Cikkünk frissült.
Az Országgyűlés szerdán több kormányzati előterjesztésről tart általános vitát, köztük arról, amely lehetővé tenné különleges gazdasági övezetek létrehozását.
Különleges gazdasági övezet
A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése.
Kormány: Arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé a javaslat
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: a javaslat arányosabb forrásmegosztást tesz lehetővé egy megyén belül, így több település is részesülhet egy nagyberuházásból származó adóbevételből. A különleges gazdasági övezetté nyilvánításra szigorú feltételek mentén kerülhet sor, nem lesz automatikus, és az állam semmilyen összeget nem von el az önkormányzatoktól – jelentette ki.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Emlékeztetett: az elmúlt években Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el, növekedett a tőkevonzó képessége és a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Hogy ezeket tovább növelhessék és az elért eredményeket megőrizzék, a javaslat lehetőséget biztosít, hogy különleges gazdasági övezeteket hozzanak létre, amelyekre eltérő szabályok vonatkoznak – mutatott rá.
Úgy vélte, a nagyberuházások hatása túlmutat egy település határain, ezt akarják kezelni a javaslattal, mert ez olyan probléma, amelyet a rendszerváltozás óta sok önkormányzat jelzett.
A változtatással a megyei önkormányzat célzottan tudja felhasználni a befolyó adóbevételeket, arányosabb forrásmegosztás lesz lehetséges a megyén belül, több település részesülhet az adóbevételből – magyarázta. Hozzátette: ez egy lehetőség, nem kötelező egy beruházás esetében alkalmazni.
Fidesz: Fontos a gazdasági eredmények megvédése
Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja a 2010 óta elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, és a javaslattal lehetőség nyílik a különleges gazdasági övezetek létrehozására, ami hozzájárul e célok eléréséhez.
A változtatás segíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával – vélte. Hozzátette: a különleges gazdasági övezetben a beruházások a megye jelentős részére hatással vannak, ezért a települési önkormányzatok egyes feladatait a megyei önkormányzat látja át.
Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Jobbik: Nem így kell megtalálni a megyei önkormányzatok helyét
Dudás Róbert (Jobbik) elmondta: fontos megtalálni a megyei közgyűlések helyét, de ez nem mehet a települési önkormányzatok önrendelkezésének a kárára. Problémákat okozhat, hogy egy településen belül eltérő szabályozás érvényesülhet - közölte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint arról szól a javaslat, hogy „önök lopni készülnek”, forintokat csatornáznak át oda, ahol a kormány emberei dönthetnek róluk. Az ellenzéki városvezetéseket hoznák nehéz helyzetbe, de a választók nem ezt akarták, nem azt akarták, hogy elvonják tőlük a források elosztásának lehetőségét – fogalmazott.
KDNP: Beruházások kellenek a munkahelyteremtéshez
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány után az életet és a gazdaságot újra kell indítani, és a gazdasági nehézségeket beruházásokkal, fejlesztésekkel, munkahelyteremtéssel fogják megoldani, ahogy 2010 után is tették.
Az adóemelés és a segélyek politikája elfogadhatatlan, ehelyett a munkából élő magyarokat, családokat támogatják, márpedig munkahelyek beruházásokból lesznek, ezért válság idején nem leállítani kell a beruházásokat, hanem felgyorsítani a megvalósulásukat – vélekedett. Hozzátette: elsősorban a magyar emberek érdekeit nézik, nem csak az önkormányzatokét.
MSZP: Lex einstand a javaslat
Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt, ez a törvényjavaslat egy politikai és gazdasági furkósbot a Fidesz és a kormány kezében, egyszerű útonállás, „hívhatjuk lex einstandnak” is.
Hozzátette: a bosszút nem a kormánypártok politikai ellenfelei fizetik meg, hanem a településen élő emberek, tőlük vesznek el pénzt, ennek következtében pedig munkahelyek, civil, szociális vagy sporttámogatások szűnhetnek meg.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Rámutatott, a javaslat első paragrafusának negyedik bekezdéséből világosan kiderül, a törvény a fővárosra és a megyei jogú városokra is vonatkozik. Szóvá tette, hogy két kormánypárti országgyűlési képviselő is a megyei területfejlesztési pénzek elcsalása miatt áll büntetőeljárás alatt, most pedig ezt a rendszert akarják általánossá tenni.
Harangozó Tamás szerint az előterjesztés alaptörvény-ellenes is, mert ezek a bevételek a települési és nem a területi önkormányzatokat illetik meg. „Ha van vér a pucájukban”, küldjék el a javaslatot előzetes normakontrollra – mondta.
Lehetne olyan javaslatot letenni az asztalra, amely helyre teszi az igazságtalanságokat, de nem ilyen törvénnyel – közölte, sürgetve az indítvány visszavonását.
Különleges gazdasági övezet
Élesen bírálták az ellenzéki pártok szerdán az Országgyűlésben a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyez.
DK: Ölik az országot és az önkormányzatokat
Gyurcsány Ferenc (DK) közölte, „ha megöljük az önkormányzatokat, akkor minden bizonnyal megöljük a hazát”.
Az ellenzéki politikus azt mondta, ha van bolsevik párt Magyarországon, akkor az a Fidesz, amely mindent centralizál, mindent a kormányfőnek juttat és semmit az embereknek. Ez szovjettípusú modell – hangoztatta.
Az előterjesztés hatását úgy írta le, hogy van egy település, amely dolgozik, kitűnő embereket választ, tanácsadókat bérel, eléri, hogy történjen náluk valami és a munkájuk gyümölcse einstand lesz. „Jönnek Ács Feriék! Azok is vörösingesek voltak talán? A hétszázát, megint ide találtunk” – fogalmazott.
Gyurcsány Ferenc közölte, nem a kormánypártok támogatják a beruházást, hanem a forgalmi adón keresztül „az én nyugdíjasom”. Hiányolta a hatástanulmányokat, az egyeztetéseket. Elmondta, legalább 200 milliárd forintot fognak átcsoportosítani, amennyi a felsőoktatás költségvetése. Úgy fogalmazott: „gyalázatos banda”, ölik az országot és az önkormányzatokat, nemzetrontó emberek.
LMP: Meglopják az ellenzéki vezetésű városokban élőket
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a törvényjavaslat az ellenzéki vezetésű városban élő polgárok meglopásáról szól. Ráadásul teljes önfeladást is jelent, hiszen a kormány a kiszolgáltatott, olcsó munkaerővel ösztönzi a befektetéseket, leépíti a környezetvédelmi szabályokat – tette hozzá.
Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Közölte, a kormánypártok bármire hajlandóak, csak jöjjön a pénz és azt el tudják osztani a holdudvarban. Rámutatott arra is, hogy ha a megyei önkormányzatok osztják el a pénzt, akkor a megyei jogú város polgárainak szavazata nem fog érvényesülni, mert az ottélők nem szavazhatnak a megyei önkormányzatokra.
A képviselő is úgy látja, hogy a településeken élőket büntetik a javaslattal, veszélybe sodorják a helyi közszolgáltatásokat.
Azt kérte a kormánypártoktól, ne használják a nemzeti kormány kifejezést, mert méltatlanok rá. Indoklásként elmondta, a kormány a kínai nagyhatalmi érdekek kiszolgálásának az oltárán feláldozott 125 ezer munkahelyet a semmilyen módon nem igazolható Budapest-Belgrád-vasútvonal érdekében.
Párbeszéd: A hatalom emberei döntenek
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt közölte, lesújtó a véleményük a törvényjavaslatról, de nem lepődtek meg az indítványon, amely arról szól, hogy „mostantól a hatalom emberei döntenek, és próbálják megpuccsolni az emberek hatalmát”. Totálisan szembemegy a demokratikus berendezkedéssel az előterjesztés – jelentette ki.
Milyen egyeztetések zajlottak és milyen önkormányzati szövetségekkel? – kérdezte. Ha egy arányosabb forrásmegosztás a cél, miért nem a konkrét, érintett települések vezetői döntenek? – vetette fel, hozzátéve: szerinte az indítvány nem segíti a munkahelyteremtést.
Azokat a településeket fogják büntetni, ahol van egy tehetséges polgármester, egy előre tervező képviselő-testület, ami teljesen ellentétes a kormány konzervatív gazdaságfilozófiájával is - mondta a Párbeszéd képviselője.
Bana Tibor: Politikai alapú pénzelosztás irányába tesz lépéseket a kormány
Bana Tibor (független) szerint a Fidesz-kormány 2010 óta mindent megtesz az önkormányzatok mozgásterének szűkítéséért. Most is egy politikai alapú – a fideszes többségű megyei önkormányzatokon keresztül zajló – pénzelosztás irányába lép a kormány – mondta.
Ha elfogadják a törvényjavaslatot, a települések kevésbé lesznek érdekeltek beruházások odacsábításában - hangsúlyozta.
Hozzátette: Göd nagyberuházása esetében már megtapasztalták a hatalom „arroganciáját”, és ez a sors várhat más településekre is.
Jobbik: A települések visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek el
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt: a törvényjavaslat alapján a kormánypárti többségű megyei közgyűlések vehetik át a beleszólást abba, hogy egyes településeken milyen beruházások legyenek.
A települések visszafordíthatatlan károkra számíthatnak – jelentette ki, elképesztőnek, felháborítónak nevezve az előterjesztésben foglaltakat.
MSZP: A Fidesz elveszi az önkormányzatok pénzét
Szakács László (MSZP) azt mondta, a Fidesz először elvette az önkormányzatok hatásköreit, intézményeit, most pedig elveszi a pénzüket is.
Szakács László, az MSZP parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
A szocialista képviselő szerint a kormány „pártbizottságokat” akar csinálni a megyei közgyűlésekből, és rá akarja tenni a kezét a települési önkormányzatok iparűzésiadó-bevételére, mintegy 710 milliárd forintra.
DK: A kormány ki akarja semmizni az önkormányzatokat
Varju László (DK) azt mondta: szégyen, hogy 30 évvel az önkormányzati törvény elfogadása után, ilyen javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé. A módosítást az önkormányzati törvény „lemészárlásaként” értékelte, és alkotmányellenesnek, népellenesnek nevezte. A javaslat szerinte szemben áll a rendszerváltás értékeivel, és a kormányoldal által korábban alkotott szabályokkal is.
A kormány ezzel a módosítással megpróbálja kisemmizni, uralma alá vonni az önkormányzati rendszert és bevezetni az „egy telefonnal való irányítást” – fogalmazott.
Független: A kormányoldal nem tudja elfogadni az önkormányzati választások eredményét
Szél Bernadett, (független) „visszamenőleges hatállyal elkövetett választási csalásként” értékelte a törvényjavaslatot. Szerinte a Fidesz és a KDNP nem tudja elfogadni, hogy az önkormányzati válaszosokon a nép demokratikus akarata nem őket választotta számos településen, ezért most „tipikus orbáni észrájással, fogják magukat és kizsebelik, kirabolják ezeket a településeket”.
Alkotmányellenesnek, mélyen antidemokratikusnak és igazságtalannak nevezte a javaslatot. Úgy vélte: a Fidesz és a KDNP gondolkodás nélkül „letérdel” a nagyberuházások érdekei előtt, mindig nép akaratával, és a környezetvédelemmel szemben.
Fidesz: Az ellenzéki önkormányzatok a tanácsadói szerződéseiket féltik
Gelencsér Attila (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva emlékeztetett: 2006 és 2010 között „nem volt ez a nagy hangoskodás”, nem hallotta felszólalni Varju Lászlót arról, hogy a megyei önkormányzatok költségvetéséből súlyos milliárdok hiányoznak.
Hangsúlyozta:
a javaslatban található összeg a közjót szolgálja, ezért nem érti a hisztériát.
Megjegyezte: van már egy féléves tapasztalat az ellenzéki vezetésű önkormányzatokról, a tanácsadói szerződésekről, a „haveri megbízási díjakról” és a „médiacégek kitöméséről”. „Lehet, hogy önök ezt féltik, ezért kellene bocsánatot kérniük” – fordult az ellenzéki képviselőkhöz.
DK: A javaslat szembemegy a szubszidiaritás elvével
Bősz Anett (DK) azt mondta: a javaslat nemcsak a rendszerváltás vívmányait „tapossa bele az agyagba”, hanem szembemegy a szubszidiaritás elvével, vagyis azzal, hogy a helyben keletkező kihívásokat és problémákat, a helyben élőknek kell megoldani a hatékonyság érdekében.
Pénzösszegeket centralizálni mindig nagyon könnyű, de aztán majd észreveszik, hogy ezzel nem csak ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, hanem az egész országot rombolják, mert sem az Országgyűlésből, sem a megyei közgyűlésekből nem fogják tudni eldönteni, hogy helyben mire van szükség – mondta.
MSZP: Meg akarják rendszabályozni az önkormányzatokat
Mesterházy Attila (MSZP) szerint a javaslat arról szól, hogy meg akarják rendszabályozni az önkormányzatokat, vissza akarják szerezni a pénzek feletti kontrollt.
Közölte: két érvelést hallott, hogy miért jók a gazdasági övezetek. Egyrészt nemzetközi példákra hivatkoztak, de "ezek nem ülnek" ezzel a törvénnyel kapcsolatban, a gazdasági övezetek ott más célokat szolgálnak – vélte.
Elmondta: a másik érvelés szerint igazságosabb rendszer jön létre, de Paks példája mutatja, hogy ez nem igaz, mert világossá tették, hogy a település nem veszít forrásokat, vagyis az igazságossági szempont sem jelent semmit.
Független: Semmibe veszik az önkormányzatiság alapelveit
Bencsik János (független) kiemelte: a javaslat felháborító, semmibe veszi az önkormányzatiság alapelveit. Mindent a multik, a külföldi befektetők érdekeinek rendelnek alá – fogalmazott. Hozzátette: mindenen túltesz a javaslat, egy tollvonással vesznek el a közösségektől, helyiektől, a települések pedig fel vannak háborodva.
DK: Már eldőlt a dolog
Varga Zoltán szerint ez a dolog „már rég eldőlt”. Úgy látja, nem fog megállni ez az ügy az Alkotmánybíróságnál, európai uniós eljárások „tömkelegét” fogja maga után vonni, és Magyarország ismét a szégyenpadra kerülhet.
DK: Budapesten nem lesz ilyen övezet
Hajdu László (DK) azt mondta, Budapesten nem lesz ilyen különleges gazdasági övezet, mert ha kijelölnének ilyet, az abból származó bevételt a főpolgármesterhez kellene átcsoportosítani, hiszen a főváros megyének számít. Márpedig a főpolgármesternek nem adnak pénzt, hogy ő ossza vissza a kerületeknek – vélekedett.
Jobbik: Elképesztő a kormánypártok arroganciája
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, elképesztő a kormánypárti arrogancia, amikor azzal érvelnek, hogy ellenzéki városvezetők kampányolásra akarják használni az érintett forrásokat.
Az önkormányzatoknál dolgozó emberek fizetésére fordítandó összegekről beszélnek, szerencsésebb esetben fejlesztéseket hajtanak végre, például ebből kátyúznak – mutatott rá. Azt kérte, hogy amikor önkormányzatok forrásairól vitáznak, ebben ne kampánypénzeket lássanak.
Államtitkári zárszó
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában azt mondta: a 2002-10 közötti időszaknak az a tragédiája, hogy a kormány gyáva, erőtlen volt, a feladatokat áttolta az önkormányzati szektornak, a finanszírozást viszont elvette tőlük. Ezt azonban még lehetett volna kezelni, de a központi költségvetés is összeomlott.
A mostani kormány alatt az önkormányzatok számára rendelkezésre álló bevétel megkétszereződött – mutatott rá, és azt kívánta mindenkit úgy „büntessenek”, ahogy a polgári kormány tette az önkormányzatokkal. Ahhoz, hogy az egyensúlyi állapot megmaradjon, járul hozzá a most tárgyalt törvényjavaslat – mondta Orbán Balázs.
Megerősítette: a kormány szándéka szerint az előterjesztés a fővárosra és a megyei jogú városokra nem terjed ki, és ez a javaslatból kiderül. De nyitottak, és ezt még egyértelműbbé teszik – jelezte. Hozzátette, voltak egyeztetések, az egyik szövetség inkább támogató volt, a másik kevésbé.
Ugyanaz a forrás ugyanott fog hasznosulni, ahol eddig, ez vonatkozik Gödre is – közölte egy másik felvetésre. Azt gondolják tényleg, hogy idejön a Samsung, és ez úgy zajlott, hogy Szöulban a térképen ráböktek Gödre, itt épüljön a gyár? – kérdezte. A magyar kormány és intézményrendszere hosszú ideje dolgozott azon, hogy a beruházás megvalósulhasson – hangsúlyozta.
Kitért a négy és félórás vita azon „pillanatára”, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányfő bejött, meghallgatta saját magát, majd kiment. Amikor elhagyta az üléstermet, ütemes vastapsot, vállveregetést kapott.
Amit Gyurcsány Ferenc az ügyben képvisel, az minősül az ellenzék számára alternatívának – mondta. Szerinte az nem működik, hogy azt mondják konstruktívak, utána meg a blődebbnél blődebb politikai toposzokat mondják el a DK kottájából – összegzett az államtitkár. Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.
Vasúti fuvarozási egyezmény
A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosítását vezeti át az az erről szóló törvénymódosítás – mondta ismertetőjében az Igazságügyi és Technológiai Minisztérium államtitkára. Mosóczi László hozzátette: a változtatás rugalmasságot hoz, általa gyorsabban átvezethetők az egyezmény módosításai.
Elmondta: mivel Magyarország a szervezet teljes jogú tagja, így rá nézve az egyezmény kötelező érvényű.
Bartos Mónika (Fidesz) rámutatott: a negyvenéves szervezet egyezménye már többször módosult, cél a vasúti árufuvarozás színvonalának növelése. Szólt a szállítás környezetvédelmi szempontjairól is, hangsúlyozva: a vasút környezetbarát alternatívája lett a közúti fuvarozásnak.
Bartos Mónika fideszes képviselő és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben érkezett meg az első konténervonat Kínából, ami több mint 10 ezer kilométert tett meg. Ezzel sikerült biztosítani a védőeszközök szárazföldi behozatalát is, vagyis a vasútnak a jelenlegi válság kezelésében is szerepe van – hangsúlyozta.
Ander Balázs (Jobbik) szerint fontos politikai célkitűzéssé kell tenni a vasúti szállítás fejlesztését. A közúti árufuvarozás Fontosnak nevezte a károsanyag-kibocsátás csökkentését. Azt kérdezte: mi igaz abból, hogy vasúti szárnyvonalak bezárása került szóba a kormányzatban?
Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: legutóbb 2018-ban módosult az egyezmény, a vonatok biztonságos üzemeltetése érdekében. Fontosnak nevezte, hogy az árufuvarozás előtt nyitva maradjanak a határok a járvány idején is. Szólt a vasúti fejlesztések szükségességéről.
Magyarország az elsők között ratifikálja a változtatásokat
– mutatott rá.
Molnár Gyula (MSZP) elmondta: a szocialista frakció is támogatni fogja a változtatást.
Keresztes László Lóránt (LMP) szintén egyetértését hangsúlyozta. Kijelentette: a környezet védelme érdekében a vasúti közlekedés irányába kellene terelni az embereket, de ez igaz az áruszállításra is. Szerinte „borzalmas” állapotban van a hazai vasúti hálózat. Megerősítést várt azzal kapcsolatban, hogy fontosak a hazai vasúti szárnyvonalak, és azokat fejlesztik is.
Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a vitát lezárta.
Mosóczi László államtitkár válaszában elmondta: ha csökkenteni akarjuk a károsanyag-kibocsátást, a vasutat mindenképpen támogatni kell. Hangsúlyozta: semmilyen mellékvonal-bezárást nem tervez a kormányzat, sőt azok fejlesztését tervezi. Beszámolt arról: vizsgálják a Drégelypalánk-Ipolyság vasútvonal újraépítésének lehetőségét.
Közlekedési törvények módosítása
A közúthálózat fejlesztését és biztonságos működtetését, valamint a felmerült gyakorlati kérdéseket is rendezi az összesen tizenhárom közlekedési törvényt módosító csomag – mondta ismertetőjében az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.
Mosóczi László közölte: a javaslat elősegíti, hogy a közutak annak a kezelésébe és tulajdonába kerüljenek, akinek a feladata ezt indokolja: így az országos közutak állami tulajdonban, a helyi közutak önkormányzati tulajdonban legyenek. Azt is rendezi a törvény, hogy a lakott területeken lévő járda és buszmegálló kezelése az önkormányzat feladata.
Közölte még: a változtatás a kiemelt közlekedési beruházások esetén szélesebb körben teszi lehetővé az állami fejlesztési célokat nem zavaró építkezéseket. A jövőben az adóhatóság a közterület-felügyelettől is kérhet adatokat azért, hogy az áruk szállítását pontosabban követhesse.
Gyorsulhat az új rendszámok kiadása, az útdíjtörvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy a díjak számításába beépüljön az infláció.
A vasúti szabályok jogharmonizációját is tartalmazza a törvény – ismertette az államtitkár.
Elmondta azt is: a személyszállítási törvény módosítása a turisztikai ágazat számára is előrelépést hoz, segít például abban, hogy az ide látogatók első benyomásukat ne egy „taxishiéna” által szerezzék. A változtatás a piacnyitás feltételeit is rendezi a közlekedési piacon.
Fidesz: A javaslat hozzájárul a közúthálózat fejlesztéséhez
Hadházy Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a törvényjavaslat hozzájárul a közúthálózat hatékony fejlesztéséhez és biztonságos működtetéséhez.
Kiemelte, hogy az országos közutak állami, a helyiek pedig önkormányzati tulajdonba kerülhetnek. A javaslat tartalmazza az inflációkövető útdíj megállapításához szükséges rendelkezéseket – tette hozzá.
A víziközlekedésben a közigazgatási bírság egymillióról ötmillióra emelkedik, hogy kellő visszatartó erőt képviseljen a jogsértőkkel szemben – emelte ki.
A személygépkocsival végzett szolgáltatások piacán ki akarják szűrni a büntetett előéletű sofőröket
– közölte.
Jobbik: A szállítással foglalkozó cégeket támogatni kellene
Ander Balázs (Jobbik) jó döntésnek nevezte, hogy csökken annak a lehetősége, hogy a büntetett előéletű magánszemélyek taxisként dolgozhassanak.
Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Azt azonban bírálta, hogy az útdíj évente automatikusan emelkedhet. A koronavírus-járvány okozta helyzet miatt az áru- és a személyszállítással foglalkozó cégeket inkább támogatni kellene – tette hozzá.
A nemzeti vagyonról szóló törvény azzal egészülne ki, hogy a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás gyakorlásának joga koncessziós eljárás nélkül másnak átengedhető – emelte ki. Ki lehet mondani, hogy ezt a szolgáltatást privatizálnák – fogalmazott, hozzátéve: a Volánbusz Zrt. 23 milliáros éves árbevételű cég, amit az állam évente 90 milliárddal támogat.
KDNP: A javaslat 13 törvényt módosítanak
Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt az állami vagyon. A javaslat 13 törvény módosít a közlekedési ágazatban – hívta fel a figyelmet. Fontos rögzíteni, hogy az önkormányzatok feladata a járdák üzemeltetése és karbantartása – szögezte le. A víziközlekedésről szóló törvényben pontosították a bírságolási szabályokat és megemelték a bírság mértékét – közölte.
Az útdíj automatikusan, inflációkövető módon emelkedik, emiatt az úthasználók számára kiszámíthatóvá válik a rendszer, a díjemelés sem váratlan, hanem előre kalkulálható – közölte.
A büntetett előéletű sofőröket megpróbálják kiszűrni a személyszállításból, a közlekedési hatóság jogosult lesz "bekérdezni" a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe – mondta.
MSZP: Új feladatokat adnak az önkormányzatoknak
Molnár Gyula (MSZP) azt mondta, nem világos számára, hogy a törvényjavaslat miért most született. Pikánsnak tartotta, hogy a kormányzat csökkenti az önkormányzatok támogatását, de ebben a javaslatban is olyan új feladatokat ad nekik, amelyeknek az ellátása komoly problémákat okozhat.
Az indítvány szerint a kiemelt beruházások során nem kell arra figyelni, hogy azok mennyire felelnek meg a településképnek és a települési szabályozásnak – hívta fel a figyelmet.
DK: A kormánynak el kell hárítania az aggályokat
Varju László (DK) kijelentette, a kormányzatnak el kell hárítania a javaslat miatt felmerült aggályokat. A bizalomvesztés egyik oka az, hogy a kormány rendre figyelmen kívül hagyja a döntés előtti hatástanulmányok elkészítéséről szóló rendelkezést – tette hozzá. Az önkormányzatoktól forrásokat vonnak el, de eközben új feladatokat telepítenek hozzájuk – mutatott rá.
LMP: Hiányoznak a garanciák
Keresztes László Lóránt (LMP) sajnálatosnak nevezte, hogy uniós kötelezettségként Magyarországnak meg kell nyitnia a helyközi személyszállítás területét, mondván, nagyon komoly kockázatokat rejt magában e stratégiai ágazat piacosítása.
Hiányolta az ezzel kapcsolatos garanciák megteremtését, a szükséges közlekedési reformok végrehajtását, a Volán-társaságok felkészítését, a szükséges mértékű buszbeszerzést.
Szerinte nem látható, hogyan néz ki a jövőben a közlekedési rendszer, ki lesz a megrendelő, mi biztosítja a megfelelő járatgyakoriságot, kiszolgálást. Hozzátette, a színvonal romlásának beláthatatlan következményei lesznek a vidéki életre nézve.
A képviselő szerint ha a jelenlegi forrásokból kíván jobb minőségű szolgáltatást nyújtani a kormányzat, akkor egy egységes rendszert kell kialakítani, együttműködésben az önkormányzatokkal, integrált rendszert és tarifaszisztémát kialakítva.
Egyben felvetette: mi lesz annak a 17 ezer kilométernyi útnak a sorsa, amelyeket rossz vagy használhatatlan minőségűnek soroltak be a szakemberek.
Államtitkár: Ki kell védeni a piacnyitás kárait
A vitában elhangzottakra reagálva Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár örömét fejezte ki, hogy minden felszólaló egyetértett a taxisok büntetlen előéletének szükségességével.
A magyar közúti árufuvarozók és piacuk védelmének fontosságáról, az e téren tett kormányzati lépésekről beszélt, „rendkívül hátrányosnak és károsnak” nevezve az uniós mobilitási csomag e területre gyakorolt hatását.
Hangsúlyozta: a 32 ezer kilométernyi hazai közút felújítására jelenleg is zajlanak programot, „évről évre dinamikusan javul az úthálózat”, egyre kevesebb szakaszon nehéz a közlekedés, hozzátéve, nem lehet a hálózatot pár év alatt rendbe tenni.
Az autóbuszos piac megnyitásáról szólva azt emelte ki: a három lehetséges forma közül a koncessziós rendszert választotta a kormány, hiszen itt a nyertes is részt vesz a kockázatviselésben.
Azt nehezen hinném, hogy ebből a pályázatból a Volán kiszorulna – mondta, egyebek mellett a társaság jelentős és modernizált buszparkjára utalva, és erős megrendelői szervezetet ígért, amely határozottan fogalmazza meg az állam és az utazóközönség igényeit.
Fogyasztóvédelmi törvény
A fogyasztóvédelmi törvény általános vitájában Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt: a felügyeleti szerv hatáskörét a fogyasztók és a tisztességes kereskedők védelmében terjeszti ki a javaslat.
Utalt rá: jelenleg a fogyasztó és a vele közvetlen viszonyban lévő cég közötti folyamatok felügyeletére jogosult a hatóság, azzal, hogy a módosítás rögzíti az ellátási lánc fogalmát, minden abban részes társasággal szemben eljárás indítható.
Közlése szerint így gyorsabban, hatékonyabban lehet fellépni a tisztességtelen piaci magatartás ellen, hiszen most már nem csupán nyilatkoztathatja, de eljárás alá is vonhatja a hatóság a nagykereskedőt, a raktározót, a logisztikai szolgáltatót vagy a gyártót is.
Felidézte: a módosítás elfogadása esetén kiemelten súlyos közérdekből, ügyészségi engedéllyel – az alapvető jogok tiszteletben tartásával, szigorú garanciák mellett – akár fel is nyithatnak lezárt ingatlant az eljárás során.
Fidesz: Újraszabályozást sürget a fejlődés
A vezérszónoklatok sorát nyitó Witzmann Mihály (Fidesz) a hatóság ellenőrzési kereteinek megerősítését jelölte meg a javaslat legfőbb céljaként, közismert tényként említve, hogy uniós csatlakozásunk óta alapvető fordulat állt be a fogyasztóvédelem területén.
A fejlődés folyamatosan újabb és újabb kihívásokat teremt és új feladatok elé állítja az állami fogyasztóvédelmi intézményrendszert, a gazdálkodó szervezeteket, az érdekvédelmi, érdekképviseleti társadalmi szervezeteket és természetesen magukat a fogyasztókat is – jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a cél az egységes piac megfelelő és hatékony működése, aminek része, hogy garantálja a fogyasztók kereskedőkkel szembeni jogait akárcsak az, hogy fokozott védelmet nyújtson a kiszolgáltatott fogyasztók számára.
Jobbik: Kicsit elkésett a módosítás, de jó az irány
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) sajnálatát fejezte ki, hogy jó pár éve szorgalmazott törvénymódosítás tervezetében maradt vállalhatatlan része, példaként említve, hogy „súlyos és sötét gondolataink támadhatnak”, ha ügyészi engedéllyel például magánlakást nyithatnak fel a fogyasztóvédelem munkatársai.
Szerinte problémás ez abban az esetben is, ha sok mikrovállalkozás magánlakásban tartja fent székhelyét.
Üdvözölte ugyanakkor a raktárkészlet-ellenőrzés újraszabályozását, örömét fejezte ki, hogy a módosítás ellenőrizhetővé tesz technológiai folyamatokat. Emellett markánsabb lépéseket sürgetett a termékbemutatók szabályozásánál, felvetve, hogy akár be is tilthatnák ezt a kereskedelmi technikát.
KDNP: Különösen aktuális a fogyasztók védelme
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány terjedésével összefüggésben kialakult helyzetben különösen aktuális a fogyasztók védelme, megkárosításuk elkerülése, és a hatóságok ellenőrzési jogkörének bővítése e törvénnyel a jelen körülmények között a fogyasztók még hatékonyabb védelmét teszi lehetővé.
MSZP: Háttérbe szorult a fogyasztóvédelem
Molnár Gyula (MSZP) szerint az elmúlt időben méltatlanul háttérbe szorult a fogyasztóvédelem, ami miatt az emberek kiszolgáltatottság-érzése erősödött, ezért minél többet kell beszélni erről. A szolgáltató, a kereskedő valamit ad, és mindent meg kell tenni, hogy a fogyasztók a lehető legjobb kiszolgálást kapják és képesek legyenek a saját jogaikat megvédeni – közölte.
Hozzátette: ugyanakkor nem támogatják a javaslatot, mert az alapszándékkal egyetértenek, de a konkrét szabályozással, előírásokkal nem.
DK: Nem kellett volna leminősíteni a fogyasztóvédelmet
Oláh Lajos (DK) kiemelte: most a Fidesz fogyasztóvédőként akar mutatkozni, de biztos van e mögött is egy hátsó szándék. Nem kellett volna az elmúlt években folyamatosan leminősíteni ezt a területet, inkább a korábbi lépéseket kellene visszacsinálni – mondta. Úgy vélte, olyan átfogó szabályozásra van szükség – együttműködésben a civil szervezetekkel –, amely hosszú távú megoldást nyújt.
Államtitkár: A fogyasztók biztonságban érezhetik magukat
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt időben is óriási munkát végzett a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztók nagyrészt biztonságban érezhetik magukat a magyar piacon. A civil szervezetekkel nagyon hatékony az együttműködés – tette hozzá.
Közölte: úgy tűnik, az ellenzék is elismeri a törvény fontosságát, csak nem úgy csinálná, ahogy ők most elfogadásra javasolják. Azt kérte az ellenzéki képviselőktől, ne feltételezzék, hogy amit ők tennének, azt más is megtenné. „A jog bennünket kötelez”, nem lehet olyan példát mondani, hogy bárki a kormány oldaláról visszaélt volna a joggal – fogalmazott.
Elektronikus hírközlés
Államtitkár: A javaslat jobbá teszi az elektronikus piac működését
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításáról szóló javaslat alapvetően meghatározza, jobbá teszi az elektronikus piac működését. Közölte: a cél, hogy Magyarország eleget tegyen az uniós jogharmonizációs kötelezettségének.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Fontos célnak nevezte a szolgáltatók közötti verseny erősítését, a beruházások ösztönzését és a fogyasztói jogok védelmét, a javaslat ezek érdekében ír elő módosításokat.
A technológiai fejlődés, a piaci modellek átalakulása, a fogyasztói igények változása tette szükségessé az új szabályozás megalkotását, de fontos, hogy a hazai hírközlési szektor igényeire is reagáljanak, ezért bevonták az ipari szereplőket is a munkába – mondta.
Fidesz: A versenyképesség növelését segíti a javaslat
Witzmann Mihály (Fidesz) kifejtette: Magyarország versenyképességének további növelését is segíti a javaslat, amely egy uniós irányelv elfogadásáról, jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséről szól.
Úgy látja, sokakat érint a javaslat, hiszen szinte már mindenki rendelkezik valamilyen internet-előfizetéssel, és a szolgáltatók piaca számottevő. Most aktualizálják a szabályokat és lehetőséget adnak az elavult eljárások hatályon kívül helyezésére is – közölte. Hozzáfűzte: a cél a beruházások ösztönzése, a fogyasztók hatékony védelme és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése.
Jobbik: A fogyasztói jogok erősítése a cél
Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy az EU rendszeresen felülvizsgálja a szabályokat, hogy a változásokhoz igazítsa azokat, és a cél ezúttal a fogyasztói jogok védelme, a kisebb szolgáltatók pozíciójának erősítése. Ezek támogatandó célok – vélekedett.
Közölte: a megfelelő és megfizethető szélessávú internet-hozzáférés alapvető a mai társadalomban. Ugyanakkor minden irányelv annyit ér, amennyi megvalósul belőle – mondta.
MSZP: Állást kell foglalni az 5G kockázatairól!
Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka elmondta, fontosnak tartják, hogy politikai konszenzus legyen a törvényjavaslat témájának ügyében, az abban foglalt fogyasztóvédelmi és fejlesztési célok pedig szerintük helyes irányba mutatnak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kormánynak állást kellene foglalnia az 5G-hálózat egészségügyi kockázatairól.
DK: Kétarcú az indítvány
A DK vezérszónoka, Arató Gergely "klasszikus kétarcú törvényjavaslatnak" nevezte az indítványt, mivel szerinte abban egyszerre találhatók meg támogatható és elutasítandó elemek. Kifejtette, a kormány elismerésre méltóan ültette át az ide vágó uniós irányelveket, ugyanakkor nem értenek eget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hatalmának növelésével.
Schanda Tamás zárszavában megköszönte a támogató hozzászólásokat.
Kiemelte, semmilyen komoly tudományos vizsgálat nem tárt fel egészségügyi kockázatot az 5G-hálózatokról, a kabinet pedig felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy egy összefoglaló jelentésben foglaljon állást a kérdésről.
Az államtitkár kitért arra is, az NMHH hatásköreit az unió elvárásainak megfelelően növelik. Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a parlament ülése jövő hétfőn folytatódik.
A címlapfotó illusztráció.
