×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-törvény hatályát

 

A jövedelmi helyzetről, a helyreállítási tervről, a bérlakásokról és a koronavírus-járványról is szó volt napirend előtt, az Országgyűlés keddi ülésén.

A parlament 128 igen vokssal és 57 nem szavazattal módosította a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényt, amelynek hatálya így az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig tart.

Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint erre azért van szükség, mert az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, így elengedhetetlen a fokozott védekezés. A törvényben rögzítették azt is, hogy a kormány a veszélyhelyzetet korábban is megszüntetheti.

Mellár Tamás (Párbeszéd) Karácsony Gergely azon bejelentéséről beszélt, hogy indul az ellenzéki előválasztáson, és elindít egy társadalmi mozgalmat, amelynek célja, hogy a magyar társadalomnak azt a 99 százalékát képviselje, amely veszteségeket szenvedett el az elmúlt időben, amiért a kormány csak a fennmaradó egy százalékkal foglalkozott.

Magyarországon nem érvényesült az az elv, hogy a gazdagok jövedelme leszivárog a szegényebbek felé – értékelt.

Kiemelte: van alapja és célja a mozgalomnak, mert Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely nemcsak hivatkozik a társadalom többségére, hanem annak érdekében politizál.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a kormány célja évek óta a szegénység felszámolása, és a szegénységből a munka jelenti a kiutat. Fontos, hogy egyre több embernek van lehetősége dolgozni – tette hozzá.

Közölte: az elmúlt években emelték a minimálbért, csökkentették a rezsit, segítettek a devizahiteleseknek, és a statisztikák alapján csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás nehézséget okoz, a szegénység kockázatának kitettek száma és a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma is mérséklődött. 2010 előtt a baloldali kormányok is válságot kezeltek, de úgy, hogy emelték az emberek terheit – mondta.

LMP: Nem hoz valódi segítséget a helyreállítási terv

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a kormány az uniós helyreállítási tervben szereplő összeget csökkentette, és érthetetlennek nevezte, miért nem veszi igénybe a kabinet ezt a hitellehetőséget. Az orosz és kínai hitellel nincs gond, de az uniós forrást nyilvánvalóan nehezebb lenyúlni – fogalmazott.

Úgy vélte, így viszont nem jelent valódi segítséget a terv, és alig szolgálja a klímacélokat.

Megjegyezte: amikor az ellenzék felvet egy fontos ügyet, a kormánypártok válaszukban mindig Gyurcsány Ferencre hivatkoznak, de az emberek érdemi választ várnak.

Orbán Balázs közölte: az EU azért hozta létre a helyreállítási projektet, hogy a járvány után élénkíteni tudják a gazdaságot, és ezt próbálták összefésülni a kormány prioritásaival. A járvány elleni gazdasági védekezés minél több beruházást, fejlesztést, munkahelyteremtést jelent, ezt pedig minél több forrásból tervezik finanszírozni – mondta.

Kitért rá: azért beszélnek sokszor Gyurcsány Ferencről, mert a 2022-es választáson az ellenzéki pártok szövetségben akarnak indulni, és ezt a szövetséget Gyurcsány Ferenc vezeti. Ha sikerrel szerepelne a választáson a baloldal, a 2010 előtti politika térne vissza – tette hozzá.

DK: Igazságtalan a bérlakások értékesítése

Varju László (DK) közölte: az önkormányzati bérlakásrendszert érintő fideszes javaslat ellen már a párt saját emberei is tiltakoznak, mert megkárosítja a városok lakóit. Ez az elképzelés ellehetetleníti a városok felelős gazdálkodásának alapját, kiüresíti az önkormányzatiságot – jelentette ki.

Úgy látja, ezzel a lépéssel is a közvagyonból csinálnának magánvagyont, de sosem lehet közérdek, hogy kevesek gazdagodjanak a sokak rovására a közvagyonból. Igazságtalan és cinikus ez a törvényjavaslat – vélekedett a kormánypárti indítványról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, azoknak, akik az önkormányzattól bérlik a lakásukat, lehetőségük lenne annak megvásárlására. Ez több tízezer családot érinthet szerte az országban, és mindenki szabadon dönthet, hogy él-e a lehetőséggel. A saját tulajdon a polgári lét egyik alapja – fűzte hozzá.

Közölte: az elmúlt években több intézkedéssel támogatták az otthonteremtést, ezzel szemben a baloldal kormányon elvett a családoktól, megszorító intézkedéseket hozott, és vélhetően ismét ezt tenné, ha hatalomra jutna.

MSZP: A kormánynak meg kellett volna fogadnia az ellenzék javaslatait

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta: több mint egy éve tart a koronavírus-járvány, amely rosszul érinti a gyermekeket is, akik csaknem egy éve be vannak zárva. Problémát jelent, hogy a járvány ellenére a diákok úgy érzik, muszáj bemenniük az iskolába az érettségi miatt, nehogy lemaradjanak – vélte.

Hangsúlyozta: a kormány későn lép az oktatásban, inkább el kellett volna fogadnia azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyeket a gyermekek érdekében nyújtottak be.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a kormánynak mindig a gyermekek érdeke az első, igyekeztek a járvány idején is olyan intézkedéseket hozni, amelyek a gyermekek biztonságát garantálják, de ezeket az ellenzék nem támogatta, sőt igyekezett akadályozni a kormányt. A baloldal kormányon még békeidőben sem tudta botrányok nélkül levezényelni az érettségit – tette hozzá.

Közölte: ha az ellenzékre hallgattak volna, elvették volna a diákoktól az érettségizés és a továbbtanulás lehetőségét, így viszont sikerült lebonyolítani az érettségit megfelelő feltételekkel. Soron kívül be tudták oltani a pedagógusokat, mert volt elég oltóanyag a keleti vakcináknak köszönhetően – emlékeztetett az államtitkár.

Jobbik: Magyarország nem bírt a vírussal

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, a kormány viszonylag sikeresen kezelte az első hullámot, ám a másodikra nem készült fel.

Orbán Viktor hagyta, hogy a vírus diktálja a tempót, amit Magyarország nem bírt – jelentette ki, hozzátéve, ez jellemezte a harmadik hullámban történteket is, amikor Magyarország világelső lett a lakosságarányos halálozásban – ha most meg is próbálják elterelni a figyelmet erről.

Reagálásában valótlan állításokkal vádolta a felszólalót Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Azt közölte, a jobbikos képviselő többet tett az ír, mint a magyar egészségügyért az orvosokat külföldre szerződtető családi cégükkel, és ő az egyetlen magyar politikus, aki azzal "büszkélkedett", hogy még nem regisztrált az oltásra, aminek az az üzenete, hogy más se tegyen így.

Az államtitkár hangsúlyozta: a felszólaló álhíreket terjesztett, amikor rendkívüli intézkedésnek állított be egy, a kórházvezetőknek minden évben kiküldött kérdőívet.

KDNP: Emberéletekkel játszik a baloldal

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője szerint emberéletekkel játszik és ezzel saját választói előtt is leszerepelt a baloldal, amikor folyamatosan kritizálja a koronavírus-járvány elleni védekezést, oltásellenes kampányt folytat, és az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével (WHO) vitatkozik a keleti vakcinák kérdésében.

A kereszténydemokrata politikus megemlítette: néhány napja a WHO is elfogadta a kínai oltóanyagot, ez pedig igazolja a magyar kormány azon döntését, hogy keleti vakcinákat is be kell szerezni.

Hangsúlyozta: a járvány legnagyobb tétje az emberéletek védelme, a kormány pedig időben észlelte a kihívást, és lépett, lélegeztetőgépeket és vakcinákat rendelve; utóbbiak közül napjainkban hatféle közül választhatnak az emberek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában megemlítette: egy éve nézünk szembe a járvány jelentette, példátlan egészségügyi és gazdasági kihívással.

Hozzátette: mindkét fronton védekezni kell, és a kormány ezt meg is teszi, ebben pedig a nemzeti érdek az iránymutató.

A miniszter elmondta: a kulcs az volt, hogy nem hajlandók a vakcinákra geopolitikai vagy ideológiai kérdésként tekinteni, és minden olyan oltóanyagot használ Magyarország, amelyről a magyar vagy az uniós szakemberek kimondták, hogy biztonságos és hatásos.

Ha nem így tettünk volna, hogyha Brüsszelre, az ellenzékre, a külső vagy a belső nyomásgyakorlásra hallgattunk volna, akkor Magyarországon sok ezerrel többen haltak volna meg, sok tízezerrel többen fertőződtek volna meg, és sok százezerrel többen vesztették volna el a munkahelyüket – jelentette ki Szijjártó Péter.

Fidesz: Helyes választ adott a kormány a járvány gazdasági következményeire

Simon Róbert Balázs (Fidesz) azt hangsúlyozta: a vakcináknak köszönhetően visszaszorulóban van a járvány, így több korábban bevezetett korlátozást részben vagy teljesen fel lehetett oldani.

Csak az oltásokkal lehet legyőzni a vírust és csak az oltásokkal lehet újraindítani az életet és a gazdaságot – jelentette ki, megemlítve, január óta emelkedik a foglalkoztatottak száma, ami zömmel a kormányzat intézkedéseinek köszönhető.

Felidézte: válságban a baloldal bért, nyugdíjat vett el, adót emelt, támogatásokat vont meg, segítség helyett növelte az emberek terheit.

Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a gazdasági intézkedések kidolgozásakor a kérdés az volt, visszanyúljanak-e a segélyezéshez, ami egyszer már komoly veszélybe hozta az országot és az embereket, vagy kitartsanak a Magyarországot az Európai Unió egyik leggyorsabb növekedésű államává tevő stratégia mellett.

A döntés az volt, hogy segély helyett munkát kell biztosítani – mondta, utalva a kormány robusztus támogatási programjára, amely 50 százalékos támogatást ad cégeknek, ha elkötelezik magukat, hogy egyetlen munkavállalójukat sem bocsátják el.

Hozzátette: egy újabb, 30 milliárdos keretösszegű programban pedig 20 – az országos átlagnál alacsonyabb GDP-jű megyékben 33 – százalékos támogatást adnak olyan vállalatoknak, amelyek a termelékenységüket növelik, technológiájukat fejlesztik, működésüket modernizálják és megtartják a munkaerőt.

A miniszter megemlítette: miközben a járvány miatt a világban csökken a befektetések volumene, az év eleje óta majdnem annyi Magyarországot célzó beruházási döntés született, mint az egész tavalyi esztendőben.

Huszonkét agrártárgyú törvényen módosítottak

Az agráriumot és az egyesületeket, illetve alapítványokat érintő törvénymódosításokat is elfogadott keddi ülésén az Országgyűlés. A távolléti oktatáson részt vevő külföldi hallgatók könnyítést kaptak a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási és tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban.

Az Országgyűlés többsége elfogadta a hétfőn elhangzott interpellációs válaszokat.

Az Országgyűlés huszonkét agráriumot érintő törvénymódosítást fogadott el a kormány javaslatára.

A képviselők 134 igen szavazattal, 42 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett hagyták jóvá az agrárminiszter indítványait.

A parlament egyebek mellett – tízéves fennállása óta először – megemelte a kárenyhítési alapba folyó termelői hozzájárulás összegét, tekintettel az elmúlt években tapasztalt, egyre szélsőségesebb időjárásra.

A fedezett kötvények kibocsátásával kapcsolatos jogharmonizációról döntöttek

A parlament átültette a magyar jogrendbe a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről szóló európai uniós irányelveket.

A képviselők 172 igen szavazattal, 17 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

Magyarországon csak a jelzáloglevelek tartoznak a fedezett kötvények közé, amelyeket kizárólag szakosított hitelintézetek, jelzálog-hitelintézetek bocsáthatnak ki.  Az igazságügyi ágazatot érintő pontosításokat fogadtak el.

Az Országgyűlés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján módosításokat fogadott el az egyes igazságügyi és hatósági eljárásjogi tárgyú törvényeken.

A képviselők 135 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett támogatták az igazságügyi miniszter indítványát.

A változtatások egyebek mellett megszüntetik a közjegyzői álláshelyek áthelyezés útján történő betöltésének idén bevezetett lehetőséget, amelyet a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet indokolt.

Számvevőszéki jelentés készül a 20 millió forintnál többől gazdálkodó egyesületekről és alapítványokról

Az Országgyűlés az Európai Unió Bírósága döntése alapján hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, 2017-ben elfogadott törvényt, és helyette előírta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évente tegyen közzé összefoglaló jelentést azokról az egyesületekről és alapítványokról, amelyek mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot.

A képviselők 136 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el az igazságügyi miniszter erről szóló javaslatát.
Varga Judit a javaslat általános vitájában kiemelte, ítéletében az uniós bíróság is megerősítette, hogy közérdeknek számít a politikai életre és a demokratikus diskurzusra jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek finanszírozásának átláthatósága.

A magyar kormány éppen ezért az új jogszabályban – német és osztrák mintára – olyan objektív kritérium kialakítására törekedett, amely az eltérő bánásmódnak még a kockázatát is kizárja – húzta alá a tárcavezető.

Közérdekű vagyonkezelővé válik a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány  A parlament közfeladatot ellátó közérdekű alapítvánnyá nyilvánította a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt 134 igen szavazattal, 60 nem ellenében az innovációért és technológiáért felelős miniszter javaslatára.

Az előterjesztés indoklása alapján az alapítvány céljainak támogatása olyan – a mindenkori pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő – alapvető fontosságú ügy, amelynek támogatása a mindenkori kormány széleskörű társadalmi elváráson nyugvó, meghatározó feladata.

Könnyítést kapnak a külföldi hallgatók a távolléti oktatás alatt

Az Országgyűlés könnyítést adott a távolléti oktatáson részt vevő külföldi felsőoktatási hallgatóknak, akiknek így mindaddig nem kell beszerezniük a koronavírus-járvány miatt bevezetett beutazási és tartózkodási engedélyeket, amíg egyetemük, illetve főiskolájuk nem tér át a személyes érintkezést igénylő, jelenléti oktatásra.

A képviselők 137 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter felsőoktatást érintő törvénymódosító javaslatát.

Tagot választottak a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumába Az Országgyűlés 133 kormánypárti igen szavazattal, 6 független képviselő tartózkodása mellett megválasztotta Tirts Tamást – aki 2002 és 2006 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt – a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjává. Az új tagot a februárban, 72 éves korában elhunyt Bencze Izabella helyére választották, a szavazáson az ellenzéki frakciók nem vettek részt.

A kuratórium tagjának megválasztásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Tirts Tamás a megválasztását követően letette esküjét a Ház előtt.

Politikai nyilatkozat az ET magyar elnökségéről

Politikai nyilatkozatban üdvözölte az Országgyűlés az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága magyar elnökségét. A képviselők 151 igen, 11 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett fogadták el a külügyi bizottság által benyújtott, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2021-es magyar elnökségéről szóló nyilatkozatot.

Magyarország 1990-es taggá válása óta másodszor veszi át az ET miniszteri bizottságának rotációs elnöki tisztségét május 21-én, és azt hat hónapig, november 17-ig látja el. A miniszteri bizottság a szervezet legfőbb döntéshozó testületének számít, amelyet a magyar elnökség alatt formálisan a magyar külügyminiszter fog elnökölni.

Az indoklás szerint a féléves magyar elnökségi koncepció a magyar külpolitikai és nemzetpolitikai prioritásokat tükrözi, ezzel párhuzamosan törekszik a szomszédos országokkal, különös tekintettel a visegrádi országokkal folytatott együttműködés erősítésére. Az Országgyűlés a nyilatkozatban támogatta a magyar elnökségi prioritások megvalósulását.

Gyorsforgalmi út épülhet Mátészalka-Csenger és Óvári-Szatmárnémeti között

A parlament 183 igen és 1 nem szavazattal hirdette ki a magyar és román kormány között a Mátészalka-Csenger és Oar (Óvári)-Satu Mare (Szatmárnémeti) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodást.

A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által jegyzett javaslat határidőt nem tartalmaz a beruházás megvalósítására, de rögzíti, a cél az, hogy megteremtsék a zavartalan nemzetközi és kétoldalú közúti közlekedéshez szükséges feltételeket a közös államhatár körzetében, illetve hogy szélesítsék az együttműködést a kétoldalú üzleti kapcsolatok, a nemzetközi kereskedelem, a turizmus és a közlekedés területén.

Magyar-kirgiz megállapodás a személyszállításról és árufuvarozásról Az Országgyűlés 182 igen és 1 nem szavazattal kihirdette a Magyarország Kormánya és a Kirgiz Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról köttetett megállapodást.

Az innovációs és technológiai miniszter előterjesztése egy 1967-es törvényerejű rendeletet vált fel, amit Magyarország a Szovjetunióval kötött; Kirgizisztán 1990 óta független.

A megállapodás a többi között rögzíti a személyszállítás, illetve árufuvarozás végzésének feltételeit és kereteit, az árufuvarozás adó- és engedélymentességének eseteit, rendelkezik a fuvarozó kötelezettségeiről és a szabálysértés esetén hozandó intézkedésekről.

Hatósági eljárásokat egyszerűsített a parlament

Az Országgyűlés 127 igen szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter javaslatát az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról.

A jogszabály célja egyes nyilvántartások hatékonyabb működésének, az információk automatikusabb átadásának biztosítása, az elektronikus ügyintézés könnyítése.

A módosítások egy része összefügg azzal, hogy informatikailag teljeskörűen megújul a vezetőiengedély- és a járműnyilvántartás rendszere, számos közlekedési igazgatási ügy elektronikusan lesz majd indítható. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás pedig nem csupán a személyazonosító igazolvány adatait tartalmazza majd, hanem valamennyi, a személyazonosság igazolására szolgáló hatósági igazolvány adatát.

A törvény biztosítja az elektronikus okirattár létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat is.

Megteremtették annak lehetőségét, hogy a nemzetiséghez tartozó a magyar hatóságok által kiállított magánútlevélen is kérhesse a nemzetiségi nevének feltüntetését.

Jövő évtől bővül az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyek száma azokkal az ügyekkel, ahol a hatóságnál ugyan nincs meg az adat közvetlenül, de azt automatikus információátadással be tudja szerezni.

Lehetővé tették a videotechnológián történő ügyintézést valamennyi elektronikus ügyintézést biztosító szervnél.

 A gyermekvédelmi hatóság is kérheti egy gyermek iskolakezdésének halasztását

Lehetségessé válik a gyermek iskolakezdésének elhalasztása egy évvel akkor is, ha a szülő ezt nem kérelmezi. Indokolt esetben a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezheti a tankötelezettség halasztását – döntött a köznevelési törvény módosításával a parlament 127 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 55 tartózkodás mellett. A változtatás a tankötelezettség és az óvodakötelezettség eljárásait pontosítja.

Az eljárási határidők is lerövidülnek. A felmentést engedélyező szerv, az Oktatási Hivatal eljárása a korábbi 60 napról 50-re csökken, a fellebbezést követő bírósági eljárás határideje pedig 45 napról 30-ra.

Kivételes esetben az óvodakezdés halasztása is lehetséges. A kérelemhez a szülő mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat, a jogalkotó ezzel kívánja biztosítani az Alkotmánybíróság által kért garanciákat.

A jövőben a szakiskolai tanulóknak is lehetőségük lesz részt venni szakmai oktatásban szakképzési munkaszerződéssel, duális képzőhelyen. A munkaadókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik majd a kedvezmények.

Az óvodák és az iskolák is részt vállalnak ezután az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek napközbeni ellátásában, például a vércukorszint mérésében. Az ezt vállaló dolgozó előzetesen felkészítést kap, munkájáért pedig többletjuttatást.

A törvény tartalmazza az önálló köznevelési honvédkollégiumok létesítésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza a kórházpedagógia fogalmát is, vagyis a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek köznevelési ellátását.

A törvény emellett az iskolai jogviszonyhoz hasonlóan kezeli a jövőben az óvodai jogviszony létrejöttét. Lehetőség lesz ezen jogviszony szüneteltetésére is, például a külföldre távozók esetében.

Az ingyenes tankönyvellátás zavartalansága érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátási, -előállítási feladatokban közreműködő szervezetet.

A nemzeti felsőoktatási törvény is változik: a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a pedagógus-továbbképzéseket.

Magántulajdonban is tarthatók az 1957 előtti közokiratok

Magántulajdonban is tarthatók a jövőben az 1957 előtt keletkezett közokiratok – a közokiratokról szóló jogszabály e célú módosítását Kósa Lajos és más fideszes képviselők kezdeményezésére 145 igen szavazattal, 1 ellenvoks és 37 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Aki ilyen közokirat birtokában van, és beadja azt a levéltárba, a levéltár megvizsgálja, digitalizálja és nyilvántartásba veszi, és ha kulturális vagy történeti szempontból szükséges, akkor védettségbe veszi. A védettségbe vett közokiratot a tulajdonosának előírásszerűen kell őriznie, kutathatóvá kell tennie, és nem viheti ki az országból. Az irat azonban forgalomképes marad, a levéltárat pedig elővásárlási jog illeti meg.

Az eljárástól a kezdeményező azt reméli, hogy előkerülnek olyan iratok, amelyeket gazdáik jelenleg legfeljebb a feketepiacon próbálnak meg értékesíteni. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis közokiratnak kizárólag az állam lehet a tulajdonosa, így felbukkanásuk esetén az állam lefoglalná azokat.

Lehetőség lesz az Integrált Jogalkotási Rendszer széleskörű alkalmazására Az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) szélesebb körű alkalmazásának törvényi hátterét teremti meg a köziratokról szóló jogszabály másik, szintén kedden elfogadott módosítása. A változtatást a Ház  149 igen szavazattal és 34 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

Az IJR a teljes jogszabály-előkészítési, -véleményezési folyamatot zárt rendszerben kezeli, így az érintett köziratok teljes életútja, kezelése ezen szakrendszeren belül valósulhat meg. Ennek eredményeként azok elektronikus úton történő levéltári megőrzése is lehetővé válik a jövő kutatói számára.

A jogszabály a Nemzeti Kulturális Alap operatív irányítását ellátó alelnökét a Nemzeti Kulturális Tanács tagjai között nevesíti.

Később szavaznak az idei költségvetés módosításáról a törvényhozók

A napirend alapján az Országgyűlés a járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság újraindításának költségeire tekintettel szavazhatott volna keddi ülésén az idei költségvetés módosításáról, ugyanakkor a kormány javaslatához érkezett összegző módosító javaslat elfogadása után az elnöklő Latorcai János jelezte: a gazdasági stabilitásról szóló törvény és a házszabály szerint a költségvetésről szóló egységes javaslatot meg kell küldeni a Költségvetési Tanács elnökének. A tanács három napon belül tájékoztat a véleményéről. A zárószavazást ezért várhatóan egy későbbi ülésen bonyolítják le.

Bevezethető az eTIR-rendszer

Az elektronikus TIR-rendszer bevezetését teszi lehetővé az áruk TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény módosításának kihirdetése, amelyet 182 igen szavazattal tett meg a Ház.

Az elektronikus rendszer kidolgozása 2013-ban kezdődött, általa a papír alapú TIR-igazolványok elektronikus igazolványra cserélhetők.

Az egyezmény biztosítja, hogy a TIR-igazolvánnyal rendelkező fuvarozók minimális beavatkozás mellett juthassanak át az országhatárokon.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében alkottak jogszabályt Az Országgyűlés 146 igen 7 nem és 31 tartózkodó szavazattal fogadta el a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a pénzügyminiszter nyújtott be.

A jogszabály – a pénzmosás elleni európai uniós irányelveket átültetve – tényleges tulajdonosi nyilvántartást hoz létre, aminek működése a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásán alapul majd. A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó hatóság.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet és civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Nem tartoznak a törvény hatálya alá ugyanakkor a pártok, a szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek, a közalapítványok és a pártalapítványok, valamint a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaságok és európai részvénytársaságok, amelyekre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak.

A számlavezetőknek és a széfszolgáltatóknak június 6-ig kell a szükséges adatokat átadnia a nyilvántartó szervnek.

A jövőben be kell jelenteni a 10 ezer eurónál nagyobb, az unió határán áthaladó készpénzmozgást

Egy új európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján szabályozza az uniós határon áthaladó készpénzmozgás ellenőrzését az a jogszabály, amelyet 185 igen, nem és tartózkodó szavazat nélkül fogadtak el a képviselők.

Az új szabályok szerint a jövőben be kell jelenteni a tízezer eurót meghaladó készpénzmozgást. Aki nem tesz eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, annak 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetében az összeg 10 százalékának, 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 30 százalékának, 50 ezer eurót meghaladó készpénz esetén pedig az összeg felének megfelelő, forintban meghatározott bírságot kell fizetnie.

A törvény a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti a könnyen készpénzzé tehető értékhordozókra, így a bizonyos tisztaságot meghaladó feldolgozatlan aranyra vagy aranyérmére, valamint az ellenőrzési körbe bevonja a posta- vagy csomagforgalomban feladott készpénzt is.

A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság bizonyos esetekben jogosult lesz a készpénz 80 százalékát, a kísérő nélküli készpénz 100 százalékát 30 napig zár alá venni.

A jogszabály idén június 3-án lép hatályba.

Közlekedési tárgyú törvények módosultak

Az Országgyűlés 131 igen, 2 nem, 53 tartózkodás mellett elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amely a teherszállítók útdíjának szabályozását és a kiemelt közúti infrastruktúrát is érinti.

Az új szabályok szerint a közút építtetője által a beruházás érdekében megszerzett ingatlanon lévő eszközök az építtető vagyonkezelésébe kerülnek. Változik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály, így a jövőben az országos közutak építtetője a közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.

A közúti közlekedési törvény 1988-as hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlannyilvántartásban jelenleg kivett, saját használatú útként nyilvántartott ingatlan a jövőben magánútnak minősül, elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra lesz szükség.

Az útdíjrendszerek átjárhatóságáról szóló uniós rendelet átültetésével idén október 19-étől biztosítani kell, hogy az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszeren keresztül a külföldi, útdíjfizetést ellenőrző szervek hozzáférjenek a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, illetve a magyar hatóságoknak is legyen lekérdezési lehetőségük más tagállamok járműnyilvántartásaiban.

A megújuló energiaforrások használatának elősegítése érdekében fogadtak el törvénymódosítást A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló uniós irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés 149 igen szavazattal és 36 tartózkodással.

A villamos energiáról szóló törvényben új fogalomként jelenik meg a termelő-fogyasztó és a megújulóenergia-közösség. Ezek megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termelnek villamos energiát vagy azt tárolják és értékesítik.

Módosulnak a bioüzemanyagok és azok alapanyagaival kapcsolatos szabályok is az átláthatóság és a nyomon követés biztosítása érdekében.

Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az előterjesztés vitájában azt mondta, olyan energiaszektor kialakítása a kormány célja, amely egyszerre biztosít magas szintű ellátásbiztonságot – fogyasztó- és klímabarát módon – , valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására, azaz előtérbe helyezi a megújuló alapú, decentralizált villamosenergia-termelést és ellátást.

Bajor mintára módosították a külföldi egyetemek szabályozását

Bajor mintára módosította a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabályozását az Országgyűlés 125 igen, 4 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett a kormány előterjesztésére.

A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget. Ez az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es, a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos módosítását, amelyet a Közép-európai Egyetemre utalva lex CEU-nak neveztek a sajtóban.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott, a több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel a jelenlegi hazai szabályozásnak, ugyanakkor a Soros-egyetem nem, és ahelyett, hogy törekedett volna megfelelni a törvényeknek, helyette inkább nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.

A törvénymódosítás – a bajor jogot alapul véve – eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.

A jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű, és a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak; az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezte; illetve az szerepel a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött – a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló – nemzetközi szerződésben.

 Nemzetiségek bizottsága: a cél a hatékonyabb parlamenti képviselet

Ritter Imre nemzetiségi képviselő kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy hatékonyabb legyen a nemzetiségek parlamenti képviseletének biztosítása. Fontos szempont volt a szabályozás kialakítása során, hogy ne sértsék a nemzetiségi önkormányzatok autonómiáját, a közgyűléseik jogosítványait, továbbá garantálják a jogorvoslat lehetőségét – magyarázta.

Hangsúlyozta: össze kellett hangolni az egyes nemzetiségek eltérő szempontjait, szabályzatait, mindenkinek elfogadható megoldást kellett találni, és a most benyújtott javaslatot minden nemzetiség támogatja. Egy demokráciában a kisebbségek, nemzetiségek önmagukban sosem tudnának érvényt szerezni érdekeiknek, erre mindig csak a többség kellő érzékenységével, segítségével van lehetőség – jegyezte meg.

Közölte: a benyújtott javaslattal kiküszöbölhetik a joghézagokat, amivel biztosítható, hogy a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletére vonatkozó döntés többségi akaratot tükröz, és ez a döntés minden szempontból jogszerű.

Kormány: Példaértékű a magyar nemzetiségpolitika

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta: Magyarország nemzetiségpolitikája európai szinten is példaértékű, nagyvonalú és támogató, ami különösen uniós összehasonlításban szembetűnő. Az EU szóban támogatja a nemzetiségeket, de amikor valódi cselekvésre lenne szükség, elfogy a lelkesedés, ezt mutatja a Minority SafePack esete is - közölte.

Úgy vélte, Magyarország nemzetiségpolitikáját ajánlani lehet tanulmányozásra az Európai Bizottságnak és minden uniós tagállamnak, jó lenne, ha mindenhol úgy támogatnák a nemzetiségeket, ahogy itt teszik.

Közölte: a kormány fő nemzetiségpolitikai célja, hogy az őshonos nemzetiségeknek biztosítsa a nemzetiséghez tartozás megélésének lehetőségét, amihez jelentős támogatások is társultak az elmúlt években. A javaslatot a kormány támogatja, mert régóta húzódó kérdéseket rendez – mondta.

Fidesz: Sokat tesz a kormány a nemzetiségekért

Kovács Zoltán (Fidesz) kiemelte: Magyarország lakosságának közel egytizede tartozik valamelyik nemzetiséghez, amelyeket az alaptörvény államalkotó tényezőnek ismer el, s amelyek támogatásáért sokat tett 2010 óta a kormányzat.

Példaként említette a támogatások összegének jelentős emelését, a kulturális-oktatási autonómia bővítését, valamint azt, hogy 2010 óta parlamenti képviselettel is rendelkeznek e közösségek.

Felidézte: a tavaly áprilisban kezdeményezett módosítás a nemzetiségek választási listaállításának részletszabályait tisztázza, kimondva például, hogy az adott országos nemzetiségi önkormányzat kizárólagos joga határozni ebben a kérdésben.

A Jobbik támogatja az előterjesztést

Brenner Koloman (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy európai összehasonlításban is jó úton jár a hazai kisebbségvédelmi rendszer.

A hazai nemzetiségek nyelvvesztéséről beszélve hangsúlyozta: teljesen más szintre kellene helyezni a nemzetiségi anyanyelvi oktatást-nevelést az országos önkormányzatoknak átadott iskolákban, valamint kiemelt támogatást kellene nyújtani a nemzetiségek által lakott települések.

Brenner Koloman ezt azzal indokolta: ezek aprófalvas, gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területek, amelyeket kiemelten sújt az elvándorlás és az elöregedés.

KDNP: Magyarország mindig is soknemzetiségű volt

Szászfalvi László (KDNP) arra emlékeztetett: Magyarország alapítása óta soknemzetiségű állam, ahol 2010 után teljesen új jogi alapra helyezték a nemzetiségek viszonyait.

Hangsúlyozta: a 2011-es nemzetiségi törvény jelentős lépést tett az etnobiznisz felszámolása érdekében, azzal pedig hitelesebbé tette a terület kezelését, hogy kisebbségek helyett nemzetiségeket, nemzetrészeket említ.

Arról beszélt: 2010 óta a nemzetiségeknek nyújtott támogatás a hatszorosára, az önkormányzataik által kezet iskolák száma a nyolcszorosára nőtt, virágzik és új lehetőségek előtt áll ma Magyarországon a nemzetiségi élet.

MSZP: Fontos a nemzetiségi joggyakorlás elősegítése

Varga László (MSZP) hangsúlyozta: pártja elkötelezett a nemzetiségek jogainak védelme és azok érvényesülésének kiszélesítése iránt.

A szocialista politikus megjegyezte: a Kárpát-medencében népes csoportok élnek anyaországuk határain túl.

Varga László hozzátette, hogy a viszonosság reményében is fontos a magyarországi nemzetiségek megbecsülése.

Független: Hétköznapi kérdéseket emelnek törvénybe

Varga-Damm Andrea független képviselő a világon egyedülállónak nevezte a nemzetiségeket támogató hazai intézményrendszert, hozzátéve, hogy annak működése az elmúlt években tovább javult.

Rendkívüli értékként beszélt az őshonos közöségek parlamenti képviseletéről, ugyanakkor a tárgyalt módosításról szólva kiemelte: az előterjesztés nemegyszer a mindennapi önkormányzati életben természetes gyakorlatokat emel törvényi szintre.

Előterjesztő: ez egy jó kompromisszum A vita lezárása után az előterjesztőként felszólaló Ritter Imre német nemzetiségi képviselő olyan jó kompromisszumként beszélt az előterjesztésről, amelynek eredményével minden érintett elégedett.

Kiemelte: az előző és a mostani parlamenti ciklusban is sikerült elérni, hogy minden nemzetiségeket érintő előterjesztést közel vagy teljesen egyhangúlag fogadott el a parlament.

Egyetértését fejezte ki a nyelvvesztés megelőzésének fontosságával kapcsolatban, fő prioritásnak nevezve a nemzetiségi felsőoktatás fejlesztését.

Az egyszülős családok életkörülményeinek javítását célzó törvénymódosítás vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Az előterjesztés könnyíti a gyermektartás behajtását.

Zsigó Róbert: Javulhat az egyszülős családok helyzete

Háromszázezer családot és mintegy félmillió gyermeket érinthet az egyszülős családok élethelyzetét javítani hivatott törvénymódosító csomag – mondta ismertetőjében Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár.

Hangsúlyozta: annak a szülőnek is ki kell vennie a részét a gyermeknevelés költségeiből, aki nem él vele egy háztartásban. A javaslat ezért az elmaradt tartásdíj behajtásában nyújt több segítséget a gyermekével egyedül maradt szülőnek. Jelenleg ugyanis az egyszülős családok egyik legnagyobb problémája, hogy nem, vagy csak késve jutnak hozzá ehhez az összeghez.

Gyorsulnak és hatékonyabbá válnak a behajtási eljárások, és a tartásdíj megelőlegezésének szabályai is kedvezőbben alakulnak. Könnyebben folytatható a jövőben a végrehajtás az adóssal szemben, több jogosultságot kap a végrehajtó az eljárás folytatására.

Az állam már nemcsak hat hónapos késedelem esetén, hanem már három hónap után is megelőlegezi a gyerektartást, és megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár. Így a lehetősséggel minden olyan család élhet, amelynek behajthatatlan követelése van.

A megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő, a jelenlegi bő 14 ezer forintról. A folyósítást pedig csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül a tartozásának legalább 80 százalékát behajtani.

A gyermektartási perek is gyorsulhatnak, például az ellen kérelem határidejének lerövidítése által. A javaslat a bíróság számára is lehetővé teszi, hogy hivatalból tárja fel a nem fizető szülő vagyoni vagy jövedelmi helyzetét.

Fidesz: A szülő köteles gondoskodni kiskorú gyermekéről

Dunai Mónika (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a szülő mindenkor köteles gondoskodni kiskorú gyermekéről. Ezért a javaslat erősíti az egyszülős családok helyzetét.

A pártja ezért támogatja az előterjesztést, amely könnyebben behajthatóvá teszi a gyermektartást. Üdvözölte a tartásdíj megelőlegezésének kedvezőbbé válását is.

Rámutatott:

a gyermektartási perek hatékonysága is nő, ezen perek gyorsabbá válnak.

A javaslat azt a problémát is orvosolja, amikor a tartásra kötelezett a teljesítőképessége ellenére sem tesz eleget kötelezettségének. A bírósági végrehajtási szabályok is egyszerűsödnek – mutatott rá. A végrehajtást kérő követelésének teljes kielégítése után lehet a végrehajtási költségeket kifizetni a behajtott összegből.

Jobbik: Előlegezze meg az állam a ki nem fizetett tartásdíjakat!

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: nem lát „komolyabb kivetnivaló” a javaslatban, annak irányával egyetért. Ugyanakkor azt kérdezte: „miért most, és miért csak ennyi?”

Jelezte: a Jobbik korábban már megfogalmazott hasonló javaslatokat, amelyekkel a kormányoldal nem foglalkozott. Most, szűk egy évvel a választások előtt előállnak ezekkel a jó irányú ötletekkel, mintha nem ismernék évek óta ezeket a problémákat – jegyezte meg.

Azt javasolta: az állam előlegezze meg a ki nem fizetett tartásdíjakat, és hajtsa be az összeget azokon, akik nem akarnak fizetni. Úgy vélte: a jelenlegi bírósági gyakorlat relatíve alacsony tartásdíjakat állapít meg, ezért olyan „jogalkotási klímát” kell létrehozni, hogy a megállapított díjak valósághűek, életszerűek legyenek. Három gyerekre ne lehessen 10 ezer forintot megállapítani – mondta.

Azt is szorgalmazta: tolják ki az általános elévülési határidőt, hogy 5 évre visszamenőleg be lehessen hajtani a tartásdíjat.

KDNP: Újabb lépés a családok támogatása érdekében

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka örömtelinek nevezte, hogy 60 éve nem látott mélységben van a válások száma, és 2010-hez képest duplájára növekedett a házasságkötések száma.

Hangsúlyozta: míg a Gyurcsány-kormány idején a gyermekvállalás egyet jelentett a szegénységgel, 2010. után ez teljesen megfordult, a kormány támogatja a családokat, minden évben bővíti a gyermeket nevelők lehetőségeit. A képviselő elismerően szólt az Egyszülős Központ munkájáról, jelezve, hogy a mostani törvényjavaslat is az ide befutott tapasztalatok alapján készült.

Az előterjesztést célja – folytatta – , hogy tovább segítsék az egyszülős családokat a tartásdíjjal összefüggő szabályok szigorításával és az ügyintézés egyszerűsítésével. Úgy értékelt a javaslat újabb lépést jelent a családbarát Magyarország kiteljesedése, a családok védelme, támogatása érdekében. Azt kérte a képviselőktől, hogy támogassák az előterjesztést.

MSZP: Már idén júliustól fizessék ki a megemelt támogatási összegeket!

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka azért bírálta a kormányt, mert szerinte a járvány egy éve alatt semmilyen érdemi támogatást nem adott a családoknak. „Érdekesnek” nevezte, hogy a kormány látókörébe csak most, a választások előtt kerültek be az egyszülős családok.

Közölte: az MSZP támogatja az előterjesztést, de kezdeményezi, hogy az árvaellátás és a megelőlegezett tartásdíj összegének emelése ne jövőre, hanem már idén július 1-jétől lépjen hatályba.

Több támogatást, több térítésmentes bölcsődei hely létrehozását, valamint rugalmasabb bölcsődei és óvodai nyitvatartást szorgalmazott az egyszülős családok segítése érdekében.

Azt ígérte: az MSZP a kormányváltás után duplájára emeli családi pótlékot, megtartja és kiegészíti a gyermekek után járó adókedvezményt, hogy minden érintett család hozzájusson, és évente emeli majd a gyes-t is.

A parlament kedd délután lezárta az egyszülős családok életkörülményeinek javítását célzó törvénymódosítás vitáját, majd megkezdte az adótörvények módosításáról szóló indítvány tárgyalását.

Képviselői hozzászólások

Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, hogy az egyszülős családokról szóló javaslat megkönnyíti az érintett családok hátrányainak felszámolását. Hozzátette, azokkal a kritikákkal azonban egyetért, hogy az indítvány nem komplex.

Sneider Tamás (független) egyértelműnek nevezte, hogy a javaslat támogatható, annak nyomán pozitív irányba változik a gyermektartás megelőlegezése és behajtása. Hozzátette, a jövőben minden gyermeket nevelő szülő, a gyermekek számától és a család anyagi helyzetétől függetlenül igénybe veheti a megelőlegezést.

A képviselő azt kérte, hogy a diákhitel elengedését ne csak a gyermekeket nevelő nők, de a férfiak részére is tegyék lehetővé.

Államtitkár: A javaslat a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva visszautasított minden olyan felvetést, hogy a kormány a koronavírus-járvány alatt nem támogatta a családokat. Amikor a kormány 2010-ben családbarát fordulatról döntött, akkor azt a megoldást választotta, hogy minden lehetőséget megragad a családok támogatására – szögezte le.

A javaslat a gyermekek érdekeit helyezi előtérbe – emelte ki. Az indítvány eltörli a gyermektartásdíj megelőlegezéséhez jelenleg előírt jövedelemhatárt – közölte. A tartásdíjhoz való korábbi hozzájutást a javaslat azzal mozdítja elő, hogy a mostani hat hónap helyett elegendő lesz három hónapnyi behajthatatlanságot igazolni.

A megelőlegezett gyermektartás felső határa a minimálbér harminc százalékának megfelelő összegre emelkedik – hívta fel a figyelmet Zsigó Róbert.

Adótörvények

Az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslatot ismertető Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta, hogy az indítvány szervesen illeszkedik a kormány adópolitikájába, amelynek fókuszában az adók csökkentése, az adózás egyszerűbbé tétele, a gazdaság további kifehérítése illetve újraindításának elősegítése, valamint az adminisztráció egyszerűsítése áll.

2022. január 1-től kedvezően módosulnak az általányadózást választó egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok – hangsúlyozta.

A jogalkotók azt akarják elérni, hogy a kisebb volumenű vállalkozást végzők számára vonzóbb, egyszerűen teljesíthető alternatívát jelentsen ez az adózási mód. A javaslat a mezőgazdasági őstermelők számára az év elején bevezetett szabályokkal analóg feltételeket kínál az általányadózó egyéni vállalkozók számára is – tette hozzá.

A bevételi összeghatárt általános esetben az éves minimálbér tízszeresében, a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében pedig a minimálbér ötvenszeresében állapítják meg – közölte. Emellett a jelenlegi nyolcról háromra csökken az általányköltség-kulcsok száma.

A tevékenységnek megfelelő költséghányad levonásával megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig mentesül az szja alól – emelte ki az államtitkár. A kriptodevizákból származó jövedelem után eddig a 15 százalékos szja mellett szociális hozzájárulási adót is kellett fizetni.

A javaslat alapján a kriptoeszközök után akkor kell adót fizetni, ha az kikerül a „kriptovilágból” vagyis valamilyen más eszközre váltják át – emelte ki, hozzátéve a jövőben a szociális hozzájárulási adót az ilyen esetekben nem kell majd fizetni.

A villamosenergiára áttérve azt mondta, hogy július 1-jétől a háztartási energiatermelő rendszereket csak bruttó elszámolás mellett lehet csatlakoztatni az országos villamosenergia hálózathoz. A bruttó elszámolási rendszerben külön, eltérő egységárakon számolják el a fogyasztott és a megtermelt energiát – hívta fel a figyelmet.

A törvényjavaslat alapján adómentesnek minősülnek az Áder János köztársasági elnök által alapított klímavédelmi célú alapítványtól származó, az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében nyilvánosan meghirdetett ösztöndíj és támogatási program keretében adott, a pályázati feltételeknek megfelelő juttatások – hívta fel a figyelmet.

Szintén adómentesek lesznek a koronavírus-járvány következtében árván maradt gyermekeket támogató Regőczi István alapítvány által biztosított juttatások – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke fél százalékponttal, 15 százalékra csökken. Ugyanakkor kivezetik az adórendszerből a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget is – fogalmazott. Ezáltal csökken az adók száma és egyszerűsödik az adórendszer is – szögezte le.

Az energiaellátók jövedelemadójának negatív összegű adóalapja, ha az jogszerűen keletkezett, a jövőben elhatárolt veszteségként tovább vihető és öt adóév pozitív adóalapjának ötven százalékával szemben leírható – mondta Izer Norbert.

Az adótörvények módosításáról szóló indítvány tárgyalásának vezérszónoki felszólalásaival folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Fidesz: A kormány elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett

Hadházy Sándor (Fidesz) hangsúlyozta: a gazdaság újraindítását az adópolitikán keresztül is könnyíteni próbálja a kormány, erről szól a törvényjavaslat. A munkát terhelő adók mértéke két százalékponttal csökken, valamint tovább egyszerűsödik az adórendszer is – emelte ki. Hozzátette: a változások eredményeként évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál.

A rezsicsökkentés megőrzését szolgálja, hogy az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből – tette hozzá. Hadházy Sándor a javaslat támogatását kérve úgy fogalmazott: a kormány 2010 óta elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett.

Jobbik: A társasági adótörvény módosításának nyertesei az alapítványok lesznek

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a javaslat pozitívumai közt említette a négy-vagy többgyermekes családanyák adómentességéhez kapcsolódó adminisztrációs könnyítést, de azt várták volna, hogy a kormány a háromgyermekes édesanyákra is kiterjeszti az adócsökkentést.
Szintén fontosnak nevezte, hogy adómentességi körbe emelték a dolgozóknak biztosítható kerékpárhasználatot is.

Azonban a társasági adótörvény módosításának nyertesei a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok lesznek, melyekbe „még több közpénzt tesznek” – mondta. Hozzátette: 20 és 40 százalék közti társasági adócsökkentő tételt kapnak azok a cégek, akik ezekbe az alapítványokba teszik a pénzüket.

Úgy fogalmazott: ha nem lett volna bent a törvényjavaslatban ez a tao-s csomag, akkor „talán még támogatni is tudták volna”.

KDNP: Adókat kell csökkenteni

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra emlékeztette képviselőtársát, hogy a tao-törvényben most is benne van a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások alapján a társasági adóból milyen értéknövelő beruházásokat lehet leírni. Hozzátette: az állami és alapítványi formában működő egyetemeknél nem lehet megkülönböztetést alkalmazni.

Emellett a kormány szeretné, ha a cégek és a felsőoktatási intézmények szorosabb kapcsolatban állnának, ezt a partnerséget szolgálja a módosítás – emelte ki.

Megjegyezte: az ellenzéki pártok azonban abban értenek egyet, hogy adóemeléseket szeretnének, akár a többkulcsos adózás, akár a helyi adók terén. A kormánypártok ezzel szemben azt gondolják, hogy adókat kell csökkenteni. Egy válsághelyzetben nem a vállalkozások és az emberek megsarcolása a cél, hanem az a megoldás, hogy adókat kell csökkenteni – fogalmazott.

MSZP: A családok szinte semmit sem kapnak

Mesterházy Attila (MSZP) szerint leginkább jogtechnikai változtatások jellemzik a tervezetet, egy-két pont a munkáltatók számára hoz változást, de a magyar családok szinte semmit sem kapnak.

Sokkal inkább szolgálja a módosítás a vagyonkezelő alapítványokat, az adójogszabályokat úgy módosítják, hogy a cégeknek megérje ezekbe az alapítványokba még több pénzt tenni – vélekedett. A szocialista képviselő a törvény hatását egyébként minimálisnak nevezte, és jelezte, hogy az MSZP frakciója nem támogatja a javaslatot.

DK: Továbbra is szabályozatlan a kriptoeszközökkel való gazdálkodás területe

Varju László (DK) azt mondta: nyomozni kell ahhoz, hogy a kormány által emlegetett adócsökkentéseket megtalálják. A módosításban leginkább az alapítványokhoz kapcsolódó vagyonmentés elemeinek bővülése fedezhető fel – jegyezte meg.

Kiemelte: a tervezet fókuszába került a kriptoeszközökkel való gazdálkodás, de véleménye szerint fércmunkát végzett a kormány, mert lényegében továbbra is szabályozatlan a terület. A kormány a javaslatban félmegoldásokat alkalmaz, amivel nagyobb bajt csinálnak, mint gondolják – fogalmazott.

Hozzátette: nem lehet azt mondani, hogy a törvény bármit is érne a magyar emberek számára.

LMP: Nincs érdemi, a társadalom egészét segítő módosítás a javaslatban

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka szerint a módosító javaslatban nincsen a társadalom szélesebb rétegeit segítő, érdemi módosítás. Miközben a kormány korlátlan mennyiségű pénzt és felülről nyitott költségvetést ígért, az állásukat elvesztett emberek joggal érzik úgy, hogy cserbenhagyta őket a kormány – mondta.

Hozzátette: a kormány azt is ígérte, hogy annyi munkahelyet teremt, ahány a válság miatt elveszett. Az új munkahelyek számába azonban nem lenne szabad beleszámolni, amikor színészek pizzafutárok lesznek, vagy egy csődbement vállalkozó autómosóban kényszerül dolgozni.

Ha ugyanis a kormány tisztességes, érdemi segítséget nyújtott volna ezeknek az embereknek és vállalkozásoknak, megtarthatták volna az eredeti munkájukat.

Kifogásolta továbbá, hogy a kormány újra és újra elveti az LMP javaslatát a többkulcsos adórendszerről, azzal érvelve, hogy az adóemelést jelentene. Mint mondta, a képviselőknek, államtitkároknak valóban emelkednének az adóterheik, az átlag keresetű embereknél azonban több pénz maradhatna.

A kriptovaluták szabályozása szintén nem a magyar társadalomnak, csak néhány vállalkozásnak segít, hogy legalizálhassák a kriptovaluta-bányászatból szerzett jövedelmüket.

Csárdi Antal szerint a javaslat „legvállalhatatlanabb része” a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványokról szóló módosítás, amelynek egyetlen célja a közvagyon kiszervezése és az alapítványok gazdasági működésének ellenőrizhetetlensége.

Lezárta az adótörvények módosításáról szóló indítvány tárgyalását, majd az állami projektértékelői rendszer kibővítéséről szóló törvényjavaslattal folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Adótörvények módosításáról szóló indítvány

Képviselői felszólalások

Varga-Damm Andrea független képviselő felszólalásában úgy értékelt: a javaslatcsomag célja, hogy még kedvezőbb helyzetet teremtsen a spekulációból élő szervezeteknek.

Kifogásolta, hogy miközben a törvénymódosítással a kormány javítani kívánja az adófizetési morált, továbbra sem sikerül adózásra kényszerítenie azt az egymillió embert, akikről senki nem tudja, hogy miből élnek, akik segélyeket vesznek fel, miközben Mercédesszel járnak.

Álságosnak nevezte a javaslatot, amiért az a nagytőkét és nem a munkával szerzett jövedelmet támogatja és még a spekulációs módszerű jövedelmekre is adókedvezményt biztosít.

Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló szerint a javaslat túlnyomó része a gazdaság újraindítását szolgálja. Az adócsökkentések és adóegyszerűsítések minden Magyarországon működő vállalkozást, így a nemzetiséghez tartozók vállalkozásait is előnyösen érintik – mondta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az alapvető élelmiszerek és az gyermekneveléshez kapcsolódó termékek áfacsökkentését sürgette.

Zárszó

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára zárszavában azt mondta, úgy látszik, slágertéma lett az ellenzéki képviselőknél a közérdekű alapítványokkal kapcsolatos szabályozás. Elmondta, a módosítással ezek az alapítványok pontosan ugyanazokat a kedvezményeket kapják meg, mint a most is működő közhasznú alapítványok.

Beszélt arról is, hogy népszerűbb a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), mint valaha, 430 ezren választották ezt az adózást. Vannak olyan egyéni vállalkozók, akiknek a tételes 25, vagy 50 ezer forintos kata is magas, mert részmunkaidőben dolgoznak, nekik most adómentességet javasolnak – közölte.

Kitért arra is, hogy az idegenforgalmi adót a veszélyhelyzet végéig nem kell megfizetnie a magánszemélyeknek. Az államtitkár azt mondta, az elmúlt év márciusa óta ezermilliárd forintnyi adókedvezményt hagyott a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság miatt a vállalkozásoknál és a magánszemélyeknél.

A kriptovaluták szabályozásáról azt mondta, a nemzetközi gyakorlatot vették figyelembe, a tervezett szabályozás előremutató és jó intézkedés. Úgy látta, a kriptoeszköz a mai fiatalság életének része, ezzel nem foglalkozni hiba. A tőkejövedelmekkel hasonló mértékben fogják ezt adóztatni – részletezte.

Izer Norbert úgy becsülte, hogy az összes alapvető élelmiszer áfakulcsának csökkentése ezermilliárd forintos kiesést is elérhet a költségvetésben.

Véleménye szerint a fogyasztói árakat nem az áfakulcs határozza meg, jobban befolyásolja a kereslet-kínálat, az időjárási viszonyok, nemzetközi kereskedelmi szabályok. Egy adott pillanatban lehet az áfacsökkentéssel befolyásolni az árakat, de hosszú távon nem – mondta. Úgy összegzett, az általános áfacsökkentés drága és nem hatékony módja az újraelosztásnak.

Az állami projektértékelői jogviszony

Előterjesztő: Kiváló szakemberek munkáján alapul az új fejlesztési ciklus forrásainak felhasználása

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításának általános vitájában Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2021-től nemcsak új fejlesztési időszak kezdődik az Európai Unióban, hanem a koronavírus-járvány hatásait enyhítő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében újabb 2511 milliárd forintnyi forrás felhasználására válik jogosulttá Magyarország.

Hozzátette: az ország ebben az új fejlesztési ciklusban is megtartja „már jól bevált intézményrendszerét”, aminek hatékonyságát, átláthatóságát és függetlenségét az Európai Bizottság is megerősítette. Elmondta, ennek az intézményrendszernek a jó gyakorlataira alapozva biztosítanák az RRF forrásainak felhasználását is.

Jelezte, arra számítanak, hogy az RRF-hez május 11-én benyújtott magyar tervet augusztusban hagyja jóvá az unió. Felidézte, hogy az állami projektértékelők végzik az önkormányzatok, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások pályázatainak tartalmi bírálatát 2016 óta.

Hozzátette: a szakmai kritériumok teljesülése mellett projektértékelő az lehet, aki állami szervvel áll jogviszonyban. Közölte, igény merült fel az állami projektértékelői rendszer feladatkörének kiterjesztésére. Kifejtette: a törvénymódosítással az állami projektértékelők feladata a tartalmi értékelés mellett kibővül a közbeszerzési eljárások műszaki ellenőrzésével.

Lehetőség nyílik olyan szakemberek bevonására a közbeszerzés ellenőrzésébe, akik ugyanolyan magas színvonalon tudják ellátni a munkát, mint az ellenőrző hatóságok – magyarázta.

Véleménye szerint a közbeszerzések ellenőrzése gyorsabbá, a rendszer hatékonyabbá válik. A kormány célja, hogy a Magyarországot megillető utolsó forintot is lehívja, a lehető leghamarabb a magyar gazdaság szolgálatába állítsa – hangoztatta.

Ágostházy Szabolcs ismertetése szerint a közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzésére külön pályázatot írnak ki. Lehetővé teszik azt is – közölte – , hogy az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók is állami projektértékelői jogviszonyt létesíthessenek.

Az államtitkár azt mondta, a módosítás az értékelések gyorsítására is javaslatot tesz. Úgy összegzett: a kormány felkészült és kiváló szakemberek tapasztalataira, munkájára alapozza az új fejlesztési ciklus forrásainak felhasználását, ezzel szolgálja Magyarország erősödését.

Az állami projektértékelői rendszer kibővítéséről szóló törvényjavaslattal zárta munkáját az Országgyűlés kedden.

Fidesz: A hatékonyság növelése a cél

Csöbör Katalin (Fidesz) szerint a törvénymódosítás egyszerre szolgálja a hatékonyság növelését, biztosítja az átláthatóságot, és segíti a magyar gazdaság újbóli növekedési pályára állítását. Szerinte az uniós forrásokból megvalósuló pályázatok átlátható és a piaci szereplőktől független értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelők végeznek, az ő feladataik bővülnek most.

Kiemelte, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók is lehetnek a jövőben állami projektértékelők, valamint hogy a módosítás kiterjed a közbeszerzések műszaki ellenőrzésére is.

Jobbik: Módosítani kell a közbeszerzési törvényt

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) úgy látta, bár gyönyörű szavak az objektivitás, a függetlenség, az átláthatóság, az elfogulatlanság, a hatékonyság, amivel a kormánypárti képviselők jellemzik a projektértékelői rendszert, de ezeket a szavakat az elmúlt 11 év kormányzása kiüresítette.

Szerinte ha fontos lenne a függetlenség, akkor nem a haverok és a kormányközeli oligarchák nyernék a beruházásokat. Ez a törvény sem szól másról, mint a kormány eddigi politikájának folytatásáról – közölte. Elmondta, érdemben hozzá kellene nyúlni, szigorítani kellene a közbeszerzési törvényt.

Nem szabadna megengedi, hogy több száz milliós beruházásokat meghívásos pályázatokon hirdessenek meg – tette hozzá, jelezve: 2022 után más világ jön.

KDNP: Fontos az uniós források bevonása az újrainduló gazdaságba

Nacsa Lőrinc (KDNP) előválasztási beszédként értékelte a jobbikos képviselő felszólalását, felidézte, hogyan használták fel 2010 előtt az uniós forrásokat.

A 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklus forrásainak mindössze 16 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre, inkább az elképesztően káros ppp-konstrukciókkal „machináltak” – mondta. Szerinte ha az M5-ös és az M6-os autópályát hitelből építették volna, akkor 2853 milliárd forintot spórolt volna meg a magyar költségvetés.

A kormánypárti képviselő közölte, a most zárult uniós költségvetési ciklusban a források hatvan százalékát fordították gazdaságfejlesztésre. Az elmúlt években ütésállóvá vált a magyar gazdaság és fontos, hogy a koronavírus-járvány után újrainduló gazdaságba bevonják az uniós forrásokat – rögzítette. Közölte, hogy a magyar közbeszerzési törvény az egyik legszigorúbb Európában.

MSZP: A megfélemlítést erősíti a javaslat

Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslat a megfélemlítést erősíti. Azt kérdezte: mi a garancia arra, hogy a projektértékelőket nem éri retorzió, ha olyan véleményeket írnak, amelyek kellemetlenek a „fideszes kivitelező” számára.

A javaslat csak látszólag szolgálja az uniós források hatékony felhasználását – mondta. A projektértékelői rendszer és annak változtatása csupán a „jogállamiságnak való megfelelés illúzióját keltő látszatintézkedés”, amit az MSZP nem tud támogatni – jelentette ki.

Független: Az a lényeg, mihez kell érteni a projektértékelőknek

Varga-Damm Andrea (független) azt mondta: a projektértékelők szakmai körét nem az határozza meg, hogy hol dolgoznak, magánvállalkozó, vagy közszolgálati jogviszonyban van, hanem az, hogy mihez kell érteniük. Meggyőződése szerint a jogszabály módosítása valami olyat kíván kielégíteni, amit az Európai Bizottságban a miniszterelnök kialkudott.

Zárszó

Ágostházy Szabolcs úgy fogalmazott: az alapvető bizalmatlanság a kormánnyal szemben az ellenzéktől nem meglepetés, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság közbeszerzésekről szóló összehasonlítása alapján Magyarország „számottevően jobban” teljesít Ausztriánál, Csehországnál, Spanyolországnál, Olaszországnál, Romániánál, Görögországnál és Portugáliánál, és azonos besorolási kategóriába esik Franciaországgal, Németországgal vagy a Benelux-államokkal.

Hangsúlyozta: félreértés, hogy az állami foglalkoztatók nyomást gyakorolhatnának a projektértékelőkre, hiszen nem tudnak arról, hogy ki mikor milyen projekt értékelésében vesz részt.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalása után Gelencsér Attila (Fidesz) Kaposvár újraiparosításáról beszélve felhívta a figyelmet az R67-es út mellé tervezett 170 hektáros ipari parkra, ahová a Rheinmetall is bejelentkezett.

Varga-Damm Andrea (független) képviselő politika által irányított bíróságokat vizionált egy korábbi ügye miatt. Úgy fogalmazott: az elmúlt két évben egyetlen bizonyítékot sem tudtak benyújtani, ami alátámasztotta volna, hogy köze lett volna a lakásmaffiához. Aradszki András (KDNP) először szólalt fel a parlamentben azt követően, hogy öt hetet töltött lélegeztetőgépen a koronavírus szövődményei miatt.

A kereszténydemokrata politikus azt tanácsolta az ellenzéki önkormányzati vezetőknek, különösen Érd polgármesterének, hogy ne egy kormányváltás lehetőségén dolgozzanak, hanem próbáljanak mindent megtenni a településeiken élők érdekében és a lehető legjobban használják fel a kormányzati hozzájárulásokat.

A Jobbik padsoraiból ketten kértek szót. Potocskáné Kőrösi Anita nemzetellenesnek nevezte a fideszes Böröcz László önkormányzati bérlakások megvásárolhatóságáról szóló javaslatát, amely szerinte az önkormányzatok vagyonfosztásának és a lakásmaffiának ad teret.

Steinmetz Ádám azt nehezményezte, hogy az idei magyar labdarúgó kupa döntőjében mindössze négy magyar játékos játszott a két érdekelt csapatban. „Miért jó nekünk, hogy a magyar emberek pénzét külföldi focistákra költik?” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Az elnöklő Lezsák Sándor bezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán a jövő évi költségvetés tárgyalásával folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.