×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Zárónapjához érkezett a parlament aktuális ülése

 

Megemlékezéssel kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése, majd napirend előtti felszólalások következtek.Cikkünk frissül.

Az Országgyűlés megemlékezést tartott a Felvidékről kitelepítettek emléknapja alkalmából. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke elmondta: azokra a magyarokra emlékeznek, akiket szülőföldjükről, a Felvidékről Magyarországra telepítettek át. A II. világháború után egyeztek meg az újonnan alakult Csehszlovákia esetében a magyar és német kisebbségeket érintő lakosságcseréről, amelyet úgy oldották meg, hogy annyi magyart telepítettek át, ahány szlovák nemzetiségű kívánt önként áttelepülni – emlékeztetett.

Hozzátette: az erről szóló egyezményt 1946-ban írták alá.

Kiemelte: őrzik azoknak az emlékét, akiknek a sorsa ekkor megpecsételődött, és új hazájukban kényszerültek az életüket újrakezdeni.

Párbeszéd: Azt kell kitüntetni, aki életeket ment


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) hangsúlyozta: olyan Magyarországra van szükség, ahol nem az kap kitüntetést, aki megosztja a nemzetet, hanem aki életeket ment.

Emlékeztetett: teret neveztek el a fővárosban Puczi Béláról, aki egy hős volt, mert sok erdélyi magyar életét mentette meg, megvédte a marosváráshelyi magyarokat a felhergelt csőcseléktől. Eddig nem sok elismerést kapott, pedig sok ilyen roma hősre lenne szükség, hogy csökkentsék az előítéleteket, sztereotípiákat – vélte. Hozzátette: Puczi Béla cigány és magyar volt.

Közölte: ugyanakkor Gulyás László szegedi professzor kapott elismerést, pedig megengedhetetlen kijelentéseket tett, és nem is kért bocsánatot. Kijelentései nem nemzeti, konzervatív értékrendre vallanak, hanem egy letűnt kor értékrendjére – fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, valóban jó, amikor cigány példaképekről, hősökről lehet beszélni, és amikor egy nemzeti sorsfordulópontról van szó, a cigány hősökről is megemlékeznek. Amikor a 100 Tagú Cigányzenekart kirakták a gyakorlóhelyéről, hallgatás volt a baloldalon, és a mostani felszólalás akkor lenne hiteles, ha a képviselő akkor is szót emelt volna – mutatott rá.

Megjegyezte: amikor politikai túlélésről van szó, a képviselő pártja összefog a Jobbikkal, amelynek alapfilozófiája volt mindaz, amit egy egyetemi előadással kapcsolatban a képviselő most elutasít.

LMP: Problémás a diplomataképzés a Fudan Egyetem budapesti campusán


Ungár Péter (LMP) szerint problémát jelenthet, hogy a sanghaji székhelyű Fudan Egyetem budapesti campusán diplomataképzés is lesz. Egy külföldről finanszírozott és felügyelt diplomataképzés jelentősen sérti a nemzeti szuverenitást – vélekedett.

Közölte: nagyobb forrásösszegből és több embert képeznek majd ott, mint az összes többi hasonló képzési helyen Magyarországon. Felvetette, hogy az ott végzettek részt vesznek-e majd a magyar diplomáciai kar munkájában, dolgoznak-e majd EU- és NATO-intézményekben.

Megjegyezte: a kormány mindenben a nemzeti szuverenitás csökkenését látja, ebben viszont nem, ami kettős mércére vall.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: furcsa, amikor a baloldal felsőoktatási kérdéseket kezd feszegetni, hiszen a baloldal tandíjat akart a felsőoktatásban és PPP-konstrukciókkal eladósította az egyetemeket. Ezzel szemben a kormány vagyonhoz juttatja őket, jobb működést tesz lehetővé – magyarázta.

Úgy vélte, Magyarországnak érdeke, hogy a felsőoktatás jobb legyen, hogy megjelenjenek olyan felsőoktatási intézmények, amelyek a nemzetközi versenyben is kimagasló eredményeket érnek el. A Fudan Egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, jó, hogy Magyarországot választotta, hogy Kínán kívül először campust hozzon létre – közölte. Hozzátette: az ország jól jár ezzel, a magyar fiatalok és kutatók érdekét is szolgálja.

DK: Töröljék el az oltási regisztrációt!


Oláh Lajos (DK) a koronavírus elleni oltásra történő regisztráció eltörlését sürgette a kormánynál. Szerinte a mélyszegénységben élőket a koronavírus-járvány sokkal brutálisabban érinti, mint tehetőseket, és oltottság szempontjából is sokkal rosszabb helyzetben vannak.

Hozzátette: ezek az emberek sokszor internet hiányában nem tudnak regisztrálni, de sokszor kitöltés is problémát jelent számukra.

Javasolta, hogy a kormány szabaduljon meg a regisztrációnak álcázott adatgyűjtéstől, vagy segítse a folyamat gyorsítását, nyissanak a stadionokban oltópontokat, vonják be az önkormányzatokat.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányhivatalok is segítik a leginkább kiszolgáltatott emberek regisztrációját, a 60 év felettiek pedig levélben is jelentkezhetnek oltásra.

Szerinte turbó fokozatra kapcsolt az cinizmus és képmutatás, amit az ellenzék oltásokkal kapcsolatban művel. Miközben az ellenzéki politikusok széles körben megkapták az oltást, a nyilvánosságban az oltási program ellen vannak – hangoztatta.

Azt firtatta, hogy az ellenzék felmérte-e, mivel járna az, ha nem lenne regisztráció. Szerinte tömegek zúdulnának a háziorvosi rendelőkre.

Kitért arra, hogy az ellenék határozati javaslatban tiltotta volna meg a kínai vakcinák használatát, és az orosz oltást is ellenzi, így a baloldal az elmúlt hetekben egymillió vakcinától fosztotta volna meg a magyarokat. Ez nem oltáspártiság, ez tőről metszett, feketeöves, okleves, doktori fokozattal ellátott oltásellenesség – fogalmazott. Szorgalmazva a határozati javaslat visszavonását azt mondta, a járvány közepén az egész baloldal az oltás ellen kampányol.

MSZP: Legyen adómentes a minimálbér!


Tóth Bertalan (MSZP) szerint akinek a legkevesebb jut, attól nem szabad elvenni, a Fidesz-kormány mégis megadóztatja a minimálbért: a kormány a minimálbérből élőktől ugyanakkora adót szednek be, mint Mészáros Lőrinctől. A képviselő javaslatot tett a minimálbér adómentességére, szerinte így 25 110 forinttal több maradhatna az érintettek zsebében havonta. Elmondta, javaslatuk szerint a munkavállaló a 15 százalékos szjával megegyező adójóváírást kapna. Az adójóváírás a mediánbérig, 321 ezer forintig "fogyna el", ezzel 2,3 millió dolgozó járna jól – fejtette ki.

Az adócsökkentés mértékét 250-300 milliárd forintra becsülte. Szerinte pénz lenne rá, hiszen a magyar kormány a kínai egyetemet és a Mathias Corvinus Alapítványt is 500-500 milliárd forinttal támogatja.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint furcsa, hogy a baloldal adócsökkentésről beszél, hiszen amikor kormányon voltak, adót emeltek, sanyargatták az embereket és devizahitelbe kergették őket.

Hozzátette: ez nem csak a múlt, az ellenzék most is ezt akarja csinálni, többkulcsos adót akar bevezetni, növelni akarja a társasági adót. Kitért arra, hogy míg a baloldali kormányok alatt 23 500 forinttal emelkedett a minimálbér, a nemzeti kormány 2010 óta 127 százalékkal, több mint a duplájára emelte a minimálbért.

Jobbik: A kormány bizonytalanítja el az embereket


Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány állításával szemben nem az ellenzék, hanem maga a kormány a felelős a koronavírus-járvány nyomán Magyarországon kialakult súlyos helyzetért. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány van döntési helyzetben és nem az ellenzék. Hozzátette: a társadalom azért van bizonytalanságban, mert a kormány több mint egy éve, napról napra rossz döntéseket hoz és összevissza beszél sületlenséget. Amikor nem kellett volna zárni, zártak, amikor nem kellett volna nyitni, nyitottak, amikor tesztelni kellett volna, nem teszteltek – sorolta.

Úgy összegzett: a kormány elhibázott válságkezelése, alkalmatlansága miatt van bizonytalanság és félelem az emberekben. Amit elkövettek, az bűn, ami büntetést érdemel – hangoztatta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a koronavírus ellen az oltásokkal lehet harcolni és az oltási versenyben Magyarország nem áll rosszul. Célegyenesben vagyunk, a beoltottak száma 2,9 millió – mondta.

Sikeresnek ítélte a magyar válságkezelést is a GDP-adatokra, illetve a növekedési kilátásokra hivatkozva. Úgy látja, az ellenzék nem érti mi a probléma; élet-halál küzdelem zajlik és az ellenzék a politikai pecsenyéjét sütögeti.

KDNP: Küzdeni kell, hogy Európának ne csak keresztény múltja, hanem jövője is legyen


Latorcai János (KDNP) arra emlékezett, hogy 70 éve írták alá Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló szerződést, ami az egyik legelső lépés volt a Európai Unió létrejötte felé. Szerinte ugyanakkor ma az alapító atyák által legfontosabbnak tartott keresztény alapokat becsüli meg legkevésbé a nyugat-európai vezetés és elit. Sőt a keresztény értékeket tudatosan és szisztematikusan igyekeznek kiszorítani a hétköznapokból, miközben a kollektivista, multikulti és antirasszista mozgalmak erőszakos tüntetéseikkel, a múlt átírására irányuló törekvéseikkel mindent megtesznek az európai kultúra felszámolására.

Szerinte minderről nyugaton már beszélni sem lehet büntetlenül, amit Petry Zsolt – a Hertha BSC volt kapusedzőjének – esete is mutat. Úgy vélte: az alapító atyák személyes életútja és a vezetésükkel végbement európai szellemi és gazdasági megújulás arra kötelez, hogy erőnket megfeszítve küzdjünk azért, hogy Európának ne csak keresztény múltja, hanem keresztény jövője is legyen.

Orbán Balázs államtitkár válaszában úgy vélekedett: az EU egy történelmi tapasztalatokra adott innovatív válasz volt, azonban Brüsszel most veszít világpolitikai súlyából, gazdasági teljesítménye csökken, gondolatiságában kiüresedett és politikáját válságkezelési és külpolitikai fiaskók jellemzik. Hangsúlyozta: segíteni kell Európát visszatalálni azokhoz az értékekhez, amelyek sikeressé tették, és kritikussá tenni azokkal az eszmékkel szemben, amelyek ma szabadságot veszélyeztetik.

Fidesz: A baloldal hagyja abba az emberek félrevezetését az oltásokkal kapcsolatban!


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a kormány járványkezelését és a magyar oltási program sikerét méltatta. Hangsúlyozta: a keleti vakcináknak a köszönhetően Magyarországon közel 30 százalékos az átoltottság,  más európai országok ennek felét sem érik el. Ugyanakkor szerinte nem lehet szó nélkül elmenni a baloldal aljas és kétszínű kampánya mellett, amelynek során másokat lebeszélnek a keleti oltásokról, magukat viszont beolttatják.

Arra szólította fel a baloldalt, hogy hagyja abba a szánalmas szélkakaskodást és az emberek félrevezetését az oltásokkal kapcsolatban.

Magyar Levente, a külügyi tárca államtitkára azt emelte ki: ha az elmúlt 10 évben a kormány nem vette volna komolyan a keleti irányú kapcsolatok építését, akkor most keleti vakcinák sem lennének Magyarországon.

Úgy értékelt: a balodlal megint a legkritikusabb időszakban támadja hátba a nemzetet. Szerinte azt a traszparenciát, amivel a halottak számát kezelik Magyarországon a hatóságok, méltatni kellene, nem pedig megkérdőjelezi.

Jobbik: Nem tartja a kormány korainak az iskolák nyitását?


Csányi Tamás (Jobbik) felszólalásában felelőtlenségnek nevezte az iskolák április 19-ie újranyitását, amit a Magyar Orvosi Kamara, a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az ADOM diákmozgalom sem tart jó ötletnek. Úgy fogalmazott: az egészség megőrzése és a fertőzés esélyének minimalizálása a legfontosabb kellene, hogy legyen a pandémia idején.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a kormány biztosította a szakszervezetek azon követését is, hogy a pedagógusokat soron kívül oltsák be az iskolák újranyitását megelőzően. Hozzátette: szociális otthonokban tapasztalatok alapján azt látni, hogy már az első oltás is nagyfokú védettséget nyújt.

MSZP: Mikor egyszerűsítik a fogyatékossággal élőket érintő bürokratikus szabályokat?


Gurmai Zita (MSZP) kiemelte: a járvány alatt nagykorúvá vált halmozottan fogyatékos fiatalok sok problémába ütköznek az ügyintézés során. Azt mondta: bőven van még tennivaló, ha egy halmozottan fogyatékos embernek csak azért kell újra igazolnia, hogy még mindig halmozottan fogyatékos, mert betölti a 18 éves kort. Az ellenzéki politikus mások mellett azt kérdezte, miért nem tájékoztatják időben az érintett családokat a nagykorúvá váláskor szükséges változásokról, teendőkről.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: a család- és gyermekjóléti központokban létrehozott információs és koordinációs pontokon már 22 településen egy helyen érhetők el a speciális információk, és a fogyatékossági tanácsadó az ügyintézésben is segítséget nyújt. Hozzátette: az Egységes Fogyatékosügyi Információs Portál is naprakész információkat nyújt.

DK: Miért kell Magyarországnak a kínai egyetem?


Arató Gergely (DK) szerint a kormány egy értékes telket, jelentős közpénzt, jogi garanciákat, valamint egy nagy összegű kölcsön fedezetét ajánlja a kínaiaknak, ha Magyarországra hozzák a Fudan egyetemet. Ez azzal jár, hogy elveszik a helyet a diákvárostól, amely magyar diákok számára jöhetett volna létre a budapesti felsőoktatás helyzetét javítva – mondta.

Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a baloldali politikus azt kéri számon a kormányon, hogy a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye Magyarországon akar campuszt nyitni. Kiemelte: a kormány minden olyan felsőoktatási intézményt örömmel vár a világ bármely pontjáról, amely vezető helyet foglal el a nemzetközi rangsorokban.

LMP: Hogyan nyújtanak segítséget a családon belüli erőszak áldozatainak?


Hohn Krisztina (LMP) kiemelte: a koronavírus-járvány miatt jelentősen emelkedett a főként nők és gyermekek elleni családon belüli erőszak, és a bezártság miatt a bántalmazottak sokkal nehezebben tudnak segítséget kérni. A gyermekek, de a felnőttek esetében is vannak olyan helyzetek, amikor az előírt segítségnyújtási utak nem működnek. Ezért azt kérdezte, hogyan próbál segíteni a kormány azoknak, akik nem mernek, nem tudnak segítséget kérni.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy január elsejétől nemcsak akkor kaphat segítséget, ha maga keresi fel az áldozatsegítő központokat, hanem információk alapján az áldozatsegítő szolgálat is felveheti a kapcsolatot az áldozattal. Emellett a hét minden napján éjjel-nappal elérhető áldozatsegítő vonal ingyenesen hívható anonim módon is, emellett a vansegitseg.hu weboldalon, illetve ismert színészek bevonásával videópodcast sorozatban is tájékoztatnak – tette hozzá.

Párbeszéd: A pedagógusok még nem védettek


Tordai Bence (Párbeszéd) szerint az, hogy beoltottak néhány pedagógust, nem jelenti, hogy ők már megszerezték a védettséget. Azt mondta: nem védettek a tanárok, nem védettek a diákok és szüleik sem. Az iskolákból gócpontok lesznek, és mivel a 25-49 éves korosztályban csak 15 százalék körüli az átoltottság, ez nem védi meg a szülőket attól, hogy megbetegedjenek – vélekedett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: az oltás életet ment, ezért az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban minél több embert beoltsanak. Az államtitkár szerint az ellenzéki politikusnak vállalni kell a felelősséget azért, hogy megpróbálta az embereket lebeszélni az orosz oltásról, miközben önmagának beadatta, mert tudta, hogy az egészségét ezzel megvédi.

Fidesz: Összekötik-e a 2-es metrót a HÉV-vel?


Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy a XVI. kerületiek és a zuglóiak számára az egyik legfontosabb fejlesztés a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése, mert ez a lépés radikálisan növelné a közösségi közlekedés kapacitásait. A jelenlegi fővárosi vezetés nem folytatta az előző városvezetés által tett előkészületeket – bírált, hozzátéve, a kormány most újra forrást biztosított a HÉV és a metró összekötésére.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte, hogy a kormány, ahogy az elmúlt években, úgy a következő évtizedben is nagyon sok, a tömegközlekedést modernizáló fejlesztés elindítását tervezi Budapesten.

A kabinet 4,6 milliárd forintot biztosít a képviselő által említett beruházás előkészítésére, van esély rá, hogy a kivitelezés a következő uniós ciklusban lezáruljon – közölte. Amikor a projekt véget ér, akkor Gödöllőről 25 perc alatt el lehet majd jutni a Deák térre – emelte ki az államtitkár.

Független: Miért nincs új drogellenes stratégia?


Farkas Gergely (független) azt mondta, hogy az Országgyűlés 2013-ben fogadta el a Nemzeti Drogellenes Stratégiát, ami 2020-ban lejárt és azóta sincs hír újabb stratégiáról.

Miért nincs új stratégia? – tette fel a kérdést a politikus.

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában egyetértett a drogok elleni fellépés fontosságával. Emlékeztetett arra a 2018-ban elfogadott kormányhatározatra, amelynek része a 2019-2030-as nemzeti egészségügyi program. Ebben szerepel a nemzeti mentális egészségügyi program, aminek egyes tézisei alapján a kábítószerek elleni fellépést is lehet tervezni – emelte ki.

Jobbik: Szükség van az M10-es útra


Nunkovics Tibor (Jobbik) felhívta a figyelmet, hogy a kormány nemrég jelentette be az M100-as út megépítését. A kivitelezést alapvetően támogató képviselő azt kérdezte, mi történik, ha az M0-ásról érkezők nem fogják egész Budapestet megkerülni, mi történik a főváros és Piliscsaba közötti szakasszal, ha ott megnövekszik a forgalom?

Éppen ezért az M10-esre is szükség lenne – jelentette ki.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy az M100-as megépítésével az Esztergomban és a térségben élők régi igénye válik valóra. Ezzel fontos lehetőségek nyílnak meg a települések vállalkozásai előtt, az ott élők pedig gyorsabban és biztonságosabban juthatnak el akár a fővárosba, akár az ország más térségeibe – jelentette ki.

MSZP: Hogyan kárpótolják az egészségügyben dolgozókat a munkájukért?


Gurmai Zita (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormányzat hogyan kíván kárpótolni az egészségügyben dolgozókat az áldozatos munkájukért? A politikus szavai szerint az ágazat csak azért működik, mert az ott dolgozók munkája még a felszínen tartja.

A leterhelt egészségügyi dolgozók megérdemlik, hogy a járvány elmúltával visszakapják a feláldozott szabadidejüket – jelentette ki.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy fogalmazott: valóban le a kalappal az egészségügyben dolgozók előtt. Hozzátette, nálunk gazdagabb országokban a szociális intézményekben magukra hagyják az időseket és nem tudják ellátni a betegeket a kórházakban.

Az erkölcsi elismerés mellett az anyagi elismerés a legfontosabb. Ezért 2019-2022 között 72 százalékkal emelkedik az ápolók bére, idén radikálisan nőtt az orvosok fizetése és ez a következő években tovább nő, mert megduplázzák a béreket – jelentette ki.

DK: Fel kell újítani az istvántelki felüljárót!


Varju László (DK) arról beszélt, hogy az Újpest és Rákospalota között található istvántelki felüljárót életveszélyes állapota miatt lezárták. A környék lakói ezért a vasúti sínek között bukdácsolva közlekednek, már halálos baleset is történt – mondta.

A felüljáró elbontása helyett annak felújítására van szükség – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt felelte, hogy a megállóhelyre két gyalogos felüljáró vezetett, az egyiket korróziós károk miatt a MÁV lezáratta, a szerkezet nem felújítható, el kell bontani. Az érintett területen azonban a lezárt és életveszélyes állapotún kívül négy kiépített átjáró segíti a biztonságos átkelést – emelte ki.

LMP: Ki ad mentális segítséget az egészségügyieknek?

Hohn Krisztina (LMP) a koronavírusban megbetegedetteket ápoló egészségügyi dolgozóknak adott mentális segítségnyújtásról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét.

Felvetette, készültek-e felmérések, milyen poszttraumás stressz-szindrómával kell küzdeniük az ápolóknak, és azon hogyan tudnak segíteni.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a kormányzat az egyszeri 500 ezer forintos juttatás mellett az ápolóknak 72 százalékos béremelést ad, miközben az orvosfizetéseket duplázza.

Hozzátette: a mentális terhek kezelésében a kórházakban dolgozó pszichiáterek mellett a SOTE szakklinikája által indított telefonos és online segélyszolgálat, a Nyírő Gyula Kórház poszt-Covid ambulanciája, több lelki-segély-vonal és a lelkiegészség-központok hálózata segít.

Párbeszéd: A megbízhatóság fontosabb az adóforintoknál?


Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez címzett kérdésében, hogy az államkincstár vezetőjének esete nem az első, amikor állami csúcspozícióra megbízható elvtársat neveztek ki, és ezért munkaköri leírást módosítottak.

Hangsúlyozta: ehhez a tisztséghez eddig elvárás volt a közigazgatási gyakorlat, megjegyezve, 2017-ben több megyei igazgatósággal rendelkező hivatalt is ide csoportosítottak, ezért is volna szükség ilyen irányú tapasztalatra.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára – az elhangzottakat pártpolitikai kardoskodásnak nevezve – kijelentette, amit a másként gondolkodókat vagy újságírókat fenyegető ellenzék jogállamnak gondol, az nem az.

Hangsúlyozta, az államkincstár a költségvetés pénzforgalmát bonyolítja le, ezért ehhez értő szakembernek kell az élén állnia, az új vezető pedig ennek a kívánalomnak messzemenően megfelel.

Fidesz: Milyen infrastruktúra-fejlesztések várhatóak?


A kormány további vidéki infrastruktúra-fejlesztési lépéseiről érdeklődött Vigh László (Fidesz), megemlítve, az ilyen beruházások egyik eredménye, hogy Európa egyik vezető szállítmányozási cége – közel 16 milliárdos, negyedrészben kormánytámogatással megvalósuló – beruházást hajt végre választókerületében, Zalaegerszegen.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt és a következő években zajló robusztus fejlesztésekről beszélt, célként említve, hogy a 2010 óta látható bővülés ellenére a mainál is több főút fusson az országhatárokig, és az ország bármely pontjáról fél órán belül elérhető legyen a gyorsforgalmi utak hálózata. Nem állunk rosszul ebben – jegyezte meg, majd a 2018 és 2022 között vasúti fejlesztésekre fordított 2500 milliárd forintnyi forrást emelte ki és azokról a vérmes tervekről beszélt, hogy Budapestet gyorsvasút kösse össze a térség nagyvárosaival. Jobbik: miért asszisztál a kormány a Balaton kizsákmányolásához?

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról tudakozódott, miért asszisztál a kormány a Balaton kizsákmányolásához. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt évtizedben sorra jelentek meg azok a beruházások, amelyek az ökológiát is veszélyeztetik és el is veszik a magyaroktól a tavat. A Balaton mindenkié – fogalmazott a képviselő.

Válaszában Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt emelte ki: a kormány különösen elkötelezett a Balaton-part értékeinek megőrzésében és a pihenési lehetőségek megtartásában.

Hozzátette: ennek szellemében készült a 2019-ben életbe lépett területrendezési törvény, amelyet széleskörű egyeztetést követően alkottak meg; ez a partra a legszigorúbb előírásokat tartalmazza, de a távolabbi területek szabályozása is keményebb az országos átlagnál.

DK:  Hány idős ember halt meg amiatt, hogy nem jutott neki lélegeztetőgépes ellátás?


Varga Zoltán (DK) arra várt választ: hány idős ember halt meg úgy, hogy nem jutott lélegeztetőgépes ellátáshoz? Hány idős ember a vírus, és hányan a Fidesz és a kormány áldozata? – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta: szemben sok más európai országgal, Magyarországon minden betegnek, idősnek és fiatalnak egyaránt jut ágy, lélegeztetőgép, személyzet és gyógyszer is. Hozzátette: amíg a kormány lélegeztetőgépeket szerzett be, illetve a nyár folyamán 3643 orvosnak és a 9535 ápolónak nyújtott speciális, a koronavírusos betegek ellátásával kapcsolatos képzést, addig a baloldal a támadta a védekezést, és a magyarokat a vakcinák ellen hangolta.

LMP: Mikor kapnak támogatást az egyéni- és kisvállalkozások?

Csárdi Antal (LMP) azt kérdezte: mikor lesz teljes bértámogatás, és mikor kapnak jövedelempótló juttatást az eddig minden támogatásból kimaradt egyéni vállalkozók és kisvállalkozások?

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: a kormány azt vállalta, hogy a legalább annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a járvány elpusztít. Szerinte a kormány eddigi intézkedései több mint 1 millió 660 ezer embernek tudtak segíteni. Úgy értékelt: a baloldal, a Gyurcsány-koalíció eközben semmit nem tett, sőt ha rajta múlt volna, akkor nem lenne bértámogatás és hitelmoratórium se.

Jobbik: A City 7 ingyenes újság már a kampány kezdete?


Kálló Gergely (Jobbik) a City 7 című ingyenes hetilap megjelenésével kapcsolatban gyűlöletkampánnyal vádolta a kormányoldalt, és azt kérdezte, hogy ez az újság már a kampány kezdete-e.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda államtitkár jelezte: nem tartja feladatának, hogy bármely médium szerkesztőségi munkáját minősítse. Mi nem fogunk szerkesztőségekbe vagy TV-székházba berontani vagy az újságírókat szakmától való eltiltással fenyegetni, mint a

Jobbik szövetségesei – jegyezte meg. Azt ajánlotta a képviselőnek, hogy ha a normálisabb hangnemet és a kevesebb gyűlöletet szeretne, akkor kopogtasson Gyurcsány Ferencnél.

DK: Mikor hallják meg az érintettek hangját érettségi-ügyben?


Bősz Anett (DK) azt kérdezte, mikor hallja meg a kormány az érintettek szavát az érettségi ügyében, tekintettel arra, hogy az idei próbaérettségi eredményei rosszabbak, mint a többéves átlag, illetve, hogy a diákokat egyelőre nem lehet oltani, a tanárokat pedig túl későn kezdték oltani ahhoz, hogy az érettségi kezdetéig megkaphassák a második oltást is.

Rétvári Bence államtitkár válaszában politikai hergelésnek minősítette a képviselő szavait. Emlékeztetett: bár az ellenzék tavaly meg akarta akadályozni az érettségit, a diákok levizsgáztak, úgy hogy nem alakul ki egyetlen járványügyi gócpont sem.

Elmondta: idén is arra készülnek, hogy legnagyobb biztonsági intézkedések – a maszkhasználatra, a távolságtartásra, és a hőmérsékletmérésre vonatkozó szabályok betartása  – mellett alapvetően írásbeli vizsgákat tartsanak. Emellett  vállalták a pedagógusok soron kívüli oltását is.

LMP: A kormány miért nem támogatja a multik profitáthelyezési szabályozásának megalkotását?


Demeter Márta (LMP) azt kérdezte: a magyar kormány miért nem támogatta az EU-s gazdasági miniszterek tanácsának idén februári ülésén a multinacionális cégek profitáthelyezési szabályozásának megalkotását. Miért fosztották meg a magyar embereket több százmilliárd forinttól, amit ma a járvány leküzdésére és a magyar családok megmentésére lehetne fordítani? – tette hozzá.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára szerint ezzel a döntés-előkészítéssel a magyar kormány egy forinttól nem fosztotta meg a költségvetést. Elmondta: egy irányelv módosításáról van szó, a magyar fél pedig – több más európai országgal együtt – úgy véli: a kérdést az adóügyi és nem a számviteli bizottságnak kellene tárgyalnia.

A kérdések elhangzása után Tordai Bence (Párbeszéd) személyes érintettség okán kért szót, visszautasítva, hogy a kormány képviselői az oltásokkal kapcsolatban hazug vádakkal mutogatnak az ellenzékre.

Jobbik: Hogyan javult az öntözés helyzete?


Magyar Zoltán (Jobbik) közölte: már harmadik éve komoly aszályos tavasz sújtja a mezőgazdaságot, és korábban azt ígérte a kormány, hogy komoly reformokat foganatosít az öntözés terén, így nagyobb arányú öntözhetőség lesz elérhető a gazdáknak.

Azt is firtatta, hogy a támogatáspolitikával kapcsolatban tett ígéretek mikor valósulnak meg, mikor lesz igazságosabb a rendszer.

Nagy István agrárminiszter úgy válaszolt, a kormány mindent elkövet, hogy támogassa a magyar gazdákat, a mezőgazdaságot. Megemelték a kárenyhítési alapot és az öntözéssel kapcsolatban is program indult 2018-ban – emlékeztetett. Hozzátette: a minisztériumban zéró tolerancia van a korrupcióval kapcsolatban.

A tárcavezető egyúttal köszönetet mondott a gazdáknak, amiért a járvány idején is mindent megtesznek, hogy friss élelmiszerrel lássák el az embereket.

MSZP: Mi a helyzet az ózdi kórházban?


Varga László (MSZP) az ózdi kórház helyzetéről kérdezett. Az intézmény főigazgatója az olaszországi helyzethez hasonlította az állapotokat - mondta.

Kiemelte: Magyarország nagyon rosszul áll a járvány miatti halálozások tekintetében. A kormány nem hajtotta végre a kellő fejlesztéseket az egészségügyben, nem hozták meg – vagy csak késve – a szükséges intézkedéseket – vélekedett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a baloldal támadta a lélegeztetőgépek beszerzését és a keleti vakcinák behozatalát is.

Közölte: az ózdi kórház az ellátást megoldotta, minden embert ellátott, a szükséges ágyak rendelkezésre állnak, az épület infrastruktúrája megfelelő, a kórház személyzet tekintetében külső segítséget nem kért.

DK: Ki felel a járvány pusztításáért?


Sebián-Petrovszki László (DK) azt firtatta, ki felel a koronavírus-járvány pusztításáért, a halálos áldozatokért.

Kijelentette: Magyarország vezet minden olyan statisztikát, amely azt mutatja, hogyan alakul a járvány miatti halálozások száma, és sok más országban jobb a helyzet. A kormány az ellenzékre mutogat és a lejáratására kampányt indít, máskor pedig a brüsszeli vakcinabeszerzést okolja – mondta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kifejtette: a járvány komoly áldozatokat követel a világ minden országában, és nem lehet önkényesen bizonyos periódusokat kiemelni. Jelenleg a brit mutáns tombol Magyarországon és az egész közép-európai térségben, de a tavalyi többlethalálozási adatokat tekintve azt látni, hogy Magyarország az EU-átlaghoz képest jobban áll – mutatott rá.

Közölte: a végső mérleget akkor lehet levonni, ha véget ér a járvány, addig a legfontosabb, hogy minél több magyar emberhez eljuttassák az oltást. Uniós összehasonlításban jól áll Magyarország az oltással, és e tekintetben a teljes magyar politikai oldalnak támogatnia kellene az egészségügyi dolgozókat – mondta.

Hozzátette: az ellenzék mégis próbálja aláásni a bevizsgált vakcinákkal szembeni bizalmat.

LMP: 40 tonna illegális hulladék fekszik Mánfa és Komló között


Keresztes László Lóránt (LMP) azt a tavaly februári miniszterelnöki ígéretet kérte számon, hogy felszámolják az illegális hulladéklerakókat. Kifogásolta, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda bűncselekmény hiányában lezárt egy nagy botrány kiváltó ügyet. Felidézte, 2019 végén egy kamion Mánfa és Komló között engedély nélkül rakott le egy önkormányzati területre 40 tonna, Olaszországból származó gumi- és műanyaghulladékot.

Hozzátette: a hulladék azóta is ott van, a kormányhivatal nem tette a dolgát, a törvények rosszak. Hajlandók támogatni az LMP törvényjavaslatát, amely elrettentő szigorúsággal büntetné ezt a gyalázatot? – kérdezte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium parlamenti államtitkára azzal vádolta az LMP-t, hogy egy álzöld, látszatzöld párt, mert bár lett volna lehetősége, hogy támogassa azt a törvényjavaslatot, amely szigorúbb fellépést tesz lehetővé az illegális szemetelőkkel szemben, nem szavazta meg. Hozzátette: az LMP egy lépést nem tesz annak érdekében, hogy Magyarország tisztább legyen.

Közölte, a kormány akkor is fel fog lépni az illegális hulladéklerakók ellen, ha a magát zöldnek nevező, de semmiféle valós elkötelezettséggel nem rendelkező Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester nem a szemetelés ellen küzd, hanem leszereli a köztéri kukákat Budapesten.


A koronavírus elleni védekezésről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a kormány hagyja abba a halálos hazugságokat!

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérte a kormánytól, ne terjesszen „halálos hazugságokat”. Ezek közé sorolta, hogy a koronavírus-járványt csak az oltásokkal lehet megállítani. Szerinte oltani kell, de számos ország bebizonyította – mielőtt vakcinához jutott volna –, hogy teszteléssel, kontaktkutatással, okos adatalapú kormányzással, célzott intézkedésekkel megállítható a járvány.

Azt is aljas hazugságnak nevezte, hogy már az első oltás is védettséget nyújt az első pillanattól kezdve. A második oltás után két héttel alakul ki a teljes védettség – hangsúlyozta. Ugyancsak „halálos hazugságnak” nevezte, hogy egy 10 milliós országban 2,5-3 millió ember beoltása után kialakul a nyájvédettség.

Nagy István agrárminiszter rögzítette, minden ember élete fontos, azért kell küzdeni, hogy megmentsenek minden emberéletet. Szerinte amiről a képviselő beszélt az a megelőzéshez tartozik, de az sohasem szolgálja az ellenanyag kialakulását a szervezetben, ezért a két dolgot együtt kell érvényre juttatni.

Szólt a kedvező magyar oltottsági adatokról, majd azt mondta, minden ilyen felszólalást, mint amilyen a képviselőé, azt erősíti az emberekben, „mégsem kell oltakozni”. Kérem, ne tegye ezt! – mondta, hozzátéve: az első oltás már 50-70 százalékos védettséget jelent.

Közölte, majd a járvány végén lehet mérleget vonni a járványkezelés sikerességéről az előző évek halálozási adatait is megvizsgálva.

Fidesz: a baloldal oltásellenes

Pesti Imre (Fidesz) szerint a baloldal készül a választásokra, mert kihasználva a járványhelyzetet hazug állításaikra egy egész kampányt alapoznak; számításaik szerint sok halott esetén megbukhat a kormány. Ennek érdekében már terjesztettek rémhíreket, támadták a védekezésben résztvevőket – tette hozzá.

Közölte, az ellenzék a járvány elleni védekezést veszélyezteti azzal, amikor bizonytalanságot kelt az emberekben a vakcinákkal kapcsolatban, oltásellenes magatartásukkal sok embert rávett a vakcinák visszautasítására. Hogyan alakult volna a beoltottak száma, ha a baloldalra hallgattak volna? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vitatta Tordai Bence (Pábeszéd) szavait, miszerint egy szaklapban megjelent cikk után már nem tiltakozott az orosz vakcina miatt. Számos DK-s politikus is kampányolt a kínai és az orosz oltóanyag ellen – tette hozzá.

Közölte, nincs a baloldalnak olyan eszköze, amit be nem vetetett volna az oltások ellen és a járványügyi intézkedések akadályozására.

Jobbik: a járvány alatt senkit ne lehessen kilakoltatni elhelyezés nélkül

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány héten belül lejár a kilakoltatási moratórium, vagyis a „járványügyi veszélyhelyzet közepén kezdik kidobni” az embereket.

Olyan javaslatot tett, ami szerint a járványügyi veszélyhelyzet végéig elhelyezés nélkül ezt senkivel ne lehessen megtenni.

Nagy István agrárminiszter úgy felelt: a kormány azonnal felfüggesztette a kilakoltatást, és amíg a járvány tart, a moratóriumot fenn is fogja tartani. Sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott a járványhelyzet miatt.

KDNP: mit tesznek a hatóságok a határok védelme érdekében?

Földi László (KDNP) arra mutatott rá, hogy a járvány elleni védekezésben a honvédség is kiveszi a részét. Ugyanakkor a határt is védik a honvédek - tette hozzá. Azt kérdezte: milyen további lépéseket tesznek a hatóságok a határok megvédése érdekében?

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára azt válaszolta: az ország minden körülmények között számíthat a honvédségre, a katonák a rendőrökkel együtt „betonbiztosan” védik a határt.

Bírálta, hogy a Frontexet akkor vonták ki Magyarországról, amikor már látható volt, hogy idén nagyobb lesz a nyomás.


Napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját hétfőn az Országgyűlés.

Napirend után Keresztes László Lóránt (LMP) a szekszárdi polgármester által a koronavírus elleni védekezés során alkalmazott eszközöket tette szóvá. Az ellenzéki politikus szerint a városvezető visszaél a helyzetével, sorozatosan hoz egyszemélyi döntéseket.

Ovádi Péter (Fidesz) Veszprém és térsége fejlesztéseit tekintette át. A kormány olyan fejlesztési csomagokat biztosít, amelyek valós igényekre valós válaszokat adnak – összegzett, és példaként a Modern városok programot említette.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt, már a koronavírus-járvány első hulláma során ő maga is megtapasztalta, hogy a roma telepeken nem voltak meg a védekezés feltételei, nem voltak maszkok, sokszor még a vezetékes víz is hiányzott. A harmadik hullám pedig olyan mértékben érinti a romákat, hogy sokszor teljes családoktól el kellett búcsúzni.

Dudás Róbert (Jobbik) felszólalásában a vízi közmű-díjakkal és a vízi közműszolgáltatásokkal foglalkozott. Jelezte: egyes szakemberek szerint 1000 milliárd, mások szerint 3000 milliárd forintra lenne szükség, hogy az elavult rendszert felújítsák, aminek prioritást kellene élveznie.

Arató Gergely (DK) azt hangoztatta, hogy a fővárosban Kispest és Kőbánya az elmúlt 10 év kormányzásának nagy vesztesei közé tartoznak azzal, hogy megszűnt a panelprogram. A kezdeményezés nagyon sok embernek jelentett segítséget az energetikai korszerűsítéshez, ez a valódi rezsicsökkentés, nem a számlán való bűvészkedés – vélte.

Nunkovics Tibor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem minden esetben jó megoldás az ingyenes parkolás. Vannak olyan kistelepülések, ahol a turizmus számára létesítettek parkolókat, és most ezeken a helyeken jelentős bevételkieséssel kell számolni – jegyezte meg.

Varju László (DK) a koronavírus elleni védőoltásokról szólva kiemelte: Újpesten az oltás rendben, fegyelmezetten zajlik. Az ellenzéki képviselő a korlátozások betartásának fontosságára hívta fel a figyelmet, egyúttal a regisztráció megszüntetését sürgette. Legyen elegendő a TAJ-kártya bemutatása – mondta.

Z.Kárpát Dániel (Jobbik) a banki hitelekkel rendelkezők nehéz helyzetére világított rá. A hitelmoratórium jó eszköz, de csak abban az esetben, ha nincs benne apróbetűs rész, csapda - jegyezte meg.

Bodó Sándor (Fidesz) a Hajdúszoboszlón megvalósuló, „történelmi léptékű” fejlesztésekről beszélt. A gyógyhely komplex turisztikai megújítása mellett kitért egy új rendezvényközpont építésére is.

Witzmann Mihály (Fidesz) arról számolt be: megkezdődik a szántódpusztai majorság fejlesztése. Hoppál Péter (Fidesz) azokról az állami forrásokból támogatott fejlesztésekről beszélt, amelyeket baranyai települések kaptak.

Kálló Gergely (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet: a gépjárműadó elvonása több milliós veszteséget jelent az önkormányzatoknak. Úgy vélte: a fideszes vezetésű településeket kompenzálja a kormány, de az ellenzékiekről megfeledkezik.

Korózs Lajos (MSZP) az azbeszttel szennyezett a lőrinci eternitgyár egykori területének rendbetétele mellett emelt szót.

Bősz Anett (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy forrásokat von el az ellenzéki vezetésű önkormányzatoktól, és hosszú távon ezzel az ott élő polgárok életminőségét rombolja. Frakciótársa, Hajdu László (DK) szintén az önkormányzatoktól történő elvonásokat kritizálta, és arra figyelmeztetett: egyes önkormányzatok a fizetésképtelenség szélére juthatnak.

Varga Zoltán (DK) a debreceni BMW-gyár beruházásával kapcsolatban azt kifogásolta: egyesek megépítési ár alatt nyernek meg pályázatokat, majd jön a „fideszes innováció”, az úgynevezett pótmunka, amivel bármilyen közbeszerzést, veszteségesnek tűnő árajánlatot nyereségessé lehet tenni. Közeleg az idő, amikor minden fillérrel el kell majd számolni - figyelmeztetett.

Bencsik János (független) azt vetette fel: mi fog történni, ha több lesz a vakcina, mint az oltásra regisztrált. Azt kérte számon a kormányon, hogy "ölbe tett kézzel" nézi az oltástagadó csoportosulások tevékenységét.

Stummer János (Jobbik) arról beszélt: a békés megyei polgárok nem azt a jelent érdemlik, ami a jelenlegi kormánypártok politikája okán adatott nekik, hogy az egész Európai Unió egyik legszegényebb megyéjének lakói legyenek.

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta: a dél-balatoni vasútvonal felújításával Mészáros Lőrinc sokat profitált, de kérdés, hogy a somogyiak mennyit nyertek. Szerinte a főszezonon kívül egy nap csak egyszer – hajnalban – lehet Balatonmáriafürdőről vagy Balatonkeresztúrról Budapest irányába utazni.

Az elnöklő Jakab István az ülést bezárta. A következő ülésre várhatóan április 26-án kerül sor.

A címlapfotó illusztráció.