Hűtlen kezelés miatt nyomoznak Gyurcsányék uniós mutyija ügyében

 

A Fővárosi Főügyészség osztotta a kormány álláspontját és hűtlen kezelés gyanúja miatt a nyomozás újraindítását rendelte el a Gyurcsányékkal kapcsolatos, 18 milliárdos uniós pénzköltés ügyében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó ügy miatt 5–10 év szabadságvesztés szabható ki bizonyítottság esetén – olvasható a Magyar Nemzet honlapján.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a rendőrség a Welt 2000 Kft. tevékenysége kapcsán ismeretlen tettes ellen, erősítették meg a Magyar Nemzetnek rendőrségi forrásból. A nyomozás érdekeire tekintettel a hatóság nem hoz nyilvánosságra részleteket – írja weboldalán a Magyar Nemzet.

Az érintett cég kifogásolt ügye az úgynevezett EMIR-projekt (egységes monitoring- és információs rendszer), amely a 2007–2013-as uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt.


A 2015-ben a cégnyilvántartásból törölt cég működése Gyurcsányékhoz volt köthető.

A gyanú szerint a 2010 előtti baloldali kormányok ideje alatt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselőinek közreműködésével 18 milliárd forintos kár érte a magyar államot.

Az Origó szerint 2002 és 2004 között Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének az egyik elnökhelyettese. Az ügyben pedig központi szerepe volt annak a Heil Péternek, aki még ma is a Gyurcsány család egyik legfőbb bizalmasa.

Az EMIR kiépítésével a szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg,

az EU megállapítása szerint azonban a sokmilliárdos megbízások során megszegték a közbeszerzési szabályokat és ezzel súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit.

(A Welt 2000 Kft.-t Komáromi András egykori MSZP-s országgyűlési képviselő alapította. A 2015-ös törléséről nem sikerült hitelt érdemlően megállapítani, hogy kényszertörlés történt-e vagy csak a cég „átalakult” mondjuk nonprofit céggé.)

Az EMIR létrehozására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002 és 2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban.

A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik. Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője az Origónak arról beszélt: örömteli, hogy most újraindult a nyomozás, mivel szerinte ebben az ügyben

egyértelműen bűncselekmény történhetett.

Az ügyészség oszthatta a kormánypárti honatya álláspontját az ügybe.

Az EMIR-ügy legnagyobb rákfenéjének az tűnik, hogy az EU megállapításai szerint nem volt nyílt közbeszerzési eljárás, sem nyilvános pályáztatás. A kormány még 2017-ben tett feljelentést, amikor az unió illetékesei belengették, hogy visszafizettetnek 18 milliárd forintot a magyar állammal az EU kasszájába az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt (végül az EMIR-ügylet 18 milliárdját nem kellett visszafizetnünk).

A rendőrség 2019 augusztusában megszüntette a nyomozást. A Miniszterelnökség nevében panasszal éltek a megszüntetés ellen, és a nyomozás folytatását indítványozták, a Fővárosi Főügyészség pedig helyt adott a panasznak.

A Nemzeti Nyomozó Irodát a nyomozás folytatására kötelezték, ami jelenleg is zajlik.

Mint megírtuk, Dobrev Klárának személyes felelőssége is volt az ügyben, ugyanis a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottság 2003-as és ­2004-es ülé­sein ő volt az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse, és rendszeresen foglalkozott az EMIR körüli problémákkal.

Az egyébként, hogy a kormány közbelépésének köszönhetően nem érte hátrány az országot, a büntetőeljárás szempontjából nem jelent felmentést a tettes(ek) számára.

A hűtlen kezeléssel veszélyeztetett érték ugyanúgy 18 milliárd forint, azaz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésről beszélünk, amiért bizonyítottság esetében 5–10 év szabadságvesztés szabható ki az elkövető(k)re.

A címlapfotó illusztráció.