×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

ÉLŐ: Bizottsági jelentésekről tárgyal az Országgyűlés

 

Semmelweis-napi megemlékezés után az önkormányzatokról, a gazdaságról és az oktatásról is beszéltek a képviselők napirend előtt szerdán az Országgyűlésben. Az Országgyűlés szerdán tizenöt olyan előterjesztés módosító javaslatairól tárgyal, amelyek elfogadása pénteken várható.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az elnöklő Jakab István a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Hangsúlyozta: az elmúlt hónapok fejleményei ráirányították a figyelmet az egészségügyi ágazatban dolgozók munkájára, életkörülményeire.

Köszöntetett mondott az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak, akik – mit mondta – erőn felül küzdöttek a járvány ellen, sokszor saját egészségüket is veszélyeztetve.

Párbeszéd: a kormányoldal mikor kér bocsánatot a hazugságaiért?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) Semmelweis-nap alkalmából köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak a járvány elleni küzdelemben tanúsított helytállásukért.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője napirend előtti kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 1-jén. MTI/Szigetváry Zsolt

Hangsúlyozta: a Párbeszéd már bocsánatot kért a „mentőápolós” videóért, de kérdés, hogy a kormányoldal mikor kér bocsánatot az ellenzékről közzétett álhírek miatt. Az ilyen álhírek közé sorolta, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok migránsokat telepítenének be, illetve, hogy nem segítették a járvány elleni védekezést.

A Lánchíd felújításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a beruházás árának többszörösét, több tíz milliárd forintot vonnak el a fővárostól.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a Párbeszéd és Karácsony Gergely főpolgármester hiteltelen, amikor a közszolgálatban dolgozókat méltatja, hiszen azokat a graffitiket, amelyeket „Budapest sarcolásával összefüggő politikai tézisekről” Budapest útjaira festettek, az önkormányzati szektorban dolgozóknak túlórában kellett eltüntetnie.

Kijelentette: Karácsony Gergely állandóan letagadja az önkormányzati szektor kormányzati támogatásával kapcsolatos tényeket, holott jövőre 16 százalékkal több forrást kapnak az önkormányzatok, mint idén.

Megerősítette: az ellenzék nem vett részt sikeres védekezéshez szükséges összefogásban, hanem politikai csatározásra használták az időt és álhíreke gyártottak, ezért bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől.

LMP: új gazdasági modellre van szükség

Demeter Márta (LMP) arról beszélt, hogy a kormány a nagytőkésekkel kötött alkut 2010-ben és ez a mai napig rendíthetetlenül működik. Szerinte ez az alku határozta meg a járvány gazdasági hatásainak kezelését.

Demeter Márta, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az Audi-gyárnak adott kormányzati támogatást kritizálva úgy értékelt: Orbán Viktor rendszerében egy ekkora multicég gond nélkül érvényesítheti az akaratát a kormánnyal szemben. Hozzátette: nem csak a multik, hanem a nemzeti tőkések, a „magyarországi oligarchák” is kaptak a támogatást a kormánytól. Úgy vélte: ez a gazdaságpolitika nem folytatható, mert kimeríti az ország erőforrásait, ezért új gazdasági modellt sürgetett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta: a kormány döntései a munkahelyek védelméről szólnak. Hozzátette: a támogatások nemcsak nagyvállatoknak és a multiknak, hanem kis- és a közepes vállalkozásoknak is segítettek, sokkal több kisebb cég kap támogatást, mint nagy. Hangsúlyozta: az LMP gazdaságpolitikai elképzelései giga adóemelést jelentenének.

DK: a járvány alatti digitális oktatás „gyenge szereplője" a kormány volt

Arató Gergely (DK) arról beszélt: a járvány miatt különleges tanévet zárt az oktatási rendszer, a tanárok, a szülők és a diákok egyaránt nagy erőfeszítést tettek, hogy a folytatódhasson az oktatás, ezért köszönet jár nekik.

Szerinte az elmúlt hónapoknak tanulsága, hogy a diákok egyötödénél nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz és internetelérés a digitális oktatáshoz. Úgy értékelt: civilek, ellenzéki pártok és önkormányzatok próbáltak laptopokkal számítógépekkel segíteni, miközben a kormány volt az a „gyenge szereplő”, amely nem támogatta a digitális oktatást.

Nem bilincses és gumibotos őrökre, hanem digitális eszközökre, a tanodák és a felzárkóztatás támogatására lenne szükség – hangsúlyozta. Úgy vélte: ebben a helyzetben az is megmutatkozott, hogy pedagógusok önállósága kritikus pont, azért a kormányt arra szólította fel, fejezze be a „poroszos” Nemzeti Alaptanterv és az egységes tankönyvek erőltetését, és állítsa vissza az iskolák autonómiáját.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: ha a DK hozta volna a döntéseket a járvány ideje alatt az oktatásban, akkor ma a diákok, a pedagógusok és az érettségizők is sokkal nehezebb helyzetben lennének, a diákoknak elveszett volna egy féléve, a tanárok fizetése kétséges lett volna, és nem tartották volna meg az érettségiket sem.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A digitális oktatást értékelve hangsúlyozta:

elismerés illeti a tanárokat, de a szülők is egy „virtuális Eötvös-díjat” érdemelnének,

hiszen Magyarországnak Európában az egyik legjobban sikerült ezt az akadályt vennie.

Felhívta a figyelmet arra: az alaptanterv és az új tankönyvek korszerűbbek, mint a korábbiak, és csökkent a tananyag mérete is, ami többletlehetőségeket biztosít a tanároknak.

A Semmelweis-nap kapcsán az egészségügy helyzetéről, valamint a honvédség szerepéről a koronavírus-járvány elleni védekezésben volt szó szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: figyelembe veszik-e az orvosok véleményét?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a Semmelweis-nap kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon ma is az egyik legsúlyosabb probléma a kórházi fertőzések kérdése, ugyanis többen halnak meg ilyen fertőzésben, mint közúti balesetben. Hozzátette: tisztelettel adóznak az egészségügyi dolgozóknak, valamint a szintén ezen a napon ünneplő köztisztviselőknek.

Kitért arra, hogy az Országgyűlés pénteken fogadja el a 2021-es költségvetést, amelyben a gyógyító-megelőző ellátások tervezett 9,6 százalékos emelése nem fedezi a betegbiztonságot garantáló működést.

Szóvá tette, hogy a kormány az éjszaka megjelent Magyar Közlöny szerint 194 milliárd forintot osztott szét: csak 404 millió forint jutott az egészségügyre, a sportra azonban 10 milliárd forint. Figyelembe veszi-e a kormány a szakma véleményét, amikor a költségvetést elfogadja? – firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint ha a képviselő több pénzt akar az egészségügyre, akkor szavazza meg a költségvetést, mert azzal 156 milliárd forinttal nőnek az egészségügy forrásai.

Elmondta, 2010 előtt még az egészségügyi dolgozók bérének csökkentéséről volt szó, most, a válság ellenére is nő a fizetésük. Megjegyezte, idén 34 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése. Szerinte ha az MSZP-n múlt volna, akkor a koronavírusos betegek vizitdíjat és kórházi napidíjat fizettek volna.

Jobbik: javítani kell az egészségügyi dolgozók munkakörülményein és bérhelyzetén

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondva az egészségügyben dolgozóknak elmondta, hogy a járvány rámutatott arra, hol kell javítani az egészségügyi ellátáson.

A problémák között említette, hogy az egészségügyi dolgozók bérei nem érik el a nemzetgazdasági átlagbéreket, főként az ápolók bérezése alacsony, de gondok vannak a munkakörülményekkel is. Egy jól látható életpályamodell bevezetését szorgalmazta, amely bértáblát is tartalmaz.

Sürgette a kórházi fertőzések csökkentését, valamint azt, hogy az egészségügyi dolgozóknak ígért 500 ezer forintot nettóban és ne bruttóban adja oda a kormány. Rétvári Bence válaszában elmondta, a koronavírus-járvány elleni védekezésben Magyarország az élmezőnyben van. Hozzátette: az 500 ezer forintot 170 ezer ember kapja meg a napokban, 100 milliárd forintot fordítanak erre a célra.

Az elmúlt években az egészségügyi költségvetés 77 százalékkal emelkedett, ennek pedig az az eredménye, hogy Magyarországon a várható élettartam majdnem két évvel nőtt 10 év alatt. Szerinte csökkent a kórházi fertőzésekben elhunytak száma. Beszélt a mérséklődő orvos-elvándorlásról és béremelésekről is.

KDNP: köszönet az egészségügyi dolgozóknak!

Simicskó István (KDNP) is köszönetet mondott a 200 ezer egészségügyben dolgozónak. Szerinte a járvány próbatétel volt mindenkinek, különösen az egészségügynek, de az jól vizsgázott, a magyar kormányhoz, az állami szervekhez és az operatív törzshöz hasonlóan. Rájuk lehetett számítani a bajban – hangoztatta.

Rétvári Bence szerint sokan – főleg ellenzéki oldalon – becsmérlően beszélnek a magyar egészségügyről, de a járvány megmutatta, hogy felkészült emberek dolgoznak az egészségügyben és a rendszer is jól működött.

Kitért az elmúlt évek intézmény-felújításaira és fejlesztéseire. Elmondta, hogy

míg 2010-ben 762 ezer, tavaly már 1,2 millió CT-vizsgálatot végeztek.

Fidesz: nélkülözhetetlen szerepe volt a honvédségnek a járvány elleni védekezésben

Halász János (Fidesz) úgy értékelte, hogy Magyarország sikeresen lezárta a koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát, külön köszöntet mondott ezért az egészségügyi dolgozóknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy sikeres a járvány elleni védekezésben kiemelt és nélkülözhetetlen szerepe volt a honvédségnek is.

Halász János, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Felidézte, hogy honvédelmi irányító törzsek segítették a munkát az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen 105 vállalatnál, a katonai rendészek 17 településen járőröztek.

Szólt arról is, hogy

108 egészségügyi intézmény működését segítik a kórházparancsnokok,

továbbá közel ezer idősotthont és szociális intézményt fertőtlenítettek. Utóbbiak közé sorolta a főváros, vagyis Karácsony Gergely főpolgármester által fenntartott Pesti úti idősotthont, ahol több mint százan betegedtek meg és ötvenen meghaltak.

Kitért arra is, hogy a honvédség pandémiás helyzetben is ellátta a határok védelmét.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a honvéd egészségügyi központ dolgozóinak mondott köszönetet, majd elmondta, a honvédség beszállt az ezen a napon indult állami munkahelyteremtési programba is. Ez egy speciális önkéntes, tartalékos képzés, 440 jelentkező kezdte el a képzést – tette hozzá.

Napirend elfogadása

A Fidesz javaslatára az Országgyűlés csütörtökön kivételes eljárásban kezdi tárgyalni a sporttörvény olimpiai járadékkal összefüggő módosítását, a kormány javaslatára pedig az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot.

A jobbikos Brenner Koloman országgyűlési alelnökké választása pénteken utolsó napirendi pontként történhet meg.

Vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények változnak

Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, vagyongazdálkodási szereplőket érintő változtatások átvezetése. Az előterjesztésnek része a Városliget fejlesztéséről szóló rendelkezések módosítása is a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatáskörének megteremtése érdekében.

Varga-Damm Andrea (független) közölte: 26 törvény módosításáról van szó, köztük a barnamezős területek hasznosításáról, ami üdvözlendő, de aggódik, hogy ezek a beruházások nem a polgárok érdekét szolgálják majd, hanem bizonyos körök gazdagodását.

Volner János (független) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy az elhanyagolt Hajógyári-sziget és a Népsziget a törvényjavaslat célzott területe-e.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kifejtette: a javaslat érinti a szövetkezeti hitelintegráció szabályait, ugyanakkor kikerült belőle az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabály, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések.

Erről a Ház a rozsdaövezeti akciótervről szóló javaslatban foglal majd állást.

Felszámolják a földeken fennálló osztatlan közös tulajdont

Ágh Péter (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként közölte: a cél a rendszerváltást követő földprivatizációs eljárások eredményeképpen kialakult osztatlan közös földtulajdonok felszámolása, ennek a folyamatnak a felgyorsítása, a minél nagyobb önálló földingatlanok kialakítása, jól hasznosítható birtoktestek létrehozása.

Magyar Zoltán (Jobbik), a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője elmondta: abban nem volt vita, hogy az osztatlan közös földterületeket fel kell számolni, mert versenyhátrányt jelentenek, de elfogadhatatlan – a birtokkoncentráció miatt –, hogy a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a 300 hektáros birtokmaximum erre a speciális helyzetre ne vonatkozzon. Ezért a Jobbik tartózkodni fog.

Varga-Damm Andrea (független) hangsúlyozta: 30 éve igényelt eljárásról van szó, de a javaslatban foglalt állami kedvezményezettség bírálható.

Varga-Damm Andrea, független képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy reagált: végre eljött az a pillanat, amikor megoldódik a közös földtulajdonok sorsa, ezért a javaslat történelmi jelentőségű.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása

A törvényalkotási bizottság nevében Héjj Dávid (Fidesz) azt mondta, a javaslat egyebek mellett arra az alkotmánybírósági határozatra reagál, amely megállapította, hogy a közjegyzőkről szóló törvény nem megfelelően szabályozta a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos előírásokat. Ezt most rendezi a módosítás.

Varga-Damm Andrea (független) és Gyüre Csaba (Jobbik) szerint is a szakmának megfelelő módosítás fekszik az Országgyűlés előtt, de a Jobbik képviselője az árverezésekkel kapcsolatban kifogásokat emelt.

Keresztes László Lóránt (LMP) szintén jó irányúnak nevezte a módosítást, de az ingóságok árverezésével kapcsolatban ő is aggályokat fogalmazott meg.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kritikákra azt válaszolta: a kifogásolt értékesítések piaci viszonyok között történnek.

A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat

Ágh Péter (Fidesz)a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat célja, hogy helyrebillentse a fogvatartottakra és az áldozatokra vonatkozó kompenzációs rendszer közötti egyensúlyt, és támogassa az áldozatok kárigényeinek érvényesítését.

Varga-Damm Andrea (független) üdvözölte a javaslatot, ugyanakkor jelezte: a kormány most korábbi, a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos perekről szóló szabályozását korrigálja.

Gyüre Csaba (Jobbik) hangsúlyozta: a Jobbik örül annak, hogy végre a kormány is foglalkozik az áldozatok kárenyhítésével, de ezt sokkal korábban kellett volna megtennie. Emlékeztetett: a Jobbik már 4 és fél évvel ezelőtt jelezte, hogy a kormánynak nem az elkövetők, hanem az áldozatok kárenyhítésével kellene foglalkoznia.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: javaslat azoknak az áldozatoknak is lehetőséget nyújt, akik korábban nem nyújtották be kárigényüket.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása

A törvényalkotási bizottság nevében Ágh Péter (Fidesz) elmondta: az előterjesztés célja a fizetésképtelenség szabályainak korszerűsítése, a munkahelyek megtartásának elősegítése, a vállalkozások reorganizációjának segítése.

Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, hogy a javaslat nem korlátozza azokat az eseteket, amikor a felszámolási eljárást megalapozatlanul indítják meg.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt: a javaslat célja a csőd- és felszámolási eljárásokban a kapcsolattartás egyszerűsítése, és ezzel az egyezségkötések számának növelése.

Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a közszolgáltatásokat végző önkormányzati cégek azért kerülhetnek bajba, mert a kormányoldal megvonja tőlük a szükséges támogatást.

Szakács László, a KDNP képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt: a kormány által előállított „mesterséges csődhelyzetek” jöhetnek létre a közszolgáltatásokat végző cégeknél.

Keresztes László Lóránt (LMP) a víziközműszektor válságos helyzetére hívta fel a figyelmet. Völner Pál elmondta: a cégek reorganizációját segíti a javaslat. A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését hangsúlyozta.

Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása

Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójának ismertetése szerint a törvényjavaslat alapján a közutak és azok vagyonelemei annak kezelésébe és tulajdonába kerülnek, aki számára a közfeladat indokolja ezt.

Hozzátette: a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. felhatalmazást kap a gépjármű-nyilvántartás adataihoz történő hozzáféréshez, így már az értékesítéskor meggyőződhetnek arról, hogy a megfelelő kategóriájú jogosultság kerül a járműre.

Elmondta, az útdíjnál bevezetik az automatikus inflációkövetést, az úthasználóknak még kiszámíthatóbbá válik a rendszer a díjemelések esedékességével. Közölte, a vízi közlekedésről szóló törvény módosításával egymillióról ötmillióra emelkedik a közigazgatási bírság.

Varga-Damm Andrea (független) kifogásolta az inflációkövető útdíjemelést, valamint a nemzeti vagyontörvény azon pontját, miszerint koncessziós pályázat nélkül is át lehet engedni bizonyos szolgáltatást.

Az nem lehet, hogy újabb szakterületet akarnak odaadni a kormány körüli oligarcháknak – hangoztatta. Nyitrai Zsolt (Fidesz) a törvényjavaslat céljaként említette még a jogsértések visszaszorítását, a taxis szakma társadalmi megítélésének javítását, a szolgáltatás színvonalának emelését.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy uniós kötelezettségvállalás miatt jövőre megnyílik a helyközi autóbuszos közlekedés piac.
Ez rossz irány, az ágazatot mindenképpen állami vagy önkormányzati fenntartásban kell tartani – tette hozzá. Azt tudakolta, mikor vonják vissza a vasúti mellékvonalak „elsorvasztását” jelentő kormányzati intézkedést.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a 24 órás autópályamatrica bevezetését sürgette. Héjj Dávid (Fidesz) közölte, csak 2022. január 1-jétől nyílik meg a helyközi közlekedés piaca.

Az elnöklő Latrocai János a vitát lezárta.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva beszámolt arról is, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a lakott területen lévő járda, valamint autóbusz-megálló a helyi önkormányzat kezelésébe kerül.

Megerősítette, hogy csak 2022-től nyílik meg a helyközi autóbuszos szolgáltatás piaca. Ennek jogilag korrekt megoldásához a személyszállítási, a közbeszerzési és a koncessziós törvényt kell figyelembe venni, azokban azonban nem találtak megfelelő megoldást – mondta.

Hozzátette: az állam úgy tudja átengedni ezt a tevékenységet egy gazdasági szereplőnek, hogy nem kell sem koncessziós szerződést kötni, sem koncessziós társaságot létrehozni. Elmondta, a pályáztatás területi elven történik majd, hasonlóan a jelenlegi szerkezethez.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány

A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat vitájában Ágh Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója közölte, a törvényjavaslattal létrehozzák a közérdekű vagyonkezelői alapítványt, amellyel az intézmény működése hatékonyabbá és rugalmasabbá válik.

Az egyetem így lényegesen több piaci forrást vonhat be a finanszírozásba, amely ösztönzően hat az oktatás színvonalára – mondta. Hozzátette: az egyetem eddig közalkalmazotti státuszban foglalkoztatott munkavállalói a munka törvénykönyve alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban dolgoznak tovább. Közölte, a változás a jelenlegi hallgatók jogviszonyát nem érinti.

Arató Gergely (DK), a törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének előadója a javaslat visszavonását, annak megfelelő egyeztetések utáni újbóli benyújtását szorgalmazta.

Szerinte az előterjesztéssel az európai felsőoktatási chartával és az alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt fogadnak el. Kitért arra, hogy az ellenzéknek számos módosító indítványa volt a többi között a törvény hatályba lépésének elhalasztására, illetve a rektor kinevezésére.

Teljességgel elfogadhatatlannak nevezte azt a kormánypárti módosító indítványt, miszerint az alapítvány elnevezéséből kerüljön ki az egyetemért szó, ez ugyanis azt sugallja, a vagyont nem az egyetem érdekében kívánják felhasználni.

Varga-Damm Andrea (független) az egyetem vezetőinek a képviselőkhöz intézett levelét ismertette, amelyben az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot.

Gurmai Zita (MSZP) is az egyetem rektorhelyettesét idézte, aki szerint semmibe vették a véleményüket. A politikus ezután művészek tiltakozó levelét olvasta fel, amelyben a törvényjavaslat visszavonását követelték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől.

Brenner Koloman (Jobbik) azt javasolta, hogy a kuratóriumba az egyetemi polgárok által megválasztott egyetemi vezetők kerüljenek be hivataluknál fogva.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint „kőkemény politikai döntésről”, „kézi vezérlésről” van szó, és azt kérdezte, kitől, milyen formában érkezett ez a „politikai diktátum”.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár zárszavában azt válaszolta: a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye váltotta ki a legnagyobb vitát, miközben a modellváltás gondolata évek óta jelen van.

A szakmai átalakítás az autonómiát önmagában nem változtatja meg, de mégis változik a működési autonómia, mert már nem az államháztartási, a vagyon- és a költségvetési törvény lesz a meghatározó, hanem sokkal szabadabb lesz a működés – mondta.

A felsőoktatási törvény módosítása

Ovádi Péter a törvényalkotási bizottság nevében kifejtette: a javaslatra azért volt szükség, mert a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvos-tudományi Egyetem kérésére felülvizsgálták az átadandó ingatlanok helyzetét.

Így csak azok az ingatlanok kerülnek az intézményekhez, amelyek a működésükhöz feltétlenül szükségesek – mutatott rá. Hozzátette: a javaslat azt is tartalmazza, hogy a Neumann János Egyetem pedagógusképző kara olvadjon a Károli Gáspár Református Egyetembe.

Keresztes László Lóránt (LMP) arról érdeklődött, hogy miként állnak az egyetemeket érintő elvonások, és konzultáltak-e erről az intézményi vezetőkkel.

Ezt követően a vitát lezárták.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára zárszavában kiemelte: az összes módosítás már annak a munkának az eredménye, amelyet finomhangolásnak lehet nevezni, és észlelve az intézmények igényeit, jól reagáltak. Kitért rá: a járványhelyzet miatt költségvetési átcsoportosításokra volt szükség, erről konzultáltak az egyetemekkel.

A pécsi egyetem kancellári posztjára pályázatot írnak ki, és remélhetőleg megfelelő személyt tudnak javasolni az egyetem élére – közölte. Elektronikus hírközlés Héjj Dávid Ádám a törvényalkotási bizottság nevében elmondta: a javaslat a vonatkozó uniós irányelv elfogadását helyezi kilátásba, annak átültetése a nemzeti jogrendbe kötelező.

A cél az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hazai átültetéséhez szükséges törvényi szabályozás megalkotása – mondta. Az érintett területek között említette a hozzáférési szabályokat, a szolgáltatók közötti verseny erősítését és a beruházásösztönzést. Sokakat érint a javaslat, hiszen szinte minden ember és cég rendelkezik internet-előfizetéssel – mondta.

Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy szerteágazó szakmai törvényről van szó, és a szakmai vélemények szerint pozitív elmozdulást jelent fogyasztóvédelmi szempontból és a verseny erősítése miatt.

Balczó Zoltán, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ugyanakkor aggályokat vet fel, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság milyen módon kap további jogosítványokat – tette hozzá. Ezt követően a vitát lezárták. Bodó Sándor, az ITM államtitkára zárszavában hangsúlyozta: ez egy átfogó tervezet, amely egy fontos terület egységes szabályozását teremti meg.

Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, ez az elsődleges cél, de emellett a kezdeményezéssel a szolgáltatók közötti versenyt is erősítik, ösztönzik a beruházásokat és lehetővé teszik a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítését – mondta.

Úgy vélte, az érintett szektor versenyképesebbé válik, a fogyasztók pedig egyre jobb, minőségi szolgáltatások között válogathatnak. Bérgarancia-alap Bodó Sándor kifejtette: az előző hetekben szakmailag alaposan megvitatták a javaslatot, és bebizonyosodott, hogy ha külső hatások érik a magyar gazdaságot, minél előbb minél hatékonyabb beavatkozásra van szükség.

A foglalkoztatás különösen nagy kockázatoknak van kitéve bizonyos veszélyhelyetekben – közölte. Azt mondta, a kormány minden eszközzel támogatja a családok stabilitását, és ebbe a törvényi eszközök is beletartoznak.

A mostani javaslatnak is a gazdaságot negatívan befolyásoló tényezők ellensúlyozása a célja, valamint annak biztosítása, hogy az embereknek kifizessék a bérüket – mondta. Kósa Lajos (Fidesz) kiemelte: ahogy a diákszövetkezetek esetében is megtették, úgy most a nyugdíjas-szövetkezetnek is azt üzenik, hogy fontosak.

Sok bírálat hangzott el a javaslatot illetően, de ezek félreértéseken alapultak, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti foglalkoztatás még nem eléggé rutinszerű – vélekedett. Víziközmű-szolgáltatás Ovádi Péter a törvényalkotási bizottság részéről elmondta: a vízi közművek általában az állam vagy a települési önkormányzatok tulajdonában állnak és az ellátás biztonságát garantálják.

De a tapasztalatok alapján sok létesítmény van más tulajdonban, holott egyértelműen az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi közművekhez hasonló szerepet tölt be – mutatott rá.

Közölte: a javaslat értelmében megszerezhető a tulajdonjoga a nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vízi közműnek. Kósa Lajos (Fidesz) kitért rá: régi problémát kíván orvosolni a javaslat, mert előfordulhat, hogy a vízszolgáltatásra alkalmas létesítmény magántulajdonban maradt, és más igénybe vevő is van a tulajdonoson kívül.

Ilyenkor a szolgáltatás árszínvonala, az igénybevétel feltételei és a karbantartás körül viták alakulhatnak ki, ezért szükséges ez az indítvány, amely lehetővé teszik ezeknek a létesítményeknek a megváltását – mondta.

Boros Anita, az ITM államtitkára hangsúlyozta: a vízkészletek védelme és fenntartható használata alapvető nemzeti érdek, és a javaslat is az ehhez kapcsolódó jogokat kívánja támogatni. Vannak olyan vízi létesítmények, amelyek nem állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak, funkcionális szempontból vízi közművek, de jogi alapon nem tekinthetők annak, és ezek helyzetét rendezik most – közölte.

Keresztes László Lóránt (LMP) arra kérdezett rá, mikor kerülhet az Országgyűlés elé az egész ágazat problémáit kezelő stratégia? Kósa Lajos (Fidesz) azt felelte: tudomása szerint a kormány ősszel előterjeszti vízstratégiáját.

Egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltása

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára elmondta: értékként kívánnak tekinteni a hulladékra, hogy az visszaforgatható legyen a gazdaságba.

Magyarországon még 27 százalékot meghaladó a lerakott hulladék aránya, cél azonban, hogy 2035-ig ez tíz százalék alá csökkenjen. Úgy folytatta: reform előtt áll a hulladékgazdálkodás, ami a hulladék csökkentését is magában foglalja. Jelenleg korlátoznák a műanyag poharak használatát és a műanyagzacskókét.

Schmuck Erzsébet (LMP) kilúgozottnak és zsákutcának minősítette a javaslatot, sérelmezve, hogy szabad utat enged az úgynevezett lebomló zacskóknak. Azt kérte: térjenek vissza az eredeti szándékhoz, ezen zacskók ugyanis természetes körülmények között nem bomlanak le.

Nunkovics Tibor (Jobbik) elmondta: pártja támogatni fogja a javaslatot, annak ellenére, hogy a korábban beterjesztett változatát előremutatóbbnak ítélik. Kifogásolta, hogy a kivezetendő termékeket fából készültekkel fogják helyettesíteni.

Boros Anita államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: az uniós irányelvnek megfelelően alakította a kormány az előterjesztést, bár annál szigorúbb előírásokat fogalmaztak meg.

A sportról szóló törvény módosítása Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára elmondta: a javaslat kivételeket állapít meg a sportszervezetek fejlődése érdekében az indulási jog átruházási szabályainak módosításával. A változtatással egyetlen sportszervezet sem jár jobban, mint a másik – tette hozzá.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Bánki Erik fideszes előterjesztő közölte: az utánpótlás-nevelő műhelyek lehetőséget kaphatnak arra, hogy akár az ő szintjükön, akár magasabb szinten is indíthassanak csapatot.

Egy módosítás a sportági szakszövetségek elnöksége kezébe adnák ennek szakmai elbírálását, és azt is előírná, hogy a lehetőség ne nyíljon meg azon társaságok számára, amelyeknek tartozása van a sportolók felé – ismertette.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében arról beszélt, hogy Magyarországon – a világ többi országához hasonlóan – egyre nagyobb teret hódít a napenergia felhasználása.

Egyelőre a magyar megújuló áramtermelésnek csak a kisebb hányadát teszi ki, de fejlődése töretlen – mondta. A törvényjavaslatban több projektnél a határidő meghosszabbítását teszik lehetővé, a megújulóenergia-ipar azon programjai kapnak segítséget, amelyek a naperőművek létesítésében fontos szerepet vállalnak.

Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: a koronavírus járvány több tucat beruházást sodort veszélybe, a törvényjavaslat célja, hogy a szállítói fennakadások miatt ellehetetlenült napelemprojektek megvalósíthatók legyenek.

A kormány nagy hangsúlyt fektet a napenergia kiaknázására, cél, hogy a következő tíz évben meghatszorozzák a beépített napelem-kapacitásokat – mondta az államtitkár. Nunkovics Tibor (Jobbik) azt mondta: támogatják a javaslatot, mert több száz magyar vállalkozásról és az ott alkalmazott emberek sorsáról van szó.

Bánki Erik (Fidesz) előterjesztőként úgy reagált: az ellenzék esetében „kifejezetten helyes magatartás”, ha egy nemzeti ügyet támogat. Hozzátette: bízik abban, hogy nemcsak a Jobbik, hanem a többi ellenzéki párt is támogatja majd a javaslatot.

Bánki Erik, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az atomenergiáról szóló törvény és az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítása Kaderják Péter államtitkár arról beszélt, hogy a törvénymódosítás elsődleges célja – az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció nyomán –, hogy Magyarország jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen, és pontosítsa az átmeneti tárolás törvényben meghatározott fogalmát.

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az eddig átmeneti tárolóban tárolt kiégett fűtőelemet, radioaktív hulladékot végleges helyen kell a jövőben elhelyezni. Emellett a szakhatósági kijelölések is módosulnak, és változik az atomtörvény, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény is – jelezte.

Keresztes László Lóránt (LMP) utalva arra, hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladékot végleges tárolóban kell majd elhelyezni, szóvá tette, hogy ennek helyét egyetlen régióban kutatják, amely Pécs közelében van. Kaderják Péter úgy reagált: a kormány elkötelezett, hogy a nukleáris energia termelése a lehető legnagyobb biztonsággal történjen.

Ehhez szükség van arra is, hogy tudják, hol van hely a megfelelő tároló kialakítására – tette hozzá.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Ágh Péter (Fidesz) választókerülete, Észak-Vas megye közösségeinek jeles teljesítményeiről emlékezett meg.

Keresztes László Lóránt (LMP) városa, Pécs ügyeit felvető sorozatában arról beszélt: példamutató, pártpolitikán túlmutató döntést hozott a városi képviselőtestület, amikor egyhangúlag támogatta az éghajlatváltozás és a környezetpusztítás következményeinek felszámolását célzó előterjesztést.

Az elnöklő Latorcai János ezt követően bezárta az ülést, jelezve, a törvényhozás csütörtökön reggel nyolc órakor folytatja munkáját.