×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A költségvetésről vitáztak az Országgyűlésben

 

Cikkünk frissül. 

Hétfőn a jövő évi büdzséhez benyújtott módosításokról szavaz az országgyűlés, szerdán és csütörtökön a javaslatok bizottsági jelentéseiről tárgyalnak, a költségvetés végszavazása pénteken lesz.

A jövő évi költségvetésről, a paksi atomerőmű bővítéséről és a kormánypártok nemzetfelfogásáról is szó volt hétfőn az Országgyűlés kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésén. A képviselők megemlékeztek a közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselőkről és a kuláküldözésről.

Megemlékezések

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett az életének 101. évében elhunyt Bálint György kertészmérnökről, aki 1994-98 között volt SZDSZ-es politikusként a parlament tagja, valamint az életének 71. évében elhunyt Karakas János mezőgazdasági szakértőről, aki 1994-2006 között volt MSZP-s országgyűlési képviselő.

A házelnök megemlékezett arról is, hogy ez a nap, Péter és Pál napja, az aratás kezdetének napja 2012 óta a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdák emléknapja. Hozzátette: azokra a módosabb parasztgazdákra emlékeznek, akiket a kommunista diktatúra alatt kuláknak bélyegeztek, ezért elvették a vagyonukat, derékba törték az életüket. Párbeszéd: az embertelenség, a bosszú és a korrupció költségvetése a jövő évi

Szabó Tímea (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy a héten fogadja el az Országgyűlés a 2021-es költségvetést, amelyből egyértelmű: Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is saját gyarmataként tekint Magyarországra. A büdzsé az embertelenség, a bosszú és a korrupció költségvetése, amelyben nem számít senki és semmi, csak Orbán Viktor családja és barátai – tette hozzá.

Szerinte az oktatás, az egészségügy, a szociális ágazat jövőre reálértéken egy fillérrel nem kap több pénzt. Plusz 20 milliárd forintot kap azonban a közmédia, így az MTVA nem 77, hanem 97 milliárd forintból gazdálkodhat – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a tavalyi önkormányzati választások eredménye miatti bosszúnak tartja Budapest és az önkormányzatok kivéreztetését. Kitért arra, hogy 2022-ben teljes ellenzéki együttműködéssel leváltják a kormányt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint a képviselő sánta kutya-díjat érdemelne, mert sokszor hivatkozott az álmentős kamuvideójára, ami miatt nem kért elnézést.

Hozzátette: Szabó Tímea azért nem mondott a költségvetési számokat, mert egyetlen sem igazolta volna. Elmondta, az oktatás költségvetése jövőre 78 milliárd forinttal nő, az egészségügyi költségvetésben 156 milliárd forintos többlet van, a szociális ellátásokra közel 41 milliárd forinttal költenek többet, míg az önkormányzatoknak 16 százalékkal több forrást biztosítanak.

LMP: A kormány az oroszoknak kedvező rendeletmódosítást fogadott el

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy nyugtalanító hírek érkeznek a finn, a norvég és a svéd hatóságoktól: az emberre nem veszélyes, de a megszokottnál magasabb háttérsugárzást mértek nyugat-oroszországi polgári létesítmények felől.

Elmondta azt is, hogy kedden adják be a paksi atomerőmű-bővítés teljes engedélyezési dokumentációját. Bírálta, hogy a kormány módosított egy rendeletet, amely kedvez az orosz félnek, ugyanis akár már hat hónap múlva megkezdődhetnek a földmunkák úgy, hogy közben a teljes projekt engedélye még nincs meg.

Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter közölte, Magyarországon nem tudják kimutatni azt a sugárzást, amelyet Svédországban érzékeltek.

A képviselő által kifogásolt jogszabály-módosításról azt mondta, az elvi lehetőséget jelent, nem azt, hogy elkezdik építeni az atomerőmű munkagödrét. Megerősítette, kedden beadják az építésre vonatkozó létesítésiengedély-kérelmet Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH). Hozzátette: ezt követően, három hónap múlva beadhatják a munkagödörre vonatkozó tervet, az OAH-nak pedig szintén három hónapja van azt elbírálni. Szerinte ennek a munkának az elvégzése kölcsönös érdeke a magyar és az orosz félnek, azzal lehet csökkenteni a késedelmet is.

DK: A kormány a nemzet ügyét árulja el, amikor szembemegy a közös európai eszmei gondolattal

Gyurcsány Ferenc (DK) a kormány nemzetfelfogását bírálta, szerinte az elmúlt 30 évben a szabad Magyarország történetében nem ártott még politikai erő annyit a magyar nemzetnek, mint a mostani kabinet. Hozzátette: a nemzet a hatalmi politika silány eszközévé vált a kormány kezében, amely a nemzetben nem kapcsot keres, hanem szablyával metszi, ezzel elárulva a nemzetet. Közölte, a mostani a kormány nacionalista és nem patrióta.

Úgy vélte, a közös nemzeti gondolat nem egyenlő a határon túl, más állam területén élő, magyar nemzetiségű polgároknak adott választójoggal. Szerinte Magyarország akkor volt sikeres, amikor képes volt az európai ügyhöz tartozni. A kormány a nemzet ügyét árulja el, amikor szembemegy a közös európai eszmei gondolattal – magyarázta, úgy fogalmazva: a Fidesz-KDNP 2010 óta folytatólagosan, előre megfontolt szándékkal, bűnszövetkezetben öli ezt az európai gondolatot.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, a konzervatív politika meghatározását nem Gyurcsány Ferencre bíznák. Hozzátette: ha komolyan gondolná azt, amit mondott, nem mentek volna neki a határon túli magyaroknak, nem lövetett volna olyanok közé, akik másként gondolkodnak, nem kampányolna azért, hogy Brüsszel több jogot kapjon a nemzeti jogok rovására.

Összehasonlította a szocialisták és a mostani kormány válságkezelését. Szerinte a szocialisták 2008-ban tönkrevágták a magyar gazdaságot és szociális érzékenységük abban mutatkozott meg, hogy a bankokat mentették és elvettek egy havi nyugdíjat. Hangsúlyozta, Balantonőszöd óta semmi nem változott, a DK-t jobban érdekli a hatalom, mint a hazája.

MSZP: Tűzijátékra, kisvasútra, stadionra van pénz, a Lánchídra nincs  

Molnár Zsolt (MSZP) a kormányoldalt bírálta a Lánchíd felújítása miatt, mert szerinte a kormánypártok és a kabinet kicsinyes politikai érdektől vezérelve bünteti a fővárosiakat, hatalmi játszmákat játszanak.

Tűzijátékra, kisvasútra, stadionra van pénz, de a Lánchídra, a nemzet szimbólumára nincs 8 milliárd forint – mondta.

Arra kérte a kormányoldalt, hogy fejezze be az árokásást, a nemzet megosztását.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: a Lánchíd felújítása fontos, ezért döntöttek a beruházás támogatásáról. Megjegyezte: azt viszont nem értik, hogy a jelenlegi városvezetés miért nem csinál semmit. Mint mondta, a főváros számláján 94 milliárd forint van, illetve 180 milliárd áll rendelkezésre államkötvényben, miközben a teljes felújítás, beleértve az alagutat is, 44 milliárdba kerül.

Nem a kormányzati támogatás, hanem a politikai akarat és a tehetség hiányzik – értékelt, és azt ajánlotta az MSZP-s képviselőnek, hogy inkább a városházán lobbizzon, hogy az ott lévők tegyék a dolgukat.

A Jobbik a siófoki meteorológiai állomás melletti terület beépítése ellen emelt szót

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az ellen emelt szót, hogy a siófoki meteorológiai állomás melletti területen ötemeletes társasházat építsenek. A képviselő kritikával illette a tó körüli „ingatlanmutyikat”, és hangsúlyozta: a szakemberek szerint nem lehet az obszervatórium környezetét megváltoztatni, mert a befolyásolja a mérések pontosságát.

Mi önöknek a fontosabb, az emberélet, a viharjelzések pontossága vagy ennek a teleknek beépítése, haveroknak való átjátszása? – tette fel a kérdést a kormánynak.

Orbán Balázs államtitkár elmondta: a kormány elkötelezett a Balaton természeti értékeinek fenntartása mellett.

Az üggyel kapcsolatban közölte: a hatóság valóban adott ki építési engedélyt a jogszabályoknak megfelelően, de bármelyik érintett bírósági felülvizsgálatot kérhet. Hangsúlyozta: az ügy szakmai és nem politikai kérdés, a területen életre, egészségre veszélyes terv nem valósulhatott meg eddig sem, és nem is fog megvalósulni. Azt kérte a képviselőtől, hogy ne keltsen felesleges pánikot, ne folytassa az álhírek gyártását.

KDNP: A baloldal már a nemzeti konzultációs ívek ellopására buzdít

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal - amely szerinte kivonta magát a járvány elleni védekezés alól - most a nemzeti konzultációt támadja. Felhívta a figyelmet: Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők törvénysértő módon arra buzdítanak, hogy az emberek ne töltsék ki a nemzeti konzultációt, de arról is kikerült egy felvétel, hogy egy baloldali aktivista kiveszi más postaládájából az ívet és ellopja.

Vagyis a baloldal mára odáig jutott, hogy nemcsak Korózs Lajos-féle kamuvideókat gyárt, hanem a nemzeti konzultációs íveket kilopatja mások postaládájából, így akarja elhallgattatni a magyar embereket, hogy ne tudják elmondani véleményüket a bevándorlásról, a járvány elleni védekezésről, a magyar gazdaság szuverenitásáról és az unokáinkat eladósító második Soros-tervről – jelentette ki.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt, és emlékeztetett: eddig nyolc alkalommal kérte ki a kormány a választópolgárok véleményét. Jelezte: a baloldal nem először támadja a nemzeti konzultációt, azt akarja megakadályozni, hogy az emberek két választás között is elmondhassák véleményüket fontos kérdésekről. Úgy vélte: a baloldal a nemzeti konzultáció elleni indított támadással a járvány elleni védekezésben létrejött összefogást is támadja.

Fidesz: Az ellenzékre sem a járvány előtt, sem közben, sem azt követően nem lehet számítani 

Selmeczi Gabriella (Fidesz) közölte: Magyarország sikeresen védekezett a járvány ellen, és ebben nemzeti egység jött létre, igaz a baloldal nélkül. Hangsúlyozta: a kormányoldal politikai egységre törekedett, de tudomásul kellett vennie, hogy a baloldal ebben nem partner.

Az ellenzék nemtelenül támadta a védekezésben résztvevőket, valamint gátlástalanul támadta a tisztifőorvost, és egy kamuvideóra is tellett neki, amiért nem vállalta a felelősséget - emelte ki. Kijelentette: az ellenzékre sem a járvány előtt, sem közben, sem azt követően nem lehet számítani.

Hangsúlyozta: most a gazdasági védekezés időszaka következik, és jó esély van arra, hogy Magyarország Európa legstabilabb eredményét produkálja.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy vélte: a baloldal nem segített, de sokat ártott a védekezés időszakában, hiszen soha nem látott „álhírgépezetet” indított, hazudott a koronavírus-törvény kapcsán, a lélegeztetőgépekről, az érettségikről, a védőfelszerelésekről és a halálozási adatokról is, a „legmélyebb pont” pedig a kamuvideó volt.

A napirend előtti felszólalások után Kövér László bejelentette, hogy a KDNP új frakcióvezetője – Harrach Péter helyett – Simicskó István lett. Bejelentette azt is, hogy Áder János köztársasági elnök kinevezte Virág Barnabást a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé június 14-ei hatállyal.

A házelnök közölte azt is, hogy az Országgyűlés szavazhat majd Bangóné Borbély Ildikó mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Azonnali kérdésekre válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői Országgyűlésben.

Jobbik: A miniszterelnöknek Soros-fóbiája van

Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek Soros-fóbiája van, évek óta azt hallani ugyanis a kormánytól, hogy Sorosnak veszélyes tervei vannak.

Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Nem érzi úgy, hogy ez végtelenül ciki?” – kérdezte a kormányfőt. Azt is mondta a Jobbik frakcióvezetője: pártja megérkezett középre, „a Jobbik ma pontosan ott van, ahol egy magyar néppártnak lennie kell ahhoz”, hogy minden egyes tisztességes magyart képviselni tudjon.

Ezzel szemben szerinte Orbán Viktor a liberális internacionálé alelnökéből keleti diktátorok Nyugat-ellenes barátja lett, egyik szélsőségből a másikba.

Felejtse el a fóbiáit, mert így nem tudjuk megállapítani, hogy a magyarokat nézi hülyének vagy ön az” – fogalmazott Jakab Péter, arra szólítva fel a miniszterelnököt, hogy ne Sorosról konzultálgasson, hanem kormányozzon végre.

A reagálás előtt Kövér László házelnök figyelmeztette a Jobbik politikusát, hogy vannak határok, amelyeket nem enged átlépni, ezért fontolja meg a szavait, ellenkező esetben elveszi tőle a szót.

Az Országgyűlésben van, nem egy kocsmában a jobbikos haverjaival” – mondta.

Orbán Viktor válaszában először azt kérdezte a Jobbik frakcióvezetőjétől: „van még odaát valaki?” A felszólalást úgy értékelte: „a Jobbik vezetője esküt tett Soros Györgynek.” Azt is mondta, hogy Jakab Péter kiabál, gyalázkodik, rendszeresen valótlant állít, és mindezt rendkívül faragatlan beszédmódban teszi. Az ellenzék soraiban korábban olyan nagyszerű emberek foglaltak helyet, mint Apponyi, Bajcsy vagy Nagyatádi.

Próbáljon felnőni hozzájuk!” – tette hozzá.

Jakab Péter úgy reagált: „milyen sértődősek ma a tolvajok”. Kijelentése miatt Kövér László házelnök elvette tőle a szót, megjegyezve, tudja, hogy provokált a frakcióvezető, de ez a dolgok rendje.

MSZP: Miért nem ér meg tízmilliárd forintot a kormánynak a Lánchíd felújítása?

Harangozó Tamás (MSZP) a Lánchíd felújításáról kérdezte Orbán Viktort. Úgy fogalmazott: a felújítás még nem kezdődött meg, a kormány ugyanakkor több más fontos döntést is hozott, példaként említette az augusztus 20-ai ünnepségekre szánt hatmilliárd forintot, a tűzijátékra tervezett 1,3 milliárd forintot, továbbá a közlekedési múzeum megtervezésére fordítandó 7,8 milliárdot, valamint azt, hogy az MTVA jövő évi költségvetéséhez 20 milliárd forintot dobtak hozzá, luxusszállodák felújítására pedig 83 milliárdot költöttek.

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A Lánchíd felújításához a főváros 10 milliárd forintot kér. Miért nem ér meg ennyit a kormánynak a híd rekonstrukciója? – kérdezte.

Orbán Viktor azt válaszolta: a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a Fővárosi Önkormányzat március 31-én 180 milliárd forintos állampapír-állománnyal rendelkezett. Az utána következő legtöbb ilyen pénzzel rendelkező önkormányzatnak kevesebb mint 20 milliárdja van – jegyezte meg. Hozzátette továbbá azt is: valóban létezik a turizmus fejlesztésére a Kisfaludy-program, de a teljes igazság az, hogy a kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel és 20 ezer szálláshely kapott támogatást.

Harangozó Tamás visszakérdezett: ha a 180 milliárd forint csak úgy ott van, akkor Tarlós István korábbi főpolgármester kilenc év alatt mit csinált? A központi költségvetésnek be kell szállnia a hídfelújításba – jelentette ki.

A miniszterelnök megismételte: „a kormány által állítólag nyomorgatott” Budapest számláján 180 milliárd forintnyi bármikor mozgósítható állampapír van. A kormány – még Tarlós István főpolgármestersége idején – ennek ellenére megszavazott hatmilliárd forintot a Lánchídra, és ez áll a főváros rendelkezésére – közölte.

Úgy fogalmazott: a Lánchíd felújításához nem a pénz hiányzik, hanem a szakértelem, „Mekk mesterekkel nehéz.

DK: Miért vontak el forrást a Magyar Szakszervezeti Szövetségtől?

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezetője levelet írt Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének, akit arról tájékoztatott, hogy forrást vontak el tőlük. Varju László közlése szerint az indoklás az volt, hogy Kordás László a kormány ellen fellépő politikusok oldalára állt a rabszolgatörvény idején. A levelet a DK képviselője zsarolásnak, fenyegetésnek minősítette, az szerinte maga a diktatúra.

Varju László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Orbán Viktor erre azt mondta: ha a szakszervezetek pénzt kérnek a költségvetésből, a kormány ezt örömmel megvizsgálja.

Varju László szerint ez a levél valójában nem a szakszervezetekről szól, hanem az általuk képviseltekről. Úgy fogalmazott: „éppen száz évvel a fehérterror után ez a legelvetemültebb gondolkodású kormány.

A miniszterelnök azt felelte: Varju László gazdasági minisztériumi államtitkár volt a szocialista kormányban, amelynek nyolc éve alatt a baloldal a minimálbért 23 500 forinttal emelte, a 2010 óta hivatalban lévő kormány 87 500 forinttal. Hozzáfűzte: míg 2010-ben a bruttó átlagkereset 200 ezer forint volt, addig ma meghaladja a 400 ezret.

A vasúti mellékvonalakról, a munkanélküliekről, az egészségügyről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

LMP: Mi lesz a vasúti mellékvonalakkal?

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy mit terveznek a vasúti mellékvonalakkal. Azt mondta, a balliberális kormányok intézkedései a vidék ellen, a vasúti mellékvonalak ellen irányultak, és akkor a mostani kormányzó erők tiltakoztak, most mégis ezt a hagyományt követik.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A mellékvonalakat elsorvasztásra ítéltlék, és nincs racionális szakmai év e mögött – vélte. Közölte: ez támadás a vidék ellen, mert bár a járványügyi veszélyhelyzet véget ért, nem vonták vissza az intézkedést, maradt a járvány idejére meghirdetett menetrend.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: a képviselőnek nem kell megvédenie a magyar vidéket, vidékbarát kormányzás van tíz éve.

A régi igazságtalanságokat most próbálják meg orvosolni, és nem haladnak ezzel rosszul – fogalmazott. Elmondta: ma Magyarországon a vasúti közlekedés járványügyi menetrend szerint zajlik, és amíg a járványveszély fennáll, ilyen menetrend szerint közlekednek a vonatok.

A tapasztalatokról elemzések készülnek, és ezek alapján hoznak majd döntést – közölte a kormányfő.

Keresztes László Lóránt szerint nem lehet azt mondani, hogy nincs forrás a vasúti fejlesztésekre, ezt mutatja a Budapest–Belgrád vonal is.

A kormányfő úgy válaszolt, minden olyan beruházásnak van geostratégiai értelme, amely Budapestet köti össze a régió nagyvárosaival. Megjegyezte: nemzetközi szerződés garantálja a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, ennek vannak bizonyos feltételei.

Párbeszéd: A munkájukat elvesztőket kellene a kormánynak támogatnia

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a járvány alatt csaknem félmillió ember vesztette el állását vagy csökkent a bére, de közben a kormány szórja a pénzt a „haveroknak”. Azt kérdezte, igénybe vette-e Mészáros Lőrinc szállodalánca a kormányzati bértámogatást, mielőtt elbocsátotta volna munkavállalóit.

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kijelentette: százezrek kerültek utcára, de a kormány még azt sem köti ki az oligarcháknak, hogy megtartsák a munkavállalóikat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a munkahelymegtartó támogatásoknál mindegy, ki kapja azt. Közölte: nem helyes a munkanélküliség kérdésében összevissza beszélni, és azt állítani, hogy félmillió ember vesztette el a munkáját, tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot.

A járvány kitörése előtt 4,5 millió ember dolgozott, most 4,37 millió, vagyis 130 ezerrel kevesebben – mutatott rá. Megerősítette: amennyi munkahelyet a járvány megszüntetett, annyit teremtenek.

Szabó Tímea közölte: 130 ezer regisztrált munkanélküli van, de többeknek csökkent a fizetése, vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerültek. Igazságos-e a Mészáros Lőrinc által kapott 187 milliárd forint a jelenlegi helyzetben? – firtatta a képviselő.

A miniszterelnök azt mondta: összekeverni a pénzügyi támogatást a közbeszerzéssel, politikai iskolázatlanságra utal.

Ő azzal a címmel kapott kérdést a képviselőtől, hogy „Mi folyik itt?” – idézte fel, azt kérve a politikustól, hogy legközelebb mondja el, mire kíváncsi konkrétan, és akkor szívesen ad választ.

Fidesz: Indokolatlan a nyugtalanság keltése az ellenzék részéről

Kovács Sándor (Fidesz) szerint indokolatlan a nyugtalanság keltése és az egészségüggyel szembeni közbizalom aláásása az ellenzék részéről a jelenlegi helyzetben.

Azt mondta: a járvány sokkal kevesebb életet követelt Magyarországon, mint más európai országokban, de a baloldal hónapok óta folyamatosan terjeszti az álhíreket egészségügyi kérdésekről és arról, hogy a kormány diktatúrát épít ki. Legutóbb egy magát mentősnek kiadó nővel mondattak el hazugságokat – emlékeztetett.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában kifejtette: az ellenzék célja a parlament tekintélyének és a kormány lejáratása mindenáron, és rendkívül széles skálán, különböző irányokból nekifutottak a zárt ajtóknak.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A videóban látható nő nem szerepelt semmilyen egészségügyi nyilvántartásban – közölte. Azt mondta, nem erkölcsi vagy politikai kategória, ami történt, hanem büntetőjogi, ezért feljelentést tettek az ügyben június 11-én.

Kovács Sándor közölte: ez a viselkedés a közrendet és a közbizalmat akarja aláásni, ami nagy felelőtlenségre vall.

Kásler Miklós kijelentette: nem szokta feladni, és ezt ígérte az ellenzéknek is.

Jobbik: A szociális dolgozók számára tervez-e bármilyen pluszjuttatást a kormány?

Lukács László György (Jobbik) kitérve az egészségügyben dolgozók számára juttatandó egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítésre, azt firtatta, számíthatnak-e a járvány elleni védekezésben végzett munkájukért valamilyen pluszjuttatásra a szociális ágazat dolgozói is?

Lukács László György jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ők azok, akik a legkeményebb munkát a közszolgálatban a lehető legalacsonyabb bérért végzik – hangsúlyozta. Arra is kíváncsi volt, mit tesz védelmükben egy esetleges második hullám esetén a kormány?

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elmondta: az egész magyar társadalom – leszámítva az ellenzéket – helyt állt a koronavírus-járvány idején.

Mindenki kivette a részét a védekezésből, a kormány, az egészségügy, a szociális ágazat, a taxisok, a boltosok. A feladatok megoszlása különböző volt, ennek leképezését jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók számára egyszeri anyagi támogatást ítélt meg a kormány – mondta.

Kitért arra is, hogy a szociális ágazat bérviszonyai jelentősen javultak, az utolsó ellenzéki kormányhoz képest 112 százalékos a növekedés. A miniszter jelezte: az egészségügyi dolgozók és a szociális ágazat dolgozóinak béremelése napirenden van.

KDNP: Hogyan támogatja a kormány a diákok nyári munkavállalását?

Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az idei rendkívüli tavasz után – a kormány eredményes védekezésének köszönhetően – reményeik szerint nyugodtabb nyár elé nézhetnek. Közölte: a koronavírus elleni védekezésből, valamennyi ágazat, így az oktatás is kivette a részét.

Megjegyezte: választókerületében is sok fiatal érdeklődik, hogyan alakul a nyár, milyen munkavállalási lehetőségek lesznek.

Hogyan támogatja a kormány a diákok nyári munkavállalását? – kérdezte a KDNP-s politikus.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkár úgy válaszolt: a magyar emberek munkából akarnak és tudnak is megélni, Magyarországon nem segély, hanem munkalapú társadalmat akarnak építeni és ezért szükség van a fiatalok foglalkoztatásának a támogatására is.

Az a cél, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, kiemelte figyelmet fordítottak rájuk a veszélyhelyzet idején is – hangoztatta. Kitért az új diákhitel lehetőségre és jelezte: hárommilliárdos kerettel indítják el a nyári munkavállalási programot, amely 16–25 éves, nappali tagozatos tanulók vehetnek részt július elejétől augusztus végéig.

Független: Hogyan lehet egy volt ügynök az MMA tagja?

Bencsik János (független) elmondta: törvényjavaslatot nyújtott be, annak érdekében, hogy se a Magyar Tudományos Akadémiának, se a Magyar Művészeti Akadémiának ne lehessen tagja olyan személy, aki a pártállami időkben részt titkosszolgálati tevékenységekben.

Bencsik János jobbikos független országgyűlési képviselő (MTI/Balogh Zoltán)

Kiderült ugyanis – folytatta – hogy Xantus Gábor kolozsvári születésű filmrendező úgy lehet az MMA alapító tagja, hogy a hírhedt román titkosrendőrség, a Securitate besúgója volt a magyarellenes Ceausescu-rezsim szolgálatában.

Hogyan fér bele a régivágású kereszténydemokráciába volt ügynökök és besúgók kitartása? – kérdezte.

Orbán Viktor miniszterelnök közölte: ebben az ügyben tájékozódni fog és megadja a választ.

Bencsik János úgy reagált: nem érti, hogy 30 évvel a rendszerváltás után miért képezi ez gondolkozás vagy mérlegelés tárgyát. Hozzátette: Orbán Viktor megtagadta és elvette a magyaroktól a polgári Magyarország álmát.

Orbán Viktor viszonválaszában leszögezte: egy Securitatéval hírbehozott ember esetében a felelős nyilatkozat előtt tájékozódni kell. Megjegyezte: nem érti, hogy hol volt a képviselő érzékenysége „Kágébéla” időszakában.

MSZP: Miért kapott Mészáros Lőrinc 17 milliárdos támogatást?

Szakács László (MSZP) azt kérdezte: hogyan fordulhat elő, hogy a Kisfaludy Program keretében a Mészáros Lőrinchez köthető cégek 17,7 milliárd forintot kaptak a kormánytól, miközben 850 embert elbocsátottak.

Szakács László az MSZP képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Orbán Viktor hangsúlyozta: a Kisfaludy Program turisztikai fejlesztésekről szól, semmi köze nincs a válságkezeléshez, valamint van egy válságkezelési mechanizmus, amely hat-hét különböző gazdaságpolitikai intézkedést tartalmaz.

A kettő alma és körte, nem lehet őket összekeverni – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a munkahelyvédelemi intézkedésekhez pályázóknak vállalniuk kell különböző munkahelyvédelmi szempontokat, a fejlesztésért jelentkezőknek viszont másfajta dolgokat kell vállalniuk.

Szakács László úgy reagált: Mészáros Lőrinc 11 milliárd forint osztalékot is felvett, miközben elnyerte ezt a 17,7 milliárd forintot.

Ilyenkor miért nem szól senki Mészáros Lőrincnek, hogy ne most kérd a támogatást? – tette fel a kérdést.

Orbán Viktor viszonválaszában jelezte: a képviselő egy harmadik kérdést is felvetett, a magyar vállalkozások működésének nyereséges voltát, aminek szintén nincsen köze ehhez a témához.

Gazdaságfejlesztést végzünk, és „az önök emberei, a vörösbárók is kapnak támogatást, rendszeresen és sokat, ha értelmes programokat hoznak ide” – mondta a kormányfő, aki szerint nem az alapján hoznak döntés a pályázatoktól, hogy „kinek milyen színe van”.

Gazdaságot nem lehet pártalapon építeni, ezért minden értelmes gazdasági ötletet fel kell karolni – jelentette ki.

DK: A bilincs és a gázspray nem az iskolába való

Bősz Anett (DK) a kormányt bírálta az iskolarendszer egyenlőtlenségei miatt, és úgy vélte: az iskolaőrség nem lesz megoldás a problémákra.

A gondokat nem lehet bilinccsel, gumibottal és gázspray-vel megoldani, ezek az eszközök nem az iskolákba, hanem börtönbe valók – jelentette ki.

Bősz Anett, a DK képviselője (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Orbán Viktor, miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon ma a világ legmodernebb gyárai működnek és ezeket olyan munkások működtetik, illetve olyan mérnökök és vállalatigazgatók vezetik, akik a magyar iskolarendszerből kerültek ki. Ezért több megbecsülést kért az oktatási rendszerrel kritikusaktól is, ha a diákokról és a pedagógusokról van szó.

Hozzátette: ettől függetlenül az még jogos kérdés, hogy a legrosszabb anyagi helyzetből érkező diákokat, akik gyakran cigány diákok, miért nem sikerül integrálni az oktatás normális rendjébe.

Küszködünk ezzel a problémával, de ha nincsen egy világos, egyértelmű, fegyelmezett, jó vezetett, keménykezű iskolaigazgató által irányított pedagóguskar és iskola, akkor ezekben az iskolákban nem lehet rendet tartani” – hangsúlyozta.

A kormányfő értékelése szerint „az állapotok elvadultak”, így számos helyen szükséges iskolaőrséget bevezetni, és ha kell, „akkor bizony fizikai erőt alkalmazva is, a magukról megfeledkezett diákokkal szemben” meg kell védeni a többi diákot és a pedagógusokat is.

Bősz Anett reagálásában felvetette: a szülők aggódnak, hogy az iskolaőrség nem lép-e majd fel az autista gyerekekkel szemben is, ha esetleg rohamuk van.

A kormányfő viszonválaszában leszögezte, a felzárkózás cigány és nem cigány, de nehéz helyzetből induló gyermekek számára két lehetőségből áll: először tanulni, és utána dolgozni kell. Ugyanakkor kijelentette: az lehetetlen dolog, hogy egy szülő – mindegy, hogy cigány vagy nem cigány – bemenjen az iskolába és megfenyegesse a tanárt.

Akkor ott iskolarendőr lesz, és rendet fogunk tartani, mert a tanulás, meg a munka is a rendezettségnél kezdődik” – fogalmazott.

LMP: Miért nem érdemlik meg a szociális dolgozók a bérkiegészítést?

Ungár Péter (LMP) arra kérdezett rá: a szociális dolgozók miért nem érdemlik meg az egyszeri, bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést? Emlékeztetett: az egészségügyi dolgozók ezt azzal az indokkal kapják, hogy a járványhelyzetben veszélynek voltak kitéve és sokat túlóráztak.

Ez a szociális dolgozókra is igaz – hangsúlyozta –, és mindez 45 milliárd forintjába kerülne az államnak.

Hiába olvassa fel Rétvári államtitkár úr panelgyűjteményét a bérnövekményről a szociális szektorban” – fordult az egészségügyért felelős miniszterhez –, egy idősotthonban a szociális dolgozó 182 ezer forintot visz haza.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában felsorolta, milyen béremelésben részesültek a szociális dolgozók: 2014. január 1-jétől a szociális ágazatai pótlék, 2015 júliusától a kiegészítő pótlék, 2016 decemberétől a szociális ágazati összevont pótlék, 2018 januárjától pedig az egészségügyi kiegészítő pótlék, míg 2020-ban a garantált bérminimum korrekció és a szociális ágazati összevont pótlékok emelték az ágazatban dolgozók jövedelmét.

Ezzel azonban nincs vége a béremeléseknek – hangsúlyozta –, a kormány foglalkozik a témával. Nem egyszeri bérkiegészítést kíván nyújtani, hanem fizetésemelést, ami beépül a jövedelembe.

Hozzátette: a kabinet 2020-ban 36 milliárd forintot fordított a béremelésre az év elejéig visszamenő 14 százalékos növeléssel, így 2010-hez képest 115 százalékkal nőtt a szociális átlagbér.

Párbeszéd: Hány lélegeztetőgépet vásárolt a kormány?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte az egészségügyiért felelős minisztertől: hány lélegeztetőgépet vásárolt a kormány a járvány alatt? Mennyi van most az országban? Melyik, mire alkalmas, és hány gépnek van az unió által elismert tanúsítványa? Hányat kellett használhatatlanság miatt visszaküldeni? Mennyibe kerültek összesen, hány szerződés született lélegeztetőgép-vásárlásra és ebből mennyi nyilvános? – sorolta kérdéseit.

Kásler Miklós azt felelte: az operatív törzsben az ő feladata az egészségügy előkészítése volt a járványra. A gépek beszerzését a külügyi tárca, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium végezte.

Ők eddig is válaszoltak a kérdésekre és a továbbiakra is ők fognak – hangsúlyozta.

Megjegyezte: a kormány a vírushelyzetben a létező legrosszabb variációra készült, és kétségkívül túlbiztosították az ellátást, de a járványveszély még nem múlt el.

Fidesz: Miként biztosítható a helyi közélet tisztasága? 

Nagy Csaba (Fidesz) azt a kérdést tette fel: miként biztosítható a helyi közélet tisztasága?

Azt mondta: a kispesti szocialista önkormányzati képviselő, Lackner Csaba egy felvétel tanúsága szerint elismerte, hogy trükközve havi 10 millió forintokat keres kerületi képviselőként.

Világossá kell tenni: Magyarországon nem engedhető meg, hogy erkölcstelen személyek közhatalmi státuszt töltsenek be, mert az súlyosan sérti a helyi közhatalom demokratikus voltát – jelentette ki.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: úgy tűnik, lehetetlent kérdez a képviselő, nem lehet a közélet tisztaságát fenntartani olyan területeken, ahol a baloldal áll az önkormányzat élén.

Hol a legfontosabb cégeket lopták ki, hol nokiás dobozokban hozták a pénzt – fogalmazott –, hol Európa legnagyobb korrupciós botrányába keveredtek a metróépítéssel.

Szerinte most is a telhetetlenség, a pénzéhség és a hatalomvágy nyilvánul meg köreikben. Sorolta a baloldali kerületvezetők döntéseit, a többi közt azt, hogy Pikó András a VIII. kerületben „elvette az egészségügyi dolgozók, rendőrök lakását” a járványhelyzetben.

Kijelentette azt is: a fővárost egy tutyimutyi alak vezeti, aki nem törődik az idősekkel.

Jobbik: Mikor teszik biztonságossá a balatoni bringakört?

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány idején elrendelt karantén alatt olyan sokan kerékpároztak, mint soha korábban. Ám megfelelő kerékpárutakra is szükség lenne: noha korábban a kormány ígérte, nem épült meg a Budapest-Balaton-kerékpárút, és a tó körüli bicikliutat sem szélesítették, így balesetveszélyes.

Mikor teszik biztonságossá a balatoni bringakört, mikor épül meg a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút? – kérdezte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a kerékpáros közlekedés támogatása fontos ügy, Magyarország pedig már most is élen jár a kerékpározásban európai szinten.

Összesen több mint 200 milliárd forint értékben újult meg a kerékpáros-infrastruktúra – közölte.

KDNP: Hogyan áll az exportvédelmi program?

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte, hogyan támogatja a kormány a hazai vállalkozások határon túli befektetéseit, beruházásait.

A kormányoldal igyekszik mindent megtenni a koronavírus-járvány miatt szükséges gazdaság-újraindítás érdekében – hangoztatta, megemlítve a versenyképesség-növelő támogatást és a vállalatoknak nyújtható, 800 ezer euró feletti támogatás európai uniós jóváhagyását.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy reagált: megkezdődött a „kifektetési stratégia” végrehajtása, ennek jegyében a néhány napja meghirdetett exportvédelmi program 23 milliárd forintban állapította meg azt a határt, amelyen belül támogatni tudják külföldi beruházások megvalósítását, ezzel is támogatva magyar cégek kedvezőbb helyzetbe hozását.

„Pumpáljuk a tízmilliárdokat” a bátor, innovatív cégekbe – értékelte az eddigi támogatásokat.

Az MSZP a koronavírus-járvány idején hozott kormányzati döntésekről kérdezett

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a koronavírus-járvány idején hozott kormányzati intézkedésekről – amelyeket vizsgálóbizottságban is áttekintenének – tett fel kérdéseket.

Mekkora volt az állami egészségügyi intézmények kapacitása, hány ágyat kellett kiüríteni, hány beteget kellett hazaküldeni, ők hogyan lettek kiválasztva, hazaküldés előtt tesztelték-e őket, és hány lélegeztetőgéppel rendelkeztek az intézmények? – sorolta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a népjóléti bizottságban őt, a külügyi tárca és az operatív törzs képviselőit is órákon át kérdezhették az ellenzéki politikusok.

Most az a Korózs Lajos (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) kezdeményez vizsgálóbizottságot, akik a parlamentben egy „álmentősre” hivatkoztak a járványügyi intézkedések bírálatakor – jegyezte meg.

Fidesz: Mekkora kárt okozott Czeglédy Csaba?

Budai Gyula (Fidesz) azt firtatta, hogy mekkora kárt okozott a magyar társadalomnak Czeglédy Csaba.

Mindenki előtt ismert Gyurcsány Ferenc ügyvédjének bűncselekménye, amellyel csaknem hatmilliárd forint kárt okoztak a magyar államnak, de az állam mellett a társadalom leggyengébb csoportjait, a diákokat és a nyugdíjasokat is megkárosítatta. Czeglédy Csaba ma is a balliberális pártok kedvence, és több baloldali önkormányzat adott megbízást az ügyvédi irodájának – mondta.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, az ügyben valóban több mint hatmilliárd forintról van szó, de nemcsak forintban kifejezhető a kár, politikai, társadalmi és morális tekintetben ez még súlyosabb.

A baloldal pedig azóta is mentegeti ez ügyvédet, „kitömi pénzzel”, busás megbízásokkal látja el – fogalmazott.

Feltette a kérdést, miért védik ennyire Czeglédy Csabát.

Budai Gyula szerint a hallgatásnak ára van, és ezt az árat most fizeti ki a DK Czeglédynek, aki „minden titkok tudója”.

Az adófizetőknek több tízmillió forintba kerülnek az önkormányzatok által az ügyvéddel kötött szerződések – tette hozzá.

Az államtitkár azt mondta: a felvállalt képviselőjelöltek tanúskodnak a pártokról, ezért is volt Czeglédy Csaba a DK jelöltje.

Fidesz: Hogyan védik meg a magyarokat a bevándorláspárti bürokratáktól?

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról kérdezett, hogy miként lehet megvédeni a magyarokat az Európai Unió Bírósága előtt a „bevándorláspárti bürokratáktól”.

Emlékeztetett: a bíróság foglalkozott a tranzitzónákkal és a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságával is.

Kiderülhet, hogy az uniós intézmények magukra nézve is kötelezőnek tartják-e a jogállamisági elveket, amelyek tiszteletben tartását kérik számon másokon – mondta.

Völner Pál igazságügyi államtitkár közölte: a tranzitzónákról kétféle ítélet született, és csodálkoztak, hogy a politika felülírhatja az alapvető emberi jogi normákat, egyezményeket.

Csenger-Zalán Zsolt szerint a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely garantálta a genfi egyezménynek megfelelő menekültkérelem beadását és megvédte Magyarországot és Európát is az illegális bevándorlóktól.

Völner Pál kijelentette: a tranzitzónák ügyében két bíróság vitájáról van szó.

Az alaptörvény is tartalmazza, hogy csak mi dönthetjük el, kikkel akarunk együtt élni, ezért szuverenitási szempontból is érdekes ez az ügy – mutatott rá.

Fidesz: A kormány és az emberek közötti bizalom a siker alapja

Bartos Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy nehéz időkön van túl Magyarország, az elmúlt hónapokban olyan helyzetet élt át, amilyen korábban nem volt.

Magyarország nemzetközi viszonylatban is jól teljesített, aminek alapja az emberek és a kormány közötti kölcsönös bizalmi viszony volt – vélte.

Úgy látja, ezért is fájó, hogy baloldal a járvány ideje alatt is mindent megtett, hogy aláássa a kormány tekintélyét az emberek előtt, és ez most a nemzeti konzultáció idején is folytatódik.

Megjegyezte: Brüsszel is támadást intéz a konzultáció ellen annak migrációval kapcsolatos kérdése miatt, de a kormány a magyarok többször kifejezett akaratának megfelelően rögzítette, milyen törvényes keretek között lehetséges a bevándorlás Magyarországra.

Völner Pál közölte: a kormány mindent megtesz, hogy a magyarok akaratának megfelelően kormányozzon, ez 2010 óta így van, és ha kellett, felvállalták a konfliktusokat Brüsszellel.

Meg akarjuk akadályozni, hogy megváltoztassák az itt élők etnikai arányait, kulturális szokásait, szilárd társadalmi normáink vannak, és nem hagyjuk, hogy felforgassák ezeket – jelentette ki.

A képviselő azt mondta: igazán jó megoldásokra a nemzeti kormányok voltak képesek a járvány idején is, nem az EU segített az embereknek, hanem a magyar kormány.

A kormány és az emberek együttműködése a siker kulcsa, és ennek az együttműködésnek egy új eleme a nemzeti konzultáció – magyarázta.

Az államtitkár közölte: sajnálja, hogy az ellenzéknek nincsenek válaszai, de jó kérdései sem, és nem voltak partnerek a járványhelyzet idején.

Fontosabb volt nekik a kormány hitelességének lerombolása, mint az, hogy Magyarország prosperáló ország legyen – vélekedett.

A bizottságok többségi véleménye a költségvetésről

A költségvetési bizottság előadójaként Szűcs Lajos (Fidesz) saját bizottsága álláspontját tolmácsolva azt emelte ki: a fő cél a gazdaság újraindítása és a járványügyi felkészültség fenntartása, az elmúlt tíz év közösen elért eredményeinek megőrzése.

Megemlítette a családtámogatásra fordított összegek emelkedését, a munkahelyek megőrzése érdekében tett lépéseket, valamint a 13. havi nyugdíj visszahozatalát.

A fenntartható fejlődés bizottságának álláspontját ismertetve a fenntarthatóság, a klímavédelem és a zöld gondolkodás felé mozdulás elveinek mind erőteljesebb érvényesüléséről beszélt.

Hozzátette: a jövő évi büdzsé célja a kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított összegek koordinált, a fejlődést támogató felhasználása, ahogy az energiafelhasználás optimalizálása is.

A gazdasági bizottság véleményét tolmácsolva Szűcs Lajos arról beszélt: a kormány célja, hogy legalább annyi munkahely jöjjön létre, amennyit a válság tönkretett, a nemzetbiztonsági bizottság álláspontjából pedig azt, hogy 93 milliárd forinttal emelkedik a rendvédelemre fordított összeg, ami támogatja az eddiginél is hatékonyabb határvédelmet, a belső biztonság megőrzését.

A kulturális bizottság álláspontjából az oktatásra fordított összeg 70 milliárdos emelkedését hozta fel, a mezőgazdasági bizottságéból egyebek mellett azt, hogy jelentősebb támogatást kap az ágazat a korábbiaknál, különösen a 2010 előtt időknél.

A 2010 óta elért eredményeket és a koronavírus-járvány jelentette példátlan kihívásokat emelte ki Szűcs Lajos a vállalkozásfejlesztési bizottság álláspontjából, a növekedési pályára mihamarabb visszaállást nevezve meg prioritásként.

Kisebbségi előadó: Egyetlen ellenzéki módosítást sem fogadtak be 

Varju (DK), a költségvetési bizottság kisebbségi előadója elmondta: a kormányoldal egyetlen ellenzéki módosítást sem fogadott el a nyolcszázból.

Közölte azt is: a kormány rossz időpontban nyújtotta be a büdzsét, a szeptemberi beterjesztés több lehetőséget nyújtott volna a gazdálkodók számára.

A polgármestereket sem hallgatta meg a kormánytöbbség - jegyezte meg.

Képviselői felszólalások

Hohn Krisztina (LMP) az öregségi nyugdíjminimum emelése mellett érvelt és az ökológiai beruházások fontosságát hangsúlyozta.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az önkormányzatok támogatásának növelését szorgalmazta, szerinte ugyanis a kormányoldal „kivérezteti” az önkormányzatokat.

Bősz Anett (DK) az egészségügyi dolgozók halaszthatatlan bérrendezéséről beszélt. Közölte: „a szakma dereka” vár a béremelésre.

Merterházy Attila (MSZP) az álláskeresési támogatás időtartamának 9 hónapra emelését szorgalmazta, és összegének emelését is sürgette.

Ritter Imre német kisebbségi képviselő azt mondta: a nemzetiségi önkormányzatok támogatásának szabályai módosulnak, a kormányoldal ugyanis támogatta a kisebbségi bizottság ezen kezdeményezését.

Nagy Csaba (Fidesz) a Magyar falu program forrásainak bővüléséről szólt. Azt mondta: a program politikamentesen nyújt forrásokat a kistelepüléseknek.

Varga-Damm Andrea (független) a közalkalmazotti fizetési osztályok garantált illetményéről szólva közölte: a kormány azokat nem becsüli semmire, akik a legkilátástalanabb helyzetben lévőkkel foglalkoznak a szociális szférában.

DK: A főváros nem tudja piacosítani az értékpapírjait

Hajdu László (DK) azt mondta, hogy a jövő évi költségvetési javaslatról nem tudni, hogy az mit üzen a magyar társadalomnak.

Sok önkormányzatnak a kormány egyik kezével ad, de ugyanannyit el is von tőlük – jelentette ki a szolidaritási hozzájárulásra, a gépjárműadóra és a közműadóra utalva.

Az azonnali kérdések alatt elhangzott, hogy „tele van pénzzel a főváros”, de ezek nem piacosítható részvények és értékpapírok, így az önkormányzat nem tudja mozgatni őket – fogalmazott.

KDNP: Egy válságkezelést nem megszorításokra kell alapozni

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt felelte Hajdu Lászlónak, hogy a főváros 180 milliárd forintnyi állampapírja bármikor pénzzé tehető és elkölthető.

A politikus egy korábbi kijelentéssel is egyetértett, miszerint a költségvetés értékválasztás.  Annak az értékválasztása, hogy kiket szeretnénk képviselni – mondta, hangsúlyozva, hogy jövőre nőnek a honvédelmi, az egészségügyi, a hitéleti és a sportkiadások is.

Egy válságkezelést nem megszorításokra, hanem beruházásösztönzésre, munkahelyek létrehozására kell alapozni – jelentette ki. Hozzátette, az önkormányzatoknak juttatott költségvetési források 118 milliárd forinttal nőnek.

Jobbik: Újra elindulnak a kilakoltatások

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP elutasította az összes, több mint 800 ellenzéki módosító javaslatot.

A kormánypártok nem üzentek semmit az albérletben élők számára, pedig a válsághelyzetben sokan nem képesek fizetni a lakhatási díjakat – mondta. A politikus embertelenségnek nevezte, hogy újra elindulnak a kilakoltatások.

A kormánynak nincs üzenete a fiatalok és a bajba kerültek felé, de újra „lepaktált” a multinacionális cégekkel és a bankokkal – jelentette ki.

MSZP: tudásalapú társadalmat kell építeni

Mesterházy Attila (MSZP) úgy fogalmazott: sokkal jobb lenne, ha a válságból a magyar gazdaság „még ütésállóbban” kerülne ki. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy tudásalapú társadalmat kell építeni.

A kormánypártok arra bíztatják a fővárost, hogy a meglévő tartalékait költse el a Lánchíd felújítására. A kabinet nem ad pénzt egy nemzeti szimbólum felújítására, miközben sokkal kisebb jelentőségű eseményekre milliárdokat költ – bírált a képviselő.

Az sem világos, hogy mit nyer Magyarország a Budapest-Belgrád vasútvonallal – közölte.

Szakács László (MSZP) kijelentette, hogy a jegybank kimutatása szerint az önkormányzati szektor teljes adóssága 1248 milliárd forint.

A kormánypártok a polgármesterekkel küzdenek, de ennek a levét a lakosság issza meg – szögezte le.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

A költségvetési összegző javaslat vitája

Kormány: Újra növekedési pályára állhat a gazdaság

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy  a 2021-es a gazdaságvédelem költségvetése, mert megadja meg a kormány gazdasági válaszát a koronavírus-járvány okozta helyzetre.

Az indítványban megfogalmazott válaszok elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon – szögezte le.

A gazdaságvédelmi alap forrásai a beruházásokon keresztül szolgálhatják a munkahelyteremtést és a munkahelymegőrzést – érvelt. Az államtitkár nem értett egyet azzal, hogy az álláskeresési járadék időtartamát és összegét növelni kellene.

A költségvetési javaslat a járványügyi készenlét fenntartásáról is szól. Megmarad a járvány elleni védekezési alap, ehhez használhatják fel a gépjárműadót – mutatott rá. Ezért cserébe a kormány azt kínálja, hogy a szerényebb helyzetű önkormányzatok helyzete javul, a gazdaság talpra állításával pedig az önkormányzatok lehetnek a növekedés egyik kedvezményezettjei – jelentette ki.

Kiemelte, hogy a márciusi beszámolók alapján 3180 önkormányzat rendelkezett kereskedelmi bankoknál valamiféle megtakarítással, ezek összege 830,9 milliárd volt. Tavaly év végén a helyi önkormányzatok adósságállománya ezzel szemben 220 milliárd forint volt – tette hozzá.

A kormány értékválasztása a munkáról és a családról szól – szögezte le. A költségvetés üzen a fiataloknak, azoknak, akik itthon képzelik el a jövőjüket és gyermeket akarnak vállalni – emelte ki az államtitkár.

A törvényjavaslat azt a célt is szolgálja, hogy az államháztartás hiánya GDP-arányosan három százalék alatt legyen és az adósságráta tovább csökkenjen – mondta.

Módosították a kormány jövő évi költségvetési javaslatát

Az Országgyűlés elfogadta a kormány 2021-es költségvetési indítványához benyújtott összegző módosító javaslatot.

A képviselők 122 igen szavazattal, 50 nem ellenében változtattak a jövő évi büdzsé tervezetén.

Az elfogadott változtatások nem módosítanak az államháztartás központi alrendszerének hiánycélján, amely így továbbra is 1491 milliárd forint.

A költségvetési bizottság által kezdeményezett változtatások egyikének értelmében 20 milliárd forinttal, 97 milliárd forintra emelkedik a közmédiának nyújtott közszolgálati hozzájárulás.

Egy másik módosítás alapján ötmilliárd forintos alapot hoznak létre a budapesti kerületek számára indokolt útfejlesztések támogatásáról, amelyekről a Miniszterelnökség vezetője dönthet.

A parlament pénteken önti végleges formába a 2021-es költségvetést, amelyben a kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, három százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett. 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet.

Új tisztségviselőket választottak

A parlament határozatképtelenség miatt kétszer sem tudta megválasztani a Jobbikból kilépett Sneider Tamás (független) országgyűlési alelnöki tisztségébe Brenner Kolomant (Jobbik). A szavazásban nem vettet részt a jelenlévő fideszes képviselők nagy többsége és a Jobbikból kilépett független országgyűlési képviselők sem.

Az elnöklő Lezsák Sándor közölte, a szavazást a következő ülésre halasztják.

Ezt követően már nem állt fenn határozatképtelenség, így a parlament nagy többséggel járult hozzá ahhoz, hogy a KDNP frakcióvezetőjévé választott Simicskó Istvánt frakciótársa, Aradszki András váltsa a jegyzői poszton.

A jobbikos Lukács László Györgyöt a szintén jobbikos Gyüre Csaba, frakciótársukat, Szilágyi Györgyöt egy másik jobbikos képviselő, Steinmetz Ádám követi a jegyzői poszton.

Nem függesztették fel Bangóné Borbély Ildikó mentelmi jogát

Az Országgyűlés hat igen, 145 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett nem függesztette fel Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) mentelmi jogát. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy magánvádas ügyben, rágalmazás miatt kérte az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Hargitai János (KDNP), az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke közölte, nem javasolják a mentelmi jog felfüggesztését, ilyen ügyekben ez „a töretlen gyakorlat”.

Az ügy lényege: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója feljelentést tett Bangóné Borbély Ildikó ellen, mert a képviselő több januári sajtótájékoztatóján is a kórházat és annak dolgozóit „lejárató” kijelentéseket tett.

Bizottsági vélemény

Nagy Csaba (Fidesz) a törvényalkotási bizottság véleményét kifejtve elmondta: a törvényjavaslat elemei kimutatható kapcsolatban állnak a jövő évi költségvetés előirányzataival és az idei büdzsével, azok több esetben pontosítások, nyelvhelyességi változtatások.

A médiatörvény változtatásáról szólva kiemelte: annak eredményeként a hallás- és látássérültek szélesebb körben és akadálymentesebben élvezhetik az adásokat.

Hozzátette: a törvényjavaslat az ital-nagykereskedelem piacát úgy módosítja, hogy megtiltja a kizárólagos terjesztési szerződéseket, egyszerre szolgálva a fogyasztók és a hazai gyártók érdekeit. Képviselői hozzászólások

Fidesz: Esély a kisebb hazai sörfőzdéknek

A képviselő hozzászólások sorát nyitó Kósa Lajos (Fidesz) a kereskedelmi törvény módosításáról szólva példaként hozta fel: 2018-ban 166 milliárd forint volt a sörpiac, amelyből 160 milliárdot három nagy multicég forgalma tett ki, ehhez jött még hárommilliárd forintnyi importjuk.

Hozzátette: a kézműves sörgyártási hagyományokkal rendelkező államokban lehetővé teszik, hogy akár a piac ötödét is lefedjék a kis hazai gyártók, megemlítve, hogy ez foglalkoztatás-bővülést, a gasztronómiában pedig új ízeket hoz. Jelezte: ehhez arra van szükség, hogy megtiltsák a kizárólagosság nyilvánvalóan versenykorlátozó gyakorlatát.

DK: Nem az igazán kicsik a haszonélvezők

Arató Gergely (DK) szerint a javaslat formálisan a kizárólagossági jog kiszorításáról szól, a verseny tisztaságát és a választék szélesítését támogatva.

Ugyanakkor kifogásolta, hogy a javaslat a költségvetést megalapozó törvényben kerül a Ház elé, azon belül is képviselői indítványként, így érdemi vitát nem lehet folytatni róla.

Hozzátette, a kezdeményezés azoknak a kisebb gyártóknak kedvez, amelyek „nem is olyan kicsik”, a Csíki Sör nevét vetve fel.

Jobbik: Ez törvényjavaslat-farigcsálás

Érthetetlennek nevezte a „kormányzati törvényjavaslat-farigcsálást” a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint ismét lobbiérdekeket képvisel a kezdeményezés. A képviselő szintén a benyújtás módját kifogásolta.

A válsághelyzet megszűntével lehetne hozzányúlni egy rendszerhez – fogalmazott, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) változtatásának kormányzati szándékára reagálva.

Fidesz: Nem személyre szabott a javaslat

Kósa Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta: nem egy gyártó, nevesül a Csíki Sör támogatását szolgálja a javaslat, hanem azt, hogy mindenhol a helyi termékek is jelen lehessenek a piacon.

A vita lezárása után Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: abból, hogy a negyven törvényt módosító javaslat egy-két pontját érte csak bírálat, azt a következtetést vonja le, hogy a javaslat zömével egyetértenek a képviselők.

Napirend után

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) egy kibontakozó társadalmi katasztrófáról beszélt napirend utáni felszólalásában, mondván, százezrek számára válhat kétségessé, tudják-e fizetni adósságukat, ezért a kilakoltatási moratórium azonnali bevezetését követelte.

Fenyvesi Zoltán (Fidesz) az ajkai kórház dolgozóinak mondott köszönetet a koronavírus-járvány alatti helytállásukért, méltatva a kormányzat, a hatóságok és az emberek kiállását is.

Hajdu László (DK) a Lánchíd felújításáról szólt, megjegyezve, állagmegóvás helyett politikai harccá vált az ügy, majd kiemelte: az évtizedes problémát megörökölte a főváros jelenlegi vezetése, a munkálatokhoz a kormányzat anyagi támogatását sürgetve.

Frakciótársa, Varga Zoltán „a beígért munkahelyeket” kérte számon a kormányoldalon, mondván, miközben „a tíz éve elmúlt nyolc évről” rendszeresen beszélnek, nem adnak számot az utóbbi három hónapban eltűnt állásokról, az új orbáni jövőben pedig a katonaság és a közmunkás-lét között választhatnak a munkájukat elvesztők.

Keresztes László Lóránt (LMP) a vidék helyzetét kifogásolta, arról beszélve, a kormányzat semmit nem tett a periférikus térségek leszakadásának megállításáért.

Lukács László György (Jobbik) a Cegléd határában épülő nagyfeszültségű távvezeték problémáját hozta fel, mint olyan ügyet, ahol a politikai erők pártállástól függetlenül támogathatnák a helyiek jogainak védelmét. Az elnöklő Hiller István ezután az ülést lezárta, és jelezte: az országgyűlés szerdán tartja következő, rendkívüli ülését.

A címlapfotó illusztráció.