×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ülésezett a parlament

 

Az Országgyűlés kedden előbb megvitatja, majd el is fogadhatja a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslatot.

 

Cikkünk frissül.

 

A Hajógyári-szigetről, az uniós hitelprogramról és a Balatonról is volt szó a napirend előtti felszólalásokban az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az ülés elején Kövér László házelnök megemlékezett a pénteken elhunyt Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselőről.

Párbeszéd: mikor elég a kormánynak?

Szabó Tímea (Párbeszéd) feltette a kérdést: mikor érzi a kormány, hogy elég, mikor lesz elég pénze a fideszes haveroknak, mikor nem akarnak fákat kivágni, erőszakkal elvenni sokak pihenőhelyét. Most az óbudai Hajógyári-szigeten akarnak fákat kivágni, az emberek pihenőhelyét tönkretenni, mert luxus lakóparkot terveznek oda – közölte.

Úgy vélte, a kormány sokszor nézte már madárnak az embereket, de most egyértelmű, hogy valójában lakóparkot akarnak ott építeni. Azonban ez a sziget a családoké, a pihenni vágyóké és nem Orbán Viktor ingatlanspekulánsaié, ezért megvédik a Hajógyári-szigetet – jelentette ki.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a kormánynak kiemelten fontos a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem, ezért nem állja meg a helyét, amit a képviselő állított. A kormány klímavédelmi akciótervet indított, törvényt hozott a klímavédelem érdekében és több intézkedést is elfogadott e cél jegyében - mondta.

Kiemelte: a kormány mindig gazdagítani akarja az országot, és nem kivétel ez alól Óbuda és a Hajógyári-sziget sem; a cél a minél szebb és jobb zöldfelületek kialakítása, az itt élők igényeit magas színvonalon kielégítő, vonzó pihenőövezetek létrehozása.

LMP: az eladósodás hitelprogramját ajánlja az EU

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a járvány hatásainak orvoslására az Európai Unió egy hitelprogramot ajánl, de ez az eladósodás hitelprogramja. A csomag megfelel a nagyvállalatoknak, de nem felel meg a magyar embereknek – vélte.

Úgy látja, az EU jobboldali vezetése olyan hitelcsomagot rak az európai polgárok nyakába, amely fenntarthatatlan és amelyet a következő generáció fog megfizetni. Az EU vezetése és a magyar kormány között van egy látszólagos ellentét, de ez csak színjáték, a kormány valójában nem ellensége, hanem tagja az EU vezetésének – mondta.

Hozzátette: a kormány úgyis bele fog egyezni az uniós hitelcsomagba.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára közölte: nagy tétje van a hitelprogramról folytatott vitának, ezért komoly és szakszerű vitára van szükség, amelyben a magyar nemzeti érdeket kell képviselni. Az uniós javaslatcsomag keretei ismertek, a közös adósságot együtt kell visszafizetniük a tagállamoknak, 750 milliárd euróról lenne szó – magyarázta.

Hozzátette: igazságos, politikamentes csomag kell, politikailag motivált feltételeket nem lehet hozzákapcsolni, mert a gazdaság újraindítására és nem politikai nyomásgyakorlásra van szükség.

DK: egyre többeknek elérhetetlen a balatoni nyaralás

Arató Gergely (DK) hangsúlyozta: a miniszterelnök balatoni nyaralásra biztatta a magyarokat, de ez egyre többeknek elérhetetlen. Botrányos történések, engedélyezett és engedély nélküli beruházások jellemzők a tó térségére – vélte.

Azt mondta, a kormányközeli vállalkozók beruházásaiba ömlik a közpénz, közben az emberek alig férnek hozzá a strandokhoz, szinte megfizethetetlenek az árak. De a Balaton nem lehet néhány milliárdos játékszere – fogalmazott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára erre azt mondta: a Balaton ügye valóban fontos, a Balaton nemzeti érték. A kormány nagy hangsúlyt helyez a belföldi turizmusra, a cél, hogy a magyarok egyre jobb színvonalú szolgáltatást kapjanak, remélhetőleg elviselhető árakon, bár az árak kérdésében nem a kormány az illetékes – mutatott rá. Hozzátette: ma sokkal többen engedhetnek meg maguknak egy balatoni nyaralást, mint évekkel korábban.

Az államtitkár kitért rá: a járvány rendkívüli károkat okozott a turizmusnak, ezért számos lépést tettek az ágazat védelmében.

MSZP: a kormány retteg a jogállamiság ellenőrzésétől

Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette: a kormány retteg a jogállamiság ellenőrzésétől, holott nem kellene, ha tényleg minden rendben van az országban.

Úgy vélte, a Magyarországnak járó uniós forrásokat, támogatásokat valóban meg kell védeni, leginkább önöktől. A kormányoldal ahhoz kér parlamenti megerősítést, hogy követeléseket támaszthassanak az uniós hitelprogram elfogadásához: csak akkor fogadják el, ha az EU leállítja a hetes cikkely szerinti eljárást és nincs jogállamisági kritériuma az uniós források felhasználásának – mondta. Hozzátette: ezzel azonban minden magyarnak ártanak, támogatásoktól eshet el az ország.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a jogállamisági történetnek az unióban nem tudnak a végére járni, folyamatosan csak lebegtetik, és az ellenzék örül ennek. Sehol nincs leírva az uniós dokumentumokban, hogy ilyen feltételhez kössék azoknak az összegeknek a kifizetését, amelyekre az ország jogosult a szerződések szerint, az ellenzék mégis felháborodik, hogy ezt szóvá teszik a parlamentben – magyarázta.

Úgy látja, ezzel szemben az a felháborító, hogy az ellenzék már régóta a magyar érdekek ellen lép fel, de ebből a magyar választók többsége nem kér.

A gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyéről, az EU tervezett hitelfelvételéről, valamint a nemzeti konzultációkról beszéltek a képviselők a hétfői napirend előtti felszólalások második felében.

Jobbik: a pedofilok ne úszhassák meg felfüggesztettel!

Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy egyetlen könnycseppet sem hullattak volna, ha az aberrált Kaleta Gábor, volt perui magyar nagykövetet nem hozzák haza, hanem ott rohad meg egy limai börtönben.

A képviselő felhívta a figyelmet, a Jobbik azt javasolja, hogy egyetlen pedofil se úszhassa meg felfüggesztett büntetéssel, valamint hozzanak létre egy regisztert, amelyben ezek az emberek életük végéig szerepelnének.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára azt felelte, mindennel egyetértenek, ami az ilyen cselekmények megakadályozását, megelőzését és büntetését szolgálja. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat őszre olyan javaslatcsomagot készít, ami komplex egészként kezeli a gyermekvédelmet, ugyanis nem elég csak a Btk.-t szigorítani.

A jelenlegi parlament már hozott döntést hasonló ügyekben, mert arról már alkotott arról törvényt, hogy a pedofíliával elítéltek egész életükben nem foglalkozhatnak 18 év alatti személyekkel – emlékeztetett.

KDNP: Magyarország három feltételt szab az uniós hitelfelvételhez

Simicskó István (KDNP) azt mondta, hogy a koronavírus-járvány rendkívüli kihívás elé állította az uniós országokat, ezért az EU 750 milliárd eurós hitel felvételére készül. Ez a lépés még a következő generációk életére is kihat, ugyanis a pénzt 2028-2058 között kell törleszteni - emelte ki a frakcióvezető.

Magyarország szolidáris azokkal, akik rosszabbul kezelték a válságot és nagyobb bajban vannak – szögezte le. A magyar kormány azonban három feltételt szab a hitel – emlékeztetett. Az első, hogy a hitelcsomag szerkezete igazságos legyen, vagyis a szegényebbek ne kaphassanak kevesebbet, mint a gazdagok. A második feltétel az, hogy a hiteleket csak a gazdaság újraindítására, munkahelyteremtésre lehessen költeni – közölte.

Végül azt mondta, nem szeretnék, ha olyan feltételekhez kötnék a hitelfolyósítást, amivel zsarolni próbálják Magyarországot, mint például azzal, hogy változtassa meg a bevándorlási politikáját.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt válaszolta, hogy 2008-ban a gazdasági válság, 2015-ben a migrációs krízis, míg idén a koronavírus-járvány sújtotta az EU-t. Az unió vezetése egyik válságot sem tudta hatékonyan kezelni, ezért azok hatásai összeadódtak – tette hozzá.

Magyarország azonban jobban teljesít, mint ez EU egésze - szögezte le a politikus. Európát a válságos időkből csak a szuverén nemzetek kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése vezetheti ki – mondta.

Fidesz: a tapasztalatok alapján lehet véleményt mondani a nemzeti konzultáció során

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország megnyerte a koronavírus elleni védekezés első szakászát. A tömeges járvány elkerülése az időben meghozott döntéseknek, az összefogásnak és fegyelmezettségnek, valamint a kiváló szakembereknek köszönhető – tette hozzá.

Amíg nincs vakcina, addig a veszély velünk marad, ezért szükség van a járványügyi készültség fenntartására – hangsúlyozta. Miközben Magyarországon az aktív megbetegedések száma alacsony, addig az egész világról aggasztó adatok érkeznek és megvan az esély, hogy a külföldről érkezők újra behurcolják a vírust – emelte ki.

A védekezés első szakaszának tapasztalatai alapján megalapozottan lehet véleményt mondani, ezért hasznos, ha mindenki elmondja a véleményét, a nemzeti konzultáció során – jelentette ki.

A nemzeti konzultáció iránt rendkívül nagy az érdeklődés, már eddig is 396 ezren töltötték ki a kérdőívet – közölte válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyik legeredményesebben védekező ország, és a kormány azt szeretné, ha ez így is maradna. A kabinet ezért beutazási korlátozásokról döntött, és három, vörös, sárga és zöld kategóriába sorolja az országokat – tette hozzá.

A nemzeti konzultáció világos képet ad arról, hogy melyek a magyarok által leginkább támogatott intézkedések – hangsúlyozta az államtitkár, aki hozzátette, az ellenzék folyamatosan támadja a kezdeményezést.

Határozathozatalok:

Az Országgyűlés a napirend elfogadását megelőzően 123 igen szavazattal, 13 nem ellenében hozzájárult ahhoz, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a kormánypártok koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslatát.

A kormány kezdeményezésére szintén kivételes eljárásban tárgyalhatnak a rövid távú szálláshely kiadással összefüggő jogszabályok módosításáról, miután azt 124 igen szavazattal, 12 nem ellenében és egy tartózkodás mellett támogatták a képviselők.

A Ház mindkét javaslatot kedden tárgyalja, majd még aznap el is fogadhatja azokat.

Jobbik: mi a helyzet a koronavírus-teszteléssel?

Lukács László György (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mivel úgy tűnik, a kormány azt várja el, hogy a hazatérő magyarok a karantén elkerülésére koronavírus-teszteket végeztessenek el, felmerül a kérdés, hogy milyen módon, hol kezdeményezhetik ezt, van-e erre kapacitása a rendszernek, és a kórházak végzik-e a teszteket. Valóban fontos, hogy az emberek a lehető legnagyobb biztonságban legyenek – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: valóban fontos a járvány elleni védekezés, ezért az ellenzéknek támogatnia kellett volna a kormány intézkedéseit, de nem ez volt nekik a legfontosabb. Most is inkább a nemzeti konzultáció ellen uszítanak, ahelyett, hogy nemzeti konszenzusra törekednének – fogalmazott.
Azt mondta: a tesztelést illetően már a járvány kezdetén azt közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy Magyarország eredményesen tesztel, és szélesebb körben, mint ahogy a szervezet előírja.

Lukács László György azt firtatta, hogy ugyan helyes a hazatérők tesztelése a behurcolás megakadályozására, de milyen áron lesz elérhető? Az államtitkár úgy válaszolt, Magyarországon fizetős egészségügyet a baloldal akart bevezetni, ha ők lennének ma kormányon, még a tesztelés előtt vizitdíjat kérnének az emberektől.

MSZP: ki kell vizsgálni a vértesszőlősi tragédia körülményeit

Harangozó Tamás (MSZP) felidézte: nemrég tragédia történt Vértesszőlősön, egy sértetlenül landoló siklóernyős életveszélyes sérüléseket szerzett a mentőakció során, vagyis a mentés okozta a tragédiát. Ki kell vizsgálni az esetet, és beszélni kell a rendszerszintű döntésekről is, arról, hogy milyen garanciákat tudnak adni, hogy ilyen többet ne forduljon elő – jelentette ki.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: a honvédség rendelkezik a szükséges képességekkel, az elmúlt egy évben kilencszer riasztották őket, és három hasonló mentési helyzet volt. A kormány levonja a szükséges következtetéseket, de ezt majd a vizsgálati eredmények fényében teszi meg – mutatott rá.

A képviselő azt mondta: az látszik az esetből, hogy a szervek közötti együtt nem működés volt a történtek oka, de a rendszer nem lehet rossz.

A tárcavezető közölte: ott kell politikai felelősséget keresni, ahol ennek van értelme. A kormány, amiben tud segít, de meg kell várni a vizsgálat eredményét – erősítette meg.

DK: mi lesz az újpesti kórházzal?

Varju László (DK) arról érdeklődött, hogy mi lesz az újpesti kórházzal, mikor kaphatják vissza az intézményt a helyiek. Bezárták a kórházat, ahol csaknem 200 ezer ember egészségügyi ellátását meg lehetett volna oldani, és nyolc év sem volt elég, hogy indokokat adjanak, mi történt – vélekedett. Hozzátette: az újpestiek sokszor jelezték, hogy szükségük van a kórházra.
Rétvári Bence közölte: a baloldali kormányok nem rendbe rakták a kórházat, hanem 55 százalékos leépítés volt ott, osztályokat zártak be, vagyis nem a felújításról szólt ez a korszak, hanem arról, hogy fokozatosan csökkentek a kórház lehetőségei. Azt mondta, a kormány nyitott volt, hogy áttekintsék az újpestiek egészségügyi ellátásával kapcsolatos kérdéseket, azóta is várják a terveket.

Varju László szerint tisztázni kell a félreértéseket.

Rétvári Bence hangsúlyozta: érdemes lenne folytatni a megrekedt tárgyalássorozatot.

LMP: a kormány eladósítja a fiatalokat

Keresztes László Lóránt (LMP) azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a kormány eladósítja a fiatalokat a tervezett uniós hitelfelvétel támogatásával, amivel Magyarország adózási szuverenitásának egy részét is feladja. Kiemelte, változtatásokra van szükség a gazdaságban a koronavírus-járványra tekintettel, önellátó, válságálló megoldások kellenek nemzeti és uniós szinten is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kijelentette, a kormány továbbra sem ért egyet azzal, hogy adósságot felhalmozó lépésekkel kezeljék a válságot. Gulyás Gergely hangsúlyozta, a kormány azért hajlandó feltételekkel támogatni a sajátjától eltérő uniós válságkezelést, hogy azáltal elkerülhető legyen más tagállamok csődbe jutása.
A tárcavezető jelezte továbbá, a kabinet javaslata épp azt a célt szolgálja, hogy semmilyen területen ne valósuljon meg a lisszaboni szerződésnél mélyebb integráció.

Párbeszéd: a Fidesz azért zsarolja a tagállamokat, hogy lophasson

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, a kormánypártok uniós hitelfelvételt érintő javaslata egy zsarolólevél a többi uniós tagállamnak, amiben „azt üzenik, ha nem hagyjátok nyugodtan lopni a Fideszt, Orbán Viktor majd megvétózza az egész uniós mentőcsomagot”. A jogállamiság ugyanis azt jelenti, hogy nem lehet következmények nélkül lopni, nem lehet törvényeket hozni, hogy nyugodtan lehessen lopni – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Gulyás Gergely válaszában kijelentette, Magyarországnak jól kell felhasználnia az uniós hitelfelvételből rendelkezésre álló forrásokat. Emlékeztetett, Magyarország Angela Merkel német kancellár szerint is jól használja fel az uniós forrásokat, és erre utal az utóbbi évek gazdasági növekedése is. A miniszter megjegyezte, Tordai Bence szövetségesei követtek el korábban lopást, amikor kormányon voltak és emiatt akkor a gazdaság recesszióba fordult, illetve stagnált.

Fidesz: a baloldal ne akadályozza a koronavírus-járványról szóló párbeszédet

Nagy Csaba (Fidesz) azonnali kérdésében felszólította a baloldalt, hogy ne akadályozza a koronavírus-járványról szóló párbeszédet. A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy - mint mondta – a baloldal a postaládákból lopkodja ki a kérdőíveket, megsemmisíti azokat.  Hangsúlyozta, a baloldal próbálja meghiúsítani a kormány és a társadalom közötti párbeszéd kialakulását, akadályozzák a magyarokat a szabad véleménynyilvánításban, miközben képmutató módon naponta törnek lándzsát a jogállamiság mellett. Nagy Csaba azt kérdezte, ezekben az esetekben felmerül-e a jogsértés gyanúja.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, a baloldal korábban a koronavírus-járvány elleni küzdelmet nehezítette, most pedig meg akarja akadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket a nemzeti konzultáción. Hangsúlyozta, a kitöltött konzultációs ívek baloldal által történő begyűjtése aggályos lehet adatvédelmi szempontból és felmerül a személyes adattal történő visszaélés büntető tényállásnak megvalósítása.

A Jobbik a zöldszüretről

Magyar Zoltán (Jobbik) a szőlő- és bortermelésből élők problémáit ecsetelve a zöldszüretre hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy ennek során a gazdálkodók uniós forrásokra pályázhatnak, amennyiben vállalják, hogy a még éretlen szőlőfürtöket levágják.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy egy gazdálkodó számára mindig kényes kérdés, ha meg kell semmisítenie a saját termését. Azonban azok a termelők nem jártak rosszul, akik ehhez a piacszabályozó eszközhöz nyúltak – tette hozzá.

KDNP: miért fontos a nemzeti konzultáció?

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, hogy miért fontos a koronavírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány eddig nyolc alkalommal kérte ki ilyen módon az emberek véleményét.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az emberek hajlandóak véleményt mondani és azt fontos is megismerni. Hozzátette, a vírus a sikeres védekezés ellenére sem tűnt el, és reális lehet egy második hullám. Az eddigi sikeres védekezés alapja is a széleskörű egyetértés volt, ami anélkül jött létre, hogy az ellenzék támogatta volna a válságkezelés lépéseit - szögezte le.

Független: miért töltetnek ki kérdőíveket az Erzsébet-táborokban?

Varga-Damm Andrea (független) azt bírálta, hogy a hírek szerint az Erzsébet-táborokban nyaraló gyermekekkel a szüleikkel, családjukkal, barátaikkal való kapcsolatra rákérdező kérdőíveket töltetnek ki. A politikus azt kérdezte, hogy valós-e a hír, és ha igen, akkor a kormánynak van-e ahhoz köze.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter érthetetlennek nevezte, miért lenne botrányos, ha szülői hozzájárulás alapján a gyermekek anonim módon részt vesznek egy felmérésben. A kérdőívek kitöltése nem feltétele a táborokban való nyaralásnak, a felmérés minden adatvédelmi szempontnak eleget tesz - szögezte le.

MSZP: a szakszolgálatok miért nem szűrték ki Kaleta Gábort?

Mesterházy Attila (MSZP) a gyermekpornográf felvételek birtoklása miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Kaleta Gábor volt perui nagykövet ügyéről beszélt. Azt mondta, felmerül a kérdés, hogy az eset hogyan juthatott idáig, mert egy többször is átvilágított diplomatáról van szó, de sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem az Információs Hivatal nem tudta feltárni a nagykövet cselekedeteit.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, valóban indokolt azzal foglalkozni, hogy a bűncselekmény miért csak megkésve jutott a szolgálatok tudomására.
Egy átfogó családvédelmi csomag elfogadására is szükség van, amit a kormány is támogat – jelentette ki.

DK: mi lesz az autista gyerekek táboroztatásával?

Bősz Anett (DK) arról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, az autista gyerekek előtt is nyitva állnak-e az Erzsébet-táborok, mondván, érintett szülők azt tapasztalták, hogy ugyan alanyi jogon jelentkezhetnek, gyermekeiket nem engedték a többiek „közelébe”. Hozzátette: az enyhe fogyatékossággal vagy spektrumzavarral küzdő gyerekek esetében a táborokban való részvétel lehetősége enyhítené a társadalmi kudarcokat.

Válaszában Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: idén csak napközis Erzsébet-táborokat tartanak, ahol 5683 speciális nevelésű igényű gyerek, köztük 511 autista vehet részt, míg tavaly 3238 és 257 volt ez a két szám. Hozzátette: a hátrányosabb vagy fogyatékos gyerekek mindig is előnyt élveztek a helyek elosztása során.

Viszonválaszában a képviselő azt hangsúlyozta: a cél az, hogy minél több érintett gyerek táborozhasson, amire az államtitkára azt felelte, több ezer gyereknek sikerült tavaly is, idén is megadni ezt a lehetőséget.

LMP: miért büntetik a katásokat?

Csárdi Antal (LMP) a kisadózók tételes adójának (kata) sorsáról kérdezte a pénzügyminisztert, helyeselve, hogy megnehezítik az alkalmazottak kata-körbe tolását, ugyanakkor problémásnak nevezve, hogy a lépéssel ellehetetlenítik sok érintett vállalkozás működését.

Miért büntetik még mindig a kisvállalkozásokat és mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy a kisvállalkozások végre ne a vesztes oldalon álljanak – kérdezte.

Válaszában Tállai András, a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: a változás nem a kisvállalkozásokat sújtja, majd arról beszélt: rendkívül népszerű ez az adónem, amelyet bevezetése évében 80 ezren, mostanra viszont ötször ennyien választottak.

Viszonválaszában a kérdező a multicégek adózását vetette össze a kisvállalkozókéval, mondván, a legnagyobb öt adóterhe alig érte el az öt százalékot. Erre az államtitkár megismételte: a kifogásolt módosítás pont nem a kis-, hanem a nagyvállalkozókat sújtja.

Párbeszéd: mi lesz a Balaton védelmével?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a Balaton védelméről érdeklődött az agrárminisztertől, mondván, a térségben "a hatalom embereinek szinte bármit lehet, a magyar embereknek pedig szinte semmit", hiszen például természetvédelmi területeket dózerolnak le a meglévő jogszabályok kijátszásával.

Mit tesz a kormány, hogy megállítsa e káros folyamatokat – kérdezte a politikus.

Farkas Sándor, a tárca államtitkára hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a Balaton természeti értékeinek megtartása mellett, hozzátéve, emellett cél az is, hogy az ott élők is részesedjenek a gazdaság fejlődésének eredményekből.

Megemlítette, a Balaton hatalmas jelentőséggel bír a hazai turizmuson belül és ez a mostaninál is fokozottabb figyelmet igényel, kiemelve azt is, a jogellenes természetkárosítások esetében a hatóságok „kíméletlenül fellépnek”.

A képviselő a tihanyi, szerinte "teljesen törvénytelen építkezések" megakadályozását kérte számon a kormányzaton, valamint azt, hogy a helyiekkel, ne pedig a gazdasági lobbicsoportokkal működjön együtt, az államtitkár pedig arról beszélt: a kifogásolt építkezéseknél a Veszprém megyei kormányhivatal vizsgálja a táj- és természetvédelmi szempontok érvényesülését.

Fidesz: milyen károkat okoznak az álhírek?

Milyen kockázatai vannak, illetve milyen károkat okozhat az álhírek terjesztése a koronavírus járvány elleni sikeres védekezésben? - kérdezte az emberi erőforrások miniszterétől Pesti Imre fideszes képviselő, utalva az egyik szocialista képviselő által publikált mentős álvideó esetére és az abban szereplő nő testvére által reklámozott, ígérete szerint a koronavírus jelenlétét percek alatt kimutató szerkezetre.

A testvérpár durva hazugságai mögött politikai indítékok, érdekek húzódhattak meg – jelentette ki.

Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát: minden eszközzel támadta az ellenzék a koronavírus elleni védekezést ahelyett, hogy segítette volna azt, de mivel valós bizonyítékokat, hibákat nem találtak, bárkit a politikai színpadra emeltek, akinek a megszólalása elgondolásaikba illett.

Viszonválaszában a kérdező azt hangsúlyozta, hogy az ilyen ügyek pont azt a bizalmat ingatják meg, ami a sikeres gyógyuláshoz, gyógyításhoz elengedhetetlen, az államtitkár pedig arról beszélt: az ellenzék teljes mértékben megalapozatlan kamuvideókkal, álhírekkel támadta a védekezés intézkedéseit, ez pedig következmények nélkül maradt.

Jobbik: miért Hajdúnánás és nem Sávoly?

A sávolyi motorversenypálya sorsáról kérdezte az innovációs és technológiai minisztert Steinmetz Ádám (Jobbik), azt hangsúlyozva, ezt a beruházást kellene befejezni, nem újat indítani máshol, hiszen a térség és a Balaton vendéglátása nagyban tudna profitálni abból, ha rendezhetnek Moto GP-t.

Schanda Tamás államtitkár egyetértését fejezte ki a magyar sport támogatásának fontosságával kapcsolatban, de értetlenségének adott hangot, miért kifogásolja a kérdező, hogy modern, Moto GP-versenyek rendezésére is alkalmas pálya épüljön Hajdúnánás határában.

Viszonválaszában a kérdező a szakmai érveket hiányolta, hangsúlyozva, Sávolyon 30 milliárdból be lehetne fejezni a létesítményt, a hajdúsági beruházás költségvetése több mint ennek kétszerese.

Az államtitkár azt jelezte: a 2008-as tervezés óta jelentősen változtak a motorverseny követelményei, ezeknek pedig nem felel meg a sávolyi ring.

KDNP: a kormány hogyan támogatja a mezőgazdasági vállalkozókat?

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány miatt az Agrárminisztérium is több olyan pályázati csomagot készített, amelyeknek célja a gazdaság fellendítése és a munkahelyek védelme. A politikus hangsúlyozta, hogy az ágazatot a fagyok és a tavaszi szárazság is megtépázta. Azt kérdezte, hogy a kormány hogyan támogatja a mezőgazdasági vállalkozókat.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára is azt emelte ki, hogy az idei év kemény kihívásokat jelent az ágazat számára, de ez nem veszélyezteti a lakosság biztonságos ellátását. Az államtitkár külön felhívta a figyelmet, hogy éppen hétfőn hirdettek 25 milliárd forint értékben pályázatot.

BudapestMSZP: mi alapján kategorizálták a külföldi országokat?

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a koronavírus-fertőzöttség alapján a kormány három kategóriába sorolta a külföldi országokat. Mi alapján készült a besorolás – kérdezte, hangsúlyozva, hogy a rengeteg magyar által látogatott Horvátország például a zöld kategóriába került, de a vörös kategóriában lévő Ukrajnából is érkeztek vendégmunkások.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára azt mondta, hogy hiteltelen a baloldali pártok aggódása, mert nem támogatták a vírus elleni védekezést és összefogást. Ennek ellenére az összefogás sikeres volt, Magyarországon kiemelkedően jó a járványhelyzet, a kormány ezért vonta le azt a következtetést, hogy Magyarországra behozni nem lehet a vírust és ezért döntöttek a szigorításról – közölte. A besorolás a Nemzeti Népegészségügyi Központ számokra épülő adatai alapján készült – közölte.

Fidesz: mi a kockázata a migrációnak és a járványnak?

Simon Miklós (Fidesz) azt kérdezte, milyen kockázatokat hordoz a migráció erősödése és a koronavírus-járvány. Hangsúlyozta, hogy a környező országokban emelkedik a megbetegedések száma. Több esetben olyan országokban kezd kritikussá válni a helyzet, amelyekben migrációs nyomás tapasztalható Magyarország irányába – fogalmazott.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt válaszolta, hogy a migrációs nyomás miatt korábban meginogni látszott a közbiztonság Európában. A magyar emberek azonban megérezték, hogy a kormány döntéseivel azonosulva érdemes élni, ez az együttműködés segítette, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa mind az illegális bevándorlás, mind az egészségügyi helyzet szempontjából – hangsúlyozta. Az illegális migráció rontja a járványügyi helyzetet is - emelte ki az államtitkár.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy szerintük a kormány szándékaival ellentétben nem leépíteni, hanem fejleszteni kellene a magyar vasúthálózatot.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) elmondta, politikai nyomásra születhetett enyhe ítélet Kaleta Gábor, volt perui nagykövet pedofilbotrányának ügyében.

Frakciótársa, Potocskáné Kőrösi Anita ismételten azt kérte, hogy a kormány valósítsa meg a szükséges infrastruktúra fejlesztéseket a közművezeték-adóból származó bevételekből.
Az elnöklő Latorcai János lezárta az ülésnapot. A parlament kedden folytatja munkáját.