×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kormány szerint a nemzeti konzultáció része a demokráciának

 

Az Országgyűlés keddi ülésén 2021 nyaráig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratóriumot.

A parlament aktuális ülésének második napja napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, amit szavazások követttek.

A képviselők emellett szavaztak a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelmét szorgalmazó kormányzati javaslatról is.

A határozathozatalok után hat előterjesztés általános vitáját bonyolították le, köztük a kormány legfrissebb adómódosítási javaslatairól, a családi gazdaságokról, valamint klímapolitikai változtatásokról.

Az önkormányzatokról, a klímavédelemről és a koronavírus-járvány elleni védekezésről volt szó kedden napirend előtt

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) értékelése szerint a Fidesz politikai alapon kivételez az önkormányzatokkal, lassan, de biztosan megszünteti a kormány az önkormányzatiságot; a Fidesz 2019 októbere óta kifejezetten bünteti az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hozzátette, a fideszes vezetésű önkormányzatoknak soron kívül mindig jár egy kis tao-pénz, pár nyertes pályázat, vagy rendkívüli támogatás. A Fidesz politikai alapon kivételez és kivéreztet – összegzett.

A jogállamisági követelmények miatt az Orbán-kormány blokkolja azt, hogy az unió 2500 milliárdos válságkezelő csomagja eljusson a magyar emberekhez. Hozzátette: „a szabad városok” azt szeretnék, ha ennek a pénznek a felét az önkormányzatok költhetnék el közvetlenül. Jelezte, ennek érdekében az ország több településén helyi népszavazást indítanak; a források felhasználásával kapcsolatos kezdeményezéshez csatlakozott 36 európai nagyváros is.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint

az ellenzék egyre kevésbé tud mit kezdeni azzal a felelősséggel, amely egy éve az övé az önkormányzatokban. Hangsúlyozta: a kormány óriási tehertől szabadította meg az önkormányzatokat az adósságállomány átvállalásával, és folyamatosan nő a települések költségvetési támogatása is.

Szerinte az a tapasztalat, hogy egy ország csak azokkal az uniós forrásokkal számolhat biztosan, amelyet „a nemzeti kormányoknak címkéznek fel”, ha külön kell pályázni a forrásokért, akkor arányaiban nagyobb összeg áramlik vissza a régi, gazdagabb tagállamokhoz. Óriási forrásvesztést jelentene az ellenzék javaslata, amely így nem más, mint önző, pártpolitikai célú hazardírozás – hangoztatta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az ellenzék egyéves teljesítményét összefoglalja az, ami Budapesten történik, „ára van a baloldal tehetetlenségnek”. Szóvá tette, hogy a fővárosi vezetés semmit nem tett hozzá a járványügyi védekezéshez, húzódik a Lánchíd felújítása, a Nagykörút egysávosítása pedig növelte a dugókat, így a környezeti terhelést is. Bírálta, hogy a főváros drasztikus adóemelést akar. Szerinte ha a baloldal adóemeléssel akar válságot kezelni, az nemcsak Budapestnek, hanem az egész országnak fájni fog.

LMP: el kell fogadni a szigorúbb uniós klímacélokat!

Schmuck Erzsébet (LMP) arra szólította fel a kormányt, hogy ne vétózza meg decemberben a szigorúbb uniós klímacélokat. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács múlt heti ülésén 55 százalékos kibocsátás-csökkentési célokról tárgyaltak a vezetők. Megjegyezte, a tudományos álláspont szerint már ez is kevés, 65 százalékos csökkentésre lenne szükség 2030-ig Európában.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az LMP 300 milliárd forintos épületenergetikai csomagot javasol, amelynek a szigetelésen és a nyílászárócserén túl része a háztartási napenergia támogatása is. A program eredményeként a lakossági fűtési energia 40 százalékkal csökkenthető, ahogy a rezsi is, kiszámíthatóan és tartósan – tette hozzá.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rögzítette, a kormányzat elkötelezett a klímavédelem mellett és azt konkrét intézkedésekkel segíti.
Szerinte a kormány eddig is számos intézkedést hozott, példaként említette a klímavédelmi cselekvési tervet, az energiastratégiát. Beszélt a többi között az illegális hulladéklerakók felszámolását célzó intézkedésekről, a folyók megtisztításáról, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott, 32 milliárd forintos, a megújuló energiatermelést segítő programról.

DK: ingyenes tesztelés kell

Varju László (DK) közölte, a koronavírus-járvány elszabadult az országban, kezelése teljes mértékben kicsúszott a kormány kezéből. Elmondta, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a járvány akkor tartható kordában, ha napi tesztek között a pozitívak aránya öt százalék alatt van.

Varju László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Véleménye szerint a kormány a járvány kezelésében kizárólag látszatintézkedéseket tesz, ilyennek nevezte a határzárat, illetve a szórakozóhelyek 23 óra utáni bezárását. Szerinte a vírus fél éve az országban van, olyanok is terjesztik, akik nem voltak külföldön, ráadásul a vírus „az órát sem ismeri”.

Tömeges tesztelést sürgetett, hogy a teljes bezárkózást el lehessen kerülni. Emlékeztetett arra, népszavazást kezdeményeztek az ingyenes tesztelés érdekében. Beszélt arról is, hogy a kormánypártok ürügyül használhatják a járványt arra, hogy a határzár és a többi korlátozás miatt tönkrement vállalatokat felvásárolják. Ez pedig rablógyilkosság – fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint úgy látszik, a politikai paranoiának is vannak szintjei. Úgy értékelte, hogy a képviselő megnyitná a határokat, nyitva hagyná a szórakozóhelyeket és népbutításnak tartja a nemzeti konzultációt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A kormány szerint a nemzeti konzultáció része a demokráciának.

Magyarországon mindenkinek ingyenes a tesztelést, aki a koronavírus tüneteit mutatja, vagy szoros kontaktja egy fertőzöttnek, mondta. Szerinte más országok tesztelési protokollja is hasonló. Fontos a tesztelés, de azzal önmagában nem lehet lassítani a tesztelést, amellett nagyon sok intézkedésre van szükség. Rámutatott arra, hogy a 11 milliós Belgiumban 10 ezer felett van a halottak száma.

MSZP: Védjük meg a kismamákat! 

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) Veres András győri megyéspüspök lombikprogrammal kapcsolatos nyilatkozatára utalva megköszönte Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszternek, hogy gyorsan reagált, és megvédte az érintett családokat és gyerekeket. Hangsúlyozta: minden eszközzel azon kell dolgozni, hogy a lehető legtöbb támogatást kapják meg a meddő párok, és nem szabad megbántani sem őket, sem azokat a gyermeket, akik lombikprogrammal születtek.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kiemelte: a járvány időszakában fokozottan kell védeni a kismamákat és a születendő gyerekeket, ezért határozati javaslatban kezdeményezi az MSZP, hogy a kismamáknak legyen lehetőségük az otthoni munkavégzésre, de ha ez nem lehetséges, akkor ne táppénzt, hanem 100 százalékos távolléti díjat kapjanak.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára azt mondta: az egészségügyet sikerült felkészíteni a járvány második hullámára, így mindenki, a kismamák is számíthatnak arra, hogy meg tudják őket védeni a vírustól.

Kiemelte: ma Magyarországon minden vágyott és felelősséggel vállalt gyermek megszületését támogatja a kormány, amely a korábbi baloldali kormányokhoz képest megduplázta a lombikprogramok forrását és megnövelte az állami fenntartású meddőségi intézmények számát.

A kormány támogatására a jövőben is számíthatnak a meddőséggel küzdő párok – tette hozzá.

Jobbik: Kártalanítsák a halászokat!

Magyar Zoltán (Jobbik) a megélhetését elvesztő mintegy 170 halászcsalád érdekében emelt szót. Mint mondta: a halászok az Országgyűlés döntése miatt kerültek súlyos helyzetbe, megszűnt a munkájuk, és az ígérettel ellentétben nem kaptak kártalanítást és munkát sem.

Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: jelenleg tárgyalásban vannak halászokkal arról, hogyan tudnának részt venni a folyóvizekben elszaporodott invazív fajok kiszűrésében.

Felidézte: a horgászatról és a halászatról szóló törvény elfogadása után felajánlották a halászoknak, hogy horgászegyesületekben végezzenek aktív tevékenységet, azonban az egyesületek nemigen foglalkoztatták a halászokat, mert tudták, hogy egy részük korábban „tilosban dolgozott”, méreten aluli halakkal kereskedett.

KDNP: Értékek helyett érdekek, igazság helyett kettős mérce van a baloldalon

Soltész Miklós (KDNP) az október 11-i, szerencsi időközi választás tanulságairól szólva úgy értékelt: értékek helyett érdekek, igazság helyett kettős mérce van a baloldalon. Felidézve, hogy korábban milyen elítélő nyilatkozatokat tettek egymásról a most összefogásban induló pártok, úgy fogalmazott: akik egymás gyalázták, azok most „összeborultak”.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A Jobbiknak nem számít mit tett Gyurcsány, a baloldalnak pedig nem számít, hogy a Jobbik egyik képviselője a zsidókat listázta volna a parlamentben – jegyezte meg.

Úgy fogalmazott: „semmi sem számít a baloldalon, csak a pénz és a hatalom, mindegy, hogy honnan és kitől jön”.

Jöhet Sorostól, áramlopásból, a korábbi budapesti városvezetés megtakarított pénzéből vagy a négyes metró korrupciós ügyéből – tette hozzá.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint az látszik az időközi választások eredményéből, hogy a baloldal olyan politikai szövetségbe tömörült, amely elvek nélküli és csak a hatalom, mint cél tartja össze. Hangsúlyozta: a baloldali ellenzéki pártoknak nem okozott gondot egy antiszemita, rasszista, kisembereket megkárosító jelöltet támogatni, és a Jobbiknak sem okozott gondot, hogy olyan erők mellé álljanak, amelyek ellen létrejöttek.

Kijelentette: a baloldalnak nem szabad elfelejtenie, hogy a hatalom nem cél, hanem eszköz az emberek szolgálatában.

Fidesz: Amíg a Fidesz-KDNP van többségben, a családok támogatása a legfontosabb cél marad

Böröcz László (Fidesz) arról beszélt: amíg a Fidesz-KDNP adja a parlamenti többséget, addig a családok támogatása a legfontosabb cél marad. Hangsúlyozta: míg a baloldal az alanyi jogon járó juttatásokat emelné meg, addig kormány szerint a megoldást nemcsak a konkrét anyagi támogatás jelenti, hanem a családok megbecsülése, erőfeszítéseik elismerése úgy, hogy az motiválja őket és munkára is az ösztönözzön.

Böröcz László fideszes képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kiemelte: ezt szolgálja az otthonteremtési program, a legutóbb bejelentett otthonfelújítási támogatás, az 5 százalékos lakásáfa, valamint a hitelmoratórium meghosszabbítása a gyermekeket nevelő családok számára is. Emellett – folytatta – többek között családi adókezdemény, gyerekek után járó szabadság, nagyszülői gyed, diplomás gyed, autóvásárlási támogatás, illetve ingyenes nyelvvizsga is segíti a családokat.

Zsigó Róbert államtitkár erre reagálva hangsúlyozta: a kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni, ezért 2,5-szeresére emelték 2010 óta a családok támogatását célzó forrásokat.

Úgy értékelt: a baloldali kormányoknak mindig a megszorítások jutottak eszébe, ha válság volt, ezzel szemben a polgári kormány a mostani válsághelyzetben sem hagyja magára a magyar embereket és családokat, és minden idők legnagyobb otthonteremtési programját valósítja meg.

Nincs bocsánat, nincs feltételes

Kizárta a feltételes szabadságra bocsátást a legsúlyosabb bűncselekményeknél kedden az Országgyűlés, amely 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot.

Nemzetközi szerződés kihirdetése Az Országgyűlés 164 igen szavazattal, egyhangúlag kihirdette az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint a Marokkó közötti társulást létrehozó Euro-Mediterrán megállapodást és az ahhoz csatolt két jegyzőkönyvet. A parlament kizárta a feltételes szabadságra bocsátást a legsúlyosabb bűncselekményeknél

Az Országgyűlés a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztések esetében kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.

A képviselők 165 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről.

Az elfogadott változtatások alapján a bíróság a feltételes szabadságvesztés alól nem kizárt esetekben – például a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos erőszakos bűncselekményeknél – is csak kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés után engedheti meg a feltételes szabadságra bocsátást.

Meghosszabbították a törlesztési moratóriumot

Az Országgyűlés 2021. június 30-ig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratóriumot egyes kiemelt társadalmi csoportoknak és pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknak.

A képviselők 166 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.

A szabályozás célja, hogy a nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő szülőknek, az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak a jövő év első felében továbbra se kelljen eleget tenniük a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségüknek.

Orbán Balázs: bővítik a falu- és tanyagondnoki rendszert

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a falu- és tanyagondnoki rendszert érinti a törvénymódosítási javaslat, a kormány ugyanis elkötelezett a vidék fejlesztésében, ez ölt testet a Magyar falu programban is.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az előterjesztés alapján bővítik a falu- és tanyagondnoki rendszert – mint az érintett területek szociális ellátórendszerének alapját –, ugyanis 2021. január 1-jétől – a mostani 800 helyett – már az ezernél kevesebb lakosú településeken is elérhető lesz ez a szolgáltatás. Így több mint 200 településen nyílhat meg a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételének lehetősége, javítva ezzel az életminőséget – ismertette.

Arról is beszélt az államtitkár, hogy 2021-ben a szolgálat biztosítása érdekében legfeljebb 958 millió forint többletforrás, valamint gépjárművek beszerzésére legfeljebb 3,2 milliárd forint biztosítása szükséges.

A javaslat értelmében a falu- és tanyagondnoki képzések szervezése átkerül a megyei önkormányzatok feladatkörébe - közölte Orbán Balázs.

Fidesz: a gépkocsibeszerzés elengedhetetlen a falu- és tanyagondnoki munkához

Kovács Sándor (Fidesz) kifejtette: az élethez kell igazítani a falu- és tanyagondnoki hálózatra vonatkozó szabályozást, ez történik a mostani törvényjavaslattal.

A szakmai képzésen túl a gépkocsibeszerzés „az egyik alfája és ómegája” a falu- és tanyagondnoki rendszernek – mondta, üdvözölve az erre vonatkozó bejelentést, majd hozzátette, hogy az életminőség-javításhoz is szükség van a jogszabály-módosításra.

A vidéki ember ugyanolyan állampolgár, mint mások - hangoztatta a fideszes vezérszónok.

Jobbik: további bérfejlesztés kell a falu- és tanyagondnokoknak, és bővíteni kell a létszámukat

Steinmetz Ádám (Jobbik) több ponton előremutatónak nevezte a javaslatot, jelezve ugyanakkor, hogy számos kérdést is felvet az indítvány.

Steinmetz Ádám, a Jobbik vezérszónoka (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hangsúlyozta a további bérfejlesztés szükségességét az ágazatban, mert az alacsony fizetések miatt magas a pályaelhagyók aránya.

Eddig közel 1600 faluba és tanyakörzetbe jutott el a kapcsolati és információs lehetőség a falu- és tanyagondnokok munkájával – emelte ki.

Aggályként felvetette, hogy noha a törvénymódosítással több település kapcsolódhat be a rendszerbe, ám a gondnokok többsége már most is túlterhelt, ezért azt javasolta: a 800–1000 lakos közötti településeken legalább két falugondnok dolgozzon.

Steinmetz Ádám választ várt továbbá arra, hogy a falu- és tanyagondnoki képzést miért utalják a megyei önkormányzatokhoz.

KDNP: a kormány elkötelezett, hogy javítsa a kistelepüléseken élők életminőségét

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a kormány elkötelezett, hogy javítsa a kistelepüléseken élők életminőségét, a cél a falvak népességcsökkenésének megállítása, ehhez pedig az kell, hogy a vidéken élőknek is hozzájuthassanak azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a városiaknak rendelkezésre állnak.

Nacsa Lőrinc, a KDNP parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Ezért is indult el a Magyar falu program, amelynek része például a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése, a falusi egészségügyi fejlesztési program – közölte.

Hozzátette: nem volt ez mindig így, 2010 előtt a baloldali kormány a kistelepüléseken iskolákat, háziorvosi rendelőket, vasútvonalakat zárt be.

MSZP: régi jó gyakorlat a falugondnokság

Korózs Lajos (MSZP) kiemelte: egy régi jó gyakorlat alkalmazása a falugondnokság. Támogatja, hogy bővüljön a falugondnoki rendszer, de azt nem érti, a képzést miért veszik ki azok kezéből, akik évtizedek óta professzionálisan végzik ezt a tevékenységet.

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Hangsúlyozta: a falugondnok a falu lelke, gyakran az egyetlen kapocs az emberek között, fontos közösségszervező.

A képzésükkel foglalkozók pedig felkészült emberek, akik jól ismerik ezt a tevékenységet, ami azért is fontos, mert nagy a fluktuáció, ilyen kevés pénzért nem sokan vállalják ezt a munkát hosszú távon – vélekedett. Hozzáfűzte: van olyan település, ahol legalább két falugondnokra is szükség lenne.

Felidézte: végigkísérte e szolgáltatás létrejöttét, bekerülését a szociális törvény hatálya alá és a képzések kialakítását.

Annak idején tervezték, hogy a határokon túlra is kiterjesztik ezt a szolgáltatást, és Erdélyben is meghonosítják – tette hozzá Korózs Lajos.

DK: A kormány egyedül hagyta a vidéken élőket

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy azt lehetne gondolni, a kormány valóban a vidékért van, de a vidéken élők azt érzik, hogy egyedül hagyták őket.

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A vidék csak a jelszavak szintjén fontos a kormánynak; agonizál, mert lassú halálra ítélték – fogalmazott.

Megjegyezte: a vidékre a szűkülő szolgáltatások, a rosszabb lehetőségek jellemzők, és a falvak gyakran alvó településekké válnak.

Közölte: nagy tisztelet jár mindenkinek, aki a vidék minden gondját és egy kis közösség életét a vállára veszi, köszönet jár a falugondnokoknak, hogy ilyen kis juttatásért is elvégzik a feladatukat.

Egyetértenek a falugondnoki rendszer bővítésével, de ez nem tudja pótolni az állami gondoskodást, átfogó vidékfejlesztésre lenne szükség – vélekedett.

LMP: Egyre nagyobb szükség van a falugondnokokra

Hohn Krisztina (LMP) hangsúlyozta: minden javaslatot szívesen lát, amely a vidéknek ad lehetőségeket, és a falugondnokság fontos kérdés, a falvaknak nagy szükségük van rájuk.

Hohn Krisztina, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Fontos lenne elgondolkodni a falugondnokok béremelésén, anyagilag el kellene ismerni a munkájukat, mert nagyon nehéz embereket találni erre a pozícióra – mondta. Hozzátette: a béremelés azért is fontos, mert gyakran nem nyolcórás munkáról van szó.

Megjegyezte: egyetért azzal, hogy van, ahol két falugondokra is szükség lenne.

Független: Bővíteni kellene a szolgáltatásokat

Varga-Damm Andrea (független) azt szorgalmazta, hogy a falugondnokokat azon a területen képezzék, ahol később dolgozni fognak. Szólt arról is, hogy rendkívül alulfizetettek a falugondnokok.

Varga-Damm Andrea független képviselő (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Helyesnek tartja, hogy 800 helyett már az ezernél kevesebb lakosú településeken is elérhető lesz ez a szolgáltatás, de szerinte arról is beszélni kellene, milyen további jóléti szolgáltatásokat kellene a falvakban biztosítani.

Bírálta azt, hogy korábbi frakciótársa, Jakab Péter (Jobbik) hétfőn egy zsák krumplit vitt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Véleménye szerint az emberek nagy része nem szereti a botrányt, és ha 2022 áprilisáig ez lesz a parlamentben az ellenzéki stílus és magatartás, akkor a társadalom nem fog az ellenzékben bízni. A kistelepülésen élőket azzal tudják a leginkább szolgálni, ha azzal foglalkoznak, ami nekik fontos, és ebben a performansz, a cirkusz és a magamutogatás nem segít – hangoztatta.

LMP: Előremutató a törvényjavaslat

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint rengeteg kritikával lehet illetni a 2010 előtti kormányok vidékpolitikáját, de sok tekintetben ugyanazt a politikát folytatja a mostani kabinet is, példaként a vasúti mellékvonalak bezárását említette.

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka, frakcióvezetője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Jelezte, előre mutatónak tartják a falugondnoki rendszerrel kapcsolatos törvénymódosítást, támogatni fogják azt.

Kitért arra, hogy idén „brutális” megszorításokkal szembesültek az önkormányzatok. Azt firtatta, hogy felülvizsgálják-e a gépjárműadóval kapcsolatos döntést, mert annak elvonása kigazdálkodhatatlan a településeknek.

Szerinte a miniszterelnök alapvető tárgyi tévedésben van, nem tudja, hogy a belterületi lakások 95 százalékában van csak ivóvízellátás. Azt mondta, romlik az utak állapota, kevés utat újítanak fel.

Államtitkár: Ebben a ciklusban legalább 600 milliárd forint lesz a Magyar falu programra

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában elmondta, a rendszerváltás után 28 évnek kellett eltelnie, hogy stratégiát alkossanak a falvakkal kapcsolatban.  2019-ben 150 milliárd forinttal indult a Magyar falu program, amelynek támogatása idén 217 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig 250 milliárd forint lesz erre a célra – részletezte.

Közölte: a koronavírus-járvány ellenére sikerült a forrásokat bővíteni, így nagyjából 600 milliárd forint van ebben a ciklusban, magyar költségvetési forrásból az ötezer fő alatti települések támogatására.

Vitatta, hogy megszorítások sújtják az önkormányzatokat. Hozzátette: a kormány 2010 óta 1300 milliárd adósságot vállalt át tőlük, a költségvetési támogatásuk is folyamatosan nő, saját bevételeik között az iparűzési adó pedig az elmúlt tíz évben a kétszeresére emelkedett.

Hozzátette: a koronavírus-járvány miatt a kormány már nem engedi át az önkormányzatoknak a gépjárműadót, amely eddig is központi bevétel volt.

Ez az összeg a települési bevételeknek 1-2 százalékát jelenti – mondta. Közölte, a Belügyminisztériumban vannak arra források, hogy segítsék azokat a településeket, amelyeknek gondot okoz ennek az összegnek a kiesése.

Az útfejlesztést kulcsfontosságúnak és megfelelő üteműnek nevezte. Szerinte nem is a pénzügyi erőforrások jelentenek gondot, hanem a megfelelő géppark hiánya, ezért kapott támogatást a Magyar Közút eszközbeszerzésre.

Államtitkár: Számos pozitív változást hoz a vállalkozásoknak az adótörvények módosítása

Izer Norbert elmondta: a javaslat illeszkedik a kormány adóadminisztrációt csökkentő politikájába, valamint uniós jogharmonizációt és a gyakorlati tapasztalatok alapján szükségessé vált módosításokat is tartalmaz.

Közölte: az előterjesztés számos pozitív változást hoz a vállalkozások számára, így például azt, hogy jövő évtől az adóhatóság készíti el az áfabevallások tervezetét. Ez nemcsak a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti, hanem ösztönzi az informatikai fejlesztéseket és az automatizálást is – tette hozzá.

Ismertette: a javaslat szerint a kisvállalati adó (kiva) egyre több vállalkozás számára válik elérhetővé, mert emelik a belépési és bentmaradási értékhatárokat, 1-ről 3 milliárdra, illetve 3-ról 6 milliárdra.

Emellett – folytatta – a fejlesztési tartalékmentesség még nagyobb mértékben lesz majd igénybe vehető a módosítás alapján, mert eltörlik az ehhez kapcsolódó 10 milliárdos korlátot, így a nyereség pozitív összege teljesen félretehető lesz majd beruházási célból.

A helyi adótörvényeket érintő módosítások közül kiemelte, hogy a több telephellyel rendelkező vállalkozások számára lehetőséget adnak olyan bevallási nyomtatvány használatára, amely jelentősen csökkenti a számszaki, logikai hibák elkövetésének esélyét.

Ez a Pénzügyminisztérium honlapján lesz elérhető – tette hozzá az államtitkár. Jelezte, hogy az iparűzési adóbevallás az adóhatóságon keresztül lesz eljuttatható az önkormányzati adóhatóság részére.

Hangsúlyozta, hogy ez utóbbi változtatás miatt nem sérül az önkormányzatok adómegállapító joga, továbbra is dönthetnek az iparűzési adó bevezetéséről, annak mértékéről, a kedvezményekről, és továbbra is az önkormányzati adóhatóság feladata lesz a bevallások fogadása, az adó beszedése, ellenőrzése.

Az államtitkár felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a módosítások értelmében a gépjárműadó-ügyeket jövőre már az állami adóhatóság intézi, ami szerinte méltányos feladatátcsoportosítás, tekintettel arra, hogy a 2021-ben már a központi költségvetésbe folyik be a gépjárműadóból származó bevétel.

Kitért arra is: a helyi adózás adminisztrációs terheit nagyban csökkenti az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszüntetése, ami elsősorban az építőipart érinti kedvezően.

Izer Norbert bejelentette: az illetéktörvény módosításával a személyi- és gépjárműokmányok, illetve az adó- és értékbizonyítványok kivételével megszűnik az eljárási illetékfizetési kötelezettség az első fokú közigazgatási eljárások döntő többsége esetén. Ez mintegy 5 milliárd forintot hagy az érintetteknél, és csökkenti az ügyfelek és a hatóságok adminisztrációs terheit – tette hozzá.

Kitért arra is: a turizmusfejlesztési hozzájárulást jövőre azoknak a köztes értékesítőknek – pl. utazási irodák – sem kell megfizetni, amelyek közvetített szolgáltatásként nyújtják az 5 százalékos áfakörbe tartozó vendéglátó- vagy szálláshely-szolgáltatást.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a javaslat szerint a járványügyi szűrővizsgálat adómentes juttatás lesz a vizsgálat időpontjától függetlenül és az adómentesség nem csak a koronavírussal összefüggésben, hanem bármilyen jövőbeli járványhelyzetben alkalmazható lesz.

Az uniós jogharmonizációra rátérve az államtitkár kiemelte az e-kereskedelemre vonatkozó szabályok modernizálását, amelynek értelmében uniós szinten eltörlik a 22 eurót nem meghaladó importküldemények áfamentességét. Izer Norbert a jövedéki törvény módosítását szintén uniós jogharmonizációval indokolta.

Közölte: az uniós adóminimum elérése érdekében 2021. április 1-ig két lépcsőben emelkedik valamennyi dohánytermék jövedéki adómértéke, így megszűnhet ez ügyben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás. Megjegyezte: „a pálinkaszabadságharc győzelmével” ismét adómentessé válik a házi és bérfőzdei pálinkafőzés.

Az államtitkár elmondta azt is: a jövőben a személyi jövedelemadó alapot csökkentő kedvezményt vehetnek igénybe a súlyos fogyatékosággal élők, valamint adómentesek lesznek azok az ajándékok és pénzbeli juttatások, amelyeket a hősi halottak, és a szolgálatteljesítéssel összefüggésben elhunyt honvédek és rendvédelemben foglalkoztatottak árvái és özvegyei kapnak.

Izer Norbert közölte: a javaslat pontosítja az adózók képviseletének szabályait, egyszerűsítéseket vezet be a számviteli törvény módosításával, módosítja a könyvvizsgálói törvényt az elektronikus eljárások területén.

Fidesz: A magyar emberek érdekét szolgálja a javaslat

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat fontos és előremutató módosításokat tartalmaz, amelyek a magyar emberek érdekeit szolgálják.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A Fidesz nevében támogatta az előterjesztést, és a módosítások közül kiemelte az áfabevallásra vonatkozó szabályok változását. Mint mondta: 2021 második felétől az adóhatóság a hozzá beérkező online pénztárgép- és számlázási adatok alapján elkészíti az áfabevallás tervezetét, tovább csökkentve a vállalkozások adminisztratív terheit.

Ez érdemi segítség a kisvállalkozások számára és ösztönzi az informatikai fejlesztéseket is – tette hozzá. Fontosnak nevezte a járványügyi szűrővizsgálatok személyi jövedelemadó mentességét is, valamint azt, hogy egységesítik a rekreációs keretösszeget a béren kívüli juttatásokban.

Jobbik: A kormány hallja meg a vállalkozók hangját!

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett az Adótanácsadók Egyesületével az adóhatóság által elkészítendő áfabevallásokkal kapcsolatban, ez ugyanis a szakértők szerint dupla vagy tripla munkát fog okozni a könyvelőknek.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) kapcsolatban arra szólította fel a kormányt: hallja meg a vállalkozók hangját, és emelje meg a 3 millió forintos értékhatárt, mert enélkül ismét a szürke- és a feketegazdaságba kényszerítik a kisadózókat.

Felháborítónak nevezte a gépjárműadó teljes elvonását az önkormányzatoktól. Hozzátette: a kormányoldal korábbi ígéretével szemben nem átmeneti lesz ez az intézkedés, hiszen a teljes adminisztráció átkerül az adóhatósághoz.

A házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentességével kapcsolatban felvetette: Magyarországon az alkoholizmus az egyik népbetegség, ezért kérdéses, hogy jó-e ez az intézkedés az össztársadalom számára.

A jobbikos képviselő a módosítások közül pozitívnak értékelte ugyanakkor a rekreációs keret egységesítését, a járványügyi szűrűvizsgálatok adómentességét, és a kiva értékhatár-emelését is.

KDNP: Az egyszerűsítés, a tehercsökkentés irányába mutat a javaslat

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: klasszikus salátatörvényről van szó, amely egyszerre több témát ölel fel, az egyszerűsítés, az adócsökkentés, az adminisztrációs terhek csökkentése irányába mutat. Ez összhangban áll a versenyképesség növelésével – hangsúlyozta.

A tervezett intézkedések közül kiemelte, hogy 2021 második felétől - az online pénztárgépek adatai alapján – az adóhatóság készítené el a vállalkozásoknak az áfabevallást. Ez a gazdaság fehérítéséhez és a vállalkozások digitalizációjához is hozzájárul – mutatott rá.

A kisvállalati adó (kiva) alkalmazási lehetőségét is bővítik, a mostani 1 milliárdról 3 milliárd forintos bevételi értékhatárig terjesztik ki – ismertette a kereszténydemokrata politikus.

A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy 2021-től ténylegesen adómentessé válik a pálinkafőzés, ami „magyar győzelem” – mondta Nacsa Lőrinc.
Közölte végül: a dohányzás visszaszorítása érdekében a dohánytermékek jövedéki adója is nő két lépcsőben.

MSZP: Az adórendszernek igazságosnak és arányosnak kellene lennie

Szakács László (MSZP) azt mondta, az MSZP szerint az adórendszernek igazságosnak és arányosnak kellene lennie, differenciálni kellene benne, ebben azonban nem közeledik egymáshoz a kormány és az ellenzék világképe.

Szakács László, az MSZP vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Kifogásolta továbbá, hogy a kirívóan magas keresetűek nem fizetnek „luxusadót”. Az önkormányzatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, a kabinet viszi tőlük „az egész iparűzési adót”, amelyet ezentúl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vet majd ki és szed be.

Szakács László az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését is szorgalmazta. Ha a pálinka jövedéki adója lehet nulla százalék, akkor a kenyér áfája miért nem lehet nulla? – vetette fel. Azt is kérdezte, hogy mikor foglalják törvénybe a lakásáfa 5 százalékra csökkentését.

DK: A kormány tárgyalásképtelen

Varju László (DK) szerint a kormány tárgyalásképtelen, csak a saját javaslata érdekli, a módosítási indítványokkal nem foglalkozik. Felháborítónak nevezte, hogy a parlamenti működés keretéből „kivonják” a költségvetés vitáját és a költségvetést érintő módosításokat.

A törvényjavaslat tartalmaz elfogadható technikai változtatásokat – közölte, hozzátéve ugyanakkor, hogy a szabályozásban nyitva hagyják azokat a kapukat, amelyekkel élhetnek az online bevallást mellőzők, például a kaszinóbevételek esetében.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) érintő módosítást Varju László úgy kommentálta: a kormány néhány éve arra biztatta a vállalkozókat, legyenek katások, most viszont ahelyett, hogy segítene a járványhelyzet miatt, sújtja őket.

LMP: A kabinet elvonja az önkormányzati adóbevételeket

Csárdi Antal (LMP) kifogásolta, hogy a kabinet apránként elvonja az önkormányzatoktól az adóbevételeiket. Kijelentette: a gépjárműadó-bevétel például végleg elveszett az önkormányzatoknak, pedig a kormány csak ideiglenes intézkedésnek nevezte.

A dohánytermékek nagyobb adóztatásával és a pálinka adómentességével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: egyrészt a kormány az egészségvédő szerepében „tetszeleg” a dohánytermékadó-emeléssel, másrészt viszont adómentessé teszi – bizonyos mennyiségig – az otthoni, illetve a bérpálinkafőzést. Nem az lenne a helyes irány, ha inkább az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék? – kérdezte.

Független: Sok kisvállalkozónak inkább bejelentett alkalmazottnak kellene lenni

Varga-Damm Andrea (független) arról beszélt, hogy az elmúlt időben heves vita alakult ki amiatt, hogy a kormány a kisvállalkozói adózást szigorítani kívánja. Bár megérti az ellenzéki ellenállást, érti a kormány álláspontját is – mondta.

Varga-Damm Andrea, független képviselő (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Közölte: évekkel ezelőtt a cégek rákényszerítették az alkalmazottaikat, hogy vállalkozzanak, és ennek minden terhét az emberekre rótták. A kisvállalkozói adó hasonló folyamatot indított el, komoly nagyvállalatok ezzel úszták meg, hogy munkaviszonyban tartsanak embereket, kiszolgáltatva őket a piac törvényeinek – tette hozzá.

Úgy vélte, el kellene érni, hogy a jellemzően egy munkáltatónak dolgozó kisvállalkozók inkább bejelentett alkalmazottak legyenek. A képviselő kitért rá: az idegenvezetők nehéz helyzetbe kerültek a járvány miatt, de nem kaptak jövedelempótló támogatást, mert ők is kisadózói státusban vannak, bár ezt kényszerből választották. Sok más csoport van hasonló helyzetben – mondta.

Megjegyezte: nem jó, hogy központosították a gépjárműadót, az önkormányzatoknál kellett volna hagyni.

Képviselői felszólalások

Hajdu László (DK) kiemelte: a gépjárműadó elvonását ideiglenes intézkedésnek tekintették, de ez a módosítás egyértelműen azt üzeni a településeknek, hogy ezt véglegesen elveszítették. Így elvesztették azt a forrást, amelyet a közlekedéssel kapcsolatos infrastruktúrára tudtak fordítani, például útjavításra – magyarázta.

Bencsik János (független) szerint bár az elmúlt tíz évben sok adónem megszűnt vagy kedvezőbbé vált, a mostani magyar átlagjövedelmi viszonyokhoz képest az adók és járulékok még mindig túl magasak.

Azt mondta: nem érti, miért kell szétverni jól működő struktúrákat, miért vonnak el az önkormányzatoktól bevételeket, vagy a kisadózó vállalkozók kedvezményeit miért szigorítják. Az embereket érdekeltté kell tenni, hogy ne trükközzenek, hanem befizessék az adót – vélte.

Keresztes László Lóránt (LMP) kijelentette: hazugság volt, amikor a kormány azt állította, hogy a gépjárműadó elvonása a településektől ideiglenes intézkedés.

Valóban mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, de inkább arra lenne szükség, hogy az értelmetlen nagyberuházásokat leállítsák – mondta. Hozzátette: indokolatlan ez a megszorítás, amely rendkívül nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat.

Font Sándor (Fidesz) kijelentette: a magánfőzésben, adómentesen előállítható pálinka nem jelenhet meg kereskedelmi forgalomban, az a legsúlyosabb jövedéki visszaélés lenne. Nem mosható össze az otthon főzött, a bérfőzött és a kereskedelmi forgalomba szánt pálinka – fejtette ki. Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Pénzügyminisztérium: Hároméves egyeztetés előzte meg az adminisztráció csökkentését

Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: az adótanácsadók egyesületével majd három évig egyeztettek az adóadminisztráció csökkentéséről. Azzal akár több százmilliárd forintos költségtől is mentesülhetnek a cégek – mondta.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az adólevonási jog beállítása minden adózó saját döntésén múlik – tette hozzá –, ennél egyszerűbb módja szerinte nem lesz az adóbevallások készítésének.

A kata módosítása kapcsán hozzátette: most technikai módosítást tesznek azon, az érdemi változtatás tavasszal megtörtént, így van idejük felkészülni az érintetteknek. A tavaszi változtatást is többéves elemzés előzte meg – jegyezte meg.

A katásoknak mintegy háromnegyedét, csaknem 340 ezer embert nem érintik a tavaszi változások, túlnyomó többségük nem állított ki 3 millió forintnál nagyobb számlát egyetlen partner felé. A lehetőséggel csak azok tudtak élni, akik munkaviszonyt lepleztek, vagy ahhoz nagyon hasonló jogviszonyokat.

A tavaszi módosítás legnagyobb előnyének nevezte, hogy a néhány tízezer érintettet is közvetetten érinti, hiszen a megbízót terheli. Felmerült persze, hogy azt a megbízó áthárítja – jegyezte meg, és feltette a kérdést: ha ez történik, nem lehetséges-e, hogy éveken át a foglalkoztató járt jól ezzel az adórendszerrel.

Elvitathatatlan, hogy a kormány szisztematikusan csökkentette a munkaadói terheket – hangsúlyozta, és szerinte jövő januártól sem lesz drasztikus adóemelés, csupán egy kifejezetten fair adórendszer felé tett lépés a kata-változás – fogalmazott.

A gépjárműadóval kapcsolatban közölte: az nem egy helyi, hanem egy központi adóbevétel. Ennek volt a sajátossága, hogy a helyi adóhatóság segítette beszedni, ezért a 40 százalékát megtarthatta. Mivel a jövőben teljes egészében a központnál marad, indokolatlan a beszedés terhét az önkormányzatoknál hagyni.

Az iparűzési adó kapcsán semmilyen változás nem történik, azt eddig is be lehetett vallani az adóhatóságon keresztül. A jövőben kizárólag így lehet majd, így egységes, digitalizált módra állnak át, minden más változatlan. Nem történik adóközpontosítás – szögezte le.

Történtek célzott áfacsökkentések – mutatott rá –, erre azonban csak kifejezetten célzott intézkedésként lehet tekinteni, hiszen az árakat nem az áfa, hanem a kereslet és a kínálat viszonya alakítja.

A pálinka esetében magas minőségű italról van szó, amelynek az előállítási költsége rendkívül nagy, így az áfamentesség nem fogja növelni a fogyasztást.

Szólt arról is, hogy az elmúlt években az adómorál olyan szinten javult, mind a korábbi évtizedekben soha. Míg tíz éve az áfának mintegy negyedét nem tudta beszedni az állam, ez az arány most 6,6 százalékos. „Az önkéntes jogkövetés bődületes adóbevétel-növekedést eredményezett” – hangsúlyozta.

Expozé

Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat a kulcsfontosságú informatikai szakrendszerek és elektronikus nyilvántartások felülvizsgálatát és megújítását célozza.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Soós Lajos)

A változásoknak köszönhetően a háttérfolyamatok gyorsabbak lesznek, és a magyar állampolgárok életét megkönnyítik, több esetben megszüntetik a személyes ügyintézést, ami különösen fontos most, a járványhelyzet idején – mutatott rá. Kiemelte, hogy 24 törvény módosítását tartalmazza a parlament előtt fekvő indítvány.

Kitért a változtatások közül a személyazonosító igazolványok részleges megújítására. Az uniós polgárok személyazonosító igazolványait illetően 2021. augusztusától egységes szabályozást vezetnek be, amire azért van szükség, mert az Európai Unió valamennyi polgárát felruházza a szabad mozgás jogával – mutatott rá.

Kontrát Károly elmondta: a személyazonosító igazolványon lévő chipnek a jövőben tartalmaznia kell a birtokosa arcképén kívül az ujjnyomatát is. Ez alól csak a hat év alatti gyermekek mentesülnek – jelezte.

Megszűnnek a határozatlan időre kiadott személyazonosító okmányok is, az uniós szabályozás szerint ezeket hat évre lehet kiállítani, ami alól csak a 70 év felettiek mentesülnek, ők tíz évre kérhetik.

A vezetői engedély- és a járműnyilvántartás szakrendszere is teljes körű informatikai megújításon esik át, cél a nyilvántartott adatok közhitelességének, pontosságának javítása, az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentése – ismertette. Számos közlekedési igazgatási ügy elektronikus úton való indítására nyílik lehetőség – tette hozzá.

Származásellenőrzési nyilvántartást alakítanak ki, ami tartalmazza a külföldről belföldi forgalomba helyezés céljából behozott használt gépjárművek főbb adatait – jelezte.

A járműtulajdonosok nem lesznek kötelesek a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás igazolására ellenőrzéskor, ezt az elektronikus rendszeren keresztül el lehet érni.

Újdonság, hogy ügyintézési terminálokat, kioszkokat alakítanak ki, ahol gyorsan és egyszerűen lehet majd az ügyeket intézni. Ez átmenetet jelent az elektronikus és személyes ügyintézés között – közölte. Kitért arra is, hogy megteremtik a lehetőséget a polgárok elektronikus elérésére a KSH számára is.

A törvényjavaslattal eleget tesznek az Alkotmánybíróság határozatának is, és biztosítják, hogy a tárgyaláson kihirdetett határozatokat három munkanapon belül írásba foglalják, illetve ezeket megismerhetővé teszik. Vezérszónokok

Fidesz: Igen a javaslatra

Héjj Dávid, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a módosítások nemcsak a háttérfolyamatok gyorsulását eredményezik, hanem az állampolgárok számára is egyértelmű, érzékelhető változásokat hoznak.

Kitért arra, hogy vélhetően valamennyi állampolgár üdvözli a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó változtatásokat, azaz az ügyfélnek nem lesz szüksége igazolni a biztosítás meglétét, az informatikai rendszerek ezt megteszik helyette. A járműnyilvántartás fogalmát is pontosítják – közölte.

Előremutató elképzelés a kioszk terminálok elhelyezése – állapította meg. Kiemelte a kormánypárti politikus azt a passzust is, miszerint a KSH a polgárok nyilvántartott egyes elérhetőségi adatait megkaphatja, lehetővé téve az elektronikus úton történő kapcsolatfelvételt. Pontosításra szorul továbbá az anyakönyvi eljárásról szóló törvény is – jelezte a képviselő.

A Fidesz támogatja a javaslatot – közölte.

Jobbik: Több pozitív változást tartalmaz a törvény

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint több pozitív változást is hoz a javaslat, ezek között említette a személyi igazolványt érintő módosításokat. Üdvözlendőnek tartotta, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás szelvényét nem kell magunknál hordani ezentúl. Az ügyintézési terminálok bevezetése is előrelépés, bár a társadalmi elidegenedés is felgyorsulhat ezáltal – állapította meg.

Gyüre Csaba, az Országgyűlés jegyzője, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A KSH-nak is könnyebb lesz a feladata, ha a polgárokat elérhetik elektronikusan, ez a precízebb válaszadás szempontjából is fontos lehet – mondta az ellenzéki képviselő. A külföldi befektetések átvilágítása jogharmonizációs kötelezettség, erre szükség van – fűzte hozzá.

Az ugyanakkor kérdéses, hogy a szükséges háttér a változtatásokhoz rendelkezésre áll-e – jegyezte meg Gyüre Csaba. Kitért arra is: az adatok tömege jelenik meg az államnál, illetve a rendszerek kezelőinél, addig nincs is ezzel baj, amíg nem lesz ezzel visszaélés. Ennek lehetősége a tömeges adatkezelésnél azonban mindig megvan – mutatott rá.

KDNP: Fontos a folyamatos felülvizsgálat

Az állami elektronikus nyilvántartások rendszeres felülvizsgálatának, megújításának fontosságát emelte ki Nacsa Lőrinc (KDNP), hangsúlyozva, hogy a 21. században a digitalizáció eszközeivel is meg kell könnyíteni az emberek életét.

Megemlítette: a módosítások révén nemcsak a háttérfolyamatok gyorsulnak, hanem az állampolgárok számára is könnyebbé teszik az ügyintézést, ezért képviselőcsoportja támogatja az előterjesztést.

MSZP: Nem orvosolták a korábbi aggályokat

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: nem kétséges, hogy támogatandó az elektronikus ügyintézés elterjesztése, ám frakciója legfeljebb tartózkodni tud a törvénycsomag végszavazásánál, mivel a tárgyalt módosítások nem orvosolják korábban jelzett aggályaikat.

Utóbbiak között említette, hogy kormánytagok indoklás és objektív, megalapozó szakhatósági vélemény nélkül dönthetik el, milyen külföldi befektetés számít Magyarországon biztonsági kockázatnak.

Szerinte ez felvetheti, hogy esetleg nem a nemzet, hanem saját maguk gazdasági érdekeit védhetik adott esetben. Érdekesnek nevezte a csomag rendészeti-nemzetbiztonsági rendelkezéseiben szereplő kitételt, amely szerint az eddigi hat helyett 18 hónap áll rendelkezésre a biztonsági érdeket sértő külföldi befektetések miatti eljárás megindítására.

Az ügyintézési terminálok bevezetéséről szólva reményének adott hangot, hogy ez a megoldás enyhít az okmányirodák jelenlegi munkaerőhiánya okozta működési problémákon.

DK: Sok a kérdőjel

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint mindenki egyetért azzal, hogy minél inkább el kell terjeszteni az elektronikus ügyintézést, ám nem látni egy nemzeti stratégia létét e téren.

Sebián-Petrovszki László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az ellenzéki képviselő szerint a digitális ügyintézés nehézkes napjainkban, és „nem érzékelhető az, hogy mernénk nagyot lépni”, például az elektronikus voksolás bevezetésével. Megjegyezte: a járványhelyzet éppen hogy támogatná e nemzetközileg bevett szavazási forma meghonosítását.

Sebián-Petrovszki László arról beszélt: kettészakadt a magyar társadalom, hiszen – vagy a digitális írástudás, vagy a megfelelő eszköz hiánya miatt – milliók nem élhetnek az elektronikus ügyintézés lehetőségeivel, az előbbin pedig a kioszkrendszer bevezetése sem segít.

Az ellenzéki politikus ennél is nagyobb gondnak nevezte a „nyilvántartások egymásba tolását” és számos új adattípus gyűjtését, felvetve, hol van az állami adatgyűjtésnek racionális határa.

Azt kérdezte: mi garantálja, hogy egy újabb jogszabály-módosítással nem kezdik el utóbb másra használni az összegyűjtött adatokat.
Szerinte sokakban felmerül, hogy „állami adatbázisok pártosodnak”, azaz politikai erők hasznosíthatják ezeket az információkat.

LMP: Kibeszéletlen a téma

Kibeszéletlennek nevezte az adat- és kiberbiztonság témáját Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka, aki helyeselte a digitális ügyintézés terjedését, de szintén a kormányzati koncepciót hiányolta a területről.

Nem ezek voltak a legfőbb területek, amibe a legtöbb energiát fektette a kormányzat – jegyezte meg, felvetve ugyanakkor, hogy járványhelyzet esetére is akadálymentesíteni kell ezeket a rendszereket.

A javaslatot alapvetően támogathatónak nevezte az LMP-s politikus, aki ugyanakkor hangsúlyozta: egyetért az elhangzott adatvédelmi aggályokkal. Megemlítette: nemzetközi botrányokat okozhat az adatokkal való visszaélés, hozzátéve, nem egy állam használta másra az információkat, mint amire hivatalosan gyűjtötte.

Független: Megfontoltabb szabályalkotásra volna szükség

Az elsőként szólásra jelentkezett független képviselőként Varga-Damm Andrea üdvözölte az elektronikus nyilvántartások fejlesztését, az eljárásrendek egyszerűsítését, megjegyezve, hogy számos változtatást európai uniós elvárás megjelenése tett szükségessé.

A külföldi befektetések biztonsági ellenőrzéséről szóló szabályok módosítása kapcsán arról beszélt: a két éve elfogadott jogszabályból számtalan részletszabály hiányzott, az indoklás nélküli miniszteri határozatok pedig felülbírálhatatlanok bíróságon.

Szószóló: Akár nemzetiségi nyelvű okmányokat is ki lehetne állítani

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy a magyarországi nemzetiségekhez tartozó állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az anyakönyvekben a családi és utónevük a nemzetiségi nyelvük szabályai szerint vagy a nemzetiségi nyelvükön és magyarul is megjelenjen.

A személyi igazolványban korábban lehetőség volt a név mindkét változatának megjelenítésére – hangsúlyozta. A Belügyminisztérium vezetőinek érvelése szerint a nemzetiségi nyelvű családi és utónév azonban helyhiány miatt nem jelenhetett meg például a lakcímkártyán, a jogosítványon és az útlevélen – tette hozzá.

Az elektronikus nyilvántartások megléte, a személyi okmányokon megjelenített, szemmel is látható, illetve szemmel nem látható elektronikus adatok szélesebb körben biztosítanak lehetőséget arra, hogy adott esetben akár nemzetiségi nyelvű személyi okmányokat állíthassanak ki az igénylők részére – közölte.

Ezt követően Brenner Koloman levezető elnök lezárta az általános vitát.

Kormány: Nincs szó adatkoncentrációról

A vita során elhangzottakra Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszolt, aki hangsúlyozta, hogy a képviselői felvetésekkel szemben nincs szó adatkoncentrációról, az okmányok kiállítását szeretnék egyszerűsíteni és gyorsítani.

A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy az adatokat „pártosítsa” – szögezte le. Hozzátette, az adatok nyilvántartása megfelel az adatvédelmi törvényekben leírtaknak.

Kormány: Fontos a mezőgazdasági generációváltás

Az indítványt ismertető Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára azt mondta, hogy Magyarországon, ahogy az egész EU-ban fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése.

Hozzátette, hogy jelenleg az agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és közepes vállalkozók körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják, de mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak körében kedvezőtlen a korösszetétel.

Az őstermelők esetében életszerűbb, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lépnek életbe 2021-től – mondta Farkas Sándor. A tevékenységi körük kibővül a mező- és erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel. Ilyen például a falusi turizmus vagy mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása – közölte.

Azt is meghatározzák, hogy a gazdálkodók csak őstermelőként vagy az őstermelők családi gazdaságának tagjaként járhatnak el – emelte ki felszólalásában az államtitkár. Az őstermelők családi gazdasága a tagok vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal nem rendelkezik – tette hozzá.

Az őstermelői adózást módosító javaslat legfontosabb részei között említette, hogy sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által az e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét.

A minimális bevétellel rendelkező őstermelőknek továbbra sem kell jövedelmet megállapítaniuk és szja-bevallást benyújtaniuk az őstermelői tevékenységgel elért bevételük után. Ez az adómentességi értékhatár a jelenlegi hatszázezer forintról az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő – mondta.

Továbbra is megmarad az általányadózás lehetősége, amelynek felső határa nyolcmillió forintról az éves minimálbér tízszeresének megfelelő értékhatárra nő; ez a jelenlegi adatok alapján 19 millió 320 ezer forint – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor. Az őstermelőkre megállapított módosított szabályokat az őstermelők családi gazdaságának tagjai is alkalmazhatják – jelentette be.

A méhészek támogatásáról beszélve az államtitkár elmondta, hogy – a jövedelemszámítás módszerétől függetlenül – az éves minimálbér felének megfelelő összegig adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából számított jövedelme.

Fidesz: Időszerű volt az új jogszabály megalkotása

Győrffy Balázs (Fidesz) szerint a jelenlegi szabályozás bizonyos gazdálkodási módok esetében még a fejlődés gátja is lehet. Emlékeztetett: a 2000-es évek elején nem annyit ért 600 ezer forint – a jövedelemadó bevallásának értékhatára –, mint most.

Győrffy Balázs, a Fidesz vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Mivel 40 millió forintos árbevételig lehet élni az adókedvezményekkel, a gazdáknak nem éri meg fejleszteni sem – ismertette, jelezve: ezért van szükség a fejlesztéseket ösztönző szabályokra.

Köszönetet mondott az agrár-, a pénzügyi és az igazságügyi tárcának az elmúlt kétéves munkáért, amely alatt a jogszabály megszületett, és közölte azt is: számos fórumon kiderült, hogy a gazdatársadalom várja ezt az előterjesztést, amely a gazdálkodók zömének pozitív változást hoz.

A jogszabály a minimálbér változásához alakítja majd a bevallási kötelezettség alsó határát. Őstermelőknek 10 millió forintos árbevétel alatt nem kell adót fizetniük, efölött is csak az értékhatár feletti összegre – ismertette –, és 20 milliós árbevételig lehet az átalányadózást alkalmazni. A támogatások sem a jövedelemszámításba, sem az értékhatárokba nem számítanak bele.

Új kategória a családi mezőgazdasági társaság, aki ezt választja, az családi gazdálkodónak minősül a földforgalmi törvény értemében is, vagyis az elővásárlási sorban előrébb kerül – ismertette.

A Jobbik módosításokkal támogatja a javaslatot

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta: a csomag valóban csökkenti a bürokráciát, tisztább képet teremt a mezőgazdaságból élők körében és érdemi járulékcsökkentéseket is tartalmaz. Ezért támogatni fogják az előterjesztést, de módosításokat is kezdeményeznek.

Kijelentette ugyanakkor: bátrabb lépéseket várt, mert nem hinné, hogy a mezőgazdaságból kiesett százezrek a javaslat által visszatérhetnek az ágazatba. Ettől valóban életképesebb lesz-e a vidék? – tette fel a kérdést. Hozzátette: az agrár-generációváltást sem ez a szabályozás oldja majd meg és az öröklés kérdésének problémái is újratermelődnek majd.

A leginkább azonban a szövetkezetek ügyének rendezése hiányzik a javaslatból – jelentette ki. Szerinte a kormányzat célja néhány család bebetonozása egy-egy településen.

KDNP: Csökkennek az adóterhek

Nacsa Lőrinc (KDNP) elengedhetetlennek nevezte a generációváltást az agráriumban, így a fiatalok támogatását. Fontosnak nevezte, hogy a fiatal gazdák a jövőjük alapításban aktívan részt kívánnak venni.

Fontos lépcsőnek nevezte ebből a szempontból a javaslatot, amely széleskörű egyeztetések során alakult ki. A pénzügyminisztérium, az igazságügyi és az agrártárca, a kamara vagy a gazdakörök egyaránt részt vettek az alakításában.

Minden termelési kategóriában csökkennek az adóterhek és egyszerűsödik az adózás folyamata – hangsúlyozta. Rosszabbul semelyik termelő nem jár, csak jobban. Hangsúlyozta: a KDNP támogatja a javaslatot.

MSZP: Igen a javaslatra

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy szerinte tíz éven belül legalább 300 település fog elnéptelenedni. Megjegyezte: az elöregedés nemcsak Magyarország sajátja, egész Európára jellemző.

Fontosnak tartotta annak megválaszolását, hogy miként lehet segíteni a generációváltást, és hogyan lehet ösztönözni a fiatalokat ezeknek a tevékenységi formáknak a választására. Arra, hogy ezáltal vidéken alapítsanak családot, ott neveljenek gyermeket, ott fejlesszék a gazdaságukat, a települést.

Megjegyezte: az elmúlt tíz évben nem mindig megfelelően zajlottak az állami földosztások, az élelmiszeripar szerkezetének a megváltoztatása.
Az ellenzéki képviselő magát az előterjesztést pozitívan értékelte, és azt mondta, teljes mértékben tudják támogatni a javaslatot, igennel szavaznak majd rá.

DK: Előremutató a javaslat

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka kiemelte, meglepődött a javaslatot olvasva. Olyan indítványt adtak be, amellyel segítenének az embereken és nem az oligarchákat részesítenék előnyben. Az is nagyon jó, hogy ez a törvényjavaslat az egyszerűsítés irányába mutat, a szürke zónából próbálja „kiemelni” az embereket – fűzte hozzá.

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Arra ugyanakkor nem ad választ, miként tudnák „szexivé tenni” az ágazatot, hogy az óhajtott generációváltás megtörténjen – mondta. A bevett egyházakra vonatkozó részeket kritikai észrevétellel illette, nem érti, hogyan keveredett ebbe a javaslatba. Ez milyen családi gazdaság és milyen rokoni viszonyok vannak itt? – tette fel a kérdést.

Egyúttal megjegyezte: az elmúlt tíz év legjobb agrárminisztere Nagy István, aki számos előremutató javaslatot tett a mezőgazdaság érdekében.
Jelezte, adnak be pontosításokat, de alapvetően támogatják a javaslatot.

LMP: A célokkal egyetértenek, de több helyen pontosítás szükséges

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta, üdvözlik a kezdeményezést, a törvény preambulumában meghatározott célokkal messzemenően egyetértenek.

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Fontosnak tartják, hogy a termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg. A kis és közepes családi gazdaságokban végzett tevékenység tudja biztosítani a mezőgazdaság sokszínűségének és alkalmazkodóképességének megőrzését – hangsúlyozta.

A törvénytervezet alapján azonban éppen a legkisebbek, a kistermelők veszíthetnek, az új szabályozással ugyanis kieshetnek az őstermelői körből. Nem egyértelmű, hogy a bérhízlalás az állattartás keretei közé tartozik-e a jövőben – jegyezte meg.

A kisméretű borászatokra, az állati takarmányok előállítóira vonatkozó pontokat szintén korrigálandónak nevezte. Bonyolult az adóelőleg megállapítását érintő rész is – mondta. Módosításokat adnak be a javaslathoz v jelezte Schmuck Erzsébet.

Független: A családi gazdaságok erősítése a feladat

Üdvözölte a javaslatot Varga-Damm Andrea (független), aki arról beszélt: a családok önálló gazdálkodásának erejét vissza kell vezetni a magyar társadalomba, különben nem lehet felépíteni egy bármilyen veszélyt, nehézséget leküzdő országot.

Arról beszélt: a koronavírus-járvány megmutatta, a társadalom mennyire erőtlen a nem várt kihívásokkal szemben, ennek pedig az az oka, hogy még a dolgozók mögött sem okvetlenül áll egy biztonságot adó alapstruktúra.

Követendő példaként a családi alapokra és családi vállalkozásokra épülő dél-európai társadalmakat említette, örömét fejezve ki, hogy legalább a mezőgazdaság területén beindult ez a fajta gondolkodás Magyarországon is.

A független képviselő ugyanakkor felvetette: a családi mezőgazdasági társasági forma megteremtésénél tisztázatlan, hogy csak az agrárkamaránál vagy a cégbíróságnál is be kell magukat jegyeztetni a vállalkozásoknak.

Képviselői felszólalások

Jakab István (Fidesz) azt emelte ki: a tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén döntő módon befolyásolja majd az életminőséget, a biztonságot, az egészséget, a környezetet, eldöntve, hogy „az élelmiszer-önrendelkezés mennyire létező valóság ma” Magyarországon.

Hangsúlyozta: a jelen és a jövő gazdáinak egyszerre kell megküzdeniük az éghajlati, a technológiai és az életmódbeli változásokkal, valamint az uniós csatlakozásunkkal jelentősen megnőtt bürokratikus terhekkel.

Hozzátette: mindehhez pedig hatalmas befektetésekre van szükség, ezért ha az ágazatot tovább terhelik adókkal, elvonásokkal, egyre inkább azzal kell számolni, hogy a fiatalok nem vállalják a mezőgazdálkodás jelentette terheket. Üdvözölve a törvényjavaslatot minden képviselőtársa támogatását kérte az elfogadásához.

Pócs János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy 1997 óta ekkora átalakítás nem volt az ágazatban, és mindenkit pozitívan érint. Ezt azzal támasztott alá, hogy jelentős adókedvezményeket biztosít a javaslat a gazdálkodóknak, és kiemelte még, hogy egyszerűbb, átláthatóbb, „fehérebb” is lesz az agrárágazat.

Győrffy Balázs (Fidesz) jelezte: Magyarországon a földterületek 55 százalékát családi gazdaságok művelik, és a támogatások 80 százalékát kis- és középvállalkozások kapják.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, korszerű lehetőségeket teremtve tudnak jövőképet adni az agráriumban dolgozóknak, de ezt egyéb programokkal, például a Magyar falu programmal is támogatni kell.

Klímatörvények módosítása

A kormány főként azért módosítana több klímapolitikai tárgyú törvényt, hogy a magyar szabályozás megfeleljen az uniós elvárásoknak.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a törvényt ismertetve elmondta, a javaslat a szabályozás átláthatóbbá tételét, egyszerűsítését és egyes esetekben deregulációját célozza.

Egyes szabályok ugyanis törvényi és kormányrendeleti szinten is léteznek.

Elmondta még, hogy több olyan rendelkezést is kivezetnek a szabályokból, amelyek a nemzetközi jogi környezet változása miatt „kiüresedtek”, és bevezetik az úgynevezett „effort sharing” magyarországi szabályait, amelyekkel az uniós kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban is csökkenteni tudják a üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fidesz: Egyszerűbbé válik a klímapolitikai szabályozás

Böröcz László (Fidesz) a javaslat legfontosabb elemének tartotta, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon a hazai klímapolitikai szabályozás, valamint, hogy megerősítsék azokat a kereteket, amelyek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgálják.

Az indítvány egy újabb lépés annak érdekében, hogy Magyarország 2050-re elérje a teljes klímasemlegességet – jelentette ki. Magyarország az uniós országok közül az elsők között volt, ahol törvényben rögzítettek egy negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési célt 2030-ra – emlékeztetett a vezérszónok.

Az Európai Bizottság által javasolt 55, illetve az Európai Parlament által javasolt 60 százalékos cél az EU egészére vonatkozik, nem pedig az egyes tagállamokra – hívta fel a figyelmet. Magyarországon az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás az átlagos uniós érték 74 százalékát éri el, és hazánk az EU összkibocsátásának mindössze 1,5 százalékáért felel – közölte.

A Jobbik a módosító javaslatok alapján dönt a támogatásról

Nunkovics Tibor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy egy kötelező ratifikációról van szó, amelynek vannak üdvözlendő elemei.

A fideszes vezérszónokra reagálva azt mondta, hogy egy-másfél évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnöktől még olyan kijelentéseket lehetett hallani, hogy az ellenzék „klímahisztit folytat”. Miután a kormány is felismerte a probléma jelentőségét, elkezdett foglalkozni a témával, ekkor jelent meg a klímavédelmi akcióterv is – tette hozzá.

Azt kérte, hogy a jövő energiaforrásából, a napenergiából ne csináljanak „családi bizniszt”. A rendszerváltozást követően olyan ütemben szűnt meg Magyarországon a nehézipar, hogy az jótékony hatással volt a kibocsátásra, de 2013-14. óta ez az adat megint elkezdett emelkedni – hangsúlyozta a képviselő.

A politikus azzal összegzett, hogy a javaslathoz apróbb módosításokat kívánnak benyújtani és azok elfogadásának fényében döntenek arról, hogy támogatják-e az indítványt.

KDNP: Alapvetően technikai jellegű a módosítás

Aradszki András (KDNP) is azt mondta, hogy a törvénymódosítás alapvetően technikai jellegű. A magyar kormány, amikor klímapolitikával kapcsolatos jogi szabályozásról volt szó, mindig határozottan és megfelelő időpontban hajtotta végre a jogharmonizációs feladatokat - emelte ki a vezérszónok.

A törvényjavaslat mögöttes tartalmát elemezve közölte, hogy az indítvány is megfelelően fogja szolgálni az Európai Unió klímavédelmi céljait.
Magyarország élen jár abban, hogy már törvényben írt elő egy negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentést 2030-ig – emelte ki a politikus. A KDNP támogatja az előterjesztést – jelentette be.

MSZP: A válsághelyzetre azonnal megoldást kell találni!

Gurmai Zita (MSZP) is azt hangsúlyozta, hogy az indítvány túlnyomó többségében technikai jellegű módosításokat tartalmaz. A javaslat elfogadásakor azonban tartózkodni fognak, mert nem támogathatják, hogy a törvényeket felváltsa a rendeleti úton történő szabályozást – jelentette ki. Azt sem támogatják, hogy a jogalkotók kiemeltek egyes repülőjáratokat – tette hozzá.

Gurmai Zita, az MSZP képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Magyarországot és a Kárpát-medencét súlyosan érinti a klímaváltozás és erre a válsághelyzetre nem évtizedek múlva, hanem azonnal megoldást kell találni. Vállalni kell, hogy az éghajlatvédelmi megállapodás célkitűzéseit még a határidő előtt elérjük – szögezte le a képviselő.

LMP: Kevés a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentés

Schmuck Erzsébet (LMP) az éghajlatváltozást korunk egyik legnagyobb kihívásának nevezte. Külön felhívta a figyelmet, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet emelkedésének üteme 30-40 százalékkal gyorsabb, mint az Egyenlítő környékén.

Ha nem kezdjük meg haladéktalanul visszaszorítani a kibocsátást, akkor nem sikerül elkerülni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait – jelentette ki.

Magyarország nem klímabajnok, a negyvenszázalékos kibocsátáscsökkentési cél kevés, az LMP bízik abban, hogy a kormány nem fogják az unióban blokkolni az 55 százalékos kibocsátáscsökkentésről szóló javaslatot – közölte.

Az LMP egyelőre gondolkozik azon, hogy miként viszonyuljon a törvényjavaslathoz – zárta felszólalását. Hajdu László (DK) szerint nagyon nehéz végrehajtani a klímacélokat egy olyan megváltozott intézményrendszerben, amelyben nincs környezetvédelmi minisztérium, hiányoznak szakhatóságok, amelyeket 2014-ben szüntettek meg.

A DK nem fogja támogatni a javaslatot – tette hozzá. Kaderják Péter államtitkár zárszavában visszautasította azt a megjegyzést, hogy a napenergia családi biznisz lenne, mivel 500 megwattnyi energiát termelnek a háztetőkre telepített napelemek, ez több, mint a paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítménye.

Állami ingatlant kap az Egri Főegyházmegye és a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára a törvény ismertetőjében elmondta, az Egri Főegyházmegye, illetve a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány is kért egy-egy ingatlant az államtól. A főegyházmegye az előterjesztés szerint egy sárospataki, az alapítvány egy velencei és egy székesfehérvári ingatlant kap.

Ezzel segíti az állam a szervezetek köznevelési feladatainak ellátását – tette hozzá az államtitkár. Beszélt arról is, hogy a javaslat másik részének célja az egységes, integrált állami vagyonnyilvántartás alapvető szabályainak biztosítása, és hogy hatékony legyen az adatszolgáltatás, a dokumentumokat a megújult Országleltár honlapra töltik fel.

Emellett lehetőséget biztosítanak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közvetlen kezelésű ingatlanjai esetében az elektronikus licit útján történő bérbeadására.

A javaslat elfogadásával növelhető a közfeladat-ellátás hatékonysága, és pontos információt kaphatnak az állami vagyon alakulásáról – ismertette Fónagy János.

A törvényjavaslat lényeges előrelépést jelent a vagyonnyilvántartás területén, ami nagy segítséget jelent a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodásban – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke a törvényjavaslatot értékelve.

Holman Magdolna hangsúlyozta, a változtatás azért is üdvözlendő, mert a számvevőszék különböző állami szervezeteknél többször is megállapított szabályszerűségi hiányosságokat a vagyongazdálkodás területén. Példaként említette, hogy az MNV Zrt. és a Nemzeti Földalap tíz évvel ezelőtt nem rendelkezett teljeskörű vagyonnyilvántartással.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka egyetértett a Fónagy János által elmondottakkal, és arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy a kormánypártokhoz hasonlóan támogassák az előterjesztést.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte, az indítvány is annak bizonyítéka, hogy Magyarország „öles léptekkel halad a digitális jogállamiság felé”.

Hangsúlyozta, nincs sok olyan ország Európában, amelynek olyan teljesen átlátható, elektronikusan hozzáférhető országleltára lesz, mint most Magyarországnak.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka egyetértett a javaslatban szereplő állami vagyon átadásával, ugyanakkor rendkívül aggályosnak nevezte, hogy a kormány rendkívül alacsony kikiáltási áron próbálja értékesíteni a balatonboglári és a balatonszemesi kempingeket.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormánypártok eddigi gyakorlata óvatosságra inti őket, nem tartják ugyanis elképzelhetetlennek, hogy a javaslat zárószavazása előtt további helyszínek kerülhetnek az ingyenesen átadandó állami ingatlanok listájára.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően kizárólag a jobbikos Steinmetz Ádám kért szót és arra kérdezett rá, miért kellett távoznia Takács Mihálynak, a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia éléről. Az ülésvezető Brenner Koloman bezárta az ülésnapot. A parlament szerdán folytatja munkáját.