Döntött az Országgyűlés: feltételekhez szabják az uniós hitelt

 

Az Országgyűlés kedden a kormánypártok javaslatára határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A gazdaságvédelmi intézkedésekről, a zöldfelületek védelméről, az önkormányzatokról és a vásárosnaményi ruhagyár dolgozóiról is beszéltek képviselők a napirend előtti felszólalásokban.

Párbeszéd: Elégtelenek a kormány gazdaságvédelmi intézkedései


Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy elégtelenek a kormány gazdaságvédelmi intézkedései. A járvány gazdasági hatásainak enyhítése, semlegesítése fontos cél Európában, mert a járvány a munkahelyeket is veszélybe sodorta – fogalmazott.

Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Úgy vélte, elsősorban azon kell gondolkodni, hogy mely intézkedésekkel lehet megőrizni a munkahelyeket és segíteni az állásukat elvesztőkön. Emellett a terhek könnyítésén kellene dolgoznia a kormánynak, ehelyett szigorítanak a katán, megnehezítve az adónemet igénybe vevők helyzetét – mondta. Hozzátette: a kormány nem az adóterhek mérséklésén dolgozik, hanem megbüntette a kisvállalkozókat.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában kifejtette: a képviselő megint azt követeli, hogy minél több és hosszabb időre segélyt adjanak az embereknek, ez örök vita a kormány és az ellenzék között.

A kormány szerint nem segélyt kell biztosítani az embereknek, hanem a munkahelyek megőrzésére, újak létrehozására kell összpontosítani, a gazdaságvédelmi akcióterv is ezen elv alapján készült el – mutatott rá. Hozzáfűzte: az elmúlt idő azt mutatja, hogy az akcióterv működik, sok munkahelyet mentettek meg az intézkedésekkel.

Az államtitkár kitért rá: a kata eredeti célja a kisvállalkozások segítése volt egyszerűsített adózással, nem pedig azoknak a vállalkozásoknak szánták, amelyek nagy cégeknek számláznak. Az utóbbiakat érinti a mostani változás – közölte.

LMP: A kormánynak nem fontos a zöldfelületek megóvása

Schmuck Erzsébet (LMP) kiemelte: a kormány nem tartja fontosnak a zöldfelületek védelmét, az elmúlt időben a kiemelt beruházásoknak sok fa és zöldfelület esett áldozatul, pedig a szélsőséges időjárási viszonyok is azt mutatják, hogy a klímaválság súlyosbodik – magyarázta.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Közölte: a zöldfelületek megóvása és növelése a klímasemlegesség miatt is lényeges, és az embereknek is egyre fontosabb cél. A Hajógyári-sziget és a tatai Öreg-tó kérdésében is igaz ez, az embereknek számít a zöldfelületek védelme – mondta.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára kijelentette: a teremtett világ védelme a kormánynak kiemelten fontos, a környezeti örökségünk védelme nem politikai divat kérdése. A kormány ennek érdekében cselekszik, újabb és újabb lépéseket tesz, ellentétben a baloldallal – vélekedett. Hozzátette: a baloldal nem támogatta azt a célt, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges országgá váljon, nem szavazta meg a vonatkozó törvényt. Közölte: nem elég klímavészhelyzetet hirdetni és nem csinálni semmit, ezzel szemben a kormány sok konkrét intézkedést hoz.

DK: A kormány magukra hagyta az önkormányzatokat

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a járvány idején a kormány magukra hagyta az önkormányzatokat. Az önkormányzatok a kormány helyett végezték munkájukat, álltak helyt, de köszönet helyett folyamatos megszorításokkal kell megküzdeniük – vélte.

Varju László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Úgy látja, ennek oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem tudja feldolgozni a Fidesz tavaly őszi vereségét. A cél azoknak a településeknek a büntetése, ahol az emberek nemet mondtak a Fideszre, pedig tiszteletben kellene tartani az emberek döntését – fogalmazott.

Tállai András hangsúlyozta: az ellenzéknek tavaly ősszel sikerült elnyernie néhány önkormányzat vezetését, és azóta azt gondolják, hogy az önkormányzati gazdálkodás csak kéregetésről és a kormányra mutogatásról szól.

Ez a pozíció felelősséggel jár, nem könnyű feladat, de nem lehet azt csinálni, hogy amint nehézség merül fel, a kormánytól kérnek pénzt - mondta. Hozzáfűzte: a járvány mindenkinek nehézséget jelent.

MSZP: A kormány tétlenül nézi, ahogy egy külföldi cég tönkreteszi az embereket

Gurmai Zita (MSZP) kifejtette: a kormány folyton azt szajkózza, hogy a magyarok érdekeit védik, a keményen dolgozó kisemberekét, mégis tétlenül nézi, ahogy Vásárosnaményban egy külföldi cég tönkreteszi az embereket. A városban egy ruhagyár 530 dolgozója veszítette el az állását – mondta.

Közölte: sok érdemi javaslatot tettek le az asztalra, de a kormány mind lesöpörte ezeket, pedig még most sem lenne késő cselekedni. Az emberek valódi tetteket várnak a kormánytól – jelentette ki.

Schanda Tamás szerint fontos téma ez, ezért szomorú és felháborító, hogy a képviselő politikai haszonlesésére használja fel az emberek szerencsétlen helyzetét.

Az érintett munkavállalókkal a foglalkoztatójuk tisztességtelen módon bánt el, olyan helyzetet teremtett, amelyben az állam nem tud közvetlenül segíteni a munkavállalóknak, mert nem szűnt meg a munkaviszonyuk, így a szükséges támogatásokat nem lehet biztosítani nekik. Ez felelőtlen és elítélendő döntés, és olyan lehetőségeket kell keresni, amelyekkel mégis segíteni tudnak a dolgozóknak – mondta.

Megjegyezte: a magyar foglalkoztatási adatok kifejezetten jónak számítanak európai összehasonlításban, és már elkezdődött a kilábalás a járvány teremtette helyzetből.

Jobbik: A határozati javaslat csak asztalcsapkodásra jó

Brenner Koloman (Jobbik) azt bírálta, hogy a hétvégi uniós csúcs előtt Kövér László házelnök és Orbán Viktor miniszterelnök nem hívta össze az úgynevezett konzultációs testületeket, amelyeken a kormányfő hagyományosan beszámol a kormány tervezett álláspontjáról.

Brenner Koloman, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A felszólaló azt mondta, hogy a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslat kizárólag asztalcsapkodásra jó, nem pedig egy olyan új kiegyezésre, amire az Európai Uniónak szüksége volna. A határozati javaslat veszélyezteti a magyar polgárok EU-s pénzét – tette hozzá. Feltette a kérdést, hogy a kormány miért fél a jogállamisági kritériumrendszer elfogadásától.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában a magyar parlamentarizmus szép gesztusának nevezte, hogy a kormány az uniós tárgyalásokon a parlament által megjelölt stratégiához és állásponthoz tartja magát.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy Magyarország jól használta fel a strukturális és kohéziós alapokat – emlékeztetett. Igazságtalan, hogy ezt követően Brüsszelben olyan költségvetésre tesznek javaslatot, ami a forrásokat jól felhasználó országokat bünteti, a rosszul felhasználókat pedig jutalmazza – fogalmazott.

A jogállamiság értéke fontos dolog, de az uniós javaslatnak ez a része egy „politikai pallos”, amit a jobboldali, keresztény kormányok ellen használnak – jelentette ki.

Mi köze van a jogállamiságnak ahhoz, hogy mi van a magyar tankönyvekben, miért kell abba belekötni, hogy a kormány szerint a család egy alkotmányos érték – kérdezte az államtitkár. Itt van egy olyan pillanat, amikor ennek megálljt lehet parancsolni – szögezte le.

KDNP: Nem szabad engedni a Szent Korona megsértését!

Rétvári Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a homoszexualitás magánügy, ezért nem értik, hogy miért kell nyárról nyárra „feldúlni a békés, békeszerető emberek hétköznapjait”, és provokatív módon megsérteni a nemzeti jelképeket. Emlékeztetett, hogy a szervezők egy szivárvány alá elhelyezett Szent Koronát választottak az idei melegfelvonulás jelképének.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A politikus úgy fogalmazott: a csendes többség tagjai, a józan gondolkodású emberek nem értik, hogy miért kell minden nyáron nemzeti és keresztény jelképeket megsérteni. Hozzátette, hogy ezek a felvonulások elsősorban nem a melegek elfogadásáról szólnak, hanem egy felvonulási lehetőséget jelentenek a „talajt és témát vesztett” baloldali és liberális erők számára.

Rétvári Bence kijelentette: ezt azonban nem kell mindig, mindenáron eltűrni. A CitizenGo nevű szervezet az úgynevezett Értékvédők tíz pontjával reagált a melegfelvonulás szervezőinek lépésére, a tíz pontot több, mint száz közéleti személyiség és 23 ezer polgár támogatta – emelte ki.

A válaszadó Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy le kell választani a csendes többséget a harsány és provokatív kisebbségtől. Az államtitkár azt mondta, hogy utóbbiak tagadják a hagyományos családfelfogást, és nem a tiszteletről szóló rendezvényeket szerveznek, hanem provokálják a többségi társadalmat.

Kiemelte, hogy az alaptörvény alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de a véleménynyilvánítás nem korlátlan. A Szent Korona a nemzet méltóságát jeleníti meg, ezért minden sértő környezetben való felhasználása ellentmond az alaptörvénynek 0 tette hozzá.

Fidesz: Meg kell akadályozni a vírus behurcolását!

Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy a járvány szempontjából is Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország, de amíg nincs vakcina, addig a járványügy készültséget fent kell tartani.

Halász János, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Most a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása – jelentette ki a felszólaló, aki emlékeztetett a hitelfizetési és kilakoltatási moratóriumokra, a lejáró gyes-, gyed-jogosultságok meghosszabbítására és a munkahelyvédelmi intézkedésekre.

Eközben a baloldali pártok nem, hogy nem segítették, de szándékosan hátráltatták a védekezést, pedig a széthúzás helyett most összefogásra van szükség – jelentette ki.

Most meg kell akadályozni, hogy külföldről behurcolják a vírust, a járványt a határokon kívül kell tartani – szögezte le. A Fidesz frakció ezért teljes erejével támogatja a kormány legújabb járványügyi intézkedéseit – mondta Halász János

Menczer Tamás a külgazdasági és külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a védekezés első fázisa az emberek és a kormány összefogásának köszönhetően volt sikeres. Hozzátette, ez azért is kiemelendő, mert korábban is nagyon sok volt és mindig nagyon sok a bizonytalanság.
Az operatív törzs és a kormány időben hozta meg az intézkedéseket – emelte ki.

A baloldal nem, hogy nem vett részt a védekezésben, de azt akadályozták és a védekezés résztvevőit támadták – szögezte le az államtitkár.

Előterjesztő: Az Országgyűlés nem fog semmilyen politikai feltételt elfogadni az uniós hitelcsomaghoz

Kövér László (Fidesz) házelnök expozéjában kijelentette: az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében „egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte.

Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

A házelnök kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon – amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart – ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti – mutatott rá.

Úgy vélte, a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott.

Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után – önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet – mondta.

Közölte:

az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét,

így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.

Emellett ismét „a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás”, mint a kormányok – fogalmazott.

Megjegyezte: mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni „az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László hangsúlyozta: azonban „a Haza nem eladó”, ezért nem lehet „önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”.

Közölte: Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és „eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait és „az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik”.

Gulyás: A kormányfő kötelező mandátumként tekint a parlament határozatára

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára.

A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége.

Kiemelte, Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától.

A tárcavezető valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon problémák lennének a jogállamisággal. Úgy fogalmazott, a „jogállami kondicionalitás” egy olyan politikai bunkósbot, amellyel nyugat-európai országok próbálnak politikai szankciókat bevezetni a velük egyet nem értő közép-európai országokban.

Vita az uniós helyreállítási csomagról

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) delegációvezetője a nagyobbik kormánypárt álláspontját ismertetve elmondta, a 750 milliárd eurós uniós hitelfelvételi javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a magyar embereknek, mivel az igazságtalanul osztja el a forrásokat.

Kiemelte, álságosak a jogállamisági feltételek, mivel azok valójában a tagállamokkal szembeni önkényes politikai zsarolás eszközei a brüsszeli bürokrácia kezében.

„A jogállamisági mechanizmus pont annyira szolgálja a jogállamiság ügyét, mint a kommunista időszakban a szocialista demokrácia szolgálta a demokrácia ügyét” – fogalmazott.

Deutsch Tamás elmondta, az ellenzék „buzgó mócsing brüsszelitaként viselkedve” minden energiájával azon van, hogy minél több forrást vegyen el a magyar emberektől. „Nem orbántalanítani, hanem magyartalanítani akarják a nekünk járó uniós forrásokat” – mondta.

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Deutsch Tamás felszólalását követően Soltész Miklós (KDNP) kért szót ügyrendben, és azt közölte, amikor a Fidesz politikusa arról beszélt, hogy korábban zsidó származású képviselők listázását kérte a Jobbik, akkor az ellenzéki frakció tagja, Nunkovics Tibor „teljesen egyértelmű szólást, illetve jelet tett”, majd felmutatott az emelvényen szónokló Deutsch Tamásra.

Az elnöklő Latorcai János súlyosnak nevezte a jobbikos képviselő kijelentését, amelyet szerinte a Ház meg fog vizsgálni. Nunkovics Tibor elnézést kért a bekiabálásért, azonban szégyennek minősítette, hogy nem hallották, mit mondott. Közölte, annak tartalma nincs összefüggésben, amit előtte állítottak, és szerinte ezt a jegyzőkönyv is tisztázza majd.

A Jobbik első vezérszónoka, Balczó Zoltán arról beszélt, hogy a Jobbik akkor tartaná elfogadhatónak az uniós hitelfelvétel támogatását, ha a kormány a korrupció felszámolása érdekében csatlakozna az európai ügyészséghez, az európai támogatásokat pedig a kis- és középvállalkozásokra fókuszálva használnák fel. Ennek hiányában a Jobbik nem támogatja a javaslatot – tette hozzá.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint, Orbán Viktor miniszterelnök „statisztaként használná a parlamentet újabb színi előadásához”. Kijelentette, az uniós mentőcsomagnak akkor van értelme, ha abból a kormány nem a gazdaságokat, hanem a szegényeket támogatja, növeli a béreket és nyugdíjakat, az adókat pedig csökkenti.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a magyar emberek érdekei melletti kiállásnak nevezte az Országgyűlés előtt fekvő határozati javaslatot.

Aláhúzta, Magyarország ugyan nincs rászorulva az uniós közös hitelfelvételre, ugyanakkor szolidáris a nehéz helyzetbe került déli államokkal és elkötelezett az európai gazdaság újbóli növekedési pályára állítása mellett. A kormánypárti politikus igazságosnak nevezte a határozat feltételeit, amelynek elfogadását kérte a Háztól.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka azt mondta, amennyiben a kormány nem alkalmas arra, hogy a jogállamisági feltételeknek megfelelően, korrupció mentesen ossza szét az uniós támogatásokat, akkor azokat közvetlenül kell eljuttatni a magyar vállalatoknak, önkormányzatoknak, civileknek és állampolgároknak.

Szólt arról is, szívesen vennék, ha a kabinet az ország határain belül is alkalmazná azt a javaslatban megjelenő elvet, hogy a gazdagabbak ne kapjanak több forrást a szegényeknél. A szocialista politikus jelezte, a Fidesz saját választóit is elárulja ezzel a javaslatával, ezért annak szavazásán nem vesznek részt.

A DK nem szavazott

Dobrev Klára, a DK EP-képviselője bejelentette, hogy frakciójuk tagjai nem vesznek részt a szavazáson. Az európai országok évszázadokon keresztül háborúztak egymással, de a nemzetek közötti háború nem hozott boldogságot és felemelkedést – jelentette ki. A kontinens majdnem megroppant a II. világháborúban, de a háború után, Európa romjain született meg az a gondolat, amit a DK most véd – tette hozzá. Hangsúlyozta: az Európai Unióban hetven éve béke van. A DK az egyre hatékonyabb és egyre szorosabban együttműködő EU-ban, az Európai Egyesült Államokban hisz – szögezte le.

Ungár Péter (LMP) pártja véleményét ismertetve kijelentette: az európai status quót megalapozó gazdasági rendszer fenntarthatatlan. Az LMP mindig ellenezte, hogy Magyarország globális pénzügy körök hitelfüggőségébe kerüljön – tette hozzá. Nem a négy szabadság, hanem a négy felelősség Európájára van szükség, ahol a szolidaritás nem mese, hanem valóság – szögezte le.
A jogállamiság kritériumokról azt mondta, nem gondolja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás valóban veszélyeztetné a magyar kormány hatalmát.
Az uniós hitelkonstrukció feltételei homályosak, ezért az LMP ezt nem szeretné támogatni – közölte.

Donáth Anna Júlia, a Momentum EP-képviselője arról beszélt, hogy megvédik a magyaroknak járó uniós pénzeket és a magyar demokráciát Orbán Viktortól. Ha leépítik a jogállamot, akkor a magyar állampolgároktól vesznek el pénzeket – érvelt. Miután lejárt az ideje, Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője saját időkeretükből öt percet felajánlott neki, de Jakab István levezető elnök azt mondta, a házszabály ezt nem teszi lehetővé.

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az uniós javaslat szűkre szabja az Elbától keletre fekvő közepes méretű országok mozgásterét. Védhetetlennek nevezte, hogy az előterjesztés kettős mércét alkalmaz, mert figyelmen kívül hagyja a tagországok közötti egyenlőség elvét.

Mesterházy Attila (MSZP) azt kérte, a kormánypárti képviselők vigyázzanak arra, hogy milyen elvek mentén érvelnek, mert azok rájuk is vonatkoznak.

Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő   (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Nacsa Lőrinc (KDNP) felszólalásában bírált a jobbikos, DK-s és szocialista vezérszónokok által elmondottakat. A baloldal azt szeretné, hogy Magyarországot büntessék meg, vonjanak el tőle jogokat és pénzt – közölte.

Varga-Damm Andrea (független képviselő) azt mondta, a parlament felhatalmazására nem is lenne szükség, mivel a kormánynak attól függetlenül is mindig a magyar érdekeket kell képviselnie, a lehető legjobb feltételeket kiharcolva a brüsszeli alkukban.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője arra kérte az ellenzék pártjait, tegyék félre pártpolitikai játszmáikat és a határozati javaslat elfogadásával álljanak ki a magyar emberek érdekei, a józan ész mellett. Hangsúlyozta, nem szabad hagyni, hogy az unió a források elosztásánál büntesse azokat a tagállamokat, amelyek felelősségteljesen gazdálkodtak az elmúlt években és a visegrádi országokhoz hasonlóan eredményesen kezelték a válságot.

Németh Zsolt (Fidesz) megdöbbentőnek nevezte, hogy sokan nem veszik észre, milyen veszélyes lépésre készül az EU. Közölte, a közös hitelfelvétel egyfajta lopakodó föderációt is jelenthet, ennek a „kollektív felelőtlenségnek” pedig rendkívül jelentős kockázata van. Az előterjesztők nevében zárszót mondó Kövér László (Fidesz) értékelése szerint süketek párbeszéde zajlott ebben a rendkívül fontos kérdésben, amely alapvetően meghatározhatja Magyarország jövőjét.

A házelnök cinikusnak nevezte, hogy a hitelfelvételről szóló uniós javaslat a jövő generációi érdekeire hivatkozik, mikor éppen őket adósítja el harminc évre. Szólt arról is, brüsszeli politikusok politikai hátsó szándékkal támadják a magyar kormányt a korrupció vádjával. „Azért, mert nem vagyunk közülük valók” – fogalmazott. Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta a javaslat összevont vitáját.

Indokolt a rövid távú szálláshelykiadás szabályozása

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az albérlet- és ingatlanárak, valamint az adózási hatások miatt indokolt a rövid távú szálláshelykiadás szabályozása. Az államtitkár az erről szóló javaslatot ismertetve kiemelte: e hatások mellett azért is fontos a szabályozás, mert a rövid távú lakáskiadás jelentős napi szintű gondokat okoz a társasházakban, ahol a turisták és a lakók életét kellene összehangolni.

Közölte: a javaslat értelmében az önkormányzatoké lesz a döntés joga, ha akarnak, szigoríthatnak, megszabhatják, hány napra lehet kiadni a szálláshelyet. E megoldással figyelembe veszik azt is, hogy ez a téma eltérő súllyal van jelen és eltérő következményekkel jár a különböző városokban – magyarázta. A szabályozás kidolgozásakor nemzetközi példákat és szakmai tapasztalatokat is figyelembe vettek, és az eredmény egy olyan javaslat lett, amelyet minden frakció jó szívvel támogathat – vélekedett.

Kifejtette: sok országban kemény viták folynak erről a kérdésről, és sok európai nagyvárosban már most is szabályozzák a rövidtávú lakáskiadást. A felmérések alapján áremelkedést hozott ez a jelenség az albérlet- és ingatlanárak tekintetében, továbbá egyes országokban arra is panaszkodnak, hogy az Airbnb nem együttműködő – közölte.

Képviselői felszólalások

Az elsőként felszólaló vezérszónok, Bartos Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy az Országgyűlés egy olyan problémát próbál orvosolni, amelynek nagyon sok aspektusa van. Ezek közül kiemelte, hogy a rövidtávú, elsősorban turisztikai célú lakáskiadás gondokat okoz a társasházakban. Felhívta a figyelmet, hogy a rövidtávú lakáskiadás jelentősen emeli az albérletek árát. Hozzátette, a jelentős adóelkerülés miatt a kérdés már az EU napirendjén is szerepelt. A javaslat a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak biztosít lehetőséget arra, hogy a problémát saját hatáskörben oldhassák meg – mutatott rá.

Lukács László György (Jobbik) az előzményeket felidézve elmondta, az Airbnb azért jött létre, mert San Franciscóban telítődött a hotel és lakáspiac. Az alapítók egy lakhatási válságra keresték a megoldást, de nem gondolták, hogy ezzel egy újabb lakhatási válságot idéznek elő – tette hozzá. Mindenkinek érdeke, hogy rendezzék a helyzetet, de az viszonylag nagy terhet jelent az önkormányzatok számára, hogy rájuk hárítják a felelősséget – közölte. Az adóelkerülő és adóoptimalizáló tevékenységeket rövidre kell zárni, a lehető legtöbb szállásadót be kell vonni a közteherviselésbe – érvelt. A közösségi tevékenységeket nem betiltani, hanem valamilyen módon regulázni kell – jelentette ki.

Aradszki András KDNP-s képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Aradszki András (KDNP) a törvényjavaslat céljának nevezte, hogy valamilyen módon szabályozzák a magánszálláshelyek kiadásának jogi feltételeit. Hangsúlyozta, hogy ez a szabályozás már több külföldi nagyvárosban elterjedt. A rövid távú szálláskiadás torzítja a lakáspiacot, sérti a szállodai szolgáltatók és az érintett társasházak lakóinak érdekeit – emelte ki a képviselő.

Csárdi Antal (LMP) emlékeztetett, hogy pártja tíz éve beszél a lakhatási válságról, de a kormánypártok csak most vették észre a problémát. Szavai szerint a törvényjavaslatot a fideszes turisztikai érdekeltségek lobbija „szülte meg”. Ha az adatszolgáltatás a kormányhoz kerül, akkor az önkormányzat hogyan ellenőrzi majd ezt a tevékenységet – kérdezte a képviselő. Kérte, hogy támogassák azt a módosító javaslatukat, ami lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben szabályozhassák a rövid távú lakáskiadásokat.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) elmondta, a Fidesz nem a magyar emberek érdekei miatt, hanem a szállodaipari lobbicsoportnak engedve nyújtotta be ezt az előterjesztést. Az ellenzéki politikus örömének adott hangot, amiért a kabinet az önkormányzatokra bízta a szabályozást, ugyanakkor hangsúlyozta, sokkal korábban kellett volna megtennie ezt a lépést, mivel azóta rengeteg ember lakhatása lehetetlenült el.

A vita végén a jobbikos Ander Balázs kért szót, és a napközben, tragikus hirtelenséggel elhunyt Bogdán Lászlóra, a Baranya megyei Cserdi polgármesterére emlékezett. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Bogdán László döbbentette rá őket, hogy „igenis segítő kezet kell nyújtani azoknak a cigány embereknek, akik cigánynak születve, de felelősen vállalt gyermekeik jövőjét a tanulásban és a munkában látják”.

Az elnöklő Jakab István a felszólalást követően arra kérte a képviselőket, hogy álljanak fel az elhunyt polgármesterre emlékezve. A kormány nevében zárszót mondó Dömötör Csaba arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy fejezzék be a koronavírus-járvány alatt hatalmas veszteségeket szenvedett turisztikai ágazat elleni hadviselésüket.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára aláhúzta, a kormány előterjesztésében szereplő változtatások egyszerre veszik figyelembe, a növekvő albérlet- és ingatlanárakat, valamint a turizmus, az adófizetés, és a helyben élők szempontjait. Dömötör Csaba megjegyezte, nem szeretnék, ha a mostani módosítások nagyszabású adóemelések előtt nyitnának kiskaput az önkormányzatok előtt, a kormány ugyanis nem szeretne adót emelni. Jakab István ezt követően lezárta a javaslat összevont vitáját.

Feltételekhez kötötték az uniós hitelfelvétel támogatását

Az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, hogy miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A képviselők 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők javaslatát.

A Ház döntésével felhívta a kormányt arra, hogy az uniós hitelfelvétel során tartsa be azt az alapelvet, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek,

a gazdagabb tagállamok polgárai pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai.

A parlament kikötötte azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, politikai pártok és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” uniós forrásból nem támogathatók; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése pedig elfogadhatatlan a jogállamiság címszó alatt.

Az önkormányzatok korlátozhatják a magánszálláshelyek kiadását

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az önkormányzatok időben korlátozhassák a magánszálláshelyek kiadását.  A képviselők 149 igen szavazattal, 1 nem ellenében és tartózkodás nélkül hagyták jóvá a kormány ezt célzó módosító javaslatát. A Ház döntése alapján a települések, a budapesti kerületek és a fővárosi önkormányzat saját területén felhatalmazást kap arra, hogy augusztus 1-jétől megállapítsa, legfeljebb hány napra adható ki magánszálláshely és egyéb szálláshely egy naptári évben.

Az új szabályok értelmében magánszálláshelynek tekinthető a magánszemély vagy egyéni vállalkozó legfeljebb nyolcszobás és tizenhat ágyas lakása, üdülője, míg egyéb szálláshelynek a más tulajdonban álló, nem szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított, legfeljebb 25 szobás és százágyas épületrészek számítanak, ahol az egy szobában található ágyakat külön-külön is kiadják.

Az elfogadott javaslat indoklásában kifejtették, a rövid távú lakáskiadás nagyarányú elterjedése az ingatlan- és albérletárakat is megnövelte a fővárosban, emellett a társasházi együttélésben is konfliktusokat okozott.