×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az egyetemi átszervezésekről vitázták a T. Házban

 

A parlament aktuális ülésének harmadik napja reggel 9 órakor kezdődött, melyet a hirado.hu-n is követhetnek.

A képviselők a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatáról is tárgyalnak ma az Országgyűlésben.

A napirenden egyetlen pont szerepel, amelyhez ugyanakkor tizenkilenc kormányzati törvényjavaslat kapcsolódik. Ezekről együttes vitát folytatnak a képviselők.

Ezek egyike a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról szóló indítvány, de terítékre kerülnek a felsőoktatást érintő változtatások és több vidéki egyetem alapítványi formába történő átalakítása is. A Ház április 12-én, hétfő fejezi be ülését.


Az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitájával kezdődött meg az Országgyűlés pénteki ülése.

Kormány: az egyetemek megújítása az egyik legfontosabb nemzetépítési program

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: az egyetemek jövője Magyarország jövője, ezért a következő évek egyik legfontosabb nemzetépítési programja az egyetemek megújítása.

Kiemelte: Magyarország versenyképességét nagyban befolyásolja, hogyan reagál az egyre gyorsabban megjelenő digitális és globális kihívásokra. E versenynek az lesz a nyertese, aki a legkorszerűbb és legjobban hasznosítható tudást adja át a következő generációknak – mutatott rá.

Hangsúlyozta: csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek egyetemei megfelelő választ adnak az átalakuló világrend kihívásaira. Magyarország is annyira lesz sikeres, amennyire a magyar fiatalok sikeresek, ezért a tudásba befektetni erkölcsi kötelezettség is – jelentette ki.

Schanda Tamás kifejtette: a versenyképesség növelésére eddig is voltak próbálkozások, voltak bőven sikerek is, vannak világszinten teljesítő intézmények, és látni jó kezdeményezéseket az üzleti és az egyetemi világ összekötésére, de ráfér a valódi fokozatváltás a magyar felsőoktatásra.

Közölte: a modellváltó intézmények vezetőiben és vezető testületeiben egyértelmű az ambíció, változást akarnak, és ha nincs modellváltás, a támogatások a megkövült struktúrákba kerülhetnek, ahogy korábban is. Történelmi kihívás előtt állunk, lépni kell, a felsőoktatás működési rendszerének megváltoztatása nemzetstratégiai kérdés is, a jövő gazdasága múlik ezen – fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: a kormány kiemelt célja, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert a magyar felsőoktatásban, jobb egyetemeken értékesebb képzést kapjanak. A magyar gazdaság egyik fő hajtóereje lehet a felsőoktatás, az új finanszírozási forma előnye pedig a rugalmasság, a gyors reagálási képesség a gazdaság igényeire – fejtette ki.

Kiemelte: soha nem látott méretű fejlesztési lehetőség előtt áll a magyar felsőoktatás, amely közben ingyenes marad a hallgatóknak. Ez a kormány vagyont ad az egyetemeknek, míg a baloldal eladósította őket – tette hozzá Schanda Tamás.

Úgy vélte, az egyik legtöbbet hangoztatott félelem az egyetemi autonómia elvesztése, de az átalakítás nem csökkenti, hanem növeli az autonómiát. A felsőoktatás gyakorlati képzésének erősítését és az egyetemek gazdasági szerepvállalását is segítik a javaslatok – mutatott rá.

Megjegyezte: a még jobb egyetemben érdekeltek, abban, hogy sikeresebbek legyenek a hallgatók, ezért adnak jelentős támogatást például a Színház- és Filmművészeti Egyetemnek (SZFE) is, az SZFE érdekében dolgoznak.

Schanda Tamás közölte: a modellváltó egyetemek száma egyre növekszik. A kormány az egyetemek döntéseit tiszteletben tartva jár el, csak ott lehet modellváltás, ahol ezt az egyetemek kérték, kezdeményezték – mondta.

Kitért arra: az intézmények fenntartásához és fejlesztéséhez állami hozzájárulást is biztosítanak, marad a hallgatói normatíva, továbbá üzemeltetésre és a tudományos-kutatási tevékenységek finanszírozására is kapnak juttatást.

Az államtitkár hangsúlyozta, a felsőoktatás nem önmagáért létezik, hanem szolgálatot teljesít, olyan hallgatókat képez, akik nemzetközi szinten elfogadott, versenyképes tudással gyarapítják a hazát.


A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitája az Országgyűlés pénteki ülésén.

Fidesz: minőségre kell törekedni

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az alapítványok a mindenkori kormányzattól szervezeti, vagyoni és működési szempontból egyaránt függetlenek.

Közölte: a modellváltással kapcsolatos javaslatok célja, hogy a felsőoktatásban a hazai tudás és innováció tehetségbázisán a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer alakuljon ki. Az egyetemi fenntartói modellváltási program történelmi esélyt kínál arra, hogy Magyarország a jövő nyertesei közé tartozzon – fogalmazott.

A törvénycsomag elfogadásával ősztől több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanulhat az új modellben működő intézményekben – mondta Pósán László. Hozzátette: idén a tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, ami azt mutatja, hogy a változások nem elbizonytalanították a fiatalokat, hanem inkább ösztönző hatást váltottak ki.

Frakciótársa, Vinnai Győző felszólalásában a versenyképesség javítására helyezte a hangsúlyt. Kiemelte: minőségre kell törekedni, teljesítményelvű, gyakorlatorientált, a cégekkel, vállalatokkal hatékonyabban együttműködő egyetemi szférára van szükség.

Megjegyezte: az új rendszernek három meghatározó szereplője lesz. Az állam, amely megrendelői szerepben, a társadalmi igényeket, érdekeket jeleníti meg, a kuratóriumok, amelyek a stratégiai gondolkodást és az üzleti szempontokat, a gazdaság igényeit is tükrözni fogják, valamint a szenátus, amely az egyetemeken folyó magas szintű oktatás-kutatást, az oktatás szabadságát jeleníti meg.

Jobbik: a javaslat sem a felsőoktatás, sem az érintett intézmények érdekét nem szolgálja

Szilágyi György (Jobbik) úgy értékelte, hogy a javaslat egy újabb lépés abban a folyamatban, ami az állami tulajdonú felsőoktatási intézmények magánosítását, a „szó pejoratív értelemben vett” privatizálását tűzte ki célul.

A modellváltás eddigi tapasztalatai inkább lehangolóak – jelentette ki a politikus, aki szerint a kormányzat által teremtett diszkriminatív finanszírozási modell már rövid távon is súlyos torzulásokat okozott a felsőoktatásban. Szerinte a javaslat az egyetemi autonómia csorbítására, politikai befolyásolásra törekszik.

A fideszes kormányok három egymást követő cikluson keresztül nem voltak képesek működtetni a felsőoktatás bonyolult és összetett rendszerét, ahogy nem tudták megoldani a problémákat sem - fogalmazott a jobbikos vezérszónok. Hozzátette, az előterjesztés sem a felsőoktatás, sem az érintett intézmények érdekét, sem pedig a nemzeti vagyon hatékony hasznosítását nem szolgálja.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta, hogy pártja mind az oktatást, mind az egyetemi világot kiemelt stratégiai ágazatnak tartja, mert a magyar polgárok jólétét és szabadságát csak a tudás biztosíthatja a 21. században.

Úgy fogalmazott: a kormány 11 éves regnálása úgy kezdődött, hogy önellátó felsőoktatást „akartak a magyar egyetemi világra rászabadítani”, a kabinet szinte az összes államilag finanszírozott helyet meg akarta szüntetni. A kormányzat a kutatási világot is felforgatta azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatát kiszervezte – tette hozzá.

Kérte a képviselőket, támogassák a Jobbik azon javaslatát, hogy az egyetemek választott vezetői hivataluknál fogva kerüljenek be a kuratóriumokba. Jelezte, a Jobbik nem tudja támogatni a javaslatot.

KDNP: igen a javaslatra

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta, ha az ellenzék kiállna az egyetemek autonómiája mellett, akkor elfogadnák az egyetemi szenátusok döntését, megszavaznák a törvényjavaslatot, azonban nem ez történik: az ellenzék képviselői meg akarják támadni az egyetemi szenátusok döntését, csorbítani akarják az egyetemek autonómiáját.

Arcon köpik a szenátusokat, és azt mondják, ez nem jó döntés” – mondta, felhívva a figyelmet, hogy sok helyen egyhangú, sok helyen kétharmados volt a döntés. Az a cél, hogy hatékony, versenyképes, nemzeti felsőoktatást építsenek ki, ami piacképes, korszerű, és használható tudást ad a diploma mellé – hangoztatta Nacsa Lőrinc.

Felidézte: az elmúlt években több forrás és több figyelem irányult a felsőoktatásra, számos új egyetemi kampusz épült, újult meg; a 2016-os felsőoktatási stratégia révén kiemelten sok fejlesztési támogatásban részesült a terület. Megújult a doktori képzés rendszere, növekvő ösztöndíjakat, hallgatói létszámot biztosítanak – sorolta Nacsa Lőrinc.

Megjegyezte, eddig tíz felsőoktatási intézmény jogai kerültek vagyonkezelő alapítványokhoz, kudarcokról eddig nem tudnak beszámolni. Példaként hozta a Corvinus egyetemet, ahová 26 százalékkal többen jelentkeztek első helyen idén. Összegzése szerint tehát ellenzéki részről alap nélkül kritizálnak egy olyan rendszert, ami most épül ki, és előnyei már látszanak.

Közölte, a mostani javaslattal további 11 egyetem szenátusa által kezdeményezett modellváltásnak tesznek eleget, a változtatások egyértelműen a hallgatók érdekeit szolgálják. Azt szeretnék, ha az egyetemek központi szerepet töltenének be a kutatás-fejlesztésben, innovációban, és Magyarország regionális tudásközponttá váljon.

Hangsúlyozta: az egyetemeknek lesz forrása a fejlesztésre, külföldi, nagy hírű vendégoktatók meghívására. Megérdemlik az egyetemi oktatók a béremelést, az elmúlt években is folyamatos volt a bérfejlesztés – jegyezte meg Nacsa Lőrinc, jelezve, a KDNP támogatja az előterjesztést.


Az MSZP szerint nem hoz színvonalemelkedést a modellváltás, a DK úgy értékeli, a felsőoktatás privatizálásáról van szó – derült ki a folytatódó vezérszónoki felszólalásokból pénteken az Országgyűlésben az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitájában.

MSZP: nem hoz színvonalemelkedést a modellváltás

Hiller István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2011-es felsőoktatási törvény egy olyan folyamatot tört meg, amelyet korábban két évtizeden át, eltérő hangsúllyal, de az egymást követő kormányok hasonlóképpen szolgáltak. Értékelése szerint ez a 2011-es törvény kimondottan rossz irányba vitte a felsőoktatást, s ezután iránymódosításra kényszerült a kormány. A 2016-os Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégia már egy vitaképes anyag volt.

A mostani beterjesztés azonban ebből stratégiából nem vezethető le a javaslat tartalma alapján – rögzítette. Az alapítványi forma választása nem szükséges ahhoz, hogy a versenyképességet, a mozgásteret bővítsék, ez megvalósítható állami fenntartásban is – érvelt, majd nemzetközi példákat hozott. Szerinte a felsőoktatás színvonala nem függ a fenntartótól, a modellváltás színvonalemelkedést nem fog hozni.

Hozzátette: nem hisz abban, hogy a felsőoktatásban bármit is másolni kellene, a különböző felsőoktatási rangsorokat használni kell, de nem kell túlmisztifikálni őket. Azt szeretné, hogy a magyar felsőoktatás intézményei a lehető legjobb helyre kerüljenek, de nem ettől várja a megoldást – mondta.

Az, hogy egy kuratórium a működéséről, az összetételéről maga dönt, feudalizmus és nem autonómia; egy kormány aktív miniszterei kerülnek be egy olyan kuratóriumba, amelyen aztán nem lehet változtatni – mutatott rá Hiller István, és szóvá tette azt is, hogy a szenátus szerepét stratégiai kérdésekben szimbolikussá teszik.

Hogyan képzelik a finanszírozást hosszú távú kötelezettségvállalásként? – tette fel a kérdést a vagyonátadással összefüggésben a szocialista képviselő, aki szerint a felsőoktatás döntő intézményeit így átalakítani tévedés. A javaslat szakmai okokkal nem indokolható, a hatalom átmentését látja, és nem a szakmai meggyőződést – összegzett.

Frakciótársa, Gurmai Zita a mezőhegyesi ménesbirtokot érintő tervezett változtatásokat tette szóvá.

A Fidesz elveszi azt a biztonságot, amit az állami vagyon jelentett, mert készül a választási vereségre; ez a javaslat erről szól, semmi másról, nincs mit javítani rajta, vissza kell vonni - jelentette ki az ellenzéki politikus.

DK: ez a magyar felsőoktatás jelentős részének privatizálása

Arató Gergely (DK) szerint az egyetemi modellváltás a magyar felsőoktatás jelentős részének privatizálása, a magyar állam részének jól szervezett ellopása.

Kifejtette: a javaslatok arról szólnak, hogyan lehet azt a rendkívül nagy értéket, amelyet a magyar felsőoktatás jelent – nem elsősorban vagyonban, hanem tudásban, presztízsben, hagyományban – elvenni a magyar néptől és odaadni megbízható embereknek. A kormány által megjelölt céloknak nincs köze a modellváltáshoz, ez inkább arról szól, hogy kié az egyetem, a vagyon, a jövő nemzedéke, a tudás – fogalmazott.

Úgy vélte, sok megjelölt célhoz - így a finanszírozás javításához - nem kellene alapítványokat létrehozni.

A kormány szerint a lépéssel erősítenék az autonómiát, de az autonómia az egyetem közösségének autonómiáját jelenti a saját ügyeikben, és az nem autonómia, ha a fenntartói jogokat kiszervezik egy baráti körnek – jelentette ki Arató Gergely. Hozzátette: ez a szabályozás nem garantálja az autonómiát, hanem kiüresíti azt, mert a kuratórium mindenről szabadon dönthet.

Hangsúlyozta: minden egyetem kiszolgáltatott lesz a kuratóriumnak, amely azt tesz, amit akar. Megjegyezte: a kormány hivatkozik Klebelsberg Kunóra, azonban ezzel az intézkedéssel szétverik és elárulják azt a művet, amelyet ő létrehozott.

A DK-s képviselő közölte: komoly nehézségeket okozhat, ha az uniós támogatásokat csak az alapítványi formában működő intézmények kapják meg. Arról is beszélt, hogy a kuratóriumokkal ellenőrizhetetlen és átláthatatlan struktúra jön létre.

Arató Gergely azt is kifogásolta, hogy a járvány tetőpontján vették elő ezt a javaslatot. Az indítvány nem szolgálja a felsőoktatás javát, modernizálását, a hallgatók érdekét, az egyetemi oktatók munkájának támogatását, hanem csak egyetlen dolgot szolgál: hogy „közvetlenül rátegyék a kezüket” az állami vagyon jelentős részére – fogalmazott.

Folytatta az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok együttes vitáját az Országgyűlés a pénteki ülésén.

LMP: durva beavatkozás ez a felsőoktatásba

Keresztes László Lóránt az LMP vezérszónokaként arról beszélt, hogy az előterjesztés durva beavatkozás a felsőoktatásba, ezzel folytatódik a nemzeti vagyon kiszervezése, pedig a nemzeti vagyonnak nem alapítványokban van a helye. Ez olyan súlyos ügy, amelyet nem lehet egy parlamenti vitával és szavazással lezárni – jelentette ki.

Elképesztőnek nevezte egy „sorsfordító" jellegű indítvány benyújtását egy ilyen időszakban, a járvány alatt. A javaslat leginkább a felsőoktatás jövőjéről szól, de meghatározza a magyar fiatalok és az ország jövőjét is – mondta.

A képviselő kifogásolta, hogy amikor ilyen változásokat hoznak a Ház elé, az illetékes miniszter, a kormány felelős politikusai nincsenek az ülésteremben, pedig – mondta – még Orbán Viktor miniszterelnöknek is ott lenne a helye.

Megjegyezte: amit most és az elmúlt években tett a kormány az oktatás ügyében, szembe megy azokkal az elvekkel, amelyeket Klebelsberg Kuno megfogalmazott.

Keresztes László Lóránt hangsúlyozta: ez nem modellváltás, hanem kiszervezés, magánosítás, és „semmi sem szent" azoknak, akik ilyet csinálnak. Nem értékekről, hanem érdekekről szól ez a lépés – vélekedett.
Megjegyezte, kimaradhat a fejlesztésekből az az intézmény, amely kimarad a modellváltásból.

Állami fenntartásban is meg lehetne tenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek a felsőoktatás fejlesztéséhez – mondta. Feltette a kérdést, hogy miért nem lehet visszahívni a kuratórium tagjait, és miért nem az egyetemi szenátus nevezi meg őket.

Párbeszéd: konszenzusra lett volna szükség

Mellár Tamás (Párbeszéd) felszólalásában kiemelte, hogy a felsőoktatási rendszer reformját szükségesnek látja, de kapkodásnak tartja a kormányzati munkát. Egy valódi felsőoktatási reformra több időt, több évet kellett volna szánni, valamint szakmai, társadalmi és politikai konszenzusra lett volna szükség – mondta.

Kiemelte: az alapítványi átalakítást elfogadhatónak gondolná akkor, ha a döntéssel csak a fenntartói jogok kerülnének át a kuratóriumokba, de az alapítói jogok nem, és a szenátusoknak joga lenne megválasztani a kuratórium tagjainak legalább 50 százalékát. Azonban az alapítói jogok elvételével a kuratóriumok leválthatatlanok – vélekedett.

Megjegyezte: a világ legversenyképesebb egyetemeinél sehol sem a napi piaci igények kielégítését tűzték ki célul, sokkal inkább a tudományos trendeknek való megfelelés állt a középpontban.
Mellár Tamás aggályait fejezte ki, hogy mi várható el azoktól a kuratóriumoktól, amelyek vezetőinek és tagjainak nincs tudományos minősítése, és nincsenek tudományos publikációi.

Úgy fogalmazott: a fizikai vagyon helyett a dolgozók tudásvagyonára kellene koncentrálni. Ezt viszont csak akkor lehet megtenni, ha valóban demokratikus viszonyok vannak, és az egyetemi autonómia továbbra is fennmarad –tette hozzá a Párbeszéd vezérszónoka.

Képviselői felszólalások

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentős lépések történtek a nemzetiségi óvodapedagógus-, tanító-, tanár- és szaktanárképzés ügyében, azt viszont elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzetiségi pedagógusképzés mindössze 15-20 százaléka történik nemzetiségi nyelven.

Rendszerszintű problémának tartja, hogy míg a nemzetiségi képzés szinte minden szintjén van véleményezési vagy egyetértési joga az érintett nemzetiségi önkormányzatnak, a felsőoktatási intézmények esetében ez nincs meg. Garanciákat sürgetett arra, hogy a gazdasági szempontok ne veszélyeztessék a nemzetiségi képzést.

Bencsik János (független) úgy fogalmazott, hogy a törvénycsomagból egy „tudatos, tervszerű és törvényesített kifosztás" világlik ki. Ezeknek a jogszabályoknak semmi más céljuk nincs, csak az időkorlát nélküli hatalom megszerzése – állította.

Hörcsik Richárd (Fidesz) felhívta a figyelmet, hogy a most tárgyalt javaslatok között szerepel a Tokaj-Hegyalja Egyetem ügye is. Az iskola összeolvasztja a terület két legnagyobb büszkeségét, értékét, a tokaji bort és az évszázados oktatási, nevelési egyetemes és protestáns hagyományokat – közölte. A javaslat elfogadása esetén jelenleg is működő képzéseket kell megerősíteni, újakat kell létrehozni; az egyetemalapítás történelmi feladat–- tette hozzá.

Szilágyi György (Jobbik) a tárgyalt „törvényhalmazból" a Mol Új Európa Alapítványt emelte ki, és a szervezet körüli lehetséges visszásságokról beszélt. A Mol részvényeinek 5 százalékát kapná meg az alapítvány, ami a magyar állam utolsó részvénycsomagja. A vállalat nemzetgazdasági jelentőségét korábban maga Orbán Viktor hangsúlyozta – jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki szerint különösen fájdalmas, hogy ezt a vagyonelemet „elherdálnák".

Szóvá tette, hogy az alapítvány tulajdonképpen arra fordíthatná a pénzét, amire akarja. Csupa olyan tevékenységet végeznének, amit más formában más intézményi keretek között nem képes ellátni a fideszes adminisztráció – mondta, hozzátéve: a közpénzek elköltésének átláthatatlanságát teremtik meg.

Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy Magyarország legnagyobb versenyelőnye a magyar elme, észjárás és találékonyság. Az a teendő, hogy ezt a versenyelőnyt megőrizzék, a lehetőségekhez mérten fel is erősítsék. Nem szólhat másról egy felsőoktatásról szóló vita, mint arról, hogy az intézményrendszer hogyan tudja ezt a célt szolgálni – hangoztatta.

Hozzátette, csak olyan átalakítás lehet jó és hatékony, ami együttműködik a felsőoktatás szereplőivel, a szenátussal. Furcsa, hogy egyetlen baloldali képviselőben sem merült fel, hogy az egyetemeikért felelősséget vállaló vezetők arra jutottak, a modellváltás segíti az intézményeiket – mondta.


Az MSZP és a DK képviselői az egyetemi modellváltásról szóló törvényjavaslatok pénteki együttes parlamenti vitájában amellett érveltek: nem szolgálja a köz javát a fenntartóváltás, a kormányoldalt pedig nem az oktatás, csak a vagyon megszerzése érdekli; a Fidesz politikusai szerint viszont a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványoknak jutó vagyon továbbra is közcélokat finanszíroz majd.

MSZP: nem szolgálja a köz javát a fenntartóváltás

Szabó Sándor (MSZP) azt mondta: a tudás intézményei, az egyetemi autonómia, a tudományos-közéleti-oktatói fórumok veszélyben vannak. Szerinte a Fidesz-kormány egyetlen komolyan vehető indokot sem tud felmutatni a fenntartóváltás mellett.

Bírálta a szegedi egyetem modellváltásának mikéntjét, hangsúlyozva, hogy a szegediek nem kaptak érdemi tájékoztatást, a szenátusi ülésen pedig csak a rektor „hathatós zsarolására” szavazták meg a karok képviselői a modellváltást.

Azt a kormánypárti érvet, hogy az egyetemek maguk kérik a modellváltást, úgy kommentálta: „Ne nézzük egymást hülyének”.

Úgy értékelt: a fenntartóváltás elkapkodott, bizonytalanságot szülő döntés, amely nem ad garanciákat az egyetemi autonómia megőrzésére, és semmiképpen sem szolgálja a köz javát.
Hangsúlyozta: egy új koalíciós kormány legfontosabb célkitűzése a jövőben a felsőoktatási intézmények fejlesztése, versenyképességük növelése, a tudás rangjának visszaállítása, az egyetemi oktatók, kutatók anyagi megbecsülése és az oktatás-kutatás szabadságának megőrzése kell, hogy legyen.

Fidesz: a közpénz nem veszíti el „közpénz jellegét”

Lázár János (Fidesz) - aki a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kurátora, illetve a mezőhegyesi földekért felelős kormánybiztos is - az agrártudományi egyetemen tapasztalható állapotokat úgy jellemezte: „ez a 24. óra utolsó perce”, olyan rossz állapotban van az egyetem és a képzés.

Az ellenzék szerinte idealizálni akarja a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, de aki bemegy az Állatorvostudományi Egyetem mai épületébe, vagy az agrártudományi egyetem campusaiba, az nem azt látja, hogy ott minden rendben van, hanem hogy minden változtatást igényel.

Lázár János helyesnek nevezte, hogy OTP-csoport és a Bonafarm „alányúl” a „földön vergődő” magyar agrárfelsőoktatásnak. Mint mondta, ebben nem lát politikai-társadalompolitikai kockázatot.

Arról is beszélt: nem elégedett azzal, ahogyan a magyar állam kezeli a közvagyont. „Nem arra gondolok, hogy ellopják, hanem, hogy nem hatékony” – tette hozzá. Szerinte egy bürokratától, egy államtitkártól vagy helyettes államtitkártól egy kormány sem várhatta azt, hogy hatékony legyen az állami vagyon kezelése.

Hangsúlyozta: jó lelkiismerettel tudja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, mert az állami vagyonelemeket jogi és személyes felelősséggel felruházott emberekre bízza, de nem korlátlanul, hanem közfeladattal és közcéllal.

„Tehát nem veszíti el a közpénz a közpénz jellegét”, hanem megmarad a vagyon, amit a jogi felelősséggel felruházott alapítványok és kurátorok kezelnek a közjó érdekében, felelősségre vonhatóan – hangsúlyozta.

DK: a kormánypártokat nem az oktatás érdekli, hanem a vagyon

Varga Zoltán (DK) azzal vádolta a kormányoldalt, hogy valójában nem a felsőoktatás, hanem csak az alapítványoknak átadott vagyon és ingatlanok megszerzésének lehetősége érdekli. Úgy vélte: a kormányoldal fél a tanult emberektől, „csak a Mészáros-félék” a barátai, akik „nem gondolkoznak, de aláírni már kitűnően megtanultak”.

Bírálta a debreceni egyetem modellváltását, szerinte az egyetem debreceni, balatoni, budapesti és az ország más pontjain lévő ingatlanvagyona kerül „magánzsebekbe” és dolgozók tízezrei lesznek „sumák módon” az állam számára elérhetetlenek.

Úgy vélte: a kormány célja az egyetemi autonómia teljes felszámolása, „egy párhuzamos állam létrehozása”. A kormányoldal a bukásra készül, kiszerveznek ezer milliárdokat, felkészülve az ínséges időszakra – fogalmazott.

Az alapítványi működési formát a gyufához hasonlította, amely szerinte „normális kézben nagyszerű eszköz”, azonban „piromán gazemberek kezében gyilkos fegyverré válik”, amivel „fel lehet gyújtani egy országot”, és „tönkre lehet tenni a jövőt”.

Fidesz: a négyéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslatáról van szó

Hoppál Péter (Fidesz) a négyéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb törvényjavaslataként beszélt az előterjesztésről, amely szerinte meghatározza mi lesz a felsőoktatással a következő évtizedekben.

A pécsi egyetem modellváltásról szóló döntésének folyamatát bemutatva hangsúlyozta: az ülések demokratikusan zajlottak, minden vélemény megfogalmazható volt, és a rektor még el is napolta a döntést, hogy minden információt megkapjon.

Szerinte ennek alapján „önmaguk karikatúrájává váltak”, azok az ellenzéki felszólalások, miszerint „zsarolás” történt, illetve a kormány érvényesítette akaratát.

Hangsúlyozta azt is: a kormány ezzel a javaslattal nem tér el a korábbi felsőoktatási stratégiától, a célok között továbbra is a versenyképesség növelése és a minőség szerepel.

Bírálták a számos egyetem modellváltásáról szóló előterjesztést ellenzéki felszólalók az Országgyűlés pénteki ülésén.

Képviselői felszólalások

Demeter Mária (LMP) szerint az előterjesztés egy „szűk, kormányzati körhöz tartozó bizniszről szól”. Bírálta, hogy 1750 állami ingatlan adnak át a most beterjesztett javaslatokkal ingyenesen a fideszes magánalapítványoknak. A vagyonelemeken túl ugyanakkor továbbra is az állam fogja finanszírozni az egyetemeket. Mit csinálnak akkor az alapítványok? – tette fel a kérdést.

Az 1500 milliárd forintos, az egyetemeknek szánt uniós támogatás a jövőben a fideszes magánalapítványokhoz fog befolyni – sérelmezte.

Szél Bernadett független képviselő szerint a felsőoktatás megszervezése állami feladat, azt nem lehet piacosítani. Az egyetemek a nemzeti kultúra, a tudomány letéteményesei, fontos szempontok veszhetnek el a privatizálásával. Szakok, karok szűnhetnek meg, ha azok nem hajtanak közvetlen gazdasági hasznot.

Azt kérte: indokolják meg, miért kell számos egyetem ügyét egyszerre tárgyalni. Szerinte az egyetemi szenátusok azért szavazták meg az átállást, mert „bezsarolták” őket. Számos esetben csupán véleményezési jogot hagynak a szenátusnak – sérelmezte.

ITM: nem politikai alapon ítélik meg az egyetemeket

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára leszögezte: az egyetemeket nem politikai alapon ítélik meg. A rektorról eddig is a fenntartó döntött, a jelöltet a szenátus állította. Szerinte a szenátus döntésének kritizálásakor bizonyítja az ellenzék, hogy autonómiaellenes. Azt kérte: tartsák tiszteletben a szenátusok döntését, becsüljék meg az ott dolgozókat.

A Miskolci Egyetem kuratóriumának tagja lesz a város polgármestere, Veres Pál, aki nem jobboldali politikus, Pécsen pedig Szili Katalin baloldali politikus válik taggá - válaszolva azokra a megjegyzésekre, miszerint jobboldali politikusoknak biztosítanának helyeket.

Fontosnak nevezte, hogy 15-20 éves keretszerződések jönnek létre, mert az egyetemek világában fontos a kiszámítható karrierlehetőség, a biztos megélhetés az oktatóknak.

A legfájóbbnak azt nevezte, hogy „kőkemény pártpolitikát” akarnak csinálni egy olyan ügyből, amely a fiatalok jövőjéről szól.

Stumpf István kormánybiztos a jogszabályok okán nem lehet jelen a parlamenti vitán - jegyezte meg.
Az orvosképző egyetemek kérték a modellváltást - válaszolta egy másik felvetésre.

Álságos hazugságnak nevezte Mellár Tamás (Párbeszéd) szavait, szerinte a pécsi szenátus tagjai „nem azok a megfenyegethető típusok”.

A Fudan Egyetemről szólva azt mondta: az lehetőséget ad a magyar diákoknak is arra, hogy a világ egyik legjobb egyetemének képzésébe bekapcsolódhassanak. Szerinte ebből geopolitikai előnye is származik majd az országnak.

Képviselői felszólalások

Bolsevik típusú vagyonkimentésről és brutális padláslesöprésről beszélt Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint esetleges választási bukása esetére épít ki hátországot a kormányoldal.

Hozzátette: nyitott az alapítványi forma vagy más újítás bevezetésére, de ennek a kormány által elképzelt - szerinte lázálomszerű - módjára nem.

Elképesztő szellemi mélységben urizáló kormányzásról beszélt, hozzátéve, egy nemzeti kormány nem kínai hitelből és vendégmunkásokkal építene kínai egyetemet, hanem a magyar fiatalok szülőföldjükön boldogulását támogatná.

Gurmai Zita (MSZP) szerint gyalázatos és szégyenletes, hogy a Fidesz-kormány adócsalók módszerével lopja ki az ország vagyonát, eközben mindent elkövetve, hogy ezek az alapítványok kikerüljenek a társadalom kontrollja alól.

Kifogásolta, hogy az egy évtizede adóforint-százmilliárdokon megvásárolt Mol-pakettet magánalapítványoknak osztja el az állam, holott korábban a befektetésen túlmutató jelentőséget tulajdonítottak a részvényeknek.

Nem a lóláb lóg ki, hanem az egész ló –  mondta.

Jövőnket meghatározó kérdésnek nevezte a tárgyalt témát Keresztes László Lóránt (LMP), azt hangsúlyozva, rengeteg európai példa mutatja, hogy állami fenntartásban lehet sikeresen egyetemet működtetni.

Alapvető fontosságúnak nevezte, hogy ha már átszervezik alapítványokba az intézményeket, a kuratórium ne szólhasson bele szakmai-tudományos kérdésekbe, tagjait pedig az egyetemi szenátus válassza.
Szabó Szabolcs (független) szerint értelmetlen a vita és „nem teljesen normális” 19 előterjesztés együttes tárgyalása, hiszen eltérőek az egyes esetek: például van ahol adnak vagyont vagy üzletrészt az alapítványnak, van, ahol nem.

Hozzátette: vizsgálni kellene, miként történtek az „önkéntes jelentkezések”, amit szerinte sokhelyütt nem véleményezhettek, és többségi szavazással sehol nem támogattak az egyetemi polgárok.

Most az egyetem autonómiája helyett a kuratórium autonómiája épül fel és lesz végtelen – fogalmazott, hozzátéve, a kormányváltás után a „törvényesített lenyúlás” helyett az egyetemeket finanszírozza majd a jelenlegi ellenzék.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, kijelenthető, hogy eddig százmilliárd forintos nagyságrendű magyar vagy európai uniós közpénz került a mezőhegyesi ménesbirtokhoz. Azt mondta, ő már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy jogszabályban kellene tiltani a birtok privatizációját.

Az ország egyik utolsó komoly agrárvagyonáról van szó – jelentette ki.

Azt mondta, egyetért azzal, hogy ez egy kétségbeesett vagyonkimentési lépés: attól tartanak, hogy elveszítik azt a „közpénzszivattyút”, amely részének tekintik a mezőhegyesi ménesbirtokot is.
Semmi más tisztességes módja nincs az ügy lezárásának, mint a törvénytervezet visszavonása - jelentette ki.

Államtitkári zárszóval és napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés pénteki ülése.

Schanda: nem használható magáncélra az alapítványi vagyon

Zárszavában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta, hogy az alapítványoknak juttatott vagyont nem lehet magáncélra használni.
Azt mondta, büszke rá, hogy vannak Magyarországon olyan cégek, amelyek beszállnak közfeladatok finanszírozásába.

Kiemelte, hogy léteznek olyan testületek, amelyek maguk dönthetnek arról, hogy kit engednek be a soraikba. Úgy vélekedett, hogy szükség van a diákhitel rendszerére, amely soha nem látott kedvezményeket tartalmaz.

A Hajógyári-szigeten a könnyűzenei hagyományt fogja megőrizni az érintett alapítvány – mondta.
A vidéki tudományegyetemek átalakítása nem állt szándékában a kormánynak, de mivel az adott intézmények ezt kérték, örömmel támogatták őket a folyamatban – jelentette ki.

Fontos, hogy a pécsi üzletemberek, közéleti szereplők is megfelelő súllyal tudjanak részt venni a modellváltásban, amely az egész térségnek jót tesz – hangoztatta a pécsi egyetem modellváltása kapcsán.

A kormány azt szeretné, hogy ne csak állami forrásokból éljenek meg az intézmények, ne csupán a nekik juttatott vagyon hozamából dolgozzanak – mondta.

Az egyetemeken képviseleti demokrácia működik - hangoztatta Schanda Tamás. Ez azt jelenti, hogy a képviseltek elfogadják a döntéseket, amelyeket külső szereplők sem kérdőjeleznek meg - tette hozzá.

Napirend után

Keresztes László Lóránt (LMP) arról számolt be, hogy feljelentést tett, illetve a kormányhivatalhoz fordult egy Baranya megyei illegális bányászati kitermelés miatt.

Kálló Gergely (Jobbik) a kormányt bírálta, amiért nem állatvédelemre, hanem az „állatok legyilkolását bemutató” vadászati kiállításra költ 67 milliárd forintot.

Ezt követően az elnöklő Brenner Koloman az ülésnapot lezárta, az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.

 

A címlapfotó illusztráció.