×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az európai kisebbségek támogatásáról is tárgyal az Országgyűlés

 

Elsősorban a koronavírus-járvány elleni védekezésről volt szó napirend előtt az Országgyűlés szerdai ülésén.

 

 

A ülés kezdetén megemlékeztek Kovács Jenő (MSZP), Rigler Zoltán (Fidesz) és Varga Géza (Jobbik) elhunyt egykori országgyűlési képviselőkről.

Párbeszéd: Orbán járványkezelése megbukott

Szabó Timea (Párbeszéd) szerint Orbán Viktor járványkezelése megbukott, mert nem akart segíteni az embereken, miközben az összes európai ország időben, hatékony intézkedéseket hozott, megerősítette az egészségügyet és segített a munkavállalóknak, vállalkozásoknak.

Közölte: az elmúlt napon Magyarországon 311-en haltak meg, a járvány kitörése óta nem volt ilyen magas ez a szám. Magyarország élen jár a járvány miatti halálozások tekintetében, ezt már nem lehet szépíteni – fogalmazott.

Úgy vélte, a 2,5 millió beoltott nem jelent 2,5 millió védett embert, mert nem kapta meg még mindenki a második oltást. Folytatni kell a védekezést, oltani kell az embereket és nem arra biztatni, hogy elhiggyék: vége a járványnak – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a kormány a szakemberek javaslatai alapján hozza meg a döntéseket. Ha az ellenzék javaslatait követnék, sokkal kevesebb beoltott lenne ma Magyarországon, ráadásul a baloldali pártok azonnali nyitást követeltek a harmadik hullám idején, most pedig az újraindítás miatt kritizálnak – mutatott rá.

Kiemelte: az ellenzéki pártvezetők beoltatták magukat, miután korábban elbizonytalanító kampányt folytattak, és míg másokat lebeszéltek az oltásról, maguknak beadatták. Azért kaphatták meg a vakcinát, mert az oltási terv működött, és a kormány szerzett oltóanyagot – fűzte hozzá.

LMP: érdemi válságkezelés helyett a közvagyon kiszervezése a cél

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy a járvány kritikus időszakában az érdemi válságkezelés helyett a közvagyon jelentős részének kiszervezéséről lesz szó az Országgyűlésben. A kormány vagyonkezelő alapítványok sorát hozná létre, kormányzati funkciókat szervezne ki és adna hozzá hűséges embereknek – vélekedett.

Hangsúlyozta: az egyetemeket politikai irányítás alá helyezik, miután megzsarolták őket. Ez nem a felsőoktatás fejlesztése, hanem gyalázat, amit súlyosbít, hogy ilyen járványügyi helyzetben akarják végrehajtani - jelentette ki. Hozzátette: ez a magyar fiatalok jövőjének felélése.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzést kapjanak és a jövő nyerteseivé váljanak. Ezek az új lehetőségek hozzájárulnak Magyarország versenyképességének erősítéséhez, a gazdaság fenntarthatóságának növeléséhez – mondta.

Azt kérte az ellenzéktől, hogy ne tegye az egyetemek világát pártpolitikai csatározások terévé, mert ennél fontosabb kérdés a magyar fiatalok jövője, sikeressége. Megérett az idő a változásra, az intézmények fejlesztésére – vélte.

DK: a kormány hozzájárult százak halálához

Gyurcsány Ferenc (DK) szerint a kormány nem megvédte a magyarokat a járvány idején, hanem hozzájárult százak halálához, ezért pedig számon fogják kérni.

Közölte: az oltással ugyan jól állnak, de kérdés, hogy korábban mit csinált a kormány, merte-e megvédeni az embereket. Minden működik, amikor nem avatkozik közbe a kormány, de semmi sem működik, amikor megpróbál valamit csinálni, mert alkalmatlan a kormányzásra – értékelt.

Dömötör Csaba kifejtette: úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc legfontosabb feladata, hogy fenyegessen, tehát semmit nem változott Balatonőszöd óta.

Úgy látja, az ellenzék megpróbálja letagadni, hogy oltásellenes kampányt vitt, támadta az engedélyező hatóság döntését, petíciót indított, és azt állította, hogy nincs igény az oltásokra. A baloldalnak óriási tapasztalata van abban, hogy miként írja felül a múltat, de nem tudja letagadni, mit tett – mondta.

Az államtitkár kiemelte: az ellenzék a vakcina ellen hangolt, és bár a járvány ellen küzdők névsorában is szerepelhetett volna, a másik utat választotta.


A koronavírus-járvány kezeléséről, a koronavírus elleni vakcinákról volt szó szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: vizsgálják felül az iskolák nyitását

Harangozó Tamás (MSZP) azt javasolta, hogy végre álljon neki a kormány a kontaktkutatás megszervezésének és biztosítsanak ingyenes tesztet az embereknek. Ez a két dolog nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ne legyen negyedik hullám - mondta.

Azt kérte, ha megjön a több millió vakcina, flottul szervezzék meg a tömeges oltást, valamint vizsgálják felül az iskolák április 19-ei nyitását, mert szakemberek szerint ez kockázatot jelent. Úgy fogalmazott: a miniszterelnök keddi bejelentése nem nyitás, hanem az eddigi „ostoba és káros” szabályok felülvizsgálata.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: Magyarországon a fertőzések szinte mindegyikét a brit vírusmutáns adja, ami sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi vírus, ezért minden nap minden óra számít az oltásoknál. Ha a baloldalon múlt volna, ma egymillióval kevesebb embernek lenne oltása – tette hozzá.

Több ellenzéki politikus orosz vagy kínai vakcina ellenes szavait idézve emlékeztetett: a baloldal a harmadik hullám kezdetén kinyitott volna mindent, hogy szabadon terjedjen a brit mutáns, és sokkal lassabban oltottak volna, ami sokkal több ember egészségébe és életébe kerülhetett volna.

Jobbik: a kormány páros lábbal rúg azokba, akik helyettük életben tartják az országot

Jakab Péter (Jobbik) azt sérelmezte, hogy a kormány 67 milliárd forintért rendez vadászati világkiállítást, miközben az Országos Mentőszolgálatra egész évben 52 milliárd forintot költ. Úgy fogalmazott: a kormány „páros lábbal rúg” azokba, akik helyettük életben tartják az országot.

Szerinte a nemzet egységét nem a vadászati világkiállításra több tízmillió forintért épített szarvasagancs kapu fejezné ki, hanem az, ha a kormány visszamenőlegesen megadná a „bajba jutott melósoknak”, vállalkozóknak a 80 százalékos bértámogatást, ha megemelnék az álláskeresési járadékot, ha féken tartanák a végrehajtókat, ha az egészségügyi dolgozók minden anyagi segítséget megkapnának a küzdelemhez.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kiemelte: Magyarország munkanélküliség és gazdasági visszaesés tekintetében is jobban teljesít, mint az európai átlag. Ez szerinte nem független a kormány által indított bértámogatási, hitelmoratóriumi programtól, az új lakások áfájának csökkentésétől, a lakásfelújítási programtól, az orvosok béremelésétől, a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésétől, a 25 éven aluliak adókedvezményétől, a kisvállalkozásoknak nyújtott nulla százalékos hiteltől és a településfejlesztési programoktól.

Hangsúlyozta: az oltási program sikeres. Ha az ellenzéki politikuson múlt volna, most több százezerrel kevesebb ember lenne beoltva Magyarországon – tette hozzá.

KDNP: a védőoltás hozhatja meg a győzelmet a járvánnyal szemben

Simicskó István (KDNP) azt mondta, a koronavírust úgy lehet legyőzni, ha összefog az ország, az emberi tudásra támaszkodik, a hitét megerősíti és cselekvő akarattal, illetve védőoltással lép fel a járvánnyal szemben.

Örömmel nyugtázta, hogy az ünnepek alatt is folyt az oltások beadása. Ezek a vakcinák nem maguktól jöttek az országba, a kormány rendelte meg őket és helyes volt, hogy keletről is szerzett be vakcinát – hangsúlyozta. Arra bíztatott mindenkit, aki még nem tette meg, regisztráljon a koronavírus elleni oltásra.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatási államtitkára közölte, minden vakcina jó és mindegyiknek örülnek, de a brüsszeli hibákat nem tudták volna orosz és kínai vakcina nélkül kijavítani. Megjegyezte, még 4,8 millió kínai és orosz vakcina érkezik az országba, így azok 3,5 millió ember életét védhetik meg.

Kitért arra is, hogy a baloldali pártvezetők beoltatták magukat, ami szerinte a kínai és az orosz vakcinának köszönhető, mert vagy ilyet kaptak, vagy mást kaptak, de csak azért kaphatták meg azt, mert az orosz és a kínai vakcinák miatt gyors az oltás üteme.

Fidesz: az oltás az egyetlen lehetőség a járvány legyőzésére

Kósa Lajos (Fidesz) hangsúlyozta, az egyetlen lehetőség a koronavírus-járvány legyőzésére, az oltás. Bárki, aki az oltás ellen beszél, az bűnt követ el a saját nemzete ellen – fogalmazott. Rögzítette: az oltási program sikeres, a beérkezett vakcinák számához viszonyítva Magyarország a második legeredményesebb ország a világban az oltások beadását nézve.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány döntött a debreceni vakcinagyár megvalósításáról.

Rétvári Bence államtitkár számos ellenzéki képviselő orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatos nyilatkozatát felidézve közölte, hónapok óta mást sem tesznek, mint lebeszélik az embereket a vakcinák beadásáról.

A DK-s politikusok közül volt, akit sikerült meggyőzni a kínai oltás visszautasításáról, lehetséges, hogy ennek lett tragikus következménye – hangoztatva. Határozathozatalok Elfogadták a libanoni békefenntartó misszióról szóló beszámolót Az Országgyűlés 145 igen, két nem szavazattal elfogadta az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában (UNIFIL) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a határozati javaslat vitájában elmondta: kezdetben alacsonyabb számban vett részt a misszióban Magyarország, majd 2019-ben megkezdődött a szerepvállalás bővítése. Magyarország célja az ENSZ-együttműködés keretében a nemzetközi terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harc, valamint a közel-keleti régió stabilitásának és biztonságának erősítése – hangsúlyozta.


Interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés szerda délután. Szóba kerültek földügyek, a népkonyhák, valamint az uniós források felhasználása is.

Jobbik: rossz hírek érkeznek az állami földekről

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta: miután számos földterületet privatizált el az állam, jelenleg is aggasztó híreket hall erről a területről. Például azt, hogy a kormánypártokhoz szorosan köthető emberek a piaci ár harmadáért bérelhetnek állami földeket. Ez mennyire korrekt és versenysemleges? – kérdezte.

Kijelentette azt is, hogy az országba érkező agrártámogatások 80 százalékát a gazdálkodók 10 százaléka kapja, vagyis a legvagyonosabbak.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára visszautasította a vádakat, szerinte a Földet a gazdáknak program az egyik legsikeresebb program volt. A földtulajdonosok számát megtízszerezték, mintegy 8000 ember jutott földtulajdonhoz – sorolta az előnyöket.

Hozzátette: a kormány következetes birtokpolitikai célokat jelölt meg, amelyben a gazdáknak jelentős segítséget ad, és meg is tesz mindent a spekuláció, a külföldi befektetők kiszűrése érdekében. A haszonbérleti díjakat pedig egységesen állapítják meg. A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: miért nem vizsgálják a rászorultságot a népkonyhákon?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kifogásolta, hogy a népkonyhákon nincs rászorultsági vizsgálat, most bárki kaphat ott ételt, pedig szerinte a járványhelyzetben a leginkább rászorulókat kellene támogatni.

Szólt arról is, hogy a Fidesz kormányzása alatt drasztikusan emelkedett a népkonyhák száma, ami cáfolata annak, hogy jobban élnének az emberek. Közölte, ezek kapacitása mintegy harmincszorosára emelkedett.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára meglepőnek ítélte, hogy a baloldal a nélkülözők számára épített népkonyhák leépítését kéri. Felidézte ugyanakkor, hogy a szocialista kormány volt az, amely a szociális válság ellenére nem segítette annak veszteseit. Szerinte nem az a céljuk a baloldaliaknak, hogy segítsenek, hanem függésben, segélyen akarják tartani az embereket.

Kijelentette azt is: „önök 29 milliárdot költöttek a gyermekek étkeztetésére, most erre 80 milliárd van a költségvetésben”.  Azt kérte, támogassák, hogy a népkonyhákon keresztül minden rászoruló kapjon étkeztetést. A képviselő nem fogadta el a választ.

DK: nem beszélnek a járvány elleni uniós segítségről

Varju László (DK) azt kifogásolta, hogy a kormány egy szót sem ejt arról, mennyivel támogatja az unió a járvány elleni küzdelmet. Szerinte az összegből nem segítettek a családoknak és a vállalkozásoknak.

Úgy folytatta: kígyót, békát kiabálnak az unóra, közben azonban a pénzükön élősködnek. Beszámolt arról, hogy a következő éveket 17 ezer milliárd forintos támogatással tervezheti az ország. Szerinte számot kell adni, mire akarják felhasználni a forrást.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: az unió munkahelyvédelmi programot, gazdaságfejlesztést támogat, de van olyan forrás is, amelynek felhasználásával kapcsolatban a kormány az Európai Bizottság döntésére vár.

A szolidaritási alapból 40 millió euró érkezett, ami magas, de eltörpül az ország által védekezésre használthoz képest – folytatta. Kulcsfontosságúnak nevezte a programokat, emlékeztetett azonban arra, hogy az ellenzék éppen azokat próbálta megakadályozni decemberben.

Azt kérte, hogy azt a hamis kommunikációt, hogy a programok előkészítéséről a kormány nem konzultál másokkal, hagyják abba. A képviselő nem fogadta el a választ.

LMP: miért ilyen kevés az állásukat vesztettek kormányzati támogatása?

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt nagyon sokan veszítették el egzisztenciájukat, munkahelyüket Magyarországon.

Az ellenzéki politikus teljes mértékben a kormányt tette felelőssé azért, hogy mekkora forrást fordítanak a támogatásukra ebben a helyzetben. Szerinte ez rendkívül kismértékű, és nagyon sok olyan vállalkozás, munkakör van, ahol semmilyen támogatást nem adtak.

Rámutatott: ágazati bértámogatásra 51 milliárd forintot fordítottak, eközben a látványsportok 289 milliárdot, az egyházak 154 milliárdot kaptak. A szépségiparban dolgozók milyen segítséget kaptak? – hozott egy példát.

Schanda Tamás János, az innovációs tárca parlamenti államtitkára szerint ha a baloldalon, illetve képviselőn múlik, akkor semmilyen támogatást nem kapnak a bajba jutott vállalkozások. Felidézte a parlamenti szavazásokat és kifejtette: ha a képviselőn múlik, akkor nem lenne se bértámogatás, se hitelmoratórium, ami 1,6 millió lakossági ügyfelet és félmillió vállalkozást véd.

Rámutatott: az ellenzéki politikus csak egy támogatási formát emelt ki a többféle lehetőség közül. Csak az ágazati bértámogatás keretében 25 ezer vállalkozó több mint 155 ezer dolgozó után nyújtott be támogatási kérelmet, és 62 milliárd forint megérkezett a nehéz helyzetbe került cégek számláira – ismertette. A képviselő a választ nem fogadta el.


A fővárosi Szabolcs utcai kórházról, az erzsébetvárosi ügyvédi szerződésekről, a hódmezővásárhelyi buszközlekedésről és a koronavírus elleni oltásokról is volt szó az interpellációk között szerdán az Országgyűlésben.

Párbeszéd: eláll a kormány a Szabolcs utcai kórház elköltöztetésétől?

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány a járvány harmadik hullámában megkésve és gyenge intézkedéseket hoz, majd rátesz még egy lapáttal, és forrásokat von el a budai rendelőktől, most pedig be akarja záratni a Szabolcs utcai kórházat. Felidézte, hogy nyolc éve több száz millió forintból újították fel a rendelőt, ahol 65 egészségügyi dolgozó végzi a munkáját.

Ennek köszönhető, hogy a hajléktalanok körében nem alakult ki járványgóc – vélte. Kitért arra, hogy a helyére az OGYÉI költözne, amelynek most a járvány miatt szintén rengeteg többletmunkája van. A változások mögött Habony Árpádot és érdekköreit vélte felfedezni. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy „Fidesz közeli oligarchák” profitérdekei szerint járjanak el, vagy elállnak a tervtől? – kérdezte.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos ügykért felelős államtitkár válaszában kiemelte: a kormány fontosnak tartja a hajléktalanellátást, míg 2010-ben 7,5 milliárd forint volt a terület támogatása, ez az összeg 2020-ban több mint 12 milliárdot tett ki. A menedékhelyek száma 8400-ról 12 300-ra nőtt, és 200 férőhellyel rehabilitációs intézmény, több mint 400 férőhellyel hajléktalanok otthona működik.

Kitért a hajléktalanokat segítő pályázatokra és a lakhatásukat támogató forrásokra is, a Szabolcs utcai kórházról szólva pedig jelezte: a kormány többször határidőt módosított, de a jelenlegi főpolgármester 9 hónapja nem keresett helyet az ellátás biztosítására, nem tett semmit, nem is állt szándékában cselekedni. A képviselő nem fogadta el a választ.

Fidesz: Erzsébetvárosban közpénzből finanszíroznak egy zűrös múltú ügyvédet

Bajkai István (Fidesz) feltette a kérdést, felelős önkormányzat-e az, ahol közpénzből finanszíroznak egy „zűrös múltú” ügyvédet. A DK-s vezetésű Erzsébetvárosban a világjárvány idején előrébb való a balos haverok zsebének kitömése, mint a polgárok támogatása; 100 milliós szerződések köttetnek, ebből az erzsébetvárosi polgárok valószínűleg soha nem fognak egy fillér sem látni – mondta a Czeglédy Csabával kötött ügyvédi megbízatást bírálva. Azt firtatta, hogy mi lehet a szerződések valódi funkciója. Talán a DK pártkasszáját tömi ki? – vetette fel.

A képviselő szerint ami erkölcsi mélyrepülés az önkormányzatnak, az igazi lehetőség a baloldalnak, hogy gátlástalanul lapátolják ki a közpénzt.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a 7. kerületi bitcoinbánya összeomlása után más lehetőségek után kellett, hogy nézzenek a kerületben, és az ügyvédi munkadíjakra „mozdultak rá”. Továbbra is azon munkálkodnak, hogy az erzsébetvárosiak pénze „jó helyre kerüljön, például Soros György egyik NGO-szervezetéhez vagy Czeglédy Csabához”.

Annak az embernek az ügyvédi irodájával kötöttek szerződést, aki bűncselekményt követett el, illetve eljárás alatt áll. Idézte Niedermüller Péter DK-s polgármester szavait, miszerint a törvényesség betartása mindenkire vonatkozik. Völner Pál úgy fogalmazott: biztosak lehetnek abban, hogy a baloldalon mindig akadnak kivételek. Ha valóban érdekelné Gyurcsány Ferenc DK-elnököt a közpénzlopás, akkor nem védené Czeglédy Csabát – értékelt. A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: miért állíttatták le a hódmezővásárhelyi buszjáratokat?

Ander Balázs (Jobbik) a hódmezővásárhelyi ingyenes helyi buszjáratok leállítása miatt interpellálta a kormányt. Hangsúlyozta: a kormányhivatal függesztette fel a hódmezővásárhelyi buszos személyszállítást végző cég működését március elején, miközben Márki-Zay Péter polgármester szerint a cég rendelkezett a szükséges engedélyekkel.

Azt kérdezte: mikor fejezi végre be a kormány azon politikai szereplők, vállalkozók, önkormányzatok büntetését, akik „nem hajlandóak behódolni”.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: az ügyben sem a képviselőnek, sem a hódmezővásárhelyi polgármesternek nincsen igaza. Jelezte: a városban már 2017 óta van buszos személyszállítási szolgáltatás, ugyanakkor 2020 novemberében az önkormányzat új eljárást írt ki, és egy olyan céggel „nyerette meg” a kiírást, amely alkalmatlan volt a feladatra, és addig nem is voltak buszai. A képviselő nem fogadta el a választ.

KDNP: hol tart Magyarország az oltási terv megvalósításában?

Hollik István (KDNP) arról beszélt: a járvány második hulláma során bizonyossá vált, hogy a pandémia csak a vakcina segítségével győzhető le, ezért a kormány minden potenciális vakcinagyártóval felvette a kapcsolatot, érzékelve, hogy Brüsszel a vakcinabeszerzést elrontotta.

Eközben – folytatta – a baloldal oltásellenes kampányt folytatott, ami emberéletekbe került.  Azt kérdezte, sikeresek-e a vakcinabeszerzések és hol tart Magyarország az oltási terv megvalósításában.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: egy héttel ezelőtti adatok szerint az EU-s beszerzések 10 százalék alatt teljesültek, míg az EU-n kívüliek már 30 százalék felett vannak.

Rámutatott: ha ugyanolyan ütemben érkeztek volna a közös beszerzésű EU-s vakcinák is, mint a keletiek, akkor ma több mint kétmillióval több ember érezhetné magát biztonságban, mert megkapta az oltást.

Hangsúlyozta: a magyar baloldal csak az uniós beszerzésekben bízott, folyamatosan támadták a kormányt az orosz és a kínai oltás engedélyezése miatt. Hozzátette: ha a kormány a baloldalra hallgat, akkor ma egymillióval kevesebb embert sikerült volna beoltani. A képviselő az államtitkári választ elfogadta.


Az interpellációk között felmerült az egészségügy, az érettségi és a munkaerőpiac ügye, majd a képviselők áttértek az azonnali kérdésekre az Országgyűlés szerdai ülésén.

MSZP: mit tesz a kormány a rák elleni küzdelem érdekében?

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt: a rák – a szív- és érrendszeri betegségek után – a második leggyakoribb halálozási ok az uniós tagállamokban, Magyarország pedig a teljes uniós mezőnyben az „élbolyban” van ebben a tekintetben.

Közölte: az EU 2020 februárjában elfogadott egy rákellenes tervet, és erre kérte a tagállamokat is. Azt kérdezte, Magyarországon ki a felelőse a rákellenes terv készítésének, és mikor mutatják be azt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hiteltelennek nevezte a számonkérést, arra hivatkozva, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban rákellenes programot ígért, de azt nem hajtották végre.

Közölte: a nemzeti rákellenes program általános célja, hogy 2030-ra a rákhalálozás jelentősen, legalább 10 százalékkal csökkenjen. Hozzátette: a program része a megelőzés, a szűrés, a korai felismerés, a daganatellenes kezelések, a rehabilitáció, a palliatív kezelések, a hospice és a társadalmi kommunikáció is. A képviselő nem fogadta el a választ.

DK: mi lesz az idei érettségikkel?

Az idei érettségik lebonyolításáról érdeklődött Arató Gergely (DK), azt hangsúlyozva, a kormány sokáig nem mondott biztosat a vizsgák megtartásának mikéntjéről. Hozzátette: örülnek, hogy végül előre vették az oltáslistán a pedagógusokat, mert lényeges, hogy az iskolák újranyitásakor és az érettségi idejére legalább részleges védettséget kapjanak a tanárok.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: mostanra 100 ezernél több oktatási dolgozó kapott oltást, a következő napokban kerülnek sorra az újabban regisztráltak. Kiemelte: a kormányzat célja az, hogy ne maradjon el az idei érettségi. Hozzátette, ha tavaly engednek az ellenzék ez irányú kérésének, 80 ezer fiatal jövőjét tették volna bizonytalanná.

Az államtitkár elmondta: fokozott biztonsági intézkedések mellett a tavalyiakhoz hasonlóan megtartják az érettségiket. Megemlítette: 2020-ban az érettségiken a korábbinál 40 százalékkal kevesebb volt az évismétlés, az eredmény pedig az előző öt év átlagának közelében járt. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

LMP: hányan dolgoznak részmunkaidőben?

Schmuck Erzsébet (LMP) arról érdeklődött a pénzügyminisztertől, hány embert foglalkoztatnak részmunkaidőben; szerinte ugyanis több szempontból is hamis képet fest a miniszterelnök által irányadónak tekintett adat a dolgozók 4,5 milliós számáról.

Felvetette: ebből az adatból nem derül ki, hányan függesztették fel vállalkozásukat vagy kényszerültek alacsonyabb képzettséget igénylő munkát elvállalni a korábbinál alacsonyabb bérért a válság alatt, esetleg átmenni részmunkaidős foglalkoztatottságba.

Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: míg a baloldal korábban épp a munkaerőpiac rugalmatlanságát, a részmunkaidőben dolgozók alacsony arányát kifogásolta, most épp ez utóbbiak számának emelkedését bírálja.

Hozzátéve, a kormányzat azon dolgozott, dolgozik, hogy aki akarja, el tudja tartani munkából a családját, ezért vállalták, hogy legalább annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus okozta válság elpusztított.

Arról beszélt: a járvány idején a vállalkozók részmunkaidőre fizettek bért, amit a kormányzat a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kipótolt, ezért nőtt a tavaly nyáron a részmunkaidősök száma, de az adat év végére ismét csökkent.

Közlése szerint tavaly átlagosan 250 ezer ember – a foglalkoztatottak 5,7 százaléka – dolgozott e formában, ami a 2019-eshez képest 20 ezres növekedés, miközben mintegy 1,66 millió munkavállaló helyzetét javították a kormányzati intézkedések. Az interpelláló nem fogadta el a választ.

Az ezt követő szavazások során az interpelláló képviselők által el nem fogadott kormányzati válaszokra kivétel nélkül igent mondott a parlament plénuma.


Azonnali kérdések

Jobbik: miért nem tudták teljesíteni az oltási tervet?

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, hogy miért nem tudták teljesíteni az oltási tervet és mit tudnak ígérni a regisztrált időseknek.

Kifejtette: a 60 év feletti oltásra regisztráltak korábban olyan levelet kaptak, amely szerint húsvétig megkapják az oltást, de húsvét elmúlt, és még a 70 év feletti regisztráltak sem kapták meg mind az oltást. Magyarországon nagyarányú a társadalom átoltottsága, ami fontos eredmény, de fiatal, nem veszélyeztetett emberek tömege is megkapta az oltást, ami ugyan önmagában nem baj, azonban főként az idősek vannak veszélyben a járvány miatt – mondta.

Rétvári Bence úgy válaszolt, a 65 év feletti regisztráltak átoltottsága 85 százalék felett jár, és mivel leginkább ők a veszélyeztettek, az ő oltásukat igyekeztek felgyorsítani. Ha az EU által beszerzett vakcinák is úgy jöttek volna, mint a Magyarország által önállóan beszerzett oltóanyagok, sokkal több beoltott lenne – mutatott rá.

Kiemelte: most a pedagógusok soron kívüli oltása mellett arra koncentrálnak, hogy minél több idős legyen védett.


A pedofilok elleni fellépésről, az oltási sorrendről, az iskolák bezárásáról is kérdeztek képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén.

MSZP: mi a helyzet a pedofilok elleni fellépéssel?

Mesterházy Attila (MSZP) arról érdeklődött, hogy mi a helyzet a pedofilok elleni fellépéssel.

Felidézte: az elmúlt évben komoly ügy rázta meg Magyarországot, a Kaleta-botrány, de ezt a kormány „agyonhallgatta”. Amikor vállalhatatlanul enyhe ítélet született, kezdeményezték, hogy szigorítsanak a jogszabályokon, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő, de a Fidesz leszavazta ezt – közölte. Hozzátette: sok mindenről tárgyaltak azóta a Házban, de a kormánynak nem volt ideje arra, hogy a pedofilokkal szemben fellépjen.

Varga Judit igazságügyi miniszter úgy válaszolt, Magyarországon a bíróságok függetlenek, és az igazságügyi miniszter legfeljebb tanúja lehet az igazságszolgáltatásnak, nem tiszte minősíteni az ítéleteket. Ugyanakkor az ilyen ügyek joggal háborítják fel a társadalmat – tette hozzá.

Kiemelte: folyamatos a jogalkotás, a jogalkalmazás gyakorlatának felülvizsgálata, és a kormány minden erejével azon van, hogy a magyar jogszabályok a legmagasabb szintű védelmet biztosítsák a gyermekeknek, de nem lehet kapkodó a jogalkotás.

DK: mely krónikus betegségekben szenvedőket sorolják előre?

Bősz Anett (DK) azt firtatta, hogy mely krónikus betegségekben szenvedőket sorolják előre az oltásnál. Úgy vélte, zavar van az oltási terv sorrendjében, mert nem tudni, mely krónikus betegségek miatt sorolhatnak előre valakit, és ez nem deríthető ki a nyilatkozatból sem, amelyet ki kell tölteni az oltáskor. Azt kérdezte, miért nincs világos szabályozás és miért nem tájékoztatják az embereket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a nemzetközi kimutatások szerint Magyarországé a második legeredményesebb oltási program az EU-ban, és ez a világ 11. legeredményesebb országa. Azok az ellenzéki politikusok, akik megkapták a vakcinát, azt mondják, jól megy az oltás – mutatott rá.

Hangsúlyozta: gyorsabban, gördülékenyebben és hatékonyabban halad az oltás Magyarországon, mint sok más országban.

LMP: kompenzálják-e a szülőket?

Hohn Krisztina (LMP) arról érdeklődött, tervezi-e a kormány, hogy kompenzálja az iskolabezárások idejére a gyermekükkel otthon maradni kényszerült szülőket.

Emlékeztetett arra, hogy az iskolák március 8-tól tartanak zárva – várhatóan április 19-ig –, és sokan kényszerültek arra, hogy fizetés nélküli szabadságot vegyenek ki.

A képviselő a napi átlagkeresetnek megfelelő juttatás biztosítását javasolta. Hozzátette: a kormány számos jó intézkedést tett, de azok nem pótolják a családok kieső jövedelmét.
Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány nem hagyta magára sem a magyar embereket, sem a családokat. Az intézkedések között említette a hitelmoratóriumot, az ingyenes internetet a digitális oktatáshoz.

Beszélt arról is, hogy meghosszabbították számos ellátás jogosultsági idejét. 2010 előtt nem segítették a családokat, megszorítások voltak, elvették az otthonteremtési támogatást, a családi adókedvezményt, csökkentették a gyes időtartamát – sorolta.

Párbeszéd: mikor védik meg érdemben a pedagógusokat?

Burány Sándor (Párbeszéd) azt mondta, a kormány súlyos veszélynek teszi ki a pedagógusokat azzal, hogy napokkal az első koronavírus elleni oltás beadása után visszaküldi őket a gyerekek közé.

Közölte, az első oltási után még nem alakul ki védettség a koronavírus ellen, a teljes védettség csak hetekkel a második oltást követően alakul ki.
Szerinte a kormány a szociális munkások nagy részét kizárta abból a lehetőségből, hogy az első oltást soron kívül is megkaphassák.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy a pedagógusok Pfizer-vakcinát kapnak és az amerikai gyógyszerhatóság közlése szerint ezen oltás első adagja után „a védettség jelentős részben” kialakul.

Hozzátette: abban egyetértés volt a parlamentben, hogy úgy kell védekezni, hogy az élet lehetőleg ne álljon meg, a gazdaság működjön, az emberek ne veszítsék el az állásukat, ez pedig összefüggésben áll az iskolával. Két-három héttel az első oltás beadása után a védettség fennáll – mondta, hozzátéve: lényegesen kisebb védettség mellett Magyarországon sokan ma is dolgoznak.

Kijelentette: a kormány nem látja komoly kockázatát az iskolák újraindításának. Az élet folyamatossága sokkal inkább biztosítható akkor, ha az iskolák április 19-én megnyitják a kapuikat – hangoztatta.

Közölte azt is, reményeik szerint április végéig több mint négymillió embert beoltanak; jelenleg 3 millió 950 ezren regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára.

Fidesz: miként folytathatja állatorvosi tevékenységét Hadházy Ákos?

Budai Gyula (Fidesz) azt firtatta, a jogszabályi korlátozás ellenére miként folytathatja állatorvosi tevékenységét Hadházy Ákos (független). Azt mondta, sajtóhírek szerint a képviselő megsértette az országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Annak ellenére folytatja praxisát, hogy a vagyonnyilatkozatában azt írta, szünetelteti azt – tette hozzá.

Közölte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint 2020 és 2021 között 101 kisállat útlevelét állították ki Hadházy Ákos állatorvosi pecsétjével. Jelezte, etikai eljárást kezdeményezett a képviselő ellen az állatorvosi kamaránál.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a képviselő más keresőtevékenységet nem folytathat, az állatorvosi praxis nem tartozik a törvényi kivételek közé. Ha a képviselő megszegi a rendelkezéseket, indokolt lehet a mentelmi bizottságnál eljárást kezdeményezni – mondta.


Az iskolák nyitásáról és a pedagógusok oltásáról is kérdeztek képviselők az Országgyűlés szerdai ülésén, majd a Minority SafePack-ről szóló határozati javaslat általános vitáját kezdte meg a Ház.

Jobbik: indokolt-e az iskolák nyitása?

Rig Lajos (Jobbik) azonnali kérdésében felhívta a figyelmet arra, hogy a harmadik hullámban a koronavírus gyorsabban terjed, mint korábban, és sokkal több a betegek közt a gyermek. Kétszer annyi gyermek igényel kórházi kezelést, mint a járvány korábbi szakaszában – emelte ki. Úgy fogalmazott: semmi nem indokolja az iskolák újranyitását.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: a Jobbik politikusai nem az iskolák, hanem az éttermek és a sörözők megnyitását javasolták akkor, amikor a koronavírus brit mutánsa elkezdett terjedni. Hozzátette: a pedagógusok oltása soron kívül zajlik, hogy mire újraindulnak az iskolák, minden regisztrált pedagógust beoltsanak.

KDNP: hol tart a pedagógusok oltása?

Szászfalvi László (KDNP) közös célnak nevezte, hogy a digitális oktatás helyett a tanítás személyesen folytatódjon és a kisgyermekek szülei dolgozni mehessenek. Ehhez egyfelől az intézményi feltételeket, másfelől a biztonságos oktatást kell megszervezni, amelynek legfőbb támasza a pedagógusok soron kívüli beoltása – mondta. Hozzátette: a kormány a döntéssel eleget tett a pedagógusok és az őket képviselő szervezetek kéréseinek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a pedagógusok közül az elmúlt napokban 78 ezren kaptak behívót, akiknek 85 százaléka – 66 685 ember – jelent meg az oltásra. A soron kívül oltást megelőzően már 34 ezer iskolai dolgozó kapta meg a vakcinát, ami azt jelenti, hogy már több mint százezren vannak közülük, akiket beoltottak. A további regisztráltak a következő napokban kapnak lehetőséget az oltásra – jegyezte meg.
Minority SafePack

A parlament ezt követően áttért a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájára.

Pánczél Károly (Fidesz), a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke előterjesztőként elmondta: az általa vezetett testület egyhangú szavazással támogatta, hogy a parlament álljon ki a Minority SafePack mellett, és emelje fel szavát az Európai Bizottság (EB) döntése ellen, amely elutasította a kezdeményezést.

A Minority SafePack történetét felidézve kiemelte: 1,1 milliónál több aláírást gyűjtöttek össze a szervezők, az Európai Parlament nagyon nagy többséggel támogatta a polgári kezdeményezést, ám idén január közepén az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem indít jogalkotást a Minority SafePack nyomán.

Pánczél Károly cinikusnak nevezte a döntést, amellyel szerinte hiteltelenné vált az Európai Bizottság és az európai polgári kezdeményezés intézménye is. Hozzátette: a bizottsági elutasítás indokolatlanul maradása miatt jogi úton is fel lehet lépni a döntés ellen, emellett szolidaritási akciókkal, döntésekkel kell napirenden tartani az ügyet.

Hangsúlyozta: a nemzeti sokszínűség nem veszélyforrás Európában, hanem erőforrás. Megjegyezte, a magyarságot és Európa nemzeti jövőjét is erősítheti ez a kezdeményezés. A kormány támogatja az előterjesztést

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, noha az EU jelmondata az egység a sokféleségben, az unióban eddig nem tudták a kisebbségi jogok korlátozását és azok káros hatását megelőzni.

Az előterjesztést a kormány támogatásáról biztosítva arról beszélt: megdöbbenést váltott ki a Minority Safepack-kel kapcsolatos európai bizottsági döntés, majd kijelentette, felmerül a kérdés, mit is jelent a demokrácia az Európai Unióban. Hozzátette, ebben az esetben demokráciadeficitről és az EB hitelvesztéséről beszélhetünk.

Kitért arra, hogy a bizottság egy az Európai Parlament minden frakciójának többsége által támogatott kezdeményezést utasított el.

Fidesz: 50 millió uniós polgár akarata ez

Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, 50 millió ember él uniós polgárként saját szülőföldjén kisebbségben, s közülük sokan nap mint nap akadályokba ütköznek, amikor anyanyelvüket, nemzeti szimbólumaikat akarják használni, hagyományaikat gyermekeiknek adnák tovább. Hozzátette, el kell érni, hogy Brüsszel belássa, nem lehet szőnyeg alá söpörni 50 millió uniós polgár akaratát.

Azt hangsúlyozta: Magyarország felemeli a szavát határon túli közösségei védelmében. Az európai stabilitás egyik alapfeltétele, hogy ne terheljék lokális konfliktusok a közösség működését – hangoztatta.

Szükséges lenne, hogy az Európai Unió végre, a migránsok jogai helyett az őshonos európai kisebbségek jogaival is foglalkozzon – jelentette ki Zsigmond Barna Pál, frakciója támogatásáról biztosítva az előterjesztést.


A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott a parlamentben a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló vita.

Jobbik: nem lehet az EU célja, hogy milliók ne jussanak hozzá a jogaikhoz

Balczó Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy a kezdeményezést egyszerre kíséri siker és kudarc. A kezdeményezők elérték, hogy az Európai Parlament kiálljon az ügyben, a kudarc pedig az Európai Bizottsághoz kapcsolódik – emlékeztetett.

Az őshonos európai kisebbségek jogaitól, elsősorban az Európai Bizottság, de más intézmények is úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől – jelentette ki a politikus. A Jobbik támogatja a határozat elfogadását -közölte.

Képviselőtársa, Brenner Koloman arról beszélt, hogy egyes tagállamok, például Franciaország ideológiája, nemzetfelfogása meglehetősen ellentmond a nemzeti kisebbségek ügyének.
Nem lehet az EU célja, hogy sok millió uniós állampolgár ne jusson hozzá a szerződésekben lefektetett jogaihoz – érvelt.

KDNP: az Európai Bizottság megtagadta Európa értékeit

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, hogy az Európai Bizottság megtagadta Európa értékeit. Hozzátette, az európai alapértékek egyik legfontosabbja az őshonos nemzeti kisebbségek léte, megmaradása.

Hogyan lehetséges, hogy Brüsszelnek minden más kisebbség számít, csak az őshonos nemzeti kisebbségek ügye nem? – tette fel a kérdést a politikus, aki szerint az Európai Bizottság „arcul csapta” a saját polgárait. Kettőzött erővel tovább kell folytatni ezt a küzdelmet, napirenden kell tartani ezt az ügyet – szögezte le.

Juhász Hajnalka úgy értékelte, hogy a 21. századnak az a nemzet lesz a nyertese, amelyik képes megvívni a harcot a nemzeti önazonosságáért és identitásáért.

MSZP: az EU ne csak érdek, hanem értékközösség is legyen

Varga László (MSZP) azt mondta, egy olyan ritka pillanat jött el az Országgyűlésben, amikor széles körű konszenzus látszik kibontakozni.

A kezdeményezés, ha hatékonyabb lenne, akkor az uniós polgárok egy nagyon fontos, demokratikus eszközévé válhatna – vélekedett. Hangsúlyozta, hogy az ügy az uniós polgárok mintegy tíz százalékát érinti, köztük több, mint kétmillió magyart.

Fontos, hogy az EU ne csak érdek, hanem értékközösség is legyen - emelte ki a képviselő, aki hozzátette, értetlenül állnak az Európai Bizottság döntése előtt.

LMP: az Európai Bizottság álszent döntést hozott

Keresztes László Lóránt (LMP) komoly értéknek nevezte, hogy legalább ebben a kérdésben majdnem teljes konszenzus alakult ki a parlamentben.

Az Európai Bizottságnál látott „szégyenteljes fejlemények” küzdelemre kell, hogy sarkalljanak - szögezte le, hozzátéve, a testület álszent döntést hozott. Feladat, hogy jól látható legyen az EU politikai fellegvárában, hogy Magyarországon teljes a konszenzus ebben az ügyben – jelentette ki.

Fel kell készülni, hogy amint lezárul az aláírásgyűjtés, a kormány és az ellenzék közösen lépjen fel – szólított fel a képviselő.

Független: legyen példa a magyar kisebbségi jogi rendszer Európának

Varga-Damm Andrea (független) példamutatónak nevezte a nemzeti kisebbségek jogait és intézményrendszerét Magyarországon. Szerinte ennek példának kell lennie Európa többi országának és az Európai Bizottságnak is.

A határozati javaslat kapcsán beszélt a többség és a kisebbség viszonyáról. Azt kérte, ne legyen semmilyen tabu, mindenki merje elmondani a véleményét. A tolerancia jegyében senki ne segítse, hogy bármilyen kisebbség foglyul ejtse a többséget! – hangoztatta.

Nemzetiségi bizottság

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága nevében közölte, hogy továbbra is kiállnak a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés mellett. Úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy határozottan és hangosan elmondják, a nemzeti kisebbséghez tartozók nem akarnak elvenni semmit a többségi közösségektől, főleg nem az EU-tól, csak változatosabbá akarják tenni a kultúrát.

EP-képviselő: a kisebbségek nem érzik, hogy egyenlő jogaik lennének

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője szerint az összegyűjtött több mint egymillió aláírás komoly teljesítmény és azt bizonyítja, hogy a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségben élő közösségek – a megannyi jogelv, charta, határozat és nyilatkozat mellett is – a mai napig nem érzik, hogy a többségi polgártársaikhoz hasonló, egyenlő esélyeik lennének Európában.

Felidézte, hogy az Európai Bizottság (EB) a szubszidiaritás elvére hivatkozva „seperte le” az ügyet az asztalról, miközben a testület „folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását”, lényeges tagállami hatásköröket ír felül, ha a politikai érdek úgy kívánja.

Jelezte, a kezdeményezőknek nem maradt más lehetősége, mint bírósághoz fordulni, mert az EB indoklásában súlyos hiányosságok vannak. Ezt megerősítendő van szükség a tárgyalthoz hasonló politikai határozatokra – közölte.


További képviselői felszólalásokkal zárult a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló parlamenti általános vita. Az Országgyűlés szerdai ülésnapja napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Képviselői felszólalások

Németh Zsolt (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, az Európai Unió nem húzhatja ki magát egy új kisebbségvédelmi rendszer kiépítése alól. A kormánypárti politikus botrányosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság eddig minden nemzeti kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést lesöpört az asztalról.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) örömét fejezte ki, hogy a vitában nem tapasztalt megosztottságot. Hangsúlyozta, minden politikai erőnek „kutya kötelessége” kiállni a nemzeti kisebbségek mellett.

Horváth László (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának tagjaként elmondott zárszavában szintén elégedettségének adott hangot, amiért minden felszólaló egyetértett a határozati javaslattal. Kiemelte, az Európai Bizottság nagy hibát követett el, amikor nem támogatta a polgári kezdeményezést, és azzal nagy politikai felháborodást váltott ki szerte Európában.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Keresztes László Lóránt (LMP) a pécsi önkormányzatot érintő problémákat felsoroló felszólalássorozatát folytatta.

Varga-Damm Andrea (független) azt mondta, a kormánynak „elévülhetetlen bűne” a felsőoktatás jelenleg zajló alapítványi átalakítása. Bencsik János (független) felszólalásában az ellenzéki és kormánypártokat is bírálta a koronavírus-járvány szerinte felelőtlen kezelése miatt.

Horváth László (Fidesz) a Gyöngyöst elkerülő út építéséről szóló felszólalássorozatát folytatta, hangsúlyozva, hogy miközben a korábbi baloldali kormányok csődbe vitték a Heves megyei várost, addig a jelenlegi kormánytöbbség segített talpra állítani a települést.

A Jobbik padsoraiból Z. Kárpát Dániel a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását követelte a kormánytól, Magyar Zoltán a magyarországi burgonyatermesztés körülményeinek javítását szorgalmazta, Potocskáné Kőrösi Anita pedig azt kezdeményezte, hogy – szigorú járványügyi intézkedések mellett – a horgászok is kaphassanak felmentést az éjszakai kijárási korlátozások alól.

Frakciótársuk, Rig Lajos azt kérdezte, Sümeg fideszes polgármestere miért nem függesztette fel korábban a helyi járóbeteg-szakellátó vezetőjét, aki hamis érettségi bizonyítvány használatával gyanúsítanak.

A DK képviselőcsoportjából négyen kértek szót. Hajdu László az összes baloldali párt nevében visszautasította a kormányoldal azon állítását, amely szerint a baloldal oltásellenes. Varju László az újpesti egészségügyi dolgozóknak mondott köszönetet.

Bősz Anett a civil közösségek koronavírus-járvány alatti segítségének fontosságát hangsúlyozta, Varga Zoltán pedig felháborítónak nevezte, hogy a kórházaknak az uniónál kell használható lélegeztetőképekre pályáznia azt követően, hogy a kormány korábban összesen 300 milliárd forintért vásárolt több mint 16 ezer gépet Kínából.

Utolsóként Steinmetz Ádám (Jobbik) kért szót, aki a fonyódligeti gyermektábor alapítványi átalakítását bírálta.  Az ülésvezető Jakab István bezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés csütörtökön folytatja ülését.

A címlapfotó illusztráció.