×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A közbiztonság erősítése is téma volt az Országgyűlés plenáris ülésén

 

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második, csütörtöki napján általános viták zajlottak számos kormányzati előterjesztésről.

A csütörtöki parlamenti ülés 9 órakor kezdődött és 22 óráig tartott.

Az alábbi témák kerültek napirendre:

  • Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalása.
  • Általános viták: a közbiztonság erősítése érdekében egyes rendészeti igazgatási törvények módosításáról.
  • Az Egyesült Nemzetek Szervezete szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban 1947. november 21-én kelt egyezmény és függelékei egységes szerkezetű kihirdetéséről.
  • Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról.
  • Egyes köznevelést érintő törvények módosításáról.
  • A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról.
  • Veszélyes pszichotróp anyag kábítószerlistára vétele érdekében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról.
  • Egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról.

Az egyetemi modellváltásról, a gazdaságról és a járvány elleni védekezésről is volt szó napirend előtt az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

Párbeszéd: az egyetemi modellváltás az állami vagyon magánosítása

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint az egyetemi modellváltás valójában arról szól, hogy az állami vagyont ellenérték nélkül magánosítják, a kormány bizalmasait leválthatatlan módon beültetik az alapítványok kuratóriumába, és felkészülnek az uniós támogatások „lenyúlására”.

Úgy vélte, a kormány kapkodva igyekszik megszállni a tudományos életet, és nem egy korszakos átalakításról van szó, hanem arról, hogy minél gyorsabban tudják elfoglalni az egyetemeket. Ez azt jelenti, hogy a kormány már abban sem bízik igazán, hogy 2022-ben megnyerheti a választást, ezért igyekszik most gyorsan lépni – fogalmazott.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: az előző kormány rossz válságkezelési stratégiájának vesztese volt az oktatás is, de most, egy világjárvány idején Magyarország van olyan állapotban, hogy soha nem látott forrásokat tegyen a felsőoktatásba.

Elmondta: az ellenzék politikai szempontból támadja az átalakítást, de a tények azt mutatják, hogy annyi uniós forrást szánnak a felsőoktatásnak, amennyit korábban soha, és nincs még egy olyan ország Európában, amely ezekből a forrásokból ennyit költene a felsőoktatás megújítására.

LMP: a kormány nem fordít eleget bértámogatásra

Csárdi Antal (LMP) azt hangsúlyozta: a kormány nem támogatja kellő mértékben a munkavállalókat a járvány okozta gazdasági válság idején. „Szégyenteljesen kevés”, amennyit erre szán a kormány más európai országokkal összehasonlítva – vélekedett. Hozzátette: sok mindenre költött a kormány, de bértámogatásra nem fordított eleget.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában kifejtette: a baloldalnak is volt lehetősége válságot kezelni és a felelőtlen, az emberek és vállalkozások érdekeit figyelmen kívül hagyó kormányzásának köszönhetően Magyarország 2010-re a csőd szélére került. A képviselő ezzel a baloldallal szövetkezik – mutatott rá.

Azt mondta, a bértámogatások célja, hogy minél több munkahelyet meg tudjanak védeni. A képviselő a gazdaságvédelmi intézkedések egy elemét emelte ki és próbált ebből következtetéseket levonni - mutatott rá. Hozzátette: a gazdaság újraindításának számtalan eszközével élt a kormány a bértámogatáson kívül, például hitelmoratóriumot hirdetett.

DK: az egészségügy elhanyagolása miatt ilyen rossz a helyzet

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a járvány miatt már több mint 22 ezer magyar család gyászol, de a kormány ünnepel, pedig nincs mit. Magyarország a példa a világban, hogy mi történik, ha egy felelőtlen kormány szembetalálja magát a járvánnyal – értékelt.

Úgy látja, a kormány szerint minden a vírus hibája, de kérdés, hogy akkor miért itt történik ez és nem egy másik országban. Azért, mert a kormány tíz év alatt elhanyagolta az egészségügyet, forrásokat vont ki, ezért alakult ki ez a helyzet – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy kommentálta az elhangzottakat, hogy az ellenzék egy stratégája szerint az áldozatok családjára kellene kampányt építeni, és a képviselő most ennek megfelelően adta elő a felszólalását. Egész Európában tombol a harmadik hullám, mindenhol küzdenek ellene – mutatott rá.

Kiemelte: jelentősen többet költenek az egészségügyre, mint az előző kormány idején. A járvány elleni küzdelem pedig az oltásokon múlik, ezért fontos, hogy már 2,5 millió magyar megkapta a vakcinát, köztük baloldali vezetők is – közölte.

MSZP: feladták a tesztelést

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy több mint egy éve küzdenek a járvánnyal, de a kormány oldaláról csak az oltásokról hallani, tehát úgy tűnik, feladták a kontaktkutatást, a tesztelést. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, laboratóriumként figyeli Ausztriát, de ott rengeteget tesztelnek, míg a magyar kormány a folyamatos, átfogó tesztelést nem hajlandó elvégezni – jelentette ki.
Megjegyezte: az iskolákat meg akarják nyitni, de ezzel kiteszik a gyermekeket a fertőzésnek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a képviselő más országokkal hasonlította össze Magyarországot, de máshol az átoltottság sokkal rosszabbul áll, mint itt. A tavalyi többlethalálozások tekintetében is jobban áll Magyarország, mint sok más európai ország – tette hozzá.

Elmondta: az ellenzék nyitást követelt, amikor megérkezett Magyarországra a brit vírusmutáns, továbbá a kínai és orosz vakcinák ellen hangolt, vagyis nagy veszélynek tették volna ki a magyar embereket.

A hazai média állapotáról, az ország újranyitásáról, az LMP „zöld reformjáról” és a roma kultúra világnapjáról is szó esett napirend előtt csütörtökön az országgyűlés plenáris ülésén.

Jobbik: vissza kell adni a polgároknak a közmédiát

Brenner Koloman (Jobbik) a magyar adófizetők 120 milliárdjából fenntartott közmédia kiegyensúlyozatlanságáról beszélt. Kifogásolva azt is, hogy 2010 óta a médiatanácsban is csak Fidesz-delegáltak kaptak helyet, mert szerinte ellenkező esetben fény derülne a kormányoldal „bűnös üzelmeire”.
Hangsúlyozta: az Európa Tanács a médiahatóság túlhatalmával kapcsolatos kifogásokat fogalmazott meg, majd arról beszélt, az alaptörvény is rögzíti, hogy egyetlen politikai erő sem törekedhet olyan túlhatalomra, amilyet a Fidesz épít 11 éve magának.

A jog uralma és a jog általi kormányzás nem ugyanaz – jelentette ki Brenner Koloman, reményét fejezve ki, hogy a 2022-ben felálló nemzeti egységkormány visszaadja a polgároknak a közmédiát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: egy párbeszéd végén az Európai Bizottság is rendben lévőnek találta a magyar médiaszabályozást. Hangsúlyozta, a 2010 előtti, álszent médiarendszerben ültek pártdelegáltak a médiafelügyelet szerveiben.

Lényegesnek azt nevezte, hogy a magyar sajtó sokszínű, minden vélemény, információ utat tud törni magának, hozzátéve, az ellenzék és külföldi szöveteségesei annál inkább féltik a sajtószabadságot, minél színesebb, sokszínűbb az, a legnagyobb médiumok pedig kormánykritikusak.

KDNP: felelősségteljes politizálásra van szükség a járvány legyőzéséhez

Juhász Hajnalka (KDNP) azt hangsúlyozta, a válság ellenére sem térhetünk vissza a segélyalapú társadalomhoz, hozzátéve, az elkövetkező időszaknak a gazdaság lépcsőzetes újraindításáról kell szólnia, aminek első lépését az tette lehetővé, hogy elértük a 2,5 millió beoltotti számot.

Kiemelte: az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodása miatt nem tornyosult pénzügyi akadály az emberéletek védelme és a támogatások elé; emlékeztetett arra, hogy már 6000 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a kormány.

A kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, a járványügyi készültségben is a legfontosabb feladatok egyike a munkahelyek megőrzése, megemlítve a tényt, hogy jelenleg is mintegy 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon. Fontosnak nevezte, hogy a magyar emberek minél előbb visszakaphassák a vírus előtti életüket.

Reagálásában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a korábbiaknál erősebb a járvány harmadik hulláma, sokhelyütt romlanak a mutatók, a koronavírus ellen pedig kizárólag az oltással lehet harcolni.

Öröm azt jelenteni, hogy Málta mellett Magyarország vezeti az uniós oltási ranglistát – jelentette ki a 26 százalékos, az EU átlagának dupláját jelentő hazai oltottsági arányra is utalva az államtitkár.
Megemlítette, hogy a regisztrált 65 év felettiek 85 százaléka már megkapta a vakcinát, és négymillióhoz közelít az oltásra regisztráltak száma.

Hangsúlyozta: Magyarország mindent megtesz a továbbiakban is, hogy legyen elég vakcina a további oltáshoz is, hiszen minden élet számít

Fidesz: vadhajtás az LMP „zöld reformja”

Győrffy Balázs (Fidesz) az LMP által az állattartásban szorgalmazott „zöld reformról” beszélve - azt vadhajtásnak nevezve - felvetette: az ellenzéki párt a saját politikai érdekeinek érvényesülése érdekében hangolta egy ágazat ellen a társadalmat.

Szándékos csúsztatásnak, az agráriumban élők megélhetését és az ellátásbiztonság veszélyeztetésének nevezte, hogy az állattenyésztést tették meg a klímaváltozás egyik okozójának. Szerinte az LMP által támogatott green deal „egy vágyvezérelt merénylet az uniós gazdák ellen”, amelynek hatására 17-60 százalékkal emelkedhetnek az agrártermék-árak.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szakmailag és erkölcsileg is elfogadhatatlannak nevezte a tízezrek megélhetését és milliók élelmét biztosító ágazatba „belerúgó” határozati javaslatot.

A mezőgazdasági ágazat kizárólag úgy járulhat hozzá a megállapodás céljainak megvalósulásához, hogy az lehetőséget, ne teljesíthetetlen terhet jelentsen az ágazat szereplői számára - fogalmazott. Roma szószóló: ma van a roma kultúra világnapja Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a roma kultúra világnapjáról emlékezett meg felszólalásában, felidézve, hogy napra pontosan fél évszázada született döntés a közösség jelképeiről.

Hangsúlyozta: a romáknak - óhaza nélkül - más nemzetiségeknél sokkal erősebb kötelékre van szükségük egymással, hogy megőrizzék kultúrájukat, identitásukat.

Hangsúlyozta, Magyarország védi közösségüket, a kormány támogatja kultúrájukat, ennek egyik jele a a 100 Tagú Cigányzenekarnak nemrégiben juttatott támogatás. Az ellenzék politikai csatatérnek használ bennünket – jelentette ki Farkas Félix.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a kormány céljai között említette a magyar és a nemzetiségi kultúra megerősítését, felidézve, hogy míg tíz éve 172, most 470 milliárd forint szerepel a költségvetésben kulturális soron.

Kiemelte: a cigányzene hungarikum, mindannyiunk - akárcsak őseink - életének szerves része, ugyanakkor hangsúlyozta, a kultúra fejlesztése mellett fontos az értékek megőrzése is.

Ezzel állította szembe a VII. kerület baloldali polgármesterének döntését, amivel kitette próbaterméből a 36 éve létező, a világot fellépéseivel bejáró 100 Tagú Cigányzenekart, amelyet aztán Budafok jobboldali vezetésű önkormányzata fogadott be.

Az egyes rendészeti igazgatási törvények módosítását a közbiztonság erősítése érdekében kezdeményező kormányzati törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

A közbiztonság erősítése

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat európai uniós jogszabályok végrehajtását, az ügyintézések hatékonyabbá tételét és a magyar emberek biztonságának erősítését célozza.

Kijelentette: a biztonság a legfontosabb közösségi érdek, és megőrzéséért a kormány mindent megtesz. Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, folyamatosan figyelemmel kísérik a biztonsági helyzetet és megteszik a szükséges lépéseket – fűzte hozzá.

Az államtitkár elmondta: a javaslat Frontexet érintő részének célja az EU fellépésének hatékonyabbá tétele a külső határellenőrzés, a visszaküldés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a menekültügy területén. A balkáni útvonalon folyamatosan erősödik az illegális migránsok mozgása az embercsempészek aktív részvételével, a számok komoly biztonsági kihívást jelentenek – közölte.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: jelenleg különösen fontos minden olyan intézkedés, amely az emberek biztonságérzetének erősítését szolgálja. A javaslat fontos elemének nevezte egyebek mellett a Frontex erősítését, a határok védelmének hatékonyabbá tételét, valamint a közlekedésbiztonság javítását.

Stummer János (Jobbik) a jogosítvány nélkül vezetők elleni szigorúbb fellépést emelte ki a javaslat részletei közül, és kifogásolta, hogy csak most foglalkoznak ezzel.

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy az előterjesztés 20 törvény módosítását tartalmazza, és az egyik legfontosabb a Frontex-együttműködést érinti. A magyar emberek biztonságának erősítését szolgálja a javaslat, ezért pártja támogatja azt – mondta.

Harangozó Tamás (MSZP) kifejtette: a javaslat arról szól, hogy az EU a külső határain határőrökkel és technikai eszközökkel is fellép, és Magyarországon ez hogyan fog működni. Vagyis az a politikai üzenet, hogy az EU a bevándorlás pártján áll és nem akarja megvédeni a határait, nem igaz – vélekedett.

Varga Zoltán (DK) szerint felmerül a kérdés, hogy a törvénymódosításokban vállalt feladatok szakmai teljesítéséhez lesz-e elég megfelelő képzettségű rendőr. Az ellenzéki politikus a közlekedési morál romlása miatt több kihágást - büntetőfékezés, extrém sebességtúllépés, piros lámpán való rendszeres áthajtás - is súlyosabban szankcionálna, azonban határozottan ellenezte a menedékjogról szóló törvény módosításait, amelyek lehetővé tennék a menekültügyi őrizet meghosszabbítását.

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: a közös határvédelmet erősítő lépéseket maximálisan támogatni kell. Bár a Fidesz-kormány politikáját és retorikáját álságosnak nevezte, kiemelte: a migráció a következő évtizedekben folyamatosan súlyosbodó probléma lesz, mert a kiváltó okokat egész Európa nem kezeli még a helyén.

Kontrát Károly a vitákban elhangzottakra reagálva hangsúlyozta: 2010 és 2020 közt harmadára csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma úgy, hogy a rendőrök 2015-től az illegális migráció elleni fellépésből, valamint tavaly óta a koronavírus-járvány elleni küzdelemből is kiveszik részüket.

A migrációs nyomást érzékeltetve közölte: idén eddig 24 956-an - átlagosan napi 257-en - próbáltak bejutni illegálisan Magyarország és egyben az EU területére, ez a szám tavaly ugyanebben az időszakban 8978 - napi átlagban 95 - ember volt, ami közel háromszoros emelkedést jelent.

Egy ENSZ-egyezmény kihirdetéséről szóló indítvány és a hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítéseket célzó törvénycsomag általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

ENSZ-egyezmény Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára - a frakciók támogatását kérve az előterjesztéshez - elmondta: az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban 1947. november 21-én kelt egyezményt korábban törvényerejű rendeletben hirdették ki, de az nem tartalmazott minden kötelezettségvállalást. Hozzátette, a most tárgyalt javaslat minden eddig fennállt problémára megoldást nyújt.

A vezérszónokok sorát nyitó Zsigmond Barna Pál (Fidesz) jelezte, a törvényjavaslattal a hazai joganyagba emelkednek a szerződés függelékei is, valamint a megállapodásban foglalt kiváltságok és mentességek valamennyi szakosított szervre kiterjednek. Hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett az ENSZ és szakosított szerveinek hatékony működése mellett.

Dudás Róbert (Jobbik) arról beszélt: Magyarországnak rendkívül fontos a nemzetközi szervezetekben való részvétel, az ott végzett hatékony és konstruktív munka, hiszen vannak olyan szakterületek, amelyeket egy ország magában nem tud ellátni, hatékony összefogásban viszont igen.

Juhász Hajnalka (KDNP) arra hívta fel a figyelmet: elfogadása esetén a törvény a több ponton eltérő szövegváltozatok között is rendet tesz, csak a hatályos változatokat emelve a magyar jogba.

Molnár Gyula (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Hatósági eljárások egyszerűsítése

Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló kormányzati törvényjavaslat általános vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a változtatás célja a hatékony állam, az ügyfélközpontú szolgáltatás megvalósítása.

Ennek elemeként említette, hogy megújulnak a nyilvántartások, digitálisan tárolják az adatokat, jövő januártól bővül az automatikus döntéshozatal keretében intézhető ügyek köre. Kitért arra is: a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy magánútlevélben is feltüntessék a nemzetiségi nevet.

Hozzátette, a módosítás révén a világjárvány közepén csökkenhet a személyes megjelenések száma az ügyintézés során.

Héjj Dávid, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: az ügyfélközpontú szolgáltató állam megvalósulását szolgálja az előterjesztés, amelynek célja az adminisztrációs terhek csökkentése, az ügyintézés gyorsítása, az államigazgatás hatékonyabb működése.

Kiemelte: a módostással úgy tágulnak a videoalapú ügyintézés lehetőségei, hogy a létrejövő jogszabályi környezet az adatvédelmi elveknek és a GDPR-rendeletnek is megfelel.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt hangoztatta: a törvénycsomag célja fontos és nemes, majd az ügyintézés ma is meglévő akadályait és az azokból fakadó költségeket sorolva a bürokráciacsökkentés lényeges voltát hangsúlyozta.

Juhász Hajnalka (KDNP) az elektronikus okmánytár intézményét kiemelve arról beszélt: az ügyfélközpontú, szolgáltató állam hatékonyság működéséhez hiteles, pontos nyilvántartásokra és megfelelő színvonalú adatcserére van szükség. A kereszténydemokrata képviselő szintén kiemelte a nemzetiségi nevek feltüntethetőségét a magánútlevélben.

Varga László (MSZP) arról beszélt: az előterjesztésnek sok támogatható célja van, legyen az az ügyintézés gyorsítása, a nemzetiségi név magánútlevelekben feltüntetése, az automatikus döntéshozatal kiterjesztése vagy a videotechnológia bevezetése. Hozzátette: pártja minden olyan törekvést támogat, amely az emberek életét egyszerűsíti.

Varga Zoltán, (DK) azt mondta: Magyarországnak van hová fejlődnie a közszolgáltatások hatékonysága tekintetében, de a javaslat nem nyújt erre megoldást. Szerinte az előterjesztés arra összpontosít, hogy minél több adatot megtudjon az állampolgárokról, és ehhez minél több hatóság tudjon hozzáférni.

„Az Orbán-rendszer egy Kínához hasonló totális ellenőrzés megvalósításán munkálkodik, és ez a meló szisztematikusan zajlik évek óta” – fogalmazott. Ugyanakkor pozitívnak nevezte az elektronikus és a videokapcsolaton keresztüli ügyintézést és az adminisztratív terhek csökkentését.

Keresztes László Lóránt (LMP) inkoherensnek nevezte a javaslatot, szerinte indokolatlan, hogy az előterjesztésbe foglalt ügyeket egy salátatörvénybe „szuszakolták” bele. Elmondta: sok olyan elem van a javaslatban, ami előremutató és pozitív, így például a nemzetiségi név feltüntetésének lehetősége az útlevélben. De - folytatta - összességében sok aggályuk van az előterjesztéssel kapcsolatban, ezért nem tudják azt elfogadni.

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló arról beszélt: a közfoglalkoztatás szabályainak módosítása a roma közösségekhez tartozók miatt fontos, és a módosítás irányával - hogy a törvényalkotó tegye lehetővé a Start szociális szövetkezetek lehetőségeinek bővülését - egyetértenek. Üdvözölte, hogy a javaslat lehetőséget ad a nemzetiségi név megjelenítésére az útlevélben.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár zárszavában úgy értékelt, az ellenzék általános kormánykritikájától eltekintve érdemi bírálat nem érkezett a javaslattal kapcsolatban. Hangsúlyozta: amikor azt bírálja valaki, hogy „miért vannak adatok”, akkor azt akarja megakadályozni, hogy az elektronikus ügyintézés működhessen. A javaslat semmilyen új adat begyűjtéséről, csoportosításáról nem rendelkezik - szögezte le.

Kiemelte: a cél, hogy olyan adatbázis legyen, amelyben megfelelő hozzáférési jogokkal igényelhetnek adatokat az adott szakterületek, megkímélve az állampolgárt attól, hogy sok helyen, többféle nyomatatványon adjon meg adatokat.

A köznevelést érintő egyes törvények módosítását kezdeményező kormányzati indítvány vitájával folytatta csütörtöki munkáját az Országgyűlés.

Köznevelési államtitkár: cél, hogy eleget tegyünk az Alkotmánybíróság döntésének

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a javaslat egyik legfontosabb céljának azt nevezte, hogy eleget tegyenek az Alkotmánybíróság (Ab) óvoda- és tankötelezettségi eljárásra vonatkozó döntésének, amelyet a két évvel ezelőtt elfogadott szabályokkal kapcsolatban hozott a testület.

Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: sem az alapvető jogok biztosa által megfogalmazottak, sem az Alkotmánybíróság határozata nem vitatta a jelenlegi eljárások célszerűségét és meghatározó elemeit - azaz az alapesetben 3 éves kortól kötelező óvodába járást és 6 éves kortól létező tankötelezettséget -, valamint azt sem, hogy a halasztásra vonatkozó kérelmek befogadását és elbírálását a kormányhivatal, illetve az Oktatási Hivatal (OH) végzi.

Szerinte ez utóbbi folyamat 2020-ban és 2021-ben is zökkenőmentesen zajlott, idén 16 500-an kérelmezték az iskolakezdés elhalasztását, az Oktatási Hivatal pedig alapos vizsgálatot követően az esetek közel 96 százalékában helyet adott a szülői kérelmeknek.

Elmondta: az Ab arra vonatkozóan kérte törvényi szintű garanciális elemek beépítését, hogy abban az esetben is lehetőség legyen a gyermek iskolakezdésének elhalasztása, ha a szülő nem terjeszt elő kérelmet, és akkor is szülessen jogerős döntés a tanév kezdetét megelőzően, ha a szülő a felmentést engedélyező szervvel szemben közigazgatási pert kezdeményezett.

Ennek megfelelően a javaslat lehetővé teszi, hogy a gyermekvédelmi hatóság is a kezdeményezhesse a tankötelezettség elhalasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az indokolt és a szülő nem járt el az ügyben.

Közölte azt is, hogy az eljárási határidők lerövidülnének: az OH eljárása a korábbi 60 helyett 50 napos lesz, a esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás határideje 45 napról 30 napra csökken.
Kivételes, indokolt esetben lehetőség lesz az óvodakezdés halasztására annak az évnek az augusztus 31-ik napjáig, amelyben a gyerek az 5. életévévet betölti – mondta. Hozzátette: rögzítenék, hogy a szülő a kérelméhez mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó dokumentumokat is.

Az államtitkár szerint a javaslat emellett több, a köznevelés hatékonyságát biztosító módosítást is tartalmaz. Ezek közé sorolta, hogy a jövőben a szakiskolai tanulók számára is lehetővé válik szakmai oktatásban való részvétel szakképzési munkaszerződéssel, így a munkáltatókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik a különböző kedvezmények.

Kitért arra is: az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek esetében az óvoda és az iskola 14 éves korig részt vállal a napközbeni ellátásban, így például a vércukorszintmérésben, amiért a dolgozóknak többletjutatás jár majd.

Közölte: a javaslat az önálló honvédkollégiumok esetében lehetőséget ad arra, hogy a tanulóknak sajátos honvédelmi nevelési szempontokat, szabályokat és kötelezettségeket írjanak elő, de azt is rögzítik, hogy a tanulók nem vethetők alá testi és a lelki fenyítésnek.

Maruzsa Zoltán közlése szerint az előterjesztés hatékonyabbá teszi a tartós gyógykezelés alatt álló tanulók köznevelési ellátását, valamint törvényben rögzíti az óvodai jogviszony létrejöttét, illetve lehetőséget ad a jogviszony szüneteltetésére és folytatására is.

A javaslat felhatalmazza a kormányt a takarékos és zavartalan tankönyvellátás biztosítása érdekében, hogy a későbbiekben is kijelölje a tankönyvellátásban közreműködő szervezetet – ismertette. Emellett - folytatta - a módosítások értelmében a kancellárok helyett a felsőoktatási intézmények tanárképző központjai koordinálják majd a jövőben a pedagógusok továbbképzéseit.

Vezérszónokok

Dunai Mónika (Fidesz) szerint fontos a törvényeket rendszeresen felülvizsgálni és a jelen igényeihez igazítani, most is ez történt. Több jogszabályt felülvizsgáltak és a gyermekek védelmében módosítanak – értékelt.

Kifejtette: pontosíthatják az óvoda- és tankötelezettséggel kapcsolatos eljárásokat, és az előterjesztés rég várt eleme, hogy tovább tudják segíteni azokat a családokat, amelyek cukorbeteg gyermeket nevelnek. A javaslat rendezi az óvodai jogviszony kezdetének kérdését és kitér a tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek köznevelési ellátására – fűzte hozzá.

Dudás Róbert (Jobbik) szerint a javaslatból az észszerűség mellett a gyakorlatiasság is hiányzik, és egyeztetni kellett volna a szakmai szervezetekkel. Ugyan az előterjesztés 90 százalékával egyetértenek, vannak számukra vitatható pontok - mondta.

Úgy látja, bár a kormány szerint a legfontosabb célok egyike, hogy reflektáljanak az Alkotmánybíróság felvetéseire, ez nem teljesült.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: pártja a javaslat 100 százalékával egyetért, mert az kiegészíti, fejleszti a köznevelési tárgyú törvényeket. Óriási eredménynek nevezte, hogy a diákok ingyen kapják a tankönyveket, ez szerinte a kormány oktatáspolitikájának fontos pontja. Ezzel szemben a baloldal kormányzása idején a privatizáció volt jellemző a tankönyvpiacra – közölte.

A képviselő egyúttal köszönetet mondott a pedagógusoknak, hogy ebben a nehéz helyzetben is helyt állnak.

Molnár Gyula (MSZP) kifejtette: a kormány és a kormánypárti képviselők azt mondják, mindig azt nézik, hogy tudnának segíteni a családoknak, jobbá tenni az oktatást. Most itt a lehetőség, hogy érdemben és mélyen nyúljanak hozzá az oktatás rendszeréhez – mutatott rá.

Azt mondta: akkor járnak el felelősen, ha képesek a pedagógusok kreativitását felszabadítani, és olyan generációt nevelni, amely eligazodik a világban és az értékek között. Ami azonban az elmúlt években a magyar közoktatásban történt, nem felel meg ennek az elvárásnak – vélte.

A megváltozott munkaképességűekről szóló törvénymódosítás tárgyalásával folytatta a munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

KDNP: igen a javaslatra

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kereszténydemokraták elkötelezettek a megváltozott munkaképességű emberek életkörülményeinek és munkalehetőségeinek javítása érdekében. Felidézte: a különböző átalakításoknak köszönhetően 2012-ben a korábbi szerteágazó ellátórendszer helyett egy egységes, komplex minősítésen alapuló rendszer jött létre.

Kitért arra is, hogy 360 ezer aktív, megváltozott munkaképességű személyből 155 ezer végez kereső tevékenységet, 2011-ben ez a szám még csak 65 ezer volt. Ez egy óriási eredmény – értékelt. Cél a foglalkoztatottsági szint további növelése, és ezért is öröm, hogy az állami tulajdonú kézművállalat bővíteni tudta a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottainak számát a járványhelyzet ellenére. Ezáltal értékteremtő munkát tudnak számukra kínálni – mondta.

Jelezte: a most tárgyalt javaslat az Ab megállapításai miatt került az Országgyűlés elé, azt a KDNP támogatja, erre kérte az ellenzéki pártokat is.

DK: botrány a javaslat

Sebján-Petrovszki László, a DK vezérszónoka felvetette, miért tárgyalják most ezt a javaslatot, miért is került a Ház elé. Ha valóban annyi jót hozott a Fidesz-KDNP kormányzás az érintett embereknek, akkor ez a téma most nem lenne napirenden – vélekedett.

Szavai szerint amikor először meglátta a javaslatot, az volt az első gondolata: végre rendezik a felmerült kérdéseket. Amikor azonban elolvasta, akkor az jutott eszébe, hogy ez botrány.

A kormány több százezer embert rosszabb helyzetbe hoz tudatosan, és most, tíz évvel az eredeti javaslat után megpróbálják megvásárolni őket – összegzett. Sokaknak olyan a szociális, foglalkoztatási helyzete, hogy 500 ezer forintot nem láttak még egy összegben, de ez nem más, mint ennek a rétegnek a kisemmizése – fűzte hozzá.

Rámutatott: ennek sokszorosa járna a korábbi hibás törvény miatt. Nem tudni, hogy aki nem fogadja el az 500 ezer forintot, remélhet-e fair és igazságos eljárást. Megjegyezte: hogy-hogy nem, a jövő évi választások előtti hetekben fogja megoldani a kormány a kifizetéseket. A DK nemet mond a javaslatra.

MSZP: a választások előtt be akarják fogni a rokkantak száját

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka a korábbi kijelentéseit felidéző hozzászólásokra reagálva kiemelte: nincs ember a Földön, akinek az lenne a célja, hogy megváltozott munkaképességű legyen.

A javaslatról azt mondta: az Ab világosan rámutatott, hogy mi is a probléma. A korábbi intézkedések jelentős részénél megállapította, hogy helytelenül járt el az Országgyűlés, 2012-ben anomáliát állított elő a kormány, amit most orvosolni kell.

Értékelése szerint a javaslat az Ab-határozatnak nem tesz eleget, nem definiálja az állapotjavulást, illetve az állapotvizsgálatot, nem szolgálja azok érdekeit, akikért benyújtották. A részletszabályok sem szerepelnek az előterjesztésben.

Ez az 500 ezer forint tudja fedezni a több évig tartó nélkülözést, és elfeledteti azt a frusztrációt, amit elszenvedtek ezek az emberek az évek során? – tette fel a kérdést.

A 2022-es választások előtt be akarják fogni ezeknek az embereknek a száját – vélekedett Korózs Lajos.

Független: méltatlan, amit a kormány csinál

Szél Bernadett (független) szerint nagyon méltatlan, amit a kormány csinál. Sértő módon beszélnek és gondolkodnak ezekről az emberekről, rokkantnyugdíjasok százezreit fosztották meg attól a pénztől, ami járna nekik.

Kitért arra, hogy az Ab döntése nyomán 2019. március 31-ig kellett volna eleget tenni a szabályozás módosításának, két évvel vannak a határidő után. Ez az 500 ezer forint egy szégyenletes alamizsna, ezek az emberek sokmillió forinttól estek el.

Felidézte azt is, hogy korábban személy szerint is azt követelte, hogy figyelembe kell venni a korábbi nyugdíj összegét és a tényleges fizikai állapotjavulást.

MSZP: mindenkinek meg kell kapnia, amit elvettek tőle

Varga László (MSZP) megkésettnek ítélte a javaslatot, és kijelentette: mindenkinek meg kellene kapnia azt az összeget, amit elvettek tőlük. Emlékeztetett: az Alkotmánybíróság három éve hozott határozatot az alaptörvényt sértő állapotról, és az abban szabott határidő is már két éve lejárt.

Bírálta a késést, de a tartalmat is felháborítónak ítélte: több millió forintot vesztettek az érintettek. Szerinte ők azért fogják csak elfogadni, mert a jelen nehéz helyzetben nem tudják kivárni a rendes kártalanítást.

Jobbik: kegyetlenség, ami történt Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint „vegytiszta kegyetlenséggel" fosztották ki az érintetteket. A képviselő úgy fogalmazott: „hallgatási pénzt" ajánlanak az érintetteknek.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a kérdéssel több alkotmánybírósági határozat foglalkozott. A kérdéses határozat azt kifogásolta, hogy a megváltozott munkaképességűeket érintő törvény garanciát tartalmaz arra, hogy nem csökkenhet az ellátás összege.

Az éritettek fele már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, többen pedig öt éven belül mentek nyugdíjba. A kötelező felülvizsgálat azokat érintette, akik több mint öt évre voltak a nyugdíjtól – emlékeztetett.

A rokkantsági ellátásból nem vonnak járulékot, így a teljes 500 ezer forintot megkapják az érintettek – hangsúlyozta. Aki nem fogadja ezt el, az orvosi felülvizsgálatra mehet – tette hozzá.

Új szerek kerülnek a pszichotróp anyagok listájára, vagyis büntetőjogilag kábítószernek minősülnek majd - az erről szóló előterjesztést vitatta meg csütörtökön délután a Ház, majd lefolytatta az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját.

Veszélyes pszichotróp anyagok

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: új pszichoaktív anyagot kell felvenni az erre szolgáló listára, így az azzal való visszaélés szigorú büntetőjogi következményeket von majd maga után.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) rámutatott: a fiatalok gyakran nem ismerik az új pszichoaktív anyagok kockázatait, a magyar hatóság azonban elsőként lépett ebben a témában. Az uniós irányelv a bizottságnak ad jogosítványt új anyagok felvételére a listára, a tagállamok pedig hat hónapon belül illesztik azt a nemzeti jogukba.

ŰDudás Róbert (Jobbik) szerint komoly problémát kell orvosolni, amivel mindig kicsit késésben vannak a hatóságok. Nincs halogatni való idő, ezért a javaslatot támogatni fogják – hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak nevezett minden fellépést az új pszichotróp anyagokkal szemben. Közölte: Magyarországon ezek birtoklása is tiltott, itt a legszigorúbb a szabályozás. A gyors reagálást teszi lehetővé, hogy már miniszteri rendeletbe foglalják a listát.

Varga László (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést, mint mondta, ebben teljes egyetértés van a Házban.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta, Horváth Ildikó államtitkár pedig megköszönte a támogatást.

Vagyongazdálkodási törvények

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos ügykért felelős államtitkár az egyes vagyongazdálkodási törvények módosításáról elmondta, hogy a Veszprém megyei Bakonybél önkormányzata két, a község területén található állami ingatlant kap meg sport, kulturális és egyéb közfeladatainak ellátására. Emellett a Katolikus Szeretetszolgálat tulajdonába kerül két másik, szintén Bakonybélben található ingatlan – tette hozzá.

A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítványbirtokába kerülnek a fővárosi II. kerületben álló, egykori Váry-Szabó kúria ingatlanjai – sorolta tovább a politikus.

A javaslat állami követelést elengedő rendelkezéseinek kedvezményezettjei a Magyar Lovassport Szövetség és a Kincsem kft. – emelte ki.

Az államtitkár elmondta, hogy az indítvány pontosítja a felszámoló szervezetnél foglalkoztatott személyek létszámát, foglalkoztatásuk jogi formáját, és módosítja a hatósági nyilvántartás közérdekből nyilvános adatainak körét.

Változik a vízgazdálkodásról szóló törvény is, hogy elősegítsék az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények ingatlanjaira bejegyzett kezelői jog ingatlannyilvántartásból való törlését - hangsúlyozta az államtitkár.

A tárgyalt indítvány az egyházak, egyházi jogi személyek számára is biztosítja a visszapótlási kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét, ha közfeladatként kaptak meg vagyonkezelésbe egy vagyonelemet - mondta.

Az állami vagy önkormányzati alapítású, de nemzetiségi feladatot ellátó, országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézmények fenntartói jogát az országos nemzetiségi önkormányzatnak át kell adni –emelte ki.

A postatörvény módosítása pontosítja a hivaalos irat feladói körét, a könyvelt küldemények fogalmát és bevezeti a postai támpont meghatározását – ismertette a részleteket.

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére történő vagyonjuttatás célja az, hogy segítse az alapítvány közfeladatainak az ellátását – jelentette be Fónagy János.

A Fidesz támogatja az indítványt

Witzmann Mihály (Fidesz) felidézte, hogy a javaslat állami tulajdonú bakonybéli, illetve II. kerületi ingatlanok tulajdonátruházásáról tartalmaz rendelkezéseket.

Az indítvány pontosítja a hivatalos irat feladói körét és az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározza a postai támpont fogalmát is – emelte ki a vezérszónok. A módosítás célja többek között az adatkezelés időtartamának pontosítása – közölte a politikus.

Ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerül a volt csillebérci úttörőtábor – hívta fel a figyelmet.

Az indítvány alapvetően támogatandó célokat szolgál– összegezte véleményét.

Jobbik: szerencsésebb lett volna szétbontani a csomagban található indítványokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a javaslat 13 törvényt ír át. Hozzátette, a csomagban találnak támogathatatlan részeket, de olyanokat is, amelyeket támogatni kell, ezért sokkal szerencsésebb lett volna szétbontani és külön tárgyalni az indítványokat.

Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványról azt mondta, önmagában az alapítványi formával semmi baja nincs. Problémának nevezte, hogy ami eddig állami vagyonként felügyelhető volt, az a most kiszervezett vagyonelemekre már nem igaz.

KDNP: a csillebérci tábor újra a magyar fiatalokat szolgálja

Nacsa Lőrinc (KDNP) nagyon fontosnak nevezte, hogy a csillebérci tábor újra a magyar fiatalok ügyét szolgálja. A táborhely bővítésével még több lehetőség nyílik meg a gyermekek előtt - szögezte le.

Az Erzsébet-táborok évről, évre egyre népszerűbbé váltak, a járvány előtt, 2019-ben 130 ezer gyermek vett részt ezeknek a táboroknak valamelyikében - hívta fel a figyelmet.

A négy, jelenleg hasznosítatlan bakonybéli ingatlant kiemelten fontos társadalmi feladat ellátására adják át – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a KDNP támogatja az indítványt.

A címlapfotó illusztráció.