Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben bejelentette, hogy július 1-jével fizetik ki az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos plusz juttatását. A kormányfőt a képviselők elsősorban a koronavírus gazdasági hatásairól kérdezték.
Cikkünk frissült.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a rokkantnyugdíjakról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között. A kormányfő válaszai között jelezte: július 1-jével fizetik ki az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos plusz juttatását.
Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor miniszterelnök azért nem tudja megoldani a járvány okozta munkaerőpiaci válságot, mert nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal. Azt is mondta, hogy a közmunka nem siker. Az állam vállalja át a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékát, a multiknál hirdessenek elbocsátási moratóriumot, az álláskeresési járadék idejét és összegét pedig emeljék meg - sorolta javaslatait.
Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője, pártelnöke (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Orbán Viktor válaszában ismertette a legfrissebb munkahelyvédelmi adatokról. Ezek szerint 1 062 364 fő részesült kormányzati támogatásban. Ez jórészt adó- és járulékkedvezmény.
A kutatás-fejlesztésben dolgozóknak meghirdetett bértámogatást 574 cég igényelte, és több mint 10 ezer munkavállalót érint. A versenyképesség-növelő támogatási programra eddig 127 milliárd forint munkahelyteremtő beruházás érkezett be, és eddig 100 milliárdot tudtak rendelkezésre bocsátani.
Az ingyenes digitális képzésre 61 886-an jelentkeztek, a Diákhitel pluszt pedig 10 251 hallgató igényelte - közölte, úgy összegezve: "amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit létre is fogunk hozni".
Ezek 2100 milliárd forintnyi forrást hagytak a gazdasági szereplőknél.
Jakab Péter viszonválaszában erre azt mondta: miközben Orbán Viktor „itt azt hazudja”, hogy mindenkinek lesz munkája, közben Brüsszelnek elismeri, hogy több százezer magyar lesz, akinek még jövőre sem lesz állása.
Eközben pedig a kormányfő munkahelyteremtő programot indít Mongóliában, Kirgizisztánban, és „36 milliárdot költünk határon túli gazdaságfejlesztő programokra” - kifogásolta.
Orbán Viktor azt felelte: a kormány munkáját a járvány elleni védekezés minősíti, ami nemzetközi összevetésben is példás volt. Az azonban kiderült, a Jobbikra veszélyhelyzetben nem számíthat az ország, „nemcsak nem segítettek, hanem támadták azokat a szakembereket, akik éjjel-nappal dolgoztak a védekezésben” – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 25-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A Jobbikról úgy fogalmazott: „önök ma már zsugorülésben vannak, és nehéz eldönteni, mi zsugorodik jobban, a frakció, az önök támogatottsága vagy az önök logója. Ezért váltotta fel a régi, daliás idők menetelését a jobbikos törpejárás”.
MSZP: mit üzen a kormányfő a munkanélkülieknek és a kevesebbet keresőknek?
Az MSZP-s Harangozó Tamás felszólalásában örömét fejezte ki, hogy Közép-Kelet-Európában alacsonyabb intenzitású volt a vírus lefolyása. Számon kérte a kormányfőt, hogy az első bejelentésekhez képest a konkrét gazdaságvédelmi intézkedések egy hónappal később kerültek bevezetésre. Mit üzen a 330 ezer munkanélkülinek? – tette fel a kérdést a képviselő.
Harangozó Tamás MSZP-s képviselő (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Orbán Viktor azt válaszolta: július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig elveszítik a munkahelyüket, forduljanak a kormányhoz, mindenkinek adnak munkát – közölte.
Arról is szólt, hogy míg Magyarországon 491 ember veszítette életét a járványban, addig az Egyesült Királyságban 36 ezer, Spanyolországban és Franciaországban 28-28 ezer, Olaszországban 32 ezer, Németországban 8 ezer, Belgiumban 9 ezer, Hollandiában 6 ezer, Svédországban 4 ezer, Romániában 1100, Ausztriában 640.
Harangozó Tamás úgy reagált: nem véletlenül nem ment bele a számokba, de egyébként Szlovákiában csak 28-an haltak meg.
Szerinte a kormány megmenthette volna a munkahelyeket, de két hónapig mindenkit magára hagyott. Ami jól ment, az a 35 százalékos fizetésemelés az államtitkároknak – fogalmazott.
A miniszterelnök viszonválaszában gratulált Szlovákiának, mert „nagy valószínűséggel ők még nálunk is jobban védekeztek”. Megjegyezte: míg Magyarországon a 7. napon hirdették ki a veszélyhelyzetet, addig Olaszországban a 38. napon, az iskolalátogatást itt a fertőzéstől számított 12. napon tiltották meg, Olaszországban a 34-en.
„Nem lottón nyertük a sikeres védekezést, az egész ország, ideértve a kormányt is, jól tette a dolgát” – jelentette ki.
DK: mikor rendezi a kormány a rokkantnyugdíjasok ügyét?
Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről. A korrekcióra szabott határidő 2019. márciusban lejárt, ám azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból. Mikor akarja rendbe tenni ezt az ügyet? – kérdezte.
Sebián-Petrovszki László, a DK vezérszónoka (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Orbán Viktor válaszában azt közölte: 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. Hozzátette, kitart amellett, hogy tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra.
Nagyon sokan nem tették ezt meg - jelezte, közölve: esetükben hozott döntést az Ab, amit nem egyszerű lefordítani a kormányzati cselekvés nyelvére, de dolgoznak rajta.
Sebián-Petrovszki László válaszában arra kérdezett rá, kárpótlásban reménykedhetnek-e az érintettek. A kormányfő reagálásában arra hívta fel a figyelmet: a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején.
Aki elveszíti a munkáját, három hónapig kap jövedelempótló támogatást
Schmuck Erzsébet (LMP) elmondta, hogy nem lehet ugyanott folytatni a vírus után, mint előtte. Arról kérdezte a képviselőt, hogy miért vonta vissza a kormány az egyszer használatos műanyagok betiltását célzó előterjesztést.
A kormányfő a képviselő egyik kijelentésére reagálva elmondta, hogy senki sem marad jövedelem nélkül. Orbán ekkor megismételte: aki elveszti munkáját, három hónapig kap jövedelempótló támogatást, és ha nem kap állást, akkor sem marad jövedelem nélkül senki. „Aki hozzánk fordul, annak segítünk" – fogalmazott.
Schmuck Erzsébet szerint a közmunka nem lehet megoldás a 65 ezer forintos nettó bérek miatt. Úgy vélte, hogy a zöld programokkal sok munkahelyet lehetne létrehozni. A kormányfő válaszában rávilágított, hogy sok program, amit a képviselő javasol, már a kormányzati intézkedések része.
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy mg 2010-ben 230 ezren voltak közmunkán, addig ez mára 85 ezerre csökkent, „ami azt jelenti, hogy 150 ezer embert tudtunk visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra.”
Schmuck Erzsébet szerint a közmunka nem lehet megoldás az alacsony, 65 ezer forintos nettó bérek miatt. Úgy vélte, hogy a zöld programokkal sok munkahelyet lehetne létrehozni. A kormányfő válaszában elmondta, hogy sok program, amit a képviselő javasol, az már a kormányzati intézkedések része.
A kormányfő válaszában hangsúlyozta, hogy míg 2010-ben 230 ezren volt közmunkán, addig ez mára 85 ezerre csökkent, ami azt jelenti, hogy 150 ezer embert tudtunk visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra.
Párbeszéd: marad-e Kásler 2022-ig?
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy marad-e a posztján Kásler Miklós 2022-ig, és miért Pintér Sándor belügyminisztert nevezték ki az egészségügy átvilágítására.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Úgy fogalmazott, Orbán Viktor történelminek nevezte Kásler Miklós teljesítményét, holott a tárcavezető 32 ezer kórházi ágyat szabadított fel feleslegesen, több ezer súlyos beteget küldtek haza, akik közül többen meghaltak, az egészségügyi dolgozók pedig sokáig megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoztak.
Orbán Viktor közölte: Kásler Miklós tud válaszolni a rá vonatkozó kérdésre.
Kifejtette: az operatív törzs munkáját folytatni kell, mert senki nem tudja, ősszel visszatér-e a járvány, ezért óvatosnak kell lenni. Bár benyújtják a rendkívüli jogrend megszüntetésétől szóló javaslatot, ez nem jelenti azt, hogy a járványveszély elmúlt volna, ezért a készültséget fenn kell tartani, és az egészségügyben is zajlik a felkészülés, hogy egy világjárvány esetén is alkalmas legyen a működésre normál üzemmódban - magyarázta.
Szabó Tímea kifogásolta, hogy Kásler Miklós levélben utasítja a kórházakat. Többen haltak meg a tárcavezető utasításai miatt a járvány alatt, mint ahányan a járványban, ezért felelősségre kell vonni – vélekedett.
Orbán Viktor elmondta: ha az ellenzékre hallgattak volna, amely szerint „ez egy relatíve ártalmatlan, olcsó járvány”, többen haltak volna meg Magyarországon a járványban, mint azokban az országokban, amelyek rosszabbul védekeztek. Amikor minden nemzetközi szervezet azt mondta, hogy nem lesz súlyos a járvány, Kásler Miklós elsőként hívta össze azt a testületet, amely eldöntötte, hogy védekezni kell – közölte.
Mindenki köszönettel tartozik neki –fűzte hozzá.
Abszurd dráma
Varju László (DK) szerint nem születtek meg időben a kormányzati döntések. Elmondta, hogy DK budapesti polgármesterei az ápolásra szoruló betegek, valamint az elbocsátottak számára rendkívüli ápolási segélyt, illetve támogatást biztosítottak. A képviselő arra kereste a választ, mikor veszi ki a részét a kormány a védekezésben.
„Abszurd dráma helyzetben találom magam” – reagált Orbán Viktor a kérdésre, hiszen az elmúlt egy évben másról sem volt szó, mint a járvány elleni védekezésről.
Varju László, a DK képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A kormány a minisztériumi források 1 300 milliárdos átcsoportosításról döntött és a pártok is kivették részüket, miután felére csökkent költségvetési támogatásuk. A gépjárműadó elvétele, amely a teljes költségvetés 1-1,5 százaléka, nem jelenti az önkormányzatok kivéreztetését – mondta.
Emlékeztette a képviselőt, hogy 2010-es választások után az önkormányzatok 1 369 milliárd forint adóssággal rendelkeztek, amelyet a kormány rendezett. Orbán Viktor, utalva Varju kormányzati múltjára, idézett a 2006-os őszödi beszédből, mivel éppen a napokban lesz ennek évfordulója „És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk".
Jobbik: mit tervez a miniszterelnök Kásler Miklóssal?
Lukács László György (Jobbik) az egészségügyért felelős minisztert bírálta és azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek: mit tervez Kásler Miklóssal?
Kijelentette: ha nem Kásler Miklós állna az Emberi Erőforrások Minisztériuma élén, nem 109 ezer forintot vinne haza egy Covid-osztályon dolgozó ápoló 200 órányi munka után, nem ürítettek volna ki annyi kórházi ágyat és nem rúgtak volna ki kórházigazgatókat a járvány közepén. Hozzátette: ha más vezetné a tárcát, nem állna az ország a legrosszabbul a visegrádi országok között a halálozásban.
Lukács László György jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában köszönetet mondott a tárcavezetőnek, azért, mert időben megérezte, megértette és átvitte a kormányon azt a felismerést, hogy súlyos járvány várható, amely ellen időben kell fellépni.
Rámutatott arra is, hogy ha nem is tökéletesen, de elismerésre méltóan sikerült átállnia az oktatásnak a digitális működésre, amelyet szintén Kásler Miklós tárcája felügyel.
„Ez nem a Jobbik, hogy aki nem tetszik, azt elküldjük” – fogalmazott -, aki jól végzi a munkáját, azt megtartjuk.
Arra kérte a képviselőt, ne tegyen javaslatokat az egészségügyi teendőket illetően, miután egy vállalkozása azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon kiképzett orvosoknak külföldre viszi.
A kormányfő válaszában elmondta, hogy a kormány elvárja a cégektől, hogy fizessenek adót, tartsák be a jogszabályokat és beruházzanak. Elmondta, hogy nem támogatja a képviselő javaslatát, mert az a kommunizmus újbóli bevezetésére emlékezteti. Hozzátette: az osztalékot már most is az SZJA-hoz hasonló adó terheli.
Bár egyetlen szavával sem értek egyet, de Ön is belépett, akkor a Soros György elleni egységfrontba. Az Ön javaslatai a kommunizmus magyarországi újra-bevezetését jelentené, de ezt nem tudom támogatni – válaszolta a kormányfő.
