Felszámolja a kormány az illegális hulladéklerakókat

 

Elindult a Tisztítsuk meg az országot! program, amelyet egyebek mellett az illegális hulladéklerakók felszámolására hozott létre a kormány.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Cikkünk frissült.


A kormány júliusban döntött arról, hogy a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltakkal összhangban megkezdi az illegális hulladéklerakók felszámolását.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezzel párhuzamosan dolgozta ki a Tisztítsuk meg az országot akciótervét – mondta szerdán Ráckeresztúron Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.

Tiszta lappal, tiszta országgal kezdünk

A Tisztítsuk meg az országot! program első pilot projektjének helyszíni bejárással egybekötött rendezvényén az államtitkár elmondta: „a hulladékgazdálkodás új alapokra helyezésének egyik legfontosabb állomása, hogy tiszta lappal, tiszta országgal kezdjünk.”

Hozzátette: fontos, hogy egymásra épülő intézkedések szülessenek, így

az illegális lerakók felszámolása mellett olyan hulladéklerakókat kell kialakítani, ahová jogszerűen lehet a hulladékot elhelyezni.

A másik fontos eleme az illegális hulladéklerakás felszámolásának egy olyan szankciórendszer bevezetése, amellyel senkinek sem jut eszébe közterületen lerakni a szemetét – fűzte hozzá.

Az ITM államtitkára elmondta, hogy a kormány határozott stratégiai célja a körforgásos gazdálkodásra való átállás, hogy minél több hulladékot újrahasznosítson az ország.

Hozzátette, hogy a Tisztítsuk meg az országot! programban a kormány közreműködőként jelölte ki a Magyar Közút Zrt.-t, a MÁV Zrt.-t, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, valamint az önkormányzatokat és az állami erdészeti társaságok és nemzeti parkok igazgatóságait.

A tesztüzemek szeptember végéig tartanak

Az öt közreműködő szervezet részvételével zajló tesztüzemek 2020 szeptember végéig tartanak, majd az eredmények kiértékelése után a projekt végrehajtása az ősz folyamán megkezdődik. Az önkormányzatok pályázat útján kerülhetnek a programba – fűzte hozzá Boros Anita.

Az államtitkár azt mondta, hogy a projekt kivitelezésében mindenkire számítanak, ezért létrehoztak egy olyan applikációt, amelyen keresztül

bárki, bárhonnan bejelentheti, ha illegális hulladéklerakást vagy hulladéklerakót észlel.

Hozzátette, hogy a Hulladékradar applikációval a bejelentő le tudja fotózni a lerakót, illetve, hogy milyen összetételű és kiterjedésű a szemét, a rendszer GPS koordináták alapján azonosítja a helyszínt és a hatóság elkezdi a terület megtisztítását.

Palkovics: A körforgásos gazdaság alapja az értékalapú hulladékgazdálkodás

Az értékalapú hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdaság alapja, ezért kiemelt cél a hulladék mennyiségének csökkentése és a lehető legmagasabb arányú újrahasznosítás – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán egy online szakmai konferencián.

A miniszter elmondta, hogy a magyar lakosság hulladéktermelése 2004 óta jelentősen csökkent, 2018-ban 18 millió tonnát tett ki. A hulladékok döntő többségét az építési-bontási hulladékok teszi ki, ezt követi a települési hulladék.

A tárca célja, hogy a különböző típusú hulladékokat szétválogatva gyűjtsék és hasznosítsák újra.

Azt javasolják, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék az ezer kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék illegális elhelyezését, veszélyes, illetve a különösen jelentős mennyiségű hulladék, valamint a visszaeső elkövetők estében pedig öt évig terjedő szabadságvesztést indítványoznak. Egyben megszüntetnék a mérlegelés lehetőségét a szankciók kivetésekor.

Már kismértékű jogsértés is bírságot vonna maga után

A készülő rendeletben már kismértékű jogsértés is bírságot vonna maga után, csak abban az esetben lehetne a bírságolástól eltekinteni, ha a jogellenes cselekményt a jogsértő abbahagyta és az eredeti állapotot helyreállította. Eltérő szankciókat írnának elő a természetes személyek és a gazdasági társaságok esetében.

A hulladékgazdálkodási bírság várhatóan helyszíni bírságként is kiszabható lesz és azt a hulladékgazdálkodási hatóság mellett más, a területen jelen lévő hatóságok is kiszabhatnák, többek között az adóhatóság, a közterület-felügyelet, a védett természeti területek és Natura 2000 területen a természetvédelmi őrök, a halászati és a mezőőrök is.

Az eddigi legjelentősebb összehangolt hatósági együttműködési rendszer kiépítését tervezik, új hulladékgazdálkodási hatóság felállítását, amelynek hatásköre kiterjed a termék értéklánc ellenőrzésére is – jegyezte meg az államtitkár.