×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Orbán Viktorhoz intéztek kérdéseket a parlamentben

 

Soros Györgyről, a Lánchíd felújításáról és a szakszervezetek támogatásáról is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések között.

Cikkünk frissült. 

Azonnali kérdésekre válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői Országgyűlésben.

Jobbik: A miniszterelnöknek Soros-fóbiája van

Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek Soros-fóbiája van, évek óta azt hallani ugyanis a kormánytól, hogy Sorosnak veszélyes tervei vannak.

Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Nem érzi úgy, hogy ez végtelenül ciki?” – kérdezte a kormányfőt. Azt is mondta a Jobbik frakcióvezetője: pártja megérkezett középre, „a Jobbik ma pontosan ott van, ahol egy magyar néppártnak lennie kell ahhoz”, hogy minden egyes tisztességes magyart képviselni tudjon.

Ezzel szemben szerinte Orbán Viktor a liberális internacionálé alelnökéből keleti diktátorok Nyugat-ellenes barátja lett, egyik szélsőségből a másikba.

Felejtse el a fóbiáit, mert így nem tudjuk megállapítani, hogy a magyarokat nézi hülyének vagy ön az” – fogalmazott Jakab Péter, arra szólítva fel a miniszterelnököt, hogy ne Sorosról konzultálgasson, hanem kormányozzon végre.

A reagálás előtt Kövér László házelnök figyelmeztette a Jobbik politikusát, hogy vannak határok, amelyeket nem enged átlépni, ezért fontolja meg a szavait, ellenkező esetben elveszi tőle a szót.

Az Országgyűlésben van, nem egy kocsmában a jobbikos haverjaival” – mondta.

Orbán Viktor válaszában először azt kérdezte a Jobbik frakcióvezetőjétől: „van még odaát valaki?” A felszólalást úgy értékelte: „a Jobbik vezetője esküt tett Soros Györgynek.” Azt is mondta, hogy Jakab Péter kiabál, gyalázkodik, rendszeresen valótlant állít, és mindezt rendkívül faragatlan beszédmódban teszi. Az ellenzék soraiban korábban olyan nagyszerű emberek foglaltak helyet, mint Apponyi, Bajcsy vagy Nagyatádi.

Próbáljon felnőni hozzájuk!” – tette hozzá.

Jakab Péter úgy reagált: „milyen sértődősek ma a tolvajok”. Kijelentése miatt Kövér László házelnök elvette tőle a szót, megjegyezve, tudja, hogy provokált a frakcióvezető, de ez a dolgok rendje.

MSZP: Miért nem ér meg tízmilliárd forintot a kormánynak a Lánchíd felújítása?

Harangozó Tamás (MSZP) a Lánchíd felújításáról kérdezte Orbán Viktort. Úgy fogalmazott: a felújítás még nem kezdődött meg, a kormány ugyanakkor több más fontos döntést is hozott, példaként említette az augusztus 20-ai ünnepségekre szánt hatmilliárd forintot, a tűzijátékra tervezett 1,3 milliárd forintot, továbbá a közlekedési múzeum megtervezésére fordítandó 7,8 milliárdot, valamint azt, hogy az MTVA jövő évi költségvetéséhez 20 milliárd forintot dobtak hozzá, luxusszállodák felújítására pedig 83 milliárdot költöttek.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A Lánchíd felújításához a főváros 10 milliárd forintot kér. Miért nem ér meg ennyit a kormánynak a híd rekonstrukciója? – kérdezte.

Orbán Viktor azt válaszolta: a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat március 31-én 180 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkezett. Az utána következő legtöbb ilyen pénzzel rendelkező önkormányzatnak kevesebb mint 20 milliárdja van – jegyezte meg. Hozzátette továbbá azt is: valóban létezik a turizmus fejlesztésére a Kisfaludy-program, de a teljes igazság az, hogy a kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel és 20 ezer szálláshely kapott támogatást.

Harangozó Tamás visszakérdezett: ha a 180 milliárd forint csak úgy ott van, akkor Tarlós István korábbi főpolgármester kilenc év alatt mit csinált? A központi költségvetésnek be kell szállnia a hídfelújításba – jelentette ki.

A miniszterelnök megismételte: „a kormány által állítólag nyomorgatott” Budapest számláján 180 milliárd forintnyi bármikor mozgósítható állampapír van. A kormány – még Tarlós István főpolgármestersége idején – ennek ellenére megszavazott hatmilliárd forintot a Lánchídra, és ez áll a főváros rendelkezésére – közölte.

Úgy fogalmazott: a Lánchíd felújításához nem a pénz hiányzik, hanem a szakértelem, „Mekk mesterekkel nehéz.

DK: Miért vontak el forrást a Magyar Szakszervezeti Szövetségtől?

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezetője levelet írt Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének, akit arról tájékoztatott, hogy forrást vontak el tőlük. Varju László közlése szerint az indoklás az volt, hogy Kordás László a kormány ellen fellépő politikusok oldalára állt a rabszolgatörvény idején. A levelet a DK képviselője zsarolásnak, fenyegetésnek minősítette, az szerinte maga a diktatúra.

Varju László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Orbán Viktor erre azt mondta: ha a szakszervezetek pénzt kérnek a költségvetésből, a kormány ezt örömmel megvizsgálja.

Varju László szerint ez a levél valójában nem a szakszervezetekről szól, hanem az általuk képviseltekről. Úgy fogalmazott: „éppen száz évvel a fehérterror után ez a legelvetemültebb gondolkodású kormány.

A miniszterelnök azt felelte: Varju László gazdasági minisztériumi államtitkár volt a szocialista kormányban, amelynek nyolc éve alatt a baloldal a minimálbért 23 500 forinttal emelte, a 2010 óta hivatalban lévő kormány 87 500 forinttal. Hozzáfűzte: míg 2010-ben a bruttó átlagkereset 200 ezer forint volt, addig ma meghaladja a 400 ezret.

A vasúti mellékvonalakról, a munkanélküliekről, az egészségügyről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

LMP: Mi lesz a vasúti mellékvonalakkal?

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mit terveznek a vasúti mellékvonalakkal. Azt mondta, a balliberális kormányok intézkedései a vidék ellen, a vasúti mellékvonalak ellen irányultak, és akkor a mostani kormányzó erők tiltakoztak, most mégis ezt a hagyományt követik.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A mellékvonalakat elsorvasztásra ítéltlék, és nincs racionális szakmai év e mögött – vélte. Közölte: ez támadás a vidék ellen, mert bár a járványügyi veszélyhelyzet véget ért, nem vonták vissza az intézkedést, maradt a járvány idejére meghirdetett menetrend.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: a képviselőnek nem kell megvédenie a magyar vidéket, vidékbarát kormányzás van tíz éve.

A régi igazságtalanságokat most próbálják meg orvosolni, és nem haladnak ezzel rosszul – fogalmazott. Elmondta: ma Magyarországon a vasúti közlekedés járványügyi menetrend szerint zajlik, és amíg a járványveszély fennáll, ilyen menetrend szerint közlekednek a vonatok.

A tapasztalatokról elemzések készülnek, és ezek alapján hoznak majd döntést – közölte a kormányfő.

Keresztes László Lóránt szerint nem lehet azt mondani, hogy nincs forrás a vasúti fejlesztésekre, ezt mutatja a Budapest–Belgrád vonal is.

A kormányfő úgy válaszolt, minden olyan beruházásnak van geostratégiai értelme, amely Budapestet köti össze a régió nagyvárosaival. Megjegyezte: nemzetközi szerződés garantálja a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, ennek vannak bizonyos feltételei.

Párbeszéd: A munkájukat elvesztőket kellene a kormánynak támogatnia

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a járvány alatt csaknem félmillió ember vesztette el állását vagy csökkent a bére, de közben a kormány szórja a pénzt a „haveroknak”. Azt kérdezte, igénybe vette-e Mészáros Lőrinc szállodalánca a kormányzati bértámogatást, mielőtt elbocsátotta volna munkavállalóit.

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kijelentette: százezrek kerültek utcára, de a kormány még azt sem köti ki az oligarcháknak, hogy megtartsák a munkavállalóikat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a munkahelymegtartó támogatásoknál mindegy, ki kapja azt. Közölte: nem helyes a munkanélküliség kérdésében összevissza beszélni, és azt állítani, hogy félmillió ember vesztette el a munkáját, tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot.

A járvány kitörése előtt 4,5 millió ember dolgozott, most 4,37 millió, vagyis 130 ezerrel kevesebben – mutatott rá. Megerősítette: amennyi munkahelyet a járvány megszüntetett, annyit teremtenek.

Szabó Tímea közölte: 130 ezer regisztrált munkanélküli van, de többeknek csökkent a fizetése, vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerültek. Igazságos-e a Mészáros Lőrinc által kapott 187 milliárd forint a jelenlegi helyzetben? – firtatta a képviselő.

A miniszterelnök azt mondta: összekeverni a pénzügyi támogatást a közbeszerzéssel, politikai iskolázatlanságra utal.

Ő azzal a címmel kapott kérdést a képviselőtől, hogy „Mi folyik itt?” – idézte fel, azt kérve a politikustól, hogy legközelebb mondja el, mire kíváncsi konkrétan, és akkor szívesen ad választ.

Fidesz: Indokolatlan a nyugtalanság keltése az ellenzék részéről

Kovács Sándor (Fidesz) szerint indokolatlan a nyugtalanság keltése és az egészségüggyel szembeni közbizalom aláásása az ellenzék részéről a jelenlegi helyzetben.

Azt mondta: a járvány sokkal kevesebb életet követelt Magyarországon, mint más európai országokban, de a baloldal hónapok óta folyamatosan terjeszti az álhíreket egészségügyi kérdésekről és arról, hogy a kormány diktatúrát épít ki. Legutóbb egy magát mentősnek kiadó nővel mondattak el hazugságokat – emlékeztetett.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kifejtette: az ellenzék célja a parlament tekintélyének és a kormány lejáratása mindenáron, és rendkívül széles skálán, különböző irányokból nekifutottak a zárt ajtóknak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A videóban látható nő nem szerepelt semmilyen egészségügyi nyilvántartásban – közölte. Azt mondta, nem erkölcsi vagy politikai kategória, ami történt, hanem büntetőjogi, ezért feljelentést tettek az ügyben június 11-én.

Kovács Sándor közölte: ez a viselkedés a közrendet és a közbizalmat akarja aláásni, ami nagy felelőtlenségre vall.

Kásler Miklós kijelentette: nem szokta feladni, és ezt ígérte az ellenzéknek is.

Jobbik: A szociális dolgozók számára tervez-e bármilyen pluszjuttatást a kormány?

Lukács László György (Jobbik) kitérve az egészségügyben dolgozók számára juttatandó egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítésre, azt firtatta, számíthatnak-e a járvány elleni védekezésben végzett munkájukért valamilyen pluszjuttatásra a szociális ágazat dolgozói is?

Lukács László György jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ők azok, akik a legkeményebb munkát a közszolgálatban a lehető legalacsonyabb bérért végzik – hangsúlyozta. Arra is kíváncsi volt, mit tesz védelmükben egy esetleges második hullám esetén a kormány?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: az egész magyar társadalom – leszámítva az ellenzéket – helyt állt a koronavírus-járvány idején.

Mindenki kivette a részét a védekezésből, a kormány, az egészségügy, a szociális ágazat, a taxisok, a boltosok. A feladatok megoszlása különböző volt, ennek leképezését jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók számára egyszeri anyagi támogatást ítélt meg a kormány – mondta.

Kitért arra is, hogy a szociális ágazat bérviszonyai jelentősen javultak, az utolsó ellenzéki kormányhoz képest 112 százalékos a növekedés. A miniszter jelezte: az egészségügyi dolgozók és a szociális ágazat dolgozóinak béremelése napirenden van.

Független képviselő: Hogyan lehet egy volt ügynök az MMA tagja?

Bencsik János (független) elmondta: törvényjavaslatot nyújtott be, annak érdekében, hogy se a Magyar Tudományos Akadémiának, se a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) ne lehessen tagja olyan személy, aki a pártállami időkben részt vett titkosszolgálati tevékenységekben.

Bencsik János független országgyűlési képviselő (MTI/Balogh Zoltán)

Kiderült ugyanis – folytatta –, hogy Xantus Gábor kolozsvári születésű filmrendező úgy lehet az MMA alapító tagja, hogy a hírhedt román titkosrendőrség, a Securitate besúgója volt a magyarellenes Ceausescu-rezsim szolgálatában.

Hogyan fér bele a régi vágású kereszténydemokráciába volt ügynökök és besúgók kitartása? – kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte: ebben az ügyben tájékozódni fog, és megadja a választ.

Bencsik János úgy reagált: nem érti, hogy 30 évvel a rendszerváltás után miért képezi ez gondolkozás vagy mérlegelés tárgyát. Hozzátette: Orbán Viktor megtagadta és elvette a magyaroktól a polgári Magyarország álmát.

Orbán Viktor viszonválaszában leszögezte: egy Securitatéval hírbe hozott ember esetében a felelős nyilatkozat előtt tájékozódni kell. Megjegyezte: nem érti, hogy hol volt a képviselő érzékenysége „Kágébéla” időszakában.

MSZP: Miért kapott Mészáros Lőrinc 17 milliárdos támogatást?

Szakács László (MSZP) azt kérdezte: hogyan fordulhat elő, hogy a Kisfaludy-program keretében a Mészáros Lőrinchez köthető cégek 17,7 milliárd forintot kaptak a kormánytól, miközben 850 embert elbocsátottak.

Szakács László, az MSZP képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Orbán Viktor hangsúlyozta: a Kisfaludy-program turisztikai fejlesztésekről szól, semmi köze nincs a válságkezeléshez, valamint van egy válságkezelési mechanizmus, amely hat-hét különböző gazdaságpolitikai intézkedést tartalmaz.

A kettő alma és körte, nem lehet őket összekeverni – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a munkahelyvédelemi intézkedésekhez pályázóknak vállalniuk kell különböző munkahelyvédelmi szempontokat, a fejlesztésért jelentkezőknek viszont másfajta dolgokat kell vállalniuk.

Szakács László úgy reagált: Mészáros Lőrinc 11 milliárd forint osztalékot is felvett, miközben elnyerte ezt a 17,7 milliárd forintot. Ilyenkor miért nem szól senki Mészáros Lőrincnek, hogy ne most kérd a támogatást? – tette fel a kérdést.

Orbán Viktor viszonválaszában jelezte: a képviselő egy harmadik kérdést is felvetett, a magyar vállalkozások működésének nyereséges voltát, aminek szintén nincsen köze ehhez a témához.

Gazdaságfejlesztést végzünk, és „az önök emberei, a vörösbárók is kapnak támogatást, rendszeresen és sokat, ha értelmes programokat hoznak ide” – mondta a kormányfő, aki szerint nem az alapján döntenek a pályázatoktól, hogy „kinek milyen színe van”.

Gazdaságot nem lehet pártalapon építeni, ezért minden értelmes gazdasági ötletet fel kell karolni – jelentette ki.

DK: A bilincs és a gázspray nem az iskolába való

Bősz Anett (DK) a kormányt bírálta az iskolarendszer egyenlőtlenségei miatt, és úgy vélte: az iskolaőrség nem lesz megoldás a problémákra.

A gondokat nem lehet bilinccsel, gumibottal és gázspray-vel megoldani, ezek az eszközök nem az iskolákba, hanem börtönbe valók – jelentette ki.

Bősz Anett, a DK képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon ma a világ legmodernebb gyárai működnek, és ezeket olyan munkások működtetik, illetve olyan mérnökök és vállalatigazgatók vezetik, akik a magyar iskolarendszerből kerültek ki. Ezért több megbecsülést kért az oktatási rendszer kritikusaitól is, ha a diákokról és a pedagógusokról van szó.

Hozzátette: ettől függetlenül az még jogos kérdés, hogy a legrosszabb anyagi helyzetből érkező diákokat, akik gyakran cigány diákok, miért nem sikerül integrálni az oktatás normális rendjébe.

Küszködünk ezzel a problémával, de ha nincsen egy világos, egyértelmű, fegyelmezett, jó vezetett, keménykezű iskolaigazgató által irányított pedagóguskar és iskola, akkor ezekben az iskolákban nem lehet rendet tartani” – hangsúlyozta.

A kormányfő értékelése szerint „az állapotok elvadultak”, így számos helyen szükséges iskolaőrséget bevezetni, és ha kell, „akkor bizony fizikai erőt alkalmazva is, a magukról megfeledkezett diákokkal szemben” meg kell védeni a többi diákot és a pedagógusokat is.

Bősz Anett reagálásában felvetette: a szülők aggódnak, hogy az iskolaőrség nem lép-e majd fel az autista gyerekekkel szemben is, ha esetleg rohamuk van.

A kormányfő viszonválaszában leszögezte, a felzárkózás cigány és nem cigány, de nehéz helyzetből induló gyermekek számára két lehetőségből áll: először tanulni, és utána dolgozni kell. Ugyanakkor kijelentette: az lehetetlen dolog, hogy egy szülő – mindegy, hogy cigány vagy nem cigány – bemenjen az iskolába és megfenyegesse a tanárt.

Akkor ott iskolarendőr lesz, és rendet fogunk tartani, mert a tanulás meg a munka is a rendezettségnél kezdődik” – fogalmazott.