Néma felállással emlékeztek meg az aradi vértanúkról kedden a parlamentben, majd a képviselők a gazdaságról, a klímapolitikáról, a munkanélküliekről és Göncz Árpád egykori államfőről beszéltek napirend előtt.
Az elnöklő Jakab István az október 6-i nemzeti gyásznapról, az aradi vértanúkról megemlékezve elmondta: 171 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 13 tábornokát, valamint Pesten Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a nyári gazdasági adatokból kiderült: a történelmi jelző nem a kormány válságkezelő csomagjára, hanem inkább a gazdasági visszaesésre jellemző. Magyarország az inflációt tekintve az első az EU-ban, az államháztartási hiány 7-9 százalékos lehet az év végére és az adósság GDP-hányadosa is emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy semmivel nem lett erősebb, versenyképesebb és válságállóbb a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben, dacára az uniós forrásoknak – mondta.
Az Orbán-kormány elmulasztotta a történelmi lehetőséget a felzárkózásra és bűnös módon elherdálta, baráti oligarcháknak juttatta a fejlesztési forrásokat, a technológiai fejlesztés és az oktatás feljavítása helyett – értékelt.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált:
és annak gazdasági hatásaival.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a második negyedévi visszaesés EU-s átlaga magasabb, mint a magyar GDP visszaesése, ami azt jelzi, hogy a kormánydöntések jók voltak.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Magyarországon jó a tendencia a makrogazdasági mutatókban, az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság az egyik legerősebb volt Európában – hangsúlyozta.
Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány alatt sem szabad megfeledkezni a klímaváltozás következményeiről, szerinte azonban a kormány klímapolitikája folyamatos késésben van, egyre nő a szakadék a nemzetközi elvárások és a magyarországi klímacélok között.
Úgy fogalmazott: a kormányoldal kiherélt klímatörvényt fogadott el korábban, ezért az LMP kezdeményezi annak módosítását, szigorítva a klímacélokat.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy reagált: a baloldal és a magát zöldnek nevező LMP sem szavazta meg a klímatörvényt, amelyet ők nyújtottak be.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Hangsúlyozta: a járvány miatt most olyan helyzetben van Magyarország, hogy szükség van a családok megélhetésének megvédésére, ezért olyan klímacsökkentési célokat kell meghatározni, amelyek a gazdasági realitásokkal is összhangban vannak.
Az egyoldalú kibocsátáscsökkentés jelentős versenyhátrányt jelentene Európában és a világpiacon
– figyelmeztetett.
Arató Gergely (DK) azért bírálta a kormányt, mert szerinte a munkanélküliek csak üres retorikára és statisztikai bűvészkedésre számíthatnak a kabinettől, segítségre nem.
Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök ígéretével ellentétben szó sincs arról, hogy mindenkinek lenne ismét állása három hónapon belül, hiszen jelenleg 170 ezer álláskereső semmilyen pénzügyi segítséget nem kap, és ők már túlvannak ezen az intervallummon.
Schanda Tamás államtitkár elképesztőnek és hiteltelennek nevezte a felszólalást, arra hivatkozva, hogy a szocialista kormányok korábban úgy kezelték a válságot, hogy újabb és újabb terheket tettek a magyar emberek és családok vállára, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, elvettek egyhavi bért a közszféra dolgozóitól, megemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a táppénzt és gigahiteleket vettek fel.
Hangsúlyozta:
a kormány gazdaságvédelmi akciótervének igenis vannak eredményei, hiszen szeptemberre 53 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma,
4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma, meghaladva a 2020. eleji értéket.
A kormány minden megtesz, hogy megvédje a munkahelyeket, és annyi munkahelyet hozzon létre, amennyit a vírus tönkretesz – jelentette ki.
Gurmai Zita (MSZP) az öt éve elhunyt Göncz Árpádról, egykori köztársasági elnökről emlékezett meg.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Hangsúlyozta: a volt államfő '56-os hős volt, fantasztikus író és műfordító, akit nem a hivatala tett naggyá, hanem őszintesége, közvetlensége és emberi tartása.
A magyar emberek számára Göncz Árpád az örökös köztársasági elnök, a mintakép, aki megtestesítette a nemzet egységét, puritán élete és erkölcsi tartása most is megszégyeníti azokat, akik urizálásra és uralkodásra használják hivatásukat – értékelt. Hangsúlyozta: az MSZP hisz abban, hogy vissza lehet hozni azt, amit Göncz Árpád képviselt, ezért minden erejével egy új magyar köztársaságon dolgozik.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta:
az aradi vértanúkra és a Göncz Árpád volt államfőre való emlékezést a nemzeti összetartozás szimbólumával lehet összekötni.
Kiemelte: Göncz Árpád politikai munkássága és élete, valamint irodalmi munkássága is elismerést érdemel, bár a közéleti tevékenységének megítélésében lehet vita a politikai oldalak között.
Úgy vélte: ha a magyar baloldal komolyan veszi a nemzeti összetartozást és Göncz Árpád emlékét, akkor olyan ügyekben, mint például a koronavírus-járvány, változtathatna hozzáállásán.
Balczó Zoltán (Jobbik) a romániai önkormányzati választásokról szólva kijelentette, hogy a magyarok nemcsak szavazni akarnak, hanem választani is. Bírálta ezért a kormányzatot, amely arra biztatta az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak az RMDSZ-re szavazzanak. Szerinte ezzel egyoldalú beavatkozás történik.
Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Olyan településeket sorolt fel, ahol nem az RMDSZ színeiben nyert a magyar jelölt, például Szentegyházát. Hozzátette: a történelmi jelentőségű marosvásárhelyi győzelmet sem az RMDSZ színeiben érte el a magyar induló.
Felszólította a kormányoldalt, hogy tartózkodjon a továbbiakban attól, hogy egypártrendszert hozzon létre. Szerinte kulcsfontosságú lesz, hogy a legmegfelelőbb szervezetek lépjenek egységre.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta:
a magyar kormány az összes magyar erdélyi szervezetet támogatni kívánja, de szerinte az érdekképviselet akkor lehet a legerősebb, ha a magyarok egységesen szavaznak,
értelemszerűen a legerősebb jelöltre. Megjegyezte: a választási eredmény az összefogás sikere.
Feltette a kérdést a Jobbik politikusának: hogyan akarnak együttműködni Gyurcsány Ferenccel, aki 2004-ben népszavazást és lejárató kampányt kezdett a határon túli magyarok ellen és elvenné tőlük a választójogot. Orbán Balázs hiteltelennek nevezte a Jobbik politikáját.
Sorolta azokat a kormányzati kezdeményezéseket, amelyeket 2010 óta indítottak a határokon átnyúló nemzetegyesítésért.
Rétvári Bence (KDNP) arról a gender mesekönyvről szólt, amely Soros György támogatásával jelent meg. Azt mondta:
az ilyen átnevelő könyvek nagykorú tartalmakat hordoznak, amelyekről felnőtt fejjel lehet gondolkodni, óvodába vagy alsó tagozatra bevinni szerinte felelőtlenség.
Szólt arról is, hogy már több mint 80 ezren tiltakoztak a könyv ellen, a tiltakozás elindítóját pedig fenyegetések érték, de a baloldalról senki nem állt ki mellette vagy a fizikai fenyegetése ellen, csupán azért, mert keresztény ideológiát követ, és nem a gender ideológiát.
Az államtitkár a magyar családok, gyermekek megvédésére szólított fel, és kijelentette: a szülők dolga a nevelés és nem a Soros-hálózatnak kell átnevelni a gyerekeket.
Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: a polgári kormánynak vissza kellett építenie a 2010-re elveszetett bizalmat, ezért családbarát országot kezdett építeni.
Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség parlamenti ügyekért felelős államtitkára napirend előtti felszólalásra reagál az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Családtámogatási rendszerünk kiszámítható, tervezhető és biztonságos, a baloldali kormányok büntető, megszorító politikája után - mondta.
2010-ben visszaállították a gyes harmadik évét, megemelték a gyed maximális összegét és családbarát adórendszert vezettek be. Átfogó bölcsődefejlesztési programot indítottak, a családok számára a lakhatást is támogatják – közölte.
„Hagyják békén a gyermekeinket!” – szögezte le, hangsúlyozva: nem szabad hagyni, hogy a családok és a gyermekek a napi politikai támadások részévé váljanak, és ki kell állni a keresztény értékek védelme mellett.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) a koronavírus-járvány második hullámáról szólva közölte: Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el, továbbra is a legjobban védekező országok között van.
Újra 4,5 millió fölött a foglalkoztatottak száma, amely csupán 20 ezerrel marad el a foglalkoztatási rekordtól – mutatott rá.
A baloldal azonban most sem segít, nekik az az érdekük, hogy minél rosszabb legyen az országban a helyzet
– jegyezte meg.
Eközben a Fidesz pótolja a forrásokat az egészségügyben – jelentette ki. Szólt az ápolók és egészségügyi szakdolgozók novemberi fizetésemeléséről és arról, hogy néhány év alatt összesen 72 százalékkal emelkedik a bérük.
Az előttünk álló 7-8 hónap nehéz lesz, a kormány ezért elfogadta az orvoskamara kezdeményezését, és soha eddig nem látott orvosbéremelést hajt végre – hangsúlyozta.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár azt felelte: Magyarország a WHO protokollja alapján ülteti át a gyakorlatba a védekezési módokat, és
talán nincs még egy olyan ország, amely éppen most duplázza meg az orvosok bérét.
Szerinte ezzel is növelhető a sikeres védekezés lehetősége.
Akár a fertőzöttek, akár az elhunytak száma alacsonyabb számos országénál, több országban nyolcszor-tízszer rosszabbak az adatok – mondta.
Rétvári Bence, a KDNP képviselője, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Szólt arról, hogy a szív- és érrendszeri betegséggel küzdők aránya igen magas az elhunytak között, és csupán három százalék azoké, akiknek nem volt ismert krónikus betegsége.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere expozéjában úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány idején a magyar társadalmon belül is és különösen az egészségügyben összefogásra, bizalomra van szükség.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Az összefogás megszilárdításának része az orvosbérek nagyarányú rendezése is – tette hozzá.
Közölte: 2023-ra a kormány-előterjesztés szerint egy kezdő rezidens orvos jelenlegi 255 ezer forintos fizetése 687 ezerre emelkedik, egy 40 év szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos 525 ezer forintos fizetése pedig 2 millió 380 ezer forintra nő.
A törvényjavaslat korszakos jelentőségű, mert hosszú távon kínál új utat a magyar egészségügynek, és végleg lezárhatja a 2010 előtti bizonytalanságot,
az ötletszerű intézkedéseket, a törvényesség határát súroló gyakorlatokat, a betegek és az egészségügyi dolgozók anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottságát – mondta Kásler Miklós.
Magyarországon a koronavírus-járvány első fázisának kezelése mintaszerűen történt – jelentette ki a miniszter, rámutatva ugyanakkor, hogy a következő időszak is nagy fizikai és lelki erőfeszítéseket kíván az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól, akikre a legnagyobb teher hárul.
Emlékeztetett: a járvány első fázisában a kormány minden egészségügyi dolgozó munkáját egyszeri 500 ezer forintos elismeréssel honorálta,
a második fázisban pedig még nyomatékosabban akarja kifejezni megbecsülését, mivel az orvosok helytállásának is köszönhető, hogy az ország eddig sikeresen küzdött meg a járvánnyal,
és szerinte ez így lesz ezután is.
Szavai szerint mostanra megértek a feltételek, hogy szintet lépjenek az orvosok, ápolók béremelésében. Régóta várt fordulatnak nevezte ezt, amelyet a kormány a világjárvány kellős közepén is kiemelten fontosnak tart.
A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének – jegyeztet meg.
Határozott cél, hogy az orvosok, ápolók anyagi elismerésének és munkafeltételeinek további javításával, vonzó pályakép felkínálásával lehetőség szerint itthon tartsák őket, mert nagy szüksége van rájuk a hazának.
Az orvosok bérének rendezéséről a miniszter megjegyezte: a kormány azt az alternatívát fogadta el, amelyet a Magyar Orvosi Kamara is javasolt.
Az előterjesztés áttörő orvosi béremelést alapoz meg, meghatározza az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalmát, személyi körét, etikai normáit, emellett tartalmazza a hálapénz kriminalizálását is – fejtette ki.
2010 óta a kormány következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását: 2010 óta 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást újítottak fel, emellett 23 új rendelőintézetet és 34 új mentőállomást építettek – ismertette.
A szakminiszter közölte:
az egészségügyi szakdolgozók átfogó béremelési programja jelenleg is zajlik, legközelebb novemberben lesz béremelés.
2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint 2019-ben. Az orvosok és szakorvosok illetménye 2010 óta átlagosan két és félszeresére nőtt, és a mentősök munkáját is kiemelten elismerte a kormány, ugyanis 2016-2018 között 67 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, amelyet 2018. január 1-től újabb 10 százalékkal egészített ki – mondta.
A mostani törvénnyel véglegesen lezárható az a korszak, amikor a baloldali kormányok 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, kiemelkedő színvonalú egészségügyi intézményeket zártak be, 6 ezer egészségügyi dolgozót bocsátottak el, minden egészségügyben dolgozótól elvettek egyhavi bért, a betegekkel pedig vizitdíjat, kórházi napidíjat fizettettek – mondta Kásler Miklós.
A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető B. Nagy László (Fidesz) elmondta, a testület egyhangúlag támogatta az összegző módosító javaslatot.
Arról beszélt: a kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók elismerése mellett, amire még inkább szükség van a járványhelyzetben, hiszen helytállásuknak is köszönhető, hogy Magyarország sikeresen megküzd a koronavírussal.
Hozzátette: a kormány segíti az egészségügy talpra állását, pótolja a baloldali kormányok alatt elvett pénzeket, legyen szó beruházásokról vagy béremelésről, ennek egyik jele a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatának elfogadása, amellyel - mint mondta - áttörést kívánnak elérni az orvosi béremelés terén.
A változtatások közül B. Nagy László kiemelte a büntető törvénykönyv azon módosítását, amely a vesztegetés egyik formájaként büntetni rendeli a hálapénz adását és elfogadását.
Az Országgyűlés elismeréssel adózik a magyar orvosok helytállásáért, amelyet a koronavírus-világjárvánnyal való küzdelem során kifejtettek – jelentette ki az előadó, minden frakció támogatását kérve a korszakos törvényjavaslathoz.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a törvényjavaslatot a vezérszónokok sorát nyitó Selmeczi Gabriella (Fidesz), aki arra emlékeztetett: a kormány 2010 óta következetes lépésekkel segíti az egészségügy talpra állítását, aminek fontos mérföldköve ez az előterjesztés.
Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi járványhelyzetben még inkább szeretné kifejezni elismerését az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájáért, tudva, hogy a súlyosbodó járványhelyzet egyre nagyobb nyomást helyez a szakmára, és ez az elkövetkező hét-nyolc hónapban tovább fokozódhat.
Az orvosok emberfeletti munkáját jutalmazni kell, el kell ismerni – fogalmazott a fideszes politikus, áttörő erejűnek és soha nem látott mértékűnek nevezve az előterjesztésben indítványozott béremelést.
Selmeczi Gabriella arról beszélt: ezzel 2010-hez képest mintegy két és félszeresére emelkedik az orvosok bére. Példaként hozta, hogy egy nyolcéves jogviszonnyal rendelkező szakorvos egy évtizede 280 ezer forintot keresett, a javaslat alapján pedig 772 ezret fog.
Hozzátette:
az egészségügyi szakdolgozók fizetése egy évtized alatt megduplázódott, és 2022-re két és félszeresére ugrik a 2010-eshez képest.
Megemlítette: a külföldön munkát vállalóknak egyre inkább megéri végiggondolniuk a hazatérést, hiszen a kint töltött évek is beleszámítanak a bértáblába.
A Fidesz vezérszónoka jelentős változásként beszélt a hálapénz kivezetéséről, amiben szintén egyetértett a kormány és az orvosi kamara.
A kormány és a Fidesz-frakció minden olyan béremelést támogat, amelynek megvan a gazdasági fedezete és amely mögött a magyar gazdaság növekvő teljesítménye áll – jelentette ki.
Kitért arra is: egyre vonzóbb az orvosi pálya, a korábbi ezerrel szemben most évente 1600-an szereznek diplomát.
„Soha ennyien nem dolgoztak még orvosként Magyarországon”
– jelentette ki a tavalyi, 41 ezer 282-es létszámra hivatkozva.
Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: uniós összehasonlításban az egyik legjobban teljesít a magyarországi egészségügy, az ágazatban dolgozók helyt tudnak állnia jelenlegi helyzetben is.
Lukács László György (Jobbik) a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, ám azt hangsúlyozta, hogy a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket.
Véleményét azzal magyarázta, hogy a javaslat nem minden egészségügyi dolgozó, csak az orvosok helyzetét rendezi, ráadásul a területtől idegen, a rendőrök és katonák jogállásához hasonló helyzetet teremt, rajta fityeg a tányérsapka.
Kifogásolta, hogy az előterjesztés a koronavírus-járvánnyal érvel, holott a valódi ok a több mint tízéves elmaradás, de hibaként rótta fel a szerinte elégtelen konzultációt is, aminek eredményeként a Magyar Orvosi Kamara is ódzkodik a végeredmény támogatásától.
Volt egy struktúra, amelybe bele lehetett volna nyúlni transzparenciával, átalakításokkal – jelentette ki Lukács László György, példaként említve a szerződéses szolgáltatások árának megfékezését. Ugyanakkor helyeselte a hálapénz tiltását.
Kérdésként vetette fel, honnan fogják kigazdálkodni a kórházak a béremelés anyagi fedezetét. A mellékállások eltiltása miatt szerinte sokan azon gondolkodnak, hogy a magán- vagy az állami egészségügyben dolgozzanak. Lukács László György szerint korántsem biztos, hogy a tiltással az állami egészségügy erősödik, ugyanakkor a magánintézményekben szerinte el fognak szállni a költségek, így az árak is a bérverseny miatt.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Jobbik vezérszónokának kérdésére, hogy fogadott-e hálapénzt onkológusként, úgy reagált:
1992. július 15. óta nem fogadott el betegtől paraszolvenciát, egyetlen egy fillért se.
Hozzátette: munkatársait elküldte Nyugatra, hogy tanuljanak és jöjjenek vissza fél-egy év után, úgy, ahogyan ez Európa kultúrtörténetében mindig előfordult.
Jelezte: alig tud visszaemlékezni egyetlen egyre, aki kint maradt volna, de aki visszajött, az hazahozta az ismeretet, hogy a nyugati példából mit nem szabad megvalósítani Magyarországon.
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka méltatlannak nevezte a hangnemet, amelyet Lukács László megütött, és úgy vélte: a Jobbik vezérszónoka személyes sértettségből beszélt, ugyanis a javaslat rontja az üzletét, mert nem tud majd több orvost külföldre vinni.
A javaslat történelmi, radikális, soha nem látott mértékű béremelést jelent az orvosoknak – jelentette ki. Előremutatónak nevezte a hálapénz kivezetését, és úgy vélte: ilyen törvényjavaslatot egyhangúan kellene megszavaznia az Országgyűlésnek.
Nacsa Lőrinc megköszönte az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején tanúsított helytállását, valamint köszönetet mondott a rendvédelmi dolgozóknak is, akiket szerinte sértő módon a jobbikos vezérszónok csak tányérsapkásoknak nevezett. Hozzátette: köszönet illeti az elmúlt tíz év egészségügyi vezetését, Réthelyi Miklós és Balog Zoltán volt minisztereket és Kásler Miklóst, a tárca jelenlegi vezetőjét.
2010-ben egy lerabolt, privatizált egészségügyi rendszert hagyott hátra a Gyurcsány-Bajnai-kormány,
hiszen 2002-2010 között Magyarország volt az egyetlen OECD-ország, ahol csökkentek az egy főre jutó egészségügyi kiadások. Hatszázmilliárd forintot vettek el az egészségügytől és hatezer dolgozót bocsátottak el – mondta, hozzátéve, hogy a mostani kormány azoknak a béremeléséért küzd, akiket a korábbi baloldali kormányok az út szélén hagytak.
Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Kiemelte: 2010-hez képest 22 ezerrel több az egészségügyi szakdolgozó, emelkedik az ápolók fizetése, november 1-jétől 20 százalékkal.
MSZP: minden olyan törvényjavaslatot megszavazunk, amely fizetésemelésről szól Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka leszögezte: pártja minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól, mindegy, hogy az melyik ágazatot érinti. Ugyanakkor helytelenítette, hogy ilyen rapid módon fogadja el a javaslatot az Országgyűlés, érthetetlennek nevezve, hogy miért ilyen rövid időt adtak az előterjesztés véleményezésére.
Korózs Lajos, az MSZP képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Hiányolta azt is, hogy a költségvetés módosítását nem terjesztette be a kormány, holott az egészségügyi béremelés forrásait szerinte nem lehet anélkül finanszírozni.
Az ördög mindig a részletekben rejlik - értékelt a képviselő, utalva arra, hogy a háromlépcsős béremelés utolsó üteme a választások utáni évben történik majd meg. Ezzel kapcsolatban jelezte, nem tartják elfogadhatónak, ha a bértáblától lefelé is el lehet térni.
Támogatta a másodállás korlátozását, de szerinte ennek szabályait pontosan ki kell dolgozni, és törvényi szinten kell rögzíteni azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján a kormány által kijelölt szerv engedélyezheti az orvosok számára a további keresőfoglalkozás létesítését.
Úgy vélte: az alapítványoknál és a magánszolgáltatóknál dolgozókra is ki kell terjeszteni a javaslat hatályát.
A hálapénzzel kapcsolatban kifogásolta, hogy csak korlátozottan valósul meg a paraszolvencia kivezetése, mert a javaslat lehetőséget ad kéthavonta bruttó 8000 ezer forintos ajándékozásra, amely akár készpénz is lehet. Kifogásolta azt is, hogy a Büntetőt örvénykönyv módosítása csak a hálapénz nyújtását bünteti, annak elfogadását nem, kizárólag a jogtalan előny adását, vagy annak ígéretét szankcionálja.
Elmondta: a javaslat a magánutakat elválasztja az állami utaktól, így megszűnik az az egészségügyi csikicsuki, vagyis az, hogy magánellátásban kezdik el a beteg ellátását, majd állami eszközökkel és erőforrásokkal gyógyítanak, és elteszik ezért a magántarifa alapján járó pénzt.
Varga Zoltán (DK) közölte: szükség van az egészségügy strukturális átalakítására, a kormány azonban rossz hamiskártyásként viselkedik, át akarja rázni az egész magyar társadalmat, az egészségügyi dolgozókat pedig áthajította a palánkon.
Szerinte ugyanis a Magyar Orvosi Kamara (MOK) valójában nem azt a javaslatcsomagot nyújtotta be, amelyet a kormány terjesztett elő.
A kormány az orvosi kamara bértábláját használja arra, hogy csapdába csalja az orvostársadalmat. Még két nap sem kellett, hogy az érintett szervezetek felháborodott nyilatkozataiból kiderüljön, csak elbábozzák a MOK javaslatát. A MOK további szakdolgozói béremelést kér - mutatott rá.
A képviselő azt követelte, hogy azonnal duplázzák meg a béreket, és az járjon minden egészségügyi dolgozónak.
Szerinte a másodállások korlátozása ellátási problémákhoz vezet majd, de bírálta azt is, hogy az egészségügyi dolgozók két évre is átvezényelhetők más intézményekben, városba.
Kijelentette: a DK a maga által ígért béremelést végre fogja hajtani, és annak értékállóságát is biztosítani fogja.
Szerinte az egészségügy a teljes összeomlás szélére sodródott, amelyet propagandával már nem lehet elleplezni.
Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a jelentős béremelést az LMP támogatja, ahogy a hálapénz megszüntetését is, a lépést azonban ki kell terjeszteni az egészségügyi szakdolgozókra is, ahogy a szociális ágazat dolgozóit is meg kell becsülni.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Azt firtatta, miért nem terjesztették be a béremeléshez kapcsolódó költségvetési módosítást.
Döbbenetesnek nevezte a koronavírushoz köthető friss halálozási mutatókat. Azt kérte a kormánytól, fogadja el a szakemberek tanácsait.
Szólt arról, hogy az első hullámban elmaradtak az egészségügyi beavatkozások, ami növelte a várólistákat.
Felelőtlenségnek nevezte az elmúlt évek késlekedését az egészségügyi béremelést érintően.
Frakciótársa, Hohn Krisztina nem tartotta szerencsének, hogy ilyen tempóban fogadják el a javaslatot, mondván, kevés idő maradt a véleményezésre.
A szektorban dolgozók aggódva fogadják, hogy az orvosok akár két évre is kirendelhetők az otthonuktól távolra – mondta.
A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a jelenleg érvényben lévő rendszer fenntarthatatlan – jelentette ki.
Szembe kell nézni ugyanakkor azzal, hogy nemcsak az orvosok száma csökken, hanem az őket segítőké is, akik ennek ellenére kimaradtak a törvényjavaslatból – mondta, és az egészségügyi és a szociális bértábla egységesítését szorgalmazta.
Párbeszéd: vannak előremutató elemek a javaslatban, de sok az aggályos rész Burány Sándor (Párbeszéd) közölte, a benyújtott törvényjavaslat nem felelt meg a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megállapodásának. Kifejtette: amikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a béremelést, akkor úgy gondolta, végre van lehetőség együttműködésre, összefogásra, kompromisszumra, de aztán a törvényjavaslat benyújtásakor kiderült, az sem a kormányfő korábbi szavainak, sem a MOK-nak nem felel meg.
Burány Sándor, a Párbeszéd vezérszónoka, frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Mitől látták be mégis, hogy a beterjesztett javaslat elfogadhatatlan? – kérdezte, megjegyezve, hogy egy törvényalkotási bizottsági módosító indítvánnyal hétfő este átírták az előterjesztést.
Arról is beszélt, hogy nemcsak az orvosokat kell elismerni, hanem a mentősöket, szakápolókat és általában az egészségügyben dolgozókat is.
Aggályos elemnek nevezte, hogy az orvosokat akár két évre is átvezényelhetik egy másik szolgálati helyre.
A bértáblaelemek támogathatók, de ezt is csak trükközésekkel tudta megvalósítani a kormány. Az előterjesztés előremutató elemeit a Párbeszéd üdvözli, az aggályosnak tűnő részeket pedig igyekszik majd korrigálni a jövőben – közölte Burány Sándor. Varga-Damm: a javaslat egy tákolmány Varga-Damm Andrea (független) több problémát is felvetett a vezényelhetőséggel és a másodállás tilalmára vonatkozó passzusokkal kapcsolatban.
A szakdolgozóknak még így sem lesz tisztes bérük – hívta fel a figyelmet, tákolmánynak minősítve a javaslatot. Bencsik: az orvosbérrendezésre korábban is lett volna forrás, csak a politikai akarat hiányzott Bencsik János (független) azt mondta, régi nagy adósságát törleszti a kormány az orvosbérrendezéssel, de az, hogy most, egy válságban lépi meg, azt bizonyítja, hogy korábban is lett volna rá forrás, csak a politikai akarat hiányzott.
A háziorvosok, az ápolók, a mentősök bérével miért nem foglalkoznak? – kérdezte. Gulyás: a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is elfogad majd a kormány Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kirendelés szabályaival kapcsolatban úgy rendelkezik a jogszabály, hogy a részleteket kormányrendelet állapítja majd meg, az orvosi kamarával egyeztetve.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A háziorvosokra vonatkozó szabályozást is el fog fogadni a kormány, és az a jelenleginél kedvezőbb bérekre ad majd lehetőséget – jelezte. Bana: a kormány elfeledkezett az alapellátásban dolgozókról Bana Tibor (független) üdvözölte a béremelést, de sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány elfeledkezett az alapellátásban dolgozókról. Fidesz: az orvosbérek fejlesztése joggal nevezhető történelminek, korszakosnak Zombor Gábor (Fidesz) közölte: a törvényjavaslat kiemelten kezeli az állami egészségügyi ellátórendszert, mert bebizonyosodott, hogy biztonságos ellátást rendkívüli körülményekben az tud biztosítani.
Az orvosbérek fejlesztése joggal nevezhető történelminek, korszakosnak – jelentette ki. Jobbik: miért kellett tíz év és egy világjárvány a béremeléshez? Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat egy katonai vezénylésről szól.
Azt mondta, az orvosbérek rendezésének aktualitását senki sem kérdőjelezi meg.
De a kormánynak tíz év és egy világjárvány kellett ehhez? – tette fel a kérdést.
Azt is kérdezte, számolnak-e azzal, hogy mennyien lesznek az állami szektort elhagyó orvosok.
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott,
az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.
Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.
Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.
A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek - más jogviszonya keretében - már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.
A törvény szerint
a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16-20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillió forinttal számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése 1,6 millió forint lesz.
2022-től egy kezdő orvos fizetése 619 ezer forint lesz, egy 16-20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 millió forintot kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió forint lehet a fizetés.
2023 januárjától 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok - jelenleg 255 ezer forintos - bére, 16-20 év orvosi pálya után közel másfél millió forint lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió forint az illetmény.
A MOK tiltakozott miatta, majd az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése.
A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával.
A módosítás szerint aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Arról, mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el.
A kezelés után az egészségügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).
Lehetővé tették a határozott időre, legfeljebb egy évre történő kirendelést.
Ez egy évvel meghosszabbítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.
A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkora alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.
Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.
Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január elsején, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél ez nem lehet későbbi időpont. Ebben az esetben az orvosok korábbi illetménye és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.
Arató Gergely (DK) szerint a kivételes eljárásban tárgyalásnak egyetlen indoka lenne, ha a béremelés is azonnali lenne. Az azonban jövő januárban, valamint két és három év múlva valósul meg. Közölte azt is, hogy a béremelést minden egészségügyi dolgozóra ki kell terjeszteni.
Emlékeztetett: az orvosi kamara a háziorvosoknak és az egészségügyi szakdolgozóknak is béremelést kért, emellett normatív szabályozást szorgalmaztak a másodállás lehetőségére, a kormány azonban szerinte ezt sem vette figyelembe.
Kijelentette: a kabinet teljesíti a Magyar Orvosi Kamarára kérését a béreket illetően, de ezen kívül semmit.
Fidesz: mindenki számára támogatható a javaslat Kovács József (Fidesz) a törvény előnyeit sorolta, valamint rámutatott: kórházban dolgozó orvosok az intézmények létesítményeit nem használhatják magánpraxisukra.
Mindenki igénye, hogy az állami és a magánpraxis ne keveredjen. A kórházigazgató nem gyógyíthat, de gyakorlati idejébe beleszámít a kórház vezetésével töltött idő – tette hozzá.
ahogy azt is, hogy a munkáltató értékelheti az egyéni teljesítményt.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az elhangzottakra úgy reagált: szerinte az előterjesztés alapgondolatát egyöntetű egyetértés övezi, az észrevételek csak a részletkérdésekre vonatkoznak, amelyekre azonban többségében választ adtak.
Közölte:
a nővérek fizetése 2019 és 2022 között 72 százalékkal emelkedik.
Ezen belül novemberben 20, jövő januárban 30 százalékkal. Az orvosok esetében pedig az eddigi, két és félszeres növekményt követi a mostani.
A tárca még kedden válaszol az orvosi kamara észrevételeire – mondta.
Az Országgyűlés öt nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá.
A képviselők elsőként a magyar-lett, valamint a magyar-pakisztáni kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosításait ratifikálták, majd a Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ magyarországi székhelyének megszüntetésére bólintottak rá.
A parlament megszavazta az Európai Gazdasági Közösség és a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről szóló megállapodást, valamint a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetről szóló, Párizsban, 1954-ben kelt nemzetközi egyezmény felmondását.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország területén élő nemzetiségek 2017 és 2018 közötti helyzetéről szóló beszámolót.
A képviselők 153 igen szavazattal, négy nem ellenében és kilenc tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi bizottság erről szóló országgyűlési határozati javaslatát.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az indítvány parlamenti vitájában kijelentette, a kormány mindent megtesz a Magyarországon élő nemzetiségekért.
Emlékeztetett, a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírja, hogy a kormány kétévente áttekintse a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és beszámoljon arról.
A 2017-2018-as időszakról szóló beszámoló célja átfogó képet nyújtani arról, mi történt ezen a területen, összegezni a nemzetiségi politika eredményeit, a kormány kezdeményezéseit – fejtette ki.
A parlament módosította a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idei egységes költségvetését, amely a médiatanács, valamint az MTVA büdzséjét is tartalmazza.
A képviselők 118 igen szavazattal, 48 nem ellenében hagyták jóvá az erről szóló indítványt.
A változtatásra azt követően került sor, hogy a parlament tavasszal módosította a közszolgálati hozzájárulás médiatörvényben meghatározott összegét. Ennek értelmében az MTVA közszolgálati hozzájárulásból származó bevételi előirányzata 75 milliárd forintról 84,7 milliárd forintra emelkedik.
Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött az Országgyűlés.
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament.
A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni.
érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
A törvény büntethetővé tette a hálapénzt.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és vadászatról szóló törvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.
Simicskó István (KDNP) előterjesztőként a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításáról kifejtette: egy nemzeti érték megmentése érdekében fogalmazódott meg a javaslat. Őseink olyan állatfajtákat hagytak ránk, amelyek kifejezetten a Kárpát-medencében honosak, és amelyek megvédendők – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, majd felidézte a hungarikum törvény kimunkálását és elfogadását.
A jogszabály rögzít kilenc kutyafajtát, ugyanakkor az erdélyi kopó kimaradt, és nálunk ezzel a fajtával nem lehet terelővadászatot folytatni. Az elkötelezett kopótenyésztők nehéz helyzetbe kerültek, és a fajta a kihalás szélére került – hívta fel a figyelmet.
A most beterjesztett javaslattal – a kutyák marmagasságra vonatkozó főszabálytól eltérve – megengednék, hogy az erdélyi kopóval is lehessen terelővadászatot folytatni Magyarországon. Kötelességünk megvédeni a magyar nemzeti értékeket, és felmutatni gyermekeinknek – fogalmazott a KDNP frakcióvezetője.
A kormány támogatja a javaslatot Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány támogatja a javaslatot.
Hajtóvadászatokon alkalmazható az erdélyi kopó már most is, de a terelővadászatokon csak 45 cm-nél kisebb marmagasságú kutyákat lehet használni – mondta, és fontosnak nevezte a fajta megmentését.
Vezérszónokok és képviselői felszólalások Dankó Béla (Fidesz) kiemelte: a nemzeti kincsnek számító kutyák közül az erdélyi kopó van a legveszélyeztetettebb helyzetben. A mostani törvény nagymértékben korlátozza a vadászati használhatóságot és ezzel a tartási igényt is. Adjanak egy esélyt az erdélyi kopónak, biztosítsanak lehetőséget a vadászatokon a széles körű használatra – hívott fel.
Steimetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy bízik benne az előterjesztő, illetve a tárca gyakorló vadászokkal, vadgazdálkodókkal is egyeztetett. A szándékot nemesnek nevezte, és egyetértett azzal, hogy a fajtát meg kell menteni a kipusztulástól. Kérdés milyen módon valósítják ezt meg. A módosítással elvi probléma, hogy a főszabály mellett kivételt tesznek, és ehhez szakmai szempontokat is kevésnek érezte.
A jelenlegi szabályozás azért tiltja a 45 cm-nél magasabb marmagasságú kutyák részvételét, mert sokszor nem tudnak odaférni a vadakhoz, amiket oda kellene hajtani a vadászokhoz, illetve könnyebben sérülnek meg. Szerinte a mostani szabályozás nem véletlenül alakult ki –jegyezte meg.
Varga László (MSZP) rámutatott: meg kell fontolni az előtte elhangzott fenntartásokat, ugyanakkor az alacsony egyedszám a problémákat nem nagyítja fel. Reméli, az egyedszám annyira megnő majd, hogy a felvetéseket komolyan meg kell vitatni.
Felidézte a 16 éve az Országgyűlés által elfogadott határozatot, amelyben szerepel, hogy az egyes fajtákat rögzítő mellékletet öt évente felülvizsgálják. Jó volna egy olyan összefoglalót hallani, hogy az állam mit tett az egyes fajták fenntartásáért és állományuk megőrzéséért - mondta.
Vadai Ágnes (DK) az elv, az erdélyi kopó megmentése, üdvözlendő és támogatandó elképzelés. Ehhez hosszú távú stratégiára és rendes fajta mentő programra lenne szükség. Lehet érdemesebb lenne egy komplexebb javaslatot benyújtani – jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Sajnálatosnak tartotta, hogy 2018-ban csak 24 erdélyi kopót törzskönyveztek, de jó lenne tudni azt is, hogy tavaly, illetve idén mi a helyzet, milyen a tendencia.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szintén arra volt kíváncsi, volt-e egyeztetés vadászati, állatvédelmi szervezetekkel. Az nagyon fontos, hogy az erdélyi kopó mint őshonos faj tovább éljen, de a módosítás indoklásával nem értenek egyet. Nem látják, hogy ettől az erdélyi kopó jövője biztosított lesz majd - jegyezte meg, és kampány indítását vetette fel a faj népszerűsítése érdekében. A célt igen, a javaslatot nem tudják támogatni – jelezte.
Varga-Damm Andrea (független) szerint elképesztő ostobaság a javaslat. A faj megmaradását és az egyedszám növekedését szeretnék elérni, és ehhez képest a vadászati törvényt akarják módosítani – mutatott rá, és a javaslat visszavonására szólított fel. Azt mondta, biztos, hogy anyagi érdek áll a háttérben, vagy a szimbolikus törvényalkotás példája az előterjesztés.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a szándék nemes, helyes a kezdeményezés, de valamilyen hosszú távú, fenntartható programba kellene illeszkednie, a fajtamentésnek komplexebb programként kellene megjelennie.
Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: a céllal egyetértenek, de abban nem lehet vita, hogy ez a javaslat önmagában nem elegendő, még ha segítséget is jelenthet, és az irány jó.
Magyar Zoltán (Jobbik) elmondta: a legveszélyeztetettebb magyar őshonos kutyafajtáról van szó, ezért fontos ügy a megmentése. Népszerűbbé kellene tenni ezt a fajtát, erre stratégiát kell kidolgozni, továbbá rendet kell teremteni az ebtenyésztésben – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc (KDNP) zárszavában visszautasította, hogy hátsó érdek állna a javaslat mögött. Közös cél e fajta megmentése, meg kell akadályozni, hogy eltűnjön ez az őshonos magyar kutyafajta, kötelesség, közös felelősség a megvédése – jelentette ki. Hozzáfűzte: többen a szakmából is azt mondják, hogy jó irányban indulnak el a kezdeményezéssel.
Az állattenyésztők napjáról szóló határozati javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délután.
Horváth István (Fidesz) előterjesztő kifejtette: azért indítványozta, hogy szeptember 29-ét, Szent Mihály napját nyilvánítsa a Ház az állattenyésztők napjává, hogy felhívják a figyelmet áldozatos munkájukra, amelyet az év minden napján végeznek. Ezzel tiszteleghetnek a hagyományok és az állattenyésztők értékteremtő munkája előtt – vélte.
Közölte: a történelmi hagyományok miatt lehetne ez a nap Szent Mihály napja, ekkor emlékeztethetnék az embereket arra, hogy az állati termékek milyen sok munka árán kerülnek az asztalra.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a járvány idején ennél jobban nem is tudnák felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az a munka, amelyet az emberek a mezőgazdaságban, illetve az állattenyésztésben végeznek.
Most is bebizonyosodott, hogy mennyire stratégiai ágazattá vált a magyar agrárium, és az, hogy az elmúlt hónapokban, valamint az elkövetkező időben is mindenki megfelelő, biztonságos élelmiszerhez juthat, jelentős részben az állattenyésztőknek köszönhető – mutatott rá. Hozzátette: az állattenyésztők megérdemlik ezt az elismerést.
Dankó Zoltán, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy nem új keletű dolog az állattartók megünneplése, akik komoly munkát végeznek a mezőgazdaságban. Bár egyre nagyobb a gépesítés aránya ezen a területen, még mindig sokaknak ad munkát az agrárium, és a GDP-hez is jelentősen hozzájárul – közölte.
Kijelentette: az állattenyésztők rengeteg munkával biztosítják az országnak az egészséges élelmiszereket, ezért megérdemlik az elismerést, a tiszteletet.
Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka szerint az állattenyésztők többet érdemeltek volna egy ünnepnapnál, ennél nagyobb figyelmet és segítséget érdemelnek, mert a legtöbb ágazat helyzete nem javult, vagy romlott. Mint mondta, egyedül a baromfitenyésztés áll stabil lábakon, a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés helyzete nem javult, a lótenyésztés színvonala pedig sehol sincs a korábbiakhoz képest. Ehhez hozzátette még a méhtenyésztők szerinte egyre nehezebb helyzetét is.
Földi László, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki, hogy a kormány 25 milliárd forint plusz forrást biztosított a koronavírus-járvány miatt, a szaktárca az őshonos fajok fennmaradását is támogatja. A javaslatból kiemelte, hogy a magyar állattenyésztő nemzet, az állattenyésztők minden nap folyamatosan dolgoznak, munkájukat ezzel az ünnepnappal is el kell ismerni.
Varga László (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztőt, de Magyar Zoltánhoz hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattenyésztőknek nagyobb kormányzati segítségre van szüksége.
Vadai Ágnes (DK) szintén támogatta a javaslatot, de szerinte az ország tiszteletét az állattenyésztők minden nap megérdemlik. Hozzátette ugyanakkor, szeretnék, ha megfelelő támogatási rendszert hoznának létre, a pályázatokat azonnal, és nem több száz nap alatt kellene elbírálni, a járvány idején pedig gyorsabb és hatékonyabb segítséget kellett volna adni a szektornak.
Varga-Damm Andrea független képviselő támogatandónak nevezte a javaslatot, majd az agrárium problémáit sorolta a 90-es évektől kezdve.
Az év minden napján el kell gondolkodni arról, hogy az ágazat támogatása minden magyar egészségi helyzetére kihatással van.
Farkas Sándor parlamenti államtitkár azt kérte, adják meg a tiszteletet a képviselők azoknak, akik az ágazatban dolgoznak. „A magyar mezőgazdaság nehézipara az állattenyésztés” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a állattartó telepek korszerűsítésére 50 milliárd forintos forrást biztosítanak októbertől.
Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta, szeretné, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott célok meg is valósuljanak, és kezdeményezte, hogy ne csak a most ezt a szakmát választókról, hanem a valaha állattenyésztést végzőkről is megemlékeznének.
Keresztes László Lóránt (LMP) az agrárium helyzetéről szóló parlamenti vitanap kezdeményezésére biztatta a kormányt. Szerinte az elmúlt időszakban nem sikerült olyan lépéseket tenni, ami a hátrányos helyzetű térségek leszakadását meggátolta volna.
A javaslatot támogatják – közölte, ugyanakkor megjegyezte: az ezzel foglalkozók többet érdemelnek annál, mint csupán egy szimbolikus nap kijelölését. Emlékeztetett az LMP alapvető élelmiszerek áfát csökkentő javaslatára is, jelezve: bíznak benne, a szaktárca konstruktívan áll majd ahhoz.
Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy jó lenne, megállapodásra jutni egy-egy ágazaton belül, mekkora az ideális birtokméret. Miért nem merik ezt leírni, vagy egy parlamenti vitában meghatározni? – kérdezte.
Azt is firtatta, mit tett a kormány annak érdekében, hogy a vidéki gazdálkodó életforma valóban vonzó legyen. Példaként az osztrák intézkedéseket, az uniós források célzott becsatornázást említette.
Kitért agrárgeneráció-váltás problémájára, ami az állattenyésztőket még inkább sújtja, e téren is érdemi lépéseket sürgetett.
Horváth István (Fidesz) zárszavában megköszönte a konstruktív hozzászólásokat. Vannak olyan ügyek, amelyek felülemelkednek a politikai nézetkülönbségeken - mondta.
Kiemelte: ma az unión belül a magyar állattenyésztők kapják a legmagasabb támogatást, a sertéstámogatás keretében 17 milliárd forintot osztanak szét.
Se a sertés, se a baromfi, se a tejágazat nem volt olyan jövedelmező, mint most - mutatott rá. Megjegyezte: állatokkal való foglalkozáshoz elhivatottságra van szükség.
Az osztrákoknál a tudatos vásárlói magatartás vitte előre az ágazatot, e téren előttünk járnak még, itt 10-20 év elmaradás van – reagált az ellenzék felvetésére. Az elnöklő Brenner Koloman az általános vitát lezárta.
Az ENSZ libanoni békemissziójában való magyar részvételt rögzítő országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, illetve a pénzügyi közvetítőrendszer átalakítása is szerepelt az Országgyűlés keddi ülésének napirendjén.
Németh Szilárd honvédelmi államtitkár előterjesztésében elmondta: Magyarország részvétele az ENSZ-missziókban folyamatos. Csaknem 800 katona, 12 misszióban, 25 helyszínen lát el különböző műveletekben békefenntartó feladatokat, beleértve a NATO, és az unió által koordinált küldetéseket - ismertette.
A mostani javaslattal azt a 2006-os országgyűlési határozatot helyeznék hatályon kívül, amely a magyar katonák libanoni békemisszióban való részvételét taglalja. A 2006-os alkotmányos szabályozással ellentétben az alaptörvény alapján nem az Országgyűlés hatásköre az ENSZ missziókban való részvétel engedélyezése, a magyar katonai szerepvállalással összefüggő kérdésekben a kormány dönt.
Ágh Péter (Fidesz) a nagyobbik kormánypárt részéről támogatásáról biztosította a javaslatot.
Varga László (MSZP), azt kérdezte, mi lesz a kormányhatározatban, változik-e a majd a szerepvállalás tartalma? Jelezte: az ENSZ nemzetközi békefenntartására irányuló erőfeszítéseit támogatják.
Vadai Ágnes (DK) megjegyezte: az államtitkár tájékoztatása alapján most 200-al kevesebb katona lát el szolgálatot külföldön, mint kormányzásuk idején. Azt javasolta, hogy a kormányhatározat megszületése előtt a kabinet adjon tájékoztatást az Országgyűlés honvédelmi bizottságában. Milyen feladatot látnak majd el a magyar katonák, és pontosan hol? - sorolta a felmerülő kérdéseket.
Képviselői felszólalások Varga-Damm Andrea (független) felidézte: korábban a honvédelmi miniszter azt mondta, növelni akarják a részvételt a békefenntartó missziókban.
Közölte: a felhatalmazás korlátja csak az lehet, hogy az ENSZ mikor dönt a misszió megszűnéséről, addig a kormány a részvételt illetően nincs döntési helyzetben. A kormánynak meg kell mondania, mi a valódi szándék e határozat mögött – tette hozzá.
Balczó Zoltán (Jobbik) meglátása szerint egy országgyűlési döntésnek egy katonai misszióról magasabb rangúnak kellene lennie, mint egy kormányhatározatnak.
Németh Szilárd államtitkár zárszavában hangsúlyozta: technikai jellegű határozatról van szó. Visszautasította, hogy a honvédelmi bizottságban ne lehetne mindent megbeszélni és azt, hogy a honvédelmi miniszter ne válaszolna a kérdésekre. Minden kérdést határidőre, precízen megválaszoltak – közölte.
A pénzügyi közvetítőrendszerről Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára kiemelte: a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére fókuszál. A módosítások nagy része csak közvetetten gyakorol hatást a pénzügyek intézésére – tette hozzá.
Közölte: a változások egyebek mellett érintik a bankcsoportok kockázatait, a tőkekövetelményeket, a bankok kockázatvállalását, a befektetési vállalkozásokat és a hitelintézeteket. A javaslat kitér a banki digitalizáció jelentőségére is, amelyet a járvány még inkább előtérbe helyez – magyarázta.
Az államtitkár kitért rá: a biztosítási területet érintő módosítások célja az ügyfelek pozíciójának megerősítése. Hangsúlyozta: a javaslat célja alapvetően a pénzügyi szektor megbízható működésének további biztosítása.
Vezérszónokok F. Kovács Sándor (Fidesz) elmondta: elsődlegesen jogharmonizációs célokat szolgál a javaslat, a módosítások középpontjában pedig a pénzügyi kockázat csökkentése áll.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy nem ezzel a csomaggal van baja, hanem azzal, amit emellett nem nyújtanak be az Országgyűlésnek. A kormány nem védi az embereket, miközben szervilis a bankok felé - tette hozzá.
Aradszki András (KDNP) azt mondta, most kell átvezetni azokat a korábban elfogadott EU-s irányelveket, amelyek arról szólnak, hogy hogyan lehet felkészíteni az uniós pénzügyi rendszert egy olyan helyzetre, amikor a gazdasági kihívások megerősödnek – magyarázta a törvényjavaslat ütemezését.
A koronavírus-járvány még inkább megvilágítja ezeket a nehézségeket és még inkább megköveteli, hogy a magyar és az EU-s pénzügyi rendszer megfelelő válaszokat tudjon adni a kihívásokra – jelentette ki a képviselő.
A banki világban egyre inkább előtérbe kell helyezni a digitalizációt, a javaslat könnyebbé, ügyfélbarátabbá, valamint átláthatóbbá teszi az ilyen eszközök használatát – közölte.
Varga László (MSZP) egyetértett azzal, hogy minden olyan intézkedést támogatni kell, ami a pénzügyi rendszer prudensebb működését szolgálja.
A javaslatot jórészt az uniós irányelveknek való megfelelés motiválta, abban nincsen olyan típusú nagyobb akna, ami megkérdőjelezhetővé tenné a jogszabály egészét – közölte. Hozzátette, arra azonban kíváncsi, hogy milyen módosító indítványok érkeznek majd a jogszabályhoz.
A politikus egyúttal bírálta, hogy a családi pótlék nem emelkedett az elmúlt tíz évben.
Varju László (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslat az európai jogharmonizáció miatt indokolt. A jogszabály benyújtását egy hatásvizsgálat elkészítésének kellett volna megelőznie, de a kormány rendre elmulasztja, hogy eleget tegyen ennek a kötelességének – tette hozzá.
A társadalmi és költségvetési hatásokat, valamint a jogszabály által kirótt adminisztratív terheket sem tüntetik fel – mutatott a vezérszónok.
A politikus a kormányt bírálta a becsődölt Széchenyi Bank ügye miatt, illetve azt is kérte, nyugtassák meg, ha elfogadják a törvényt, akkor nem fordulhat elő még egy Quaestor-botrány.
A parlament kedd este lezárta a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításának vitáját és áttért az energetikai tárgyú törvények módosításának megtárgyalására.
Varga-Damm Andrea (független) egyetértett azzal, hogy az indítvány nagy része az uniós irányelvek átültetéséről szól. A képviselő a határon átnyúló szolgáltatásokról azt mondta, hogy az ilyenfajta befektetések résztvevői elképesztő módon kiszolgáltatottak. A kormányzat és a pénzügyi felügyelet azonban nem igyekszik felhívni az emberek figyelmét ezekre a veszélyekre – tette hozzá.
A vita lezárása után Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár az elhangzottakra reagálva azt mondta: az illetékes szaktárca nagyon szívesen veszi a családtámogatási javaslatokat.
A pénzügyi fogyasztóvédelem mindig is a pénzügyi rendszer felügyeletéhez tartozott – hívta fel a figyelmet.
Visszautasította azokat a kritikákat, hogy a kormány a bankok barátja lenne. Hangsúlyozta, a pénzintézetek és az elemzők ezt egyáltalán nem így gondolják, ők éppen túl szigorúnak tartják a kabinetet.
Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy jelenleg hitelfizetési moratórium van életben.
A jogalkotó az egyedi bankcsődökből tanul, levonja a következtetéseket és szigorításokat vezet be - jelentette ki. Hozzátette, a pénzrendszerben mindig is előfordulnak visszaélések, azokat teljesen elkerülni nem lehet, de azért születnek új jogszabályok, hogy azokat minimalizálni lehessen.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára előterjesztőként azt hangsúlyozta: az Európai Bíróság idén nyáron egy, az Európai Bizottság által kezdeményezett eljárás végén kimondta, Magyarország nem sértett uniós jogot, rezsipolitikánk és a rezsicsökkentés nem ütközik a közösségi jogba.
Hozzátette, ugyanennek az ítéletnek az egyik kitétele szerint összhangba kell hozni a rezsicsökkentést, a megfizethető energiaárakat és az uniós jognak megfelelő működést, ezért háromszintűvé válik az energiaár-szabás rendszere, megjelenik benne a jogorvoslat lehetősége.
Az államtitkár a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: az átlagosan 25 százalékos áresés a tavalyi év végéig összesen 1900 milliárd forinttal mérsékelte a díjfizetést; a villanyszámlákon 751, a gázon 642, a távhőn 153 milliárd forint volt a megtakarítás.
Kitért arra is: a kontinens egyik legalacsonyabb energiaár-színvonala a magyarországi, ennek megfelelően pedig jelentősen esett a hátralékok mennyisége is, a villanyáram esetében 53, a gáznál 77, a távhőnél pedig 62 százalékkal; a teljes összeg a korábbi 73 milliárd helyett 26 milliárd forint.
Kaderják Péter kiemelte: a kormányzat elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése mellett, és fontosnak nevezte, hogy a magyarországi energiaárakat nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kell meghatározni.
A rezsicsökkentés eredményeinek megvédését emelte ki a vezérszónokok sorát nyitó Riz Gábor (Fidesz) is, kiemelve, hogy az Európai Bíróság is kimondta, Magyarország nem sértett uniós jogot, megfelelünk az uniós szabályozási követelményeknek, tagállami hatáskörben dönthetünk a rezsicsökkentést alapvetően érintő árkérdésben.
Kritikus fontosságúnak és a kormányzat lépéseinek nyomán megoldottnak nevezte az ország életében a gázellátás biztosítását.
Riz Gábor kiemelte: a kormányzat továbbra is elkötelezett a rezsicsökkentés mellett, amelynek eredményeként 2013 óta közel kétezer milliárd forint maradt a lakosság zsebében.
Az intézkedést elengedhetetlennek nevezte ahhoz, hogy a lakosság olcsó energiát használhasson.
Balczó Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítást az Európai Unióval vívott örök küzdelem elemeként állítja be a kormány.
Tagok vagyunk, teljesíteni kell – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy hét évvel ezelőtt a Jobbik-frakció is támogatta a rezsicsökkentést, amelyet most valós hasznot hozó, alapvetően politikai projektnek nevezett.
Az ellenzéki politikus szerint jelenleg nem világos, mihez viszonyítja kommunikációjában a kormányoldal a rezsicsökkentés jelentette megtakarítást, ahogy az sem, hogy alacsonyabb árak, így csökkenő profit mellett hogyan hajtják végre a közműcégek a szükséges hálózatfejlesztéseket.
Egyben jelezte: képviselőcsoportja támogatja a módosítást.
Aradszki András (KDNP) azt hangsúlyozta: Magyarország a rezsicsökkentéssel szemben fellépő Európai Bizottságot meggyőzte arról, hogy az intézkedés keretei alapvetően rendben voltak.
Hangsúlyozta, két pont miatt indult az Európai Bíróságon eljárás, de az uniós kifogások ennél jóval több ügyet érintettek kezdetben, példaként említve, hogy piaci alapra helyezték volna az egyetemes árszabályozást, mellőzve a hatósági beleszólást, ezzel minden terhet a magyar felhasználókra hárítva, akár indokolt az adott kiadás, akár nem.
A kereszténydemokrata politikus felidézte: 2002 és 2010 között Európában a legmagasabbak között volt a hazai áram- és a gázár, az ezt követő rezsicsökkentés miatt kezdtek panaszkodni az érintett szolgáltatók uniós fórumokon.
A magyar kormány szívós munkájával sikerült megvédeni a rezsicsökkentés értékeit – jelentette ki Aradszki András, aki azt hangsúlyozta, arányos, mértékadó, jogilag is kellően cizellált megoldásként az előterjesztés alkalmas arra, hogy az egyetlen kifogásolt pontban is megfeleljen az uniós bíróság ítéletének.
Varga László (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormányzat 2014 óta nem lépett a további rezsicsökkentés érdekében, holott ezt a világpiaci árak csökkenése lehetővé tette volna szerinte.
Arról beszélt: a valódi vita a rezsicsökkentésről és az azzal kapcsolatos propagandáról szól, amely az ezredforduló környékének kiugróan magas energiahordozó-áraihoz viszonyít.
Az ellenzéki politikus azt hangoztatta: az MSZP-frakció is támogatja, de a jelenleginél igazságosabb formában valósítaná meg a rezsicsökkentést, kedvezve a leginkább rászorulóknak.
Megemlítette: további gázárcsökkentéssel például vissza lehetne szorítani az olyan fosszilis tüzelőanyagok használatát, amelyek egyszerre károsítják az egészséget és a környezetet.
Varju László (DK) vérlázítónak nevezte, amit a kormányoldal tesz, amely szerinte bírósági elmarasztalás dacára állítja, hogy győzött, és megpróbálják most nekünk eladni az eladhatatlant.
Miért nem több a megtakarítás? – kérdezte a rezsicsökkentésre utalva, mondván, további áresésre volna lehetőség, ha nem nyúlták volna le magáncégek a világpiaci energiaár-csökkenés előnyeit.
Az ellenzéki politikus szerint az utóbbi egy évtizedben elüldözték Magyarországról az energiaágazat külföldi szereplőit, állami monopóliummá tették a piacokat, miközben a kormányzat nem segíti a parlament tisztánlátását az ellátásbiztonság kérdésében.
Varju László szerint arra volna szükség, hogy a politikától független energiahatóság állapítsa meg az árakat, kezdődjön meg a szorosabb integráció az európai piacba, vezessék ki a különadókat és erősítsék meg a közösségi energiatermelést.
A függetlenként felszólaló Varga-Damm Andrea azt mondta, a törvényjavaslat semmi más, mint az állítólag megnyert európai bírósági per, illetve az ítélet végrehajtása.
A képviselőnő támogatásáról biztosította az előterjesztőt, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azonban kritizálta a kormányzatot, mint fogalmazott, óriási blöff volt a csökkentés, és a szolgáltatók a kieső bevétel miatt a rendszerfejlesztés, és a karbantartás elhalasztásának árán tudtak életben maradni.
Kormányzati szemfényvesztésnek is nevezte a rezsicsökkentést, és felvetette, hogy a bevezetése óta jelentősen csökkent a piaci ár, ehhez képest egy 2008-as és mostani gázszámlán ugyanaz az ár szerepel, az emberek többet fizetnek.
Aradszky András (KDNP) szerint az ellenzék csúsztat és elferdíti a valóságot, és azért kritizálta a korábbi kormányokat, mert 2002 és 2006 között 60 százalék volt a szektorban a külföldi befektetőknek az aránya, de 2010 után ez a helyzet változott, az állam több szektorban is részesedést vásárolt.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a vita lezárása után azt mondta, olyan sikeres kormányzati program a rezsicsökkentés, amely borzasztóan fáj az ellenzéknek, és ez megzavarja a gondolkodásukat.
Szerinte az, hogy nem tolonganak a szolgáltatók a fogyasztókért azt jelzi, hogy a lakosság szempontjából versenyképes az ár, ez nem show és nem átverés. Hozzátette: nem lehet blöffnek nevezni azt, hogy 70 százalékkal csökkent a nem fizetők aránya, mert olcsóbb lett az energiahordozó ára.
Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett. Varga-Damm Andrea (független) Németország második újraegyesítésének 30. évfordulójáról emlékezett meg, Steinmetz Ádám (Jobbik) pedig a Lengyeltóti környékén hosszú ideje tapasztalható ivóvíz-minőségi problémákat hozta szóba.
A felszólalás után az elnöklő Brenner Koloman lezárta a napirend tárgyalását. A képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.
A címlapfotó illusztráció.
