×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A magyar jelnyelvről is megemlékeztek az Országgyűlés ülésén

 

A magyar jelnyelv napja alkalmából tartott megemlékezéssel kezdődött az Országgyűlés hétfői ülése, majd napirend előtti felszólalásokkal folytatódott.

Az ülést vezető Latorcai János a magyar jelnyelv napja alkalmából emlékeztetett: 2017-ben november 9-ét a jelnyelv napjává nyilvánították, elismerve, hogy a jelnyelv éppoly értékes, mint bármelyik beszélt nyelv a világban. A jelnyelv élő, változó, fejlődő nyelv, nemzeti karaktere van, mint a beszélt nyelvnek, a magyar kultúra szerves része, hidat képez az emberek között – fogalmazott. Hozzátette: a jelnyelvet egyre nagyobb számban sajátítják el hallók is.

Közölte: a jelnyelv segít egymás megértésében és elfogadásában, a siketeknek és nagyothallóknak pedig az alapvető szabadságjogaik gyakorlását is előmozdítja. Az együttérzésre, az egymásra való odafigyelésre int ez a nap, amelynek a járvány árnyékában különös súlya van - mondta.

Párbeszéd: beelőztük Ausztriát a járvány tekintetében

Tordai Bence (Párbeszéd) kijelentette: Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy két héttel Ausztria mögött járunk a járványt illetően, de valójában jócskán beelőztük Ausztriát a megbetegedéseket és a halálozásokat illetően, európai összehasonlításban Magyarországon nagyon rossz a helyzet.

Közölte: jó, hogy a kormányfő újabb intézkedéseket jelentett be, de jobb lett volna, ha már hetekkel ezelőtt meglépik ezeket, és Magyarország felzárkózott volna Európa felelősen védekező országaihoz. Ausztria jobban áll a haláleseteket tekintve, mert sokkal korábban hozta meg a korlátozásokat, felelősebben védekezett, ezért jó lenne, ha valóban laboratóriumként tekintenének az országra – vélekedett.

Kitért rá: a korlátozások azonban csak a járványt kezelik, a gazdasági, társadalmi válságot, amely a járványt követően pusztít, szinte semmilyen módon nem sikerül lereagálni. Válságkezelő alapjövedelemre van szükség, ki kell pótolni a jövedelmeket – mondta. Hozzátette: a kormánynak meg kellene fogadnia a párt gazdasági javaslatait.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a járvány tovább tombol a világban, Európát és Magyarországot sem kíméli, a helyzet súlyos. A magyar egészségügy komoly lépéseket tett, hogy felkészüljön, a kiváló szakemberek és a megfelelő eszközök jó alapot adnak a védekezéshez – magyarázta.

Közölte: mivel a járványügyi szakemberek a fertőzések számának további növekedését várják, fontos a megbetegedések számának csökkentése, ezért kellett újabb döntéseket hozni. Ausztria valóban fontos referenciapont, az ország egy-két héttel Magyarország előtt jár a járvány menetét tekintve – mondta.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések kitérnek a szállodákra és az éttermekre, szabadidős létesítményekre. Nem az adóemelés vagy a segélyek kiterjesztése a megoldás – jelentette ki.

Azt kérte az ellenzéktől, ne akarják jobban tudni, mi a teendő a járvány kezelése terén, a kormány sem akarja felülírni a járványügyi szakemberek álláspontját. Ne akadályozzák az intézkedéseket, hanem segítsenek a végrehajtásukban, vegyék ki a részüket a járvány elleni küzdelemből – kérte Dömötör Csaba az ellenzéktől.

LMP: Miért nem kapják meg a bérkiegészítést a szociális dolgozók?

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte, miért nem kapják meg az egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítést a szociális dolgozók, miért maradnak ki ők minden intézkedésből.

Kifejtette: úgy tűnik, megint kimaradtak az intézkedésekből azok, akik a járvány kezdete óta az egyik legnehezebb munkát végzik, pedig nincs érv arra, hogy miért ne adjanak nekik bérkiegészítést. A szociális munka napja alkalmából ezt a lépést meg kellene tenni – vélekedett.

Úgy látja, az egyszeri bérkiegészítés nem fogja örökre rendezni a szociális dolgozók bérhelyzetét, de legalább olyan dolgokra költhetnék ezt az összeget, amelyeket egy rendes országban meg kellene tudni engedniük maguknak. Akkor fontos a szociális szektor, ha politizálni lehet vele, de amikor meg kellene becsülni az itt dolgozókat, akkor nem – mondta.

Azt mondta: 45 milliárd forintot jelentene ez az intézkedés, és sok olyan területre többet költenek, amely kevesebb pénzt érdemelne.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt, amikor a parlament döntött a szociális munka napjáról, a baloddal nem támogatta ezt a kezdeményezést.

Kiemelte: nem volt mindig így, hogy ilyen tisztelet illette a szociális szférában dolgozókat, a baloldali kormányzás idején ugyanis csökkentették a bérüket.

Felidézte: a kormány a szociális szférában ágazati bérpótlékot vezetett be, majd kiegészítő pótlékot, az elmúlt években pedig tovább bővítették a bérkeretet. Csaknem minden évben volt béremelés a szférában, szemben a baloldali kormányzás időszakában, amikor viszont bércsökkentés volt – mondta.

DK: hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátás időtartamát!

Varju László (DK) túl későinek tartotta a miniszterelnök által frissen bejelentett, a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedéseket. Azt kérte, hallgassák meg az ellenzék 11 pontos intézkedési javaslatát – tette hozzá.

Sajnálkozását fejezte ki, hogy a bejelentett intézkedések között nem szerepel a teljes lakosság tesztelése. Az ellenzéki politikus szerint ez azt jelenti, hogy a kormány lemondott az igazi megelőzéséről.

Kitért arra, hogy bár az adatok szerint 300 ezer alatt van a munkanélküliek száma, ennek csak az az oka, hogy 100 ezer embernek lejárt a 12 hetes álláskeresési ellátás. Hozzátette: legalább félmillió embernek esett ki a jövedelme. Az ingyen parkolás édeskevés lesz ennek kezelésére - hangoztatta, azt sürgetve, hogy hosszabbítsák meg a munkanélküli ellátás időtartamát. Ezt a válságot önök okozták – közölte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte, hogy a képviselő a felelősség egy kis darabkáját a vírusnak is adja oda.

Szerinte a statisztikák megmutatják, hogy a baloldali és a mostani kormány hogyan tudta megvédeni a munkahelyeket. Ismertette: 2010-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 583 ezer volt éves átlagban, mostanra ez a szám – a járvány hatásait is figyelembe véve – 300 ezer alá esett, ez júniushoz, már a járványos időszakhoz képest 80 ezres csökkenést jelent. Már annyian dolgoznak Magyarországon, mint januárban, a járvány előtt, ez nem lenne így, ha a kormány nem hozott volna idejében megfelelő döntéseket – összegzett.

Az államtitkár közölte, az ellenzék javaslatai révén nem lesznek új munkahelyek, csak munkanélküliség. Az ellenzék folyamatosan támadja a kormányt – mondta, azt kérve, legalább az egészségügyi szakembereket ne támadják.

Szerinte az ellenzéki pártoknak a morális alapjuk sincs arra, hogy magas lóról beszéljenek: folytatják ugyanis az álhírgyártást, a Gyurcsány-párt pedig áramot lop az önkormányzat épületében.

Véleménye szerint a baloldal annyit tett hozzá a járvány elleni védekezéshez, hogy rémhíreket terjeszt, megszorításokat tervez és közben lopja az áramot.

MSZP: százszázalékos táppénz kell a betegeknek

Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormány nem készült fel a koronavírus-járvány második hullámára: nincs elég influenza elleni oltás, a lázmérőket csak szeptember végére szerezték be az iskoláknak, a tesztkapacitás pedig elérte maximumát. A tesztek 32 százaléka pozitív 2 hívta fel a figyelmet a legfrissebb adatokra. Azt mondta, a miniszterelnök a nap folyamán végre érdemi lépéseket jelentett be, de biztos, hogy azok megkésettek.

Közölte, az ellenzéki pártok közös országgyűlési határozati javaslata a családosokat, a nyugdíjasokat, a dolgozókat segítik. Kiemelte, hogy 90 napra százszázalékos táppénzt kell biztosítani azoknak, akik betegek lesznek, vagy karanténba kerülnek. Imádkozzanak, hogy a későn meghozott döntéseik ne kerüljenek magyar emberek tömegeinek életeibe – címezte szavait a kormánypárti képviselőknek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, Magyarország az év elején az első országok között volt, amelyek a járvány ellen különleges intézkedéseket tettek. Ehhez az ellenzéktől nem kapott különösebb segítséget – tette hozzá. Szerinte itt lenne az ideje az összefogásnak, nem a vagdalkozásnak.

Az ellenzéktől minden elhangzik a védekezésről, és annak az ellenkezője is, kapkodnak és csak a kormányon akarnak fogást találni, nem pedig a járvány elleni védekezést segíteni – mondta.

Kitért arra, hogy a magyar védekezés eredményességét mutatja, hogy Európában az egymillió főre 431 halott jut, Magyarországon ez a szám, 249.

Jobbik: pótolni kell a kieső munkabért!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérte, a kormány szálljon le a földre és imádkozzon, hogy az elbarmolt védekezés következményeit valamilyen isteni csoda folytán az ország ki tudja bekkelni. Megjegyezte, múlt héten a kormány még arról beszélt, nem lesz szükség szigorításra. Szerinte az összefogást a kormány retorikája miatt nem lehet megvalósítani.

Szólt arról is, hogy több kilakoltatásról is értesültek, a többi között egy koronavírusos embert is ki akarnak lakoltatni. Egy családbarát kormány ilyesmihez nem adná a nevét, azonnal be kellene terjeszteni a kilakoltatási moratóriumot a Ház elé – mondta.

Kezdeményezte minden kieső munkabér 80 százalékának pótlását, illetve azt, hogy a végrehajtók ne sújthassák letiltással a legalacsonyabb fizetést, a gyermekneveléshez szükséges bevételt, vagy a legkisebb nyugdíjakat.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár azt javasolta a képviselőnek, hogy indulatok, az egészségügyi dolgozók folyamatos támadása helyett, segítse a védekezést. Tavasszal nem tette ezt az ellenzék – közölte.

Szerinte a képviselőnek tájékozódnia kellene, hogy vannak-e olyan ellenzéki vezetésű önkormányzatok, ahol az önkormányzati lakásokból lakoltatják ki most az embereket.

Kitért arra, hogy 2002 után a Jobbik mostani szövetségesei szüntették meg az otthonteremtési programot és kergették devizaadósságba a magyar családokat. Az államtitkár elmondta, 2010 után családbarát fordulat történt, a mostani kormány minden eszközzel azon van, hogy támogassa a családokat a gyermekvállalásban, a gyermeknevelésben és az otthonteremtésben.

KDNP: továbbra is jól védekezünk a koronavírus ellen

Hollik István (KDNP) azt emelte ki: a járvány egész Európában erősödik, több országban rekordot dönt az új fertőzések száma, ám Magyarország továbbra is a jól védekező államok közé tartozik.

Pékdaként hozta fel, hogy míg Európában 100 ezer lakosra 41 áldozat jut, addig Magyarországon 22 ez a mutató.

Hozzátette: más államoktól eltérően nálunk az orvosok minden esetben feltüntetik halálokként a koronavírust, ha annak szerepe lehetett a páciens elhunytában.

A helyzet egyre súlyosabb Európa-szerte, de Magyarország helyt áll – jelentette ki, köszönetet mondva az emberfeletti, hősies munkáért a védekezésben résztvevőknek. Mint mondta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az ellátórendszer ne váljon túlterheltté.

Felidézte: a járvány első hullámának kulcspillanata a koronavírus-törvény elfogadása volt, amely lehetővé tette, hogy a kormány kellő határozottsággal, a veszéllyel arányosan cselekedhessen.

Ezt tették, mondta, akkor is, ha „a baloldal nem szívlelte meg a kérésünket, miszerint ha segíteni nem akarnak, legalább ne hátráltassák a koronavírus elleni védekezést”, hazugságokat terjesztve, pánikot keltve.

Baloldali képviselőtársait arra kérte, hogy a pártpolitikát félretéve szavazzák meg kedden a kormány kezdeményezését, hozzátéve, ha nehéz hetek is következnek, már látható a fény az alagút végén: a vakcina belátható távolságban van.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában felidézte: tavasszal, amikor a vadonatúj, ismeretlen veszéllyel szembeni azonnal intézkedésekhez kért rendkívüli jogköröket a kormányzat, még a házszabálytól eltéréshez sem járult hozzá az ellenzék.

Hozzátette: ezt követően Nyugaton rágalomhadjáratba kezdtek, ám Brüsszelben „jogilag nem találtak fogást a történéseken, mindenki belátta, hogy azok a szabályok, amelyeket mi alkalmaztunk, nem haladják meg a Nyugat-Európában alkalmazott mértékeket”.

Bízzunk benne, hogy ebben az esetben a holnapi napon győzni fog a józanság – fogalmazott az államtitkár, megemlítve, most súlyosabb a járványhelyzet, mint a tavaszi ellenzéki ámokfutás idején volt, noha ezzel nem lógunk ki az európai átlagból.

Érdekesnek nevezte, hogy ellenzékiek és brüsszeli bürokraták épp most, a járványhelyzet idején tartják a legfontosabbnak, hogy politikai-ideológiai zsarolással sarokba állítsák Magyarországot, és eljárásukat jogállamisági köntösbe burkolva vonjanak meg forrásokat.

Fidesz: indokolt a rendkívüli jogrend és a vészhelyzet bevezetése

Hende Csaba (Fidesz) a világszerte, különösen Európában romló koronavírus-helyzet kapcsán arról beszélt, Magyarországon is felszállóágban van a járvány, éppen ezért indokolt a gyors intézkedéseket lehetővé tevő rendkívüli jogrend és veszélyhelyzet bevezetése.

A helyzet nehéz, de az esélyeink nem rosszak. Világszínvonalú orvosaink és ápolóink vannak, akik hősiesen küzdenek, elláttuk őket a lehetőségek határáig minden szükséges felszereléssel és az anyagi megbecsülésükről is gondoskodtunk – jelentette ki.

Tavasszal azért kezeltük sikeresen az első hullámot, mert összefogtunk, most, sokkal jobb felkészültség mellett, ha mindenki betartja a szabályokat, együtt újra sikerülni fog ez – fogalmazott Hende Csaba.

Megemlítette: már látótávolságon belül van a vakcina, a kormány több irányban folytat tárgyalásokat, hogy az ország az elsők között kezdhesse meg az oltásokat. A politikus mindenkit a védekezés segítésére kért, kijelentve, a szavak ideje lejárt, eljött a tettek ideje.

Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: valóban a vakcina lesz majd a megnyugtató megoldás, ám annak meglétéig különösen fontos a bevezetett szabályok betartása.

Megjegyezte, senki nem tudja, hol és mikor fogják megtalálni a vírus ellenszerét, ám bízhatunk abban, hogy pár hónapon belül lesz vakcina és belátható időn belül az oltás is. Minden olyan folyamatnál ott vagyunk, amelynek a végén előállíthatják a hatékony vakcinát – jelentette ki, azt közölve, várhatóan december és január fordulójára érkeznek meg az európai fejlesztési projekt első mintaadagjai, a szer nagyobb mennyiségben áprilisra állhat rendelkezésre.

Közölte: Kínában három gyártóval áll Magyarország kapcsolatban, Európában az elsők között juthatunk hozzá a távol-keleti országban készült ellenanyaghoz, az orosz vakcina első, kisebb adagja pedig decemberben az országba érkezhet.

Emlékeztetett arra: vészhelyzetben tagállami hatáskör a vakcinaengedélyeztetés, ebben semmilyen lobbi nem befolyásolhatja a hatóságokat, és magyar szakemberek hozzák meg ezt a döntést.

Jobbik: változnak-e az oltások befogadásának szabályai?

Lukács László György (Jobbik) úgy fogalmazott, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter koronavírus elleni oltásért házal és portyázik legfőképp Keleten, ahonnan tavasszal dobozszámra érkeztek a védekezéshez a selejtes eszközök. Az orosz és a kínai vakcináról szólva azt mondta, az oltás nem egy pirítóssütő vagy egy hamisított Gucci táska, itt az emberek egészsége, élete forog kockán, márpedig az orosz és a kínai szerekkel kapcsolatban felmerül az áttekinthetetlen klinikai tesztelési fázis, a szinte megismerhetetlen gyártás, kutatás. Ezért azt kérdezte, változnak-e az oltások befogadásának szabályai, és választ várt arra, hogy Kásler Miklós miniszter beadatja-e majd magának az orosz vagy a kínai oltást.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kijelentette: Magyarország az oltásokban világhatalom, majd hangsúlyozta, hogy az előírásokat minden vakcina- és gyógyszerfejlesztésnél be kell tartani. Ha a koronavírus elleni vakcina elkészül, a magyar egészségügyi hatóság határozottan fogja ellenőrizni, hogy megfelelt-e a nemzetközi és az azokkal egybeeső magyar előírásoknak – tette hozzá, közölve egyúttal: természetesen beoltatja magát, mert csak olyan vakcina forgalomba hozatalát engedélyezik, amely hatásos és veszélytelen.

Lukács László György viszonválaszában azt is kérdezte, kötelező lesz-e az orosz oltás mindenkinek.

Kásler Miklós azt felelte, nem lesz kötelező az oltás. Megjegyezte ugyanakkor, a vakcina nem államrezsim kérdése, hanem szakmai kérdés.

MSZP: módosítanak-e jogszabályt a kereskedelmi dolgozók maszkmentes szünetéért?

Gurmai Zita (MSZP) indokoltnak nevezte a maszkviselés kötelezővé tételét a járványhelyzetben és a mulasztás miatti szigorú szankciókat, de jelezte, nemrég azzal kereste meg őt egy kereskedelmi érdekképviselet, hogy sok munkáltató annyira aggódik a büntetés miatt, hogy még egy ivás idejére sem engedik a maszk levételét a dolgozóknak, például a pénztárosoknak. Partner-e a kormány olyan jogszabály-módosításban, amely alapján a kereskedelemben dolgozók kétóránként tíz perc maszkmentes szünetet tarthatnának? – kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: az alaptörvény fontos rendelkezése, hogy a jogszabályokat a józan ésszel összhangban kell értelmezni. Az emberiesség minimumának nevezte, hogy ha valaki inni szeretne, akkor fél- vagy egyóránként, de legalább kétóránként megtehesse. A kormány minden olyan szabályozásban partner, amely e problémára megoldást biztosít – közölte.

DK: mikor kapnak bértámogatást a munkájukat elveszítők?

Varju László (DK) arra várt választ, hogy mikor és mekkora állami bértámogatást kíván adni a kabinet a munkájukat elveszítőknek. Szerinte ugyanis a kormány nem segít a bajbajutottakon, ha érdemben nem terjeszti ki a bértámogatást. Azt is szorgalmazta, hogy jelentősen bővítsék az álláskeresési járadék időtartamát.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány nem megszorításokat, nem adóemeléseket vezet be, hanem támogatásokat, forrásokat emel, adót csökkent, javítja az üzleti környezetet, és támogatja a családokat. A legfontosabbnak a munkahelyek megőrzését nevezte, amelyhez – csökkentett munkaidő esetén – az állam támogatást biztosít. Ez 207 ezer munkavállalót ért el – közölte, jelezve, hogy a munkahelyteremtési lehetőségek is biztosítottak.

LMP: jó döntés a pedagógusok tesztelése

Hohn Krisztina (LMP) üdvözölte, hogy a miniszterelnök által bejelentett intézkedések egyike a pedagógusok tesztelése.

A képviselő azt is firtatta, adnak-e támogatást a családoknak a digitális oktatásra való átállás miatt, valamint a tesztelést kiterjesztik-e a szociális dolgozókra is. Ezen szerinte érdemes lenne elgondolkodni. Azt mondta, mindenhol meg kellene teremteni a digitális oktatás feltételeit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára  közölte: a járvány megjelenése óta arra törekedett a kormány, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek a pedagógusok, a diákok és a családok érdekét szolgálják. Ezért álltak át tavasszal a digitális munkarendre az oktatásban, így nem veszett el a diákok tanéve, és ez a lépés az eredményes védekezéshez is hozzájárult – mondta.

Hozzáfűzte: részben most is a digitális munkarendre térnek át. Megjegyezte: a legfőbb cél eddig is az volt, hogy ahol megjelent a koronavírus, ott ne legyen tanítás.

A járványügyi intézkedésekről, az illegális bevándorlásról, az európai terrortámadásokról és az uniós költségvetésről kérdezték a kormányt képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

Párbeszéd: késlekedett a kormány

Burány Sándor (Párbeszéd) szerint késlekedett a járvány miatt szükséges intézkedésekkel a kormány, és minél inkább késlekedik, annál brutálisabb intézkedéseket kell meghoznia. A kormány a nyáron nem készült fel a második hullámra, de ősszel egyre rosszabb lett a helyzet a megbetegedések és a halálozások számát tekintve – mondta.

Úgy látja, Magyarországon európai összehasonlításban nagyon sokan halnak meg, és a tesztelést illetően sem áll jól az ország. Már korábban dönthetett volna a kormány a szigorításokról, nem kellett volna mostanáig várnia – jelentette ki. Megjegyezte: a kabinet a gazdasági intézkedéseket is átvehetné Ausztriától.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában hangsúlyozta: mindazzal, amit a kormány tavasszal és nyáron tett, bizonyította, hogy számolt a második hullámmal, minden szükséges eszközt beszerzett, Magyarország a legfelkészültebb országok közé tartozik. Közölte: Európában mindenhol szigorúbb intézkedéseket hoztak, és most így tesznek Magyarországon is, hogy a járvány terjedését lassítsák.

Bár minden élet pótolhatatlan, a védekezés egészét tekintve Magyarország az eredményesen védekező országok közé tartozik, és a most meghozott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy ez így is maradjon – mondta.

Fidesz: a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben a járvány mellett más veszély is fenyegette Európát, iszlamista merényletek történtek európai nagyvárosokban, egy héttel ezelőtt Bécsben, előtte pedig Nizzában.

Ezek a merényletek azt bizonyítják, hogy öngyilkosság az a hozzáállás, amellyel egyes nyugat-európai politikusok kezelik a migrációt, holott a migráció nem megoldás, hanem problémaforrás - vélekedett.

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár kifejtette: megrázó az európai terrorhullám, amelynek nem lehet nem észrevenni az okát, azt, hogy a szélsőséges, radikális iszlamista szervezetek megerősödtek Európában, és egyes országok a saját érdekeiket, az európai érdekeket félretéve lehetővé teszik az ellenőrizetlen illegális bevándorlást.

Ezek a támadások az egész európai kultúra, életmód ellen irányulnak – jelentette ki.

KDNP: ismét terrorhullám tört Európára

Nacsa Lőrinc (KDNP) az elmúlt hetek terrortámadásait értékelve közölte, ismét terrorhullám tört Európára.

Elmondta, a Fidesz-KDNP szerint ideje ébresztőt fújni, a terrorhullám világossá teszi: a szélsőségesekkel és a beszivárgó terroristákkal szembeni közöny megengedhetetlen és súlyos felelőtlenség.

Szerinte Brüsszel tovább folytathatja a fejet homokba dugó politikát vagy „gyárthat politikai zsarolásra alkalmas” jogállamisági mechanizmusokat, de ez emberéletekbe fog kerülni.  Ezért is veszélyes a magyar baloldal Brüsszelt elvtelenül kiszolgáló, a magyar érdekeket semmibe vevő és a bevándorlást támogató politikája, mert az felelőtlenség és veszélybe sodorja a biztonságot – közölte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért is felelős államtitkára elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy Brüsszelben és a bevándorláspártiaknál ezeket a támadásokat letudják néhány könnyes Facebook-poszttal, és mennek tovább.

Úgy folytatta, amíg ez nem fontos Brüsszelben, az fontos, hogy Magyarországot vagy Lengyelországot politikai okokból támadják jogállamiság címszó alatt. Szerinte vita van arról, mi tekinthető európai értéknek. Hozzátette: európai érték az, ha valaki elmegy a templomba a hitét gyakorolni, vagy ha beül egy étterembe, nem gyilkolják meg.

Jobbik: megvétózza az uniós költségvetést a kormány?

Balczó Zoltán (Jobbik) az uniós költségvetés és a jogállamisággal kapcsolatban felidézte, pénzügyi szankció csak akkor szabható ki, ha egy tagállamban a jogállamiság megsértése súlyosan veszélyezteti az unió pénzügyi érdekeit.

A kormány kampányt indított ez ellen, nem akar tenni az uniós források rendszerszintű elcsalása ellen – hangoztatta.  Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök sikerként értékelte a következő uniós költségvetést. Azt firtatta, a jogállamisági kritériumok miatt képes lenne-e a kormány azt mégis elutasítani.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az Országgyűlés határozatban rögzítette: az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése elfogadhatatlan. Szerinte kérdéses lehet az uniós költségvetés elfogadása ezen országgyűlési határozat miatt.

A brüsszeli bürokraták zsarolni próbálják Magyarországot, amely nem engedheti ezt meg – hangoztatta.

A közösségi közlekedés támogatásáról, a nyugdíjak értékéről, a vízközművek állapotáról és a járvány elleni intézkedésekről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések között.

MSZP: kapnak pénzt az önkormányzatok?

Szabó Sándor (MSZP) emlékeztetett arra, hogy komolyan érinti az önkormányzatok költségvetését a kormány intézkedései közül az ingyenes parkolás bevezetése és a közösségi közlekedés kapacitásnövelésének előírása. Elmondta, a vidéki városok közösségi közlekedésére szánt kétmilliárd forintot nem kapták meg az érintettek, az belekerült a járványügyi alapba.

Kifogásolta, hogy a járványügyi intézkedésekhez nem biztosított forrást a kormány. Szerinte ezzel teljesen padlóra küldik az önkormányzatokat.

Közölte, három önkormányzati szövetség is úgy látja, hogy a gépjárműadó elvonása és a szolidaritási hozzájárulás megemelése azt jelenti, a 3200 önkormányzatból 2300-nak semmilyen bevétele nem lesz.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szólt arról, hogy 2010 után csökkent az önkormányzatok feladata, és szerinte ennek köszönhetően nőtt a bevételük. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a járványügyi védekezéssel vannak elfoglalva, de vannak olyanok is, mint Budapest, amelyeknek a politizálás és a kormány támadása fontosabb – közölte.

Elmondta, szeptember végén Budapestnek több mint 220 milliárd forintja volt, ezt az összeget a hiányolt beruházásokra és a megfelelő intézkedésekre lehetne fordítani.

Szerinte nem lesz olyan önkormányzat, amely adott esetben nem tudna pluszforrásokat kérni a Belügyminisztériumtól.

DK: miért akarják elszegényíteni a nyugdíjasokat?

Sebián-Petrovszki László (DK) azt kérdezte: miért akarja a kormány még jobban szegényíteni a nyugdíjasokat? Bírálta, hogy megváltoztatták a nyugdíjemelés alapjának számolását, abba csak az infláció számít bele, a gazdasági eredmények nem. Ezzel szerinte átlagosan havi 30 ezer forintot vesznek ki a nyugdíjasok zsebéből.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kijelentette: a kormány 2010-ben megállapodást kötött a nyugdíjasokkal, amely garantálja, hogy megmarad a nyugdíjak vásárlóértéke. Szólt a 13. havi nyugdíj visszaállításáról és arról, hogy több mint 220 milliárd forintnyi extra juttatást kaptak az idősek az elmúlt években.

LMP: a szakma kérésével ellentétesen változhat a víziközműadó szabályozása

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány még a legfontosabb közszolgáltatások fenntartásában is elmulasztja kezelni a problémákat, a víziközmű-hálózat az összeomlás szélére került.

Kifogásolta, hogy javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé a közműadó átstrukturálására kormánypárti képviselők, az azonban ellentétes azzal, amit a szakma kér. Szerinte ki kell vezetni a víziközműadót.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára felidézte Keresztes László Lóránt szavait, amely szerint a kistelepülésekre aránytalan terhet ró a közműadó. Szerinte a fideszesek meghallották ezt a javaslatot, ezért terjesztettek változtatást a Ház elé.

Párbeszéd: további intézkedésekre van szükség a járvány ellen

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a kormány intézkedései jók, de nem elegendők a járvány megfékezésére.

A Párbeszéd szerint a nettó bér 100 százalékát kellene táppénzként nyújtani az otthon maradóknak. A nyugdíjasokat érintette a legrosszabbul az infláció, érkezik-e nekik idén támogatás? – kérdezte. Támogatják-e a százszázalékos fizetésemelést a szociális és egészségügyi dolgozók számára a veszélyhelyzet idejére? A tb-t nem fizetők mire számíthatnak kezelés esetén? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában felidézte, hogy az ellenzékre eddig nem lehetett számítani az egyes intézkedések meghozatalakor.

Száz százalékos táppénz jár a pedagógusoknak vagy az egészségügyieknek, ha munka közben kapták el a betegséget – ismertette. A nyugdíjemelést érintően közölte: a baloldal a válságra hivatkozva elvett egyhavi nyugdíjat, míg a jobboldal ugyanezen okból visszaépíti a 13. havi juttatást. Ez a különbség a két oldal között – mutatott rá.

Az uniós támogatások megítéléséről, a koronavírusról és az egészségügy helyzetéről is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlésben hétfőn.

Fidesz: szégyen, hogy egyes magyar EP-képviselők saját országuk ellen áskálódnak

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint Magyarország júniusban csatát nyert az uniós költségvetéssel összefüggésben, amikor néhányan az országnak járó támogatást politikai feltételekhez kötötték volna.

A zsarolók azonban nem adják fel, és az Európai Parlament egyes képviselői a múlt héten újabb feltételeket támasztottak – közölte.

Nehéz megemészteni, hogy vannak olyan magyarországi európai parlamenti képviselők, akik megváltoztatnák a számunkra kedvező megállapodást. Milyen ember az, aki saját hazája gazdasági érdeke ellen cselekszik? – tette fel a kérdést.

Szerinte a „Gyurcsány Ferenc ifjúsági tagozataként működő” Momentum képviselője a tárgyalásokon végig a magyar emberek érdekeivel ellentétes álláspontot képviselt, majd diadalittasan el is dicsekedett vele.

Soros György négy éve leírta, ne adjanak költségvetési támogatást azoknak, akik nem engedik be a migránsokat. Magyarország nem engedi be őket, ezért támadnak minket, de hazánk nem zsarolható – hangoztatta.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: Magyarország kiemelten fontosnak tartja az EU alapértékeit, de egyes politikai szereplők ezeket nyomásgyakorlásra használják fel, és változatos szankciós eszközöket kívánnak erre hivatkozva alkalmazni az országgal szemben.

Elfogadhatatlan, hogy az EP a jelenlegi járványhelyzetben és a gazdaság előtt álló súlyos kihívások ellenére nem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával. Minden olyan mechanizmus, amely pénzügyi szempontból vagy egyéb módon szankcionál, túlmutat a szerződéseken – mondta.

Olyan javaslat, amely a júniusi alapvetéseknek nem felel meg, Magyarország számára nem elfogadható – hangsúlyozta.

KDNP: bírja az egészségügyi ellátórendszer a terhelést?

Juhász Hajnalka (KDNP) kiemelte: lassan 9 hónapja kell a világnak a koronavírus-járvánnyal együtt élnie. Rámutatott: a járvány felszálló ágban van világszerte, így Magyarországon is.  Most a legfontosabb feladat az ország működőképességének megőrzése melett az emberek egészségének a megóvása – mondta.

Hozzátette: az első hullám során szerzett egészségügyi tapasztalatok nagyon fontosak, most, a második hullám idején az egészségügyi ellátórendszer – orvosok, ápolók – heroikus küzdelmet folytatnak.

Kitért arra, hogy a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően a kórházakat felszerelték védőeszközökkel, rendelkezésre állnak kórházi ágyak, majd azt kérdezte: bírja-e az egészségügyi ellátórendszer a többletterhelést, mekkora ágyszám, mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rámutatott: Magyarország folyamatosan növeli kapacitásait, dobogós a kórházi ágyakat és a lélegeztető gépeket tekintve.

Megjegyezte: embert próbáló hetek előtt áll a világ és Magyarország is, eközben Kórozs Lajos a kamuvideó után kamustatisztikát készített, hogy elmondhassa, a legfőbb halálozási ok Magyarországon a koronavírus.

Ezt aztán törölnie kellett – tette hozzá. Az államtitkár a szocialista politikust visszaeső álhírgyártónak nevezte, és szóvá tette, hogy a baloldal egy ilyen embert ültetett az Országgyűlés népjóléti  bizottsága elnöki székébe. A vírustagadók és az álhírgyárosok ugyanolyan veszélyt jelentenek – értékelt Rétvári Bence.

Jobbik: önállóvá válhat a marcali kórház?

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy egy korábbi, írásbeli kérdésre kapott válasz szerint Marcali térségében a cél egy biztonságosan működő kórház kialakítása. Azt kérdezte, a gyakorlatban ez mit fog majd jelenteni, a kaposvári kórházzal történt integráció ugyanis megbukott. Arra is kíváncsi volt, hogy hozott-e Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere írásos döntést arról, hogy önálló lesz november 1-jétől a marcali kórház, és azt végrehajtották-e.

Rétvári Bence azt mondta: egy hosszú folyamat zajlott le, amelyet a jobbikos képviselő is támogatott korábban. A döntés az önállóvá válásról megszületett, a megvalósulás pár hónapot még igénybe fog venni – tette hozzá.

Az önállósodást, illetve az intézményi átalakításokat nyilván nem segítette, hogy az egyik kiemelt feladat az egészségügyben most a koronavírus elleni védekezés – mutatott rá az államtitkár.  Hangsúlyozta: az egészségügyi források folyamatosan nőnek, és a kormány fontosnak tartja, hogy mindenki számára magasabb szintű ellátását tudjanak biztosítani.

Az influenza elleni oltásról is szó volt az azonnali kérdések között az Országgyűlés hétfői ülésén, amely napirend utáni felszólalásokkal zárult.

MSZP: a kormány nem tudja, mennyi influenza elleni vakcinára van igény

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelmúltban több írásbeli kérdést is intézett a kormányhoz az influenza elleni vakcina ügyében. A múlt héten kapott válaszokra hivatkozva kijelentette, a kormány nem tudja megmondani, mekkora lesz az igény a kisebb kockázatú oltóanyagra, ahogy azt sem, hogy hány potenciális igénylő van. Szerinte a kabinet azt sem tudja, hogy honnan és mikor lesz újabb adag vakcina, ha a jelenleg rendelkezésre álló elfogy.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a képviselő nem a válaszokból idézett, hanem vádaskodott.

A kormánynak az a célja, hogy ne csak a korábbi kockázati csoportoknak adják ingyenesen az influenza elleni védőoltást, ugyanis minél nagyobb mértékben meg akarják akadályozni, hogy az embereknél egyszerre jelentkezzenek a koronavírus és az influenza tünetei – közölte.

Tavaly mintegy 1,3 millió adag oltóanyag állt rendelkezésre, aminek valamivel több mint a felét adatták be az igénylők. Idén 1,4 millió adag vakcina áll rendelkezésre, ami a tavaly beadatott oltóanyagmennyiség kétszerese – sorolta az államtitkár.

A politikus hangsúlyozta, a kormány minden forrást felkutat, hogy további oltóanyagot szerezzen. Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök bezárta a parlament hétfői ülését.

Napirend után

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy nem lehetnek kilakoltatások a jelenlegi időszakban, sürgős cselekvésre van szükség ennek érdekében. Szabó Tünde (Fidesz) a munkahelyteremtés és munkahelyvédelem érdekében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tett erőfeszítésekről számolt be.

Tapolczai Gergely (Fidesz) a magyar jelnyelv napja alkalmából a jelnyelv jelentőségét méltatta, hozzátéve, hogy ez a nyelv mindenkié. Dudás Róbert (Jobbik) elmondta: a szociális szférában olyan méltatlan körülmények között dolgoznak az emberek, hogy csak azért nem hagyták el még a pályájukat, mert szeretik a hivatásukat.

Gyüre Csaba (Jobbik) közölte: a bírói nyugdíjkorhatár megváltoztatása méltatlan helyzetet teremtett az érintetteknek. Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a jelenlegi helyzetben is biztosítani kell a közszolgáltatások működését, és ebben az önkormányzatoknak nagy szerepük van.

Farkas Gergely (független) kifejtette: gyakran méltatlanul alacsonyak a nyugdíjak, és a kormány nem emeli elégséges mértékben ezt a juttatást. Hajdu László (DK) Mécs Imrének, a XV. kerület díszpolgárának az életéről, 1956-os szerepvállalásáról beszélt. Varju László (DK) az újpesti önkormányzat járványhelyzetben hozott intézkedéseit ismertette.

A címlapfotó illusztráció.