×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A közokiratok védelméről is tárgyalt az Országgyűlés

 

 

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről és a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról folytatott vitával kezdte meg munkáját az Országgyűlés pénteken, majd áttértek az Integrált Jogalkotási Rendszert érintő változtatásokra.

Köziratok védelme

Kósa Lajos (Fidesz) a napirendi pont előterjesztőjeként hangsúlyozta: ezeréves államisággal kevés ország büszkélkedhet, de Magyarország közöttük van, ezért rengeteg irat kötődik az állami léthez a kezdetektől mostanáig. Ezek egy jelentős része közokirat, és mint minden állam, a magyar is védi ezeket – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország történelme viharos volt, ezért hányatott sorsa volt a magyar közokirati anyagnak is.

Közölte: közokiratok jelentős részben vannak magánkézben, és ezeknek az iratoknak – amennyiben jelentősek, érdekesek – feketekereskedelmük van. Lehetővé kellene tenni, hogy ezek az iratok előkerüljenek, ezért ki kellene jelölni egy időpontot – az előterjesztés szerint 1957. január 1-jét -, és az azelőtt keletkezett iratokról el kellene ismerni, hogy lehetnek magántulajdonban – javasolta.

Azt mondta: ha valaki ilyen irat birtokában van, akkor adja be a levéltárba, amely nyilvántartásba veszi. Ha a levéltár védettség alá veszi és a tulajdonos elidegeníti, a levéltárnak legyen elővásárlási joga. Ez lehetővé tenné, hogy sok jelentős irat előkerüljön – vélekedett.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a levéltári rendszer kiemelt, erős ágazat, fontos feladatot lát el ez az intézményrendszer, amely a jogállamiság alapját képezi. Minden kezdeményezés hasznos lehet, amely a dokumentumok kutathatóságát segíti, ezért ezt az előterjesztést támogatják – jelentette ki.

Dunai Mónika (Fidesz) kifejtette: a javaslat célja, hogy biztosítsa a magánszemélyekhez került fontos iratok helyzetének rendezését, fennmaradását. Olyan kincsekről van szó, amelyeknek megőrzése, kutathatóvá tétele rendkívül lényeges – fogalmazott.

Steinmetz Ádám (Jobbik) emlékeztetett: jelentős mennyiségű közokirat került magántulajdonba történelmi események miatt, a javaslat révén ezek fogalomképessé tétele a láthatóvá válásukat szolgálja, így megnyugtatóan rendezhetik a jogi helyzetüket. Azt kérdezte, tervez-e a kormány tájékoztató kampányt, hogy a társadalom széles köréhez eljusson a változás híre.

Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta: az államnak kötelezettsége biztosítani a maradandó értékű körokiratok megőrzését, megismerhetőségét. A magántulajdonba került közokiratok helyzetének rendezése nagyon fontos ügy – tette hozzá.

Varga László (MSZP) közölte: az előterjesztés szerint a birtokosnak bizonyítani kell, hogy jogszerűen került hozzá egy irat, és kérdéses, hogy a javaslat mennyiben motiválja majd a tulajdonosokat, hogy bejelentsék a náluk lévő dokumentumokat.

Varga Zoltán (DK) felvetette: kérdéses, hogy az elővásárlási joghoz kapcsolódóan lesz-e erre elég forrása a levéltárnak. Sok szakmai szereplő szerint nincs szükség erre a módosításra, mert ha eddig előkerült közokirat, igyekeztek azt ingyenesen megszerezni, hiszen az eddigi álláspont szerint semmilyen közokirat nem elidegeníthető – magyarázta.

Kósa Lajos elmondta: a mostani jog szerint nem lehet magántulajdonban közokirat, és aki ezt tudja, nem veszi elő a tulajdonában lévő dokumentumot, mert tudja, hogy a leváltár visszaszármaztatná. Több tízezer közokirat lehet magánkézben, amely ezért nem kerülhet elő, és a javaslat ennek a helyzetnek a rendezésére irányul - hangsúlyozta. Hozzáfűzte: jó ügy a nemzeti kincsünk előkerülését segíteni.

Integrált Jogalkotási Rendszer fejlesztése

Fekete Péter expozéjában kiemelte: az államháztartás működésének jobbítását célozza a javaslat, amellyel az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) szélesebb körű alkalmazásának törvényi hátterét teremtik meg. Az IJR a teljes jogszabály-előkészítési, véleményezési folyamatot zárt rendszerben fedi le, a változások nyomán hatékonyabban és napjaink elvárásainak megfelelően segítik a jogalkotási folyamatot. Hozzátette: az érintett köziratok teljes életútja, kezelése ezen szakrendszeren belül valósulhat meg, egyszerűsített módon, illetve elektronikus úton történő levéltári megőrzésük is lehetővé válik a jövő kutatói számára. A javaslat a Nemzeti Kulturális Alap operatív irányítását ellátó alelnökét a Nemzeti Kulturális Tanács tagjai között nevesíti – jelezte.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka jelezte: támogatják a javaslatot. Az IJR továbbfejlesztését indokolt, alkalmazása túlmutat a jelenlegi kereteken. Szintén indokolt az NKA alelnökének a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaként történő nevesítése – jegyezte meg.

Steimetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: fontos, hogy a jogszabályok egységes szerkezetben jelenjenek meg, mindenki számára megismerhető módon. A változtatások támogathatók  – jelezte.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a minőségi jogalkotás elősegítését célozza a javaslat, azt a KDNP is támogatja.

Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta: nagy vita várhatóan nem lesz a javaslatról, szintén támogathatónak nevezte annak egyes elemeit. Ugyanakkor megjegyezte: évek óta működik a Parlex, ami szintén a törvényalkotást segíti.

Varga Zoltán (DK) rámutatott: elgondolkodtató a javaslat IJR-re vonatkozó passzusa. A cél – amelyet egy 2019-es kormányhatározat rögzít – támogatható, ugyanakkor negyedik éve működik a Parlex, ami az Országgyűlésben a törvényalkotási rendszert támogatja. Teljesen új informatikai rendszerre állnak át, aminek a pénzügyi vonzata több mint 4 milliárd forint, kétséges, hogy az egész rendszerre szükség van-e – vetette fel.

Fekete Péter zárszavában azt mondta, napi szinten meg kell újítani az informatikai rendszereket. Nem dobnak ki semmit, egy meglévő rendszert jobbítanak – közölte.

Magyar Export és Importbank

Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény módosítását ismertetve kifejtette: a változtatások részét képezik azon intézkedéseknek, amelyek a nemzeti export stratégia céljainak megvalósítását szolgálják. Rámutatott: a kormány komoly előfeszítéseket tett a hazai vállalkozások fejlesztésének és a munkahelyteremtésnek a támogatására.

Kiemelt célként jelölte meg a hazai vállalatok külföldi befektetéseinek segítését. A piaci igények alapján ezt szolgálja a tárgyalt módosítás is, azaz, hogy egy befektetés akkor is finanszírozható legyen, ha nem belföldi szervezet, hanem a tulajdonában lévő külföldi vállalkozás valósítja meg.

Az előterjesztés ezentúl túl technikai jellegű módosításokat is tartalmaz, változnak a központi költségvetés felé az elszámolás feltételei.

Az államtitkár azt kérte, a képviselők támogassák a javaslatot.

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a kormány kiemelt célja, hogy a Covid-19 járvány miatt nehéz helyzetbe került gazdaságot újraindítsák, a vállalkozásokat támogassák, megteremtsék a munkahelyek védelmét. A Fidesz ehhez eddig is minden támogatást megadott a kormánynak és ezután is így fognak tenni. Rámutatott: a magyar cégek nemcsak itthon, hanem külföldön is kifejtik tevékenységüket. A vonatkozó jogszabály az elmúlt 17 évben már többször változott, most is ez történik – közölte.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a magyar adófizetők érdekeinek hátbaszúrásaként érdekelte, hogy egy válságidőszak kellős közepén az Eximbank például mongol munkahelyteremtési befektetést támogat.

Elképesztő és inkorrekt hozzáállásnak nevezte azt is, hogy a javaslat a be nem hajtható követeléseket úgy igyekszik rendezni, hogy a magyar adófizetők állhatnak majd helyt a károkért. Ez nem patrióta gazdaságpolitika, gyarmati kormányok szoktak így viselkedni – fogalmazott.

Juhász Hajnalka, a KDNP vezérszónoka szerint a javaslat három módosítási irányt tartalmaz: a magyar cégek külföldi befektetéseivel kapcsolatos fogalombővítést, az Európai Bizottság irányába egy bejelentést, valamint a behajtási kötelezettségre vonatkozó szabályozást.

Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a jelenlegi nehéz helyzetben, amikor sokan vesztették el munkájukat és ezreket fenyegethet a kilakoltatás, elgondolkodtató egy ilyen előterjesztés és annak támogatása. Szerinte az ellenzéki frakciók részéről nincs meg a bizalom a kormányzat felé, hogy bármilyen, az Eximbankot érintő javaslat valóban magyar kis- és közepes vállalkozások számára teremt exportpiacot.

Varju László, a DK vezérszónoka azt kérdezte, mikor kapnak a kormánytól értékelhető áttekintést vagy hatásvizsgálatot az Eximbank tevékenységéről. A DK nevében a javaslatot elutasította, és úgy vélte: az előterjesztésre azért van szükség, hogy a kormányoldal a barátokat tudja finanszírozni.

Emlékeztetett: egy éve sincs annak, hogy az Eximbankról szóló jogszabályt módosította az Országgyűlés. Szerinte a Fidesz-KDNP állampárt mindig pillanatnyi érdekének megfelelően rántja ide vagy oda a kormányt.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a kormánypártok a közpénz kicsatornázásának professzor emeritusai. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását szorgalmazta.

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta.

Vargha Tamás államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: az Eximbanknak 2020 volt az egyik legsikeresebb éve 400 milliárd forintot meghaladó új hitelkihelyezéssel. Arra is kitért: a Z. Kárpát Dániel (Jobbik) által említett mongol befektetés a magyar vállalkozásokat segíti, hiszen magyar cégek építek majd Mongóliában, így ez magyar munkahelyeket teremt.

A javaslat támogatását kérte az Országgyűléstől.


Az Országgyűlés az agráriumot érintő törvénymódosítások tárgyalásával folytatta pénteki munkáját.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve elmondta, a javaslat 23, alapvetően apróbb, technikai jellegű módosítást tartalmaz.

Ezek között szerepel a vetőmagtörvény módosítása, amely a többi között megteremti a jogi hátteret az internetes vetőmagértékesítés ellenőrzéséhez.

A javaslat szerint az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) fogja ellátni Magyarország teljes területen a repülésmeteorológiai tevékenységet, így ők végzik ezt a feladatot a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is a HungaroControl helyett.

A termőföld védelméről szóló törvény módosításáról szólva megjegyezte, hogy az elmúlt 30 éveben több százezer hektár termőterület veszett el az országos kataszterből, mert más célra használták azokat, utak, vasutak, gyárak, üzemek épültek rajtuk.

Az élelmiszerláncról szóló törvény módosítása a parlagfű elleni védekezés hatékonyabbá tételét szolgálja. A javaslat szerint emelkedne a termelők hozzájárulása az agrár kárenyhítési alaphoz. Farkas Sándor ismertetése szerint erre azért van szükség, mert az elmúlt években tapasztalt egyre szélsőségesebb időjárás miatt a kárenyhítési alap forráshiányossá válhat.

Horváth István, a Fidesz vezérszónoka üdvözölte a vetőmagtörvény módosítását és az internetes vetőmagértékesítés ellenőrzését. Mint mondta, a járvány idején reneszánszát éli a kertészkedés, de a rutintalan gazdáknak sok esetben kell csalódniuk a megrendelt, rossz minőségű vetőmag miatt. Ezért is fontos, hogy a hatóság próbavásárlásokkal ellenőrizhesse az internetes webkertészeteket.

A termőföldek védelméről és a termőföldek csökkenéséről szólva kiemelte, az egyébként környezetbarát napelemfarmok sok esetben szántóföldeken, legelőkön létesülnek, mert olcsóbb zöldmezős beruházásként létrehozni azokat, mint kitakarítani egy felhagyott gyártelepet.

Hozzátette: külföldön számos jó megoldás létezik arra, hogy magasra telepítik a napelemeket, így alatta meg lehet művelni a földet.

Horváth István indokoltnak és időszerűnek nevezte a termelői befizetések összegének megemelését a kárenyhítési alapba hektáronként 1000-1500 forinttal.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint a többségében valóban csak technikai módosítások között elrejtettek érdemi javaslatokat is, valamint olyanokat, amelyek nem tartozhatnának egy agrár tárgyú salátatörvénybe.

Meglátása szerint a termelői befizetések emelése a kárenyhítési alapba nem nyújt hosszú távú megoldást a klímaváltozásra. Ehelyett a nyugaton alkalmazott, a klímaváltozás káros hatásait enyhítő technológiákat kellene Magyarországon is széles körben ismertté és elérhetővé tenni.

Ugyancsak kifogásolta, hogy az agrárkamara újabb és újabb jogosítványokat kap, és jogköreinek bővítésével szinte állam lesz az államban.

Kitért arra is, a repülésmeteorológiai feladatok átadása az OMSZ-nak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az érintett szakszervezetek szerint aggályos, mert azt nem előzte meg érdemi egyeztetés.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte, az alapvetően technikai, pontosító törvényjavaslatok a magyar agrárium életére fontos hatással vannak. Mint mondta, a kereszténydemokraták minden élelmiszerbiztonsággal, termőföldvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatot kiemelten fontosnak tartanak.

Szólt arról is, az agráriumnak számos nehézséggel kell szembenéznie, az egyik legkomolyabb kihívás ezek közül a gazdatársadalom elöregedése. A magyar gazdák 58 százaléka 55 év feletti, ezért a generációváltás és a fiatal gazdák támogatása különösen fontos feladat.

Varga László, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a javaslat több mint 20 törvényt módosít, és ebben vannak vitatható, nem támogatható elemek is.

Többek között kifogásolta a kárenyhítési alap „brutális díjemelését" és azt is, hogy az erdőkre vonatkozó szabályok módosításával ma erdőnek minősülő földek kerülhetnek ki a törvény hatálya alól.

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka „barokkos túlzásnak" nevezte, hogy csak jogharmonizációs vagy technikai módosítások lennének a javaslatban. Ezek sok esetben olyan változások, amelyekhez sokkal több információra és háttérszámításra lenne szükség – tette hozzá, azt firtatva például, hogy mi alapján számították ki a földminősítési eljárások igazgatási szolgáltatási díját.

Úgy értékelt: a javaslat kis részben technikai módosításokat tartalmaz, másrészt a kormány eddigi rossz kodifikációs munkájának következménye. Hozzátette: „nyilván valakinek az érdekeit" akarják kiszolgálni az előterjesztéssel.

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormány megint úgy alkotott törvényjavaslatot, hogy nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel. Úgy vélte: a naperőművek telepítését termőföldre nem szabad segíteni, de a javaslat erre mégis lehetőséget ad az átlagosnál gyengébb minőségű földek esetén. Leszögezte: a napelem a legolcsóbb és a legzöldebb energiaforrás, amit az LMP támogat, de nem termőföldre telepítve.

Kifogásolta, hogy a javaslat szerint a jövőben nem kell írásba foglalni az import alma feldolgozására kötött szerződéseket. Miért nem fontos már, hogy honnan és a milyen áron hozzák be feldolgozásra az almát? – tette fel a kérdést.


Az agrártárgyú törvények módosításának vitája után péntek délután az Országgyűlés áttért a fogyatékkal élők jogairól szóló jogszabály megváltoztatásának tárgyalására.

Képviselői felszólalás Czerván György (Fidesz) a beruházások fontosságáról beszélt. Azt mondta, a cél, hogy a más célú hasznosítás az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken történjen, ha erre nincs más terület. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy minél kisebb termőterület essen ki emiatt a termelésből.

A napenergiatermelés fejlesztésekor elsődlegesen a barnamezős területeket kell igénybe venni – hangsúlyozta -, ilyenkor a földtörvényt nem is kell alkalmazni. Az engedély alól a termőföld akkor mentesül, ha kis kapacitású erőműparkot hoz létre a tulajdonos. Ez lehetővé teszi számára a több lábon állást – fejtette ki.

Agrárminisztérium: növekszik az agrárkárok értéke Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára megerősítette: az elmúlt harminc év során több százezer hektár került ki a mezőgazdasási művelésből. Ezen területek nagy része jelentős részben az infrastruktúra fejlesztését szolgálta. A parlagfűről szólva azt mondta: a kormány és a gazdálkodók sokat tettek ezen a téren, de mint mondta, szerinte nem a mezőgazdaságban van a legnagyobb parlagfű-fertőzés.

Az önkormányzatok felelősségéről beszélt. A kárenyhítési alapba befolyó összeget azért kell növelni, mert az elmúlt időszakban növekedett a károk együttes összege - ismertette. Tavaly például „kimerült a kassza", több kár keletkezett, mint amekkora keret rendelkezésre állt. Beszámolt arról, hogy a tárca nemesítési programot indít a veszélyeztett fajtáknál.

Ennek szükségességéről szólva példaként a barackot hozta, amiből a gazdák egyre inkább átvették a mediterrán fajtákat, azok azonban nem bírják ki a hazai mínusz fokokat, így az utóbbi években jelentősen nőtt a fagykár. Kijelentette: soha nem látott erdőtelepítési program zajlik az országban.

Az ülésen elnöklő Brenner Koloman a vitát lezárta. Fogyatékkal élők jogai Tapolczai Gergely fideszes előterjesztő elmondta: két törvényt változtatna meg. A fogyatékossággal élők jogairól szóló módosítása a vakvezető kutyák képzését segíti. Európában több mint száz éve képeznek vakvezető kutyákat, Magyarországon azonban csak 1978-ban indult el ez a képzés. Azóta csaknem ezer kutyát képeztek ki, jelenleg mintegy nyolcvanan veszik igénybe az állatok segítségét – ismertette.

A jelnyelvi törvény változtatásának célja, hogy a miniszter rendeletben állapítsa meg a jelnyelvi tolmácsok képzésének speciális követelményeit, ugyanis az új szakképzési struktúrában csak a megfelelő szabályozással lehet ezt garantálni. Javaslatokat tett az igénybe vehető jeltolmácsolási keretek növelésére az óvodáktól az egyetemekig, de akár a munkavállalók számára is. Mint mondta, ez elősegítené a hallássérültek iskolázottabbá válását.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte a jelnyelvi törvény születését és fejlődését. Elmondta azt is, hogy a tavalyi módosítás egyik legfontosabb eleme volt, hogy már államilag elismert nyelvvizsga tehető a jelnyelvből. Most a kommunikációs jogok széleskörű biztosítását teremtené meg a változtatás. Elősegíti, hogy a siketek már kisiskolás koruktól ne szenvedjenek hátrányt – ismertette.

Tapolczai Gergely (Fidesz) kiemelte: sok tennivaló van még a területen, de az eredményekből folyamatos fejlődés, előrelépés látszik. A fogyatékosságügy számíthat a Fideszre – jelentette ki, megerősítve, hogy a nagyobbik kormánypárt frakciója támogatja az előterjesztést.

Brenner Koloman (Jobbik) üdvözölte, hogy a törvényjavaslat szakaszosan megnöveli azokat az óraszámokat, amikor a jelnyelvi tolmácsolást biztosítani kell. Ezt a képviselő fontos lépésnek nevezte annak érdekében, hogy a jelnyelvet használók közössége még jobban tudjon integrálódni, majd a Jobbik frakció támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Harrach Péter (KDNP) a szolidaritás dokumentumának nevezte a javaslatot. A módosítás a jelnyelven kommunikáló nyelvi kisebbség jogainak érvényesítését és társadalmi kapcsolataik erősítését szolgálja –hangsúlyozta. Jelezte: a KDNP frakciója támogatja a javaslatot.

Varga László (MSZP) is képviselőcsoportjuk számára támogatandónak nevezte a törvénymódosítást, mellyel tovább bővülnek a fogyatékkal élők számára biztosított szolgáltatások. Megjegyezte: a kormány korábban is cselekedhetett volna. A képviselő fontosnak tartja, hogy a kormány komolyan vegye a fogyatékkal élő embereket, és minél előbb vezesse be az intézkedéseket. Ezért egyes rendelkezések 2022-es és 2023-as hatálybalépésének előrehozását javasolta.

Sebián-Petrovszki László (DK) hangsúlyozta: kormányzati feladat az esélyegyenlőség megteremtése és növelése, a törvényjavaslatot jó irányba tett jó lépésnek, egy támogatható előterjesztésnek nevezte. Felvetette, hogy az érintett gyermekek szüleinek ingyenes jelnyelvi képzést nyújthatna a kormány, valamint a rokkantnyugdíjasokat például hozva azt mondta: más típusú fogyatékkal élőknek is szüksége lenne segítségre.

A vita lezárása előtt zárszavában Tapolczai Gergely köszönetet mondott az összes frakció elhangzott támogatásáért. Az ellenzéki javaslatokra reagálva közölte: a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége most is biztosít ingyenes jelnyelvi tanfolyamot az érintett gyermekek szüleinek, a hatályba lépés pedig az érdekvédelmi szervezetekkel közösen lett meghatározva a jelnyelvi tolmács képzéshez igazítva.


Az Országgyűlés az ingatlannyilvántartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta pénteki munkáját.

Ingatlannyilvántartás

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára előterjesztésében azt mondta: a hatályos törvény kihirdetésétől eltelt 20 évben jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek, amelyek új elvárásokat támasztanak az ingatlannyilvántartásban.

Az ingatlannyilvántartást Magyarország egyik legnagyobb és legjelentősebb vagyonnyilvántartásának nevezte, amely 19 millió tulajdoni lapon tárolja az országban található földrészletek és egyéb önálló ingatlanok adatait, tulajdonosait, egyéb jelentős jogokat és tényeket.

Hozzátette: kiemelkedő Magyarországon az ingatlanügyi, telekalakítási, valamint mezőgazdasági igazgatási ágazathoz tartozó földügyi hatósági eljárások közigazgatási jelentősége. Az ingatlannyilvántartási, földmérési és térképészeti, valamint a telekalakítási eljárások jelenleg papíralapon folynak – mondta.

Kiemelte: az ügyintézés gyorsítását, egyszerűsítését, az ügyfelek terheinek csökkentését szolgálja, hogy az ingatlannyilvántartás teljes mértékben elektronizálttá válik, valamint csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségszintje.

György István rámutatott: a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a magyar ingatlannyilvántartás korszerű és versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban, valamint összekapcsolható legyen az állam más közhiteles nyilvántartásaival.

Hozzátette: törekedtek arra is, hogy megtartsák az évszázados ingatlanjogi tradíciókat is.

Héjj Dávid (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában üdvözölte, hogy a kormány döntött az e-ingatlannyilvántartás kialakításáról, amely lehetővé teszi, hogy a nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlesszék, az eljárásokat elektronizálják, az ügyintézést egyablakossá tegyék és elektronikus okirattárakat alakítsanak ki.

Azt mondta: így egy adásvételt követően a tulajdonosváltozás pár órán belül megjelenhet a tulajdoni lapon.

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka megjegyezte: időszerű volt a területre modern jogszabályt alkotni, majd arról beszélt, csúsztak ellentmondások a szövegbe.

Felvetette: előfordulhat, hogy az automatikus eljárásban nem lesznek elegendőek az általános garanciák, a külföldön aláírt szerződések hazai közjegyzői hitelesítése pedig pluszköltséget jelent majd az érintetteknek. Szerinte az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolása más közhiteles adatbázisokkal előremutató, de a részletek kidolgozatlanok.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a bürokráciacsökkentés, a digitalizáció, az állammal való kapcsolattartás, az ügyintézés egyszerűségének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, a kormány célja az ügyfélközpontú szolgáltató állam, a széleskörű, gyors elektronikus ügyintézés kialakítása.

Hozzátette: a járványidőszakban minden korábbinál jobban felértékelődött a sorbanállás nélküli online ügyintézés, amelyen keresztül már 2500 ügytípus intézhető.

Varga László (MSZP) megemlítette: a javaslat nem csupán eljárásrendeket módosít, hanem lényegében új, digitalizált nyilvántartási rendszert vezet be, egyben jelentősen felgyorsítja és olcsóbbá teheti az eljárásokat.

Komoly kétségeket vet fel azonban szerinte a nyilvántartás nyilvánosságának korlátozása, ráadásul egyelőre nem ismertek a lekérdezés keretei, amelyeket egy később megalkotandó kormányrendelet határoz majd meg.

Sebián-Petrovszki László (DK) - elismerve a modernizáció és a jobbítás szándékát - komoly aggályaikat fogalmazta meg, mondván, a szövegbe „gyanúsan politikai áthallásos pontok” is bekerültek. Kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná majd meg a nyilvántartható adatok körét.

Szerinte a szövegből levezethető, hogy egy esetleges kormányváltás után visszacsinálhatatlanná válnának a most zajló ingatlanadományozások, ugyanakkor személyes adatok is szerepelnek a bárki által kikérhető információk között.

Az egyetlen képviselői felszólalásban Pócs János (Fidesz) kiemelte az elektronikus nyilvántartás megteremtését, az eljárások teljes mértékben digitalizálását.

Hozzátette: ez gyorsabb és olcsóbb eljárásokat tesz lehetővé, hozzájárulva ezzel az ország versenyképességének javításához. A vita lezárása után a hazai közigazgatás utóbbi három évtizedének egyik legjelentősebb törvénytervezeteként beszélve az előterjesztésről György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára.

Hangsúlyozta: a módosítással a földhivatali eljárások 30-35 százaléka automatikussá válik, ami jelentősen lerövidíti az ügyintézés idejét.

A „kormányzati sandaságokra” vonatkozó ellenzéki felvetésekre úgy reagált: a számos egyeztetés során teljes mértékben szakmai alapon készítették elő a tervezetet.
Hozzátette: cél volt egyensúlyt teremteni az ingatlanforgalom biztonságát szolgáló nyilvánosság és az információk védelme között.

A címlapfotó illusztráció.