×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Megszavazta az Országgyűlés Jakab Péter rekordbírságát

 

Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, kétharmados parlamenti támogatást igénylő jogszabályt a családi gazdaságokról. Napirend előtt az európai uniós költségvetés magyar megvétózásáról, a járványról és a brüsszeli politikáról is szó volt. A képviselők megszavazták Jakab Péter rekordbírságát.

Az ülés elején a Ház megemlékezett két közelmúltban elhunyt képviselőről, Szokolay Zoltánról (MDF) és Olasz Jánosról (MSZP).

Pénzügyminiszter: Magyarország finanszírozása biztosított

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: Magyarország finanszírozása nemcsak az idei évre, hanem a következő évekre is biztosított, elegendő forrás áll rendelkezésre az ország működtetésére, a járvány elleni védekezésre és a gazdaság újraindítását szolgáló programok finanszírozására.
A tárcavezető kiemelte: a kormány ebben a válsághelyzetben sem megszorításokkal és adóemelésekkel él, ehelyett az adócsökkentés, a családok támogatásának növelése, a vállalkozások és a beruházások erősítése a célja. Jelentősen nő az orvosok bére és kibővítik az otthonteremtési programot is – tette hozzá.

Közölte: azt szeretnék, hogy mire megérkezik a vakcina és újraindul a világgazdaság, a magyar vállalkozások növekedésre kész, versenyképes állapotban legyenek. A magyar államháztartás az ehhez szükséges forrásokat biztosítja. Minden remény megvan arra, hogy ismét eredményesen leküzdjük a válságot, ahogy tavasszal és 2010-ben is történt – jelentette ki.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Varga Mihály kifejtette: a kormány a járványhelyzetben, a legnagyobb gondok közepette, amikor összefogásra lenne szükség, a hazai baloldal támadásai és a külföldi kritikák kereszttüzében áll, és vannak, akik álhíreket terjesztenek az intézkedései támadásával. Ebben a helyzetben elvárható lenne, hogy ha valaki segíteni nem tud vagy nem akar, legalább ne ártson – vélekedett.

A miniszter köszönetet mondott a magyar embereknek és vállalkozásoknak a helytállásért.

Kitért rá: valótlan vádak fogalmazódtak meg az államháztartás finanszírozásával kapcsolatban is, álságos kritikák érkeztek azoktól, akik 2010-re csődbe taszították az országot. Azonban a kormány az elmúlt tíz évben leszorította az államadósságot, áttért a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra, csökkentette az ország kitettségét, rendbe tette a pénzügyeit – mondta.

Közölte: a kormány 50 százalékról 20 százalék alá csökkentette az államadósság devizaarányát, és e szint alatt kívánja tartani. Elérték, hogy 2023 elejéig nincs szükség új devizaforrás bevonására – tette hozzá.

rról is beszélt, hogy a járvány okozta válság a gazdaságot is kedvezőtlenül érinti, 6,4 százalékos visszaeséssel kalkulálnak, 1700 milliárd forint bevételkieséssel számolnak, miközben a kiadások növekedtek. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok kedvezőbben alakulnak, mint az előző negyedévé, ami azt mutatja, hogy a gazdaság képes lesz gyorsan helyreállni – mutatott rá. Hozzáfűzte: itt köszön vissza az elmúlt évek kimagasló gazdasági teljesítménye.

Varga Mihály a gazdaságvédelmi akciótervről szólva azt mondta: a megoldás a munkahely és a munka lehetőségének biztosítása az emberek számára. Gyors és célzott gazdaságvédelmi intézkedésekre van szükség, az Európai Uniónak is lett volna ideje ezekre, de csak most jutott el az első támogatásokig, és még mindig inkább a politikai vitákra helyezi a hangsúlyt – fogalmazott.

DK: a kormány nem a válság lényegével foglalkozik

Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy nem ad gyors segítséget a vállalkozásoknak, a munkavállalóknak, az átlagos családoknak és a nyugdíjasoknak. Hozzátette: a miniszter állításával szemben megszorítások igenis vannak, hiszen a kormány „kiéhezteti” az önkormányzatokat, ezzel pedig veszélybe sodorja a helyi közszolgáltatásokat. Szerinte a kormány másik „csodafegyvere” a devizahitel, ami miatt az államadósság újra 73 százalék felett van, miközben kígyót-békát kiabálnak a korábbi kormányokra, amiért hitelt vettek fel.

(Fotó: Nemzeti Fotórár/Szigetváry Zsolt)

Azt firtatta: miért nem segít a kormány a munkanélkülieknek, miért nem emeli a családi pótlékot, miért nem ad a nyugdíjasoknak többlettámogatást, a munkavállóknak közvetlen bérpótlást, a kis- és közepes vállalkozóknak pedig támogatást. Szerinte azért, mert nem a válság lényegévek foglalkoznak, hanem ellenséget akarnak találni és háborúzni akarnak.

Az uniós vitákra utalva feltette a kérdést: ha Magyarországon tökéletes működik a jogállam, akkor a kormány miért retteg attól, hogy az EU a „körmére néz".  A DK politikusa arra is a kitért: Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját le kellene váltania kormánynak, mert ha nem teszi, akkor közösséget vállal „egy antiszemitával, egy nyílt nácival”.

Párbeszéd: bérkiegészítő támogatásokra, tömeges ingyenes tesztelésre és 100 százalékos táppénzre van szükség

Burány Sándor, (Párbeszéd) azt mondta: a miniszter csúsztatott a gazdasági adatokkal kapcsolatban, mert a negyedévi GDP adatok azt mutatják, hogy magyar gazdaság továbbra is 4,6 százalékos mínuszban van az előző év hasonló időszakához képest. Hozzátette: összességében pedig 13,6 százalékos visszaesés, ekkora még a 2008-as világgazdasági válságban sem volt.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Szerinte a kormány jogosan kap kritikát az elégtelen a munkaerőpiaci segítség miatt, ugyanis mindössze munkavállalók 5 százalékának adott bérkiegészítést, miközben Ausztriában vagy Németországban ez az arány 20, illetve 30 százalék.  Botrányosan rossznak nevezte a munkanélküliségi adatokat és felhívta a figyelmet arra is: úgy „szállt el” az államháztartási hiány, hogy közben a kormány a munkahelyeket sem tudta megvédeni, de a kedvenc beruházásokra bőségesen költött.

Kijelentette: a mostani járvány idején bérkiegészítő támogatásokra, tömeges ingyenes tesztelésre, és a 100 százalékos táppénz megteremtésére kellene a forrásokat fordítani.

Azt is megkérdezte: miért nem adott a miniszter tájékoztatást Demeter Szilárd lemondásáról.

Palkovics: Sikeresek a Gazdaságvédelmi akcióterv programjai

Sikeresnek értékelte a Gazdaságvédelmi akcióterv programjait éves meghallgatásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn.Hangsúlyozta, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt egy évének tevékenységét erőteljesen befolyásolta a koronavírus miatti gazdasági krízis, a hangsúly átkerült a járvány gazdasági hatásaival szembeni védekezésre, ugyanakkor a tervezett programokat is vitte tovább a tárca.A vírus okozta helyzetnek sok olyan gazdaságpolitikai következménye is van, amelyre a jövőben építeni lehet – fejtette ki.

A munkaerőpiaci támogatásokról a miniszter elmondta: az eddigi intézkedések eredményeképpen több mint 950 ezren kaptak munkaerőpiaci vagy képzési támogatást.Kiemelte a többi között a kutatás-fejlesztésben dolgozók bértámogatását, mint mondta, ezen a területen senkit nem bocsátottak el, emellett több vállalat is úgy döntött ebben az időszakban, hogy Magyarországra hozza kutatási tevékenységét.

Eddig 877 milliárd forintnyi beruházástámogatási programot hirdettek meg, ennek nagy része már a gazdaságban van, a támogatások eredményeképpen csaknem 1500 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a magyar gazdaságban – fejtette ki Palkovics László, hozzátéve, hogy a beruházások támogatásánál szintén a munkahelyek megtartása volt az egyik fő feltétel.

Új taggal bővült a monetáris tanács

Megválasztotta Gottfried Pétert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa új tagjának hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 112 igen szavazattal, 19 nem ellenében támogatták a jelöltet, akinek mandátuma hat évre szól.

Gottfried Péter 2010 óta dolgozik Orbán Viktor miniszterelnök mellett főtanácsadóként. A kormányzati portál szerint 2018-tól miniszterelnöki megbízott, feladata az Európai Unión belül zajló események elemzésével kapcsolatos, illetve az Európai Unióban képviselendő magyar álláspontok kidolgozásával összefüggő szaktanácsadás nyújtása, szükség szerint ezeknek az álláspontoknak a képviselete.

A monetáris tanácsba azért kellett új tagot választani, mert az egyik tag, Báger Gusztáv december 31-ével lemondott a mandátumáról. Báger Gusztáv 2015 júliusa óta a tanács tagja. Gottfried Péter megválasztása után esküt tett, posztját január elsejétől tölti be. Az 1954-es születésű Gottfried Péter a közgazdaságtudományi egyetemen végzett. Már az 1980-as években külkereskedelemmel foglalkozott, az 1990-es évek elején a brüsszeli magyar EU képviseleten dolgozott.

A Horn-, az első Orbán- és a Gyurcsány-kormány idején magas minisztériumi beosztásban foglalkozott uniós ügyekkel.
2007 és 2010 között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mellett magyar állandó képviselő.

Monetáris tanácsi taggá történő választását az Országgyűlés gazdasági bizottsága szinte egyhangúlag támogatta.

Gottfried Péter bizottsági meghallgatásán a többi között arról beszélt, hogy a monetáris politikának a következő években szerinte egyszerre lesz szüksége a kiszámíthatóságra, a megfontoltságra, a prudenciára, a nyitottságra, egymás legjobb gyakorlatainak megismerésére, adaptálására, valamint eddig nem alkalmazott megoldásokra és gyors cselekvőképességre.

Az MNB legfőbb döntéshozó testülete a monetáris tanács, feladata a jegybanki alapkamat meghatározása. A most kilenctagú testület tagja a jegybankelnök mint a monetáris tanács elnöke, az MNB alelnökei és a további tagok.

A jegybanktörvény szerint a tanács tagjává olyan magyar állampolgár választható meg, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

Az ellenzéki frakciók a kormány válságkezelési intézkedéseit bírálták

Varga Mihály pénzügyminiszter napirend előtti felszólalására reagálva, az MSZP és az LMP - a DK-hoz, a Párbeszédhez és az LMP-hez hasonlóan - továbbá Demeter Szilárdnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának, miniszteri biztosnak a leváltását szorgalmazták.

MSZP: politikai cirkusz helyett, a kormány emberek megélhetésével foglalkozzon!

Harangozó Tamás (MSZP) szerint mellébeszélés, „csipetnyi blöff" és az érdemi bejelentések teljes hiánya jellemezte a miniszter felszólalását. Azzal vádolta a kormányt, hogy a „vétócirkusszal” van elfoglalva, miközben több ezer milliárd forint Magyarországra való megérkezését veszélyezteti. Ez az önök hatalmi, politikai játszmájának a része, de a nap végén a magyar vállalkozók, a magyar emberek fizetik meg ennek az árát – fogalmazott.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Szerinte a kormány tavasz óta közel 3000 milliárd forintot, csak az elmúlt 10 nap alatt pedig 900 milliárd forintot költött el például az egyházi épített örökségvédelemre, Paks 2 beruházás kapcsán tőkeemelésre, valamint a nemzeti ménesbirtok tőkeemelésére, de stadionokra, űrkutatásra és vadászati kiállításra is „repkedtek a milliárdok”.

Nem jutott pénz ugyanakkor a 100 százalékos táppénzre, a munkanélküli ellátás idejének meghosszabbítására és összegének megemelésére, valamint érdemi bérkiegészítésre – mondta. Azt javasolta, hogy karácsony közeledtével azok a családok kapjanak 50 ezer forint egyszeri segítséget gyermekekként, ahol az egyik szülő elvesztette az állását. Az MSZP képviselője szintén azt firtatta: Demeter Szilárd meddig maradhat a helyén.

LMP: a kormánynak nem csak a nagytőkét kellene kiszolgálnia, hanem a dolgozó embereket is meg kellene segítenie

Csárdi Antal (LMP) úgy vélte: „áldozati szerepben tetszeleg a kormány”, és hamis állításokról beszél, pedig pont a pénzügyminiszter kezében van minden eszköz van arra vonatkozóan, hogy megelőzze a téves állításokat. Azzal vádolta a kormányt, hogy az eddigi válságkezelési intézkedései a dolgozó emberek mindennapi életét nem érintették. A bérpótlék rendszere kevés, elhibázott és kései volt – értékelt, hozzátéve, hogy a kormány még a táppénz ideiglenes megemelésére és a munkanélküliségi juttatás meghosszabbításra sem hajlandó.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Hangsúlyozta: a kormánynak nemcsak a nagytőkét kellene kiszolgálnia, hanem a dolgozó embereket kellene segítenie. Azt is számon kérte a kormányon, hogy miért nem terjeszti be a 2021-es költségvetés módosítását, amikor mostanra már kiderült, hogy az eredetileg elfogadotthoz képest 8-10-szeres hiánnyal kell számolni. Az LMP képviselője is megkérdezte: mikor hozza meg a kormány Demeter Szilárddal kapcsolatban az „elvárható és szükséges döntést".

Jobbik: termelési jelentést mondott a miniszter

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) komoly csalódásként értékelte a miniszter felszólalását, mert szerinte Varga Mihály a „politikai propaganda csúcstermékeit sorolta fel", ami méltatlan egy szakmailag felkészült tárcavezetőhöz. Szerinte a miniszter méltatlan „termelési jelentést” mondott el arról, hogy minden rendben van a gazdaságban, ugyanakkor nem beszélt a magyar munkavállalók többségéről.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Azt firtatta: ha valóban minden rendben van, mégis mire kellett 900 milliárd forint hitelt felvenni, és a kormány miért vett el pénzt az önkormányzatoktól. Úgy vélte: az uniós vétóval olyan helyzetet állít elő a kormány, amely miatt vissza nem térítendő támogatások milliárdjai esnek ki a közös kasszából. Kijelentette: akár a genderkérdésben, akár a betelepítéssel kapcsolatban akarnak Magyarországra rákényszeríteni döntéseket, a Jobbik ellenáll, de ha a korrupcióról van szó, akkor kérlelhetetlen ellenfelei lesznek a kormánynak.

Varga Mihály: minden magyar munkavállaló számíthat a kormány támogatására

Varga Mihály pénzügyminiszter viszonválaszában a baloldali képviselőknek úgy reagált: akkor is itt ültek a parlamentben, amikor a korábbi kormány IMF-hitelt vett fel, mert a piacok már nem finanszírozták Magyarországot.

A 2010 utáni kormány volt az, amely gazdasági növekedést és a munkahelyeket teremtett és közben visszafizette az IMF-hitelt is – tette hozzá.

Szerinte az önkormányzatok állapotára vonatkozó ellenzéki kifogások nem állják meg a helyüket, hiszen a kormány 2010 után 1369 milliárd forint adósságot vett át az önkormányzati rendszertől, jelenleg több mint 1512 milliárd forint az önkormányzatok pénzeszközállománya, amiből 592 milliárd forint van kincstári számlán.

A fővárosi önkormányzat esetében - folytatta - 217 milliárd forint adósságot vett át a kormány, és 134 milliárd forint volt az állampapírállomány idén szeptemberben. Kitért arra is: a novemberi KSH-adatok szerint több mint 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon, ami még mindig 700 ezerrel több mint 2010-ben. Elmondta: a járvány előtt 3,3 százalékos volt a munkanélküliség, most 4,3 százalék, ami még mindig sokkal kedvezőbb, mint az európai országok döntő többségében. Kijelentette: minden magyar munkavállaló és mindenki, aki dolgozni akar, számíthat a kormány támogatására.

Demeter Szilárddal kapcsolatban azt mondta: nem tiszte, hogy összekösse az ország finanszírozását Demeter Szilárd írásával. Azt ugyanakkor jelezte: Demeter Szilárd visszavonta írását, Facebook-oldalát is törölte, és elismerte hibáját, amikor azt írta, hogy írása sértheti az áldozatok emlékét.

Megjegyezte: a baloldal itt is kettős mércével mér, mert amikor az egyik baloldali képviselő, polgármester azt mondta, hogy Adolf Hitler megérdemelten volt az év embere, akkor a baloldali pártok semmilyen konkrét lépést nem tettek. Hozzátette: legutóbb Bíró László esetében is mintha a kettős mérce működött volna.

EU-s költségvetésnek, valamint a helyreállítási alapnak magyar és lengyel megvétózásáról, továbbá a koronavírus-járvány kezeléséről volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Párbeszéd: a kormányfő minden magyartól elvesz 250 ezer forintot

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint azzal, hogy Orbán Viktor kormányfő blokkolja az EU-s helyreállítási alapot, minden magyartól elvesz 250 ezer forintot, a bejelentett hitelfelvétellel pedig minden magyarra 90 ezer forintos adósságot terhel. Az EU-s helyreállítási alapból például 90 százalékos bértámogatást kaphatnának azok, akiknek veszélyben van a munkájuk, 100 százalékos táppénz juthatna azoknak a megbetegedetteknek, és minden diáknak laptopot, valamint internet-előfizetést lehetne biztosítani – sorolta.

A kormány magyarázza meg az állásukat elveszítőknek, hogy azért nem segít nekik, mert nem hajlandó elfogadni a jogállamisági feltételeket – követelte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: amikor a baloldal kormányzott és kezelt válságot, abból 12 százalékos munkanélküliség, százezrek utcára kerülése és IMF-hitel lett.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Azt mondta: a baloldali pártok már most adóemelésen törik a fejüket, amire példa, hogy a baloldali vezetésű budapesti Városháza adót akar emelni a vállalkozásoknak, a baloldali vezetésű kerületekben pedig van, ahol a parkolási díjakat növelik, máshol a helyi adókat és a bérleti díjakat emelik, illetve elbocsátanak. Szavai szerint „a fővárosi mutyik nagykörútján külön sávot kell elkülöníteni az offshore kamucégeknek".

LMP: történelmi bűn a vétó

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a magyar és a lengyel kormány a vétójával túszul ejtette az EU-s büdzsét, a helyreállítási csomag elutasításával pedig akadályozza a bajba került európai országok polgárainak gyors megsegítését. Az, hogy a magyar és a lengyel kormány el akarja kerülni a jogállamisági elvek megsértésének ellenőrzését, ellentmond az EU-s szerződéseknek, önző módon árt a családoknak és a vállalkozásoknak egész Európában – fogalmazott.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Persze van takargatnivaló –mondta –, mert a magyar kormány „fideszes módon értelmezi a jogállamiságot", minden fontos pozíciót elfoglal, a válság közepette alkotmányt és választójogi törvényt módosít, és „kénye-kedve szerint" osztja a forrásokat Mészáros Lőrinc és a fideszes oligarchák között. A vétót történelmi bűnnek nevezte, amely szerinte helyrehozhatatlan károkat okozhat a magyaroknak.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a baloldal rendszeresen a magyar érdekek ellen politizál, a brüsszeli érdeket akarja képviselni Magyarországon. Azt mondta: Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat, amelyik viszont megvédi a határait, Brüsszelben nem minősülhet jogállamnak.

A baloldaltól azt kérte, próbálja meg egyszer a magyar érdekeket képviselni, és próbálja meg elfogadni, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a bevándorlásra. Közölte: a kormány nem teszi lehetővé, hogy Magyarország zsarolhatóvá váljon.

DK: karácsony előtt minden magyar teszteltethesse magát ingyen

Arató Gergely (DK) arról beszélt, mindenki azt szeretné, a karácsonyt ne árnyékolja be az a kockázat, hogy a rokonokkal való találkozás miatt tovább terjed a koronavírus-járvány.  Az lenne a jó, ha mindenki nyugodtan mehetne el a szeretteihez ünnepelni, egymás egészségének kockáztatása nélkül –mondta. Ezért a DK azt követeli a kormánytól, tegye lehetővé, hogy karácsony előtt minden magyar teszteltethesse magát ingyenesen.

Most még nem késő cselekedni, hogy minden magyarnak biztonságos legyen a karácsonya – fogalmazott Arató Gergely.

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: zajlik a tömeges tesztelés, szűrőbuszok is szolgálatba álltak, és javában folyik az egészségügyi, szociális és nevelési intézményekben dolgozók tömeges tesztelése, összesen 16 ezer helyszínen. Közölte továbbá, hogy a kormány már az oltási tervet is kidolgozta, 13 ezer pontot jelöltek ki a tömeges oltásra, és elindul majd egy regisztrációs rendszer is.

A baloldal ugyanakkor nem tud felhagyni a rém- és álhírkampánnyal, legutóbb például a tesztelésben részt vevő orvostanhallgatók védőfelszereléséről állított valótlanságot – mondta, hozzátéve: a baloldal politikai kérdést akar csinálni a vakcina ügyéből is, miközben az egészségszakmai kérdés.

MSZP: a kormány alkalmatlan az emberek megvédésére

Tóth Bertalan (MSZP) hangsúlyozta: a koronavírus nemcsak az egészséget, hanem a megélhetést is veszélyezteti. Félmillió nyugdíjas nyomorog, százezreknek nincs munkahelye, családok nem tudják kifizetni a csekkeket, és 120 ezer kisadózó retteg a januártól – fogalmazott.
Szerinte a kormány alkalmatlan arra, hogy megvédje az embereket a vírustól és a mindennapos megélhetési gondoktól.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Kezdjenek el végre a koronavírus és a megélhetési válság ellen dolgozni - szólította fel a kormányt. Mi lenne, ha most az egyszer a vírus ellen folytatnának szabadságharcot? – tette fel a kérdést, majd tömeges szűrést, érdemi kontaktkutatást, a megfertőződötteknek pedig 100 százalékos táppénzt követelt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: Tóth Bertalan –egy nevet került kínosan", frakciótársáét, a „kamuvideós" Korózs Lajosét, akinek nevében nem kért elnézést, pedig az említett videóban orvosokat támadtak meg, ami óriási felelőtlenség egy járvány közepén.

Hozzáfűzte: a baloldal mindig más országokra hivatkozik, például a tesztelésben, pedig míg itt már javában tart a szociális és az egészségügyi dolgozók, valamint a pedagógusok célzott tesztelése, addig Ausztria azt vállalta, hogy decemberben három nyugati tartományában elkezdi a tanárok és a rendőrök tesztelését.

A következő európai uniós költségvetés magyar megvétózásáról, a koronavírus-járványról és a brüsszeli politikáról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Jobbik: az uniós pénz minden magyar embernek jár

Jakab Péter (Jobbik) egy olyan apához hasonlította Orbán Viktor miniszterelnököt, aki azt hiszi, ő mindent tud a világról és tudja, hogy a gyermekeinek, a magyaroknak, mire van szükségük. Orbán apánk jól tudja, hogy a családi kassza üres, a gyerekek ruhája szakadt, a kamrában alig van kenyér, hiszen válság van és ő az elmúlt években, ahelyett, hogy takarékoskodott volna, inkább elitta a pénzt – mondta.

Hozzátette: az EU 2500 milliárd forintos támogatást adna a kamra feltöltésére, egy valamit kér ezért, Orbán apánk ne igya el a pénzt, hanem fordítsa a magyarok jólétére. Orbán apánk azonban „jól beint az uniónak", a tisztesség szobrának láttatja magát, de csak akkor hajlandó megszavazni az uniós mentőcsomagot, ha az egészet saját magára költheti – fogalmazott.

Az ellenzéki politikus szerint a magyar vétóval Orbán Viktor világossá tette az álláspontját, bármikor kész Magyarországot kivezetni az unióból. Jakab Péter a vétó miatt önzéssel vádolta a miniszterelnököt, illetve a tolvajok fejedelmének, aljas embernek, Európa legnagyobb keresztapjának, maffiózónak nevezte. Közölte: pénzhez kell juttatni a magyarokat, az uniós pénz minden magyar embernek jár.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy a frakcióvezető nem érti az EU működését. Kifejtette: az uniós csatlakozással Magyarország megállapodást kötött, amelynek értelmében kinyitotta a munkaerőpiacát, vállalva ezzel azt, hogy a nyugati tőke beáramlik és ez nehéz helyzetbe hozza a gazdaságot, de ezért kompenzáció jár: az uniós források lehívásának lehetősége.

Hangsúlyozta, az uniós források nem adománynak számítanak, ezek jogosultságok, ezért egyetlen stratégiai célt kell teljesíteni: fel kell zárkózni a nyugat-európai életszínvonalhoz.

Elmondta, a forrásokat politikai zsarolásra akarják felhasználni, mivel a magyar kormány olyan politikát folytat, amely nem felel meg a brüsszeli politikusoknak, a Soros-hálózatnak. Ezért a magyar kormánynak kötelessége ellent mondani – hangoztatta.

KDNP: a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés

Hollik István (KDNP) azt kifogásolta, hogy ahogy a koronavírus-járvány első hullámában, úgy a másodikban is, a magyar baloldal most sem a vírus, hanem a kormány, a Fidesz-KDNP ellen harcol, gátolva ezzel a védekezést. Nem telik el úgy nap, hogy ne terjesztenének valamilyen hazugságot - vélekedett, majd ismét lemondásra szólította fel a szocialista Korózs Lajost, az Országgyűlés népjóléti bizottságának elnökét egy nyáron készült „kamuvideó" miatt.

Szerinte a baloldal a vakcina kapcsán is folytatja a hisztériakeltést, azt folyamatosan ideológiai kérdéssé akarják tenni.

Rögzítette: a vakcina nem politikai, hanem egészségügyi kérdés, a magyar érdek pedig az, hogy minden használható vakcinát beszerezzen az ország.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a magyar ellenzék semmiben nem bízik, ami magyar. Példaként említette, a baloldali politikusok szerint nincs szükség arra, hogy a magyar szakemberek megvizsgálják az oltóanyagokat, helyette bízzunk meg az uniós gyógyszerhatóság döntésében.

Közölte, a baloldal a hitelfelvételről is azt mondta, hogy várjuk meg az uniós közös hitelfelvételt, Magyarország önállóan ne vegyen fel hitelt. Ez hordozza annak kockázatát, hogy egyik ország a másik helyet fizeti vissza a hitelt – mondta. Elképesztőnek nevezte, hogyan tudják a baloldalon a járvány elleni védekezés minden szereplőjét támadni, holott támogatásra lenne szükség.

Fidesz: Brüsszelben a Soros-terv élesítésén dolgoznak

Halász János (Fidesz) közölte, miközben az uniós országok és a tagállamokban élő emberek a járvány legyőzésére koncentrálnak, Brüsszelben a Soros-terv élesítésén dolgoznak. Hozzátette: az Európai Bizottság legújabb migrációs akcióterve ugyanis ennek a tervnek a végrehajtása.

A brüsszeli bürokraták továbbra is támogatják és ösztönzik a bevándorlást – hangoztatta. Szerinte ki is mondták, hogy bevándorlókontinenssé akarják tenni Európát, a balliberális bevándorláspárti erők pedig vegyes lakosságú, nyílt társadalmat akarnak, ezzel szavazóbázist építve maguknak.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Elmondta, Brüsszel nyíltan üzenget azoknak az országoknak, amelyek ennek a tervnek az útjában állnak, a zsarolás része az uniós pénzek politikai feltételhez kötése is. A bevándorlást elutasító magyar emberek a Soros-terv útjában állnak – tette hozzá. Véleménye szerint ha Magyarországon a Gyurcsányék vezette baloldal kerülne hatalomra, akkor az országból nagyon gyorsan bevándorlóországot csinálnának. Elmondta, a magyarok továbbra is csak a Fideszre és a KDNP-re számíthatnak a Soros-hálózat támadásaival szemben.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára szerint a migráció ügyében 2015-höz képest semmit sem javult a helyzet, életveszélyt jelent a bevándorlás a terrortámadások miatt.

Felháborítónak nevezte az új brüsszeli bevándorláspárti migrációs stratégiát. A dokumentumot úgy foglalta össze: irányítani akarják a tagállami döntéseket a migrációval kapcsolatban, ez pedig birodalmi törekvés, a nyitott társadalmat támogatják, valamint Brüsszel továbbra is megszervezni és nem megállítani akarja a migrációt.

Szerinte a stratégia arról is szól, hogy lakást és munkát is akarnak adni a bevándorlóknak, valamint a politikai döntéshozatalt is át akarják adni nekik. Magyarország soha nem lesz bevándorlóország – jelentette ki.

Az Országgyűlés hétfőn úgy határozott, hogy fenntartja a házelnök döntését Jakab Péter jobbikos képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről. Ezt követően a képviselők áttértek az azonnali kérdések tárgyalására.

Rekordbírságot szabtak ki a jobbikos Jakab Péterre Kéthavi tiszteletdíját, 4 413 600 forintot vont meg Jakab Pétertől, a Jobbik frakcióvezetőjétől az Országgyűlés.

A képviselők 115 igen, 51 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá Kövér László házelnök döntését.
Jakab Péter azért kapott büntetést, mert a parlament október 19-i ülésén megpróbált egy zsák krumplit átadni a miniszterelnöknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson ingyen osztogatott krumplival vehettek szavazatot a kormánypártok.

A házelnöki döntés indoklása szerint az Országgyűlés ülésének rendjét és méltóságát sértő - a média fokozott figyelmének felkeltését célzó – képviselői magatartások különösen alkalmasak arra, hogy a parlament működésébe, döntéseibe vetett közbizalmat csorbítsák. Jakab Péter cselekményét Kövér László ilyennek tekintette.

Az országgyűlési törvény szerint a Ház tekintélyét, az ülés méltóságát kirívóan sértő cselekmény esetén a házelnök a képviselő fizetését minimum a kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével csökkenti.

Jakab Péter a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését előbb a mentelmi bizottságtól kérte, amely nem adott helyt a képviselő kérelmének, ezt követően fordult az Országgyűléshez, amely szintén elutasította kérelmét.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Kovács Tamás)

Az országgyűlési törvényt tavaly decemberben kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosították, hogy szigorúbban legyenek büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők. Legsúlyosabb esetben hathavi tiszteletdíj-elvonással lehet sújtani egy képviselőt.
Az új szabályok hatályba lépése óta most, Jakab Péterre szabta ki a házelnök a legmagasabb összegű bírságot.

Jobbik: miért véreztetik ki az önkormányzatokat?

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint a kormány rombolja az önkormányzatiságot, jogköröket, forrásokat von el, ami „kicsinyes bosszú" a tavalyi önkormányzati választás után. Miért véreztetik ki az önkormányzatokat? – kérdezte. Arról is beszélt, hogy egyes fideszes polgármesterek visszaélnek a rendkívüli jogrenddel, példaként említette, hogy Gyál fideszes polgármestere egy személyben 4,1 millió forintos jutalmat szavazott meg magának. Nem lett volna ennek jobb helye az ottani emberek megsegítésére? – kérdezte, úgy fogalmazva, hogy a kormánypártoknak a „haverok, barátok, strómanok” anyagi biztonsága az első.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: semmilyen jogkörelvonás nem történt, sőt az önkormányzati vezetők a rendkívüli jogrenddel speciális jogokat is kaptak. Ha bárki ezt törvénytelenül teszi, a kormányhivatal és a szakminiszter megvizsgálja – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a polgármesterek alapvetően jól vizsgáztak. Az önkormányzatiság biztosított, a feladatmegosztás új rendszere jól vizsgázott, a helyhatóságok gazdálkodása pedig stabil – jelentette ki, Gyálról pedig azt mondta, a város alapvetően elégedett az önkormányzat működésével.

MSZP: a diákok hány százaléka nem tudott részt venni a digitális oktatásban?

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány tavasszal digitális tanrendre kényszerítette az oktatást. Összegezték-e a tapasztalatokat? – kérdezte. A diákok hány százaléka nem tudott részt venni a digitális oktatásban, és miért? A központosított oktatásügy mennyire látta el a feladatát, mennyire szolgálta ki a tanárokat, diákokat? – sorolta további kérdéseit.

Közölte: a szakma szerint a diákok 20-25 százaléka nem vett részt a digitális oktatásban, mert nincs számítógépük és megfelelő internetük, az oktatási kormány pedig nem segített.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány feltérképezte a tapasztalatokat, fejlesztéseket hajtott végre, így a nemzeti köznevelési portált kibővítették digitális tartalmakkal, és elkészült a Kréta-rendszer új, digitális oktatást segítő része, a tanárok pedig nagyobb mértékben használják is ezeket az új felületeket. Könnyebb volt az oktatásirányítás egy állami fenntartóval - jelentette ki, kiemelve: a kormány ingyenessé tette a digitális tanuláshoz az internetet.

DK: több százezer ember megélhetése került veszélybe

Bősz Anett (DK) szerint a kormány addig sanyargatja a munkanélkülieket, amíg el nem fogynak a tartalékaik. Félmillió fölé emelkedett a munka nélkül maradtak száma, jelentős részük már minden ellátásból kiesett, a keresetpótlásra azonban alig tett lépéseket a kabinet - mondta, hangsúlyozva: több százezer ember megélhetése került veszélybe.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány politikájának középpontjában a bérből, fizetésből élők állnak, ugyanis munkaalapú társadalmat építenek. A baloldali kormány ezzel szemben segélyalapú politikát folytatott, aki pedig dolgozott, azt agyonadóztatta – tette hozzá.

Az infrastrukturális beruházásokról, a táppénzről, a járvány elleni védekezésről és a koronavírus elleni vakcináról kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: munkahelyeket lehetne teremteni a Budapest-Belgrád vasútvonal költségéből

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint sok új munkahelyet lehetne teremteni abból a forrásból, amelyet a Budapest-Belgrád vasútvonalra fordítanak, ráadásul más vasúti fejlesztésekre is lehetne költeni ezt az összeget.

Úgy vélte, rendkívül mély társadalmi és gazdasági válság van most, sok család került nagyon nehéz helyzetbe, és jogos elvárás, hogy a kormány a legjobb tudása szerint tegye a dolgát a hatékony egészségügyi és gazdasági védekezés érdekében, segítsen a nehéz helyzetbe került embereken.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szerint a képviselő konzekvensen támadja a komoly infrastrukturális beruházásokat az Országgyűlésben, pedig ezek sok embernek adnak megélhetést. Ezért azt kérte a képviselőtől, hogy ha jót akar a magyar embereknek, vállalkozásoknak és gazdaságnak, ne támadja, hanem támogassa ezeket a beruházásokat.

Közölte: mindig meglepő, amikor egy zöldpárti képviselő vasúti beruházásokat támad, értelmezhetetlen és érthetetlen ez a politika.

Párbeszéd: százszázalékos táppénz kell annak, aki munka közben kapja el a vírust

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy ha egy munkavállalót munkája ellátása közben baleset ér, az munkahelyi balesetnek minősül, és ha minden szabályt betartott, százszázalékos táppénz illeti meg. Most sok olyan munkahely van, ahol a dolgozók ki vannak téve a járványveszélynek, és bár van jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy ha a hivatásuk teljesítése közben kapják el a vírust, megillesse őket a százszázalékos táppénz, nagyon bonyolult az ehhez szükséges eljárás – mondta.

Azt kérdezte, várható-e, hogy a kormány gyorsan olyan változtatást hoz, hogy a járvány közepén, aki hivatása gyakorlása közben kapja el a vírust, százszázalékos táppénzt kapjon.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt, jelenleg kétféle eljárás van: a 60 százalékos táppénz automatikusan jár, és külön eljárásban állapítják meg, jár-e a 100 százalék. A kormány szándéka, hogy változtasson ezen, segítve a munkavállalókat, akik a járvány elleni védekezésben vesznek részt - közölte. Hozzátette: az a helyes, ha fertőzés esetén azt vélelmezik, hogy a megbetegedés a munkahelyi tevékenységgel összefüggésben következett be, és így a százszázalékos táppénzt gyorsan megkapják a munkavállalók.

Fidesz: a baloldalnál a védekezés az álhírgyártást jelenti

Pesti Imre (Fidesz) szerint a hazai baloldalnál a járványkezelés az alaptalan álhírek gyártásáról, hangulatkeltésről szól, továbbra is valótlanságokat terjesztenek. Az emberek betartják a korlátozásokat, mindenki összefog ezekben a nehéz időkben, de a baloldal nem így tesz - vélekedett.
Megjegyezte: a vakcina lesz a leghatékonyabb megoldás, mindenki ezt várja, és a kormány azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb forrásból biztosítsa a legjobb minőségű oltóanyagot.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: nincs olyan hét, hogy ne tudnának újabb álhírekről, amelyeket a baloldal terjeszt. Nagy felelőtlenség ez az ellenzék részéről, a munkájuk nem segíti, hanem akadályozza a védekezést, rombolja a bizalmat – magyarázta.

Közölte: ha a vakcináról azt mondják, hogy nem jó, az emberek egy része azt gondolja, nem alkalmas az oltóanyag, vagy a járvány nem is olyan veszélyes. A védekezés eredményességét kockáztatja az álhírterjesztés - jelentette ki.

KDNP: lesz elegendő koronavírus elleni vakcina?

Juhász Hajnalka (KDNP) elmondta, a koronavírus-járvány terjedése nem állt meg, és megnyugtató megoldást a járvány leküzdésében csak a biztonságos, szövődményektől mentes oltóanyag adhat. Hozzátette: tíz olyan vakcina van világszerte, amely megfelelő védettséget adhat a vírus ellen.

A Pfizer arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy elsőként az Egyesült Államoknak szállít vakcinát, az előleg felét inkább visszautalja - mondta. Szerinte ez azt igazolja, Magyarországnak fontos, hogy minden lehetséges vakcinaforrást számításba vegyen. Mennyi vakcinát sikerült Magyarországnak lekötnie? Elegendő mennyiségű vakcina áll majd rendelkezésre a koronavírus elleni ingyenes védőoltáshoz? – kérdezte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára közölte, nem politikai, hanem egészségügyi kérdésről van szó. Bárhol lesz hatásos vakcina, mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban és legnagyobb mennyiségben Magyarországra hozzanak belőle – jelentette ki.

Rögzítette, minden döntést a magyar szakemberek hoznak meg. Ismertetése szerint Magyarország részese minden uniós projektnek, 12 millió vakcinát kötött le. Három projektről van szó: a Janssenről, a Pfizerről és az AstraZenecáról - részletezte. Közölte azt is, az amerikai Pfizernél lehet hallani olyan hitelt érdemlő információkat, hogy a vakcinából az első szállítmányokat kizárólag az Egyesült Államokba szállítják. Ezért figyelni kell a kínai és az orosz folyamatokat is – jegyezte meg.

- Az egészségügyről, a magán-nyugdíjpénztárakról, a koronavírus-járvány miatt elrendelt ingyenes parkolásról, a Nemzeti Koncessziós Irodáról és a nyugdíjasok helyzetéről is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn, a parlamentben.

Független: jobb lett volna nem megszavazni az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt

Székely Sándor (független) szerint jobban tette volna az Országgyűlés, ha nem szavazza meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Hozzátette: a jogszabály miatt nagyon sok orvos és ápoló tervezi, hogy elhagyja a pályát, vagy magánpraxist nyit.
Közölte, mindenki veszíteni fog a törvénnyel, beteg és orvos egyaránt, azt kockáztatják, hogy az állampolgárok a jövőben csak úgy jutnak ellátáshoz, ha a piacon megfizetik. A kormány hosszú távon fizetőssé teszi az egészségügyet – hangoztatta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a kormány nem teszi fizetőssé az egészségügyet. Felidézte, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban ritka politikai konszenzus jött létre a parlamentben, annak elfogadását szakmai konszenzus is megelőzte.
Elmondta, úgy tűnik, a részletszabályokkal kapcsolatos vitát is sikerült eredményesen lezárni.

Jobbik: hol van a magán-nyugdíjpénztári vagyon?

Gyüre Csaba (Jobbik) elmondta, tíz éve számolta fel a Fidesz-KDNP a magán-nyugdíjpénztárakat. 2010 őszén több mint hárommillió tagja volt a pénztáraknak, 3000 milliárd forint került az állam kasszájában. Ezzel az összeggel mind a mai napig nem számoltak el. Hol van a pénz? – kérdezte.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Kovács Tamás)

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvény legfontosabb célja az államadósság csökkentése volt, amit teljesített is.  Hozzátette: több mint 2000 milliárd forint ment közvetlenül az adósságcsökkentésre, közel 500 milliárd forint került a költségvetésbe. Elmondta, emellett 280 milliárd forint kamatmegtakarítást is elértek, ez 10 százalékpontos adósságráta-csökkentéssel ért fel.

MSZP: felülvizsgálják-e az ingyenes parkolást?

Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy az önkormányzatok állnak az élen a koronavírus-járvány elleni védekezésben, így például a tesztbeszerzésben és a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott segítésnyújtásban. Ám a kormány nem partnernek, hanem ellenfélnek tekinti az önkormányzatokat, megsarcolja őket, ráadásul az ingyenessé tett parkolás közlekedési káoszt idézett elő és megemelte a légszennyezettséget - mondta. Felülvizsgálják-e ezt az intézkedést? Ez viszi előre a járvány elleni védekezést? – kérdezte. Az autópálya-használat is legyen díjmentes, amíg a parkolás ingyenes – javasolta.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában visszásnak nevezte, amikor az MSZP soraiból az önkormányzatiság érdekében szólalnak fel, ugyanis a szocialista párt „amortizálta le" az önkormányzatok világát. Szerinte a baloldali önkormányzatok adóemeléssel kezelik a járványhelyzetet. Az ingyenes parkolásról pedig azt mondta: ez az intézkedés is hozzájárul, hogy biztonságosabban lehessen tartani a távolságot.

DK: miért volt szükség a Nemzeti Koncessziós Iroda létrehozására?

Sebián-Petrovszki László (DK) a koncessziókról kérdezte a kabinet képviselőjét, szerinte ugyanis ezeket a kormányhoz közelálló üzletemberek nyerik el. Példaként említette a kaszinókat, valamint az Országos Dohányboltellátó Kft.-t, amely 14 milliárd forintos osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, az államnak pedig csak 2 milliárdot fizetett be koncessziós díjként. Miért volt arra szükség, hogy létrehozzák a Nemzeti Koncessziós Irodát a Miniszterelnöki Kabinetirodán? – kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: meg kell vizsgálni, hol indokolt a koncesszió. Elsősorban azt kell áttekinteni, hogy az infrastrukturális beruházások területén működőképesek lehetnek-e a koncessziók, amelyeknél egyébként az érintett cégek viselik a kockázatot. Mindig a munkahelyek védelme lesz az elsődleges szempont – közölte.

LMP: még karácsony előtt fizessék ki a 13. havi nyugdíj részletét!

Schmuck Erzsébet (LMP) a KSH legfrissebb adataira hivatkozott, miszerint egy év alatt 72 ezer nyugdíjas csúszott szegénysorba Magyarországon. A nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik 2010 óta – jelentette ki, megjegyezve, hogy jelenleg mintegy 70 ezren élnek havi 50 ezer forintnál kevesebből. Ne játsszanak az idősek életével, megérdemlik a tisztes megélhetést – szólított fel, azt kérve, hogy a 13. havi nyugdíj részletét még karácsony előtt fizessék ki.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: 2011-2020 között a nyugdíjak 39,6 százalékkal nőttek, a vásárlóértékük pedig 10 százalékkal emelkedett. Nem szegényedtek el a nyugdíjasok, hanem éppen fordítva: többet tudtak költeni az egzisztenciájukra – mondta, kijelentve: nem igaz, hogy elszegényedés jellemzi a nyugdíjasokat.

Demeter Szilárdról, fővárosi ügyekről, a vatikáni szerződésről, Dunaújvárosról és a Szerencsejáték Zrt.-ről is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén.

Párbeszéd: a kormány felelőssége Demeter Szilárd eltávolítása

Tordai Bence (Párbeszéd) hangsúlyozta: vérlázító cikket jelentetett meg Demeter Szilárd, ami arra utal, hogy elvesztette az arányérzékét, sőt a józan eszét is. Demeter Szilárd minden magyart megsértett írásával – tette hozzá.

Úgy látja, mivel a kormány miniszteri biztosáról van szó, „önök nevezték ki" minden pozíciójára, a kormány felelőssége, hogy eltávolítsák.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, Demeter Szilárd visszavonta írását, Facebook-oldalát pedig törölte. Azt kérte az ellenzéktől, hogy hasonló mércével mérjenek hasonló ügyekben is.

Fidesz: gyanús üzleti ügyek a fővárosban

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról beszélt, hogy a baloldali városvezetés átláthatóságot ígért a fővárosban, ehelyett szerencsétlenkedés van és gyanús üzleti ügyek. Ilyen a BKV buszbérlési ügye, ahol egy kamucég nyert a pályázaton, és egy offshore cég áll a nyertes mögött – mondta. Hozzátette: ezzel visszatért a Demszky-Hagyó korszak szelleme.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Kovács Tamás)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: felmerül a kérdés, hogyan nyerhette meg a pályázatot a cég, amelyet hét nappal a tender lejárta előtt alapítottak. Karácsony Gergely tisztaságot, rendet ígért, de alig telt el egy év a főpolgármesterségéből, egyértelmű, hogy visszatért az az időszak, amikor mutyizások és nagy balhék voltak a fővárosban – fogalmazott.

KDNP: a baloldal nehezebb helyzetbe hozná a családokat a vatikáni szerződés felmondásával

Rétvári Bence (KDNP) kijelentette: sok magyar családot hozna nehezebb helyzetbe Gyurcsány Ferenc azzal, hogy fel akarja mondani a vatikáni szerződést.

Kifejtette: a vatikáni szerződés egy modern dokumentum, amely technikailag rendezi azt a kérdést, hogy az egyházi fenntartású intézmények az egyenlő finanszírozás elve szerint működnek, vagyis ha valaki egy közszolgáltatást egy egyházi intézményben vesz igénybe, az állam ugyanazt a pénzt fizeti az intézménynek, mint ha annak az állam vagy az önkormányzat lenne a fenntartója. Ezt a szerződést Gyurcsány Ferenc felmondaná, és ezzel azt mondja, hogy például az egyházi iskolában tanuló gyermekek másodrendűek – vélte.

Soltész Miklós azt mondta: korábban egy baloldali kormány miniszterelnöke, Horn Gyula kötötte meg ezt a szerződést, amely nem plusz jogokat és támogatást, hanem egyenlő finanszírozást biztosít az egyházi fenntartású intézményeknek. Gyurcsány Ferenc a javaslatával nehéz helyzetbe hozná az egyházi fenntartású oktatási intézményekben tanulókat, az ott dolgozókat, a szülőket, valamint az egyházi fenntartású szociális intézményekben gondozottakat is, vagyis több százezer embert –  közölte.

Jobbik: hogy áll a dunaújvárosi buszok beszerzése?

Kálló Gergely (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban a Modern városok program keretében azt ígérte, lecserélik a dunaújvárosi buszokat elektromosra, illetve környezetkímélőre. Hogy áll a buszok beszerzése? – kérdezte.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, bízik abban, hogy a képviselő nem önkormányzati feladatot akar áthárítani, ugyanis a helyi közlekedés biztosítása ilyen.

Elmondta, 2022-től csak elektromos buszokat lehet forgalomban állítani a városokban, a cél az, hogy a 25 ezer fő feletti településeken csak nulla vagy alacsony károsanyag-kibocsátású járművek szállítsák az utasokat.

MSZP: miért csak fideszes településeken épültek játszóterek?

Gurmai Zita (MSZP) azt firtatta, hogy a Szerencsejáték Zrt. miért csak fideszes vezetésű önkormányzatoknál létesített egy programja keretében játszótereket. Elmondta, az állami cég 13 olyan játszóteret hozott létre, ahol fogyatékkal élő és nem fogyatékkal élő gyerekek együtt tudnak játszani, a programot a Nagykarácsony sorsjegy bevételéből finanszírozzák. Kifogásolta, hogy nem lehet tudni, mi alapján választotta ki a cég azokat a településeket, ahol játszóteret épít.

Soltész Miklós államtitkár a képviselő felszólalásának címére válaszolt, miszerint kinek van szerencséje. Szerinte az országnak azért van szerencséje, mert sikerült megakadályozni a szocialisták utolsó nagy privatizációs tervét, a Szerencsejáték Zrt. eladását.

Szóvá tette, hogy a Gyurcsány-kormány privatizálta a közműveket, az energiaszektort. Szerencse, hogy nem a baloldal kormányoz, mert így vissza lehetett szerezni a sok lopott vagyont, amit a haveroknak vagy külföldi cégeknek kijátszottak – hangoztatta.

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenységéről szóló beszámoló bizottsági jelentését vitatták meg a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, majd áttértek az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesítését biztosító törvénymódosításokról szóló bizottsági jelentés megvitatására.

Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019-es tevékenysége

Vejkey Imre (KDNP) közölte: az igazságügyi bizottság megtárgyalta a beszámolót, amelynek vitáját az Országgyűlés is higgadtan és kiegyensúlyozottan lefolytatta, elismerve annak alaposságát.Keresztes László Lóránt (LMP) szerint jelenleg az egyik legfontosabb sorskérdés a környezetpusztítás és az éghajlatváltozás elleni fellépés, a megfelelés a fenntarthatóság céljainak. E kérdésben pozitív elmozdulás tapasztalható az Országgyűlésben, mert még ha vannak is súlyos véleménykülönbségek, érdemi vitákat tudnak folytatni erről – mondta.

Varga László (MSZP) is azt üdvözölte, hogy kulturált vita folyt a beszámolóról a Házban, de fontos problémákat vetettek fel, amelyekkel a következő években kezdeni kell valamit.

Hoppál Péter (Fidesz) közölte: a biztosi beszámoló fontos elem az Országgyűlés előterjesztései között. A mecseki uránbányák bezárásával kapcsolatban azt mondta: fontos, hogy az állampolgári vélemények jól artikulálójának, de nemzeti, állami kötelezettség is van e kérdéskörben, lényeges a körültekintő kutatás és a helyiek véleményének kikérése a megfelelő tájékoztatás után.
Ezt követően a vitát lezárták.

Vejkey Imre  közölte: a bizottsági jelentések vitájában is azt volt tapasztalható, hogy a frakciók között nincs véleménykülönbség a beszámoló elfogadásáról. Az alternatív energiák vonatkozásában valóban vannak viták, ezek általában helyénvalók, de nem a mostani vita keretében - vélekedett.

Az egyenlő bánásmód követelményének hatékonyabb érvényesítése
Törő Gábor (Fidesz) a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a kormány évek óta dolgozik azon, hogy megfelelve állami kötelezettségének jó szabályozást és olyan intézményrendszert alakítson ki, amely a leghatékonyabb fellépést teszi lehetővé az alapvető jogok védelme és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, és ez a javaslat is ezt szolgálja.

Vejkey Imre az igazságügyi bizottság részéről közölte: a javaslat általános vitájában a baloldali pártok részéről hangulatkeltés folyt, holott egységes és tiszta szabályozást hoz a javaslat. Fontos lépés ez az egységes alapjogvédelem területén – tette hozzá.

(Fotó: Nemzeti Fotótár/Koszticsák Szilárd)

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló kiemelte: a Magyarországon élő nemzetiségi közösségeknek az lenne megnyugtató, ha az eljárásrendekkel kapcsolatban javasolt módosításaikat elfogadnák.

Varga László hangsúlyozta: nincs indok az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetésére, de a kormánypártok végigviszik a tervüket. Meg kellene őrizni a hatóságnál felhalmozott tapasztalatokat – tette hozzá.
Brenner Koloman (Jobbik) közölte: pártja támogatná a szószóló által felvetett módosításokat, de mivel egészében utasítják el az indítványt, ezt nem tudják megtenni.

Gurmai Zita (MSZP) elmondta: sem a törvény szövege, sem annak indoklása nem győzte meg arról, hogy valóban a diszkrimináció elleni hatékonyabb fellépés lenne a javaslat benyújtásának oka.
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy ha nem értenek egyet, az nem felétlenül jelent hangulatkeltést. Nem sok jóra számít az indítvánnyal kapcsolatban, érdemi társadalmi egyeztetés kellene – jelentette ki.

Gyüre Csaba (Jobbik) nem érti, miért fáj egyes kormánypárti képviselőknek, hogy vannak az ellenzéki oldalon valódi nemzeti értékeket képviselő pártok. Nem a bankok, multik oldalán állnak, mint önök teszik - mondta. Mi váltotta ki, hogy megszüntessék az Egyenlő Bánásmód Hatóságot? - tette fel a kérdést a politikus. Megjegyezte: értelmezése szerint ez alaptörvény-ellenes. A javaslatra nemet mondanak - közölte.

Nacsa Lőrinc (KDNP) jelezte: a hatóság általános jogutódja az alapvető jogok biztosa lesz januártól. Minden eddig tevékenységet megőriznek és magas színvonalon ellátnak ezentúl is – rögzítette. Kitért arra is: egy napirenddel korábban még egyetértettek azzal, hogy az alapvető jogok biztosa magas színvonalú szakmai munkát végez. Megjegyezte: a Jobbik keményen megdolgozott azért, hogy baloldali pártnak nevezzék.

Varga László azt mondta, őt nyugodtan lehet vádolni baloldalisággal, nincs vele problémája. Kiemelte: a megszűnés a javaslat részletes indoklásában szerepel. Összegzése szerint nincs szükség a javaslatra, ahogy az elfogadására sincs, és nem tudják megmagyarázni a módszert sem.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenységével elégedettek, de épp azért aggódnak, hogy mostantól a szakmai munka keretei változnak majd meg. Szintén azt rótta fel a kormánynak, hogy behódolt a multiknak. A kormány magát nemzetinek vallja, de sokkal több vissza nem térítendő támogatást biztosítanak ezeknek a cégeknek, mint a 2010 előtti kormányok, és ráadásul kiszolgáltatott helyzetben hagyják a magyar munkavállalókat – mondta.

Vejkey Imre előterjesztőként úgy reagált: a mostani vita azt bizonyította be, hogy az ellenzék nem a törvényjavaslat rendelkezéseit, indoklását vette figyelembe álláspontja kialakításakor, hanem hangulatkeltésre törekedett. A baloldali képviselők elé példaként a nemzetiségek bizottságának felszólalóját állította.

Őket érinti a legjobban módosítás, de ők támogatják a javaslatot – mutatott rá. A javaslatra nagyon is szükség van, és nagyon fontos, hogy az egyenlő bánásmód követelményét még hatékonyabban tudják érvényesíteni. Ez a javaslat célja – rögzítette.
Jelezte: szerintük a javaslat nem alaptörvény-ellenes.

Az elnöklő Hiller István a vitát lezárta.

A 2022-es és 2023-as esztendő Petőfi emlékévvé nyilvánításáról szóló előterjesztés bizottsági jelentésének és az összegző módosító javaslatoknak a vitájával folytatta munkáját hétfőn este az Országgyűlés. Ezt követően a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019. évi zárszámadása, majd jövő évi költségvetése került napirendre.

Petőfi emlékév

Előterjesztőként Vinnai Győző (Fidesz) kiemelte: az emlékév során minél szélesebb körhöz szeretnék eljuttatni Petőfi költeményeit, és azt a hozzáállást, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején tanúsított. Reméli, a költő hagyatékát, azt amit a magyarokra hagyott örökül, méltóképpen sikerül megünnepelni, hasonlóan az Arany János emlékévhez – fogalmazott. Felidézte, hogy az általános vitában „az egyesült baloldal" is támogatta a javaslatot, remélte ez a szavazás során is megmarad.

Gurmai Zita (MSZP) közölte: támogatják a javaslatot. Kiemelte, hogy Petőfi Sándor hazánk egyik legkiemelkedőbb és legismertebb irodalmi alakja, ismerik forradalmi gondolatait és hazaszeretetét. A képviselő rendkívül hasznosnak nevezte az előterjesztést.

Hoppál Péter (Fidesz) szintén méltatta Petőfi alakját és munkásságát, majd azon reményének adott hangot, hogy sikerül e téma kapcsán megtalálni a konszenzust. Szeretnék, ha az emlékév "megérintene" és a nemzeti identitásában erősítene meg mindenkit, különösen a fiatal korosztályt – közölte. Merjenek szembeszegülni azzal a baloldali nemzetközi áramlattal, amely megpróbálja eltiporni a nemzeti önazonosságot.

Gyüre Csaba (Jobbik) nagyon sajnálta, hogy a „NER-rendszerének" képviselői nem tudják félretenni a politikai megjegyzéseiket még egy ilyen magasztos előterjesztésnél sem. Ez méltatlan ehhez a témához – mondta. Petőfi költészete nemzeti identitásunk egyik mérföldköve, ami minden magyar ember számára rendkívül fontos - hangoztatta. A Jobbik támogatja a javaslatot.

Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hisznek abban, hogy minden cselekedetüknek, megszólalásuknak a nemzeti érdekeket kell szolgálnia. Kiemelte: fontos ez a javaslat, és támogatni fogják azt. Szintén szóvá tette a kormányzati retorikát, és azt mondta: minden olyan ügyet támogatni fognak, amely a magyar emberek és nemzet ügyét szolgálja.

Nacsa Lőrinc (KDNP) idézte a DK képviselőjének általános vitában elhangzott szavait, miszerint ez a javaslat iszonyú aránytévesztés az Országgyűléstől és a kormánypártoktól, s most a járvány idején nincs helye ennek itt. Azt kérte, Gyüre Csabától, hogy amikor nemzeti egységről beszél, szóljon a szövetségeseinek is.

Petőfi nemzeti kincsünk, róla mindenkinek tudnia kell, a nemzeti összetartozás szimbóluma - összegzett a kormánypárti politikus, aki felidézte a december 5-i kettős állampolgárságról tartott népszavazást. Önök most összeállnak azzal az MSZP-vel és DK-val, akik ennek szellemi atyjai voltak és örökösei – fordult ismét Gyüre Csabához.

Mesterházy Attila (MSZP) utóbbi állításra reagálva emlékeztetett, hogy ő volt az a pártelnök, aki elment Kolozsvárra és elnézést kért december 5-e miatt.

Fekete Péter, az Emmi kulturális államtitkára azt mondta: üdvözlik az előterjesztést, és nagy örömükre szolgál, hogy konszenzus alakult ki. Mindent megtesznek azért, hogy méltó emlékévet készítsenek elő – jelezte.

Vinnai Győző úgy reagált: örül, hogy az MSZP támogatja az emlékévet, reméli közös sikerük lesz. Mesterházy Attila valóban elment Kolozsvárra bocsánatot kérni december 5-e miatt, azonban nem ez az irányvonal az MSZP-ben, és az ellenzéki összefogásnál – jegyezte meg.

A vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Az NMHH zárszámadása
Gurmai Zita (MSZP) rövid hozzászólásában jelezte: nem támogatják a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019. évi zárszámadásáról szóló javaslatot.

A javaslatról vita nem alakult ki, további hozzászóló nem volt.
Szűcs Lajos (Fidesz) közölte: a beszámoló megfelel a törvényi szabályozásnak, és kérte annak támogatását. A napirendi pontot az elnöklő Hiller István lezárta.

Az NMHH 2021-es költségvetése

Az NMHH jövő évi költségvetéséről szóló bizottsági jelentés vitájában Gurmai Zita (MSZP) szóvá tette, hogy 118 milliárdot akarnak megszavazni a közmédiának, ennyit akarnak a saját propagandájukra fordítani. Az MSZP az esztelen és értelmetlen pénzszórást nem támogatja – közölte.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a kormányzati propaganda költéseit bírálta. Szerinte az erre költött forrásokat inkább a szociális dolgozók 500 ezer forintos egyszeri juttatására, illetve az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentésére kellene biztosítani.
Jelezte: az LMP nemmel szavaz a javaslatra.

Szűcs Lajos (Fidesz) úgy reagált az ellenzéki felszólalásokra: nem lehet összehasonlítani az almát a körtével vagyis a 2010. előtti televíziós költségvetést a mostanival, több okból sem, például azért, mert azóta komoly műszaki változás történt meg a televíziózásban, és több új csatorna jött létre.

Nevetségesnek nevezte, hogy a kulturális műsorok vagy az esti mese propaganda lenne.

Az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

 

A címlapfotó illusztráció.