Filmipari könnyítésekről is szavaztak a parlamentben

 

 

Filmipari könnyítésekről döntött és egyebek között új szőlészeti és borászati törvényt is elfogadott az Országgyűlés szerdán.


Az Országgyűlés a filmipart segítő javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy minél több külföldi filmprodukció gyártása történhessen Magyarországon.

A képviselők 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 32 tartózkodás mellett fogadták el a kabinet javaslatát, amely elsősorban adójogi könnyítéseket tartalmaz.

A Ház döntésével úgy módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, hogy

a külföldi előadóművészek és stábtagok tágabban élhessenek az egyszerűsített adózási móddal.

Amnesztiát hirdettek az 50 méternél nem mélyebb illegális kutakra Az Országgyűlés amnesztiát hirdetett a korábban engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

A képviselők 149 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

A parlament emellett

eltörölte a jelenleg kötelező engedélyezést és előzetes bejelentést követő jóváhagyáshoz kötötte az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő kutak fúrását, ha azok kizárólag öntözési célt szolgálnak.

Az öntözési igazgatási szerv a jövőben az előzetes bejelentésben foglaltak alapján dönt majd a kutak jóváhagyásáról, betiltásáról, illetve szükség szerint engedélyeztetéshez kötéséről.

A Ház döntött arról is, hogy bírsággal sújtható, aki engedély vagy bejelentés nélkül fúrat kutat. A bírság összege az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 százalékáig terjedhet, de magánszemélyek esetében legfeljebb 300 ezer forint lehet.


Karitatív szervezetek intézményei is kaphatnak elkobzott tárgyakat

A jövőben akár karitatív intézmények, és nemcsak egyének részesülhetnek adományként az elkobzott tárgyakból. Az erről szóló törvénymódosítást 166 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés.

A húsz éve hatályos, az elkobzott tárgyak karitatív célú felhasználását biztosító törvény eddig csak a tárgyak egyéni felhasználását tette lehetővé.

A jövőben azonban akár egy karitatív konyha is megkaphatja például egy húsfeldolgozó üzem lefoglalt gépét,

vagy a szervezetekhez juthatnak azok az autó, amelyeket bűncselekmény elkövetésére használtak.

A változtatás így megteremti az összhangot az adóhatóság végrehajtási eljárásáról szóló törvény és az elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvény között.

A jogszabály a Karitatív Tanácsot alkotó hat legnagyobb hazai karitatív szervezettel együttműködve született.


A frakciók jövőre is nyújthatnak támogatást pártjuknak

Az Országgyűlés kormánypárti képviselők javaslatára lehetővé tette, hogy a parlamenti frakciók 2021-ben is támogatást nyújthassanak pártjuknak. A képviselők 135 igen, három nem szavazattal és hat tartózkodás mellett fogadta el a törvényjavaslatot.

A döntés értelmében nem 2021 első napján, hanem csak 2022. január 1-jén veszíti hatályát az országgyűlési törvény azon rendelkezése, amely szerint a parlamenti képviselőcsoportok támogatást nyújthatnak az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak a frakciók működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére.

Az indoklás szerint az egyéves hosszabbításra azért van szükség, mert a koronavírus-járvány elleni védekezés továbbra is aktív szerepvállalást követel meg mindenkitől. Országgyűlés: az uniós menekültügyi paktum sérti a szubszidiaritás elvét


Határozatot fogadott el az Országgyűlés arról, hogy sérti a szubszidiaritás elvét az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Paktuma. A határozatot 142 képviselő támogatta.

A Ház a határozatban felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy az erről szóló jelentést és az abban foglalt véleményt továbbítsa az Európai Parlament, az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökének és arról a kormányt is tájékoztassa.

A migrációs paktumot öt európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet alkotja. A Ház által kivételes eljárásban elfogadott határozat az európai ügyek bizottságának véleményén alapul.

A bizottság vizsgálta a mesterséges elosztási kulcs alapján meghatározott szolidaritási hozzájárulást, amely a testület szerint korlátozza a tagállami intézkedéseket, a tagállami döntéshozatalt.

A paktum emellett nem veszi figyelembe a tagállamok nemzeti sajátosságait sem, például a magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelem alapján érkezhet.

Mivel a dokumentum egyes elemei túlmutatnak a technikai kérdéseken, ezért a politikai konszenzust igénylő kérdésekről az Európai Tanács szintjén kell döntést hozni - tartalmazza a határozat indoklása.

A bizottság azt is sérelmezte, hogy bár a paktum átfogó megközelítést ígér a szolidaritás és felelősség igazságos megosztásával, ám a tagállami egyedi (földrajzi, fejlettségi, demográfiai) adottságokat kevéssé veszi figyelembe.


Széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok az ügyintézésben

Az Országgyűlés 129 igen szavazattal és negyven tartózkodás mellett elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatát, amely több mint 40 jogszabályt módosít az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Jövő januártól széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok a gyámügyi vagy családtámogatási igényekhez, a környezetvédelmi engedélyek kéréséhez, valamint a vadászati, a növénytermesztési, a halgazdálkodási és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságok eljárásaiban is.

Elektronikusan igényelhetővé válik a többi között a csecsemő- és a gyermekgondozási díj. Módosul a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény is, így a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy

a vállalkozási bankszámla-nyitást vagy -megszüntetését ezentúl a pénzintézetnek kell közölnie a kamarával vagy a jegyzővel, így a vállalkozásoknak kevesebb szervet kell felkeresniük.

Az egyéni vállalkozók az adóhivatalnál a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelentkezhetnek, a kamarához már az adóhatóság fordul.

Módosul a közúti közlekedésről szóló törvény is, így a jövőben engedélyezés helyett csak bejelentésköteles lesz a földút építése, a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építése, illetve a maximum 10 parkolóhely és a hozzá tartozó maximum 50 méteres út építése is.

A környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba, így adásvételkor arról is tudomást szerezhet a vevő. Egyszerűbbé válnak az anyakönyvi eljárások.


A házassági névviselési forma megválasztását, a nemzetiségi névviseléssel kapcsolatos kérvényt és egyes utónévváltoztatásokat is elektronikusan lehet majd intézni a jövőben, az eljárásokat pedig már törvényes képviselő vagy meghatalmazott is elindíthatja. A Miniszterelnökség erről szóló törvénymódosítását az Országgyűlés 143 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadta el.

Az utónévváltoztatások köre kiegészül az egyszerűsített névváltoztatással, amikor egy utónév elhagyását vagy az utónevek sorrendjének megváltoztatását kéri valaki, és nem egy új nevet.

A jövőben ezen eljárásokat is az anyakönyvvezetők végzik majd.

Kivezetik az eddig sok adminisztrációt okozó névváltoztatási okiratokat és a nemzetiségi névviselés is egyszerűsödik. A nemzetiségi névjegyzéket elektronikusan kell közzétenni és rendszeresen kell aktualizálni.

A módosítások jelentős része informatikai fejlesztések után valósulhat meg, ezért a jogszabály másfél év alatt szakaszosan lép hatályba.


Egységes nyilvántartásba kerülnek az üzletek

A jelenlegi széttagolt nyilvántartások helyett létrejön az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer (OKNYIR), így aki üzletek, piacok vagy árusok után érdeklődik, annak a jövőben egy egységes és átlátható adatbázis áll a rendelkezésére.

Az erről szóló jogszabályt 142 igen szavazattal, nyolc ellenszavazat mellett és 16 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.

A nyilvántartási rendszerbe bekerülő adatokat eddig önkormányzatok, járási hivatalok kezelték, így azok igen széttagoltak voltak.

A nyilvántartási rendszer tíz nyilvántartást egységesít: az üzletek, a kereskedők, a vásárok, a piacok, a helyi termelői piacok, a bevásárlóközpontok, a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását.

A törvény rögzíti az adatbejegyzés és az adatkezelés szabályait, és a betekintésre jogosultak körét, a GDPR-nak, valamint az infotörvénynek megfelelően.

A jogszabály uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz az ingatlanközvetítők nyilvántartásával és annak vizsgálatával, hogy az ott szereplők eleget tesznek-e az üzleti jó hírnév feltételének. Ezt a jövőben igazolni kell.


Felülvizsgálták a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politikát

A képviselők 93 igen, 52 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadták a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosítását.

Az előterjesztésre azért volt szükség, mert a jogszabályi előírások szerint ötévente felül kell vizsgálni az először 2015-ben elfogadott nemzeti politikát.

A módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Átvezették az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát. Elővásárlási jogot kap az állam a bányászati törvényben A parlament 115 igen, 33 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett elfogadta a bányászatról szóló törvény módosítását.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiapolitikai államtitkára az általános vitában az építőipar nyersanyaggal történő ellátásának biztosításával indokolta a módosítást, hogy elkerüljék a jelentős építőipari áremelkedést. A koronavírus-járvány alatt is megmutatkozó nemzetközi ellátási láncok akadozása miatt is szükségesnek tartotta az előterjesztést.

A törvény alapján például egyszerűbb lesz a vizek medréből kikotort anyag építőipari hasznosítása, vagy az építőipari nyers- és alapanyagok kutatása.

A jogszabályban felsorolt nyersanyagok bányászati jogának eladásakor pedig elővásárlási jogot kap a magyar állam.

Jogharmonizációs célból módosították a villamos energia törvényt Az Országgyűlés 136 igen, 16 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta a villamos energiáról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítását.

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiapolitikai államtitkára a javaslat ismertetésekor azt mondta, az új szabályok elősegítik a megújuló energia felhasználásán alapuló, saját termelésű - háztáji - energia helyi elfogyasztását, vagy lokálisan mással, így aktív fogyasztókat tömörítő energiaközösségekkel történő megosztását.

Az energiaközösség egy új jogalany, amely szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formájában működik, elsődleges célja, hogy a tagjainak környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy a többi között villamosenergiát termel, tárol, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújt és elektromos töltőberendezést üzemeltet.

Ugyancsak új jogalany az aktív felhasználó, aki saját maga által termelt vagy tárolt villamos energiát a saját csatlakozási pontján felhasználja vagy tárolja, a közcélú hálózatba betáplálja, vagy fogyasztásának vagy betáplálásának rugalmasságát felajánlja.

A törvény megtiltja a szerződésmegszüntetési díj alkalmazását a lakosság és a kisvállalkozások esetében.

2026. január 1-jétől pedig a kereskedőváltásnak az igénybejelentéstől számított legfeljebb 24 órán belül meg kell történnie.

Nemzeti emlékhely lesz a rákosmezei Királydomb Nemzeti emlékhellyé nyilvánították a rákosmezei Királydombot a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára. A törvénymódosítást az Országgyűlés 169 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el.

Az előterjesztés indoklása szerint a középkori Magyar Királyság országgyűléseinek hagyományos színhelyét jelentő rákosmezei Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti.

A Királydomb a főváros X. kerületében, a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen helyezkedik el. A domb nyugati oldala mára lakóházakkal beépült, ugyanakkor a magaslat keleti része jelenleg is szabadon megközelíthető terület, így a nemzeti emlékhely funkciójának betöltésére alkalmas.


Az Országgyűlés elfogadta az igazságügyi miniszter azon javaslatát, amely mindenekelőtt a bűncselekmények áldozatai felé irányítja a börtönzsúfoltság miatti kártalanításokkal kapcsolatos kifizetéseket.

A képviselők 153 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslatot.

A tárcavezető előterjesztéséhez fűzött indoklásában kifejtette, a jelenlegi szabályozás mellett az elítéltek az alapvető jogukat sértő elhelyezési körülmények miatt gyakran jelentős összegű kártalanításban részesültek, ugyanakkor áldozataik, illetve azok hozzátartozói ebből csak alacsony mértékben nyertek kártalanítást.

Nyilvánvalóvá váltak a börtönviszonyokkal kapcsolatos kártalanítási perek körüli visszaélések, amelyek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét

– fejtette ki Varga Judit, hozzátéve, egyes esetekben a közvéleményt mélyen megrázó bűncselekmények miatt elítélt személyek is milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben a bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóinak nem volt lehetősége hatékony igényérvényesítésre.

Kiemelte, az Országgyűlés ezért idén tavasszal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, a parlament jelenlegi döntésével pedig kizárja a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos további visszaélések lehetőségét, valamint minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb módon biztosítja az áldozatok és hozzátartozóik jogos követeléseinek érvényesítését.


A nőkről, az Európai Unióról, a karitatív szervezetek munkájáról és „15 millió búzaszem” programról beszéltek a képviselők szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: Novák Katalin kérjen bocsánatot a nőket érintő szavaiért! Gurmai Zita (MSZP) Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert bírálta a tárcavezető egy internetes videóban elmondott, a nők fizetésével és karrierjével kapcsolatos szavaiért.

Rosszul értelmezett emancipáció volna az ön története is, amikor a szakmai kiteljesedést választotta ahelyett, hogy csak a családjának éljen?” – tette fel a kérdést Novák Katalinnak.

Hangsúlyozta: ez a döntést a nőkre kell bízni, mert szemben azzal, amit a miniszter állít, a „nők nem alattvalók és nem szülőgépek”. Szerinte a miniszternek bocsánatot kell kérnie és törölnie kell a videót.

Novák Katalin leszögezte: minden mondatát vállalja. Hangsúlyozta:

soha nem mondta azt, hogy a nők kevesebbet keressenek mint a férfiak és megerősítette azt is, hogy elfogadhatatlan, ha egy nő kevesebbet kap ugyanazért a teljesítményért, mint egy férfi, csak azért, mert nő.

Ugyanakkor jelezte: fenntartja azt a véleményét is, hogy anyaság nem szégyen. Nem szégyen az sem, ha valaki az életét csak a gyermekeinek, csak a családjának szenteli – mondta.

Kijelentette: a magyar kormány éppen azért dolgozik, hogy a magyar nőknek megadja a választás szabadságát, hogy a nők dönthessek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket és nem kötnek házasságot, vagy párjukkal együtt családot, akár nagycsaládot alapítanak és akár egész életükben a családjukról gondokodnak, és ezt sem élik meg kurdarcként, nem érzik azt, hogy ezért másodrendű polgárok lennének.

Szerinte az MSZP azon dolgozik, hogy feszültséget teremtsen nők és a férfiak, idősek és a fiatalok között, holott a harmonikus élet lenne a cél Jobbik: káros volt a „vétó-hercehurca” Balczó Zoltán (Jobbik) az Európai Uniós csúcson elért eredményeket értékelve azt mondta: a vétó feladása fontos volt Magyarország és az EU szempontjából is, hiszen így hazánk megkapja költségvetési forrásokat. Hozzátette: a Jobbik nem azt várja, hogy szankciókat kapjunk, hanem hogy az uniós források felhasználását szigorúan ellenőrizzék.

Úgy értékelt: káros volt az egész „vétó-hercehurca”. Idézte Navacsics Tibor volt EU-s biztost, aki szerint Magyarország az „EU fenegyereke” státusz felé tart, és úgy vélte: ennek minden következményét viselni kell, így az elszigetelődést, ami más területeken és ügyekben jelent majd hátrányt.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkár magyarázkodásként értékelte a jobbikos politikus felszólalását, mert szerinte a Jobbik az elmúlt időszakban a baloldallal közösen Magyarország ellen kampányolt.

Hangsúlyozta:

baloldali pártok annak szurkoltak, hogy a vitában Magyarország „húzza a rövidebbet”, azonban a magyar kormánynak sikerült a magyarok pénzét megvédenie.

A nehézségek ellenére is boldog, békés karácsonyt kívánt mindenkinek a parlamenti patkó mindkét oldalán, azoknak is, akik nem mindenben értenek egyet a kormánnyal. KDNP: köszönjük a karitatív szervetek munkáját! Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a humanitárius segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozta a járvány idején. Megköszönte a karitatív szervezetek, valamint a kormányzati humanitárius kordinációs tanács munkáját. Hangsúlyozta: a magyar kormány helytáll a nehéz időszakban és a magyar egészségügyi rendszer is kiváló munkát végez.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: az ország példát mutatott összefogásból, azonban ebből a baloldali pártok kilógnak, a Jobbiktól a DK-ig. Kamuvideót gyártottak és megtámadták Magyarországot Brüsszelben – tette hozzá.

Megköszönte a karitatív szervezetek és az önkéntesek munkáját, a konkrét céges felajánlásokat és a humanitárius kordinációs tanácsa számára jutatott összesen 272 millió forintos felajánlást. Fidesz: idén több mint 1000 tonna gabonát gyűjtött a „15 millió búzaszem” program Jakab István (Fidesz) a Magyarok Kenyere Alapítvány „15 millió búzaszem” programjának eredményeiről számolt be. Hangsúlyozta: a 10 éve működő program a magyar gazdatársadalom önkéntes összefogása, amelyben egész évben Magyarországról és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a rászoruló gyermeket segítő szervezeteknek, határon innen és túl. Elmondta: idén több mint 1000 tonna gabonát gyűjtöttek össze, és több mint 80 ezer gyermeknek juttattak el adományt.

A gazdák üzenete, hogy „egy kenyéren vagyunk, a nemzet sorsáért közösen vagyunk felelősek” – mondta, megköszönve az adományozók felajánlásait.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta: a magyar mezőgazdaság különösen nehéz éven van túl, sok nem várt természeti esemény történt, a gazdák azonban minden nehéz körülmény ellenére helytálltak. A programot sikertörténetnek nevezte, hangsúlyozva, hogy minden gazda részéről nemes cselekedet az adomány felajánlása.


Új szőlészeti és borászati törvényt hoztak

A parlament új szőlészeti és borászati törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy növelje az ágazat hatékonyságát, fenntarthatóságát és jövedelmezőségét, az adminisztrációs terhek csökkentése mellett.

A képviselők 134 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett fogadták el a kormány erről szóló javaslatát.

Az elfogadott előterjesztés indítványában emlékeztetettek, a jelenleg hatályos szőlészeti és borászati törvényt 2004-ben fogadták el, az azóta eltelt 16 évben pedig annyi módosítást hajtottak végre a jogszabályon, hogy az elvesztette koherenciáját.


Megváltozott munkaképességűeket segítő változtatásokat fogadott el az Országgyűlés

A megváltozott munkaképességűek munkavállalását kívánja elősegíteni az a törvénymódosítás, amelyet szerdán 166 igen szavazattal fogadott el az Országgyűlés. Azt szeretnék elérni, hogy aki képes, dolgozhasson, és ehhez minden segítséget megkapjon.

A most elfogadott javaslat bővíti a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesülők körét, bevonva ebbe a körbe a 23. életévüket be nem töltött speciális nevelési igényű fiatalokat is.

Emellett megszünteti a meglévő kereseti plafont, amely jelenleg a minimálbér másfélszerese.


Változó gyermekvédelmi előírások

Az egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosítását tartalmazó törvényjavaslatról 150 igen, 6 nem és 10 tartózkodó szavazattal döntött az Országgyűlés. Módosul az ápolási célra adható települési támogatás szabályozása, így az önkormányzatok által nyújtható juttatás maximális összege a nyugdíjminimum helyett az ápolási díj alapösszegére emelkedik. Változnak az otthonteremtési támogatás felhasználási céljai is, ezáltal megteremtve a lehetőségét annak, hogy a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatalok az otthonteremtési támogatásból kifizethessék a kisebb, családiasabb támogatott lakhatásba való a belépési hozzájárulást.

Pontosították a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályozást is, a speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermekek ellátását végző nevelőszülőknek járó többletdíj havi mértéke a minimálbér 5 százalékáról, annak 7 százalékára emelkedik. A járvány miatt meghosszabbítják a határidejét a nevelőszülői központi oktatási programnak, ebben a nevelőszülők térítésmentesen vehetnek részt.

Emellett már nemcsak a felsőfokú tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében lesz lehetőség 30 éves korukig az utógondozói ellátás meghosszabbítására, hanem a középfokú tanulmányokat folytató, illetve szakképző intézményben tanuló fiatal felnőttek esetében is. A javaslat emellett elősegíti a bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatások felszámolását, azzal, hogy a Szociális- és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára hatósági jogkört ad az ilyen ügyekben történő eljárásra.


Módosul a külképviseletekről szóló törvény

A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény is változik, a módosításokat 116 igen, 37 nem és 16 tartózkodó szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A módosítással bevezetik a szakkonzul fogalmát, aki a szakdiplomatai mellett konzuli feladatokat is ellát, valamint regionális gazdasági igazgatói és területi informatikai vezetői posztokat hoznak létre.

Módosítása után a törvény kimondja, hogy adott országba tartós külszolgálatra nem csupán a fogadó állam polgára nem helyezhető ki, hanem az sem, aki az volt - hacsak felmentést nem kap ez alól. A változtatással e törvény hatálya alá kerül át a magyar nyelv és kultúra külföldi oktatásában, a hungarológiai munka támogatásában jelentős szerepet játszó vendégoktatók ösztöndíjprogramja is.

Kiegészül továbbá a tartós távolléti formák köre, pontosan szabályozzák a határozott idejű, más szervhez kirendelés módját, kimondva egyebek mellett, hogy utóbbi esetben a kormánytisztviselő illetménye nem csökkenhet, álláshelye nem szűnik meg, a kirendeléshez pedig az érintett egyetértése szükséges.


Euromediterrán megállapodás

Az Országgyűlés 164 igen és 1 nem szavazattal hagyta jóvá az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó Euromediterrán Megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.

Eszerint a Horvát Köztársaság is – mint az unió tagja – a megállapodás szerződő felévé válik, és az unió többi tagállamával megegyező módon elfogadja az egyezmény, valamint a közös nyilatkozatok és levélváltások szövegeit.


Brexit utáni tartózkodási jog rendezése

Az Országgyűlés egyhangúlag, 168 igen szavazattal elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a Brexit után a Magyarországon tartózkodó brit állampolgárokra és harmadik országbeli családtagjaikra vonatkozik. A módosítás alapján egy évet biztosítanak a brit állampolgároknak, amely alatt kedvezményes módon szerezhetnek letelepedési engedélyt Magyarországon. A kedvezmény kiterjed az eljárás költségmentességére, illetve nem vizsgálják a korábbi tartózkodás hosszát, a lakhatásra, a megélhetésre, az egészségügyi biztosításra és a Magyarország érdekére vonatkozó feltételek meglétét. A javaslat indoklása szerint nagyrészt régóta itt élő, a magyar társadalomba kellően integrálódott személyekről van szó.

A módosítás kitér a korábban szerzett okmányok ideiglenes használatának rendjére, és azokra a vízummentességi szabályokra, amelyek a 2020. december 31-e után ideérkező brit állampolgárokra vonatkoznak.


Változó vagyongazdálkodási szabályok

Az Országgyűlés 114 igen, 47 nem és 6 tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztő célként jelölte meg a koncessziós eljárások új szabályozási kereteinek meghatározását és olyan koncessziós eljárási rendszer létrehozását, amely egyszerű, gyors, hatékony és megfelelő jogszabályi garanciákat tartalmaz.

A koncesszióról szóló törvény változik egyebek mellett a vasúti, a bányászati, a vízgazdálkodási és a szerencsejáték-szervezési ágazatokat érintően.

A módosítás rögzíti többek között, hogy

a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó koncessziós szerződésekben a körülmények jelentős megváltozásával, továbbá a szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő kártalanításról is rendelkezni kell.

A hatályos szerződések eddig is tartalmaztak ilyen rendelkezést, de annak nem volt kötelező törvényi alapja.

A törvény emellett a nagy hagyományokkal rendelkező, egyes fővárosi sportegyesületek részére egyes állami tulajdonú ingatlanokat ad vagyonkezelésbe, valamint lehetővé teszik azok - az egyesületek általi - sportcélú üzemeltetését.

A módosítás rendelkezik egy bicskei ingatlannak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára történő átadásáról is.

Lakott terület felett csak korlátozottan használhatók a drónok Az Országgyűlés 116 igen, 52 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a pilóta nélküli légijárművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosítását.

A törvény fontos változásokat hoz a drónhasználók esetében, így kötelező regisztrálni a 120 grammnál nehezebb, a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni képes drónokat. Ehhez létrehoznak egy honlapot és egy mobilalkalmazást, amelyet a HungaroControl üzemeltet.

A távoli pilóta a regisztrációt követően az alkalmazáson keresztül tájékozódhat a korlátozásokról, jelezheti igényét valamely légtér használatára, illetve bejelölheti a légtér használatát, amennyiben az általa kezdeményezett légtérben és időpontban megengedett a pilóta nélküli légijármű használata.

A közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, illetve meghatározott esetekben a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg a légtérnek azt a részét, amelyet drónnal használni lehet. Lesznek a földi létesítmény jellege miatt tiltott, valamint korlátozottan igénybe vehető területek is a légtérben a drónoknak.

Főszabályként lakott területen kívül lehet drónt szabadon használni, lakott terület felett eseti légtérkérelmet kell benyújtani, kivéve a játék drónok, azaz a 120 grammnál könnyebb pilóta nélküli eszközök esetében.

A jövőben szabálysértésnek minősül, ha valaki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, továbbá ha a drón használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít.

Ezentúl bűncselekmény, vétség az, ha valaki más lakását, egyéb helyiségét, a hozzájuk tartozó bekerített területet megfigyeli, ennek minősített eset pedig, ha a készített hang-, képfelvételt nagy nyilvánosság számára elérhető teszi.

Rögzítették azt is, hogy a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben százmillió forintig terjedő légiközlekedési bírság szabható ki. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szabálysértési törvény alá tartozó jogsértő magatartásokra.

A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba. Energiahatékonysággal kapcsolatos törvényeket módosított a Ház A parlament 137 igen, 16 nem szavazattal és 14 tartózkodás mellett jóváhagyta az egyes energiahatékonysági tárgyú törvények módosítását. A jogszabály egyrészt jogharmonizációs kötelezettséget teljesít, másrészt rögzíti az Európai Unió és Magyarország 2030-ig teljesítendő klímapolitikai és energiahatékonysági céljait, de tartalmazza Magyarország középtávú klíma- és energiapolitikai céljait is.

Bevezetik az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer fogalmát, ennek keretében a törvényben lényegében azt rögzítik, hogy 2030-ig hány százalék energiamegtakarítást kell elérni a végső felhasználók körében. A kötelezett fél a villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, valamint a közlekedési célú üzemanyagot értékesítő gazdálkodó szervezet.

A jogszabály az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban meghatározza a hosszú távú - 2050-ig tartó - felújítási stratégia tartalmi követelményeit.

Új elem a törvényben a rendszeres időközönként elvégzendő energetikai felülvizsgálat intézménye. Meghatározták, mire vonatkozik a felülvizsgálati kötelezettség, illetve hogy az annak eredményéről szóló jelentést adatbázisban tartják nyilván.


A koronavírus-járványról és a munkanélküliség mértékéről is szó volt szerdán napirend előtt az Országgyűlés téli rendkívüli ülésén.

Párbeszéd: a kormány a felelős, hogy rossz állapotban vannak a családok Tordai Bence (Párbeszéd) 2020-at értékelte, szerinte sokaknak nem lesz felhőtlen és boldog a karácsony, mert a kormány "csúnyán elbaltázta" a koronavírus-járvány miatti gazdasági és egészségügyi válság kezelését. Elmondta, több mint hétezren haltak meg a vírus miatt, de a korábbi évekhez viszonyítva is nőtt a halálozási statisztika, valószínűleg 10-15 ezer ember halt meg idő előtt.

Hozzátette: az emberek életét anyagi nehézségek is sújtják, tízből heten megszorításra kényszerülnek a családi kasszában. Kitért arra is, hogy az államháztartás sincs rendben, ha a 2010-es állapottal hasonlítják össze, 2020 végére 95 százalékra ugrik az államadósság GDP-hez viszonyított aránya.

Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány felelősségét hangsúlyozta a járvány elleni védekezésben, a válságkezelésben. Szerinte a kormány a felelős azért, hogy ilyen rossz helyzetben vannak a családok, és a felelősség alól nem kellene kibújni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy ez a karácsony nem olyan lesz, mint a többi. Közölte, Magyarországgal ellentétben a legtöbb országban a sikeres járvány elleni védekezés érdekében az ellenzék képes volt lejjebb csavarni "politikai harcászati tevékenységét". Szerinte

a baloldali ellenzék végig a kormány ellen küzdött, de ez rendre az orvosokon, az ápolókon csattant.

Elmondta, reméli, hogy az ellenzékben lesz annyi felelősség, hogy abbahagyja a vakcina elleni hangulatkeltést. A gazdasági válságkezelésről közölte, a költségvetésben minden az emberéletek védelmének és a válságkezelésnek van alárendelve. Ha az ellenzék annyira cselekedne, miért nem teszi azt az általa vezetett önkormányzatokban? - kérdezte. Hozzátette: az ellenzéki önkormányzatok úgy kezdenének IMF-típusú megszorításokba, hogy nincs is itt az IMF. Úgy fogalmazott: ebből nem lesz hatékony járvány elleni védekezés, nem lesznek új munkahelyek, sem fejlődő városok, ebből "karácsonyi pangás lesz, ha brezsnyevi nem is". Szerinte

a baloldal nem újult meg, ez a 2010 előtti lemez néhány bónuszszámmal, mint a felvállalt antiszemitizmus, áramlopás, cigicsempészés.

Úgy összegzett: olyan évet zár az ország, amely sokak tapasztalatát megerősíthette, ha az ország függetlenségéről, a családok biztonságáról van szó, csak a Fidesz-KDNP-re lehet számítani.


LMP: nem lehet ugyanott folytatni, ahol a járvány előtt jártunk Schmuck Erzsébet (LMP) közölte, a koronavírus-járvány rámutatott, nem lehet az életet ugyanott folytatni, ahol a járvány előtt jártunk. Hozzátette: a kormány politikájában nem látni érdemi változást, a társadalmi szolidaritás ismeretlen fogalom számára. A kabinet továbbra is a multik és a Fidesz-oligarchák zsebét tömi felesleges luxusberuházásokkal.

Kitért arra, hogy a kormány kizsigerelte az önkormányzatokat, jelentős forrásokat vont el tőlük, veszélybe sodorva így a közfeladatok ellátását, a rászorulók segítését. Szerinte a járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy a környezetvédelem nem lehet luxus. Elmondta, a kormány év elején bejelentett klímavédelmi akciótervének nincs érdemi hatása, radikális lépésekre van szükség, be kellene zárni a Mátrai Erőművet, el kellene kezdeni a lakóépületek energetikai korszerűsítését.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a járvány gazdasági hatásai megerősítették a kormány célkitűzését, hogy patrióta gazdaságpolitikára van szükség, ez pedig ellentétben van a baloldal nemzetközi érdekeket kiszolgáló politikájával. Kijelentette,

a kormány politikájának középpontjában a minél több munkahely megvédése és újak létrehozása van.

Az ellenzék folyamatosan támadja az ezeket a célokat segítő lépéseket, azokat a beruházásokat, amelyek munkát adnak a vállalkozásoknak és megélhetést a családoknak - hangoztatta.
Beszélt arról is, hogy az önkormányzatoknak a kormánynál nincs jobb szövetségesük, hiszen ez a kormány húzta ki őket a csődből és ad nekik évről évre több támogatást. Kitért arra is, hogy ez az év megmutatta, a baloldal csak beszél a klímavédelemről, de kizárólag a kormány cselekszik.


DK: 400 ezren voltak munka nélkül júniusban Bősz Anett (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt héten közölt júniusi munkaerőpiaci adatai szerint csaknem 400 ezren voltak munka nélkül, holott korábban a hivatalos adat 215 ezer volt. A különbség abból adódik, hogy a KSH az állásukat elvesztőket nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolta - magyarázta. Hozzátette: a KSH szerint év elején 4,5 millió aktív polgára volt az országnak, így a 400 ezer állástalan 9 százalékos munkanélküliséget jelent.

Elmondta, közben a kormány folyamatosan kioktatta a munkanélküliek nagy számára figyelmeztető ellenzéket és harsogott a sikerpropaganda is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek a járvány elleni védekezés helyett a kormány elleni politikai hadjárattal vannak elfoglalva. Elmondta,

a kormánynak rendeletet kellett hoznia, hogy a baloldali önkormányzatok ne tudják megsarcolni az embereket a járvány elleni védekezésben.

A munkanélküliségről azt mondta, a KSH adatai az Eurostat adatai is, amelyek egyértelműek, a munkanélküliségi ráta Magyarországon 4,3 százalék. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban - közölte.


A parlament e heti harmadik ülésnapja szerda reggel 9 órakor kezdődött, a határozathozatalokra a napirend előtti felszólásokat követően kerül sor.
Egyebek mellett elfogadhatják a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetését célzó módosításokat, valamint az új szőlészeti és borászati törvényt.
A Ház ülése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavalyi üzleti jelentéséről és beszámolójáról szóló általános vitával ér véget.

Cikkünk folyamatosan frissül.