Elindult a Tisztítsuk meg az országot! program, amelyet egyebek mellett az illegális hulladéklerakók felszámolására hozott létre a kormány.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Cikkünk frissült.
A kormány júliusban döntött arról, hogy a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltakkal összhangban megkezdi az illegális hulladéklerakók felszámolását.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezzel párhuzamosan dolgozta ki a Tisztítsuk meg az országot akciótervét – mondta szerdán Ráckeresztúron Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár.
A Tisztítsuk meg az országot! program első pilot projektjének helyszíni bejárással egybekötött rendezvényén az államtitkár elmondta: „a hulladékgazdálkodás új alapokra helyezésének egyik legfontosabb állomása, hogy tiszta lappal, tiszta országgal kezdjünk.”
Hozzátette: fontos, hogy egymásra épülő intézkedések szülessenek, így
az illegális lerakók felszámolása mellett olyan hulladéklerakókat kell kialakítani, ahová jogszerűen lehet a hulladékot elhelyezni.
A másik fontos eleme az illegális hulladéklerakás felszámolásának egy olyan szankciórendszer bevezetése, amellyel senkinek sem jut eszébe közterületen lerakni a szemetét – fűzte hozzá.
Az ITM államtitkára elmondta, hogy a kormány határozott stratégiai célja a körforgásos gazdálkodásra való átállás, hogy minél több hulladékot újrahasznosítson az ország.
Hozzátette, hogy a Tisztítsuk meg az országot! programban a kormány közreműködőként jelölte ki a Magyar Közút Zrt.-t, a MÁV Zrt.-t, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, valamint az önkormányzatokat és az állami erdészeti társaságok és nemzeti parkok igazgatóságait.
Az öt közreműködő szervezet részvételével zajló tesztüzemek 2020 szeptember végéig tartanak, majd az eredmények kiértékelése után a projekt végrehajtása az ősz folyamán megkezdődik. Az önkormányzatok pályázat útján kerülhetnek a programba – fűzte hozzá Boros Anita.
Az államtitkár azt mondta, hogy a projekt kivitelezésében mindenkire számítanak, ezért létrehoztak egy olyan applikációt, amelyen keresztül
bárki, bárhonnan bejelentheti, ha illegális hulladéklerakást vagy hulladéklerakót észlel.
Hozzátette, hogy a Hulladékradar applikációval a bejelentő le tudja fotózni a lerakót, illetve, hogy milyen összetételű és kiterjedésű a szemét, a rendszer GPS koordináták alapján azonosítja a helyszínt és a hatóság elkezdi a terület megtisztítását.
Az értékalapú hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdaság alapja, ezért kiemelt cél a hulladék mennyiségének csökkentése és a lehető legmagasabb arányú újrahasznosítás – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán egy online szakmai konferencián.
A miniszter elmondta, hogy a magyar lakosság hulladéktermelése 2004 óta jelentősen csökkent, 2018-ban 18 millió tonnát tett ki. A hulladékok döntő többségét az építési-bontási hulladékok teszi ki, ezt követi a települési hulladék.
A tárca célja, hogy a különböző típusú hulladékokat szétválogatva gyűjtsék és hasznosítsák újra.
Azt javasolják, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék az ezer kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék illegális elhelyezését, veszélyes, illetve a különösen jelentős mennyiségű hulladék, valamint a visszaeső elkövetők estében pedig öt évig terjedő szabadságvesztést indítványoznak. Egyben megszüntetnék a mérlegelés lehetőségét a szankciók kivetésekor.
A készülő rendeletben már kismértékű jogsértés is bírságot vonna maga után, csak abban az esetben lehetne a bírságolástól eltekinteni, ha a jogellenes cselekményt a jogsértő abbahagyta és az eredeti állapotot helyreállította. Eltérő szankciókat írnának elő a természetes személyek és a gazdasági társaságok esetében.
A hulladékgazdálkodási bírság várhatóan helyszíni bírságként is kiszabható lesz és azt a hulladékgazdálkodási hatóság mellett más, a területen jelen lévő hatóságok is kiszabhatnák, többek között az adóhatóság, a közterület-felügyelet, a védett természeti területek és Natura 2000 területen a természetvédelmi őrök, a halászati és a mezőőrök is.
Az eddigi legjelentősebb összehangolt hatósági együttműködési rendszer kiépítését tervezik, új hulladékgazdálkodási hatóság felállítását, amelynek hatásköre kiterjed a termék értéklánc ellenőrzésére is – jegyezte meg az államtitkár.