A járványkezelésről és az uniós helyreállítási alap felhasználásáról volt szó az Országgyűlés hétfői ülésnapján napirend előtt. Cikkünk frissül.
Itt követheti az Országgyűlés mai munkáját:
A Ház megemlékezett három volt országgyűlési képviselőről: Serfőző Andrásról és Lusztig Péterről, akik az MSZP színeiben, valamint Hajdú Zoltánról, aki SZDSZ-es országgyűlési képviselőként volt tagja korábban az Országgyűlésnek.
Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy több mint 26 ezren hunytak már el koronavírusban Magyarországon, és szerinte más országokban azért jobbak a halálozási adatok, mert Magyarországon a kormányfő cserbenhagyta az embereket, inkább „a lopás foglalta le”.
Azt mondta, ha a miniszterelnök járna az emberek közé, hallaná a kétségbeesett hangokat a hétvégén maszk nélkül járó tömegek miatt.
Sérelmezte, hogy megbízhatósági vizsgálat is szóba került az orvosok esetében. Kijelentette: az orvosok, ápolók nem rabszolgák, „nem fogjuk hagyni” a lehallgatásukat. Úgy folytatta: már vakcinahatékonysági adatokat is hamisítottak.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint megvalósult a baloldali stratégia arról, hogy a gyászolók fájdalmát kell kihasználni.
Ez méltatlan, érzéketlen és szívtelen
– jelentette ki. Az oltások száma határozza meg, mikor győzi le az ország a járványt, az oltás pedig ütemezetten halad, ez teszi lehetővé a nyitást – mutatott rá. A regisztrált idősek 91 százaléka már megkapta az oltást.
Közölte: a közzétett adatok tények, a vakcinákkal kapcsolatos táblázat azt bizonyítja, hogy minden vakcina hatékony. A statisztikák terén se folytassanak oltásellenes kampányt! – szólította fel az ellenzéket az államtitkár.
Csárdi Antal (LMP) az uniós helyreállítási alapról szólva azt mondta: komoly aggodalmaik vannak, milyen hatékonysággal költené el a kormány az 5800 milliárd forintot.
Helyeselte az egészségügyi fejlesztéseket, de szomorúnak ítélte, hogy ehhez egy világjárvány kellett. Ebből finanszíroznák az egyetemei modellváltását is, ami szerinte a közvagyon kiszervezése magánkézbe.
Úgy folytatta: a járvány alatt a munkavállalók támogatásában a magyar kormány volt a legszűkmarkúbb, holott az is szerepel az unió ajánlásában, valamint az iskolák digitalizációja is, az mégsem jelenik meg a kormány terveiben a szükséges mértékben – mondta.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: a 2010 előtti kormányok uniós forrásfelhasználási gyakorlathoz képest minden azt követő gyakorlat jobb felhasználást tesz lehetővé.
Ezt a német kancellár vagy a Moody's is visszaigazolta
– jegyezte meg. Az egyetemek megújításáról szólva azt mondta: soha nem látott mértékű források érkeznek a felsőoktatásba, ami az infrastrukturális és szakmai megújítást teszi lehetővé.
Vízgazdálkodás, zöldközlekedés, az energetika zöld átállása és a körforgásos gazdaság kiépítése egyaránt szerepel a prioritások között. „Olyan ez a dokumentum, mintha ön írta volna. Akkor miért támadja?” – fordult a képviselőhöz, úgy folytatva: azért, mert politikai hisztériát kíván kelteni.
Arató Gergely (DK) azt mondta: a lakosság arányában Magyarország vesztette el a legtöbb embert, az ország hat hete vezeti a világban a halálozási statisztikát. A Fidesz ennek ellenére nem számol be a járványügyi helyzetről, sőt meg is ritkította a parlamenti üléseket – sérelmezte.
A kormányoldal „hét főbűnét” sorolva azt mondta: haveroknak játsszák ki a forrásokat, és az állam egyik legfontosabb jogkörét, például a szerencsejáték szabályozását is. Már direkt célnak tartják az állami vagyon privatizálását – fogalmazott –, növelik a hiánycélt, és telefonos kampányban „hazudják azt, hogy az ellenzék oltásellenes”.
Dömötör Csaba úgy felelt:
lopás ügyében nehezen fogadunk el kioktatás olyanoktól, akik valóban kijátszották az állami vagyont”.
A járvány ellenére 4 százalékkal nőtt az ipari termelés, az unióban Magyarországon az 5. legalacsonyabb a munkanélküliség, a beruházások pedig GDP-arányosan 28 százalékot tesznek ki, ezzel az ország a harmadik az uniós rangsorban – sorolta az eredményeket, amelyekhez szerinte célzott állami támogatások kellettek, például a bértámogatások.
Kijelentette: a baloldal egy éve csak oltásellenes kampányt vagy aknamunkát végez. Nincs olyan időszak, hogy a baloldal ne lenne képes rátámadni saját népére – fogalmazott.
Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány elrontotta a védekezést, rossz döntéseket hozott: nem volt hajlandó tesztelni, nem adott százszázalékos táppénzt az embereknek, a gazdaságvédelmi alap jó részét olyanra költötte, aminek semmi köze a válságkezeléshez, kevés bértámogatást adott és nem segített a családoknak.
Most szétvert egészségügy és padlóra küldött oktatási rendszer van, pedig gondoskodó és esélyteremtő állam kellene – mondta. Közölte: megnyíltak a teraszok, és ugyan megérti a vendéglátósok megkönnyebbülését, valamint azok jó kedvét, akik hosszú idő után kiülhettek egy teraszra, de csak remélni lehet, hogy az orvosok, virológusok aggodalmai nem válnak valóra.
Nem érthető a miniszterelnök vidámsága, mert a hétvégén is naponta több mint 200-an hunytak el, és eddig csaknem 27 ezer áldozata van a járványnak – mondta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt, az ellenzék nemrég még nyitást követelt, amikor megjelent a brit vírusmutáns, továbbá támadta a kínai vakcinát és a védekezésben részt vevőket is.
Kiemelte:
sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha azt tennék, amit az ellenzék követel.
Ehelyett megemelték az orvosok bérét és sokakat beoltottak, így jelentősen javul a helyzet – mondta.
Kocsis Máté kezdeményezésére néma felállással emlékeztek meg a képviselők a koronavírus-járványban elhunytakra és fejezték ki tiszteletüket a védekezésben résztvevők iránt hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. A felszólalások között szó volt Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő egy kijelentéséről és a baloldal koronavírus-járvány alatt folytatott politikájáról is.
Jakab Péter (Jobbik) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselője, Deutsch Tamás l„epanelprolizott” mindenkit, aki egyszerű, hétköznapi módon él. Ezek az emberek tisztességesen dolgoznak, és nem urizálnak a kisemberek pénzéből, mégis megalázzák őket – fogalmazott.
Közölte: leprolizzák a kórházi dolgozókat, akik azért túlóráznak rossz körülmények között, hogy az ország túlélje a járványt, a tanárokat, akiket védettség nélkül küldtek vissza az iskolákba, és azokat is, akik elveszítették az állásukat, mert nem segített nekik a kormány.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kifejtette: a járvány közepén vagyunk, a védekezésnek van egy gazdaság- és munkahelyvédelmi dimenziója is. A komplex gazdaságélénkítő és munkahelyeket védő, teremtő program szakpolitikai kezdeményezéseivel a legkiszolgáltatottabbakat igyekeznek védeni – jelentette ki.
Hangsúlyozta: azonban
ezek egyikét sem támogatta az ellenzék,
és amikor dönteni kellett, hogy támogatja-e a szükséges intézkedéseket, nem tette, az eszközbeszerzéseknek is ellene ment, a védekezésben részt vevőket és az oltási programot is támadta, valamint a keleti vakcinák ellen hergelte az embereket.
Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte, fontos, hogy a koronavírus-járvány idején határozott és cselekvőképes kormány álljon az ország élén.
Belegondolni is szörnyű – folytatta – , ha egy „egy kamuvideós, kamustatisztikus, álhírgyártó, a hatóságokat és a szakembereket támadó és oltásellenes szivárványkoalíció vezette volna az egészségügyi és gazdasági védekezést, akik az önkormányzatokban is egyfolytában veszekednek és egyet nem értésben próbálnak evickélni”.
Azt kérte, senki ne hallgasson az oltásellenes baloldalra, amelynek piti politikai érdekei fontosabbak a válságkezelésnél és még az emberéletnél is. Szerinte minden Magyarországon engedélyezett vakcina biztonságos és hatékony.
Hozzátette: a hétvégén ismertetett kormányzati statisztikából is kiderül, nincsenek első- és másodrendű oltások Magyarországon. A képviselő a koronavírus elleni oltásra történő regisztrációra kért mindenkit, aki ezt még nem tette meg.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, látszik már a fény az alagút végén, május végére minden magyar állampolgár, aki kéri, megkaphatja az oltást.
Hozzátette: keddre 480 ezer vakcinát vár Magyarország Oroszországból, néhány napra rá újabb 400 ezer adag oltás érkezhet Kínából; májusban közel 3 millió adaggal befejezik a keleti beszerzések jelenlegi fázisát. Magyarország nincs kiszolgáltatva Brüsszelnek, a vállalati érdekeknek – hangoztatta.
Kitért arra, hogy az EU legnagyobb és leggazdagabb tagországai marakodnak a vakcináért, ki vannak szolgáltatva „Brüsszel dilettáns vakcinabeszerzési és elosztási stratégiájának”. Amikor ősszel Európa országaiban még javában folyik az első oltási kampány, akkor Magyarország már időben el tud kezdeni felkészülni „az újabb esetleges kihívásokra” – közölte.
Kocsis Máté (Fidesz) közölte, az ország lassan túl van a koronavírus-járvány harmadik hullámának csúcsán, egyre többen szereznek védettséget, mert a kormány oltási program eredményes.
Minden oltás jó
– hangsúlyozta. Magyarország az Európai Unió legsikeresebb oltási programját hajtja végre, időben lépett a kormány és szerezte be a biztonságos vakcinákat – értékelt.
Több adatot is kiemelt, így a 37 százalékos magyar átoltottságot szemben a 21 százalékos uniós átlaggal. Hozzátette: vannak tagállamok, ahol csak az idős, krónikus betegeket oltják, itthon viszont minden korosztály megkaphatja az oltást.
Kocsis Máté szerint az egész járvány elleni védekezést végigkísérte, hogy a baloldal a támadási felületet keresi, a kormánypártokat akarják legyőzni, nem a járványt. Ezt tették a védőfelszerelésekkel, az iskolák nyitásával, a vakcinákkal kapcsolatban. Korózs Lajos kamuvideójával indította el az egész elbizonytalanító kampányt – jegyezte meg.
Nem tudok felidézni egy pillanatot sem, amikor kivették volna részüket a járvány elleni küzdelemből
– fogalmazott, majd politikai haszonszerzéssel, szívtelen és lelketlen politikával vádolta az ellenzéket. Azt is firtatta, hányan haltak meg amiatt, mert nem oltatták be magukat, mivel a baloldal elbizonytalanította őket.
Kezdeményezte, hogy néma felállással emlékezzenek a járványban elhunytakra és fejezzék ki tiszteletüket a védekezésben résztvevőknek.
Kövér László házelnök közölte, a jövőben ilyen javaslatot a házbizottságon tegyenek, de a nap folyamán elhangzottakból arra következtet, hogy ez a kezdeményezés konszenzust élvez, ezért megkérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással fejezzék ki tiszteletüket.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a felszólalásra válaszolva emlékeztetett arra, hogy
múlt héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója méltatta az oltási kampányt.
Az igazgató szerint nem politikai, hanem az életmentés eszközeként kell tekinteni a vakcinákra – mondta, hozzátéve, ezeket a kijelentéseket a baloldal sosem hallja meg, szerintük az orosz és a kínai oltóanyagra fordított pénz pénzkidobás. Ez halálkampány! Elfogadhatatlan – hangoztatta.
Nunkovics Tibor (Jobbik) interpellációjában úgy fogalmazott: Ózd két legnagyobb munkáltatójának megszűnése több mint kétezer ember megélhetését veszélyezteti, és 800 millió forint iparűzési adókiesést jelent a városnak. Hozzátette: nemrég három új cég érkezését jelentették be, de ezek várhatóan csak 550 munkahelyet teremtenek.
Sérelmezte azt is, hogy az állam a német tulajdonossal fele-fele arányban 1,3 milliárd forintért hoz létre barnamezős ipari parkot az Ózdi Acélművek Kft. területén, kétszáz méterre az önkormányzat által kialakított ipari parktól.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában a térség 2010-es és 2020 első negyedévi, a járvány kitörése előtti statisztikáit ismertetve elmondta:
a foglalkoztatási ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 48,1-ről 66,8 százalékra emelkedett, a munkanélküliség 17-ről 5 százalékra csökkent.
A regisztrált álláskeresők száma az ózdi járásban korábbi tartósan tízezer körüli szintről négyezerre, Ózdon ötezerről kétezerre esett vissza – tette hozzá. Arról is beszélt: kormány 30 millió euró értékben részesedést vásárolt az ózdi acélműben, az egyik most távozó nagy cég helyére érkező vállalkozás pedig 800 új munkahely létrehozását tervezi.
Megjegyezte: az önkormányzati ipari park jelentős ráfordítás nélkül alkalmatlan bármilyen ipari tevékenységre, ugyanis mocsárra épült. A választ az interpelláló nem fogadta el.
Molnár Zsolt (MSZP) a kínai egyetem Magyarországra településével kapcsolatban azt kérdezte, hogy a kormány nem tartja-e nemzetbiztonsági szempontból kockázatosnak azt. Úgy fogalmazott: ha egy nagy állam intézménye telepítése közben titkosszolgálati tevékenységet kíván végezni, ahhoz egy ilyen egyetem kitűnő fedőtevékenységet is biztosíthat.
Kínát Magyarország szövetségi rendszerein – a NATO-n és az Európai Unión – kívül állónak nevezte, mely nagyhatalmi tevékenységet folytat. Ezért szerinte a fogadó államnak kell olyan helyzetet teremtenie, hogy minimalizálja a nemzetbiztonsági kockázatot.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára megjegyezte: ha a kínai titkosszolgálat az egyetemeken keresztül jelenne meg egy országban, akkor mind az Egyesült államok, mind Nyugat-Európa nagy bajban lenne, mivel a kínai egyetemek a nyugati világ számos felsőoktatási intézményével működnek szorosan együtt.
Az államtitkár szerint a Fudan szerepvállalásával Magyarország regionális tudásközponti jellege is tovább erősödhet.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Varju László (DK) azt mondta: az EU helyreállítási és strukturális alapjából Magyarországnak 18 ezer milliárd forint jut. Hozzátette: a kormány az alap terhére teljesítené az orvosoknak ígért illetményemelést is, de szó sincs a gazdaság talpra állításáról benne. Ehhez szerinte bérkiegészítésre, nyugdíjpótlékra, a munkából kiesőknek 100 százalékos táppénzre, álláskeresési járadékra és családi pótlék emelésre lenne szükség.
Azt kérdezte: hajlandó-e a kormány érdemi egyeztetést folytatni az alap felhasználásáról a társadalmi szereplőkkel, köztük az ellenzéki pártokkal, és kötelezettséget vállalnak-e arra, hogy a választásokig nem költenek vagy kötnek le az időarányos résznél többet?
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára reagálásában hangsúlyozta: a világjárvány idején a forrásoknak ma lehető leghamarabb meg kell jelenni a gazdaságban, ezért a hitel vissza nem térítendő részét fontos minél előbb lehívni. Ebben nemzeti konszenzusra lenne szükség – emelte ki.
Tájékoztatása szerint április 30-áig kell a végleges terveket benyújtani, Magyarország az elsők közt lesz, aki megteszi ezt.
A választ az interpelláló nem fogadta el.
Csárdi Antal (LMP) „durva meglepetésnek” nevezte, hogy jelentősen nőhet a hitelmoratóriumot kérők terhe, a bankok ugyanis a kamatokat, költségeket egy az egyben „rájuk verheti”. Ennek oka szerint, hogy a kormány úgy alkotta meg a rendeletet, nehogy kár érje a bankokat. Önök kik képviselnek, a bankrendszert vagy azokat akik megválasztották önöket? – kérdezte a kormányoldalt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: a kormány nem verte át az embereket.
Cáfolta, hogy a bankok járnának jobban a konstrukcióval, mert a kamatos kamat nem lehetséges, Így a pénzintézeteknek bevételkiesése van
– közölte. Akik éltek a lehetőséggel, amíg nem fizettek, arra az időre a kamatokat meg kell fizetniük, de a futamidő végén. A törlesztőrészlet azonban nem nőhet – hangsúlyozta.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Mellár Tamás (Párbeszéd) azt kérdezte: miért asszisztál a kormány ahhoz, hogy Kína adóssággal igázza le Magyarországot? Szólt a Fudan Egyetem Budapesten létesítendő kampuszáról, amiben szerinte közgazdasági szempontból számos hiba van, a többi közt az, hogy a magyar adófizetők pénzéből és hitelből valósul meg.
Ugyancsak problémásnak ítélte, hogy az egyetemet a diákvárosban kívánják létrehozni. Ugyancsak problémás, hogy a kínai állami építőipari vállalat valósítja meg azt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint minden olyan fejlesztést „ekéz” az ellenzék, amely Magyarország sikere.
A Fudan Egyetem a világ élvonalába tartozik, ilyen lehetőséget nem szabad elszalasztani
– hangsúlyozta. A pénzügyek kérdésében még számos nyitott kérdés van – hangsúlyozta –, a nem megkötött szerződésről még nincs döntés. Szerinte a képviselő álhíreket terjeszt, amikor a diákvárosról beszél, az ugyanis fel fog épülni.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Dunai Mónika (Fidesz) arra kérdezett rá, milyen új döntéseket hozott a kormány az otthonteremtés könnyítése érdekében, a gyermekvállalás feltételeinek javításáért?
Emlékeztetett: a kormány széleskörű családtámogatási rendszert alakított ki, a baloldal ugyanakkor a gyermekeseket sújtotta a legnagyobb megszorításokkal.
Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár úgy felelt: 2010-ben családbarát fordulat történt, a kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen gyermeket nevelni. Szólt a csecsemőgondozási díj duplájára emeléséről júliustól, valamint a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről.
Elindult az eddigi legnagyobb otthonteremtési program
– sorolta –, amelynek keretében a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakások után nem kell illetéket fizetni. Szólt az otthonfelújítás támogatásáról is.
A képviselő elfogadta a választ.
Rig Lajos (Jobbik) szerint fontos és indokolt lenne gyorsteszt elvégzése a védőoltás beadása előtt, kizárva, hogy fertőzött embert oltsanak. Meglátása szerint a fertőzöttek oltásának kizárása csökkentené a vakcinák mellékhatásait, és ez növelhetné az oltásokba vetett bizalmat.
Közölte, határozati javasalatot nyújtott be az országgyűlésnek, hogy biztosítsanak ingyenes gyorstesztet az oltása jelentkezőknek.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, a napokban Magyarországon járt
Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, aki példaértékűnek nevezte a magyar oltási kampányt.
Mint mondta, a magyar és az európai szakemberek mindig elismerik a magyar oltási kampányt, a magyar baloldal pedig mindig támadja azt.
Hozzátette, Rig Lajos azzal segítene, ha meggyőzné képviselőtársait, hogy vonják vissza azt az oltásellenes országgyűlési határozati javaslatot, amely tartalmazza, hogy kínai vagy orosz vakcinával ne lehessen oltani Magyarországon. Közölte: arról, hogy kinek lehet beadni a vakcinát, mindig az oltó orvos dönt.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Juhász Hajnalka (KDNP) az újranyitás üteméről kérdezett. Értékelése szerint a kormány példátlan gyorsasággal reagált a világjárványra. A keleti vakcinának köszönhetően ma közel 3 millió 604 ezer beoltott ember van Magyarországon.
A képviselő megköszönte az egészségügyi dolgozók, az oltás adminisztrációját végzők és az önkénteseknek munkáját, és köszönetet mondott az oltásra regisztrálóknak is. Schanda Tamás válaszában felhívta a figyelmet az egészségügyi felsőoktatási hallgatók szerepére is a védekezésben.
Célegyenesben vagyunk”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a beoltottak száma 3,6 millió, közülük 1 millió 665 ezren már a második oltást is megkapták. Málta mellett Magyarország vezeti az uniós oltási ranglistát és Magyarország lesz az az európai ország, ahol a leggyorsabban jut vakcina mindenkinek. A magyar lakosság 37 százaléka kapott oltást, szemben az uniós 21 százalékos átlaggal.
Schanda Tamás kitért arra is, az újranyitásról a magyar emberek véleményét is megkérdezték, a nemzeti konzultáció keretében több mint 528 ezer ember mondta el a véleményét. Ennek alapján készítették el az újranyitási tervet, melynek szakaszai a beoltottak számához igazodnak. A 2,5, majd a 3,5 millió beoltottnál megtett lépések után 4 millió beoltott elérésekor következnek újabb lépések – mondta.
A képviselő elfogadta a választ.
Hiszékeny Dezső (MSZP) képviselő azt kérdezte, mikor lesznek újra elérhetők a népegészségügyi célú onkológiai vizsgálatok, és hogyan akarják pótolni az elmaradt szűréseket. Meglátása szerint súlyos, a társadalom széles rétegét érintő kockázata van a szűrővizsgálatok felfüggesztésének.
Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta,
a felismert daganatos betegeket érintő vizsgálatokat és kezeléseket ugyanúgy elvégzik,
kizárólag az egészséges, tünet- és panaszmentes emberek szűrését halasztják el, mint ahogy teszik ezt például Angliában vagy tették a járvány tavaszi időszakában Magyarországon is.
Két-, háromévenkénti önkéntes szűrések halasztásáról van szó, amelyeket az egészségügyi ellátórendszer terheltségének csökkenésekor pótolnak – tette hozzá.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Varga Zoltán (DK) szerint magyarok ezreinek életét kockáztatja az Orbán-kormány azzal, hogy „egy embertelen kormány emberminisztere beszüntette a rákmegelőző szűrések lehetőségét”. Ezzel ismerték be, hogy az egészségügy összeomlott – jelentette ki, és kitért arra is, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere korábban az onkológiai intézetet vezette.
Ha valaki, ő tudja, milyen veszélyeket rejt, ha ezeket a vizsgálatokat elhalasztják. Hogy egyezteti össze a lelkiismeretével, a vallási meggyőződésével a miniszter azt, amit csinál? – kérdezte, majd arra szólított fel, hogy a tárcavezető kérjen bocsánatot a magyar emberektől.
Rétvári Bence, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt hangoztatta:
egy jóérzésű ember nem drukkol annak, hogy minél kevesebb embert oltsanak be.
Idézte a DK-s politikus keleti vakcinákról tett nyilatkozatát, és azt mondta: arra tettek erőfeszítéseket, hogy elbizonytalanítsák az embereket. Ezek után lelkiismereti kérdéseket tesz fel? – firtatta. A szűrővizsgálatokkal összefüggésben szintén visszakérdezett: Angliában összeomlott az egészségügy, amíg ezeket a vizsgálatokat nem végezték el? Nálunk ez pár hét volt korábban is – közölte.
Hohn Krisztina (LMP) azt kérdezte, mikor lesz széleskörben, minden diák számára elérhető online tananyagbázis? Felidézte: a tavalyi iskolabezárások idején a digitális oktatás területén ugyan kisebb reform elkezdődött, de a felmérések alapján ennek sikere nagyban múlik az eszközellátottságon és az adott iskola tanárainak kreativitásán.
Értékelése szerint kevés használható tartalom volt elérhető, kisebb fajta káosz jellemezte a digitális oktatást. Nem megoldott továbbá az sem, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni ebbe az oktatási formába – tette szóvá. Hogy áll a pedagógusok felkészítése a digitális kommunikáció területén? – vetette fel.
Rétvári Bence úgy reagált:
az elmúlt tíz év nem volt hiábavaló,
míg 2010-ben háztartások 51 százalékában volt szélessávú internet, ez 86 százalékra nőtt. A magyar tanulók 98,5 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, míg az OECD átlag 96,5 százalék.
Több tíz milliárdot fordítottak digitális tartalomfejlesztésre és eszközvásárlásra, több mint 100 ezer eszközt szállítottak ki az intézményekbe. A Klebelsberg Központ 18 ezer eszközt tudott megvásárolni, és a kölcsöneszközigényeket is ki tudták elégíteni – hangoztatta az államtitkár.
Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor elszúrta a válságkezelést. Bár a miniszterelnök azt ígérte, a védekezés sikerét a megmentett emberéletekben méri és vállalja a felelősséget, Magyarország lakosságarányosan világelső a halálozásban, és sokaknak nincs állása a járvány miatt – közölte.
Úgy látja, a kormányfő mindig másra mutogat, mindenkit hibásnak tart, csak magát nem, pedig ő irányítja az országot, és minden szükséges eszköze megvan.
Orbán Viktor válaszában ismertette a legutóbbi járványadatokat, és azt mondta: a beoltottak száma több mint 3,6 millió, míg két oltást több mint 1,6 millió ember kapott. Remélhetőleg május elejére elérjük a 4,5 millió beoltottat, míg június elejére a 7,7 milliót – tette hozzá.
Megjegyezte:
a halál komoly dolog, kellő komolysággal kell róla beszélni, de a Jobbik frakcióvezetője faragatlan és nyegle módon teszi ezt.
Hangsúlyozta: az országot újraindítják, mert az életet is tisztelni kell.
Jakab Péter válaszában közölte: Orbán Viktor megbukott, ezért egy piros lapot mutatott fel neki, amiért a házelnök figyelmeztette.
A miniszterelnök azt mondta: a halálozások számát, arányát illetően elérhető az uniós adatszolgáltatás, és abból az látható, hogy Magyarország az EU-átlag alatt van.
Kijelentette: az ellenzék igazságtalanul támadja az egészségügyet, de a nemzeti oldal pártjai az egészségügyi dolgozók mögött állnak és támogatják őket. Az ellenzék oltásellenes, mert lebeszéli az embereket az oltás felvételéről, és ezért viselnie kell a felelősséget – fűzte hozzá.
Szakács László (MSZP) azt kérdezte, miért nem az emberekre költi a pénzt a kormány, hiszen a gazdasági mentőcsomagnak csak az egyharmadát fordította az emberekre. Kedden szavaznak arról a programról, amelyben „a közvagyon elveszíti közvagyon jellegét”, és gombamód nőnek az alapítványok, amelyekbe teszik a közvagyont – vélte.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában ismertette a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit.
Kétszer adtak bértámogatást a járvány idején, beruházási támogatást nyújtottak a vállalkozásoknak, a kisvállalkozóknak kamatmentes gyorskölcsönt adnak, felére csökkentették az iparűzési adót, eltörölték a teraszdíjakat
– sorolta. Hozzátette: amit lehetett, azt a magyar kormány megtette.
Szakács László szerint a kormány kiszervezi a közvagyont a közösből. Felvetette, hogy miért kell kuratóriumokra bízni a közvagyont, miért nem bízik a miniszterelnök a saját kormányában.
A kormányfő kijelentette: a képviselőnek egyszer volt már lehetősége részt venni válságkezelésben, és akkor megszavazta a 13. havi bér és nyugdíj elvételét, a gyes időtartamának csökkentését, támogatta a fizetős egészségügyet, az ingatlandót, a tandíjat, az áfaemelést és az IMF-hitelfelvételt is. Az akkori kormány a válság idején nem adott, csak elvett – fogalmazott.
Vadai Ágnes (DK) is arról beszélt, hogy lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben, ezért nincs mit ünnepelni. A miniszterelnök tette politikai verseny tárgyává a halottak számát, amikor azt mondta, hogy a védekezés sikerét a megmentettek életében lehet mérni – közölte.
Orbán Viktor úgy válaszolt, a válság kezdete óta minden napot azzal töltöttek, hogy a magyarok életét megmentsék, a kórházak működjenek, legyen vakcina és be tudják oltani az embereket. Az átoltottság arányából látható, hogy Magyarország ezzel a feladattal jól birkózott meg - értékelt.
Megjegyezte: közben meg kellett küzdeniük az ellenzékkel is, amely folyton akadályozta a védekezést. Elismeréssel tartozunk az egészségügyben dolgozóknak, nem vádaskodással - fűzte hozzá.
Vadai Ágnes erre kijelentette: nem lehet bízni a miniszterelnökben, és a magyarok többsége már nem hisz neki. Azt kérte a kormányfőtől, hogy adja meg a tiszteletet az embereknek és a halottaknak is.
Orbán Viktor közölte:
sokkal jobban haladnának a védekezéssel, ha az ellenzék nem lenne oltásellenes,
de ellenzéki képviselők határozatot nyújtottak be a kínai és orosz vakcinák ellen.
Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, a kormány azt tervezi, hogy ingyen játssza át vagyonkezelő alapítványoknak a nemzet még megmaradt vagyonát, legalább ezermillárd forintot. Ráadásul – folytatta – , 2022-től az alapítványok megkapják az alapítói jogokat is és onnantól kezdve az államnak semmilyen beleszólása nem lesz az átadott értékek sorsába.
Kitért a Jövő Nemzedék Földje Alapítványra, amelynek révén szerinte nemcsak a földeket, erdőket akarják „eltulajdonítani”, hanem a hagyományos lófajtákat is ki akarják sajátítani. Hajlandó megakadályozni a nemzeti vagyon lenyúlását? – kérdezte.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felidézte azt, hogy a mezőhegyesi ménesbirtokot – amely a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerül – az LMP szövetségesei adták el, a mostani kormány vásárolta vissza.
Hozzátette: szintén az LMP szövetségesei, a volt kommunisták akarták, hogy jogi személyek is földet szerezhessenek, amit a Fidesz-KDNP akadályozott meg, így most sem kerülhetnek alapítványi tulajdonba a földek.
Schmuck Erzsébet válaszában durva dolognak nevezte, hogy kétharmados többséggel szavaznak majd az alapítványokról. Az pedig elfogadhatatlan, hogy az alapítói jogokat megkapja a kuratórium, amelyet Fidesz-katonákkal ültetnek tele. Az alapítványok bármit csinálhatnak a vagyonnal, bagóért eladhatják; ez az emberek meglopása – hangoztatta.
A ménesbirtokra kitérve közölte, ha valaki privatizálja a birtokot, azért befolyik valamennyi pénz az államkasszába. Önök nem privatizálják, hanem ingyen odaadják egy alapítványnak, ez szégyen – fogalmazott.
Orbán Viktor szerint a kormány nem adja magántulajdonba az állami egyetemeket, az alapítványok vagyona pedig csak közcélra, oktatási tevékenységre fordítható.
Beszélt arról is, hogy a 2010-es választási győzelem után az volt az első dolga, hogy elment Moszkvába, mert az LMP szövetségesei „kijátszották” a Mol 25 százalékos tulajdonrészét egy orosz cégnek, azt kellett visszaszerezni. Ezt a vagyont most nem privatizálják, hanem beteszik a magyar egyetemekbe. Ez így van jól – tette hozzá.
Szabó Tímea (Párbeszéd) közölte, Magyarországon 26 ezren haltak meg a koronavírus miatt, ez lakosságarányosan a legmagasabb szám a világon. Felidézte, hogy a miniszterelnök szeptemberben azt ígérte, hogy aki megbetegszik azt meggyógyítják, ha pedig mégsem, a kormány vállalja a felelősséget.
Az ellenzéki politikus szerint szoros összefüggés van a magas halálozás és aközött, hogy a kormány az elmúlt 10 évben lepusztította az egészségügyet. Ki vállalja a felelősséget azért, hogy Magyarország a legrosszabbul teljesített a világon? A miniszterelnök vagy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere? – kérdezte.
Orbán Viktor miniszterelnök közölte,
a baloldali képviselők nem mondanak igazat. Az uniós nyilvántartások pontosan feltárják, mi a helyzet
– tette hozzá.
Kifejtette, az országok különböző elvek szerint vezetik a nyilvántartásokat. Magyarországon mindenkit a koronavírus miatt elhunytnak tekintenek, aki halála pillanatában fertőzött volt – magyarázta. Elmondta, a többi ország csak azokat sorolja a koronavírus miatt elhunytak közé, akik a Covid-fertőzés miatt haltak meg.
Ezt a különbséget küszöböli ki az EU nyilvántartása – mondta. Szerinte Magyarország az európai összevetésben „a középmezőnynél hátulról – a legjobb pozíciótól számítva – a kilencedik helyen található”.
Szabó Tímea viszonválaszában közölte, a miniszterelnök hazudik, és nem hajlandó elismerni, hogy semmi mással nem foglalkozott az elmúlt egy évben, mint a lopással, az emberek megvezetésével és az ellenzék elleni hergeléssel.
Szólt arról is, hogy annál nagyobb álhírgyártás nincs, minthogy a kormány meghamisította a vakcinák hatékonyságáról szóló tanulmányt. Karikó Katalin mondta azt, hogy önök hazudnak – hangoztatta.
Orbán Viktor elmondta, a kormány minden erejét megfeszítve azért dolgozik, hogy legyen elegendő vakcina és azt eljuttassák oda, ahol azokat be tudják adni az embereknek.
Háborús időket leszámítva ilyen logisztikai műveletet egy országban szinte soha nem kell végezni – jegyezte meg. A miniszterelnök szerint a halál ellen, a fertőzés ellen csak az oltás segít – közölte oltásellenességgel vádolva az ellenzéket.
Budai Gyula (Fidesz) felidézte, a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki „Gyurcsány Ferenc adócsaló, bűnöző ügyvédjét, Czeglédy Csabát”, Az ördög ügyvédje blogon megjelentek miatt indult zsarolási ügyben. Elmondta, a bloghoz tartozó Facebook-oldal hirdetéseinek költségét az ügyvéd svájci bankszámlájáról fizették.
Közölte,
Czeglédy ugyan tagadja a vádakat, de „a Facebookon mindenki tudja”, hogy egy hivatalos oldalt kizárólag olyan valaki tud hirdetni, aki annak az oldalnak az adminisztrátora.
Közölte, a hatóságok kimondták, a pénz nyoma Gyurcsány Ferenc ügyvédjéhez vezet. Ki állhat Az ördög ügyvédje blog mögött? – firtatta.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a gyanúsítás a nyomozás során beszerzett bizonyítékokon alapul. Jelezte azt is, jogsegéllyel fordultak az ügyben az Egyesült Államokhoz és Svájchoz.
Feltette a kérdést, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja miért védi ennyire az adócsaló ügyvédet. „Ausztriai bankszéfek, svájci számlák, aranyrögök, deviza. Ez a mai baloldal” – fogalmazott.
Steinmetz Ádám (Jobbik) a tao-pénzek felhasználását nem sikertörténetnek, hanem rémtörténetnek nevezte.
Úgy fogalmazott: márciusban a hazai rendezésű Európa-bajnokságon az U21-es válogatott leszerepelt, pedig az elmúlt tíz évben több száz milliárd forintot költöttek arra Magyarországon, hogy a fiatalokat megtanítsák focizni. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy elégedett a labdarúgóklubok utánpótlás-nevelő teljesítményével?
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában hangsúlyozta:
egyetlen sportág esetében sem a képviselők vagy a kormány viselnek felelősséget,
a magyar sport szervezésének ugyanis alapelve, hogy a sportágak szakmai kérdéseiért a szakszövetségek felelősek.
Kiemelte: a kormány minden sportágnak segítséget nyújt, nyolc éve tizenhat szövetséggel kötöttek sportágfejlesztési megállapodást, és az a céljuk, hogy az utánpótlás minél több fiatal magyar számára biztosítson kulturált sportolási lehetőségeket.
Steinmetz Ádám félőnek nevezte, ha nem változtat a kormány a rendszeren, és nem vonják vissza azokat, akik a sportolókban nem a tehetséget, hanem a pénzszerzési lehetőséget látják, összeomlik a magyar sport. Orbán Viktor szerint a kormánynak a sportágak támogatását elsősorban nem a klubokon hanem a szakszövetségeken keresztül kell biztosítani.
Simicskó István (KDNP) azt mondta: a baloldal bizonytalanságot kelt az oltások körül, kamuvideókat gyárt, bitcoint bányászik és folyamatosan támadja a kormány védekezését.
Emellett baloldali polgármesterek akár Újbudán, akár a VIII. vagy a III. kerületben önkormányzat számára fontos vagyont – többek közt Gellért-hegyi villát, a volt Gellért téri házasságkötő termet és az albertfalvai piacot – kívánnak értékesíteni.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: a XI. kerületi polgármester egyike volt azoknak, akik külön sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy bizonyos vakcinákkal az emberek ne oltassák be magukat.
A baloldalt jellemző oltásellenesség önkormányzati szinten is megnyilvánul
– mondta. A tárcavezető kiemelte: a rendkívüli jogrendben biztosított jogokat sokszor használják arra önkormányzati vezetők, hogy olyan ingatlanokat értékesítsenek, amelyek korábban fontos bevételt jelentettek az önkormányzatok számára.
Simicskó István tudatos és célzott kiárusításnak nevezte a folyamatot, és úgy vélte, hogy 2019-ben nem erre kaptak felhatalmazást az önkormányzati vezetők.
Gulyás Gergely egy lakás esetében helyesnek nevezte, ha a bérlők válnak tulajdonosokká, az önkormányzat működéséhez jelentős bevétellel hozzájáruló ingatlanok eladását azonban rendkívül megfontolandónak, sőt ellenjavalltnak minősítette.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) felidézte: vasárnap jelent meg a Magyarországon alkalmazott koronavírus elleni vakcinák utáni megbetegedéseket és halálozásokat összesítő táblázat a kormány honlapján. Az ellenzéki politikus szerint ezzel elbizonytalanítják azokat, akik eddig nem regisztráltak a védőoltásokra.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte:
a táblázat nem tudományos szakcikk, és minden sora valós.
Azért tették ki, hogy a magyar emberek lássák, hogy minden vakcina biztonságos és hatékony, és hogy cáfolják azt a baloldali szakpolitikusi állítást, miszerint jobb a fertőzést elkapni, mint bizonyos vakcinákat beadatni.
A táblázat pont az oltásellenes retorika cáfolata – hangsúlyozta. Bangóné Borbély Ildikó szerint a táblázat azt sugallja, hogy a nyugati vakcina kevésbé jó. Rétvári Bence szerint azonban a statisztika azt mutatja, hogy minden oltás megvéd a járvánnyal szemben.
A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) azt mondta, örült volna, ha legalább annyi elhangzott volna, amit Bándi Gyula, a jövő nemzedékek védelmét ellátó biztoshelyettes mondott a javaslatról.
Az ombudsmanhelyettes szerint ugyanis a jogszabály jelen formájában alaptörvényellenes. A javaslatot nem egyeztették megfelelően, és az nem szól másról, mint az önkormányzatok jogkörének csorbításáról – összegzett.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: nem követte el a képviselő, hogy „túlszakmázza” a felszólalását. Ugyanis az ellenzéki párt képviselői nem vettek részt a törvényalkotási bizottság ülésén, ahol módosító javaslatot fogadta el a biztoshelyettes felvetései alapján.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a javaslat nem szakmai, hanem politikai indíttatású és sok tekintetben csökkenti az önkormányzatok hatáskörét. Jelezte: elutasítják a módosítást, arra nemmel fognak szavazni.
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, a javaslatba bekerült, hogy Újbudán, a Hamzsabégi sétány közlekedési övezetből zöldövezeti besorolású legyen. Az itt élők életminőségében ez egy nagyon fontos változás lehet, és az itt található park fejlesztése érdekében mindent megtesznek – jelezte.
Orbán Balázs zárszavában elmondta: mindannyiunknak fontos a zöldterület és annak 21. századi módon történő fejlesztése. Amikor cselekedni kellene, zöldterületi fejlesztési terveket kellene végig vinni, akkor az derül ki, az ellenzék beszédben jó, tettekben gyengén teljesít – mondta, és példaként Budapestet hozta.
Szerinte a javaslatban nincs olyan pont, amit ne lehetne támogatni, pont a legkisebb településeknek igyekeznek segíteni.
A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
A közbiztonság erősítése érdekében az egyes rendészeti igazgatási törvények módosításához nem volt hozzászóló. Kontrát Károly belügyi államtitkár azt kérte, hogy a képviselők támogassák a javaslatot.
A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről szóló törvénymódosításról Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő elmondta: a javaslat közvetlenül a nemzetiségek jogairól szóló törvényt is módosítja, azaz a nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő köznevelési intézmények ingó és ingatlanvagyonának eredeti tulajdonosra való visszaszállásának garanciális feltételeit pontosítja.
A 104 érintett köznevelési intézmény több mint 90 százalékban a tulajdonjog átadása vagy lezárult vagy néhány héten belül megtörténik, 8-10 intézménynél van egyedi probléma, ahol hosszabb időt vesz igénybe az átadás – jelezte.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a javaslatban megfogalmazott célok közül sokkal egyetértenek, azok támogatandók, ugyanakkor sok aggodalmuk is megfogalmazódik. Felvetette, hogy az állami milyen módon szervezi ki a közvagyont, hiányoznak a garanciális elemek, a javaslatot ezért nem tudják támogatni.
Z.Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a javaslatban az állami vagyonelemek átjátszása zajlik ismét. Nem önmagában az alapítványi forma ellen vannak, azzal van a gondjuk, ahogy a kormány teszi ezt. Azt látja, hogy Magyarország kormánya elkezdett készülni a saját bukására, és eközben egy IMF-hitel nagyságú összeggel terhelik a költségvetést és az emberek pénztárcáját – mondta.
Fónagy János (Fidesz) zárszavában kérte az Országgyűlést a törvényjavaslat támogatására. Közölte: jellegéből adódóan különböző időtartamú előkészítés után törvényhozási fázisba jutó ügyeket tartalmaz az előterjesztés.
A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvényjavaslatról Héjj Dávid (Fidesz) elmondta: hatóság feladatkörébe kerülnek az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával, a felszámolói névjegyzék vezetésével és szabályozásával, a szerencsejáték-szervezés és a dohánytermék kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatok.
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint az elmúlt tíz év egyik leggyalázatosabb javaslata ez, mert szerinte fontos kormányzati funkciókat szerveznek ki. Úgy fogalmazott: egy párhuzamos hatalmi struktúrát, „mélyállamot” építenek ki, és közölte, hogy az LMP frakciója nemmel fog szavazni.
Héjj Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy bár a hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, a testület kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint egy párhuzamos államapparátust épít ki a kormány. A kormány célja az, hogy minél nagyobb vagyonelemeket tudjon a saját ellenőrzésébe vonni, és az alatt tartani, illetve minél több embert tudjon „bebetonozni” pozíciókba.
Az előterjesztő képviseletében Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: egy olyan intézményrendszer létrehozása a cél, amelyik megerősíti a fogyasztóvédelmi, hatósági, ellenőrzési és felügyeleti jogköröket, és a köz érdekét szolgáló erős és egységes szabályozó állami szerepvállalást biztosít.
A hatóság képes lesz gyorsabban és hatékonyabban reagálni a gazdasági és társadalmi folyamatokra, ráadásul mindezt úgy, hogy valódi bürokráciacsökkentés is megvalósul – mondta.
A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
Fazekas Sándor (Fidesz) kiemelte: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat egy olyan sajátos alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyonnal és az ebből származó jövedelemmel a meghatározott közfeladatok ellátása érdekében a közfeladathoz rendelt vagyonjuttatás és finanszírozás mellett professzionális vagyonkezelést folytat.
Keresztes László Lóránt (LMP) ismertette a napirendhez benyújtott hét módosító javaslatát, melyek közül kiemelte, hogy az alapítói jogokat ne lehessen továbbadni a kuratóriumoknak, az alapítványok ellenőrzését ne a kuratórium által megbízott szervezet végezze, és a kiszervezett vagyonnal kapcsolatos célokat is határozzák meg.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára hangsúlyozta: közfeladat ellátással terhelt vagyont adnak át a közcéllal létrehozott vagyonkezelő alapítványoknak. Semmiféle magánvagyon nem keletkezik, a vagyont csak arra a célra használják fel, aminek elérése érdekében az Országgyűlés létrehozta az alapítványokat – tette hozzá.
Kiemelte: az alapítványok kuratóriumaiba olyan emberek kerülnek, akik a helyi gazdaság, akadémiai szféra és a közélet meghatározó tagjai, és nem pártpolitikai szempontok dominálnak. Erre példaként hozta Veres Pál miskolci baloldali polgármestert, vagy Szili Katalin korábbi házelnököt.
A vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.
A Hauszmann Alapítványról és az annak részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság előadójaként Fazekas Sándor (Fidesz) azt emelte ki: a testület támogatta az előterjesztést, amelynek célja a kiváló építész életművének és hagyatékának megtartása és gondozása, egységes gyűjteménnyé rendezése, emlékháza létrehozása.
Hozzátette: az alapítvány emellett támogatási programot indít a hagyományos mesterségeket gyakorlók számára. Képviselői hozzászólás hiányába az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát. Ezt követően Schanda Tamás a törvényjavaslat támogatására kért valamennyi képviselőt.
A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitája során Fazekas Sándor (Fidesz) kiemelte: ez év elején tíz intézmény – köztük a szegedi egyetem – szenátusa döntött a közalapítványi átalakítás mellett.
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő megjegyezte, a közalapítvánnyá alakuló egyetemeknél fontos, hogy a fenntartóváltás után a nemzetiségi képzésekkel kapcsolatos kérdésekben ki kelljen kérni az Országos Nemzetiségi Tanács álláspontját.
Szabó Sándor (MSZP) – szegediként – arról beszélt: ez a fenntartóváltás nem a közjót szolgálja, hanem azt, hogy „örök időkre szóló kuratórium fogja a fenntartói jogokat gyakorolni”.
Kifogásolta, hogy a kormány semmilyen formában nem egyeztetett a várossal a tervezett átalakulásról. Keresztes László Lóránt (LMP) szerint ez nem fejlesztés, modellváltás, hanem az egyetemek és vagyonuk kiszervezése és politikai irányítás alá helyezése.
Hozzátette, a kormányzat 2010 óta folyamatosan támadta a felsőoktatást; szerinte a cél most a területre érkező források feletti ellenőrzés megszerzése. Fazekas Sándor (Fidesz) azt hangoztatta: a kuratóriumok tagjai nem politikai kinevezettek, az alapítványi struktúrával pedig bővülni fog az egyetemek autonómiája.
A vita lezárása után Schanda Tamás furcsának nevezte, hogy a baloldal azzal vádolja a kormányoldalt, hogy nem tiszteli és támogatja kellő mértékben a felsőoktatást, miközben ők maguk nem tisztelik ezen intézmények autonómiáját, szabadságát, semmibe véve például egyetemek szenátusának döntését.
Hozzátette: a testületek tagjai azon munkálkodnak, hogy minél jobb helyzetbe hozzák az általuk vezetett felsőoktatási intézményt. Szerinte az ellenzék álságos politikát folytat, egyetem- és autonómiaellenes.
A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság képviselőjeként Fazekas Sándor (Fidesz) azt hangoztatta: ez az átalakulás is a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján végrehajtott átalakulás, amely annak érdekében szükséges, hogy az intézmény alapítványként működhessen tovább.
Mivel egyetlen képviselő sem jelentkezett szólásra, az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.
A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában is a modellváltással érvelt a törvényalkotási bizottság álláspontját képviselő Fazekas Sándor (Fidesz).
Megemlítette: az intézmény a hazai nukleáris ipar tudásplatformjának szervezője, egyik legfőbb tudásbázisa.
További felszólalók híján Hiller István a vitát lezárta.
A címlapfotó illusztráció.
