Interpellációk és azonnali kérdések hangzottak el az Országgyűlés hétfői ülésén

 

Az ellenzéki előválasztásról és a jövő nemzedékekről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

 

 


Megemlékezés

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett az életének 90. évében elhunyt Kovács Gáborról (KDNP), aki 1990 és 1994 között volt országgyűlési képviselő.

Párbeszéd: Jóvátétel és az ország újraegyesítése kell!

Tordai Bence (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy párttársa, Karácsony Gergely főpolgármester hétvégén bejelentette, elindul miniszterelnökjelölt-aspiránsként az ellenzéki előválasztáson.

Hozzátette: Karácsony Gergely vállalja Magyarország 99 százalékának képviseletét a kiváltságos egy százalékkal szemben, jóvátételre és az ország újraegyesítésére készül.

Szerinte az ország lakóinak nagy többsége belefáradt abba, hogy a kormány állandóan csak harcol és mesterségesen teremt megosztottságot, és Karácsony Gergely már bebizonyította, hogy képes legyőzni a hatalom emberét az emberek hatalma segítségével.

Azt mondta, a kormány hétről hétre merényletet követ el a 99 százalék ellen. Példaként említette a Fudan Egyetem és a bérlakástörvény ügyét. Hozzátette: a kormánypártok tudják, hogy bukni fognak és már csomagolnak úgy, mint az, aki a hotelszobából nemcsak a miniszappant, hanem az ágyat, az asztalt és a tévét is elviszi.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifogásolta, hogy

a baloldal már a szavak szintjén sem foglalkozik az embereket érintő mindennapi problémákkal, mint amilyen a koronavírus-járvány.

Azzal az előválasztásnak nevezett show-műsorral vannak elfoglalva, amelyet Gyurcsány Ferenc (DK) rendez és megvan benne a szerepe Karácsony Gergelynek is – hangoztatta. Az államtitkár a főpolgármester szlogenjét úgy foglalta össze: 99 százalék Gyurcsány, 1 százalék Karácsony. Kijelentette: Karácsony Gergely is Gyurcsány Ferenc jelöltje, bábu a volt baloldali miniszterelnök kezében.

Szerinte nem az a probléma, hogy Karácsony Gergely nem beszél angolul, hanem az, hogy miközben azt állította, van nyelvvizsgája, nincs neki, ahogy tudományos fokozata sincs.

LMP: A közérdeknek újra meg kell előznie a magánérdeket

Ungár Péter (LMP) az ellenzéki előválasztás mellett érvelt. Kifejtette: az állam lehet jó gazda, az újraelosztás pedig jó dolog és a társadalmi-környezeti fenntarthatóság mellett kiálló jelölteket kellene az előválasztáson kiválasztani, ezért támogatják, hogy Karácsony Gergely legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Hozzátette: a Fidesszel szemben a nyugati mintakövetés és az EU kritikátlan másolása nem helyes politika. Ki kell mondani, hogy az EU vezetése és a Fidesz szövetségesek, az LMP mind a kettőnek az ellenzéke – szögezte le.

Véleménye szerint a Fidesz visszatalált liberális gyökereihez, „az SZDSZ ifjúsági tagozataként” történt indulásához az egyetemek privatizációjával. A Fidesz a koronavírus-járvány okozta válságot nem arra használta, hogy segítsen az állásukat vesztett embereknek vagy az önkormányzatoknak; a kormányváltásnak az is a célja, hogy a közérdek újra megelőzze a magánérdeket – mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint baloldalon a helyzet változatlan:

Gyurcsány Ferenc irányítja a folyamatokat.

Hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2006-ban akkor is jó eséllyel miniszterelnök lett volna, ha nincs Magyarországon rendszerváltás. Elmondta, 2021-ben annak az embernek a hatalmát segít előmozdítani az LMP, amely azért jött létre, hogy Gyurcsány Ferenchez képest legyen más a politika.

Az államtitkár szerint Karácsony Gergely 99-es szlogenje „New Yorkból érkezett”. Ki hiszi azt el, hogy a világ leggazdagabbjai közé tartozó Soros György igényeit teljes mértékben kiszolgáló magyarországi baloldal majd az emberek érdekében fog kormányozni? – firtatta, hozzátéve, az ellenzék másra sem készül, mint külföldi cégek érdekeit képviselni.

DK: Az új világ tolvaja a kormány

Gyurcsány Ferenc (DK) szerint a politikus a következő választásra, az államférfi a következő nemzedékre gondol. A mostani kormányban nincs egy államférfi sem – jelentette ki, jelezve, hogy a jövő nemzedékek Magyarországa érdekében szólal fel.

Kifogásolta, hogy a kormány a 3000 milliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyonra rátette a kezét, hogy odaadta az állami földeket a saját embereinek, így Mészáros Lőrincnek vagy Csányi Sándornak több földje van, mint a második világháború előtt az Esterházyaknak.

Beszélt arról is, hogy szerinte megszűnik az egyetemi önállóság, és emlékeztetett, hogy a kormány elzavarta „az egyik legjobb” egyetemet Magyarországról. Irgalmatlan mértékűnek nevezte a Budapest-Belgrád-vasútvonalra és a kínai egyetemre felvett kölcsönöket, amelyeket a következő generáció fizet majd vissza. Szóvá tette azt is, hogy a paksi beruházás terhei is a következő nemzedékeket sújtják.

Úgy összegzett: nem a következő kabinet, hanem a következő korosztályok mozgásterét szűkíti a kormány, „az új világ tolvaja”, ellopja a jövőjüket. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint

majd a választók döntenek arról, ki számít államférfinak.

Azt firtatta, miért nem gondolt a baloldal a következő generációkra, amikor eladta a magyar ipar jelentős részét, amikor eladósította az országot vagy megnyirbálta a családtámogatásokat. Közölte, a kormány minden generációnak megadja a támogatást.

Show-műsornak nevezte és „előre lezsírozott dolognak” tartja az ellenzéki előválasztást. Azt kérdezte, mi az a teljesítmény, amely méltóvá tenné Karácsony Gergelyt a kormányfői szerepre. Közel két év alatt csak kesergett, felelősséget hárított – mondta, hozzátéve, hogy a főpolgármester is Gyurcsány Ferenc jelöltje.

A kormánypártok teljesítményéről és a járvány elleni védekezésről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt.

MSZP: Elégtelen a kormánypártok teljesítménye

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt, hogy bár elégtelen a kormánypártok eddigi teljesítménye, továbbra is csak a saját érdekeiket követik.

A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén a kormánypárti képviselők megszavazták az önkormányzati bérlakásrendszert érintő javaslatot, de elutasították a szocialistáknak egy az alacsony fizetések felzárkóztatásáról szóló kezdeményezését, pedig az a magyarok egy széles körének kedvezett volna – vélekedett.

Közölte: a kormánypártok élősködő politikát folytatnak 11 éve minden területen, ezért kormányváltás és korszakváltás kell.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, a képviselő pártjának nagy tapasztalata van a bukásban, már voltak kormányon, megmutatták, hogyan kormányoznak. Az pedig nem szólt másról, mint az saját érdekeik figyelembe vételéről és az emberek érdekeinek figyelmen kívül hagyásáról – fogalmazott.

Kiemelte:

a kormány legfőbb prioritása, hogy minél több magyarnak legyen elérhető a saját lakhatás.

A szocialisták kormányzása idején a munkanélküliség csúcson volt, ezzel szemben a mostani kormány célja, hogy minden magyar, aki dolgozni akar, dolgozhasson is – közölte. Hozzátette: a bérek esetében is jelentős előrelépést értek el.

Az államtitkár azt mondta a képviselőnek: önök leépítették az egészségügyet, mi fejlesztjük.

Jobbik: Nem kezelte sikeresen a válságot a kormány

Jakab Péter (Jobbik) közölte: a külügyminiszter szerint egész Európában Magyarország kezelte a legsikeresebben a válságot. A képviselő felvetette: valóban siker-e, hogy 30 ezer ember meghalt a járványban, csaknem félmillió embernek nincs munkája, elüldöztek egészségügyi dolgozókat és nem támogatták a munkavállalókat.

Kövér László házelnök megvonta a szót a képviselőtől, miután felszólalásában ficsúroknak nevezte a kormánypárti képviselőket. A házelnök közölte: Jakab Péter sértegette képviselőtársait, és „ennek is meglesz a következménye”.

KDNP: Magyarország sikeresen megvívta a harcot a járvány ellen

Vejkey Imre (KDNP) hangsúlyozta: Magyarország sikeresen megvívta a harcot a koronavírusjárvány ellen, nemzetközi elemzések szerint az ország egyike a legsikeresebben védekező országoknak egészségügyi és gazdasági szempontból is. A kormány intézkedéseivel eredményesen mérsékelte a válság káros következményeit – vélekedett.

Úgy látja azonban, az ellenzék a tényekkel szemben megpróbálja befolyásolni az embereket, és ha baj van, a baloldalra nem lehet számítani.
Közölte: a járványügyi adatok egyre kedvezőbbek, jól halad az oltás, a védekezés eredményes, de a járvány még nem ért véget, és továbbra is fontos betartani a szabályokat, valamint felvenni az oltást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában kifejtette:

köszönet illeti az egészségügyi dolgozókat.

Az átoltottság tekintetében rendkívül jól áll az ország, jobban halad az oltás, mint más, gazdagabb országokban – mondta. Hozzátette: Magyarországon 47,1 százalékos az átoltottság, ami jobb arány, mint az Egyesült Államokban.

Megjegyezte: az ellenzék nem segíti a védekezést, sőt álhíreket terjeszt, így óriási veszélyt jelent a járvány elleni védekezésre a baloldal politizálása.

Fidesz: Megbukott a baloldal oltásellenes kampánya

A baloldal oltásellenes kampányának bukásáról beszélt Selmeczi Gabriella (Fidesz), aki azt hangoztatta, Magyarországon kiemelkedően magas az átoltottság, folyamatosan javulnak a járványügyi adatok, már oltják a fiatalokat, mindehhez pedig az kellett, hogy elegendő, hatékony és biztonságos vakcinát szerezzen be a kormány.

Hozzátette: a baloldal a járvány kitörése óta folyamatosan támadta a kormányt, annak egyes szerveit és azok intézkedéseit, mivel „minél rosszabb az országnak, minél rosszabb a magyaroknak, nekik annál jobb”.

Minden erejükkel igyekeznek bizalmatlanságot, mi több, gyűlöletet kelteni a magyar társadalomban – fogalmazott, a baloldal talán legsúlyosabb bűneként említve, hogy január óta az oltás ellen igyekszik hangolni a társadalmat. Selmeczi Gabriella kiemelte: nem a vakcinától kell félni, hanem a vírustól, amely ellen véd az oltás.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára válaszában kiemelte:

a vírus még köztünk van, a védekezést folytatni kell, az pedig kezdettől fogva tudható volt, hogy az oltás a járvány elleni egyetlen fegyver.

Mi azt mondtuk, hogy nem fontos az, hogy egy vakcina honnan jön, hanem hogy hatásos legyen és biztonságos – tette hozzá. Hangsúlyozta, a lakosság 47 százaléka kapta meg az első oltását, míg az uniós átlag 30 százalék körül van, a második dózisban az emberek 27,5, míg Németországban 10-11 százaléka részesült.

Azzal, hogy nekünk keleti vakcinánk is van, másfél-két hónapot nyertünk – mondta a korlátozások enyhítéséről szólva az államtitkár.
Arról beszélt: van egy összefogás a védekezésben a magyar emberek és a kormány között, de ebből a baloldal önként kimaradt, mert azt mondták, hogy ez számukra nem fontos, ezzel pedig ismét megbuktak.

A napirend előtti felszólalásokat követően interpellációkkal folytatta munkáját hétfő délután a parlament.

Roma szószóló

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a roma bátorság és ifjúság napjáról emlékezett meg napirend előtt, felidézve, hogy 77 éve e napon több mint hatezer ember állt ellen a kivégzőosztagnak az auschwitzi haláltáborban.

Semmi mást nem akartak, csak élni – fogalmazott, hozzátéve, ha csak időt nyertek is, nem túlélést, de példát mutatnak a társadalomnak. A szószóló arról beszélt: a náci korszak borzalmaira emlékeztetni, emlékezni kell, hogy ezek a rémtettek ne ismétlődhessenek meg.

Nemet mondunk most is a cigányellenességre, nemet mondunk az antiszemita, rasszista eszmék jelenlétére – fogalmazott, hozzátéve, az a Jobbik készül most kéz a kézben a szocialistákkal a választásokra, amely korábban cigányellenes megnyilatkozásokkal botránkoztatta meg a társadalmat.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a lehetetlennek tartott ellenállás egyik nagyszerű példájaként méltatta a 77 éve történteket, az emlékezés mellett a cselekvés, az ellenállás értékét hangsúlyozva.

Felidézte: félmillió romát, a népcsoport négyötödét ölték meg a totalitárius rendszerek, „az elfeledett holokauszt” pedig 1982-ig kimaradt a történelemkönyvekből. Hozzátette: Magyarország alaptörvénye védi a nemzetiségek érdekeit, értékeit. Megemlítette: a Jobbik mindmáig nem kért bocsánatot, amiért képviselői nem is olyan régen félelmet keltettek a roma közösségben.

Határozathozatal

A parlament plénuma – 125 igen és 22 nem szavazattal – úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 30 órás időkeretben tartja meg.

Interpellációk

Jobbik: Van-e valós szándék a bajbajutottak megmentésére?

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt: Veresegyházon a Gyermekliget Lakópark két üteme „bedőlt”, a beruházó cégeket felszámolásuk során stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány, azonban a várt állami segítségnyújtás elmaradt. Veszélybe került 220 otthon, melyből 100-ban laknak is már – mondta.

Az ellenzéki képviselő szerint a beruházás első ütemében 130-140 millió forintra, a második ütemben 1,6 milliárd forintra lenne szükség a bajbajutottak megmentésére.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában közölte:

a veresegyházi esetben a lakhatásra alkalmas lakóparkok lakói beszámítási és elővásárlási joggal élhetnek,

az állami felszámoló megindította a szükséges eljárásokat. Visszaszerezték a lakóparkok építési engedélyét, és a felszámoló mindent megtesz a használatba vételi engedély megszerzése érdekében is – ismertette.

Az interpelláló nem fogadta el a választ.

MSZP: Mennyire fontos a MÁV-nak Zugló?

Tóth Csaba (MSZP) interpellációjában a zuglói Francia út melletti MÁV-ingatlanokon folyamatosan újratermelődő illegális hulladékról beszélt.

A vasúttársaság több tonna szemét elszállítását rendelte meg, csak idén az elszállított mennyiség meghaladta a száz köbmétert – mondta. Azt kérdezte, mikorra lehet véglegesen biztosítani a zuglóiak számára a szemétmentes, tiszta környezetet, milyen fejlesztéseket tervez a MÁV Zuglóban, és mikorra várható Rákosrendező területének hasznosítása.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában megjegyezte, hogy a MÁV mintegy 7300 kilométer vasút melletti terület és több tízezer földrészlet rendben tartásáért felelős. A klíma- és természetvédelmi akcióterv segítségével ma már látható eredményeket értek el az illegális hulladék felszámolásában – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a MÁV a Francia úti garázsokkal érintett területek bérleti szerződését felmondta, a hulladékszállítást folyamatosan végzik, és a vasúttársaság továbbra is nyitott a kerületi önkormányzati rendőrséggel kötött együttműködésben meghatározott felhatalmazás kiterjesztésére.

Kitért arra is, hogy tavaly a zuglói vasúti megállóhely perontetője új burkolatot kapott, és további fejlesztéseket is terveznek. A rozsdaövezeti területek a kormány városi otthonteremtési programja segítségével újulhatnak meg – mondta.

A választ a képviselő nem fogadta el.

DK: Emelni kell a szociális dolgozók bérét

Oláh Lajos (DK) szerint a koronavírus-járvány okozta súlyos problémáktól függetlenül is megérdemelnék a béremelést a szociális ágazatban dolgozók, de az elmúlt egy évben nyújtott hősies teljesítmény végképp indokolja ezt.

A szociális dolgozók jelenlegi bérét méltánytalannak nevezve azt mondta: a DK támogatja a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által indított petíciót, ami minden szociális ágazatban dolgozó 30 százalékos béremelését követeli január 1-jéig visszamenőleg.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában rámutatott:

a DK és más baloldali pártok politikusai korábban elvettek egyhavi bért a szociális dolgozóktól, de a szociális munka napját sem szavazták meg a parlamentben.

A szociális dolgozók bérét emelni kell – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: az elmúlt években 110 százalékkal nőtt a szociális dolgozók átlagbére, a kormány ezt a folyamatot kívánja folytatni a továbbiakban is.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Többször is szóba került az idősek helyzete hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között, de volt kérdés az uniós helyreállítási hitelkeretről és a teniszszövetségről is.

LMP: Miért nem emelték a minimálnyugdíj mértékét?

Ungár Péter (LMP) arra az adatra hívta fel a figyelmet, hogy 2019-ben több mint félmillió idős ember 100 ezer forint alatti nyugdíjat kapott. Azt kérdezte, miért nem emelte meg a kormány az elmúlt években a minimálnyugdíj mértékét. Ezt fel kellene emelni, illetve az idősellátásban több fokozatot kellene létrehozni – javasolta.

Azt is firtatta, miért nem emelték meg az otthonápolási díjat azok esetében, akik időseket ápolnak.

Az összeg jelenleg 58 ezer forint – tette hozzá. Elmondta, az otthonápolásnak sokszor nincs alternatívája, mert több mint 2 év a várakozási idő a demenciaspecifikus idősotthonokba. Közölte, nem nőtt a férőhelyek száma az állami idősotthonokban, sőt az egyházakra „testálják” az egész idősgondozást, holott ez állami feladat, hiszen az idősek az államnak fizettek adót.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára közölte, 2010 előtt, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt 4 százalékkal csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét, az egekbe emelték a rezsiárakat és elvették az idősektől a 13. havi nyugdíjat.

A mostani kormány 2010-ben megállapodást kötött a nyugdíjasokkal, azóta 10 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, de a többszöri rezsicsökkentéssel is érezhető mennyiségű pénzt takaríthatnak meg az idősek – részletezte. Beszámolt a 13. havi nyugdíjak visszaépítéséről, az idei 3 százalékos nyugdíjemelésről, illetve az év közepén várható kompenzációról.

Kijelentette:

a kormány minden döntését az idősek iránti felelősség vezérli.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ.

Párbeszéd: Fel kell újítani a gangos házakat

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kifogásolta, hogy a kormány nem akarja felhasználni a háromezermilliárd forintnyi kedvező uniós hitelt. Közben egy hasonló összegű hitel a paksi beruházásra már 4,9 százalékos kamaton „ketyeg”, de használják a Budapest-Belgrád-vasútvonalhoz köthető 595 milliárd forintos kínai hitelt is – részletezte.

Szerinte nem túl felelős kormányzás az, hogy a méregdrága, nagykamatú kínai és orosz hitel kell a kormánynak, míg az alacsony kamatozású uniós hitel nem kell. A „gangos házak” felújítását lehetővé tévő programot sürgetett, szerinte ez a háromezermilliárd forintos uniós forrás elég lenne Magyarország összes ilyen házának felújításához.

Orbán Balázs Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) a magyar kormány május 11-én nyújtotta be terveit és bízik a gyors elbírálásban. Hozzátette:

nem látott még olyat, hogy egy párt a nem szükséges hitelfelvétel és az eladósodás mellett érvelt volna, ez már gyurcsányi tempó.

Ismertetése szerint a kormány az egészségügyi rendszerre, a környezetbarát közlekedésre, az oktatásra és a körforgásos gazdaságra történő átállásra fordítaná a forrásokat.

Kitért arra, hogy a kormány 2010 és 2020 között a társasházak energiahatékonysági felújítására közel 60 milliárd forintot biztosított hazai forrásokból, 240 ezer társasházi lakásban valósulhatott meg ilyen beruházás.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Fidesz: Milyen döntésekkel segíti a kormány a nyugdíjasok megélhetését?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt tudakolta, milyen döntésekkel segíti a kormány a nyugdíjasok megélhetését. Elmondta, 2010 óta 43 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, 10 százalékkal a vásárlóértékük.

A saját jogon dolgozó nyugdíjasok tavaly év közepétől csak 15 százalékos személyi jövedelemadót fizetnek a munkajövedelmük után - mondta. 2021-re elérte a háromszázezret a Nők negyven programot igénybe vevők száma – sorolta.

Szerinte a baloldal az intézkedések ellenére megpróbálja a kormány ellen hangolni az időskorúakat. Zsigó Róbert államtitkár válaszában felidézte, hogy milyen volt a nyugdíjasok helyzete 2010 előtt: szerinte akkor nem segítették, hanem folyamatosan nehezítették az idősek mindennapjait.

Elmondta, a mostani kormány állta a szavát, és 2010 óta 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, csökkent a rezsi. Megindult a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaépítése is, emellett korábban volt nyugdíjprémium, rezsiutalvány is. Az idősek a továbbiakban is számíthatnak a kormányra - hangoztatta.

A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: Mennyibe fog kerülni az adófizetőknek a teniszszövetség által okozott károk megtérítése?

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról kérdezett, hogy mennyibe fog kerülni az adófizetőknek a Magyar Tenisz Szövetség korábbi vezetői által okozott anyagi kár megtérítése a gazdasági válság idején.

Közölte: megdöbbentő, hogy a szervezet költségvetési forrásokkal nem tud elszámolni, és több milliárd forint adósságba verte a korábbi vezetés a szövetséget. Kezdeményezni fogják, hogy a jövőben politikus ne lehessen sportvezető – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt,

sok baloldali politikus is betöltött sportvezetői tisztségeket, és egy szövetség maga dönti el, kit választ vezetőjének.

A törvényességi felügyeletet nem a kormány gyakorolja a sportszervezetek felett – mutatott rá.

A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

Az interpellációkat követően áttért az azonnali kérdésekre az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezek során az egészségügyi ellátásokról, a városok kieső bevételeinek kompenzálásáról vagy az épületfelújításokról is szó volt.

KDNP: Hogy halad az oltási program végrehajtása?

Móring József Attila (KDNP) az oltási program végrehajtásáról érdeklődött. Emlékeztetett: a járványra a hatékony megoldást egyedül a vakcina jelenti, és fontos volt, hogy a kormány gyors reagálásának köszönhetően időben kezdték meg az oltóanyagok beszerzését Magyarországon. Ma már hatféle vakcinával oltanak Magyarországon – tette hozzá.

Közölte: a baloldal a kezdetektől látványosan támadta a keleti vakcinákat, de a kormány jó döntést hozott, amikor az oltóanyagok beszerzéséből nem csinált politikai kérdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a baloldal végig támadta a védekezést, a kormány intézkedéseit, pedig azokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilatkozatai alátámasztották. A baloldal megpróbálta átpolitizálni a járványkezelést – vélekedett.

A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

Azonnali kérdések

Jobbik: Hány bőrt akarnak lehúzni a dunaújvárosiakról?

Kálló Gergely (Jobbik) úgy fogalmazott: a különleges gazdasági övezet fogalmától „a tisztességes, becsületes polgármesterek a gyomra össze, a tenyere pedig ökölbe szorul”.

Nem elég, hogy Dunaújváros a „megvonások” után nulla forint kompenzációt kapott, a legnagyobb iparűzési adófizetők befizetett adóját elveszik, és Székesfehérváron döntik el, hogy ki kapja vissza. Információi szerint „Dunaújváros pénzéből” négy „fideszes vagy Fideszhez közel álló” önkormányzatnak is jutna.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a kormánynak nem származott plusz bevétele az iparűzési adóbevételből, a pénz a kis- és közepes vállalkozásoknál maradt. Megjegyezte: a működési támogatásokat az adóerő szempontjából hátrányosabb helyzetű, szegényebb városok kapták, Székesfehérvár vagy Győr sem volt ebben a körben, pedig kormánypárti vezetésűek.

Hozzátette: a különleges gazdasági övezet az igazságosságot szolgálja, hogy ne csak egy település részesedjen egy jelentős térségi beruházás hasznából.

MSZP: Miért tesz a kormány különbséget az emberek közt?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: közel kétmillióan élnek Budapesten, Dunaújvárosban, Tatabányán és Szombathelyen, ezekben a városokban, az ország „oroszlánrészét adó módon” működik a tömegközlekedés, a kulturális intézmények, és óriási veszteséget okozott számukra a koronavírus-járvány.

Kiemelte: Dunaújvárosban nem hogy kompenzációt nem kapnak az ott élők, hanem a meglévő Hankook-támogatást is elvenné a kormány a várostól. Azt kérdezte, miért tesz a kormány különbséget magyar és magyar ember között?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta:

a kormány nem tesz különbséget az emberek között.

Rámutatott: az ellenzéki politikus által említettek közül több önkormányzat is kifejezetten jómódúnak számít, kiemelkedően Budapest. Míg vidéken van olyan térség, amely az EU átlagos életszínvonalának 60 százalékát alig haladja meg, addig a fővárosban az egy főre jutó GDP 151 százalék.

Egyenlő mércével mérve Budapesttől kellene többet elvenni és vidékre adni több pénzt – vélekedett. Hozzátette: ehhez képest Budapest az egyetlen város, ahol a tömegközlekedést több milliárd forinttal segíti a kormány, és a színházi támogatások több mint egyharmadát is Budapest kapja.

DK: Miért nem újítják meg a panellakásokat?

Arató Gergely (DK) úgy fogalmazott: a kormány „gyűlöli” a panellakásban élőket és azokat az embereket is, akik más házgyári technológiájú vagy régi társasházban élnek. A legjobb megoldás ezeknek a házaknak a felújítása lenne, amely csökkentené a költségeket, az elszegényedés kockázatát, emellett környezetvédelmi célokat is szolgálna. Erre az uniós felújítási alapból is lenne pénz – tette hozzá.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában emlékeztetett: a panellakások felújításának támogatását 2001-ben az első Orbán-kormány indította el. Jelenleg is 68 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre panelépületek korszerűsítésére.

Emellett távfűtésessel ellátott és lakásszövetkezeti épületek fűtési rendszerének korszerűsítésére 2019-ben és 2020-ban is több pályázat indult, a kormány ötmilliárd forinttal több mint 50 ezer távfűtött lakás energetikai korszerűsítéséhez járult hozzá – mondta.

LMP: A háziorvosok nem találnak asszisztenst a felmondási tilalom miatt

Hohn Krisztina (LMP) arra mutatott rá, hogy a háziorvosi praxisok jó része szerződéses jogviszonyban áll, így rájuk nem vonatkozik a járvány miatti veszélyhelyzet alatt bevezetett állami egészségügyi felmondási tilalom. Ezért asszisztenseik szabadon felmondhatnak, helyükre azonban nem találnak munkaerőt, a kórházi ápolók ugyanis nem mondhatnak fel.

Felvetette annak lehetőségét, hogy a háziorvosok, akik szintén hatalmas terhelés alatt dolgoznak a járvány alatt, vehessenek át kórházi ápolót. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte:

a járvány miatt van felmondási tilalom a kórházakban.

Azt kérte: idén ezért ne a kórházakból akarjanak ápolót elhívni a háziorvosi praxisok, először ugyanis a járványt kell leküzdeni. Szólt a háziorvosoknak juttatott többlettámogatásról, ami idén 71,5 milliárd forint volt.

Az infláció, az átoltottság, az önkormányzati bérlakások eladása is szóba került az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén.

Párbeszéd: Az áprilisi inflációs adat 5,1 százalékos volt

Burány Sándor (Párbeszéd) a magas inflációt kifogásolta. Azt mondta: az áprilisi 5,1 százalékos éves inflációs adat nem egyszeri kiugrás, a legtöbb elemző szerint „megérkeztünk az infláció világába”. A nemzeti bank is kamatemelést „lengetett be”, és a megélhetés is drágult. Kiemelte a többi között a riszt, a liszt, az étolaj, a cigaretta vagy a benzin árának növekedését.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arra mutatott rá, hogy

az áprilisi mutató nem éves adat, az az év végéig várhatóan mérséklődni fog.

A havi inflációs mutatóban a legnagyobb súlyt szerinte a benzinár-emelkedés tette ki, és reményét fejezte ki, hogy az ezt befolyásoló világpiaci folyamatok mérséklődnek.

Szólt arról is, hogy inflációs politikája, célja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) van, így annak alakítása is a jegybank felelőssége. Ehhez az eszközei és a szándéka is megvan. A kormány bízik abban, hogy az MNB idén is el tud érni egy, a célhoz közelítő inflációs mutatót – tette hozzá.

Fidesz: Melyek a legfrissebb átoltottsági adatok?

Pesti Imre (Fidesz) azt mondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is méltatta a magyar oltási kampányt, a határozott intézkedéseket. Eközben a baloldal csak hergelte az embereket a vakcinák ellen. Ennek egyik példája volt szerinte, amikor határozati javaslatban követelték a kínai oltás betiltását, amit azóta az WHO is biztonságosnak minősített.

Magyarország az átoltottság terén a világ élvonalában van – mutatott rá, és rákérdezett a legújabb átoltottsági adatokra is. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy már több mint 4,6 millióan kaptak oltást a koronavírus ellen.

Ezt nem sikerült volna elérni, ha nincs a kínai vagy az orosz vakcina.

Felidézte ugyanakkor Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselőjének szavait, aki szerint senki nem mondta ki a kínai vakcina hatásosságát. „Ezek szerint a WHO vagy az Országos Gyógyszerészeti Intézet senki” – jegyezte meg, sérelmezve, hogy az ellenzék máig nem vonta vissza a kínai vakcina tiltását kezdeményező határozati javaslatát.

Jobbik: Mennyi önkormányzati bérlakást akarnak most értékesíteni?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint az elmúlt években a kormány nem tudta megoldani a lakhatási krízist.

A Fidesz több mint tíz éve alatt az ingatlanárak elszabadultak, az albérletárak kilőttek, miniszteri fizetéssel pedig tízmilliós nagyságrendű kedvezményt lehet elérni egy balatoni ingatlan felépítéséhez – sorolta a problémákat. Hozzátette: egy tipikus élethelyzetben lévő fiatal jó esetben a kedvezményes bankhitelre számíthat.

Hiányolta, hogy az elmúlt években nem épültek bérlakások, a maradékot pedig most fillérekért vernék dobra tömegesen kedvezve fideszes kegyenceknek. Azt kérdezte, mennyi bérlakást akarnak most értékesíteni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint soha korábban nem kaptak ekkora támogatást a kormányzati lakáspolitika révén a fiatalok és a gyermeket nevelő családok.

Az Országgyűlés előtt lévő, az önkormányzati lakások bérlő általi megvásárlását biztosító egyéni képviselői indítványt a kormány még nem tárgyalta – mondta.

Hozzátette: a javaslat összhangban van a kormány azon politikájával, hogy nem bérlőket, hanem tulajdonosokat szeretne látni. Gulyás Gergely megjegyezte,

a javaslatot meg fogja vitatni a parlament, a kormány, illetve személyesen ő maga is fog arról konzultálni a polgármesterekkel.

Reményét fejezte ki, hogy olyan törvényt tudnak alkotni, ami elfogadható az önkormányzatoknak és hozzájárul ahhoz, hogy a legszegényebbeknek is lehetővé tudják tenni, hogy tulajdonosokká váljanak. Szerinte ezekben a lakásokban nem a gazdagok élnek.

Z. Kárpát Dániel viszonválaszában azt tudakolta, hogy Bayer Zsolt, Rákay Philip, vagy a Fidesz-KDNP kegyencei lennének a rászorulók? Szerinte a kormány elvesztegeti a nemzeti vagyont, hogy a kegyenceit kiszolgálja, a valóban rászorulók elől veszi el az ingatlanokat.

Gulyás Gergely szerint a törvényjavaslattal a rászoruló bérlők válnának lakástulajdonosokká. Egyetértett azzal, hogy megvitassák, a javaslatnak legyen-e valamilyen korlátja, hogy az önkormányzatok gazdálkodni tudjanak a lakásvagyonukkal.

Hozzátette: a bérlakásépítés nem szolgálja azt a célt, hogy a szegény családok is tulajdonosok lehessenek. A kormány jobb megoldást szeretne nyújtani, tulajdont szeretne adni a szegényebb családoknak – szögezte le.

KDNP: Mit tesz a kormány a fokozatos nyitás következő lépése érdekében?

Szászfalvi László (KDNP) a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásáról kérdezett, azt tudakolva: mit tesz a kormány a fokozatos nyitás következő lépése érdekében?

Szerinte világossá vált, hogy a járványt csupán korlátozásokkal nem lehet legyőzni, szükség van a vakcinára is, amelynek beszerzése érdekében a kormány mindent megtett. E közben a baloldal a járvány legyőzése helyett saját pártpolitikai céljait helyezte előtérbe – hangoztatta, oltásellenességgel vádolva a baloldalt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte,

a városállamokat nem számítva a világon 10-11 ország van, ahol magasabb az átoltottság, mint Magyarországon.

Kitért arra, hogy az egészségügyi rendszerek magyarnál gazdagabb országokban nem bírták a terhelést. Magyarországon minden betegnek jutott kórházi ágy, a kezeléshez szükséges gyógyszer, valamint ápolók és orvosok – sorolta.

Kormányzati támogatásokról, az „ukrán nyugdíjakról”, a védettségi igazolványról és egy szabolcsi kórház egyháznak átadásáról tudakozódtak a képviselők a kérdések parlamenti fél órájában a hétfői ülésnapon.

Jobbik: Kap-e Sümeg segítséget?

A Sümegen és térségében élők támogatásáról kérdezte Rig Lajos (Jobbik) az emberi erőforrások miniszterét. Arról beszélt: a két helyi mentőautó egyikének leállítása után nem elegendő a kapacitás, különösen, ha betegszállításra is használják a megmaradt járművet.

Rétvári Bence, a szaktárca politikai államtitkára azt hangoztatta: sokkal magasabb szintű és biztonságosabb a mentés az országban, így Sümegen is, mint egy évtizede.

Akkor 26, idén 59, jövőre pedig közel 66 milliárd forintot fordítanak erre a területre, mondta. Az új mentőállomások építését emelte ki és azt, hogy 2010 óta 8,3-ről 4,7 évre csökkent a mentőautók átlagos kora, mivel – szemben a baloldallal – a kormány nem leépítette, hanem bővítette a mentőszolgálat kapacitásait.

MSZP: Mi a helyzet az „ukrán nyugdíjakkal”?

Az „ukrán nyugdíjakról” és az azokra vonatkozó egyezmény újratárgyalásáról érdeklődött a szocialista Korózs Lajos az emberi erőforrások miniszterétől, mondván, évek óta „üzletszerűen vándorolnak a határon túlra” egyes szociális ellátások.

Hangsúlyozta: nem a Magyarországra költözöttektől, hanem azoktól sajnálja a támogatást, akik fiktív bejelentések útján tömegével élnek vissza ezekkel a pénzekkel.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár hangsúlyozta: ezek a nyugdíjügyek kizárólag az államközi egyezmény alapján intézhetők, az eljárás során a kormányhivatal vizsgálja, hogy életvitel szerűen Magyarországon élnek-e az érintettek.

A magyar állami intézményrendszer fellép a jogosulatlan igénylésekkel szemben – fogalmazott, egyben azt kérve, „hagyják abba a határon túli honfitársainkkal szembeni gyűlöletkeltést”.

DK: Hogyan utazhatunk Horvátországba?

Mégsem elegendő önmagában a védettségi igazolvány a horvátországi nyaraláshoz? – érdeklődött Varga Zoltán (DK) a külgazdasági és külügyminisztertől.

Kiemelte: szemben Szijjártó Péter bejelentésével, a horvát hatóságok csak a második oltás utáni tizennegyedik nappal engedik be magyarokat. Az utazást Európa-szerte lehetővé tévő védettségi igazolvány kibocsátását sürgette, kijelentve, hogy a mostani kártya „legfeljebb csak téli jégkaparásra jó”.

„Mérhetetlen sok sületlenséggel” vádolta, és közismerten oltásellenes politikusnak nevezte a kérdezőt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Hozzátette,

az ellenzék hazudott, Horvátországba keleti vakcinával is be lehet utazni,

ennek módjáról pedig a kormány részletes tájékoztatást ad.

Párbeszéd: Miként védik a Fertő tó partját?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt tudakolta a belügyminisztertől, mit tesz a kormányzat a Fertő tó parti sávjának védelme érdekében.
Arról beszélt: 100 szobás szálloda és 26 apartman épül közvetlenül a tó partján, a közelség miatt a tervek nem felelnek meg a hatályos előírásoknak.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett:

az alaptörvény előírja a természeti értékek védelmét,

a parti sáv védelmi szabályai pedig világosak, aki ezeket megszegi, azt helyreállítási kötelezettség terheli vagy vízügyi eljárással kell számolnia. Hozzátette: a konkrét esetben a tószabályozási-mederfenntartási tevékenységét nem akadályozza a beruházás.

Fidesz: Mit kínál a kisebb gazdaságoknak a vidékfejlesztési program?

Gyopáros Alpár (Fidesz) a vidékfejlesztési program által a kisebb gazdaságoknak kínált lehetőségekről tudakozódott a szakminisztertől.
Magyarország kormánya soha nem látott mértékben támogatja a vidéket – jelentette ki a támogatások pozitív hatásait sorolva, majd a baloldali koalíció „vidékgyalázó” kijelentéseit visszautasítva.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára válaszában kiemelte a tavaly ősszel ismét meghirdetett kisüzemfejlesztési támogatást és a különösen nagy sikert arató, a fejlődőképes kistermelők jövedelemszerző képességét segítő pályázatot. Utóbbi jelentősen megemelt összegű újabb körét harangozta be.

Elmondta: fontos a kisebb, helyi piacokra termelő, fejlődőképes kisüzemek támogatása, hiszen ezek a helyi gazdaság alapjai.

Jobbik: Miért és hogyan adja át az állam a kisvárdai kórházat?

A Felső-Szabolcsi Kórház átadásáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Gyüre Csaba (Jobbik). Azt tudakolta, miért kapja meg a Magyarországi Sajátjogú Metropolita Egyház az intézményt, és hogyan hat a lépés a térségben élők ellátására.

Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy az átadás után a kisvárdai intézményben szűkítik-e az ellátásokat, garantált-e a dolgozók munkaügyi biztonsága, lesz-e például bér- vagy létszámcsökkentés.

Az egyházak történelmi szerepére emlékeztetett az egészségügyben Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, megjegyezve, a kérdező és pártja egyházi ügyekben beállt a baloldali kórusba és „a DK-soknál is DK-sabb akar lenni”.

Hangsúlyozta: a görögkatolikus egyháznak nem volt eddig egészségügyi szerepvállalása, holott híveik jelentős hányada él ebben az országrészben.

Elmondta, a kórház vagyonára elidegenítési és terhelési tilalom kerül, hogy azt csak a rendelt célra lehessen használni, a hatályos jogszabályok pedig a béreket, a jogviszonyokat és a területi ellátási kötelezettség teljesítését is garantálják.

Bizottsági jelentések megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.

Egyes agrártárgyú törvények módosítása

Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság részéről elmondta: az indokolta a javaslat szükségességét, hogy technikailag pontosítsák a jogszabályokat, a vonatkozó uniós irányelveket implementálják, továbbá megteremtsék az összhangot más törvényekkel a jogharmonizáció és a hatékonyság növelése érdekében.

Kiemelte: ez egy jobbító szándékú, technikai korrekciókat tartalmazó javaslat, amely gyakorlatban felmerülő problémákat hivatott megoldani.

Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a termőföld a nemzet közös öröksége, amelynek védelme az állam és minden polgár kötelessége, ezért a javaslat több ponton is foglalkozik a termőföld kérdésével. A javaslatcsomag célja, hogy biztosítsa és növelje a magyar agrárium versenyképességét – vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy nem a termőföldeken kell napelemeket létesíteni. Rengeteg lehetőség lenne napelemek telepítésére, de a termőföld olyan kincs, ahol nem kellene – mondta.

Ezt követően a vitát lezárták.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára közölte: nemcsak a versenyképességet, hanem a kiszámíthatóságot, a biztonságot is segíti az ágazatban ez a javaslat. Több eleme a kezdeményezésnek azért fontos, mert már a jövőt szolgálja – mondta. Hozzátette: mindenki a termőföld védelmében érdekelt.

Egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról

Salacz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében kiemelte: a javaslat több technikai módosítást tartalmaz, így a Brexit, valamint új uniós jogszabályok, rendeletek megjelenése miatt szükségessé vált módosításokat. Egyes törvények kisebb korrekcióját is tartalmazza a kezdeményezés – közölte.

Hangsúlyozta: a javaslat segíti egyes uniós rendeletek alkalmazását és az elmúlt évek tapasztalatai alapján igyekszik hatékonyabbá tenni a jogalkalmazást.

A vitát ezt követően lezárták.

A koronavírusjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosítása

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: vészterhes időkben a felelős döntéseket az Országgyűlésnek és a kormánynak kell meghoznia.

Magyarország a kontinens egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a járvány ellen, de továbbra is elengedhetetlen a fokozott védekezés – mutatott rá. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben fontos a gyors reagálás, ezért a javaslat kiterjesztené a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát.

Úgy vélte, a cél, hogy mielőbb magunk mögött hagyhassuk a járványt, ezért a kezdeményezés mindenképpen támogatandó.

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kifejtette: az állampolgárok életének és egészségének megvédéséhez, a gazdasági intézkedésekhez, a munkahelyek megőrzéséhez valóban gyors reagálás kell, ugyanakkor szükséges lenne néhány módosítás a nemzetiségi önkormányzatok hatékony működése érdekében.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli felhatalmazással, elképesztő megszorításokkal sújtotta az önkormányzatokat.

Ezt követően a vitát lezárták.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára közölte: ha jogalkalmazási nehézségei vannak a nemzetiségeknek, segítenek, hogy gördülékenyebben menjenek a dolgok. Úgy vélte, az önkormányzatok nehézségei nem nagyobbak, mint az államé vagy az egészségügyé, amelyen a legnagyobb teher volt.

A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatósága

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság részéről közölte: a javaslat a civil szervezetek ügyében született európai ítélet végrehajtását szolgálja, a cél továbbra is e szervezetek átláthatóságának garantálása, mert jogos elvárás, hogy működésük, finanszírozásuk transzparens legyen.

Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló kijelentette: a kezdeményezéssel Magyarország eleget tesz az EU bírósága által hozott ítéletnek. Gyüre Csaba (Jobbik) elmondta: az átláthatóság kérdése nagyon fontos a civil szervezeteknél, de ezt nem szolgálta a korábbi törvény.

Kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) döntései ellen nincs lehetőség jogorvoslatra. A törvény nem segíti a valós átláthatóságot, és vélhetően kormányzati érdekek jelennek meg az ÁSZ megállapításaiban, ami nem szolgálja sem a civil szervezetek, sem a társadalom érdekeit – vélekedett.

Mesterházy Attila (MSZP) közölte: azok a civil szervezetek, amelyek miatt megszületett a jogszabály, az előző kormányokkal is kritikusak voltak. A képviselő hiányolta a konzultációt a javaslatról. Azt is felvetette, hogy vannak olyan civil szervezetek, amelyek a kormányt támogatják és működésük átláthatatlan.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok a „külföldi ágensek” tevékenységét szoros engedélyezés és ellenőrzés alatt tartja, Magyarországon meg kell kötni azokat a kompromisszumokat, amelyeket a luxemburgi bíróság előír. Úgy fogalmazott: bújtatott politikai aktoroknak nincs helye a magyar közéletben, de aki betartja a törvényeket, semmi félnivalója nincs.

Az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának idei magyar elnökségéről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitájával folytatta hétfői ülését az Országgyűlés.

ET-elnökségről szóló nyilatkozat

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának idei magyar elnökségéről szóló politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitájában Németh Zsolt (Fidesz), a külügyi bizottság elnöke előterjesztőként felhívta a figyelmet arra, hogy az ET májusban kezdődő féléves elnöksége mellett júliustól egy éven át a visegrádi országok soros elnöki posztját is betölti Magyarország.

Ez fokozott nemzetközi figyelmet és megnövekedett mozgásteret is jelent a magyar diplomácia számára – jelentette ki.

Németh Zsolt az Európa Tanácsot az egyik legnagyobb múltú európai szervezetnek nevezte, mely 47 tagállammal és több mint 800 millió polgárral majdnem kétszer akkora, mint az Európai Unió. Azt mondta: Európa jövőjével nem lehet csak az EU perspektívájából foglalkozni, a tágabb Európa is szót kér ebben a vitában.

Ismertette a magyar elnökség prioritásait, melyek közt első helyen szerepel a nemzeti kisebbségek helyzete, védelme, de kiemelt szerepet kap a vallásközi párbeszéd, a jövő generáció helyzete, illetve a környezethez kapcsolódó emberi jogok. Hangsúlyozta: a politikai nyilatkozat konszenzust tükröz, mely az eredményesség fontos előfeltétele.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára is egyetértett abban, hogy az Országgyűlés politikai nyilatkozata jól kifejezné, hogy széles támogatottság áll a magyar ET-elnökség mögött.

Az Európa Tanácshoz 30 éve Magyarország elsőként csatlakozott a régióból, és az elmúlt három évtized megmutatta, mennyire fontos ez a szervezet az emberi jogokkal kapcsolatos jogalkotás, külön is a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos  normaalkotó szerep miatt – mondta.

Kiemelte: a nemzeti kisebbségek ügyében egy közös nyilatkozat elfogadását tűzték ki célul az elnökség végére. Az EU a Minority SafePack kapcsán „leszerepelt”, emiatt arra van szükség, hogy az ET legyen az a grémium, ahol meg lehet mutatni azt, hogy van létjogosultsága a nemzeti kisebbségek jogainak „forszírozásának” – mondta Sztáray Péter.

Héjj Dávid (Fidesz), a Törvényalkotási Bizottság előadójaként úgy fogalmazott: a nyilatkozat olyan célokat tartalmaz, melyek fontosságában „mindannyian egyetérthetünk”. Hozzátette: a magyarság érdekeinek nemzetközi szintű hatékony megjelenítése és érdekképviselete támogatandó.

Deutsch Tamás (Fidesz) európai parlamenti (EP-) képviselő jelezte, hogy a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportja és a párt EP-képviselői is támogatják a politikai nyilatkozatot. A kormánypárti politikus a magyar érdekképviselet szempontjából kiemelkedő időszaknak nevezte a magyar ET-elnökség idejét.

Azt mondta: a javaslat támogatása egy értékválasztást is jelent arról, hogy a nemzeti kisebbségvédelem, a vallásközi párbeszéd és a jövő generációját meghatározó viták fontos és meghatározó európai értékek. Hangsúlyozta: a teljes körű politikai támogatás erősítené a magyar érdekképviseletet.

Mesterházy Attila (MSZP) kiemelte: a prioritások a magyar nemzeti érdekeket, a magyar emberek érdekeit jól szolgálhatják, akár Európa fejlődéséhez, de a magyar kisebbségek vagy a fiatalok helyzetéhez is hozzá tudnak járulni.

Közölte: a politikai nyilatkozatot az MSZP 85 százalékban elfogadhatónak tartja, bár a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartásának erősebb hangsúlya – melynek érdekében a szocialisták módosító javaslattal is éltek – jobban szolgálta volna a javaslatot. Úgy fogalmazott: a leszavazott indítványuk az ellenzéki pártok számára könnyebben elfogadhatóvá tette volna a politikai nyilatkozatot.

Juhász Hajnalka (KDNP) egyedülállónak nevezte a megfogalmazott elnökségi prioritásokat, a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, a vallásközi párbeszéd fontosságát, a gyermekjogok vagy a jövő generációjának kérdéseit, a családok védelmét és az egészséges környezethez való jogot.

Kijelentette azt is, hogy a két legfontosabb kisebbségvédelmi dokumentum az Európa Tanácshoz köthető. A vallásközi párbeszéd kérdését szerinte az Európa Tanács méltánytalan módon hanyagolta az elmúlt időszakban. Arató Gergely (DK) arra mutatott rá, hogy a vallásközi párbeszéd az egyensúly megtalálását is jelenti a vallások között.

Bírálta a határozatot azért is, mert az szerinte a kormány külpolitikájának a dicséretéről szól, de szerinte nem Kínát kellene szövetségesnek tekinteni. Sérelmezte, hogy a kormányoldal nem akarta látni a javaslatban az elkötelezettség vállalását a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése iránt.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte az Európa Tanács fontosságát, különösen annak tükrében, hogy az Európai Unió számos kérdésben nem hatékony, az őshonos kisebbségek kérdésével például nem foglalkozik.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy a kormányoldal szerinte nem törekedett konszenzusra a dokumentummal kapcsolatban, azt pedig egy előzetes konzultáció segítette volna.

A célokkal pártja maximálisan egyetért – hangsúlyozta – , kiemelve a nemzeti kisebbségek kérdését. Korunk legfontosabb kihívásának nevezte a környezet védelmét is. Közölte: úgy látja, az LMP támogatni fogja a javaslatot, de a kritikus hangokkal is egyetért.

Németh Zsolt az elhangzottakra válaszolva visszautasította, hogy Magyarországon nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. Kijelentette azt is, hogy a javaslatot a konszenzus szándékával terjesztették a külügyi bizottság elé.

A címlapfotó illusztráció.