és a Diákváros egymást támogató fejlesztéseivel több mint 10 ezer diáknak otthon adó, és európai szinten is kiemelkedően korszerű egyetemváros jöhet létre, a fejlesztések egy elhanyagolt, rozsdaövezeti térséget felvirágoztatnak, és egy nyüzsgő, jelentős zöldövezettel rendelkező városnegyeddé alakítják át.

Fidesz: nem új keletű a Kínával való oktatási együttműködés

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a Kínával való oktatási együttműködés nem új keletű, bal- és jobboldali kormányokon átívelő komoly története van. A magyar baloldalnak azonban fontosabb politikai terméket gyártani a Fudam Magyarországra tervezett kampuszának kérdéséből, mint felmérni annak előnyeit és hasznát – tette hozzá.

A nyugati világ ma tele van Fudan-együttműködésekkel, az egyetem a nemzetközi rangsorban a 34. helyen áll, van 33 ezer hallgatója 300 kutatóközpontja, csaknem 300 egyetemmel áll kapcsolatban és 130 intézménnyel cserekapcsolatot is folytat.

Kiemelte: a Fudan sok külföldi hallgatót vonz majd Budapestre, akik nem kevés pénzt költenek majd el a fővárosban. Amikor a baloldal a projektet támadja, egyúttal a budapesti szolgáltató szektort és az ebből élő családok újabb bevételi lehetőségét is támadja – jegyezte meg.

Jobbik: a Fudan konkurenciát okoz a „kivéreztetett" egyetemi világnak

Brenner Koloman (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában azt mondta: a kínai egyetem konkurenciát fog okozni a „kivéreztetett" egyetemi világnak, és a magyar egyetemi világot meg kell védeni egy ekkora nagyságrendű befektetéstől. Aggályosnak nevezte az alapítványi formát, valamint azt is, hogy keveset tudni a hitelkonstrukcióról.

Véleménye szerint a törvényjavaslat nem felel meg a magyar polgárok érdekeinek. A magyaroknak modern, 21. századi, kiemelten támogatott egyetemek az érdekeik, olyan jól kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatokkal, amelyek illeszkednek Magyarország nemzetközi beágyazottságába. Hozzátette: nagy örömmel tárgyalná a Heidelbergi Egyetem vagy bármely más EU-s ország egyetemi kampuszának ügyét is, de ezt az előterjesztést a Jobbik nem tudja támogatni.

KDNP: pragmatikus együttműködésre van szükség

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a baloldal propaganda hadjáratot indított a Fudan Egyetem ellen, „színtiszta politikai számításból" támadják a Fudan Egyetem projektjét.
Úgy fogalmazott: Magyarországnak geopolitikai helyzetéből adódóan minden nagyhatalommal pragmatikus együttműködésre van szüksége.

A két szövetségi rendszer - NATO, EU - mellett minden országgal a kölcsönös jó viszonyra, a tisztelet, és nem a kioktatás hangján történő párbeszédben és a pragmatikus együttműködésben érdekelt az ország – hangsúlyozta.

Hozzátette: a tőke és a tudás pedig nemcsak nyugatról keletre, hanem már keletről nyugatra is áramlik.

Az ellenzék éles kritikája mellett folytatta az Országgyűlés a Fudan Egyetemről szóló előterjesztés tárgyalását csütörtökön.

MSZP: számos tételt nem indokol a kormány

Molnár Gyula (MSZP) azt kérdezte: miért most, miért így és miért ezt? Szerinte ezen kérdésekre még nem adott választ a kormányoldal a Fudan Egyetemmel kapcsolatban.

Sérelmezte, hogy nincs indok az előterjesztés számos tételére, például arra, hogy az egyetem ingyenes kapja meg az ingatlant. Azt is felvetette: nem lenne-e kedvezőbb az a hitel, amit az uniótól vesz fel az ország.

„Én a szívem mélyén Ázsia-párti vagyok” – hangsúlyozta, szerinte is nyitni kell a többi között Kína felé. Feltette ugyanakkor a kérdést: hogyan lehetséges, hogy más országokban Kínán kívül nem nyújt teljes spektrumú képzést az egyetem, egyedül Magyarországon teszi majd ezt. Kijelentette azt is: egy 500 milliárd forintos egyetemalapítást elő kellett volna készíteni a parlamentben, ez azonban nem történt meg.

Szerinte a magyar felsőoktatás bezárkózik majd, és mind az oktatói, mind a tanulói elit ide fog koncentrálódni, ami hosszú távon nem tesz jót. Összefüggésbe hozta az előterjesztést a Közép-európai Egyetem ügyével, utalva arra, hogy a kormányoldal akkori problémájára, arra, hogy a CEU a magyar törvényektől eltérően működött.

DK: a javaslat bűn a magyar fiatalokkal szemben

Arató Gergely (DK) szerint tévedésre és rossz irányra épül a javaslat, sőt bűn a nemzettel és a magyar fiatalokkal szemben. Szerinte egy állami területtel, 100 milliárd forintnyi közpénzzel és egy jelentős hitellel hoznak létre egy magánintézményt. Egy vagyonkezelő alapítványt, ami rendelkezhet a vagyonnal minden ellenőrzés nélkül.

Kiemelte: „önök azzal utálták el a CEU-t”, hogy vonatkoznia kell rá a magyar felsőoktatási törvényeknek. A most tárgyalt egyetemre mégsem vonatkozik majd számos hazai jogszabály.
Kifogásolta, hogy nem a magyar egyetemek kapnak elegendő forrást. Arról is beszélt: a magyarok sokaságának nem érdeke ennek az egyetemnek a megépítése, az a jól fizető hallgatóknak vagy Kínának az érdeke.

„Önök ismét megszegték az adott szavukat” – folytatta, mondván: az atlétikai világbajnokság feltételei között azt ígérték: a területen egy diákváros létesül. Szerinte a fővárosnak is le kell vonnia a következtetéseket és visszavonni a világbajnokság támogatását.

Üzent a kínai állam képviselőihez is: a következő demokratikus kormány a kölcsönös együttműködésre nyitott lesz, de arra nem, hogy magyar pénzből építsen Kína politikai és gazdasági hídfőállást Európában.

LMP: kizárólag Kínát szolgálja a beruházás

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint is kizárólag Kínát, annak kommunista pártját szolgálja a beruházás.

Megismételte: a kormány hazudott a magyar egyetemeknek. Hatalmas forrásokat ígért, mégsem biztosítja azt. A Fudan Egyetemre ugyanakkor 550 milliárdot költene, amelyre senkitől nem kapott felhatalmazást.

„Önök rárontottak saját nemzetükre” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar felsőoktatás finanszírozásából százmilliárdokat vontak ki.

Nemzetbiztonsági kockázatokról is említést tett. Szerinte nem volt eddig olyan kormány a rendszerváltlás óta, amely ilyen módon zálogosította volna el a magyar fiatalok jövőjét.

Frakciótársa, Csárdi Antal azt idézte fel, hogy a kormány megakadályozta annak a közös uniós állásfoglalásnak a létrejöttét, amely Hongkong kínai elnyomása ellen emelte volna fel a szavát.

Sérelmezte azt is, hogy az egyetem alapdokumentumából törölték a függetlenséget és hitet tettek a szocialista értékek betartására.

Ő is sérelmezte a diákváros-projekt „leamortizálását”. A Fudan Egyetemet a magyar diákok kárára valósítják meg – értékelt.

Párbeszéd: a Fidesz az 1 százalék érdekében kormányoz a 99 helyett

Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka szerint a Fudan Egyetem jó példa arra, hogy a Fidesz az 1 százalék érdekében kormányoz a 99 helyett.

A kínai egyetem „jó lesz” egy szűk elitnek, amely oda járathatja a gyermekét, jó lesz a kínai állami bizniszegyetemnek, hiszen „hatalmasat kaszálnak rajta”, és jó lesz Mészáros Lőrincnek és barátainak, akik alvállalkozóként túlárazott lehetőségeket kapnak.

Az egyetemépítés károsultjai pedig a magyar adófizetők lesznek, akik kifizetik a beruházás 540 milliárdos költségét, különösen pedig a vidéki magyar fiatalok, akiktől elveszik a Diákvárost.

Kifogásolta a campusépítés 540 milliárd forintos költségét, miközben az egész magyar felsőoktatás éves finanszírozására csak 453 milliárdot költ a kormány.

Ugyancsak nehezményezte, hogy a kormány visszautasítja a „majdnem ingyen hitelt”, amit az unió nyújt az helyreállítási alapból, de hatszoros áron felveszi a kínai hitelt. Azt is firtatta, hogy hova tűnik a 200 milliárd forintos különbség, ami a tervezett, 540 milliárdos hitel és a kínai állami építőmérnöki vállalat 338 milliárd forintos árajánlata között van. Az ellenzéki politikus megítélése szerint nem alaptalan az félelem sem, hogy az egyetem valójában kémközpont lesz.

A kormánypárti politikusok érvére pedig, hogy sok európai ország együttműködik a Fudannal, úgy reagált, a valóban létező közös képzési programok mégiscsak kevésbé veszélyesek, mint odaadni egy fél kerület területét és hagyni, hogy főhadiszállást építsenek rajta.

„Egyetlen négyzetméter területet sem adunk át a Fudan-projektnek” - fogalmazott Tordai Bence, hozzátéve, hogy ezért indítanak „nemzeti konzultációt” az egyetem építéséről és támogatják a június 5-re tervezett Fudan-ellenes tüntetést.

Államtitkár: még nem született döntés a hitelfelvételről

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az ellenzék kritikákra reagálva kiemelte, hogy a kínai hitel felvételéről nem született még döntés. Egyelőre ajánlatok vannak, és a kormány az összes létező finanszírozási konstrukciót meg fogja vizsgálni, mielőtt döntést hoz.

Arra, hogy a Fudan-beruházás 540 milliárd forintba fog kerülni, míg a teljes magyar felsőoktatás éves finanszírozására 453 milliárd forintot költ a kormány, az államtitkár úgy reagált, megtévesztő egy beruházás költségének összevetése a felsőoktatás finanszírozásának költségével.

Hozzátette: a magyar egyetemek fejlesztésére szintén sok száz milliárd forint áll rendelkezésre.
Az építkezés költségét firtató kérdésére felelve hangsúlyozta, hogy miként a hitelfelvételről, úgy a kivitelezésről sem született még döntés. Az első lépésnél tartunk - mondta, hozzátéve, hogy előbb a területtel kell rendelkezni, majd el kell készíteni a pontos tervet, és csak az után lehet árajánlatot kérni a kivitelezésre.

A kritikára, miszerint a Fudan a magasabb oktatói fizetésekkel elszívja majd a magyar felsőoktatásból a munkaerőt, azt felelte, hogy reményei szerint a Fudan valóban meg fogja fizetni oktatóit, de az egyetemi modellváltás célja is éppen az, hogy magasabb fizetést kaphassanak a magyar egyetemek oktatói.

Schanda Tamás kitért arra is, hogy mivel a világ kutatóinak 25 százaléka Kínában dolgozik, „több mint bűn” lenne nem kapcsolatban lenni Kínával. A nemzeti érdek ellen van tehát, hogy a baloldal támadja ezt a beruházást - hangoztatta.

Független: Kínának eladósodni egyet jelent a szuverenitás feladásával

Szél Bernadett független képviselő a hazaárulás minősített esetének nevezte a Fudan Egyetem budapesti campusának létrehozását, azzal érvelve, hogy a kínai hitel felvétele egyet jelent a nemzeti szuverenitás feladásával.

Arra kérte a kormányt, konzultáljanak Montenegróval arról, hogy mit jelent, amikor nemzeti infrastruktúra egy része átkerül egy idegen hatalom kezébe, mert nem tudják fizetni a hitelt, és megkérdezte, hogy a hitelfelvételhez a nemzeti infrastruktúrának mely része kerül letétbe.

Kifogásolta, hogy a módosító javaslat értelmében az állam a campus működését és a fenntartást is finanszírozza, tehát közpénzből tartanak majd fenn egy olyan intézményt, amelynek a működésébe és gazdálkodásába nem lesz beleszólásunk.

Emlékeztetve a Fidesz korábbi Kína-ellenes tiltakozásaira úgy értékelt, hogy a párt feladta saját eszméit és múltját, és tagjai „értékvesztett kommunistasimogatóvá” váltak.

Független: a kormány elárulja a nemzetet

Varga-Damm Andrea (független) örömét fejezte ki, hogy az egyetem területe nem lesz kínai tulajdon és magyar kézben marad. Azonban hozzátette, a rangsorban a Fudant megelőző 33 egyetem valamelyikének is felajánlhatta volna a kormány a beruházást.

A független képviselő a Fudant a „kínai kommunista párt saját keltetőjének” nevezve azt mondta: a kormány az egyetem építésével elárulja a magyar nemzetet.

Fidesz: a magyar diákok csak profitálhatnak a Fudanból

Mátrai Márta (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott: amikor egyetemet alapítunk, nem lehet a világ napi politikai küzdelmeit mércének tekinteni. Kiemelte egy nemzetközi egyetem a kultúrák igazi találkozási pontja lesz, amelyből a magyar diákok csak profitálhatnak, mert használható tudást és világszerte elismert diplomát szerezhetnek.

Az egyetem szellemi híd lesz Ázsia, Kína és Közép-Kelet-Európa között annak minden előnyével, a Fudan Egyetem lesz a „kínai selyemút a tudás világában” - jelentette ki. Hangsúlyozta: az építkezés minden téglája Magyarországon marad, a diákvárossal együtt élettel tölti meg a városrészt.

Hozzátette: a baloldalon „Kínafóbiában szenvednek”.

Jobbik: minden eszközzel meg kell akadályozni a projektet

Szilágyi György (Jobbik) egy furcsa színjáték részének tulajdonította a javaslatot, melyben a képzés és oktatás célja mögé bújtatva próbál Orbán Viktor nemzetközi támogatókat szerezni saját magának. Azt mondta: Kína nemcsak szimplán beszivárog az EU-ba az intézményen keresztül, hanem egy új fellegvárat épít, ahol megveti lábát mind politikailag, mind gazdaságilag.

Ha Magyarország elsődleges szövetségese az EU és a NATO, akkor „Orbán Viktor magatartását nehéz másnak minősíteni, mint árulásnak” – fogalmazott.

Hozzátette: szerinte Orbán Viktor kifejezett célja az EU egészének züllesztése és bomlasztása, továbbá a miniszterelnök Magyarországot ki szeretné vezetni az EU-ból.

Az ellenzéki politikus a Fudan Egyetem projektjét egy olyan lázálomnak nevezte, amit a következő kormánynak minden eszközzel meg kell akadályoznia.

LMP: a helyieknek kellene profitálniuk a beruházásból

Demeter Márta (LMP) sérelmezte, hogy „uniós pecsétet kap” az az intézmény, amelyből a magyarok nem profitálnak. Felháborítónak nevezte, hogy nem kérdezik meg a kerületében élőket a beruházásról, és konzultációt sürgetett az intézményről.

Kijelentette: az lenne a minimum, ha a helyiek ingyen, vagy nagyon olcsón jutnának az intézmény által nyújtott szolgáltatáshoz, vagy munkát kapnának ott.

Azt is mondta, hogy a projektből végül nem lesz semmi, ahogy a Budapest-Belgrád vasútból sem, csak az az érdek, hogy a választásokig még „etessék” a kormányközeli cégeket. Frakciótársa, Csárdi Antal döbbenetének adott hangot, amiért Mátrai Márta (Fidesz) szerinte relativizálja a Kínai Kommunista Párt által elkövetett bűnöket.

A Fudan Egyetemről szóló előterjesztés lezárása után a Ház csütörtökön áttért a Budapest Diákvárosról szóló törvényjavaslat tárgyalására.

Szabó Szabolcs: jó egyetem erős ideológiai háttérrel

Szabó Szabolcs független képviselő is bírálta Mátrai Márta (Fidesz) „Kínamentegető” beszédét. Azt mondta: sokak félelme, hogy az egyetem és az ottani közösség torzan vesz majd részt a magyar közéletben. Azt mondta: nem az a baj, hogy ide érkezik a kínai egyetem, de szerinte „nem így és nem ekkorát” kellene létesíteni.

Jó egyetemnek nevezte a Fudant, de szerinte nem lehet úgy csinálni, mintha az intézménynek ne lenne egy erős ideológiai háttere. Emiatt az egyetem szerinte befolyásolni fogja a közéletet, ezrét csak szoros nemzetbiztonsági felügyelet alatt lehet majd működtetni azt.

ITM: egyértelműen jó a magyar fiataloknak a Fudan érkezése

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az elhangzottakra azt felelte: a Fudan Egyetem ide érkezése egyértelműen a magyar fiataloknak jó, de a magyar gazdaságnak is érdeke. Kapcsolati tőke, gazdasági és kutatási együttműködések is érkeznek a beruházással – hangsúlyozta, ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy biztosított lesz a magyar felsőoktatás fejlesztési forrása.

Jelenleg szörnyű állapotban van az intézménynek helyet adó terület – fogalmazott. Azt is leszögezte: a Fudan nem ideológiai képzéssel válhatott a világ harmincnegyedik legjobb egyetemévé.

Releváns kérdésnek nevezte, hogy szükség van-e elitegyetemre. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy jelenleg állami ösztöndíjak is segítik a legtehetségesebb magyar fiatalokat, hogy a világ legjobb egyetemein tanulhassanak. Mindezt a jövőben jóval olcsóbban és Budapesten tehetik majd meg.
Kijelentette azt is: zajlanak egyeztetések a fővárosi vezetőkkel.

A Fudanon senki nem fog tudni diplomát vásárolni, a diplomavásárlás régi baloldali trükk - válaszolta egy másik felszólalásra.

Szél Bernadett független képviselőnek válaszul megerősítette: semmilyen hitelfelvételről nem született döntés.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.

A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslat vitája

Álamtitkár: virágzó diákváros létrehozása a cél

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslat előterjesztőjeként Klebelsberg Kuno óta nem látott, történelmi léptékű fejlesztésnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, amely a diákváros létrehozását is magában foglalja.

Magyarország egyik legfontosabb nemzetépítési programjába kezdtünk bele az egyetemek megújításával - hangoztatta, hozzátéve, hogy a felsőoktatás fejlesztése garantálhatja a fiatalok korszerű, versenyképes tudáshoz jutását.

Kitért arra is, hogy a kormány már 2017-ben útjára indított egy 220 milliárd forintos vidéki kollégiumfejlesztési tervet, de nem voltak könnyű helyzetben a baloldali kormányzástól örökölt PPP-konstrukciók terhe alatt.

Schanda Tamás elmondta, a diákváros a déli városkapu fejlesztési program részeként valósul majd meg.
Kitért arra is, hogy a fejlesztési terület borzalmas állapotban van, a beruházással pedig új városrész születik, méltó környezetet biztosítva a tehetséges magyar fiataloknak.

Szólt arról, hogy a törvényjavaslat értelmében a diákváros a fejlesztési terület északi részén fog megvalósulni, amelynek beépíthetősége, illetve infrastrukturális megközelíthetősége is nagyon kedvező.

A komplex fejlesztés kiválóan alkalmas a diákváros és a Fudan Egyetem „egyidejű befogadására” – tette hozzá az államtitkár.

Fidesz: nem a diákváros helyett, hanem azzal együtt épül meg a Fudan

Németh Szilárd István, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Fudan Egyetem campusa nem a diákváros helyett épül meg, hanem azzal együtt. Az egyetem az eddigi fejlesztési tervekkel összhangban fog megvalósulni és „értelmet ad” a diákvárosnak is.

Értékelése szerint a fővárostól kevesebb mint 5 kilométerre egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épül energiahatékony épületekkel, diákszállásokkal, korszerű munkahelyekkel, tanulási, kutatási területekkel – sorolta.

Megjegyezte: a tervezett diákváros 5,3 hektár állami 3,8 hektár önkormányzati területen, tehát összességében 9,1 hektáron épül, nem igaz tehát Karácsony Gergely főpolgármester állítása, hogy öt hektáron kívánja az állam megépíteni a diákvárost.

Jobbik: a Fidesz-kormány 11 éve nem tett semmit a Budapesten tanuló diákokért

Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka szerint a Budapesten tanuló vidéki, szegényebb sorból származó fiatalok problémáját 11 év óta kétharmaddal kormányozva nem tudta megoldani a Fidesz. A diákváros projektben a mai napig nem történt egyetlen kapavágás sem. Ez a tény, minden más csak hangzatos szólam – értékelt.

Kifogásolta, hogy a Fudan Egyetem és a diákváros szimbiózisa miatt a gazdag, külföldi hallgatók fogják meghatározni a területen az árakat. A politikus szerint elképzelhető, hogy a magyar diákok csak térítés ellenében használhatják majd a sportlétesítményeket és a könyvtárakat.

Brenner Koloman azt kérte, hogy vonják vissza az előterjesztést és várják meg, amíg 2022 áprilisában feláll az a nemzeti egységkormány, amelyik majd az érintettekkel egyeztetve megvalósítja a fejlesztést.

A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját csütörtökön délután az Országgyűlés.

KDNP: szükség van rehabilitációra és újabb kollégiumi helyekre

Nacsa Lőrinc (KDNP) kiemelte: a két alapvető kérdés az, szüksége van-e Budapesten újabb kollégiumi helyekre és az érintett terület igényel-e rehabilitációt; szerinte /aki mindkettőre igennel válaszol, annak támogatnia kell ezt a törvényjavasaltot.

Hozzátette: 2002 és 2010 között a baloldal „tudatosan hagyta lerohasztani a budapesti kollégiumi állományt”, ezért egyre kevesebb lett a lakó, míg vidéken magántőke bevonásával építettek volna diákszállókat rossz, saját haverjaiknak kedvező konstrukciókban.

Rémhír, hogy a kormány a Fudan Egyetem miatt leállítja a Diákváros-projektet – emelte ki a kereszténydemokrata képviselő, aki arról beszélt: az ellenzék csak szembeállításokban képes gondolkodni, holott ezek a projektek egymás mellett is futhatnak.

MSZP: sikeres, élhető, szerethető város kell

Molnár Gyula (MSZP) Budapest sikeressége, élhetősége, szerethetősége felől közelítette meg a kérdést, hangsúlyozva, a főváros jelképeinek zöme legalább száz évvel ezelőtt épült, és nem látszik jele annak, hogy ez a jövőben változna. Félek, hogy itt kockák, falanszterek, és nem élhetőt terek fognak kialakulni – jelentette ki.

Követendő példaként Budapest egyesítésének korát hozta fel, mondván, 1873 után képes volt a kormány, a főváros és a vállalkozói világ egyesíteni erőit és forrásait, „volt akkor tervezési bátorság, politikai bátorság és finanszírozási háttér”.

Önök ezt a fajta gondolkodást dobták ki – tette hozzá, szavait a kormányoldalnak címezve.
Molnár Gyula arról is beszélt: az ellenzék kezdettől fogva egyetértett egy multifunkciós komplexum megépítésével, most viszont az látható, hogy ez csökkentett tartalommal valósul meg a kínai egyetem mellett.

DK: ez egy fordított trójai faló

Sajátos, fordított trójai falóként beszélt a törvényjavaslatról Arató Gergely (DK), mondván, előbb a valódi projekt, vagyis a Fudan-campus mutatkozik meg, és csak utána következik a valós történések elfedésére hivatott látszat.

Elkezdték tervezni a diákvárost, és addig tervezték, amíg stadion lett belőle – jelentette ki, kifogásolva azt is, hogy a rendelkezésre álló terület jelentős részét elvették a projekttől és a Fudan Egyetemnek adták, mégpedig úgy, hogy ki lehessen hagyni a projektből a fővárost és a IX. kerületet.

Építsenek diákvárost, térjenek vissza a konszenzushoz, és akkor újra partnerek leszünk – hívta a kormányoldalt a DK politikusa.

LMP: a kormány áldozatot mutatna be Kínának

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: az ügyben a kormány előbb egyeztetést színlelve megpróbálta kész tények elé állítani Budapest vezetését, most pedig sem a fővárosnak, sem az érintett kerületnek, sem a lakosságnak nem adnának beleszólást abba, mi, hol és mennyiért épül meg Diákvárosként.

A képviselő szerint a témában folyamatosan változik a kormányzat elképzelése, és csak az számít, hogy a Fudan Egyetemet ezen a területen tudják elhelyezni, és ezzel „áldozatot mutathassanak be” Kínának, adóforintokból, sutba dobva a magyar diákok lakhatását szolgáló terveket.

Független: nem is rozsdaövezet ez a terület

Szabó Szabolcs (független) hangsúlyozta: nagyon jó, hogy évtizedes gondolkodás után fejlesztik ezt a városrészt, de a korábbinál tervezett terület kisebb részére kerülnének csak kollégiumok, amelyek befogadóképessége is csökken emiatt. Az lenne jó, ha a tervezett 10-12 ezer kollégiumi hely az eredeti elképzelések szerint megvalósulna – fogalmazott.

Képviselői hozzászólások

Mátrai Márta (Fidesz) azt emelte ki: a kormány alkotó, teremtő filozófiával gondolkodik az országépítésről, a baloldal viszont inkább rombol bármit, ami elérhető, legyen az olimpia, Liget-projekt vagy Lánchíd-felújítás, és „még egy világjárvány idején sem voltak képesek együttműködni”.

Elmondta: a kormány erre a területre a 21. századi kívánalmaknak megfelelő diákvárost tervezett, amely „Budapest igazi jellegzetessége lesz”, és amelynek tervei illeszkednek a Csepel-sziget átfogó fejlesztéséhez is.

Független: a Fudan Egytemnek kevés magyar hallgatója lesz

Bencsik János (független) azt mondta, a Fudan Egyetem kampuszával az a valódi probléma, hogy mintegy 500 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek és ebből 400 milliárd forintot kínai hitelből finanszíroznak. Hozzátette, ennek az egyetemnek nagyon kevés magyar hallgatója lesz.

Kormány: a javaslat lehetővé teszi több ezer kollégiumi hely létrehozását

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az elhangzottakra válaszolva közölte, ha Magyarországon megjelenik egy világszínvonalú intézmény, akkor oda várhatóan a világ minden pontjáról érkeznek fiatalok, és lehet, hogy lesz közöttük olyan, aki itt marad.

A vidéki kollégiumfejlesztések jól álnak, Budapesten viszont egyértelműen szükség van kollégiumfejlesztésre és ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy több ezer kollégiumi hely keletkezzen a fővárosban – mondta.

A Fudan Egyetem ellen kampányba kezdett a baloldal és Karácsony Gergely főpolgármester - jelentette ki. Ezért az egyetemet az állami területen kell megépíteni, a kollégiumokat pedig az állami és a részben önkormányzati területeken – tette hozzá.

Valóban vannak közös kulturális vagy sportfunkciók, de az „ordas hazugság”, hogy valami a Fudan Egyetem diákjai számára ingyenesen használható lesz, mások számára meg nem – szögezte le.

 

A vándorló vízimadarak védelméről, illetve a magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodások vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön este.

Kormány: a természet védelme mindig is része volt a magyar nemzeti identitásnak

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodásban részes felek 8. ülésének 2021. október 5-9. között Budapesten való megrendezéséről szóló megállapodás kihirdetésének vitájában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a természet védelme, szakértő felhasználása, a mezőgazdaság fejlesztése mindig is része volt a magyar nemzeti identitásnak.

Mint mondta, idén páratlan lehetőség lesz arra, hogy azt a szakértelmet, tudást és innovációt, amit a magyar vadászati kultúra csaknem egy évezred alatt halmozott fel Magyarország, közelről mutathassa be a nagyvilágnak. Az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás méltó fórumot nyújt a világ vadászati, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembereinek – közölte.

A kiállításnak a koronavírus-járvány árnyékában gazdaságélénkítő hatása is van – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, a vadászati turizmus komoly fizetőerővel bíró iparág. Magyarország, a Kárpát-medence akkor marad élhető, ha az emberben több a felelősségérzet, mint az elvárás a természet felé - érvelt.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalt megállapodáshoz Magyarország 2003-ban csatlakozott. A program közpolitikai javaslatokat tesz a kormányok és régiók számára, támogatja a környezeti tudomány terjesztését – hangsúlyozta.

A megállapodás megfogalmazza, hogy a vándorló vízimadarak a világ biológiai sokszínűségének fontos részét képzik – emelte ki. A javaslat alapján a szóban forgó konferencia hibrid formában is megtartható, amit egyes résztvevők online is követhetnek – tette hozzá.

Kálló Gergely (Jobbik) közölte, hogy a javasaltot támogatják, de azt kérdezte, hogy jön szóba annak kapcsán a vadászati kiállítás? A képviselő kijelentette, hogy a vadászati kiállításra tervezett 70 milliárd forintból nagyon sokat lehetne tenni az állatvédelemért.

Az állatvédelem kapcsán morbid idehozni a vadászati kiállítást – mondta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, lényeges, hogy Budapest fontos nemzetközi rendezvényeknek adjon otthont. Mesterséges és felesleges szembe állítani az állatvédelmi szigorításokat a vadászati kiállítással - szögezte le.

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a törvényjavaslat csak látszólag szól a vízimadarak védelméről. A valóság az, hogy a kormány a legsúlyosabb válság közepén tízmilliárdokért rendez egy kiállítást, mert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek ez a mániája – fogalmazott.

A vadászati kiállítás programjában a természetvédelem csak afféle szépségtapasz – állította a politikus. Az MSZP nem a természetvédelmet támadja, hanem a kormány pazarlását – szögezte le.

Az általános vita lezárása után Schanda Tamás államtitkár reakcióként hangsúlyozta, a törvényjavaslat indoklása világosan és egyértelműen kimondja, hogy a konferencia része az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás rendezvénysorozatainak.

Az államtitkár visszautasította, hogy a világkiállítás hatvan-hetven milliárd forintba kerülne. A rendezvény összköltsége 17 milliárd forint – emelte ki, hozzátéve: a Hungexpo költségvetése 55 milliárd forint, de a baloldali politikusok összeadják ezt a két számot.

Nemzetközi megállapodás

A magyar-román államhatáron átvezető közúti kapcsolatokról szóló kormánymegállapodás módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a megállapodás értelmében két új állandó átkelő nyílik Elek és Ottlaka, illetve Dombegyház és Kisvarjas között.
Az államtitkár kiemelte, ezek a kulturális és családi kötelékek mellett a gazdasági-turisztikai kapcsolatos erősítését is szolgálják.

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka a jószomszédi kapcsolat fenntartásának, a földrajzi elhelyezkedésünkben rejlő lehetőségek kihasználásának fontossága mellett kiemelte, hogy a határon áthaladó utak rövidülése nemcsak a szabadságjogok gyakorlását és a gazdasági növekedést, de a környezet védelmét is támogatja.

A javaslat elfogadásával nemzetpolitikai szempontokból is üdvös hatással segíthetünk magyar és román embereken – jelentette ki.

Balczó Zoltán (Jobbik) - frakciója támogatását jelezve - közölte, „ez egy magyar-magyar határátkelőnek is tekinthető", hiszen határon túli és anyaországi magyarokat köt össze.

Gurmai Zita (MSZP) úgy vélte, az ilyen témák túlnyomó többségéhez hasonlóan gyorsan és egyetértésben fogadják el a javaslatot, amely javítja a határok átjárhatóságát.

Keresztes László Lóránt (LMP) is frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, majd a Barcs-Drávaszabolcs határszakaszon nyitandó átkelők témáját vetette fel.

A vita lezárása után Mosóczi László államtitkár elmondta: a kormány a közútfejlesztések során döntött a kérdésben és javasolta a horvát félnek újabb átkelő nyitását, de a világjárvány lassította az erről folyó egyeztetéseket.

Atomenergia

Az atomenergiáról szóló törvény módosításának általános vitája során Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára előterjesztőként elmondta: a javaslat a központi nukleáris pénzügyi alap befizetési rendjét módosítja.

Emlékeztetett: az alapban felhalmozott vagyon a kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésére és kapcsolódó feladatokra fordítható; fő bevételi forrása a költségvetési támogatás és a paksi erőmű éves befizetése.

Hozzátette: az alap értékállóságának biztosítása érdekében a jegybanki alapkamat helyett a Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint módosulnak a jövőben a befizetések, a büdzsé pedig nem évente egyszer, hanem havi egyenlő részletekben fizeti a módosítás elfogadása után a hozzájárulást.

Az államtitkár megemlítette: nemzetközi szerződés írja elő a nukleáris hulladék megfelelő kezelését, ez a módosítás pedig az uniós jog érvényesülését szolgálja.

Az értékállóság, a hosszú távú finanszírozhatóság és az államháztartással való összhang biztosításának fontosságát emelte ki a Fidesz vezérszónoka, Zsigmond Barna Pál, felidézve, hogy az Euratom-egyezmény alapján tagállami hatáskör a nemzeti programok finanszírozásának biztosítása.

Balczó Zoltán (Jobbik) egyetértett abban, hogy a nukleáris alap értékállóságát biztosítani kell, erre pedig alkalmas a javaslatban szereplő eszköz, ugyanakkor megjegyezte, hogy ez az előterjesztés "nem Paks II.-ről szól", hiszen a reaktor most működő blokkjait is érinti, és nem is kellene ebbe az irányba elvinni a vitát.
Gurmai Zita (MSZP) elmondta: évi 20-25 milliárd forintot fizet be 1998 óta a paksi atomerőmű az alapba, ebből a vagyonból lehet majd leszerelni a létesítményt és elhelyezni hasadóanyagát. „Gazdasági időzített bombának" nevezte a paksi bővítést, hozzátéve, népszavazás kellene rendezni erről az évtizedeket meghatározó döntésről.

Hangsúlyozta: más úton - például megújuló energiaforrásokkal - is beszerezhető a Pakson termelt árammennyiség, így Paks II. nem energiabiztonsági kérdés, ezért fel kell mondani a róla kötött nemzetközi szerződést.

Arató Gergely (DK) jelezte: támogatják a későbbi károk megelőzését szolgáló javaslatot, amely uniós irányelvnek való megfelelést célozza, lehetővé téve, hogy a nukleáris alapba befizetett összegek megőrizzék reálértéküket. Hangsúlyozta: általában jelentősen alulbecsülik a nukleáris hulladék elhelyezésének későbbi költségeit, és várhatóan Paks esetében is meghaladják majd a számítottakat a valós költségek.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt: minden atomenergiát használó országnak szembesülnie kell a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek elhelyezésének problémájával; a költségekről "brutális becslések vannak", és a várhatóan szükséges összegnek csak a töredéke áll rendelkezésre.

Az általános vita lezárása után Steiner Attila államtitkár reagálásában arról beszélt: szükség van a Paks II. beruházásra, amely éppen ellátásbiztonsági kérdés, hiszen már most is jelentős az energia-importhányad.

Stratégiai hiba lenne, ha ezt a 30-40 százalékot további 40 százalékkal megfejelnénk – fogalmazott, arra is utalva: a régió erőművi kapacitásai elöregedőben vannak, sok létesítmény bezárás előtt áll, ezért kínálatcsökkenés várható. Paks II. kapcsán kijelentette, az Európai Bizottság sem kérdőjelezte meg, hogy ez megtérülő beruházás.

Napirend után

Az egyetlen napirend utáni felszólalást Keresztes László Lóránt (LMP) mondta el, aki arról beszélt, hogy Baranya megyében nagyságrendileg több forrást kell nyújtani az úthálózat felújításához és újabb határátkelőhelyeket kell létesíteni.

A parlament várhatóan hétfőn folytatja a munkáját.

A címlapfotó illusztráció.