×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kritika a parlamentben: "A baloldal aláássa az oltások iránti bizalmat"

 

Ismét elfogadta az Országgyűlés hétfőn az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó törvényt, továbbá megadta a felhatalmazást a veszélyhelyzeti rendeletek hosszabbítására. A képviselők elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2019-es beszámolóját is.

 

Megszavazta az Országgyűlés hétfőn a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, felhatalmazva ezzel a kormányt a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására.

Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését 133 igen szavazattal, 55 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az Országgyűlés által most megerősített kormányrendeletek hatálya 90 napra hosszabbítható meg, de a parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.

A megerősítéssel kapcsolatban az előterjesztés indoklása hangsúlyozza: e megerősítés által az Országgyűlés politikailag elismeri a járvány megakadályozására tett eddigi kormányzati lépéseket.

Az Országgyűlés külön jóváhagyta azt a kormánydöntést, amellyel a tavaly november elején kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt kiadott egyes kormányrendeleteket a 2021. február 7-én hatályos szövegükkel újból hatályba léptették.

Az Országgyűlés 90 nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet.
Célunk továbbra is a magyar emberek életének és egészségének megvédése, a gazdasági károk mérséklése és a munkahelyek megőrzése.

Közzétette: Magyarország Kormánya – 2021. február 22., hétfő

A hétfőn elfogadott jogszabály rendezi az időközi választások és népszavazások kérdését is, kimondva, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás és népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választásokat, népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.

A törvény rögzíti, hogy a kormánynak a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.

A törvény a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon veszíti hatályát.


A Parlament hétfői ülésén a képviselők néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Kispál Ferenc (Fidesz) egykori országgyűlési képviselőről.

Kövér László házelnök ezt követően a Magyar Parasport Napjáról emlékezett meg. Felidézte: az Országgyűlés 2017-es határozatában nyilvánította február 22-ét, a mozgáskorlátozottak Halassy Olivér Sport Clubjának 1970-ben történt megalakulásának napját a Magyar Parasport Napjává.

Talán a parasportolók szembesítenek leginkább minket azzal, hogy a küzdés, a kitartás, az elszánt akarat olyan erőt adhat, amellyel minden akadályt le lehet győzni – mondta Kövér László. Azt kívánta a paralimpikonoknak, hogy sikeres felkészülés után jussanak el Tokióba, és a járványhelyzet ne akadályozza őket abban, hogy biztonságban versenyezhessenek az idei olimpián. Napirend előtt

Párbeszéd: nem az egyetemi modellváltásra

Mellár Tamás (Párbeszéd) az egyetemi modellváltás rendszerét kritizálta, azt ígérve, hogy a 2022-es választásokat követően felálló új kormány megtalálja majd azokat a jogi formákat, amelyek révén visszafordítják ezt a folyamatot.

Szerinte a modellváltással az Orbán-kormány felszámolja az állami egyetemek vidéki hálózatát, ezzel pedig a vidéki, szegény családok tehetséges gyermekeit gátolja a továbbtanulásban. Úgy értékelte, hogy a „privatizáció örve alatt” valójában lopás történik, hiszen állami vagyon kerül magánkézbe ingyenesen, az egyetemi alapítványok élére kerülő kuratóriumok felett pedig nincs ellenőrzési jogkör, a kuratórium azt tesz a vagyontárgyakkal, amit akar.

(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy vélte: a Párbeszéd képviselője „Gyurcsány kottájából kíván énekelni”, és azt akarja, hogy az a baloldal kerüljön vissza a hatalomba, amely eladósította és lehetetlen helyzetbe lökte a magyar felsőoktatást.

Hangsúlyozta: 2010 után sok tízmilliárd forintot kellett arra fordítania a kormánynak, hogy megpróbálja kiváltani a felelőtlenül megkötött PPP-szerződéseket.

A baloldal rossz örökségét próbáljuk rendbe hozni, és a felsőoktatás számára megadni a lehetőséget, hogy maga rendelkezzen az infrastruktúrájával – mondta Schanda Tamás.

Kiemelte azt is: amikor a képviselő a modellváltást támadja, akkor nem a kormányt támadja, hiszen az egyetemek önként kérték, hogy részt vehessenek ebben a folyamatban.

LMP: Kósa Lajos ügyében felvetődik a befolyással üzérkedés

Csárdi Antal (LMP) Kósa Lajos fideszes képviselő és a csengeri örökösnő ügyéről szólva azt vetette fel: függetlenül attól, hogy Kósa Lajos „ennyire ostoba módon bedőlt” az átverésnek, a magyar hatságoknak azt is vizsgálnia kellene, hogy „mi a helyzet a befolyással üzérkedéssel”.

Érdemes lenne a hatóságoknak feltenni az a kérdést, életszerű-e az, hogy Kósa Lajos teljesen természetesnek gondolta, hogy neki sokmilliárdos ajándékokat juttatnak – mondta.

Azt is firtatta, vajon Kósa Lajos alkalmas-e arra, hogy vezető tisztséget töltsön be, méltó-e arra, hogy ő vezesse a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságát, illetve, hogy az operatív törzs tagja legyen.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában „sületlenségeknek” nevezte a képviselő állításait.

Kósa Lajos bizottsági tisztégével kapcsolatban rámutatott: azok a pártok vádaskodnak, amelyek a rémhírterjesztéssel hírekbe kerülő Kórózs Lajost továbbra is a „keblükön melengetik”, és eltűrik, hogy a járványhelyzetben illetékes bizottságot vezesse.

Hangsúlyozta: Kósa Lajos sértettje és nem elkövetője a hivatkozott ügynek. Megtévesztették, különben nem lenne ügy – fogalmazott Völner Pál. Felvetette azt is: hogyan gondolják, hogy a kormányzatnak bármi köze van egy olyan ügyhöz, amelyben éppen rendőrségi eljárás folyik.

DK: szembenézést a 2018-as választási csalással!

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, elmaradt a szembenézés a 2018-as „választási csalásokkal”, amelyek során Erzsébet- és Terézvárosban a Lendület Párt ajánlóívein legalább 341 név egyezett meg sorrendiségében is a Fidesz lajstromán szereplőkkel, de az aláírások mások voltak, valamint mindkét helyen megjelent 9, választójoggal nem rendelkező polgár is.

Szerinte meg kell nézni, kinek az érdekében indulhatott el a kamupárt. Azt firtatta, a körzet kormánypárti jelöltjét, Bajkai Istvánt megkérdezték-e az ügyben.

Valószínű, hogy a Kubatov-listával való visszaélés az önök választási stratégiájának része - címezte szavait a kormányoldalhoz Oláh Lajos, kijelentve, a történtek ellenére 2022-ben harmadjára is le fogják győzni a Fideszt a körzetben.

MTI/Soós Lajos

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára reagálásában azt hangsúlyozta, Magyarország demokratikus jogállam, ahol a törvények mindenkire kötelezőek, a hatóságok a jogszabályoknak megfelelően járnak el.

A kamupártok indulásának szigorítására vonatkozó javaslatot az ellenzék nem támogatta - jelentette ki, hozzátéve, a DK-s képviselő vizet prédikál és bort iszik.

Arról beszélt: szemben baloldali elődeivel a kormány nem gyakorol nyomást a rendőrségre, amely szakszerűen és előírásszerűen, pártbefolyástól és - politikától mentesen jár el.

A magyar rendőrség mindenkivel szemben határozottan fellép, aki megszegi a törvényt – mondta Kontrát Károly. A konkrét ügyről közölte: az ismeretlen tettes elleni eljárást 2019 márciusában ügyészi jóváhagyással felfüggesztették, és azóta nem merült fel olyan adat, amely a folytatást indokolta volna.

Az MSZP politikusa szerint a járvány elleni védekezésről szóló törvénycsomagot nem lehet megszavazni, a Jobbik frakcióvezetője pedig arról beszélt napirend előtt hétfőn az Országgyűlésben, hogy a kormány ismét becsapja az embereket. A kormánypártiak az ellenzéket bírálták, amiért támadják a kínai és az orosz vakcinát.

MSZP: nem lehet megszavazni az újabb felhatalmazást

Ez a törvényjavaslat így egy hazugság, nem lehet megszavazni – mondta a délutáni órákban végszavazásra kerülő „felhatalmazási törvényről” Harangozó Tamás (MSZP), aki szerint az előterjesztés célja az is, hogy „politikailag is mondja ki a parlament, hogy minden rendben volt” az előző időszakban a kormány intézkedéseivel.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hangsúlyozta: az önkormányzatok „csonkítását” éppúgy nem támogatta, támogatja az ellenzék, akárcsak a Színház- és Filmművészeti Egyetem félévének eltörléséről szóló rendeletet, az alap- és a választási törvény módosítását, vagy a százmilliárdos „vagyonkimentést” a „haveroknak”.

Harangozó Tamás arról beszélt: az ápolók és nővérek azonnali bérrendezésére, a vakcinák transzparens és tisztességes kommunikációjára, átlátható, normális oltási tervre, a „lezárt szektorokban” dolgozók bérének 80 százalékának kifizetésére volna szükség, hozzátéve, utóbbira most nyílt meg egy egymilliárd eurós uniós alap.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a felszólalást a magyar ellenzék kínos magyarázkodásának nevezte, amiért nem támogatják a kormányzat gyors intézkedését, miközben az európai államok a járvány harmadik hullámára készülnek.

Kiemelte: a gyorsabban lépő államok – köztük Magyarország - védekezése eredményes, náluk másokénál kisebb lett a járvány miatti halálozás, ezekhez az intézkedésekhez pedig ez a felhatalmazás szükséges.

A vírushelyzet közepén is arról szól a baloldali politika, hogy pozícióharcot vívnak egymással, hogy ki melyik körzetben indul, hogy hány fordulós lesz az előválasztás, hogy hány miniszterelnök-jelölt van, hogy ki jelentkezik be éppen ezen a héten – jelentette ki Rétvári Bence.

Szerinte az ellenzéki oldalon igazából arra játszanak, hogy ha a járványnak súlyosabb a következményei, akkor 2022-ben könnyebben ragadhatják meg a hatalmat Gyurcsányék vezetésével.

Jobbik: miért akarják becsapni a magyar embereket?

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt napirend előtt: kormányoldalon visszaélnek az emberek bizalmával, hiszen miközben a járványügyi intézkedések enyhítéséről indult konzultáció, Mészáros Lőrinc szállodája már nyitóbulit szervez.

Hangsúlyozta: ellenzéki oldalról tavaly ugyan megszavazták a felhatalmazási törvényt, de a kormány „piszkosul” visszaélt ezzel, és a pénz 80 százalékát nem válságkezelésre, hanem saját magára költötte.

Kifogásolta, hogy „az ország nagycsoportos miniszterelnöke” egy-másfél évtizedes idézeteket hoz fel a parlamentben érvként, miközben „válságkezelés helyett az alaptörvénnyel meg a választójogi törvénnyel szórakozgatnak” és nem tudnak ellenállni a lopásnak.

Az ellenzéki politikus kiemelte: akinek volt megtakarítása, az az elmúlt időszakban már felélte, kétmilliónál többen élnek a létminimum alatt, ezért sem nem adnak felhatalmazást ahhoz, hogy - a pénzügyminisztérium közlésének megfelelően - idén a tavalyinál több adót szedjenek be.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda parlamenti államtitkára - a kormányzat lakosságot és gazdasági szereplőket támogató intézkedéseit sorolva – kijelentette, „amikor nem támogatják az átmeneti jogi kereteket, akkor ezeket az intézkedéseket nem támogatják”.

Arról beszélt, Gyurcsány Ferenc „összetákolta a baloldali koalíciót”, amiben a Jobbikra „az agresszív nyilas vagy az agresszív ávós szerepét osztották”, akinek gyűlöletet kell keltenie ott is, ahol addig az nem volt.

A Borsodban, a felszólaló szűkebb pátriájában tíz év alatt lezajlott pozitív folyamatokat, majd a baloldali kormányok tetteit sorolta.

KDNP: a baloldal aláássa az oltások iránti bizalmat

Hollik István (KDNP) arról számolt be, hogy Magyarország élen jár az átoltottságban az Európai Unióban. Bár fontos szempont ebben az oltások iránti bizalom, azt a baloldal szerinte próbálja aláásni, bizonytalanságot keltve egyes vakcinákkal szemben.

Az ellenzék tudja, hogy a kínai vagy az orosz vakcina biztonságot jelent, mégis azt javasolják az embereknek, hogy csak olyan oltást fogadjanak el, amelyet az unió is jóváhagyott – jelentette ki.

A politikus elképesztő felelőtlenségnek nevezte ezt és leszögezte: Magyarországon csak biztonságos, a szakemberek által jóváhagyott készítménnyel oltanak. Az ellentétes álláspontot vallók szerinte fittyet hánynak a szakemberek véleményére, amivel emberéleteket veszélyeztetnek. Az pedig már több mint felelőtlenség, hogy mindezt politikai okokból teszik – fogalmazott.

Hollik István, a KDNP képviselője. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: az orosz vagy a kínai vakcina ellen az ellenzék csak egyetlen érvet hoz fel, hogy kínai, vagy hogy orosz. Azon más, kínai készítmények ellen azonban sosem szólaltak fel, amelyeket rendelkeznek forgalmazási engedéllyel Magyarországon vagy az unióban – tette hozzá.

Szerinte a koronavírus-oltás ellen tisztán politikai okokból lépnek fel, amellyel embereket veszélyeztetnek. Az ellenzék attól remél politikai hasznot, ha elhúzódik a járvány és súlyosabbak lesznek annak hatásai – fogalmazott.

Rámutatott: miközben Izraelben a lakosság felét beoltották már, az Egyesült Királyságban is a 25 százalékát, az unióban 4 százalék körüli az átoltottság. „Önök azt mondják, hogy a magyar kormány ezt nézze ölbe tett kézzel” – mondta.

A Fidesz képviselője az ellenzék oltásellenes kampányáról beszélt napirend előtt, majd az Országgyűlés a napirend elfogadása után áttért az interpellációk tárgyalására hétfői ülésén. A parlament a nap folyamán később, a határozathozatalok között dönt a képviselők által elutasított interpellációs válaszokról.

Napirend előtt

Fidesz: az ellenzék fejezze be az oltásellenes kampányt!

Kocsis Máté (Fidesz) arról beszélt, hogy mind a harmadik hullám ellen, mind az újranyitás érdekében vakcinára van szükség. Érthetetlennek nevezte az ellenzék „buta, embereket lenéző, kétszínű kettős beszédét”, azt, hogy bár a parlamentben az oltás szükségességéről beszélnek, azon kívül már elbizonytalanítják az embereket, és „ütik-vágják” az újranyitásról szóló konzultációt.

Kijelentette azt is, hogy ha az ellenzék politikusai nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, azzal bevallják: ha rajtuk múlna, nem lenne bértámogatás, adóeltörlés, háziorvosi béremelés, otthonfelújítási támogatás, de a védekezés valamennyi szabálya is megszűnne.

„Fejezzék be az oltásellenes kampányt, az emberélet nem politikai kérdés!” – szólította fel az ellenzéki képviselőket Kocsis Máté.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: a magyar baloldal oltásellenes, a magyar baloldal szerint nem kell oltás az embereknek. Idézte a Momentum szóvivőjét, aki szerint az unió tagjaként együtt kell beszerezni az oltóanyagot. Ez szerinte azt jelenti, hogy ha baloldali vezetése lenne Magyarországnak, akkor a baloldal nem tenne semmit, függetlenül attól, hogy nem jön elég oltóanyag. Miért nem akarnak segíteni a magyar embereknek? - tette fel a kérdést.

Hazugságnak minősítette Gyurcsány Ferenc DK-elnök kijelentését arról, hogy nem érkezett meg minden dokumentáció a kínai készítményhez.

Interpellációk
Jobbik: elutasítjuk a vidékgyilkos politikát

Ander Balázs (Jobbik) szerint idilli vidékkép helyett a magyar ugaron is nagyon sokszor lehet találkozni a „vegytiszta” Latin-Amerikával: ordító a szakadék a milliárdos oligarchák - zömmel „a kormány cimborái” - és a leszakadó, perifériára szoruló vidék között.

Hozzátette: a Jobbik minden települést egy végvárnak tekint a megmaradásért folytatott harcban, és elutasít minden „vidékgyilkos” elgondolást, a többi között a 11 éve regnáló Fidesz politikáját is. Mit tettek annak érdekében, hogy a pusztuló vidéki ingatlanvagyont megvédjék? – kérdezte.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt firtatta, a képviselő miért hallgatja el azokat a kormányzati programokat, amelyek a rendszerváltás óta először segítenek a legkisebb településen élőkön. Miért csatlakozik azokhoz, akik a 2002 és 2010 közötti kormányzásukkal elveszejtették a magyar vidéket? – tudakolta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Felsorolta a vidéket segítő programokat, ezek között említette a Magyar falu programot, amelynek 2021-ben - a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzet ellenére is - 250 milliárd forint keretösszege. Megjegyezte, a terület- és a településfejlesztési operatív programok is segítik a vidéket.

Ismertetése szerint a Magyar falu program négy pilléren nyugszik: a falusi csokon, a falusi útalapon, a helyi életminőség javítását célzó, kisértékű falusi fejlesztéseket célzó programon, valamint a falusi kisboltok támogatásán.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el.

MSZP: milyen tervek vannak a várólisták csökkentésére a járvány után?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) közölte, nemcsak a koronavírussal fertőzöttek ellátása miatt jelent kihívást a járvány, hanem azért is, mert számos beavatkozást el kellett halasztani. Drasztikusan megugrott ezért a várólisták hossza – tette hozzá.

Példaként említette, hogy míg egy nyitott szívműtétre korábban átlagosan 56 napot kellett várni, most közel háromszázat. Nőtt a várólista a kardiológiai ellátásoknál, a gerincsérvműtéteknél, a nagyobb fül-orr-gégészeti műtéteknél.

Azt kérdezte, milyen terveket készített a kormány a megnövekedett igények kielégítésére a járvány után. Milyen hatással lesz a várólistákra a szolgálati jogviszony bevezetése? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, hogy a világ minden országában a járvány elleni védekezés része volt elhalasztani egyes beavatkozásokat.

Elmondta, a járvány első hulláma után sikerült csökkenteni a várólistákat, elég nagy részt dolgoztak le akkor a várólistákból. Közölte, a járvány után többletforrásból csökkentik a várólistákat.

Bangóné Borbély Ildikó a választ nem fogadta el.

A DK a kormány költéseit firtatta

Varju László (DK) a tavalyi, a tervezettnél jóval magasabb, a GDP 8-9 százalékát elérő, 5500 milliárd forintos költségvetési hiányt tette szóvá. Hozzátette: az államadósság eléri a GDP 82 százalékát, magasabb a szintje, mint amikor az Orbán-kormány hivatalba lépett egy gazdasági világválság után.

Akkor a Fidesz büntetőjogi következményeket emlegetett a magas államadósság miatt – emlékeztetett, azt kérdezve: a kormány most börtönbe vonul? Számba vette, hogyan jött össze a „költekezés”, példaként említve az egyházaknak, a határon túliaknak juttatott százmilliárdokat, továbbá a rokonok, barátok turisztikai beruházásaira fordított pénzeket. „Hol a lé?” – kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a képviselő korábbi pártja már próbált válságot kezelni. Akkor is magas volt a költségvetési hiány és az államadósság, de akkor jelentős volt a munkanélküliség is – mondta.

Hozzátette: most nem nő a munkanélküliség, növekszik viszont az emberek jövedelme és a beruházások volumene.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.

A szociális dolgozók béremeléséről, a vendéglátóipar támogatásáról és a védőoltások beszerzéséről kérdeztek a képviselők az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: bérrendezést szociális dolgozók számára!

Ungár Péter (LMP) bérrendezést, és egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést követelt a szociális dolgozóknak. Úgy értékelt: a miniszterelnök és a kormány elfeledkezett a szociális dolgozókról, akik kiemelkedő munkát végeznek a járvány alatt, miközben ők a legrosszabbul fizetett állami munkavállalók. Hangsúlyozta: utoljára akkor volt béremelés az ágazatban, amikor baloldali kormány volt, és úgy látszik, hogy ismét baloldali kormány kell majd ehhez.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára egyetértett azzal, hogy elismerés illet minden szociális dolgozót. Szerinte ugyanakkor nem béremelést hanem bércsökkentést hajtott végre utoljára a baloldali kormány, hiszen egyhavi fizetést elvett a szociális dolgozóktól.

Ezzel szemben – hangsúlyozta – a Fidesz-KDNP-kormány 2014-ben bevezette az ágazati bérpótlékot 90 ezer dolgozó számára, ami évi 12 milliárd forint többletet jelentett. Hozzátette: 2015-ben ágazati bérkiegészítést vezettek be, ami átlagosan bruttó 16 ezer forint bérnövekedést jelentett több mint 66 ezer dolgozónak 16 milliárd forintból, majd 2017-18-ban összevolt ágazati bérpótlák emelést hajtottak végre 9 milliárd forintból több mint 14 ezer főt érintve.

Úgy összegzett: tavaly 14 százalékos béremelés volt, 110 százalékkal nőttek a bérek a szociális ágazatban a bérek az elmúlt időszakban.

Ungár Péter a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: mikor segít a kormány vendéglátósokon?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a vendéglátással foglalkozó kis- és közepes vállalkozások támogatását kérte számon a kormányon. Elmondta: a Covid-2021 ellenzéki vizsgálóbizottság ülésén Csörgics Mátyás, az Éjszakai Városért Egyesület alelnöke többek között a bértámogatás 50-ről 70 százalékra emelését, a rezsiköltségekkel kapcsolatos moratóriumot, a SZÉP-kártya „zsebei” közötti átcsoportosítás lehetőségének megteremtését és az 5 százalékos éttermi áfa megtartását javasolta. Mit venne át a kormány ezekből a javaslatokból? – tette fel a kérdést.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában rámutatott: a képviselő által említett szervezet nem egy valódi vizsgálóbizottság, hanem pusztán „baloldali haszonlesés”.

Arra szólította fel a képviselőt, hogy ne újabb, nem létező bizottságok ügyeiben interpelláljon, hanem foglalkozzon azzal, hogy a „kamuvideós” Korózs Lajos még mindig az egészségügyért felelős bizottság elnöke lehet.

Úgy értékelt: az ellenzék kizárólag politikai cirkuszt akar csinálni, erről szól ez a bizottság is, miközben akadályozza a védekezést, kamuhíreket gyárt, támadja a védekezés vezetőit, oltáselleneségével pedig elbizonytalanítja az embereket.

Ha önökön múlna, akkor nem lenne bértámogatás, és bérleti díj elengedés sem, mert jó előre kijelentették, hogy nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot – hangsúlyozta.

A SZÉP-kártyákkal kapcsolatban jelezte: idén még nagyobb szükség van arra, hogy a nehéz helyzetbe került szálláshelyszolgáltatók forgalmát élénkítsék, így a kormány továbbra is azt a szabályozást tartja helyesnek, hogy azokon a füleken lehessen felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat, ahova a munkavállalók kérték.

Kocsis-Cake Olivio nem fogadta el a választ.

Fidesz: hogy halad a védőoltások beszerzése?

A fideszes Kovács József azt kérdezte, hogy halad a védőoltások beszerzése. Hangsúlyozta: a járvány Magyarországon is felszálló ágban van, ezért minden oltóanyagra szükség van, mert csak a védőoltás mentheti meg a gazdaságot és a munkahelyeket.

Úgy értékelt: eközben a baloldal az emberekben félelmet és bizonytalanságot kelt a vakcinákkal kapcsolatban, oltásellenességet terjeszt, miközben ők maguk „a rendszert kijátszva, titokban védőoltásért rohangálnak”.

Menczer Tamás külügyi államtitkár ismertette: Magyarország - elsőként Európában - Oroszországgal és Kínával is megállapodott vakcinákról, a szerződés és a vásárlást pedig a magyar szakemberek alapos vizsgálata előzte meg.

Közölte: a kínai Sinopharm állami vállalattal 5 millió adag oltásra kötöttek megállapodást, ez 2,5 millió ember beoltására elegendő és 4 ütemben, februárban, márciusban, áprilisban és májusban érkezik Magyarországra.

Hozzátette: az első szállítmány - 500 ezer adag helyett 550 ezer - már megérkezett, az NNK pedig a vakcinát és dokumentációját is megfelelőnek találta, így ezen a héten megkezdődhet az oltás ezzel a vakcinával is.

Beszámolt arról, hogy az orosz vakcinából 2 millió adagra kötöttek szerződést, ebből 40 ezer adag már megérkezett, hétfő este újabb 100 ezer adag jön, de ezen a héten és a következő hetekben is még jelentős mennyiségeket várnak.

Megerősítette: ez így azt jelenti, hogy május végéig, nyár elejéig 3,5 millió emberrel többet tudnak beoltani, mint egy hasonló méretű uniós ország.

Veszélyesnek nevezte ugyanakkor azt, hogy „egyes gyurcsányista, baloldali politikusok” azért harcolnak, hogy az általuk vezetett kerületben vagy településen ne oltsanak az orosz és a kínai vakcinával. Ez egy rendkívül felelőtlen és veszélyes magatartás - jelentette ki.

A képviselő elfogadta a választ.

Az úthálózat fejlesztéséről, a családok támogatásáról és a gyermekprostitúció elleni fellépésről is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Jobbik: korszerű úthálózatra van szükség!

Stummer János (Jobbik) felszólalásában korszerű úthálózatot sürgetett. Rámutatott: 2021 Magyarországán számos helyen olyan belterületi utcákban élnek emberek, amelyek nincsenek leaszfaltozva. Akik itt élnek ugyanúgy tisztességesen fizetik a súlyadót az autók után, a jövedéki adót és Európa legmagasabb áfáját, nem érnek kevesebbet egyetlen belvárosi polgárnál sem - mondta.

Lenne lehetőség arra, hogy a következő költségvetési ciklusban ne „a haverok zsebét tömjék tele", hanem a kátyúkat javítsák ki, és valóban ésszerű célokra költsék az uniós forrásokat? – kérdezte.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: az úthálózat fejlesztése fontos alapvetése egy térség modernizációjának.

Megjegyezte: a kormányoldalon ülnek azok a képviselők, akiket felhatalmaztak a Budapesten kívül élők, hogy képviseljék őket. A választók nem birkák, nem dőlnek be az olcsó propagandának, amivel élnek az ellenzék oldaláról - jegyezte meg az államtitkár.

Ismertette: 2010-ben 14 megyei jogú várost és három országhatárt lehetett elérni autópályán, 2020-ban 19 megyei jogú várost és hét országhatárt. 2025-ig 23 megyei jogú város és 19 országhatár lesz elérhető autópályán.

Komplex útfelújítási program keretében 444 kilométer főút és 119 km mellékút újult meg 69 milliárd forintból, és a program tovább folytatódik. Összesen 28 országos közútfejlesztés és négy vasútfejlesztés valósul meg a következő években 2400 forintból, ami mintegy 800 km gyorsforgalmi utat és autópályát jelent – ismertette. A falusi útalap keretében két év alatt 122 milliárdot biztosítottak útfelújításokra – jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el.

KDNP: hogyan segíti a gazdaság újraindítási akcióterv a magyar családokat?

Földi László arra volt kíváncsi, hogyan segíti a magyar családokat a gazdaság-újraindítási akcióterv, milyen új intézkedésekkel bővült a családtámogatási rendszer?

Rámutatott: a kormány soha nem látott mértékben támogatja a családokat, a családalapítást, a gyermekvállalást. Ezzel szembeállította a baloldali kormányok intézkedéseit, kiemelve, hogy az akkori kabinetek soha nem látott mértékben sanyargatták a családokat, devizahitelekbe kergették őket. Hangsúlyozta: most a vírushelyzet okozta válságra sem megszorításokkal reagál a kormány.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a családtámogatások és az otthonteremtési támogatás is jól mutatja a különbséget a korábbi baloldali és a mostani nemzeti kormány válságkezelése között.

Felidézte, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszakban a családoktól csak elvettek, megszüntették az akkori otthonteremtési támogatást, csökkentették a gyes időtartamát és megnyírbálták a családi adókedvezményeket.

Nem segítették, nem támogatták, hanem büntették a gyermekvállalást, a gyermeknevelést. 2010-ben családbarát fordulat történt, a kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni – rögzítette.

Kitért arra is, hogy az idei költségvetésben 2300 milliárd forint áll a családoktámogatására, azaz 2010 óta több mint duplájára nőtt ez az összeg, a GDP 4,5 százaléka és arányaiban Európában az egyik legmagasabb. Kiemelte, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetben sem hagyták magukra a családokat, az eddigi legnagyobb otthonteremtési programot indították el.

2021 januárjától az új építésű ingatlanok áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent, ha egy gyermekvállalás előtt álló, vagy gyermeket nevelő pár a csok igénybevételével új vagy használt otthont vásárol, mentesül a vagyonszerzési illeték alól.

Kitért az otthonfelújítási program elemeire is, és jelezte nőtt a falusi csok-ot igénybe vehető települések listája is. Ezek fontos lépések, amelyek nemcsak a magyar családoknak, hanem a magyar vállalkozásoknak is segítenek, hozzájárulnak a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, újak teremtéséhez, segítenek a gazdaság újraindításában is.

Jelezte: a minimálbérhez kapcsolódva januártól nőtt a gyed, a diplomás gyed és a gyermekek otthongondozási díja is. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: romlott a helyzet a gyermekprostitúció terén

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, nem elfogadható, hogy kiskorúak az emberkereskedelem, a gyermekprostitúció áldozatává váljanak. 2010 és 2018 között drasztikusan romlott Magyarország fellépése e téren, számos gyermekotthonban élő gyermek válik áldozattá – mutatott rá.

Hozzátette: a kizsákmányolt gyermekek többsége mélyszegénységből érkezik, s a 2015-16-os évben az unióban a szexuális emberkereskedelem áldozatainak a több mint fele magyar, és 64 százalékuk gyermek volt.

Mikor terveznek valódi lépéseket tenni a gyermekprostitúció ellen? – kérdezte.

Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára megerősítette, hazánk alapértékeivel nem összeegyeztethető, hogy állampolgárai bármely bűncselekmény áldozataivá váljanak. A kormány elkötelezett az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció visszaszorítása érdekében – hangsúlyozta.

Kitért többek között arra, hogy a kormány elfogadta a 2020-23 közötti időszakra vonatkozó emberkereskedelem elleni stratégiát. Ebben külön fejezetet szentelnek a 18 év alatti áldozatok megsegítésére, védelmére, és a megelőzésre.

A rendőrség is kiemelt figyelmet fordít a bűnmegelőzésre és áldozatsegítésre. Külön kitért továbbá a nemzeti koordinációs mechanizmusra az emberkereskedelem elleni küzdelemben, s szólt arról is, hogy működik egy civil szervezeteket tömörítő kerekasztal is.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Bősz Anett (DK) szerint a kormány első- és másodrendűekre osztja a polgárokat. Ezúttal a nagyobb városok polgárait fokozták le azzal, hogy nem kompenzálják az iparűzésiadó-kiesést.
Sorolta, hogyan sarcolta meg "kegyetlenül" a kormányzat a településeket, ami szerinte működésképtelenné teszi azokat. Tizenkét kormánypárti vezetésű megyei jogú város tavaly gyorssegélyben részesült - mondta -, míg számos város nem kap kompenzációt, holott erre szerinte a brüsszeli támogatásból is lett volna lehetőség. Érdi példákat hozott erre.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: egy pandémia kellős közepén nem megszorítások kellenek, hanem adócsökkentés, nem sanyargatni kell az embereket, hanem támogatni. Hozzátette: az iparűzési adóval sem elvett bevételt a kormány, hanem otthagyta azt a vállalkozásoknál. "Kérdezze meg az érdi vállalkozókat!" - szólította fel a képviselőt.
Fontosnak nevezte, hogy minden önkormányzat el tudja látni törvényben meghatározott feladatát. Ezért konszolidálta a kormány az önkormányzatokat 2010 után, és ezért emelkedik az állami támogatásuk - fűzte hozzá.
A képviselő a választ nem fogadja el.

LMP: mikor rendezik végre a háziorvosok helyzetét?  Hohn Krisztina (LMP) azt kérdezte: mikor rendezik végre érdemben a háziorvosok helyzetét? Szerinte egyszerre sújtja a háziorvosokat a praxisközösségek kialakításának a kényszere, amivel "megzsarolta" őket a kormányzat, valamint a koronavírus elleni oltás megszervezése, lebonyolítása.
Azt mondta: nem támogatható, hogy a háziorvosok bérrendezését a kormányzat összeköti a praxisközösségek kialakításával. Ehelyett az orvosokra, a helyiekre kellene bízni a praxisközösségek kialakításának kérdését.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára sorolta azokat a lépéseket, amelyeket a jelenlegi kormány tett a háziorvosokért, és amelyek mértékére korábban nem volt példa. Míg egy praxis 2010-ben 867 ezer forinttal számolhatott havonta, idén januárban már több mint 1,6 millióval, a kabinet pedig összesen 71,5 milliárd forintos többletet nyújt ehhez idén.
Visszautasította, hogy a kormány zsarolná a háziorvosokat és azt is, hogy kötelező lenne a közösségbe szerveződés. Közölte: az is kap majd emelést - 30 százalékos mértékben -, aki ezt nem teszi meg.
Szólt arról is, hogyan segítette a kabinet azt, hogy csaknem 400 ezer lakos háziorvosi ellátáshoz jusson.
Hohn Krisztina nem fogadta el a választ. Bizottsági jelentés vitája

A koronavírus világjárvány elleni védekezésről

A koronavírus világjárvány elleni védekezésről szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitája során először felszólaló Paulik Antal, szlovák nemzetiségű szószóló bejelentette, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja és elfogadásra javasolja az indítványt.
Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy a kormány újra felhatalmazást kér, amit novemberben már megkapott és "láttuk, hogy mit tett vele". Elmaradtak azok az intézkedések, amelyeket az MSZP fontosnak tartott volna - közölte. Példaként említette, hogy még mindig nem fizetnek száz százalékos táppénzt azoknak, akik a koronavírus-fertőzés miatt maradnak otthon. Hozzátette, azt is kérték, hogy a kormány ne a költségeket csökkentse, hanem a kieső bevételeket pótolja.
A kabinet az önkormányzatoktól bevételeket vont el, eközben azonban nem felejtette el a paksi bővítést, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, most épít MotoGP-pályát és a vadászati világkiállítás sem marad el - emelte ki.
A  nemzeti konzultáció kérdéseit "debilnek" nevező Bencsik János (független) azt kérdezte, a kabinet miért nem vállalja a kormányzással járó döntések felelősségeit és következményeit. Az ellenzéki pártokat pedig arra kérte, hogy fejezzék be az oltás elleni "nyílt, vagy burkolt" hangulatkeltést.
Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arra buzdította a nemzeti közösségeket, hogy segítsék a védekezést, minél többen regisztráljanak az oltásra és töltsék ki a nemzeti konzultációt.
Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy először az ellenzék nem támogatta a kormánynak adott felhatalmazást, másodszor azonban megszavazta azt. Az elmúlt kilencven napban azonban sok minden történt, ami egyre kevésbé tette az ellenzékiek számára vállalhatóvá ezt a felhatalmazást - közölte.
Az oltás mellett érvelő politikus visszautasította, hogy az ellenzék bármely tagja is oltásellenes lenne.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt a véleményét emelte ki, hogy a rendkívüli helyzet vége sok magyar család számára a kilakoltatást fogja jelenteni. Sem nemzetinek, sem kereszténynek nem nevezheti magát egy olyan kormányzat, amelyik tízezreket hagy az út szélén - jelentette ki.
Arató Gergely (DK) azt mondta, az ország közös érdeke, hogy mindenki eldönthesse, hogy milyen vakcinával oltatja be magát, az emberekre kell bízni, hogy eldönthessék, melyik oltóanyagban bíznak.
Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette, hogy a kormányzati válság elégtelennek bizonyult, annak nyomán mély gazdasági és társadalmi krízis alakult ki. Amint a kabinet újra megkapta a felhatalmazást a rendeleti kormányzásra, újabb megszorításokat vezetett be az önkormányzatok ellen - emelte ki.

Ha az ellenzéki pártokon múlna, akkor holnaptól véget érne a hitelmoratórium

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy az ellenzéki pártok tavaly tavasszal nem szavazták meg a veszélyhelyzetet. Ha az ellenzéki pártokon múlna, akkor holnaptól véget érne a hitelmoratórium, a bajba jutott szektorok nem kapnának bértámogatást és az otthonteremtési támogatás is megszűnne - fogalmazott.
A Demokratikus Koalíciót oltásellenesnek nevező képviselő megkérdezte, hogyan vehető komolyan a DK-nak az a módosító javaslata, amelyet az ellenzéki párt egy olyan törvényhez nyújtott be, amiről két héttel ezelőtt megmondta, hogy nem fogja megszavazni.
Hollik István (KDNP) a járvány elleni sikeres védekezés alapfeltételének nevezte a kormány rendkívüli felhatalmazását. Ha az ellenzék ezt sem akarja biztosítani, akkor elárulja magát, hogy nem a járvány elleni védekezés sikerében érdekelt - jelentette ki.
"Önök emberéletekkel szórakoznak", mert a politikai érdekük azt diktálja, hogy ezt a rendkívüli felhatalmazást ne szavazzák meg - közölte. Egyúttal visszautasította, hogy Bencsik János "debilnek" tartotta a nemzeti konzultáció kérdéseit.
Balla György (Fidesz) primitív, aljas és tisztességtelen színjátéknak nevezte az ellenzéki felszólalók által elmondottakat.
Rig Lajos (Jobbik) hangsúlyozta, az az oltásellenes, aki semmilyen oltást nem támogat, a vakcinába vetett hit egy másik kérdés. A kormány nem arra használta fel a támogatást, amire engedélyt kért, "sunyi, alattomos módon" átalakítja az egészségügyi rendszert - szögezte le.

3,5 millióval több vakcinát sikerült beszerezni, mint amennyit az EU biztosít Magyarország számára

Turi-Kovács Béla (Fidesz) kijelentette, hogy amióta az ellenzék közösen politizál, azóta nincs más programja, csak a közös gyűlölködés. Ebből szervesen következett az, hogy minden rossznak állítanak be, amit a kormány tesz - tette hozzá.
Minden nap késedelem emberek életébe kerül - hangsúlyozta. A politikus arra kérte a kormányt, hogy a meghozott és rendeletbe foglalt döntések közül vizsgálják felül azokat, amelyek hosszú távon is érvényesek, mint például az otthon végzett munkáét.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy 3,5 millióval több vakcinát sikerült beszerezni, mint amennyit az EU biztosít Magyarország számára.
Kiemelte, normál jogrend mellett nem lehetett volna elérni, hogy a kormányhivatalokat és a katonaságot is bevonják a védekezésbe. Az ötven százalékos bértámogatás, a nyugdíjemelés, az egészségügyi dolgozók és az orvosok béremelése mind a védekezést szolgálták - tette hozzá.
Az ellenzéki bírálatokra azt válaszolta, hogy a baloldali pártok "Moszkva hátsó udvarából már Brüsszel hátsó udvarába költöztek át".
Létezik a vakcinaválasztás joga, de amelyik vakcinák nem állnak rendelkezésre, azokat hiába foglalják törvénybe - emelte ki.
A lakások esetében él a végrehajtási moratórium, a kormány megvédi azokat, akiknek a tartozásaik miatt veszélybe kerülne a lakhatásuk - szögezte le.
Hulladékgazdálkodási törvénycsomag
Ezt követően az Országgyűlés áttért a köztársasági elnök által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött energetikai és hulladékgazdálkodási törvénycsomag módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéséről és módosító indítványáról folytatott vitára.
A törvényalkotási bizottság előadójaként Héjj Dávid Ádám (Fidesz) - jelezve, a testület 24 igen, 5 tartózkodás és 5 nem mellett fogadta el a dokumentumot - kiemelte, az előterjesztés igazodik a körforgásos gazdaság uniós irányelvének követelményeihez és megfelelően küszöböli ki az államfő alkotmányos vétójában megfogalmazott kifogásokat.
Bana Tibor (független) az érdemi változtatásokat hiányolta a törvényjavaslatból, a "trafikmutyihoz" hasonlítva a terület szerinte Fidesz-közeli köröknek kedvező koncessziós kiszervezését.
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a javaslat sok része támogatható ugyan, de az amúgy is válságos helyzetben lévő hazai hulladékgazdálkodást "felrúgó" kitételek ellehetetlenítik, hogy megszavazzák azt.
Juhász Hajnalka (KDNP) azt emelte ki: az új koncessziós modellben a közegészségügyi és a környezetvédelmi célok teljesítése, így a környezetterhelés minimalizálása is cél.
Molnár Gyula (MSZP) szerint a kormányoldal ismét nem korrigál, hanem "politikai dacból", az alkotmánybíróság véleményének ellenében is keresztülviszi akaratát, közben az alapvető problémát nem orvosolva.
Balla György (Fidesz) bevett gyakorlatnak nevezte, hogy ha az alkotmánybíróság kivetnivalót talál egy törvényben, akkor nem az egész jogszabályt, hanem csak a kifogásolt pontot kell újraalkotni.
Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint példátlan a javaslatban megjelenő jogalkotói beavatkozás mértéke, akárcsak az, hogy az érintettekkel nem egyeztettek érdemben a piaci szereplőket és az önkormányzatokat egyaránt kivéreztető átalakításról.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a vita lezárása után arra emlékeztetett: az államfő a törvény céljaival, így a nagyobb állami szerepvállalással egyetértett, csupán egyetlen ponton nem volt egyértelmű a szabályozás.
Megjegyezte, az új rendelkezések biztosítják, hogy a tulajdonost ne érje hátrány azért, mert csak a koncesszió nyertesének adhatja át a hulladékot.
A kormány célja, hogy Magyarország minél előbb áttérhessen a körforgásos gazdaságra - hangsúlyozta.

A Ház ismét elfogadta az illegális hulladéklerakás felszámolását célzó javaslatot

Az Országgyűlés ismét elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozza, és amelyet tavaly decemberben egyszer már megszavazott, ám a köztársasági elnök kezdeményezésére azt az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, és egyes passzusait alaptörvényellenesnek minősítette.
A képviselők 132 igen szavazattal, 47 ellenvoks és 13 tartózkodó szavazat mellett döntöttek az előterjesztés újbóli elfogadásáról.
A kabinet az előterjesztés indoklásában kitért arra: a törvénytelen szemétlerakás felszámolása érdekében bővítik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltásának lehetőségét, továbbá szigorítják a szankciórendszert.
Áder János államfő kezdeményezésére az Ab alkotmányellenesnek mondta ki, hogy a javaslat elvonja az ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben nem gondoskodik kárpótlásról.
A most elfogadott változtatás értelmében az ipari hulladék átadása esetében a nagyobb hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére az egyedi igényekre vonatkozó szerződés megkötése kötelezettségből lehetőséggé módosul. Lehetőségük lesz ugyanakkor a saját hulladékuk saját célú hasznosítására.
A rendelkezés emellett megfelelő kompenzációt is biztosít az értékkel bíró hulladék esetében, amelyet a koncessziós társaság vagy az erre kijelölt jogi személy fizet meg, és amelynek összegéről elsődlegesen a felek állapodhatnak meg.
A törvény március 1-jén lép hatályba. Megadta a Ház a felhatalmazást a veszélyhelyzeti rendeletek hosszabbítására
Megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot, felhatalmazva ezzel a kormányt a veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására.
Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését igen szavazattal, nem ellenében, tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Az Országgyűlés által most megerősített kormányrendeletek hatálya 90 napra hosszabbítható meg, de a parlament ennél korábban is visszavonhatja felhatalmazását.
A megerősítéssel kapcsolatban az előterjesztés indoklása hangsúlyozza: e megerősítés által az Országgyűlés politikailag elismeri a járvány megakadályozására tett eddigi kormányzati lépéseket. Elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2019-es beszámolóját
Az Országgyűlés 145 igen, kilenc nem és 33 tartózkodó szavazattal elfogadta a Kúria 2019-es tevékenységéről szóló beszámolót.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor kiemelte: a 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét.
A képviselők elfogadták az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2019-es beszámolóját is 129 igen, 58 nem és két tartózkodás mellett. Senyei György Barna, OBH elnöke expozéjában arról beszélt: 2019-ben több mint 1 millió 166 ezer ügy érkezett a bíróságokra, ami 6,6 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban.
A Ház 127 igen, 58 nem, egy tartózkodó szavazattal ugyancsak elfogadta az ügyészség 2019-es beszámolóját.
Polt Péter legfőbb ügyész a beszámoló parlamenti vitájában úgy értékelt: az ügyészség 2019-ben is törvényesen és eredményesen dolgozott, a szervezet az utóbbi tíz év legmagasabb, 98,3 százalékos váderedményességi mutatóját produkálta, az ügyek 85,1 százalékában a váddal vagy végindítvánnyal mindenben egyezően állapította meg a felelősséget a bíróság. Nemzetközi szerződések kihirdetése

 Az Országgyűlés hat nemzetközi szerződés magyarországi kihirdetését hagyta jóvá

A képviselők elsőként az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás megelőzése érdekében hozott, adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról szóló multilaterális egyezményt ratifikálták, amely a nemzetközi adóelkerülés elleni fellépést szolgálja.
Elfogadták a montreali légügyi egyezmény azon módosítását, amely a jelenleginél magasabb uniós kártérítési keretösszegeket vesz át a magyar jogrendbe.
Döntöttek a magyar és szlovák kormányok között a katonai repülés területén folytatott együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint az egységes szanálási rendszerhez kapcsolódó kormányközi megállapodás módosításának ratifikációjáról is.
Ezután jóváhagyták a Magyarország és a Koszovói Köztársaság között, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodást, és megszüntették a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között kötött, a beruházások védelméről szóló megállapodást.
Interpellációk
A Ház elfogadta az Ander Balázs (Jobbik), a Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) két, a Varju László (DK), az Ungár Péter (LMP), a Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), a Stummer János (Jobbik), a Bősz Anett (DK) és a Hohn Krisztina (LMP) interpellációjára adott kormányzati válaszokat.

Döntés mentelmi ügyekről

Az Országgyűlés 174 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal felfüggesztette Simonka György (Fidesz) mentelmi jogát.
Hargitai János (KDNP) a mentelmi bizottság elnöke elmondta: a testület egyhangúlag döntött a mentelmi jog felfüggesztését célzó beadványról. Jelezte: közvádas ügyről lévén szó, a bizottság tartotta magát a szokásjoghoz.
Ismertette: a legfőbb ügyész fordult az Országgyűléshez, és vesztegetés hatósági eljárásban bűntett miatt kérte a mentelmi jog felfüggesztését. A legfőbb ügyész beadványában visszatért arra a bűncselekményre, aminek kapcsán az Országgyűlés a mentelmi jogot már felfüggesztette, és költségvetési csalásról szólt - közölte.
Simonka György nem kívánt élni a felszólalás lehetőségével.
A képviselők döntöttek Szabó Tímea (Párbeszéd) mentelmi jogáról is, és 10 igen, 156 nem és 1 tartózkodó szavazattal fenntartották azt.
Hargitai János ismertette: a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését becsületsértés miatt magánvádas ügyben. A testület megállapította, hogy a képviselő 2020 októberében tett közzé bejegyzést a Facebookon, majd ezt később az Óbudai újságban megismételte. A feljelentést a volt óbudai polgármester tette, aki szerint a képviselő kijelentései alkalmasak a becsületsértésre. A bizottság - magánvádas eljárás okán -, azt javasolta, hogy ne függesszék fel a mentelmi jogot.
Szintén fenntartották a képviselő mentelmi jogát egy másik magánvádas ügyben is, 14 igen, 147 nem és 4 tartózkodó szavazattal.
Hargitai János elmondta: szintén a II-III. kerületi bíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését, ezúttal rágalmazás vétsége miatt. Szintén egy Facebook bejegyzés miatt született a beadvány, ami a Tatai-tó körüli építkezéseket érintette. A bizottság az eddigi eljárást tekintette irányadónak, azaz, hogy magánvádas esetekben nem javasolja a mentelmi jog felfüggesztését.
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, nyugodtan függesszék fel a mentelmi jogát, szívesen megvédi az álláspontját.
Tiba István (Fidesz mentelmi jogát szintén nem függesztette fel az Országgyűlés, erről a képviselők 6 igen, 164 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek.
Hargitai János ismertette: a Debreceni Járásbíróság kérte a mentelmi jog felfüggesztését rágalmazás miatt, szintén egy Facebook-poszt miatt, amiben Tiba István Balmazújváros jelenlegi vezetését 960 millió forint eltüntetésével vádolta. A mostani polgármester szerint ez túlment azon a határon, amit közszereplőként el kell viselnie, ezért fordult bírósághoz. Jobbik: a Fidesz egy újkori feudalizmust épített

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a Fidesz kormányon szembement korábbi ígéreteivel a birtokpolitika területén is, és a kis családi gazdálkodók hálózata helyett az elmúlt 11 évben egy újkori feudalizmust épített. Szavai szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal "legújabb botránya", hogy a miniszter felesége és családja Borsodban 1,6 milliárd forintért készült termőföldet vásárolni. A politikus a történet megvilágítására kérte az agrártárca képviselőjét.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a Földet a gazdáknak! az egyik legsikeresebb programja volt a kormánynak, a magántulajdonba került földek hasznosítása megfelelő módon megtörtént. A jobbikos képviselő által említett állítólagos földvásárlási üggyel kapcsolatban pedig Nagy István agrárminiszter nem találkozott, nem beszélt Rogán Antallal, minden egyéb feltételezés a baloldali gyűlöletkampány része - közölte, majd később hozzátette: a kérdéses ügyben a kormányhivatal a jegyzőtől beérkezett szerződésről megállapította, hogy tartalmilag és alakilag nem felel meg a földforgalmi törvénynek.

 MSZP: kinek az érdeke az egyetemek modellváltása?

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, miért van szükség a felsőoktatási intézmények alapítványi modellváltására, ha az európai uniós források állami fenntartásban is az egyetemek rendelkezésére állnak a versenyképesség növelésére, az intézmények fejlesztésére. Kinek az érdeke a modellváltás? - kérdezte.
Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány a gazdaságfejlesztés és az innováció központi szereplőiként számít a felsőoktatási intézményekre, és azt szeretné, hogy ezek nemzetközi összehasonlításban is még sikeresebbek, versenyképesebbek lehessenek. Több intézmény maga jelezte, hogy szeretne részt venni a modellváltási folyamatban - tette hozzá.

DK: miért nem lép a kormány az alkotmányellenesnek minősített rokkantnyugdíj-törvény ügyében?

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) már évekkel ezelőtt alkotmányellenesnek mondta ki a rokkantnyugdíjasokról szóló törvényt, amellyel több százezer embert megfosztottak juttatásaitól, illetve csökkentették a járandóságokat. Az Ab által szabott határidő lassan két éve lejárt - jelezte, választ várva arra, hogy miért nem lép a kormány az ügyben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: a hivatkozott jogszabály radikálisan hozzájárult ahhoz, hogy a munkából megélő megváltozott munkaképességűek aránya 18-ról 44 százalékra nőtt. Az Ab nem arról döntött, hogy kártérítési kötelezettsége lenne a kormánynak, hanem azt mondta ki, hogy egy nemzetközi szerződés alapján jogszabálybenyújtási kötelezettsége van a kabinetnek - közölte.

LMP: a kormány privatizálni akarja az egyetemeket

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány privatizálni akarja a legnagyobb vidéki egyetemeket, és nem igaz, hogy fejleszteni akarnak, hiszen azt megtehették volna már 2010-től. Nem modellváltásról van szó, hanem az egyetemi ingatlanok és döntéshozatal kiszervezéséről - jelentette ki. Hozzáfűzte: rendezni kellene a megalázóan alacsony fizetések kérdését is.
Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, borzalmas állapotban vették át a felsőoktatást a baloldaltól. A bukott baloldali oktatáspolitika eladósította a felsőoktatási intézményeket - közölte.
Úgy vélte, a magyar felsőoktatás most sokkal jobban áll, mint amikor a baloldal volt kormányon, de sok munka van még hátra. Éppen a modellváltás teszi lehetővé, hogy a bérek is emelkedjenek a felsőoktatásban - mutatott rá.

 Párbeszéd: sok probléma van az egészségügyi dolgozók új munkaszerződésével

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormánynak volt egy jó javaslata az orvosi béremelésről és a hálapénz megszüntetéséről, de ezt is sikerült elrontani, mert az egészségügyi dolgozók új munkavállalói jogállása körül sok a bizonytalanság. Sok probléma van az új szerződésekkel, és sokan nem szeretnének az új szabályok szerint dolgozni, ami súlyos munkaerőhiányt okozhat az egészségügyben - vélekedett.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: a képviselő annak a baloldalnak a nevében szólalt fel, amely csökkentette az orvosok fizetését.
Közölte: a jogviszonyváltást két hónappal kitolták, hogy mindenkinek több ideje legyen átgondolni a változásokat. A várható változásokról részletes tájékoztatót küldtek - mondta. Hozzátette: a kormány jelentős béremelést hajtott végre az egészségügyben, olyan bértáblát fogadott el, amelyet az orvosi kamara javasolt.

Fidesz: a kormány elkötelezett az otthonteremtés és a gyermekvállalás támogatása mellett

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a kormány célja a gyermekvállalás ösztönzése, a fiatalok életkezdésének és otthonteremtésének támogatása, a családok erőfeszítéseinek elismerése, és a kormány elkötelezett az otthonteremtés és a gyermekvállalás támogatása mellett.
Úgy látja, a kormány a baloldallal ellentétben nem a családok megkárosításával kezeli a válságot. A baloldal ellenzékben is támadja a családokat segítő intézkedéseket, miközben Tóth Bertalan szocialista politikus is igénybe vett ilyen támogatást - mondta.
Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy válaszolt, a magyar családok számára egy nehéz időszak ért véget 2010-ben, előtte a baloldali kormányzás idején csak elvettek a családoktól, és folyamatosak voltak a megszorítások. A baloldal most is hevesen támadja a kormány családtámogató intézkedéseit - tette hozzá.
Közölte: minden magyar állampolgár igényelhet támogatást, ha megfelel a feltételeknek, de nem tisztességes, hogy egyes baloldali képviselők szapulják a kormány intézkedéseit, majd felveszik a támogatást.

 Jobbik: meddig szennyezi még a folyóinkat Románia vagy Ukrajna?

Nunkovics Tibor (Jobbik) a Tisza szennyezéséről szólva azt mondta: évek óta visszatérő jelenség, hogy Romániából, Ukrajnából az illegálisan lerakott szemetet áthozza az áradás. Bár nemzetközi szerződések szabályozzák a folyószennyezést, a magyar állampolgároknak mégis milliárdos kiadást jelent a folyótisztítás.
Mikor lesz már ennek vége? A külügy milyen lépéseket kíván tenni, hogy véget érjen az évek óta tartó tendencia? - kérdezte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy felelt: Magyarország figyel arra, hogy az országot elhagyó folyók ne legyenek szennyezettek.
Ukrajnában és Romániában azonban szabályozási hiányosságok és a szabályok be nem tartása is akadályozza ezt, ezért Magyarország mindkét országgal miniszteri szintű kapcsolatot vett fel, segítséget kínálva akár ahhoz is, hogy a probléma rendezéséhez uniós forrást is felhasználhassanak.
A miniszter arról biztosította a képviselőt, hogy a kérdést hangsúlyosan napirenden tartja Magyarország. Hangsúlyozta: az új román kormány szakminisztere azt ígérte: a leghatározottabban lép fel, hogy a nehézfémszennyezéshez hasonló a jövőben ne érje el Magyarországot.

KDNP: hogyan segít a honvédség a járványhelyzetben?

Simicskó István (KDNP) azt mondta, bár az állampolgárok védelme a járványhelyzetben is alapvetően az állam feladata, ebben a honvédség is részt vállal: részt vesz idősotthonok fertőtlenítésében vagy a közbiztonság fenntartásában.
Milyen egyéb úton igyekszik még kivenni a részét a honvédség a magyar emberek védelmében? - kérdezte.
Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára szólt azokról a fontos szellemi termékekről, amelyeket a honvédség vezetett be szélesebb körben a járvány elleni védekezés során.
A többi közt a kórházparancsnoki rendszert emelte ki, de megemlítette a honvédség járőrözését is, és kijelentette: az emberek mindig is számíthattak és most is számíthatnak a honvédségre.

MSZP: Magyarország lekötötte-e a teljes uniós vakcinakvótát?

Mesterházy Attila (MSZP) a vakcinabeszerzésről tett fel kérdéseket a külgazdasági és külügyminiszternek. A többi közt arra várt választ: az egyes vakcinákból mennyit rendelt a magyar kormány?
Azt is tudni akarta: a kabinet lekötötte-e a teljes kvótát, amelyet az Európai Unió bocsátott az ország rendelkezésére, és ha nem, miért nem? Emlékeztetett: az unión keresztül hatféle vakcinára nyíltak meg a kvóták.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: a kormány az unió központosított közbeszerzése keretében minden olyan mennyiséget lekötött, amely szükséges ahhoz, hogy minden magyar beoltható legyen. A Pfizer oltóanyagából 6,6 milliót, a Modernáéból 1,7 milliót, az AstraZeneca vakcinájából bő 6,5 milliót, a Janssenéből 4,4 milliót, a CureVac készítményéből 500 ezret - sorolta.
Ebből összesen máig a lekötött mennyiség 4,45 százaléka érkezett meg - tette hozzá -, vagyis 879 ezer adag vakcina.
Megjegyezte, mivel a központosított brüsszeli beszerzésből lassabban érkezik a vakcina és kevesebb, ezért az ország más forrásokból is vásárolt, ha azt a jogosultsággal rendelkező magyar hatóságok biztonságosnak találták. Így vásárolt az ország Oroszországból 2 millió adagot, Kínából pedig 5 milliót.

Napirend után

A napirend utáni felszólalásokat kezdő Keresztes László Lóránt (LMP) Baranya megyei illegális hulladéklerakási ügyekről beszélt.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az uniós források felhasználásának pályázati rendszerét bírálta.
Párttársa, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a háztartások hiteltartozásainak növekedését elemezte.
Dudás Róbert (Jobbik) a gyöngyösi közbiztonságról és a mátrai közlekedési problémákról beszélt.
Steinmetz Ádám (Jobbik) a fogyatékkal élőkért és a parasport szervezetekért emelte fel szavát.
Balczó Zoltán (Jobbik) a kormány gazdaságpolitikáját bírálta.
Horváth László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a Tarna menti kőbányászat munkahelyeket teremt, a kőszállítás komoly problémákat okoz a környéken élőknek, ezért az utóbbit vasúttal kellene megoldani.
Fülöp Erik (független) arra biztatott mindenkit, hogy töltse ki az állatvédelemről indított konzultációt.
Arató Gergely (DK) kijelentette, hogy a kőbánya-kispesti vasútállomáson gyakori az erőszakos kéregetés, kisebb csoportok randalíroznak, de előfordulnak rablások, lopások is.
Varju László (DK) azt mondta, a válság Újpestet is érinti, de bízik benne, hogy az önkormányzat mindent megtesz, hogy ellássa a kötelező feladatait.
Bősz Anett (DK) az Elvira-major védelmében szólalt fel, hangsúlyozva, a közelébe nem létesíthető ipari park, amelyre azonban Érdnek nagy szüksége van. A két érdek összehangolását kérte.
Varga Zoltán (DK) a Kósa-család és a csengeri örökösnő általa szürreálisnak tartott történetét firtatta.
Varga László (MSZP) a levegőszennyezettségi uniós határérték rendszeres átlépéséről beszélt, ami ellen a kormány szerinte nem lép fel.
Bencsik János (független) arról beszélt, hogy szerinte "a felsőoktatás kiszervezése a rablóprivatizációt ötvözi kommunista tervgazdasággal".
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az ülésnapot bezárta, és jelezte: legközelebb jövő hétfőn ül össze a Ház.