×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A 2019-es költségvetés végrehajtásáról is vitáztak a képviselők

 

A pénzügyminiszter beszámolójában kifejtette: 2019-ben a magyar gazdaság gyors növekedést ért el, 4,6 százalékos bővülést mutatott. Cikkünk frissül.

Az elmúlt évek költségvetési és pénzügyi makrogazdasági eredményei biztos alapot teremtettek a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 2019-es költségvetés zárszámadásáról folytatott vitában.

A pénzügyminiszter kifejtette: 2019-ben a magyar gazdaság gyors növekedést ért el, 4,6 százalékos bővülést mutatott, a foglalkoztatottak száma 4,5 millió felett alakult, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt és több mint 11,5 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset.

Emlékeztetett: a kormány meghirdette a családvédelmi akciótervet, miközben megőrizte az államháztartás stabilitását, és tovább javult Magyarország nemzetközi pénzügyi megítélése. Felidézte, hogy a baloldal azt kérte a költségvetéssel kapcsolatban, hogy mérsékeljék a növekedésre vonatkozó várakozásokat, de az jelentősen csökkentette volna a mozgásterüket, és a valóság a kormányt igazolta.

Sokan jósolták, hogy többször módosítani kell majd a költségvetési törvényt, de egyszer sem kellett – mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette: jó, hogy nem fogadták el a baloldali tanácsokat, így folytatódhatott a családok támogatása, az adócsökkentés és a hazai vállalkozások segítése.

Megjegyezte: érkeztek kritikák az Állampapír Plusz miatt is, de az nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar adósságállomány egészségesebb szerkezetű legyen és külső kitettsége csökkenjen.

Varga Mihály közölte: a kormány aktív beruházáspolitikát folytat, és tavaly minden korábbinál nagyobb értékben valósultak meg beruházások Magyarországon. Úgy látja, a magyar gazdaság növekedési lendületéhez szinte minden ágazat érdemben járult hozzá, a legnagyobb mértékében pedig az építőipar teljesítménye nőtt, nagyban köszönhetően az otthonteremtési programnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak a termelői szektorok teljesítettek jól, de a háztartások fogyasztása is bővült.

Varga Mihály szerint

a magyar gazdaság teljesítménye megalapozta a családokat középpontba helyező gazdaságpolitika folytatását, ezért meghirdették a családvédelmi akciótervet.

Azt is kiemelte, hogy továbbra is az adócsökkentés kormánya maradnak, ezt igazolták a 2019-es adóügyi intézkedések is.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének expozéjával folytatódott a múlt évi költségvetés végrehajtásának parlamenti vitája

Domokos László megalapozottnak nevezte a 2019-es zárszámadást. Az ÁSZ a tavalyi központi büdzsé végrehajtásának ellenőrzése során megállapította, hogy a költségvetési intézményrendszer 2019-ben biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét – közölte az elnök.

A 2019-es központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt – jelentette ki. A zárszámadási törvényjavaslat a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat valósághűen mutatja be, az abban szereplő bevételi és kiadási előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak.

A zárszámadás ellenőrzése során az ÁSZ összesen 41 szervezetnél tárt fel – a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát és a tavalyi költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásoló – szabálytalanságokat, hiányosságokat, amelyekre levélben hívta fel az érintett vezetők figyelmét. A szabálytalanságok a számvitel, a könyvvezetés, a kötelezettségvállalás, valamint a kifizetést megelőző kontrollok működésének témaköreit érintették – közölte az elnök, rendkívül előremutatónak nevezve ugyanakkor, hogy a 41 szervezet többsége már az ellenőrzés során intézkedéseket tett a feltárt hibák kijavítása érdekében.

Makrogazdasági kitekintésében kifejtette: 2019-ben az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú, valamint a negatív környezeti hatásokat terhelő és az egészségvédelmi célú adókon volt. A gazdaságfehérítés és az adócsalások elleni küzdelem jegyében több termékcsoport áfakulcsa csökkent, a GDP bővüléséhez pedig közvetett módon hozzájárultak a gazdaság fehérítését célzó, a korábbi években bevezetett és tavaly is folytatódó intézkedések – ismertette Domokos László, példaként említve az online számlázási rendszer kiszélesítését.

„A magyar gazdaság fenntartható és európai szinten is kiemelkedő kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés egyik leglátványosabb és megkérdőjelezhetetlen eredménye"

– fogalmazott az ÁSZ elnöke.

Az áfacsökkentéssel kapcsolatos kezdeményezésekre úgy reagált: elemzéseik szerint a műveletnek hosszú távon nincs árcsökkentő hatása, az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, főleg a keresleti-kínálati viszonyok határozták meg. Ezzel szemben a munkát terhelő adók további mérséklését indokoltnak tartja az ÁSZ.

Domokos László szorgalmazta a lakosság öngondoskodással összefüggő ismereteinek és képességeinek erősítését is.

Arról is beszélt, hogy történelmi időket élünk, a koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az életet, nagy nyomást helyez a társadalomra, önkorlátozásra kényszeríti az embereket. Átalakulnak a mindennapok, aminek lenyomata a gazdaságban azonnal megjelenik, például úgy, hogy visszaesik a fogyasztás, és nő a megtakarítás fontossága.

Az Országgyűlésnek és a kormánynak mindenekelőtt azt kell mérlegelnie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné. Ebben a döntésben pedig objektív kiindulási alapot jelenthet a költségvetési és makrogazdasági folyamatok nyomon követése és elemzése. Az ÁSZ az ellenőrzéseivel és elemzéseivel ehhez járul hozzá – mondta.

A számvevőszék elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a legfőbb feladat nyilvánvalóan a járvány megfékezéséhez szükséges – gazdasági, pénzügyi, egészségügyi – eszközök biztosítása és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése. Ezután azonban olyan javaslatokat célszerű szerinte megvalósítani, amelyeknek kettős hatásuk van: segítik a járvány okozta nehézségek enyhítését, egyúttal hozzájárulnak ahhoz, hogy a járvány utáni fellendülés során a magyar állami és üzleti szféra versenyképesebb legyen, és fenntartható módon fejlődjön.

A további gazdaságvédelmi intézkedések esetében pedig még fontosabbnak tartja, hogy azok – a szociális problémák enyhítése mellett – ne pusztán költségvetési kiadások, hanem olyan befektetések legyenek, amelyek segítik a magyar gazdaság versenyképes illeszkedését a járvány következtében még gyorsabban átalakuló regionális és világgazdaságban.

Fidesz: minden magyar ember büszke lehet a 2019-es évre

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy olyan év áll az ország mögött, amelyre minden magyar ember büszke lehet, a gazdasági növekedés üteme 2019-ben felülmúlta a várakozásokat. Rámutatott, hogy 2019-ben 4,1 százalékos növekedést jelzett a Pénzügyminisztérium, „a szirénhangok” ennek ellentmondtak. A tények azonban azt mutatják, hogy 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, és ehhez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni – közölte.

A nemzetgazdasági beruházások 12,2 százalékkal emelkedtek, jelentősen meghaladták az előre tervezett 7,5 százalékos bővülést. Jelentős reálbér-növekedés valósulhatott meg, az átlagkeresetek 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, és ez egyértelműen éreztette hatását a fogyasztásban is. Kitért arra is, hogy 5,8 százalékkal bővült az export, a külkereskedelmi mérleg többletet jelzett az előző évekhez hasonlóan. Az önkormányzatok is több pénzből gazdálkodhattak, magasabb helyi iparűzési bevételeik voltak.

Szűcs Lajos hangsúlyozta: a kormány a teljes foglalkoztatásra törekszik, azt vallja, „ha munka van, akkor minden van”.

2019-ben további egy százalékkal nőtt a dolgozó emberek száma Magyarországon, a versenyszférában a bővülés kétszázalékos. 4,5 millió ember dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta rekordnak számít – mondta a kormánypárti politikus, aki reményét fejezte ki, ezt sikerül megőrizni, illetve növelni a jövőben, akármilyen pandémiás helyzetről is van szó.

A mostani válságos időkben a kormány fegyelmezett költségvetési politikája még inkább felértékelődik. Szólt arról is, hogy Magyarország besorolása a nemzetközi hitelminősítőknél befektetésre ajánlott, ami a jövőre nézve bizakodásra adhat okot. A kormány a költségvetést kézben tartotta, soha ne legyen rosszabb éve a magyar gazdaságnak, mint 2019-ben – összegzett Szűcs Lajos, aki szerint a tárgyalt költségvetés jogszerű, megbízható és megalapozott.

A fideszes politikus kritizálta az ellenzéket, mondván, a költségvetés elkészítésekor, megszavazásakor nemhogy segítette volna a munkát, inkább gáncsolta és hátráltatta azt.

Jobbik: termelési jelentéssorozatot terjesztettek a parlament elé

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint termelési jelentéssorozatot kellett végighallgatniuk, ami egészen példátlan. A minimális szakmai konszenzus is lehetetlennek látszik – jegyezte meg az ellenzéki politikus. Azt mondta, mindig elképeszti, amikor a kormány jobboldalinak, nemzeti elkötelezettségűnek nevezi magát. Elképesztő önfeladásba torkollik az a gazdaságpolitika, amelyet a kormány megvalósít.

Egy járványügyi veszélyhelyzetben, amikor mindenhol egy nagy kalapba rakják a pénzeket, a bankok az egyetlenek, amelyek nem vesznek részt a közteherviselésben. Amit befizetnek bankadóként, azt az összeget pedig leírhatják – bírált a politikus.

Szervilizmusnak és a szolgalelkűség csúcsának nevezte, hogy a kormány szerinte még inkább támogatja a multikat és még kevésbé a kis- és közepes vállalkozói szektort. Felvetette: ha kedvezményt biztosítanak a multiknak, írják elő, hogy ennek az összegnek kétharmadát bérfejlesztésre kell fordítani.

Brutális gazdasági hatásai vannak a szándékos forintgyengítésnek is, amit az exportáló cégek, a multik érdekében tesz a kabinet. A foglalkoztatottak számáról azt mondta: egy statisztikai soron szerepel az ÁSZ elnöke, egy parlamenti képviselő és egy diákmunkás, aki hetente néhány alkalommal vállal munkát.

Ez a statisztikai bűvészkedés alkalmatlan bármilyen tervezésre. Szerinte 5-600 ezres különbség lehet a foglalkoztatottak számát illetően ahhoz képest, amit a kormány a jelentésében megjelölt.

Szóvá tette azt is, hogy az egész régiót tekintve az átlagfizetések Magyarországon a legalacsonyabbak. Azt firtatta, miért nem gondolkodik el a kormányoldal a csok kiterjesztésének lehetőségén, érdemi segítséget nyújtva sokkal több családnak. Egyúttal ismét állami bérlakásépítési programot sürgetett.

KDNP: sikeres volt a tavalyi költségvetés Nacsa Lőrinc (KDNP) értékelése szerint jó számokkal zárhatta az ország 2019-et, amely több szempontból gazdasági rekordévnek számított.

Sikeres volt a tavalyi költségvetés. A gazdaságpolitikában a 2019-et a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbérnövekedés, a csökkenő államadósság, a nyugdíjprémium és az ország külföldi kitettségének mérséklődése jellemezte.

Ennek köszönhetően az idén berobbant pandémia a 2008/2009-es válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb és ellenállóbb helyzetben érte az országot – vont mérleget.

Elmondta, 2010-ben egy eladósított, elszegényedett, megszorításokkal sújtott országot vett át a mostani kormány a baloldaltól. Hozzátette: 2010 után kőkemény válságkezelő időszak, új, munkaalapú szemlélet következett, amelynek eredményeként 2013-ban növekedési pályára állt a gazdaság, és azóta minden évben folyamatos és lendületes a növekedés.

Úgy összegzett: Magyarország az EU egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő országává vált.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy „a Gyurcsány-Bajnai-tandem” kizárólag megszorításokkal tudta elképzelni a válságkezelést, a mostani kormány viszont beruházásokat ösztönöz, megtartja a munkahelyeket, bővíti a családtámogatásokat, visszavezeti a 13. havi nyugdíjat.

A jelenlegi gazdaságpolitika tette lehetővé, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági hatások kivédésre a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy, 9000 milliárd forintos átcsoportosítást vezessen be – mondta.

Hozzátette: a Bajnai-csomag 2009-ben ezermilliárd forint megszorítást tartalmazott, amelyet a családoktól, a fiataloktól, a nyugdíjasoktól és a közszférában dolgozóktól vettek el. MSZP: a kulcságazatokban csökken költségvetési forrás Molnár Gyula (MSZP) a kulcságazatokban, az oktatás, az egészségügy és a jóléti kiadások területén csökkenő költségvetési forrásokat és az állam működési költségeinek 2019-es növekedését kifogásolta. Azt firtatta, ha növekszik a gazdaság, miért nem képes az ország modern, innovatív oktatást és modern, preventív egészségügyet kialakítani.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a kormány gazdasági eredményeit egy viszonylag jó konjunktúrájú világban érte el, alacsony energiaárak és nagy mennyiségű uniós forrás mellett, miközben az ország gazdasági partnerei prosperáltak.

Beszélt arról is, hogy a kormány szerinte aránytalan és átláthatatlan módon növeli az állam működési költségeit, közben presztízsberuházásokra költ, a saját klientúráját építi, baráti önkormányzatokat finanszíroz és elképesztő mennyiségű pénzeket fordít kormánypropagandára.

Azt mondta, hogy 2018-hoz képest 2019-ben nagyjából egy-egy százalékkal csökkentek a jóléti kiadásokra, az oktatásra és az egészségügyre fordított költségvetési források, az önkormányzatokat pedig kivéreztetik.

Véleménye szerint nőtt azok száma, akik bizonytalanságban élnek, a munkavállalók félelmei sem enyhültek és nőttek a különbségek a társadalmi csoportok között. Hozzátette: az MSZP szerint van olyan gazdasági program, amely szolidáris társadalmat hoz létre és lehet igazságosabb az adórendszer is.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a koronavírus-járvány miatt az egészségügy helyzetét elemezte. Hiányolta az alapellátás megerősítését, szerinte annak fejlesztése, a csoportpraxisok, a praxisközösségek kialakítása, a háziorvosok hatásköreinek növelése, a fogorvosi körzetek finanszírozásának rendezése 2019-ben is elmaradt.

A kórházi fertőzésben elhunytak magas száma miatt többletfinanszírozás kellene – szorgalmazta, azt is javasolva, hogy állítsák vissza betegjogi ellátórendszert.

A rossz finanszírozás miatt ma jobban megéri Magyarországon egy lábat amputálni, mint megmenteni – rótta fel. A kórházak eladósodottságát is problémaként említette. DK: az elvesztegetett lehetőségek éve volt 2019 Varju László (DK) szerint a tavalyi az elvesztegetett lehetőségek éve volt, mert akkor kellett volna felkészülni a mostani válsághelyzetre.

Az Állami Számvőszéknek pedig sok mindenre fel kellene hívnia a figyelmet, de ezt nem teszi meg – mondta.

Kifejtette: a kormánynak önkritikát kellene gyakorolnia és ahelyett, hogy több mint tíz évvel ezelőtti kormányokra mutogat, rendesen kellene csinálnia, amit vállalt.

Ennek része pedig a rendes tervezés – tette hozzá.

Azt mondta: a több bevétel miatt gondolhatták volna arra, egy esetleges jövőbeli válsághelyzetben felhasználhatják ezt a pluszforrást.

A válság be is következett idén, de érdemben nem tudtak segíteni a családoknak és a vállalkozásoknak – közölte Varju László. Hozzátette: az év végi költekezés helyett államadósság-csökkentésre lett volna szükség.

Kiemelte: képtelen menedzselni a válságot a kormány, mert a kedvező, 2018-2019-es nemzetközi helyzetet nem arra használta fel, hogy felkészüljön egy válsághelyzetre.

A képviselő kijelentette: a kormány nem tesz meg mindent azért, hogy belátható időn belül, a vállalt kötelezettségnek megfelelően Magyarország az euróövezet része legyen, így kiteszi az országot a válságból adódó ingadozásoknak és a nemzetközi körülmények változásainak.

Hangsúlyozta: jellemzően mindenről a kormány akar dönteni, minden forrás elköltéséről központilag akarnak határozni.
Ez legjobban az önkormányzatiság tekintetében figyelhető meg – fűzte hozzá.

Azt is megjegyezte: igazságtalan a kormány egykulcsos adópolitikája.

LMP: felelőtlen költekezés felesleges dolgokra Csárdi Antal (LMP) a 2019-es költségvetést és annak teljesítését úgy jellemezte: felelőtlen költekezés felesleges dolgokra súlyos következményekkel.

2019 az utolsó jó év volt pénzügyi szempontból – mondta –, a kormány mégsem költött rendes egészségügyi, oktatási és szociális béremelésre, az erőforrásokat kímélő mezőgazdaságra, a hazai piacra termelő kisvállalkozásokra, és gyalázatos az is, hogy csökkent a környezetvédelem finanszírozása.

Utóbbiról úgy fogalmazott: az ország közelében sincs a kívánatos klíma- és energiapolitikának.

A kormány tavaly a plusz bevételeket – csakúgy, mint az EU-s forrásokat – egyszerűen eltapsolta, saját üzleti körének a zsebébe tette, felesleges beruházásokra költötte és elfogadhatatlan mértékben költött például sportra – jelentette ki Csárdi Antal.

Hozzátette: a javuló foglalkoztatás miatt javultak ugyan a számok, de a nyereséget nem fektették be, hanem eltapsolták.

Rendkívül problémásnak nevezte az ellenzéki képviselő, hogy jelentősek a bérkülönbségek az országon belül, amire szerinte az egyik megoldás a képzés, az átképzés lehetne.

Ugyanakkor az oktatásban tavaly folytatódtak a megszorítások, pedig rendszerszintű forrásbővítésre lenne szükség az ágazatban - hangsúlyozta.

Az LMP-s politikus szakmailag téves időzítésűnek nevezte azt a gyakorlatot, hogy a következő évi költségvetést már tavasszal elfogadtatja a kormány az Országgyűléssel.

Kifogásolta továbbá, hogy a kormány egyre nagyobb összegeket csoportosíthat át parlamenti felhatalmazás nélkül. Párbeszéd: továbbra is sérülékeny a magyar gazdaság, a kormány költségvetési politikája hibás Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a koronavírus-válság más megvilágításba helyezi a múlt évet, mert a 2020-ban történtek nélkül azt is lehetne gondolni, hogy 2019 sikeres év volt.

De látva a 2020-as eseményeket, egészen más a kép – mondta –, az olyan jelentős mértékű gazdasági különbség ugyanis, mint ami 2019 és 2020 között van, példa nélküli.

Álláspontja szerint ez azt mutatja, hogy továbbra is megvan a magyar gazdaság sérülékenysége, a kormány pedig hibás költségvetési politikát folytatott.

Azt is mondta, hogy a kormány költségvetési tervezési gyakorlata eljelentékteleníti a költségvetési törvényt, és negligálja a parlament döntéshozó-ellenőrző szerepét. Ő is bírálta a tavaszi elfogadást, valamint az infláció és a forintárfolyam szerinte szándékos alulbecslését.

Arról is beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikája annak teszi ki az országot, hogy válsághelyzetben – mint például a mostaniban – nem tud megfelelően reagálni.

Mellár Tamás megjegyezte: a szegény emberek sokkal több adót fizetnek amiatt, hogy a kormány a jövedelmek helyett inkább a fogyasztást adóztatja.

Így nem érvényesül a közteherviselés elve – jelentette ki.

Összegzése szerint a kormány szisztematikusan alultervezi a bevételeket, és ehhez igazítja a kiadásokat, ami folyamatos, csendes megszorító politika. Nemzetiségi szószóló  Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségek bizottsága nevében elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot. Elmondta: 2019-ben a nemzetiségek számára a működéshez szükséges források biztosítottak voltak, a költségvetés elősegítette a nemzetiségi intézmények kiegyensúlyozott működését és hozzájárult a magyarországi nemzetiségek fennmaradásához.

Kiemelte: 2019-ben a nemzetiségek bizottsága több területre kért támogatásemelést, így a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épületállományának fenntartására, a nemzetiségi pedagógusprogramra, valamint a pályázati keretekre és a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatására.

Hozzátette: a magyarországi nemzetiségek kiemelten kezelik a 27 ezer nemzetiségi nevelésben részesülő óvodás és 85 ezer általános és középiskolás gyerek jövőjét, nemzetiségi jogainak biztosítását.

Államtitkár  Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azokra az ellenzéki kritikákra, miszerint hurráoptimizmust mutat a zárszámadás, úgy reagált: hál'Istennek, hogy a gazdasági növekedés nagyobb lett, mint tervezték, illetve a foglalkoztatás és a reáljövedelmek is nagyobb mértékben növekedtek, mint gondolták.

A gazdasági növekedés tekintetében 4,1 százalékkal kalkuláltak, ehelyett 4,6 százalék lett, a beruházások a tervezett 7,5 százalékos növekedéshez képest 12,2 százalékkal növekedtek, a háztartások fogyasztása 3,9 százalék helyett 4,2 százalékkal emelkedett,

a foglakoztatás a versenyszférában 1,9 helyett 2 százalékkal bővült, a nettó átlagkeresetek pedig 8,8 százalék helyett 11,4 százalékkal bővültek – sorolta az államtitkár. Elismerte, hogy az infláció is magasabb lett a tervezettnél –  2,7 százalék helyett 3,4 százalék hangsúlyozta – a nettó átlagkeresetek növekedése ezt bőven meghaladta.

Kiemelte: vannak olyan tényezők is, ahol állandóság van, így az államadóssági ráta csökkent és az államháztartás pozícióit is meg tudták őrizni. Úgy értékelt: a tervezettől eltérő számok miatt a kormányoldalnak inkább elismerést kellene kapnia az ellenzéki padsorokból a szidás helyett, hiszen ha az ellenzék prognózisa valósult volna meg, akkor most nem ilyen számokról beszélnének.

A Jobbik kritikáira reagálva kijelentette: a kormány gazdaságpolitikája jobboldali szellemiségű, családban és nemzetben gondolkodik, ami tükröződik a családtámogatásokban és a határon túli magyarok támogatásában is. Az államtitkár vitatkozott azzal a kijelentéssel is, hogy a kormány nem a nemzeti cégeket hozza pozícióba, szerinte ugyanis az új adónemek – a kata és a kiva – döntően éppen a hazai tulajdonú kis és közepes vállalkozások számára jelentenek kisebb adót.

A foglalkoztatásról szólva kiemelte: európai módszertan számítják ki ezeket az adatokat, amelyek szerint 2019-ben és a megelőző években kimagasló mértékben emelkedett a foglalkoztatási ráta. Arra is kitért: a minimálbéren foglalkoztattak adózás utáni reáljövedelme 2010 óta radikálisan növekedett.

Az árfolyammal kapcsolatos kritikákra úgy reagált:

a kormánynak nincsen árfolyamcélja, mert nem akarja a piacokat befolyásolni. A forint szabadon lebeg

– fogalmazott. Ugyanakkor elismerte: kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban a forint árfolyama az euróhoz képest gyengült, de ez azért történt, mert világméretű gazdasági válság van, és ennek folyamatnak a részeként a térségben lévő országok fizetőeszközének árfolyama szintén gyengül.

A nyugdíjakkal kapcsolatban kiemelte: 2019-ben novemberében kiegészítő nyugdíjemelés volt, 2010-hez képest pedig 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke.

Visszautasította azt az ellenzéki vádat, hogy a családtámogatások esetében a kormány aljas trükközést, statisztikai hazudozást hajt végre.

Hangsúlyozta: a zárszámadásban lévő minden adat a kormány legjobb tudomása szerinti valóságot tükrözi, Jelezte: ha a Nők 40 programot kiveszik a számok közül, akkor is európai viszonylatban kimagasló a családok támogatása Magyarországon.

Az állami működési kiadások növekedését számon kérőknek azt mondta: a növekedés annak köszönhető, hogy 30 százalékos béremelést kaptak a központi igazgatási szerveknél dolgozók. Kitért arra is: a jóléti kiadások, ezen belül az oktatásra és az egészségügyre fordított források nominálisan és reálértéken is növekedtek.

Szabó Zsolt (Fidesz) szerint valamennyi ellenzéki párt elismerte, hogy az óvatosság elve alapján összeállított tervezés jól működött.
Az embereknek a munkahelyteremtés a legfontosabb, majd a közutak, utána az intézmények. Ezen elemek a tavalyi költségvetésben mindenütt nyomon követhetők – mondta.

Szólt a fejlesztési lehetőségekről, a többi között az energetikai hatékonysági beruházásokra, az innováció támogatására. Mindez szerinte a munkahelyteremtést segíti.

A családpolitikáról szólva közölte: ez lehetővé teszi a fiatalok helyben maradását, hogy ott jelentkezzenek friss munkaerőként.

A nyugdíjakról szólva közölte: a 2019-es büdzsé többletéből az idősek nyugdíjprémiumot kaptak. Egy ilyen zárszámadásra nyugodtan igent lehet mondani – jelentette ki.

Az egészségügyi alapellátásról szólva közölte:

a háziorvosok meg vannak elégedve a Magyar falu program által biztosított eszközfejlesztésekkel, épületfelújításokkal.

A pénzügyi tételek az elmúlt időszakban kevésbé merültek fel, mivel működőképesnek tartják az ellátást.

Korózs Lajos (MSZP) kevesellte a méltányossági nyugdíj összegét, és azt is, ahányak számára megítélik ezt a juttatást. Kifogásolta azt is, hogy az inflációt tavaly alultervezték, így a nyugdíjasok csak novemberben kapták meg a nekik járó emelést.

Egyszeri segélyre talán nagyobb szükség lenne, mint méltányossági emelésre – hangsúlyozta. Az a 12,2 milliárd forint, amit rezsiutalványra fordítottak, szerinte jobb helyre is kerülhetett volna.

Elhibázottnak nevezte az inflációkövető nyugdíjemelés technikáját, mivel 2017 óta látszik, hogy drasztikusan lemaradnak a nyugdíjak a bérektől. Mára egy átlagos nyugdíj 52 százalékát teszi ki egy átlagos bérnek, ami minden nyugdíjas helyzetét konzerválja.

Szólt az élelmiszerek jelentős drágulásáról is, valamint arról, hogy ezen kiadások a nyugdíjasok kasszájában nagyobb arányt tesznek ki.

Bírálta, hogy az államháztartás kiadásai jelentősen nőttek, amit a családtámogatások nem követtek.

V. Németh Zsolt (Fidesz) a lakossági mintegy 30 százalékát érintő Magyar falu programról szólt, amelynek célja a kistelepülési életforma megerősítése. A Magyar falu program a kistelepülések hátrányát küzdi le, olyan fejlesztéseket valósít meg, amelyek vonzóvá teszik az ott élők, a letelepedni szándékozók számára az ottani életet – mutatott rá.

Szólt az úthálózat fejlesztéséről vagy a falusi csokról, valamint a pályázati rendszerről. Utóbbiról közölte: az 5000 fő alatti települések több mint 97 százaléka pályázott.

A támogatásokról gyorsan születnek döntések, az előleg biztosítása is segíti a fejlesztést. Tavaly 16 célterületre írtak ki pályázatot

– mutatott rá. Mint mondta,  egy település átlagosan két alprogramon nyert.

Járdaépítésre, orvosi eszközökre, óvodaudvarra, vagy útfejlesztésre, tanyagondnoki szolgálatokra igényeltek támogatást választókörzetében - ismertette.

Szólt a falusi útalapról is, amelynek keretében mintegy 900 kilométernyi alsóbbrendű út újul meg, valamint a falusi csok-ról is, ami azokat segíti, akik falusias környezetben szeretnének élni. Elmondta: akár tízmillió forintos támogatás is igényelhető.

Hangsúlyozta: a koronavírus-járvány megerősíti, hogy segíteni kell a falusi életformát. DK: szűk körnek jelent nagy előnyt ma a családtámogatási rendszer

Bősz Anett (DK) a családtámogatások rendszerének átalakítását szorgalmazta, mondván, az most szűk kör - elsősorban a középosztály, különösen annak felső része – számára ad komoly előre lépési lehetőséget.

A kevesek kormányává vált az Orbán-kormány – jelentette ki az ellenzéki politikus, aki szerint éppen a leginkább rászorultak nem részesülnek a gazdasági növekedésből.

Példaként hozta fel, hogy a csok-ot a társadalom kevésbé szerencsés egyharmada nem tudja igénybe venni, miközben hatalmas a dolgozói szegénység.

Arról beszélt: páratlanul alacsony jövedelmet ad a közmunkaprogram, ami így a szegénység ördögi körét fogja újratermelni, majd a leszakadó régiók erőteljesebb támogatását nevezte szükségesnek.

Közölte, a bölcsődei és óvodai férőhelyhiány miatt tízezrek nem, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak; ez a helyzet szerinte a nem állami bölcsődék normatív finanszírozásának javításával kezelhető volna.

A DK képviselője szerint a kormány marginalizálja azt a tényt, hogy egyszerre nő az infláció és a munkanélküliség.  Hozzátette, stabil gazdasági alapokkal nem lett volna ekkora mértékű a válság során a visszaesés.

Hangot adott azon véleményének, hogy a kormányzat a települések pénzügyi kivéreztetésére törekszik, csak a hozzá húzóknak biztosít jelentős fejlesztési forrásokat, példaként Kaposvárt említve, ahol már egy évtizede fortélyos félelem igazgat.

Boldog István (Fidesz) azt hangsúlyozta: a 2019-es költségvetés teljesítette a kormány vállalásait, a tavalyi az ország és az itt dolgozók kiemelkedő éve volt, aminek komoly szerepe van abban, hogy az uniós átlag alatt maradhat a válság okozta gazdasági visszaesés.

Arra emlékeztetett:

már a költségvetés tervezésénél sem értett egyet a kormányoldallal az irányokban az ellenzék, módosító javaslataik nem egyeztek a kormányoldal elképzeléseivel vagy nem fértek bele azokba.

Hangsúlyozta: sem a csok-ot, sem a Magyar falu programot nem támogatta az ellenzék, ahogyan a külhoni magyarok segítését, a nyugdíjemelést vagy az Erzsébet-táborok költségvetését sem, holott képviselőik igénybe vették az utóbbiakat, majd név szerint Csányi Tamást (Jobbik) említette példaként.

Ha egyszer valami jó, amellett ki kellene állni és megszavazni a parlamentben – fogalmazott Boldog István.

Az előtte szólók kijelentéseire reagálva arról beszélt: jelentősen csökkent a közmunkások száma, és a munkaügyi adatok alapján ezek az emberek a versenyszférában helyezkedtek el.

Megemlítette: választókerülete településein a kezdetekkor 40-50 közmunkás volt, ma szerencsés esetben ennek a számnak az ötödét tudják összeszedni.

Boldog István kitért arra is:

a bölcsődeépítések terén is óriási lépéseket tett a kormány, megjegyezve, választókerületében 23 településből 10-en vagy elkészültek, tartanak, vagy előkészületben vannak ilyen beruházások.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a színtiszta pártpolitikai szólamokig kanyarodott el a szakpolitikainak indult vita. Ennek mélypontjaként az előtte szóló képviselőt említette, aki szerinte valótlan szándékokat tulajdonított az ellenzéknek.

Szavai szerint a kormány elmulasztotta az ország felkészítését a 21. századra, legyen szó akár gazdasági, akár környezetvédelmi szempontokról.

Gyakorlatilag térdre esnek a multinacionális cégek előtt – jelentette ki, hozzátéve,  szolgai módon kiszolgálják ezeket a vállalatokat, pályázat nélkül odaadják az oroszoknak a paksi projektet, titkosították az ezermilliárdosra nőtt Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt iratait.

Ez a politika, amit önök folytatnak, sok elemében ellentétes a nemzeti érdekekkel – fogalmazott Keresztes László Lóránt.

Arra emlékeztetett, az ellenzék már tavalyelőtt nyáron, a 2019-es büdzsé elfogadása előtt a jövő felélésének költségvetéseként beszélt az előterjesztésről, mivel az nem kívánt alapvető, rendszerszintű problémákkal szembenézni.

A 2010 előttiekhez hasonlóan vidékellenesnek és falurombolónak nevezte a kormányzat politikáját, ugyanakkor arról beszélt: a Magyar falu program célrendszere jó, de sokkal több helyesen felhasznált forrást kellene e célra rendelni.

A zárszámadási vita lezárása után Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a múlt évben sikerült elérni a kormányzat és a parlament többsége által meghatározott célokat. A gazdasági növekedés fél százalékponttal magasabb volt a tervezettnél, a bővülés pedig a foglalkoztatottaknak és a reálbéreknek a tervezettnél nagyobb növekedésével járt együtt – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy nem egy év kedvező számairól beszélhet, hanem több éves, vagy akár egy évtizedes kedvező tendenciáról.

A családpolitikára áttérve kiemelte, hogy növekedett a családtámogatások összege. Ennek fontos szerepe van abban, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,1 - 1,2-es szintről mintegy másfelesre emelkedett – tette hozzá.

A kormány minden lehetséges eszközzel segíteni kívánja azokat a családokat, ahol gyermeket akarnak vállalni. Ezért a kabinet támogatja a házasságokat is, mert statisztikailag kimutatható, hogy a házasságban élők körében nagyobb a gyermekvállalási kedv

–szögezte le.

A minimálbér és a garantált bérminimum infláció feletti növekedése azt jelenti, hogy a szegényebb helyzetű munkavállalók is növelni tudták a reáljövedelmüket – említette meg a politikus.

Változik a polgári perrendtartásról szóló törvény A polgári perrendtartásról (pp) szóló törvény módosításának általános vitájában Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára ismertette a javaslatot. Emlékeztetett, hogy az új polgári perrendtartásról szóló törvény  2018. január 1-jén lépett hatályba, és egy több, mint hatvan évig érvényes jogszabályt váltott fel.

Most azért van szükség változásokra, mert természetes módon jelentkeznek az új jogintézmények alkalmazásához kapcsolódó értelmezési és alkalmazási nehézségek –közölte.

A mostani módosítás elsődleges célja, hogy egyszerűsítse a perindítást, valamint ésszerűsítse az eljárási szabályokat, csökkentse a formai kötöttségeket, a jogi képviselő nélkül eljáró laikus felek számára pedig további jogérvényesítést könnyítő szabályozásokat vezessen be

– ismertette a tervezett változtatásokat.

A módosítás másik fontos iránya a kiskorú gyermek érdekeit fokozottan védő szabályok bevezetése – mutatott rá az államtitkár.

Ezek mellett külön kiemelte a családjogi perek, köztük a házassági bontóperek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek gyorsítását célzó szabályok bevezetését.

Hajas Barnabás elmondta, hogy jelentősen egyszerűsítik a pert megindító keresetlevél és az alperes ellenkérelmének tartalmát is. A javaslat a keresethalmazokra vonatkozó szabályozást is egyszerűsíti és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét – tette hozzá.

Az indítvány ésszerűsíti a kereset és az ellenkérelem változtatást azzal, hogy az egyik fél tényállításainak megváltoztatását már nem tekinti keresetváltozásnak – fogalmazott.

A családjogi perekben az általános permodellhez képest jelentős eltérést jelent, hogy a feleknek a per folyamán is folyamatosan változhatnak az életviszonyai, ezért például tovább kell egyszerűsíteni a kereset és az ellenkérelem változtatásainak szabályait - jelentette ki az államtitkár. Az indítvány bevezet egy kizárólag ezekben a perekben alkalmazható új perfelvételi útvonalat, ami lehetővé teszi, hogy miután a bíróság azzal egyidejűleg kitűzhesse a perfelvételi tárgyalás határnapját, hogy közölte a keresetet az alperessel.

A gondoksági perek szabályait azért kívánják módosítani, hogy a gondokság alá helyezendő, vagy már gondnokság alá helyezett emberekkel szemben minimálisra legyen korlátozva a tárgyalásra való elővezetés lehetősége – emelte ki.

A kiskorú gyermekek családi jogállásának rendezése érdekében a javaslat összehangolja a származási perek és az örökbefogadási eljárások szabályait.

Minden olyan esetben, amikor az a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, a bíróság kötelezheti a gyermeket és a félként eljáró szülőt a pszichológusi vizsgálaton való részvételre. Egyúttal a bíróságot kötelezik arra, hogy jelezze a gyermekek veszélyeztetettségét, bántalmazását vagy elhanyagoltságát - hívta fel a figyelmet. Fidesz: egyszerűsödik a perindítás Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka felidézte: 2018-ban lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény, most pedig az eltelt két év tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, és a jogalkalmazó szervek visszajelzései teszik indokolttá a jogszabály pontosítását, a perjogi szabályok egyszerűsítését, rugalmassá tételét.

A javaslat fő célkitűzésének azt nevezte, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának gyakorlását.

Emellett a javaslat egyszerűsíti a perindítást, mind a jogi képviselővel nem rendelkező, mind az azzal rendelkező felek számára, valamint csökkenti az adminisztratív terheket. Hozzátette: ennek értelmében a keresetlevél tartalmi és formai elemeinek száma csökken, valamint bővülnek a hiánypótlási lehetőségek is.

Kiemelte: a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezetnek be és könnyítik a másodfokú eljárásban való jogérvényesítést is.

Elmondta: kis mértékben növelik a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét, így optimálisan alakul majd a járásbírósági és a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek megoszlása. A kiskorú gyermekek fokozott védelme érdekében a bírók erősebb pervezetési jogosítványokat kapnak a családjogi perekben, így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett gyermeket akár három szakértő is vizsgálja.

Jobbik: rosszra vizsgázott az új pp Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka a 2018-ban hatályba lépett új polgári perrendtartási (pp) törvény kidolgozásának és elfogadásának körülményeit idézte fel. Mint mondta, a törvényt előkészítő kodifikációs bizottság három évig dolgozott a jogszabály tervezetén, azonban munkáját nem vették figyelembe, a Ház pedig végül szinte vita nélkül fogadta el az igazságügyi tárca törvényjavaslatát, hasonlóan, mint elődjét, a régi perrendtartási törvényt 1952-ben.

Értékelése szerinte az új perrendtartási törvény rosszra vizsgázott az elmúlt két évben, a jogalkalmazók, így a Magyar Ügyvédi Kamara is kritikát fogalmazott meg a jogszabállyal kapcsolatban és rengeteg volt a visszautasított ügy is.

Kijelentette: az új perrendtartási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az ügyfelek, az ügyvédek és a bírák számára is rosszabb, mint az 1952-ben elfogadott régi jogszabály. Megjegyezte: ezzel nem azt akarja mondani, hogy a Rákosi-kor jogalkotói jobb törvényt tudtak létrehozni, hiszen folyamatosan változott a szöveg, így 2016-ra szinte 100 százalékban kicserélődtek a szabályok.

Hozzátette: sok bíró, ügyvéd szerint jobb megoldás lenne, ha a minisztérium beismerné azt a hibát, amit az új pp-vel elkövetett, és visszahozná hatályába a régi szabályokat.

Egyetértett azzal, hogy mostani módosításra szükség van, és úgy vélte: talán lesz a szabályokban előrelépés.

KDNP: az ellenzék visszasírja a sztálini alapon működő pp-t Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta: nagy szükség volt az új eljárási törvényre, mert 2,5 évvel ezelőttig, az 1952-ben elfogadott, sztálinista alapon létrehozott perjog volt érvényben, amit foltozgattak.

A régi perrendtartási törvény még a kommunista tulajdon, és a sztálinista társadalmi viszonyok visszatükröződésével jött létre, ezért a foltozgatások ellenére sem adott lehetőséget arra, hogy a szabad Magyarország perjogát, a magyar emberek érdekeihez méltóan szabályozza –  hangsúlyozta.

Szerinte ezért bírt nagy jelentőséggel az új jogszabály 2016-os elfogadása, és 2018-as hatályba lépése. Hozzátette: a mostani módosítást az azóta eltelt 2,5 év tapasztalatai alapján, a hivatásrendek és a Kúria visszajelzéseire figyelemmel nyújtották be.

A javaslat céljának azt nevezte, hogy megkönnyítse, egyszerűsítse a perindítást, csökkentse a felekre háruló adminisztratív terheket, könnyítse a másodfokú eljárásban a felek kiegyezését, segítse a járásbíróság és a törvényszék közötti munkamegosztást, valamint hatékonnyá tegye a családjogi perekben a kiskorú gyermekek érdekeinek védelmét.

Úgy fogalmazott: újra hallani az ellenzéki, baloldali  padsorokból a vészjósló szirénhangokat, ők ugyanis visszasírják a sztálini alapon működő pp-t,. Szerinte a Jobbik képviselőjétől is ezt lehetett hallani.

Kijelentette: a Fidesz-KDNP ezzel szemben hisz a jogállamiságban és abban, hogy a hatékonyabb polgári eljárásnak fontos szerepe van az alapvető értékek fenntartásában.

Ezért a kormánypártok fontosnak tarták, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az eljárás könnyebb legyen úgy, hogy közben a perek ne húzódjanak el aránytalanul.

Molnár Gyula (MSZP) közölte: az elmúlt időszakban 25 százalékkal csökkentek az eljárások, ami szerinte azt jelenti, hogy finomítani kell az eljárásokon. Kijelentette: az eljárási szabályok gyakran a tanult ügyvédek és a bíróságok számára is nehézkesek voltak, de a laikusok számára is érhetővé kell tenni a jogszabályt.

Szerinte az előterjesztésben a keresetlevél visszautasíthatóságával vannak problémák. Hozzátette: a fizetési meghagyásos eljárásban csökkentették ugyan az eljárási időket, de szerinte megfontolandó, hogy ez a korlátozás a járványidőszakban ne lépjen hatályba.

Kijelentette: összességében, minden kritika ellenére támogatni fogják a módosítást. Azt kérte ugyanakkor: tisztázza a kormány, mit kíván tenni a polgári peres eljárások csökkenésének megállításáért.

Tervezik-e a költségkedvezmények kiterjesztését, van-e még tervben a jogalkalmazási problémákhoz igazodó változtatás - sorolta kérdéseit. Arra is választ várt: felmérték-e, mennyire eltér egymástól a különböző bíróságok gyakorlata.

Ezt nagyon elbaltázták” négy évvel ezelőtt, a törvény születésekor – kezdte felszólalását Sebián-Petrovszki László (DK).  A változtatás valóban pozitívan érinti majd sokakat – ismerte el –, a helyzet azonban nem állt volna elő, ha nem ennyi hibával születik a perrendtartási törvény.

A hibákkal a kormány megnehezítette a perlést – jelentette ki. Felidézte, hogy a visszásságokra az ellenzéki képviselők már a törvény születésekor is felhívták a figyelmet.

Úgy folytatta: a javaslat ennek ellenére most negatívumokat is tartalmaz az állampolgárokra nézve. Egyik ilyennek ítélte, hogy bár az indoklás szerint könnyebbé válna azon bontóperek lezárása, ahol semmiben nincs közös megegyezés, az előterjesztésből nem olvasható ki, mi könnyítené ezt.

Azt a módosítást is kifogásolta, amely szerint hatálytalan az a nyilatkozat, amelyet csak akkor tehetne az érintett, ha erre bírói felhívás kötelezi.

Szerinte a kormány még mindig nem érti, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyság nem pusztán azon múlik, hány per van és azok milyen gyorsan érnek véget, hanem hogy az érintettek úgy érzik-e, ügyükben jó döntés született. A jó bírói döntések azonban kiszámítható környezetben születhetnek, ezen a téren pedig romlás tapasztalható az elmúlt 10 évében – mondta.

Szerinte mind a külső, mind a belső nyomás a bírókra növekedett, emiatt függetlenségük egyre inkább veszélyben van.

Budai Gyula (Fidesz) azt emelte ki: előremutató finomításokat tartalmaz a javaslat, amely a pervitel és a bírósági munka egyszerűsítését célozza.

Fontos elemként emelte ki ezek közül, hogy egyes pontokon tisztázza a járásbíróságok és törvényszékek közötti hatáskörök határát, csökkenti az adminisztrációs terheket, valamint kötelezővé teszi a hiánypótlásra felhívást, ha a beadvány nem tartalmaz minden szükséges elemet.

Az általános vita lezárása után Hajas Barnabás, a szaktárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár megjegyezte: olyan pontokon tartották szükségesnek a módosítást, ahol valamennyi hivatásrend támogatta azt.

Megemlítette: több ellenzéki felszólaló is a joggyakorlat egységének hiányáról beszéltek, aggódtak a bírói függetlenséggel kapcsolatban.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: épp a Kúria elsőrendű feladata a joggyakorlat egységesítése, amit Sebián-Petrovszki László (DK) számon kért felszólalásában, a bírók befolyásmentes működésének kívánalmával pedig nehezen fér össze az új kúriai elnök bírálata.

A bírói függetlenség féltése kapcsán bírót személyében támadni legalábbis álságos dolog – fogalmazott az államtitkár. Hangsúlyozta: ítélkező tevékenység az alkotmánybíráskodás, az egyetlen kúriai delegált pedig igent mondott Varga Zsolt András alkalmasságára az Országos Bírói Tanácsban.

Hajas Barnabás megjegyezte, hogy a felszólalók által említett 30-40 helyett valójában 14 százalék körül volt az utóbbi időszakban a beadvány-visszautasítások aránya, ahogy a perindítások számának visszaeséséről szóló kijelentéseket sem támasztják alá az Országos Bírósági Hivatal statisztikái.

Az egyetlen napirend utáni felszólaló, Gyüre Csaba (Jobbik) azt bírálta, hogy Varga Zsolt Andrást választották meg a Kúria elnökévé.
A parlament várhatóan hétfőn folytatja a munkáját.

A címlapfotó illusztráció.