×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán: Idén egybeesnek az egymástól látszólag különböző dolgok

 

Ez az év és a világjárvány bebizonyította, hogy mi, magyarok valóban összetartozunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIX., online megtartott ülésére küldött videóüzenetében csütörtökön.

A kormányfő a Máért és a Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és egy világjárvány.

Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak minden nap velünk”. „Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök.

A világjárvány próbatétel volt

Hangsúlyozta: a világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, „hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabba vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk”.

Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy történeti, nemcsak egy szellemi gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor.

Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl. Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, „továbbra is vigyázzunk egymásra!”.

Semjén: 2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!

Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve – javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a koronavírus-járvány miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat – jelezte a miniszterelnök-helyettes.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte:

az elmúlt tíz évben több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások.

A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért az oktatási-nevelési támogatásokra, a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására.

Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között.

A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika „hőseként és napszámosaként” jellemzett.

Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében.
A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta.

83 intézmény, 12 program, 170 szervezet

Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást.
A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz – ismertette.

Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre.

A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.

Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a „józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”.

Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott:

Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.”

Semjén Zsolt ismertette: „több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették.

A kormányfő helyettesének összegzése szerint Magyarország – alaptörvényéből következően is – elkötelezetten nemzeti politikát folytat, amely egyúttal egyetemes politika is.

Álláspontjuk szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek.

A magyarok felelőssége az egyetemes emberiséggel szemben a magyarságuk „kimunkálása, megőrzése és felmutatása”, mert ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is – jelentette ki Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: „amint elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, úgy mi természetesnek tartjuk”, hogy minden más nemzet és minden más nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzetépítése.

A nemzetpolitikai programok új köntösben folytatódhatnak

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén.

Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.

Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinten minden magyarok lakta településre eljutottak.

Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet. Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte.

A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy

az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve.

Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására.

A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.

Semjén: egyhangú igen a zárónyilatkozatokra

Semjén Zsolt kiemelte: a magyar politikai életben példátlan módon teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a tanácskozásokat lezáró dokumentumokat, azokra az összes határon túli magyar politikai párt és a magyarországi parlamenti pártok is igent mondtak. A tanácskozás hangulatára is a konszenzuskeresés volt a jellemző - jelezte, hozzátéve: a két záródokumentumba az ellenzéki pártok javaslatait is beépítették.

Úgy fogalmazott:

nem hiszi, hogy van a magyar politikának még olyan szegmense, ahol ilyen konszenzus van, mint a nemzetpolitikában.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megjegyezte: a Demokratikus Koalíció megkeresésük ellenére sem képviseltette magát az üléseken, immár szokás szerint.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy Romániában december 6-án parlamenti választásokat tartanak. Létfontosságú, hogy a Romániai Magyar

Demokrata Szövetség (RMDSZ) minél erősebben képviselhesse a magyar érdekeket a bukaresti parlamentben – mondta, hozzátéve, ez akkor lehetséges, ha nemcsak a Romániában, hanem a román állampolgárságú, diaszpórában élő szavazópolgárok is rá voksolnak.

Azt kérte a nem Románia területén élő erdélyi magyar, de román állampolgársággal rendelkező szavazóktól, hogy román okmányaikkal - útlevéllel, személyi igazolvánnyal – vegyenek részt a választáson. Menjenek el a konzulátusra, nagykövetségre és adják le szavazatukat az RMDSZ-re! – biztatott.

Akkor fogja az RMDSZ a magyar értékeket, érdekeket hatékonyan képviselni, ha a szavazóbázis ott áll mögötte

– jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta: minden voksra szükség van.

A zárónyilatkozatokat Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára ismertette. A Máért által elfogadott dokumentumban, utalva a trianoni békediktátum százéves évfordulójára, úgy fogalmaznak: nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely "mögöttünk, magyarok mögött áll.

Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét” – áll a zárónyilatkozatban.

Kitértek arra: az elmúlt tíz évben mindent megtettek, hogy a külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé válhassanak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben - idézte a dokumentumot az államtitkár.

A zárónyilatkozatban felhívták a figyelmet arra is, hogy fontos az erős magyar érdekképviselet. A következő megmérettetés a december 6-i romániai parlamenti választás.

„Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny, a magyar név megint méltóvá vált régi nagy híréhez”

– összegeztek, és arra buzdítottak minden magyart a Kárpát-medencében, hogy magyar nemzetiségét és magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során bátran és büszkén vallja meg.

A magyarság számára vesztes huszadik század után, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel együttműködve, egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz” – olvasható a dokumentumban.

A diaszpóratanács a zárónyilatkozatban azt hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben közös erővel újraegyesítették a magyar nemzetet. A kedvezményes honosítást kihasználva a diaszpóra polgárai is újra magyar állampolgárokká válthattak. A választójog megadásával pedig a diaszpóra magyarsága is részt tud venni a Magyarországot érintő legfontosabb döntések meghozatalában.

A magyarság immáron világnemzet

– állapították meg, és kitértek arra is: a tanács tagjai aktívan kiállnak a Kárpát-medencei magyarság védelméért. Egyetlen magyar sincs egyedül, éljen akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában.

A zárónyilatkozat szerint a tanács szintén elfogadta, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen.