×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kormányt kérdezték a képviselők

 

A képviselők kedden a magyar siketsport napjára emlékeznek a napirend előtti felszólalásokat megelőzően. A házelnök napirendi javaslata alapján az interpellációkra egy óra, az azonnali kérdésekre két óra áll rendelkezésre, míg a kérdések fél órában hangozhatnak el.

Jobbik: A külügyminiszter miért volt ott egy zárt kapus futballmeccsen?

Stummer János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán egy olyan zárt kapus futballmérkőzésről jelentkezett be, ahová „halandó ember” nem tehette be a lábát. „Maguknak mindent lehet?” – kérdezte.

Stummer János, Volner János (j), Varga-Damm Andrea jobbikos képviselők és Sneider Tamás (b3) független képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Szijjártó Péter azt felelte: a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szabályzata szerint zárt kapus mérkőzésekre a részt vevő klubok meghatározott számban hívhatnak vendégeket, ezért a Magyar Kupa elődöntőjén először az MTK, utána a Budapest Honvéd meghívására vett részt. Szerda este pedig ott lesz a kupadöntőn is, mivel felkérték az MLSZ elnökével együtt a kupaátadásra – közölte.

MSZP: A „csókosoknak” akkor is jut, ha elbocsátanak?

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy Mészáros Lőrinc elbocsátott nyolcszáz embert, majd a kormány mégis „megjutalmazta” 17 milliárd forinttal. A „csókosoknak” akkor is jut, ha elbocsátanak, közben a magyar kis- és középvállalkozások arra panaszkodnak: mindenfajta adminisztratív teherrel kell megküzdeniük ahhoz, hogy munkahelymegőrző támogatáshoz jussanak – fogalmazott.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: a versenyképesség-növelő támogatási rendszerben vissza nem térítendő támogatást kapnak cégek, ha beruházást vállalnak munkahelyek megtartása érdekében.

A feltételrendszer világos, az elmúlt egy évben foglalkoztatottak statisztikai átlaglétszámát kell megtartani a támogatás odaítélése után – közölte, ismertetve: 806 vállalat adott be pályázatot, összesen 376,7 milliárd forintnyi beruházást vállalnak, amivel mintegy 143 ezer munkahelyet mentenek meg.

Az pedig nem számít, hogy egy vállalatvezető melyik politikai oldallal szimpatizál, Kóka János és Leisztinger Tamás cége is nyert a pályázaton – tette hozzá Szijjártó Péter.

DK: Miért büntetik az önkormányzatokat?

Oláh Lajos (DK) a koronavírus-járvány miatt az önkormányzatokat – különösen a választókerületét, Erzsébetvárost és Terézvárost – érintő elvonásokat bírálta, közölve: a két kerületből több mint 250 millió forint gépjárműadót vontak el, az idegenforgalmi adóból származó bevétel kiesése több mint egymilliárdot tesz ki, és az ingyenes parkolás is több százmillió forintos rést ütött a költségvetésükben.

Szerinte a kormány a szakadékba löki, megfojtja azokat a települési önkormányzatokat, ahol veszített a Fidesz a helyhatósági választáson.

Oláh Lajos DK-s képviselő (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt válaszolta: nehéz elhinni, hogy Oláh Lajos az önkormányzatokért aggódik, mert a baloldal az önkormányzati rendszert a pénzügyi ellehetetlenülés szélére sodorta. Az önkormányzatok jól el tudják látni feladataikat, a feladatmegosztás pedig biztosítja, hogy a szolgáltatásokat minden településen elérhessék az ott élők – mondta.

LMP: Miért kell leállítani a regionális vasúti közlekedést?

Keresztes László Lóránt (LMP) arról kérdezett, hogy miért kell leállítani a regionális vasúti közlekedést, és a járvány miatt bevezetett intézkedések meddig tartanak. Úgy vélte, a kormány vasútfejlesztésről beszél, de 34 vasúti mellékvonalat leállásra ítéltek a járatritkítással, ami gazdasági és közlekedésszakmai szempontból is indokolatlan.

Közölte: elfogadták a Budapest–Belgrád vasútvonal tervét, és titkosították a projektet, amely semmilyen módon nem igazolt a megtérülés szempontjából, és nem ismerhető meg, mire költik az erre szánt hatalmas összeget, amelyből pedig sok új munkahelyet lehetett volna létrehozni.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, a kormány elkötelezett a közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedési formák fejlesztése mellett az utazók igényeinek megfelelően.

Nincs szó bezárásról, megszüntetésről a kérdéses vasúti vonalakon, hanem ideiglenes menetrendet léptettek életbe az utazók változó igényeinek figyelembevételével – mondta. Hozzátette: meglepő minden zöldpártinak mondott képviselő részéről, hogy nem szavazták meg a vasútfejlesztést.

Keresztes László Lóránt ezt követően a vasútvonalak fejlesztéséről érdeklődött.
Az államtitkár kijelentette: vasútrombolást illetően a baloldali politikusokat kellene kérdezni a saját kormányzásuk idejéről, és ők most sem támogatják a vasútfejlesztést.

A következő hétéves uniós ciklus során pedig 750 milliárd forintot tervez a kormány vasútfejlesztésre fordítani. A kormány számára prioritássá válik a vasút, és ehhez igazodik majd a közúti közlekedés – tette hozzá.

Párbeszéd: Az egész országban egyperces néma csenddel kellene emlékezni Trianonra

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) felvetette, hogy a fővároshoz hasonlóan országszerte egyperces néma csenddel emlékezzenek Trianon évfordulójára június 4-én. Erre akkor is sor kerülhetne, ha a parlament már nem tudja időben megtárgyalni ezt a javaslatot – fűzte hozzá.

Azt mondta, ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen, nemzetpolitikai kérdésekben konszenzusra kell törekedni. Trianonnak is ilyen kérdésnek kell lennie, az okokról lehet vita, de mind tragédiaként értékeljük a történteket, ebben konszenzus van – vélekedett.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára közölte: méltányolandó, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne erről az eseményről megemlékezni, ugyanakkor bár a képviselő ott volt a házbizottság ülésén, nem tett javaslatot erről.

Kocsis-Cake Olivio úgy fogalmazott, azt kell keresni, amiben egyetértenek, és nem azt, amiben nem. Valóban nem időben született meg a javaslat, de a kormány felhívhatná a figyelmet, hogy országszerte megemlékezhessenek – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: minden önkormányzat szabadon dönthet, hogyan emlékezik meg Trianonról, a kormány is méltó módon fog, és mindenkinek meglesz a lehetősége, hogy részt vegyen a megemlékezéseken. Azonban egy dolog megemlékezésről beszélni, és egy másik, hogy milyen nemzetpolitikát folytat egy párt – jegyezte meg.

Fidesz: A kormány a gazdasági eredmények megvédéséért dolgozik

Witzmann Mihály (Fidesz) hangsúlyozta: a kormány a magyarok egészségének és a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédéséért dolgozik. Eközben Soros György hitelfelvételekkel sodorná csapdába Magyarországot, pedig csak adósság keletkezne a hitelből, nem pedig munkahelyek jönnének létre – vélte.

Úgy látja, a járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta, és ebben lényeges szerepe volt az összefogásnak, amelyből azonban a baloldali ellenzék kihúzta magát. Nem szavazták meg a szükséges intézkedéseket, és mindent elkövettek, hogy hátba támadják Magyarországot Brüsszelben – fogalmazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy válaszolt, a járványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak. 2010-ből ismerős a helyzet, amikor külső tényezők miatt komoly kihívásokkal nézett szembe a gazdaság, de most van egy nagy különbség: akkor a magyar gazdaság legyengült állapotban volt, most viszont egy erős gazdaság adhat választ a kihívásokra – magyarázta.

Közölte: a munkahelyek megvédésére fókuszálnak, amihez beruházások kellenek, azokhoz pedig támogatás. Ezért 50 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki pályázatot beruházások támogatására, 806 cég adott be pályázatot, és bár a kormány megháromszorozta a keretösszeget, újra a kormányhoz fordulnak az összeg növeléséért a sok igény miatt – mondta.

Witzmann Mihály megjegyezte: a cégek fejlesztéseket tudnak végrehajtani, köszönet illeti a kormányt a támogatás miatt. Most más válaszokat adnak a válságra, mint 2010 előtt, a kormány most partnere kíván lenni a hazai vállalatoknak.

A tárcavezető azt is elmondta: hosszú távon van szükség a munkát terhelő adók csökkentésére, ez bevált eddig is, ezért a szociális hozzájárulási adó mértékét tovább csökkentik.

Jobbik: Miért politikusok állnak egyes sportszervezetek élén?

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte a külgazdasági és külügyminisztertől: egyetért-e azzal, hogy képviselő, polgármester, kormánytag pártállástól függetlenül ne lehessen sportszervezet vezetője?

Kifogásolta, hogy bár egyes sportágak jelentős támogatást kapnak, „az állami támogatásokkal együtt fideszes politikusok is beáramlottak a sportszervezetek élére”.

Steinmetz Ádám jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Szerinte a sportszerűséggel ellentétes, hogy ugyanezen emberek politikai döntéshozóként döntenek saját szövetségük és az ellenfelek támogatásáról.

Szijjártó Péter nemmel válaszolt a feltett kérdésre és kijelentette: épp annyira nem érdekli egy sportszövetség vezetőjének pártállása, mint az, hogy egy támogatásért folyamodó vállalatvezető kihez húz. Szerinte a sportszövetségek szavazati joggal rendelkező vezetőire kell bízni a döntéshozatalt saját vezetőjük személyéről. Egyetlen sportvezető kiválasztása sem múlik a kormányon – szögezte le.

Hozzátette: azt sem tartaná helyesnek, ha volt vagy aktív sportolókat kizárnának a politikából, a közügyek világából.

KDNP: Változott-e az ukrán-magyar viszony?

Simicskó István (KDNP) arra várt választ a külgazdasági és külügyminisztertől: hogyan értékeli Ukrajna és Magyarország viszonyát az elmúlt napok egyeztetései után?

Emlékeztetett arra, hogy az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után megromlott a két ország viszonya, a magyar fél azonban ennek rendezésére komoly lépéseket tett. Az új ukrán külügyminiszter pedig első hivatalos útján Magyarországra látogatott.

Szijjártó Péter biztatónak nevezte az ukrán külügyminiszteri látogatást, rámutatott azonban arra, hogy fontos, a kárpátaljai magyarok joggyakorlásához kapcsolódó kérdésekben maradtak fenn jelentős viták.

Ismertette: a jövőben várhatóan átfogóan értékelik a két ország kapcsolatát a gazdasági, a kulturális és a társadalmi együttműködés területein és rögzíteni fogják a jövőbeli együttműködés lehetőségeit is.

Megállapodásra kívánnak jutni annak érdekében is, hogy a magyar nemzeti közösség jogai ne csorbuljanak, továbbra is anyanyelvükön tanulhassanak és használhassák azt a társadalmi érintkezés, a kulturális és vallási élet során.

Hozzátette: Magyarország kész a határok átjárhatóvá tételére a két ország állampolgárai számára, az ukrán félnek azonban még időre van szüksége ehhez.

Közölte azt is: meghosszabbodik az érvényessége annak az 50 millió dolláros hitelmegállapodásnak, amelyet Magyarország biztosít ukrajnai infrastrukturális fejlesztésekhez.

Szél Bernadett: Hány embert küldtek haza a kórházakból?

Szél Bernadett független képviselő arra várt választ: hány embert küldtek haza a kórházakból a koronavírus-járvány miatti kapacitásbiztosítás okán?

Közölte: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint február és április között a felére esett vissza a kórházi ágyak kihasználtsága. Kifogásolta, hogy az egészségügyért felelős tárca április elején minden egyes intézménynek előírta a 60 százalékos ágyfelszabadítást, amit csak áprilist közepén korrigáltak úgy, hogy az arányt megyénként kellett biztosítani.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vírus elleni védekezés sikerességére utalva elmondta: az egymillió lakosra jutó halottak számát tekintve az Európai Unió legjobb harmadában van Magyarország.

Közölte azt is: az év első 18 hetében háromezerrel kevesebb ember hunyt el, mint a megelőző öt év azonos időszakának átlagában.

Kijelentette: az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodavezetője is egyetértett a kapacitásfelszabadítással a járvány idejére. Egészségügyi szakkollégiumok döntöttek arról, kinek halasztható a beavatkozása – mutatott rá.

MSZP a kórházi ágyak felszabadításáról

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a 60 ezer kórházi ágy 60 százalékát alkalmassá kellett tenni a koronavírus fertőzöttjeinek ellátására. Ez a döntés ezreket érintő felháborító eseteket eredményezett – mutatott rá az ellenzéki képviselő, aki arról is beszélt: sokakban felmerült, egy későbbi döntés előkészítése zajlik, és az ágyak jelentős részét megszüntetik majd a járvány elmúltával.

Kitért a miskolci Semmelweis Tagkórházra is, és azt firtatta, visszaállítják-e eredeti funkcióit, és a szülészeti, nőgyógyászati osztályt megfelelően működtetik-e majd?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a miskolci és megyei szülészetek közel fél milliárdos támogatást kaptak, a teljes kórházi fejlesztés 10 milliárdos nagyságrendű volt. Közölte: a kormány fontosnak tartja, hogy Miskolcon és a Borsod megyében minél színvonalasabb és családbarát szülészetek legyenek.

Kitért arra is: most a járványügyi készültség mellett az egészségügy újraindításra a fő feladat, ez a fokozatosság jegyében, immár a harmadik ütemben zajlik.
Koronavírusos betegeknek elkülönített ágyak harmadát már felszabadították, a korábban elhalasztott műtétek is ütemezhetők, és újraindultak a szűrővizsgálatok.

Megjegyezte: megoszlanak a vélemények, lesz-e második hulláma a járványnak, de azt adott esetben felkészülten kell fogadni.

DK: Miért nem oszlatta fel a rendőrség a múlt heti budapesti törvénytelen tüntetést?

Arató Gergely (DK) arra volt kíváncsi, miért nem oszlatta fel a rendőrség az előző heti budapesti törvénytelen tüntetést. Idézte a vonatkozó szabályokat és kijelentette: a jogi helyzet teljesen egyértelmű.

Megjegyezte: a rendőrség bár tett néhány szabálysértési bejelentést, de lényegében végig asszisztált a történtekhez, és a gyűlést nem oszlatta fel. Közölte: a felvételeken jól látszik, hogy a jelenlévők egy része rasszista jelszavakat skandált, és politikai akciónak használta az eseményt, ami így a gyülekezési törvény hatálya alá esik, gyűlésnek minősül. Szerinte a rendőrség politikai utasításra nem lépett fel.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára kiemelte: a Deák téren a gyülekezési törvény hatálya alá eső esemény nem történt, a rendőrség megítélése szerint kegyeleti megemlékezés zajlott. Egy közösség tagjai gyászolták társukat, aki tragikus körülmények között veszítette életét – mutatott rá.

Kijelentette: a kormány elítéli a szélsőségeseket, a törvényt mindenkinek be kell tartania. Visszautasította, hogy a rendőrség politikai utasításra cselekedett volna. Ez a Gyurcsány-kormány idején volt jellemző – jegyezte meg.

LMP: Köszönet illeti az önkormányzatokat

Ungár Péter (LMP) Szombathely példáját hozva arról beszélt, hogy nagyon fontos megköszönni az önkormányzatoknak is a koronavírus-járvány elleni védekezést. Kitért arra: a város polgármesterének javaslatára már februárban tárgyalták a különböző teendőket, és 400 millió forintot különítettek el a munkanélkülivé válók, nehéz helyzetbe kerülők támogatására.

Szóvá tette ugyanakkor, hogy a város elesik a gépjárműadótól, ami összesen több mint 570 millió forintot tesz ki a teljes költségvetést nézve. Ha példaként tekintenek Ausztriára, ahol támogatják az önkormányzatokat, nálunk miért vonnak el forrásokat tőlük? – kérdezte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyetértett azzal, hogy köszönet illet mindenkit, aki részt vett a védekezésben. Ismertette: Vas megyéből 11 vállalat nyújtott be támogatási kérelmet a kormány versenyképességet növelő pályázatára.

Ezek a cégek 800 ezer euróig, a beruházási érték feléig kapnak segítséget, így több ezer megyebeli munkahely válik megvédhetővé. A miniszter jelezte: a jövő évi költségvetés során mérlegelnek egy olyan megoldást, amely az önkormányzatok fejlesztési terveihez szolgálna hitelfelvételi lehetőséggel. Hangsúlyozta: minél sikeresebben védekeznek az önkormányzatok, annál siker védekezik az ország.

Magyarországot, a magyar embereket kell megvédeni, ehhez az ellenzék támogatásának is örültek volna, illetve örülnének – jegyezte meg.

Párbeszéd: Hogyan kezeli a kormány a járvány gazdasági hatásait?

Tordai Bence (Párbeszéd) arról kérdezte a miniszterelnököt, mikor változtat válságkezelési filozófiáján a kormány, amely szerinte a béke, az összetartás, az egyenlő méltóság elve mentén cselekvő tisztességes, jóravaló humanisták helyett a korrupt, autoriter populisták útját járja.

Az ellenzéki képviselő szerint ezt mutatja a jövő évi költségvetés is, amely forrásokat von el az egészségügyből, az oktatásból és a szociális ellátásból. Hozzátette, a kormány a megosztásra, kirekesztésre játszik, a hétköznapokban velünk élő gyűlöletpolitikát folytatva.

Válaszában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kérdező által említett folyamatokra az eladósodott, gazdaságpolitikájukat szűk mezsgyére záró dél-európai államok és a 2002 és 2010 közötti kormányzás időszak példáját hozta fel.

Arról beszélt: a magyar kormány által választott út egy hazafias, patrióta gazdaságpolitika, ahol a nemzeti érdek a domináns, majd egyetértését fejezte ki, hogy egy ilyen politikának az összefogásra kell alapulnia.

Viszonválaszában a kérdező annak a véleményének adott hangot: nem patrióta a magyar gazdaságpolitika, amely titkos paktumok alapján adósítja el és szolgáltatja ki a kínaiaknak és az oroszoknak az országot.

Erre a miniszter azt felelte, nem eladósítják, hanem erősítik az országot és annak energiabiztonságát, ráadásul az Országgyűlés megszavazta ezeket a nemzetközi megállapodásokat.

Fidesz: Hogy áll a koronavírus elleni védekezés?

Nagy Csaba (Fidesz) a koronavírus elleni védekezés állásáról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hangsúlyozva: sikeres volt a járvány első szakasza elleni védekezés, így nem következtek be tömegesen megbetegedések, mindezt a 2002 és 2010 közötti időszak egyes kormányzati intézkedéseivel állította szembe.

Elszomorítónak nevezte, hogy a balliberális pártok vészterhes időkben nem támogatták az eredményes védekezést, megállás nélkül támadva a kormányt és a munkálatokban részt vevő szakembereket.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt: 1229 az aktív fertőzött, miközben 2160-an gyógyultak meg és a betegségben 532-en haltak meg, az elvégzett tesztek száma közel 190 ezer, mindezek alapján pedig elmondható, hogy a járvány mérséklődik, és az intézkedések enyhítése után sem nőtt a fertőzöttek száma.

Hazánk jól vizsgázott, sikerült elkerülnünk az egyéni és csoportos megbetegedéseket követően a tömeges megbetegedések időszakát – jegyezte meg nemzetközi összehasonlítást téve, majd megemlítette, ez annak a nemzeti összefogásnak köszönhető, amelyben az ellenzéki pártok nem vettek részt.

Viszonválaszában a képviselő a kormány intézkedéseinek fontossága mellett az egészségügyben dolgozók helytállását emelte ki, az államtitkár erre reagálva azt hangsúlyozta: a járvány elleni védekezés nem zárult le, fel kell készülni az esetleges második és harmadik hullámra, amihez a jogalkotás menete is igazodik.

A Jobbik az állami hátterű bérlakás-támogatási programot hiányolta

Miért szabotálja el a kormány a fiatalok lakhatását célzó programot?– kérdezte a jobbikos Z. Kárpát Dániel. A képviselő az állami hátterű bérlakás-támogatási programot hiányolta, miközben a fiatalok döntő többsége ezt támogatná. A bérlők fele a jövedelmük 40 százalékát költik bérleti díjra – mondta. Elmondta, hogy az eddigi támogatások a felső középosztálynak kedveztek.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy 2010 után meg kellett oldani a devizahitel-válságot. Több mint egymillió család helyzetét kellett rendezni, és csak ezután indulhatott 2015-ben a kormány otthonteremtési programja. A stratégia arra épült, hogy a családok saját tulajdonú lakásokat szeretnének.

A 2019-ben elindított családvédelmi program minden korábbinál nagyobb összegben támogatja a fiatal családokat, de az otthonteremtési program része volt az újlakás építéseknél az ötszázalékos áfa bevezetése is.

A KDNP a helyi termelők támogatásáról kérdezett

Földi László (KDNP) arra kereste a választ, hogyan támogatja a kormány a helyi termelőket.

Az Agrárminisztérium támogatta, hogy kistermelői piacok a járványügyi helyzet alatt is folyamatosan működjenek – válaszolta Farkas Sándor államtitkár.

A termelői piacok bevételforrást jelentenek az őstermelőknek, a fogyasztók számára pedig a biztonságos élelmiszerhez való hozzájutást biztosították. Továbbá egy új platform is megnyílt a kistermelők számára az internetes kiszállításokkal.

Elmondta, hogy 2012 óta háromszorosára növekedett a kistermelői piacok száma, amelyek egyben közösségi terek is. Kiemelte, hogy az agrártárca 25 milliárd forinttal segíti a termelőket a koronavírus-járvány után.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az élelmiszer-inflációról kérdezte a Pénzügyminisztérium államtitkárát.

Tállai András válaszában elmondta, hogy áprilisban 2,4 százalékos volt az infláció az előző havi 3,9 százalék után. Az élelmiszerárak mellett az üzemanyagok ára viszont jelentősen csökkent.

Az államtitkár kifejtette, hogy az élelmiszerek nem tartóznak a hatósági árkategóriába, azokat a piaci viszonyok határozzák meg. A gyümölcsök árváltozásában a szállítási nehézségek, a sertéshús áraknál pedig a sertéspestis is szerepet játszott. A fogyasztói árak változása ciklikus, és összességében kell nézni – mondta.

A Magyar Export-Import Bank

A Magyar Export-Import Bankot érintő bizottsági jelentés vitájában a külügyi és külgazdasági miniszter elmondta, a világ tíz legnyitottabb gazdasága között ott található a magyar is, ami azt jelenti hogy a külső tényezők nagyban meghatározzák a gazdaság teljesítményét.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ezért folyamatosan újabb és újabb támogatások kellenek ahhoz hogy a magyar áruk és szolgáltatások megőrizzék nemzetközi versenyképességüket. A mostani változtatással már a magyarországi ingatlanfejlesztőknek is lehetőségük lesz támogatást kérniük a külföldi beruházásokban történő részvételhez – tette hozzá.

A vitában egyedüli képviselőként szót kérő Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elmondta, egyetértenek a magyar export felpörgetésével, ugyanakkor nem biztosak abban, hogy a kormánynak az „ingatlanfejlesztő oligarchákat” kellene támogatni a jelenlegi helyzetben. A nemzetiségek jogairól szóló törvény

Kiemelkedő a nemzetiségi politika

A nemzetiségek jogairól szóló törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitájában az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Magyarország kormánya a trianoni békedidtáum századik évfordulóján azt üzeni az itt élő őshonos nemzetiségeknek és mindenkinek, hogy a magyarok nem csupán elviselik, hanem kifejezetten támogatják és nagyvonalúan segítik a velük élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását.

Soltész Miklós elmondta, ennek a tiszteletnek, elfogadásának és segítésnek a szellemében

a jövőben is folytatni kívánják az elmúlt tíz évben megismert, európai szinten is kiemelkedő nemzetiségi politikát,

amely jelentős és sokrétű támogatást, a megmaradáshoz érdemi segítséget biztosít a nemzetiségeknek, akik Magyarország megbecsült polgárai.

Egyesülési törvény

A képviselők közül egyetlenként felszólaló Varga-Damm Andrea (független) helyeselte a kistelepülések népességének megőrzését, növelését mint célt, de kétségét fejezte ki, hogy tisztességes célokkal és módon osztják-e majd ki a változtatás révén oda juttatható forrásokat.

Varga-Damm Andrea (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a vita lezárása után azt hangsúlyozta: a civil szervezetek legfőbb jellemzője, hogy nem önmagukért, hanem valami létükön túlmutató, közösség szolgálatát jelentő cél érdekében szerveződnek, túlnyomó többségük csendben teszi a dolgát, jól kiegészítve az önkormányzati vagy a kormányzati tevékenységet.

A velük való együttműködés igazi nemzeti ügy – jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva, akkor is támogatja a szektort a kormány, ha egyesek a nemzetközi színtéren ennek épp az ellenkezőjével vádolják.

Felnőttképzési törvénycsomag

Az egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló csomag bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Ovádi Péter (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját, jelezve, hogy a változtatás célja további fejlesztési célok elérése a hatályos szabályozás finomhangolásán keresztül.

Ehhez alakít ki munkaerő-piaci előrejelző rendszert a módosítás, amely a képzési hitel mellett ösztöndíj-lehetőséget is bevezet, ugyanakkor az adminisztratív terhek csökkentését is szolgálja. Hangsúlyozta:

a naprakész, versenyképes, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő tudás biztos alap

a gazdaság erősítéséhez, a versenyképesség megőrzéséhez.

Gyüre Csaba (Jobbik) az élethosszig tartó tanulás munkaerőpiaci szerepét emelte ki, a tanulás a cigányság integrációjában betöltött szerepét hangsúlyozva.

A vita lezárása után György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a cél az innovatív fejlesztés, amely a gazdaság versenyképessége szempontjából mind fontosabb.

Hozzátette: a feladat a készségek és ismeretek fejlesztése mellett a nem dolgozók visszavezetése a munkaerőpiacra; ehhez a tervezet az adminisztráció egyszerűsítése mellett az ösztöndíjrendszer megteremtését is tartalmazza.

Honvédelmi törvénycsomag

Az egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló csomag bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Ovádi Péter (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját, közölve, hogy az átfogó csomag kilenc törvényben hajt végre változtatásokat.

Kiemelte: az árvák támogatási rendszerének változása éppúgy szerepel a csomagban, mint a civil életből a honvédelmi szolgálatba lépés egyszerűsítése, a maximális éves túlóraszám emelése, mint több bürokráciacsökkentést szolgáló változtatás.

Varga-Damm Andrea (független) azt kifogásolta, hogy gyakorlatilag korlátlan a rendelkezési állományba helyezés időkerete. Bírálta a 400 órás túlmunka lehetőségét, akárcsak azt, hogy a civil életből a szervezetbe lépők a katonák által évtizedes szolgálattal elért rendfokozatba kerülhetnek.

Zárszavában Németh Szilárd, a szaktárca államtitkára azt hangsúlyozta:

a cél a magyar honvédség fejlesztése.

Hozzátette, hogy békeidőben, de veszélyhelyzet idején is helytáll a testület. Megemlítette: 30 ezer hivatásos és 20 ezer tartalékos katonával a térség legmodernebb, legütőképesebb seregét kívánja felállítani a kormány.

Adóügyi törvénycsomag

Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló csomag bizottsági jelentéseinek és összegző módosító indítványának vitája során a védekezés hatékonyságát és a gazdasági visszaesés mérséklését nevezte az előterjesztés fő céljának Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójaként.

Zárszavában Izer Norbert annyira szorítkozott, hogy a javaslatcsomag támogatására kérte a képviselőket.

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adóról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során a törvényalkotási bizottság álláspontját Ovádi Péter ismertette.

A politikus azt mondta, hogy a koronavírus-járvány alatt bevezetett, a kiskereskedelmi adóból származó bevételre a jövőben is szükség van a vírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Az indítvány alapján a jogszabály csak a jelentős teherviselő képességű kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokat érinti, a kisüzleteket nem, ugyanis 500 millió forintos éves árbevétel alatt az adó mértéke nulla százalék – hívta fel a figyelmet.

Krízisbiztosítás az agráriumban

Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló indítványhoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során ismét Ovádi Péter ismertette a törvényalkotási bizottság megállapításait.

A politikus azt mondta, hogy a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetése, az időjárási kockázatok kezelésén túl az állattenyésztés és a növénytermesztés számára is hathatós segítséget képes nyújtani. A termelők a rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak, az senki számára nem lesz kötelező – emelte ki.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a rendszer a krízishelyzetekre és piaci zavarokra nyújt megoldást a gazdálkodók számára.

Napirend után

Hajdu László (DK) az 1990-ben elfogadott, de ma már nem hatályos önkormányzati törvényről emlékezett meg, és úgy értékelt, a mostani törvénnyel az ország visszafelé tart a tanácsrendszer felé, ahol egy párt akarata érvényesült.

Varga Zoltán (DK) is az önkormányzatokról beszélt. Véleménye szerint a kormány az önkormányzatokkal szemben is küzdelmet folytat, a jövő évi költségvetés pedig a a szektor totális tönkretételét jelenti.

Az Országgyűlés szerdán 9 órakor folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.