Törvényeket fogadott el a parlament

 

A határozathozatalokat követően kedden általános vitát tartanak az az Erzsébet-táborokról szóló jogszabályról és az örökbefogadások segítését célzó törvénymódosításról.

Napirend előtt: nyugdíjak, egészségügy, gazdaság

A nyugdíjakról, a koronavírus-járvány miatt a kórházakból hazaküldött betegekről és a kormány gazdasági intézkedéseiről beszéltek a Párbeszéd, az LMP, a DK és az MSZP képviselői napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Párbeszéd: Az Orbán-kormány is elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől

Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt: igaz, hogy Bajnai-kormány felfüggesztette a 13. havi nyugdíjak kifizetését, 8,3 százalékkal csökkentve a nyugdíjat, de az Orbán-kormány a svájci indexálás feladásával 2010 óta szintén egy havi nyugdíjat vett el az idősektől, és ezt „békeidőszakban”, nem pedig válság idején tette.

Úgy értékelt: a kormány által bejelentett egyheti többletnyugdíj mindössze 2 százaléknyi nyugdíjnövekedést jelent. Hozzátette: akkor lenne erkölcsi alapja a kormánynak erről a kérdésről beszélni, ha visszaadnák az általuk, illetve a Bajnai-kormány által elvett egy-egyhavi nyugdíjat, ami 17-18 százalékos emelést jelentene.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta: a kormány 2010 óta garantálja a nyugdíjak vásárlóértékét, ennek megfelelően a nyugdíjak reálértéken 11 százalékkal nőttek 2010 és 2019 között, valamint 2017 óta nyugdíjprémium formájában a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági sikerekből, továbbá többször kaptak Erzsébet-utalványt illetve rezsiutalványt.

Felhívta a figyelmet arra: Mellár Tamás még 2017-ben is a 13. havi nyugdíj ellen beszélt, és ha rajta, illetve a baloldalon múlna, akkor ezt a magyar nyugdíjasok nem kapnák vissza.

LMP: Hogyan áll vissza az egészségügy működése a járvány után?

Hohn Krisztina (LMP) az egészségügy járvány alatti és az utáni működésével kapcsolatban tett fel kérdéseket.

Azt firtatta: készült-e felmérés arról, hogy a kórházakból való hazaküldéseknek milyen következményei lettek, hogy a kórházak visszakapják-e az aktív ágyaikat, illetve hogyan készülnek fel járvány következő hullámára. Az is kérdés – folytatta –, hogy mi lesz az elnapolt műtétekkel és újra ágyürítés következik-e, ha a járvány ismét elindul.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint az egészségügyet erős próbára tette a járvány, de csak elismerőleg lehet nyilatkozni a kórházi dolgozókról, annak ellenére, hogy az ellenzék az elmúlt években folyamatosan lesajnálta a magyar egészségügyet.

Hangsúlyozta: olyan betegeknek nem kellett távoznia a kórházakból, akiknek ez egészségromlást okozott volna. Hozzátette: ha valahol ebben hiba történt, akkor a betegjogi képviselőhöz, a kórházigazgatóhoz, a tisztifőorvoshoz kell fordulni.

Elmondta: az egészségügy fokozatosan újraindul, a koronavírusos betegeknek elkülönített ágyak egyharmadán már a tervezett műtéteket el lehet végezni.

Jelezte: a kormány számol azzal, hogy a járványnak nagy valószínűséggel lesz második hulláma, ezért a magyar gyártókapacitásban – így lélegeztetőgépek és más eszközök gyártásában – önellátásra kell készülni, illetve várhatóan járványügyi készültségre lesz szükség.

DK: Az egészségügyre nem költenek, de ami kormánynak fontos, arra jut pénz

Arató Gergely (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy a járvány idején nem költ az egészségügyre. Mint mondta, Magyarországon egymillió lakosra 46 halálos áldozat jut, míg ez a szám a cseheknél 28, Lengyelországban 24, Szlovákiában pedig 5. Hangsúlyozta: ez nem az egészségügyi dolgozók hibája, hanem azoké, akik hagyták „lerohadni” az egészségügyet az elmúlt 10 évben, későn adtak védőfelszereléseket a kórházaknak, és nem teszteltek eleget.

Bírálta a kormányt azért is, mert szerinte sok százezer munkanélkülinek nem ad érdemi segítséget, ugyanakkor ami neki fontos, arra bőségesen jut pénz. Így többletforrást kap például a Puskás Akadémia, a Nemzeti Atlétikai Központ, a propaganda, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, az egyházi örökség védelme, valamint jut az „üzletfeleknek, rokonoknak, barátoknak” is – mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a halálozási adatokról szólva jelezte: az egymillió lakosra vetített 46 magyar halálos áldozattal szemben Szlovéniában 49, Romániában 56, Ausztriában pedig 71 a mutató.

Úgy értékelt: a 2010 előtti időszakot a pénzszórás jellemezte, majd a válságot megszorításokkal kezelték. Önöknek most az fáj, hogy a jelenlegi kormány nem így kezeli a válságot.

Akkor a költségvetés csődbe került, ma egyensúlyban van, akkor elvették a közalkalmazottak egyhavi bérét, most minden tanár és óvónő megkapta a bérét, akkor elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi juttatást, most viszont a kormány a 13. havi nyugdíjat visszaépíti – sorolta.

MSZP: Érjenek annyit a munkavállalók, mint a haverok!

Szakács László (MSZP) a munkájukat elvesztők érdekében tett lépéseket kérte számon a kormányon. Hangsúlyozta: az MSZP nem segélyt akar adni, hanem munkát szeretne biztosítani azoknak, akik a járvány miatt elvesztették a munkájukat.

Rájuk gondolni kell, de ez nem segély, ne nézzék le őket, ők nem érnek kevesebbet most, mint a járvány előtt – szólította fel a kormányoldalt. Azt kérte: a kormánynak „érjenek annyit a munkavállalók, mint a haverok”.

Tállai András közölte, a jelenlegi kormány nem segélyekben gondolkodik, hanem munkában, és ezt a gondolkodást a magyar családok és munkavállalók elfogadták. Elmondta: kormány első döntései között volt a hitelmoratórium kihirdetése, valamint az adócsökkentés, és 1345 milliárdos gazdaságvédelmi alapot hoztak létre a munkahelyek megőrzése és a beruházások támogatása érdekében.

Önkormányzatok, járvány, Trianon

Az önkormányzatokról, a koronavírus-járvány elleni védekezésről, valamint a trianoni évfordulóról beszéltek jobbikos és kormánypárti képviselők napirend előtt az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: Tiszteletlenség, ami az önkormányzatokkal történt

Dudás Róbert (Jobbik) kiemelte: ami az elmúlt évtizedben az önkormányzatisággal történt kormányzati részről, tiszteletlenség az önkormányzatok irányába, és ami az elmúlt hónapokban történt, nagyfokú tiszteletlenségre, a tudás és tapasztalat hiányára utal.

Felvetette, hogy amikor önkormányzatokat érintő kérdéseket dolgoznak ki, van-e az előterjesztők között olyan, aki volt már önkormányzati tisztségviselő, vezető. Ha lenne, akkor tudnák, mi az önkormányzatiság: az biztosítja, hogy az emberekhez legközelebb születhessenek meg a döntések – tette hozzá.

Megjegyezte: az önkormányzatok a veszélyhelyzetben is helytálltak, mindent megtettek a lakosság védelméért.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, 2002 után az önkormányzatok folyamatos kifosztása zajlott, az akkori kormány az elhibázott gazdaságpolitika következményeinek jó részét az önkormányzatokon keresztül osztotta meg a társadalommal, forrásokat vont el, feladatokat terhelt az önkormányzatokra.

A magyar önkormányzati rendszeren keresztül az állampolgárok az életüket érintő döntésekbe messzemenőkig képesek beleszólni, érvényesíthetik az érdekeiket – értékelt.

Közölte: miután korábban mérhetetlen eladósodás alakult ki az önkormányzatoknál, az adósságkonszolidáció és a feladatmegosztás újragondolása után megteremtődött a lehetősége annak, hogy az önkormányzatok gazdálkodjanak, önálló döntéseket hozzanak, mert már van ehhez forrásuk.

KDNP: Le kell vonni a járvány tanulságait

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a járvány lassan lecseng, így fel kell tenni a kérdést, mik a tanulságok, hogyan tovább. A járványhelyzet kezelése rendben volt, a kormány idejében és hatékonyan intézkedett, a lakosság fegyelmezett volt, az ellenzék pedig nem vett részt a küzdelemben – értékelt.

A negatív hatások között említette, hogy a járvány veszélyeztette az emberi életet és egészséget, korlátozta a mozgást és visszavetette a gazdaságot. Ugyanakkor a járványhelyzet helyre tette az önmagunkról alkotott képet, be kellett látni, hogy a szabadságunk korlátozott, és sok felesleges dolog van a fogyasztásunkban, megmutatta a közösségek erejét, a távmunka hatékonyságát, és az iskolák, szülők, diákok is helytálltak – tette hozzá ellenpontként.

Harrach Péter szerint az egyik legfontosabb kérdés a gazdaságra gyakorolt hatás, és bebizonyosodott, hogy a keleti nyitás politikája eredményes volt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a nemzetközi politikai közbeszédet meghatározza, hogy az egyes országok milyen intézkedésekkel jönnek vissza abból a helyzetből, amelyet a járvány terjedési sebességének csökkentésére hozott korlátozó intézkedések állítottak elő.

Magyarország ezeket az intézkedéseket idejében hozta meg, így sikerült a járványgörbét ellaposítani, az egészségügyi rendszert felkészíteni és kontroll alatt tartani a járvány terjedési ütemét – közölte.

Úgy látja, fontos levonni következtetéseket, ez egy hosszabb folyamat lesz. Az látható, hogy ha egy kontinens kiszolgáltatja magát a stratégiai ágazatok tekintetében egy külső szereplőnek, könnyen bajba kerülhet, most például az egész világ Kínában áll sorba a védőeszközök beszerzésekor.

Magyarországon megkezdték a szükséges kapacitások kiépítését

– mutatott rá Szijjártó Péter.

A tárcavezető szerint azok az országok, amelyek légi teherszállítási képességgel bírnak, rugalmasabban tudnak reagálni egy ilyen helyzetben, ezért az ilyen kapacitás kiépítése is fontos kérdés lesz.

Közölte: a keleti nyitás sikere nemcsak az egészségügyi védekezés tekintetében bizonyosodott be, hanem az elmúlt időben nagyon sok beruházás is érkezett ebből a térségből.

Fidesz: Minden magyarnak segíteni kell

Csöbör Katalin (Fidesz) hangsúlyozta: egy felelősen gondolkodó magyar kormánynak meg kell adnia minden segítséget minden magyarnak, bármilyen veszélynek is legyen kitéve, és a jelenlegi kormány ezt teszi. Így van ez, ahol magyar közösségeknek szükségük van a támogatásra bárhol a világon – vélekedett.

Felidézte, hogy 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hatalmas árvíz pusztított, és ez a katasztrófa egybeesett a trianoni évfordulóval. A Trianon óta eltelt időben nem halványult meg ennek az eseménynek az emléke, Trianonról emlékeznek meg a nemzeti összetartozás napján, emlékeznek azokra a határon túli magyarokra, akik ápolták a magyar kultúrát és nyelvet – mondta.

Szijjártó Péter kifejtette: Magyarország esetében az ország és a nemzet határai történelmi okok miatt nem esnek egybe. Olyan külpolitikát folytat a kormány, amely a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, minden szomszédos országgal jó kapcsolatot akarnak ápolni, ami főként a határon túli magyar nemzeti közösségeknek jó – fogalmazott.

Hozzátette: igyekeznek elkerülni a feszültséget, a belpolitikai kérdésektől távol tartják magukat, amíg azoknak nincs hatásuk a magyar nemzeti közösségekre.

Kijelentette: fontos a kölcsönös tisztelet is, elvárják a szomszédos országoktól, hogy tartsák tiszteletben, hogy ami nekik "történelmi eseményként örömet jelent, az számunkra nemzeti tragédia”. Ugyanakkor „a történelmi tények tiszteletben tartása, az nem jelent revizionizmust” – közölte.

A miniszter kitért arra: segítik a határon túli közösségeket a gazdasági megerősödésben, folytatják a gazdaságfejlesztési programokat, újabb 18,5 milliárd forintot fordítanak erre. A magyar nemzet minden tagja számíthat a kormányra, éljen akár az anyaországban vagy a határokon túl – mondta.

Bizottsági jelentések

Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.

Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról szóló javaslat

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatról Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt mondta: remélik, az átalakításból fakadó esetleges feszültségek feloldódnak, és hogy a béremelés csak a kezdete a további bérkompenzációnak.

A nemzetiségek nyelve, kultúrája, hagyományai olyan értékek, amelyek gazdagítják a magyar társadalmat, és amelyeket óvni, fejleszteni, átörökíteni kell, ebben játszanak kiemelt szerepet a kulturális intézmények és a szakmai apparátus – mutatott rá.

Bana Tibor független képviselő arról beszélt, hogy közel 20 ezer kulturális dolgozó közalkalmazotti jogviszonya szűnik meg november 1-jétől. Elsöprő többségük nem tekint pozitívan a javaslatra, szemben a kormányzati kommunikációval, a kulturális élet kivéreztetése felé tesznek lépéseket és bizonytalan helyzetbe hozzák a területen dolgozókat – értékelt.

Gurmai Zita (MSZP) szerint a javaslattal két baj van: nincs szükség rá és nincs előkészítve. A kultúra elveszíti közjó jellegét, szégyen amit művelnek - mondta. Szerinte a közalkalmazotti státusz megszüntetésével azt mondják ki: a múzeumi kutató nem különb egy multinacionális vállalat recepciósánál, a közjóhoz adott értéke ugyanannyi, mint utóbbinak.

Ne privatizálják a kultúrát, nemcsak a haza nem eladó, Petőfi, Liszt, Bartók, Ady, de még Wass Albert sem lehet kufárkodás tárgya – fogalmazott.

Hiller István (MSZP) arról beszélt: nem félreértés vagy zsigeri ellenkezés, hanem valós koncepcionális különbség van a javaslat támogatói és ellenzői között. A közalkalmazotti státusz és jogviszony a munkavállaló számára nagyobb biztonságot eredményez, mint amit a törvénymódosításban a kormány javasol – hangsúlyozta.

Az időpont kiválasztását a törvényjavaslat tárgyalására különösen cinikusnak nevezte, mondván, a veszélyhelyzetet felhasználva terjesztették be a javaslatot, amikor más területekre fókuszál a figyelem. Nem érti, egy levéltáros munkája hogyan lesz versenyképesebb ettől a javaslattól – mondta.

Meg akarják szüntetni a közalkalmazotti státuszt, amit a versenyképesség jelszava mögé rejtenek – közölte, jelezve: nem fogják támogatni a javaslatot.

Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: élethazugság a közalkalmazotti jogviszony és a bérezés összekötése. Finanszírozni kell az adott területet, mégpedig kiemelt módon, és akkor van mód magasabb béreket adni. Kultúrát nem olcsó módon kell csinálni, és nem a versenyképességgel kell takarózni – hangoztatta. Ez a törvényjavaslat kultúra- és tudásellenes, a Jobbik nem támogatja – jelezte.

Ungár Péter (LMP) kiemelte: a közalkalmazotti státusz leépítése nem meglepő egy jobboldali kormány részéről, ez egy alapvetően szociáldemokrata vívmány. Megjegyezte: bizonyos pedagógusokat vagy egészségügyi dolgozókat is készülnek kivenni ebből a státuszból, ezt többszöri kérdésére sem cáfolták.

Ha a kulturális területet nem finanszírozzák megfelelően, azt a kulturális emlékek fogják megsínyleni, amit a következő generációknak akarnak bemutatni. Ezt a törvényt nem lehet támogatni – közölte.

Nagy Csaba (Fidesz) azt mondta, nyilván vannak félelmek, és számos jogos felvetés merült fel. Az intézményvezetőknek ugyanakkor lesz mozgástere, kikkel, hogyan szeretnének együtt dolgozni, és a béreket is kénytelenek lesznek a piaci viszonyokhoz igazítani. Példaként a korábban Pécsett végrehajtott korábbi, hasonló változtatásokat hozta, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Ander Balázs (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. Úgy értékelt: a lokális művelődés utolsó bástyái rendülhetnek meg a halmozottan hátrányos régiókban a javaslat miatt.

Nacsa Lőrinc (KDNP) képtelen vádaknak nevezte az ellenzék által hangoztatott érveket. Felhívta a figyelmet arra: az egész országban csak a jobbikos ózdi polgármester csökkentette a kulturális dolgozók bérét.

Hangsúlyozta: a magyar kulturális ágazatot fel kell készíteni az új évszázadra, nem pedig a 90-es években itt ragadt modelleket kell magunkkal vinni a következő időszakba. Kulcskérdésnek nevezte a kulturális ágazatban dolgozók béremelését, és további ez irányú lépéseket kért az államtitkártól.

L. Simon László (Fidesz) úgy értékelt: a javaslat sokkal stabilabb, hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodásra ad lehetőséget, és megszüntet egy korszerűtlen, avítt rendszert.

Bízott abban, hogy a hat százalékos béremelésen túl, további forrásokkal is lehet majd növelni a kulturális dolgozók bérét. Kiemelte: a verseny fogalma nem idegen a kultúrától, hiszen a közgyűjtemények, az operaház, a balettegyüttesek vagy a klasszikus zenét játszó zenekarok mind a nemzetközi térben méretettnek meg.

Az elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.

Fekete Péter kulturális államtitkár zárszavában ellenzéki felszólalásokra reagálva azt hangsúlyozta: nincs szó a magyar kultúra kivéreztetéséről, hiszen Európában Magyarország költi a legtöbb pénzt a kultúrára. Kiemelte a javaslatot megelőző egyeztetéseket, amelyek eredményeképpen 32 érdekképviselet tett javaslatot, ennek 70 százalékát, 37 javaslatot fogadtak be.

Hangsúlyozta: semmiféle hátsó szándék nincs abban, miért pont most értek el a javaslat benyújtásához. Kitért arra is: nem az a kérdés, hogy a levéltáros versenyképes-e, hanem az, hogy a levéltáros bére és a foglalkoztatási formája versenyképes-e.

Jelezte:

a hatszázalékos béremelés az első lépés, 2021-ben további bértömeg érkezhet a kulturális ágazatba.

Bizottsági jelentések

A Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásáról szóló javaslat és a piacfelügyelettel összefüggő törvénymódosítások bizottsági jelentésének vitájával folytatta ülését kedden az Országgyűlés.

A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló javaslat

Ander Balázs (Jobbik) közölte, hogy „gyalázat” ez a terv, nem fogadják el. A kormány keveset szán a munkahelyek védelmére és teremtésére, viszont erre az „eszement projektre” sokkal többet költene, nagyjából ezermilliárdos összegről lenne szó, de a végére ennél több is lehet – vélekedett.

Hozzátette: valahonnan hiányozni fog ez az összeg, és nem látni, mi az a sürgős indok, amiért most meg kell valósítani ezt a beruházást. Közölte: ráadásul válságos időket élünk, nem tudni, a koronavírus-járvány mennyire küldi padlóra az országot. Hiányoznak a megfelelő garanciák is ehhez a beruházáshoz, miközben lennének jobb lehetőségek is a közlekedésfejlesztésre – tette hozzá.

Szakács László (MSZP) szerint a kormány valójában nem ódzkodik attól, hogy eladósítsa az országot, a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, nekik és a multinacionális vállalatoknak van lekötelezve. A vasútvonal megtérülési számai nem kedvezők, és miközben a kormány patrióta gazdaságpolitikáról beszél, kérdéses, e projekt vonatkozásában hol a patriotizmus – közölte.

Úgy fogalmazott, miközben százezrével kerülnek utcára emberek, akik arra várnak, hogy a kormány segítsen nekik, az ehelyett erre a beruházásra ad pénzt. Az lenne az igazán hazafias hozzáállás, ha az első a magyar munkavállaló lenne, és csak utána kellene gondolkodni azon, hogy milyen nemzetközi projektben lenne érdemes részt venni – vélte.

Hozzátette: inkább Európában kellene partnereket keresni.

Varju László (DK) kiemelte: mind tudják, hogy ez a tervezet nehezen védhető, ezért az ellenzék következetesen felhívja a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a projekt. Azonban a politikai döntés már megszületett, hogy ezermilliárd forint hitelt felvesznek, ezzel a magyar embereket megterhelik, a családoknak adósságot halmoznak fel – közölte.

Azt mondta, a beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a nem megálló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja.

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: Magyarországnak van egy különleges geopolitikai helyzete, amelynek sokszor a kárát láttuk, de most végre ki kellene használni az előnyeit is, a javunkra kellene fordítani, hogy Észak és Dél, Kelet és Nyugat között vagyunk.

Ez a vasútvonal arról szól, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország, kihasználjuk a földrajzi helyzetünket, a magyar gazdaság és a magyar emberek végre a nyertesei legyenek ennek a pozíciónak – mondta. Hozzátette: ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van.

Megjegyezte:

az ellenzék megkapta a válaszokat, de ez nem érdekli őket, csak politikai véleményt hangoztatnak.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány új munkahelyek létrehozására mond nemet azzal, hogy inkább erre a „semmivel alá nem támasztott” projektre fordít forrásokat. Hol van itt a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés? – vetette fel. Azt is kérdezte, miért gondolják, hogy többet ér ez a beruházás válság idején, mint új munkahelyek létrehozása.

Közölte: az is kérdéses, hogy érdemes-e ebbe az útvonalba fektetni és nem inkább Olaszországra, a trieszti kikötőre kellene fókuszálni.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára többek között a jelentős utazási idő csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország és a két város között. A beruházás a zöld szempontokat is maximálisan képviseli.

Megjegyezte: egy nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás. A beruházást végző zrt. előzetes piaci konzultációra biztosított lehetőséget, ismertették a projektet. Azt kérte, fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét.

Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz.

A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé

– hangsúlyozta az államtitkár.

Semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem – mutatott rá. Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, amikor erre igény van, a magyar fél, – figyelembe véve a kínai álláspontot –, dönthet úgy, hogy a titkosítástól eltekint – fejtette ki Schanda Tamás.

Egyes törvények piacfelügyelettel összefüggő módosítása

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) jelezte: az alapelemekben egyetértés van a kormányzati és ellenzéki oldal között, alapvetően jogharmonizációs pontokat tartalmaz a javaslat – Megjegyezte: ugyanakkor nagyon jó lenne látni, hogy a veszélyes termékek, áruk teljes spektrumáról hogyan gondolkodik a kormány. Érdemes lenne egy egységes piacfelügyeleti mechanizmust is végig gondolni – vetette fel.

Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára zárszavában megköszönte a felvetéseket, illetve a megfogalmazott javaslatokat. Kitért arra: szerdán kezdődik a fogyasztóvédelmi törvény módosításának általános vitája, amely jelzi, nemcsak jogharmonizációban gondolkodnak, hanem önálló kezdeményezésekkel is élnek a területen.

A vitát az elnöklő Jakab István lezárta, az Országgyűlés szavazásokkal folytatja munkáját.

Elfogadták a Kúria, a bírósági hivatal és az ügyészség 2018-as beszámolóját

A képviselők elfogadták a Kúria 2018-as beszámolóját 161 igen, 28 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett. Darák Péter, a Kúria elnöke a beszámoló parlamenti tárgyalásakor azt emelte ki: az új szabályok alkalmazásának éve volt a 2018-as a Kúria életében, mert ekkor lépett hatályba az új polgári és a büntető törvénykönyv, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló új eljárási kódex.

Az Országgyűlés 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében jóváhagyta az OBH 2018-as beszámolóját is. Senyei György Barna, a hivatal elnöke az általános vitában azt mondta: csaknem 1 millió 250 ezer ügy érkezett 2018-ban a bíróságokhoz, a befejezett ügyek száma ezt 3,6 százalékkal haladta meg.

Minden ítélkezési szinten több ügyet zártak le a bíróságok, mint ahányat megkezdtek,

az ügyhátralék 24,5 százalékkal csökkent.

Ugyancsak elfogadta a Ház az ügyészség 2018-as beszámolóját 132 igen és 62 nem szavazattal. Polt Péter legfőbb ügyész korábban azt mondta, 2018-ban Magyarország ügyészsége a törvényi feltételek és előírások maximális betartásával megfelelt az állam és a társadalom elvárásainak, magas szakmai színvonalon és megfelelő időszerűséggel dolgozott.

A kulturális dolgozók a jövőben nem lesznek közalkalmazottak

Munkaviszonnyá alakul a kulturális ágazat dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya. Az erről szóló törvénymódosítást 133 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház. A változtatás értelmében az érintettek ugyanakkor összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe.

A változtatás csaknem 19 ezer embert érint. Kiterjed a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra, érinti a levéltárak, a muzeális intézmények, könyvtárak, előadóművészeti szervezetek dolgozóit.

Ők július 1-jéig kapnak tájékoztatást a változásról, július 15-ig pedig megismerhetik az új foglalkoztatásuk feltételeit is. Az új szerződést a dolgozóval október 31-ig kell megkötni, ha addig az alkalmazott az ajánlatra nem válaszol vagy nem sikerül megegyezni vele, foglalkoztatása automatikusan megszűnik.

Bár a jogviszony november 1-jétől megváltozik, azt a továbbiakban folyamatosnak kell tekinteni, a jubileumi jutalmak pedig még öt évig járnak. Az elfogadott módosítás érinti a levéltári törvényt is: abban a GDPR szempontjai, valamint a technológiai változások és a tapasztalatok érvényesülnek a tudományos kutatások könnyítése érdekében.

A muzeális intézményekről és a nyilvános könyvtárakról szóló törvény módosításával létrejön a regionális hatókörű könyvtárak rendszere, amelynek feladata lesz a többi között a határon túli magyarság könyvtári szolgáltatásainak támogatása.

Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt

Egyszerűsödhetnek a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés hatósági jóváhagyási folyamatai, így csökkenhet a projekt tervezési és kivitelezési ideje annak a törvénynek köszönhetően, amelyet 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.

A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát

15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat.

A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat.

A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

Könnyebben vonhatók ki a forgalomból a nem biztonságos termékek

Hatékonyabban vonható ki a forgalomból a jövőben a nem biztonságos termék, a szabályozás pedig egységessé válik az EU-ban. Az online piacfelügyelet is egyszerűbb lesz és a logisztikai cégek felelőssége is nő. Az erről szóló jogszabályt 185 igen és 9 tartózkodó voks mellett fogadta el a Ház.

Ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, felszólítja az érintett vállalkozást a megfelelő intézkedés megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a hatóság lép:

kivonhatja a forgalomból a terméket, elrendelheti annak visszahívását vagy bírságot szabhat ki.

A piacfelügyeletnek a jövőben lehetősége lesz honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít. Cél, hogy a veszélyes, például a bolti forgalomból már kivont termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók.

A törvény EU-s szinten rögzíti a logisztikai szolgáltatók felelősségét, velük szemben eljárni azonban kizárólag akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság.
Előírás, hogy a termékhez közérthető és egyértelmű használati és kezelési útmutatót kell mellékelni magyar nyelven.

Hivatalos személy ezentúl a fegyveres őr és a parkolóőr is

Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló és más kapcsolódó törvények módosítását.

A 282 paragrafusból álló, az igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály benyújtását joggyakorlati visszajelzésekkel, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosításával indokolták.

A büntetőeljárási törvény mellett a képviselők módosították a többi között a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetés-végrehajtási törvényt, továbbá a rendőrségi, a nemzetbiztonsági, az ügyészségi és a szabálysértési törvényt.

A jogszabály a bíróság elé állítást alapvetően a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban – két hónapon belül – teszi lehetővé.
A jegyzőkönyv hitelesítésének szabályait úgy módosították, hogy teret engedjenek a digitális technológiák révén egyéb hitelesítési megoldásoknak (e-szemle). Ennek részletes szabályait rendeletben határozza meg a kormány.

A Btk.-ban az orgazdaság fogalma beolvadt a pénzmosáséba,

amelynek négy alapesetét határozták meg, büntetési tételét pedig öt évben szabták meg. Szigorították az új pszichoaktív anyagok kereskedelmének büntetéseit úgy, hogy bevezették a jelentős és különösen jelentős mennyiségre elkövetést.

A jövőben közfeladatot ellátó személynek minősül a fegyveres biztonsági őr, a betegjogi képviselő és a parkolóőr is.

A gyermekek védelme érdekében nevesítették, mely esetben kell a gyámhatóságot értesítenie a büntetés-végrehajtásnak: egyrészt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének megnyílása, illetve a várható szabadulás időpontja előtt két hónappal, másrészt a tényleges szabaduláskor haladéktalanul.

A törvény egyes paragrafusai már november 20-án hatályba lépnek, legtöbb rendelkezését azonban csak jövő év január 1-jétől kell alkalmazni.

A schengeni információs rendszer

A parlament egyhangúlag, 193 igen szavazattal elfogadta a schengeni információs rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú, a belügyminiszter által kezdeményezett módosítását. A törvény benyújtását a gyakorlatban problémát jelentő szabályok egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével indokolták.

A rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését,

a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését.

A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítették abban az esetben, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges.

Új típusú figyelmeztetés a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés, amelynek célja, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonság a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzés is.

Elektronikussá válik a jogosítvány

Az Országgyűlés 156 igen, 38 nem szavazattal jóváhagyta az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosítását.

A belügyminiszter által benyújtott törvény értelmében 2023. január 1-jétől a sofőröknek nem lesz kötelező maguknál tartani a jogosítványukat és a forgalmi engedélyüket, mert azok meglétét elektronikusan is ellenőrizni lehet majd. Jövő év február 1-jétől pedig az első vezetői és forgalmi engedélyt elektronikusan adják ki.

Július 1-jétől az állandó személyazonosító igazolványt elektronikus úton is lehet pótolni, míg szeptember 1-jétől a lakcímbejelentésre lesz lehetőség elektronikusan meghatározott esetekben.

Meghatározták a kiberbiztonsági központ és kutatóintézet feladatait

Amennyiben a szervezet a kibertér biztonságát fenyegető eseményt érzékel, akkor elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat vagy szolgáltatás ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. A végrehajtásban részt vesz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is. Az ideiglenesen hozzáférhetetlenné tétel időtartama maximum kilencven nap lehet, amit további kilencven nappal meg lehet hosszabbítani.

Egyértelművé tették, hogy a közterület-felügyelő a parkolás ellenőrzésekor nem gyakorolhatja közhatalmi tevékenységét, így például nem alkalmazhat kerékbilincset.

A jövőben kizárhatják a közmunkából azt, akinek rendezetlen a lakókörnyezete; a jogsértés megvalósulhat közegészségügyi vagy közbiztonsági kockázat okozásával vagy a közösségi együttélés önkormányzati rendeletben rögzített szabályainak be nem tartásával.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) lehetőséget kapott arra, hogy azonosíthassa az egyéb szervek és az ügyészségek által párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, nyomozásokat és a leplezett eszközalkalmazásokat.
Pontosították a megismerhető adatok körét a paksi beruházással kapcsolatban a minősített adatokról szóló törvény módosításával.

Törvényt fogadott el a parlament a részarány-földkiadási eljárások lezárása érdekében

Elfogadta a parlament 134 igen szavazattal, 57 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvényt.

A kormány által kezdeményezett jogszabály-módosítás célja, hogy megszüntesse a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket. Mindezt úgy, hogy az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanításával a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont.

A kártalanítás mértéke – kérelemre – aranykorona-jogosultságonként 50 ezer forint.

A törvényjavaslat elfogadásával az előterjesztő agrártárca arra számít, hogy rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható, így – írták az általános indoklásban – „nyugvópontra jutna egy olyan folyamat, mely a jelenlegi jogi szabályozás fenntartásával, különös tekintettel a védett és védelemre tervezett területekre, még hosszú évekig eltartana”.

Az elfogadott előterjesztés ezen felül további 14 törvényt módosít. Ezek egyike például arról rendelkezik, hogy 3-ról 10 hektárra emelik a nyilvános pályáztatást vagy árverést mellőző állami földértékesítés felső területhatárát.

Megszavazta a Ház a frakciók által nyújtható támogatásról szóló javaslatot

Megszavazta a parlament azt a Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot, amely az országgyűlési képviselőcsoportok által pártjuknak nyújtható támogatásról szól.

Kocsis Máté és Böröcz László (Fidesz), valamint Harrach Péter és Vejkey Imre (KDNP) előterjesztését 162 igen szavazattal, négy nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az előterjesztés a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az Országgyűlésről szóló törvényt módosítja, kimondva: a képviselőcsoportok az országos listán mandátumot szerzett pártjuknak idén támogatást adhatnak a működési feltételeiket biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére.

A támogatás okirattal nyújtható, a frakcióvezető dönt róla, és a párt hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára kell utalni. A kormánypárti előterjesztők azzal indokolták a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány miatt a pártok költségvetési támogatásából az eredeti előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

Egyházi fenntartók tulajdonába kerülnek szociális intézményeknek otthont adó ingatlanok

Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényt fogadott el az Országgyűlés a kormány javaslatára, 154 igen szavazattal, 32 nem ellenében, nyolc tartózkodás mellett.

A törvény szerint állami fenntartású szociális vagy gyermekvédelmi intézmény átadása egyházaknak az emberi erőforrások miniszterének jóváhagyásával valósulhat meg, aki a döntés előtt kikéri az egyházi kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter és a pénzügyminiszter véleményét.

Eddig az egyházak által átvett szociális intézmények esetében ingyenes használati megállapodással adták át a feladatellátást szolgáló vagyont. Ez a jövőben úgy változik meg, hogy a vagyonelemek ingyenesen az egyházi fenntartó tulajdonába adhatók kormányhatározattal.

Az állami fenntartásból egyházi fenntartóknak – ideértve a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot is – átadott szociális intézményi telephelyekkel 41 önálló ingatlant és a feladatellátást biztosító eszközállományt adtak ingyenesen használatba. A mostani jogszabály szerint ezeknek a tulajdonjoga a törvény erejénél fogva, ingyenesen az egyházi fenntartókra száll.

Megváltoztathatatlanná tették a születéskori nemet az anyakönyvi nyilvántartásban

Az Országgyűlés törvénybe foglalta, hogy az anyakönyvi nyilvántartásnak az állampolgárok születéskori nemét kell tartalmaznia, felülírta a Városligetben elrendelt építési tilalmat, és arról is döntött, hogy az állami ünnepségek szervezői ingyenesen használhatnak fővárosi közterületeket augusztus 20. környékén.

A képviselők 134 igen szavazattal, 56 nem ellenében és négy tartózkodás mellett fogadták el a kormány közigazgatási törvényt módosító csomagját.

A változtatás értelmében a magyar állam csak azt tartja nyilván, hogy a megszületett gyermek biológiai értelemben milyen nemű az elsődleges nemi jelleg, illetve a kromoszómaszám alapján.

Az Országgyűlés emellett felülírta a főváros által a Városligetben elrendelt építési tilalmat. A kormány indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Városligetben megvalósuló kulturális és városfejlesztési beruházások kiemelten közérdekű célból történnek.

A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére azt is elfogadták, hogy az állami ünnepségek szervezői a jövőben ingyenesen használhatnak több állami, illetve önkormányzati tulajdonú fővárosi közterületet minden év augusztus 15-25. között.

Hat egyetem ingatlanai kerültek alapítványi vagyonkezelésbe

A parlament hat, korábban alapítványi fenntartásba adott egyetem esetében lehetővé tette, hogy a felsőoktatási intézményeket működtető közérdekű vagyonkezelő alapítványok az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőivé váljanak.

A képviselők 133 igen szavazattal, 58 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el a felsőoktatási törvény ezt lehetővé tevő módosítását.

A Ház döntései alapján a Soproni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem ingatlanai kerülnek alapítványi kezekbe.

Az Országgyűlés emellett átadta a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjének tulajdonjogát a kiemelten tehetséges fiatalok támogatásával foglalkozó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak.

Az Országgyűlés a határozathozatalok után bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáival folytatja munkáját.

Az élelmiszerláncról, valamint az állatorvosi kamaráról és az állatorvosi tevékenység végzéséről szóló törvények módosítása Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a törvényjavaslat az élelmiszerlánc-biztonság javítását szolgálja, továbbá elősegíti az állatorvosok szakmai munkájának fejlődését, az állatorvosi kamara tevékenységének hatékonyabbá válását, hozzájárulva ezzel az állatjárványok elleni védelem magasabb szintjének eléréséhez is.

Magyar Zoltán (Jobbik) támogatásáról biztosította az előterjesztést, jelezve, hogy ellenzéki módosító indítványokat is befogadtak hozzá.
Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár azt hangoztatta, hogy az élelmiszer-biztonság ügye mindannyiunknak fontos.

A környezet- és a természetvédelmi törvény módosítása Herczeg Tamás (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében közölte: a javaslat egyebek mellett zajtérképekkel kapcsolatos módosítást tartalmaz, továbbá az előterjesztéssel megújul az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatszolgáltatásának módja.

A levegőminőség javítását szolgáló fontos intézkedéseket is tartalmaz az indítvány – tette hozzá.

Koncz Ferenc (Fidesz) a fenntartható fejlődés bizottság nevében kötelességnek nevezte a természeti örökség és a biológiai sokféleség védelmét. Kiemelte például a barnamezős területekre vonatkozó szabályozást, a cél – mondta –, hogy ezek a leromlott állapotú területek ismét bekapcsolódhassanak az adott település vérkeringésébe.

Keresztes László Lóránt (LMP) támogatandónak nevezte a javaslatot, kiemelve a háztartási avarégetési tilalomra vonatkozó előírást.

Nacsa Lőrinc (KDNP) is üdvözölte az avarégetés tiltását, jelezve, hogy

sok település jól kidolgozta a zöldhulladék-elszállítás rendszerét.

Gurmai Zita (MSZP) hangsúlyozta: alkotmánybírósági megállapításoknak tesz eleget – 10 hónapos késéssel – a törvényalkotó.

Magyar Zoltán (Jobbik) a komposztálásra vonatkozó felvilágosító kampány elindítását szorgalmazta.

Az Agrárminisztérium nevében Farkas Sándor parlamenti államtitkár azt emelte ki, hogy a törvény nyomán komoly feladat fog hárulni - az égetés tiltása miatt – az avar és más kerti melléktermékek elszállítóira.

A klímavészhelyzet kihirdetéséről A törvényalkotási bizottság előadója, Herczeg Tamás (Fidesz) azt mondta, a klímaváltozás napjaink legfontosabb kihívása közé tartozik, amely hatékony beavatkozásokat igényel.

A javaslat megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás következményei elleni védekezés – közölte. A klímaszennyezés költségeit a „klímarongálókkal” kell megfizettetni, és a klímavédelem miatt nem emelkedhetnek az energia- és élelmiszerárak – tette hozzá.

Tordai Bence (Párbeszéd) az előterjesztők nevében úgy fogalmazott: a szép kormánypárti szavak mögött a cselekvések már nem olyan szépek.

A Párbeszéd által benyújtott indítványt ugyanis a kormánypártok jelentősen megváltoztatták, „fájóan bátortalanok” lettek a célok, az eredetileg javasolt 14 programból pedig 10-et „kihajítottak” – jelezte, hozzátéve: egy komoly klímavédelmi törvény nem így néz ki, nem olyan rövid, mint a törvényalkotási bizottság által szentesített előterjesztés.

Ráadásul olyan mondatok is bekerültek, amelyek vállalhatatlanok, mint például az atomenergia karbonsemlegessége – mondta, közölve: mindezek miatt előterjesztőkként nem tudják támogatni a végleges javaslatot, de így is örülnek, hogy végre zárószavazás közelébe került egy klímavédelmi törvényjavaslat.

Bencsik János (Fidesz), a fenntartható fejlődés bizottsága többségi véleményének előadója elmondta, olyan bizottsági módosító indítványt nyújtottak be, amely figyelembe veszi az arányos teherviselést, vagyis hogy minden ország az által okozott kár figyelembe vételével járuljon hozzá a probléma közös megoldásához.

Magyarország annyit vállalhat a nemzetközi kötelezettségekből, amennyit nemzeti érdekei megengednek – tette hozzá. Schmuck Erzsébet (LMP), a bizottság kisebbségi véleményének előadója szerint a módosító javaslat problémája, hogy legyengíti az eredeti javaslatot, ismét nem lesz Magyarországnak klímatörvénye.

Gurmai Zita (MSZP) szerint sokan a jobboldalon nem is vannak tisztában, mi is az a klímavészhelyzet. Kifejtette: emberek fognak meghalni a forróság miatt, 2050-ig az egyes régiókban a többlethalálozás elérheti a 166 százalékot, erre nincs felkészülve az egészségügy.

A mezőgazdasági termelés az aszály miatt fog visszaesni és rengetegen lesznek olyanok, akik nem tudnak védekezni a forróság ellen – hangoztatta, jelezve: a klímavészhelyzet kihirdetése nem a megoldás, csupán esély, hogy elkerülhessék a legrosszabbat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a Fidesz-KDNP által tönkretett torzónak, „politikai Frankensteinnek” nevezte a javaslatot, amelyből a kormánypártok kiszelektálták azokat a részeket, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni.

Hiányolta a lakossági energiahatékonysági programokat. Szóvá tette, hogy a kormány által létrehozott különleges gazdasági övezetben Gödön olyan környezetszennyező beruházás valósulhat meg, amelybe a lakosságnak nem lesz beleszólása.

Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy értékelte: Tordai Bence nem szavazza meg saját javaslatát, úgy látszik, nem fontos neki a teremtett világ védelme, a szennyező fizet elve, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ezek után ha zöldnek nevezni magát, nem lesz őszinte – tette hozzá.

Simicskó István (KDNP) szerint ősszel, a koronavírus-járvány tapasztalatainak birtokában kell majd azt megfontolni, milyen esetleges változtatások kellenek az alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó részében.

A klímavészhelyzet kihirdetéséről

Tordai Bence (Párbeszéd) reagálva a kormánypárti felszólalásokra elmondta, nem lesz minden módosító indítvánnyal jobb egy törvényjavaslat. Szerinte a kormánypárti módosító indítvány tökéletesen tönkrevágta az előterjesztés értelmét. Javaslatuk eredetileg a klímavészhelyzet kihirdetéséről és egy későbbi, komoly, nagyobb terjedelmű klímavédelmi törvény megalkotásáról szólt – magyarázta.

Hozzátette: azért, mert egy törvényjavaslatban vannak támogatható pontok, még nem fogja megszavazni azt, az is fontos, mi maradt ki belőle. Tíz nagyon fontos területet hagytak ki belőle – jegyezte meg.

Schmuck Erzsébet (LMP) is azt mondta, nem fogja megszavazni, „hatalmas nemet” mond a módosító indítványokra, mert azok vállalhatatlanok. Szerinte a kormány nem érti a klímaváltozás súlyosságát. Közölte, nem jogi, hanem politikai kategória a klímavészhelyzet kihirdetése, annak kijelentése, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy baj van és cselekedni akar.

Kitért arra is, hogy az EU elkötelezte magát egy klímabarát gazdasági szerkezet kialakítása iránt. Magyarország ki fogja zárni magát a forrásokból, ha az EU csak ilyen típusú projektekre ad pénzt – vélekedett.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt rótta fel az ellenzéki felszólalóknak, köztük az LMP képviselőjének, hogy nem veszik figyelembe a kormány éghajlatváltozási cselekvési tervét.

 

Sorolva a törekvéseket, szólt a fásítási programról vagy a „zöld államkötvényekről”, az avarégetés tiltásáról, a karbonsemlegesség elérésének céljáról, valamint a figyelembe veendő elvekről, például arról, hogy a szennyező fizesse a károk felszámolását.

Hajdu László (DK) szerint a javaslat „ki lett lúgozva”, ezért nem támogatható. Bírálta a kormányt, amiért kizárólag a paksi bővítésre alapozza a dekarbonizációt, és hangsúlyosan szólt a közlekedés szennyező hatásáról.

Elmondta: Magyarországon mintegy 3,6 millió személygépkocsi és több mint félmillió tehergépjármű járja az utakat, valamint további félmillió munka- és mezőgazdasági gép szennyez. Mindezek együttes károsanyag-kibocsátása hatalmas – mutatott rá.

Bencsik János (Fidesz) Hajdu Lászlónak válaszolva elmondta, hogy kormányzati cél a közösségi közlekedés elektromossá tétele, ahogy a lakosság is támogatást kap az elektromos járművek vásárlásához. Mindez elsősorban a városokban csökkenti a közlekedés szennyező hatását – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a kormány a közintézmények energiakorszerűsítésével nemcsak az energiafelhasználást csökkenti és ezzel adóforintokat spórol, de példát is mutat a lakosság számára, szemléletet is formál.

ITM: Magyarország eddig is kiemelkedően teljesített a klímaváltozás elleni harcban

Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában hatékony cselekvést szorgalmazott, elmondta ugyanakkor, hogy az eredetileg beterjesztett javaslat elfogadása elviselhetetlen terhet jelentene a magyar lakosság és gazdaság számára.

Akadályozná azon gazdaságfejlesztési tervek megvalósítását, amelyek egy kiegyensúlyozottabb célok esetén megtörténhetnek – fogalmazott, hozzátéve: az eredeti javaslat az energiabiztonság szempontjából is kérdéseket vetne fel.

Kijelentette: Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Eddig is voltak éghajlatvédelmi jogszabályaink – mutatott rá –, és cél, hogy az ország 2050-re karbonsemlegessé váljon, vagyis a kibocsátott és az elnyelt szennyező anyag mennyisége egyensúlyba kerüljön.

Mindez átfogó szakpolitikai tervezést és jelentős forrást igényel.

Hangsúlyozta a figyelembe veendő szempontokat is: a szennyező fizet elvét, vagy azt, hogy az unió a célok megvalósításához ne más, kiemelten fontos területekről vegyen el forrásokat. Leszögezte azt is:

nukleáris energia nélkül nincs karbonsemlegesség.

Magyarország a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 0,1 százalékáért felel – mutatott rá –, mégis kiemelt teljesítményt nyújt az ellene folyó küzdelemben.

„Az élmezőnyben járunk a vállalt kibocsátás-csökkentés terén az unióban” – ismertette. Szólt arról is, mekkora erőfeszítéseket igényelt a 33 százalékos kibocsátás-csökkentés 1990 óta, de kiemelte, hogy a gazdasági és a klímacéloknak egymás mellett kell teljesülniük.

Szólt a Mátrai Erőmű környezetbaráttá tételének programjáról, a távfűtést korszerűsítő programokról, valamint az elektromobilitás támogatásáról.

Hiller István (MSZP) levezető elnök a vitát lezárta, és bejelentette, hogy kedden az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot az előterjesztője visszavonta, így az lekerül a Ház szerdai napirendjéről.

Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról

Herczeg Tamás (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve elmondta: támogathatónak ítéli a határozati javaslatot. Szólt az ország éghajlatának változásáról, a csökkenő csapadékmennyiségről és a klímaváltozást gátló kormányzati programokról.

Kisebbségi álláspont: a javaslat nem ad módot az érdemi cselekvésre

A kisebbségi álláspontot tolmácsoló Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a rombolás és tétlenség időszakából a pótcselekvés korába jutott el a klímapolitika terén a kormányzat, amely eközben elismeri, hogy az éghajlatváltozás és hatásai elleni fellépést az egyik legfontosabb teendő.

A képviselő szerint a határozati javaslatot úgy alakította át a kormányoldal, hogy az elfogadása esetén nem ad módot majd érdemi cselekvésre.

Kifogásai szerint a kormány az utóbbi években szétverte a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert, a közműrendszerek és a közösségi közlekedés állapota pedig szerinte romlott a Fidesz hatalomra kerülése óta. Eközben az önkormányzatiságot kiüresítve ellehetetlenítették, hogy a települések vezetése 21. századi módon lássa el feladatait.

Előterjesztő: ilyen módosításokkal nem lehet egyetérteni

Előterjesztőként frakciótársa, Schmuck Erzsébet jelezte: módosításaival annyira legyengítette az anyagot a kormányoldal, hogy a tartalommal már benyújtói sem tudnak egyetérteni.

Arra kérte ezért a kormányoldalt, hogy ne szavazza meg a törvényalkotási bizottság módosító csomagját, hanem az eredeti előterjesztést szavazza meg.

Célnak azt nevezte, hogy Magyarország súlyának megfelelően, a környező államokkal és Európával összhangban kezelje a klímaváltozás problémáját és hatásait, megjegyezve, hogy „a legkevésbé sem volt klímabarát” az utóbbi tíz év kormánypolitikája.

Államtitkár: nem megyünk szembe az uniós célszámokkal

Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarország nem megy szembe az uniós célszámokkal és nem utasítja el az üveggáz-hatású gázok kibocsátásának emelését, csupán arról van szó: a magyar emberek érdekeit nem szolgálja, ha ezt mindenek felett támogatjuk.

Hozzátette: a kormány azt javasolta, hogy gondolják újra az elképzelést, mivel ez az utóbbi 3-4 év szakmai munkáját nullázná le. Szerinte arra volna szükség: minden tagállam vállalja, hogy 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti saját üvegház-hatású gázkibocsátását.

Emlékeztetett egyebek mellett arra, hogy két év alatt megtízszereződött Magyarországon a napelemes erőművekkel előállított energia aránya.
Előadó: a nemzeti érdekeket is hangsúlyosan kell képviselnünk

Bencsik János (Fidesz), a fenntartható fejlődés bizottságának előadója arról beszélt: az éghajlatváltozás hatásainak kezelése során a

cél az, hogy a nemzetközi mellett a nemzeti érdekeket is sikeresen képviseljük.

Közölte: a következő évtized legfontosabb kormányzati programjainak egyike a környezetbarát technológiaváltásé, lényeges célként említve az erdős területek arányának növelését vagy a közösségi közlekedés elektromos alapra helyezését is.

Képviselői felszólalások

A képviselői felszólalások sorát nyitó Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a lakossági energiahatékonyság növelését sürgette, felvetve, hogy növelni kellene az otthonok arányát a programban, többeket és nagyobb támogatást nyújtva vonni be ezekbe. Felvetette, hogy például a csok-programon belül lehetne széles kör számára elérhetővé tenni ezeket a lehetőségeket.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, egyszerre kell figyelembe venni az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság szempontjait. Hangsúlyozta, Magyarország úgy tudta növelni gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a kibocsátását.

Leszögezte, azt szeretnék, hogy ne a családok rezsijének és az élelmiszerárak növekedésének árán kelljen megfizetni a klímavédelem költségeit, ehelyett a nagy szennyező országoknak és vállalatoknak kell fizetniük.

Tordai Bence (Párbeszéd) megköszönte Schmuck Erzsébetnek és az LMP frakciójának, hogy elkészítették a határozati javaslatot és abból egy közös ellenzéki indítványt csináltak. Hozzátette, reméli, hogy előbb, vagy utóbb a kormánypárti képviselők is megérzik a probléma súlyát.
Államtitkári zárszó

A vita lezárása után

Kaderják Péter azt elhangzottakra válaszolva azt mondta, a határozati javaslat szövege tükrözi azt, amit a kormány szerint lehetséges és célszerű végrehajtani a klímavédelem területén.

Az államtitkár az energiahatékonyság kérdésekről közölte: a teljes magyar lakásállomány energetikai felújítása 30 ezer milliárd forintnyi forrásigénnyel járna, miközben az EU-tól a teljes hétéves uniós gazdasági időszakra összesen 570 milliárd forintnyi forrást várnak ilyen célokra.

Az örökbefogadás elősegítése

Jelenleg 23 ezer gyermek él Magyarországon intézményben vagy nevelőszülőnél – kezdte az örökbefogadást elősegítő törvénymódosításokról szóló expozéját az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára. Fülöp Attila hangsúlyozta: a változtatás célja ezért az, hogy az örökbefogadás egyszerűbb és gyorsabb legyen, a jelentkező szülők pedig több segítséget kapjanak a folyamat során.

Hozzátette ugyanakkor: jövőben is a gyermekek érdeke a legfontosabb, az, hogy mihamarabb biztonságos családi környezetbe kerülhessenek.
A módosítás egy része a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását segíti: hamarabb örökbe adhatóvá válik a gyermek, ha vér szerinti szülei elhanyagolják.

Ha egyáltalán nem tartják vele a kapcsolatot, már három hónap múlva örökbefogadhatóvá válhat a gyermek, nem kell fél évet várni erre, ha pedig rendszertelen a kapcsolattartás, egy év helyett nyolc hónap múlva adható ki a határozat.

Az időtartamba az ideiglenes elhelyezés is beleszámít, vagyis onnan számítják, hogy a gyermeket kiemelték a családból. Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás hatálya 2 évről 4 évre emelkedik. Az örökbe fogadni szándékozókat segíti, hogy évente legfeljebb tíz napnyi szabadságot kapnak az úgynevezett „barátkozásra”, az ismerkedésre a gyermekkel.

Az idősebb gyermekek szülőre találását könnyíti, hogy a három évnél idősebbek esetében a korkülönbség a szülő és a gyermek között akár 50 év is lehet, ez jelenleg minden esetben 45 év.

Az alkalmassági eljárás során a jelentkezőknek már nem lesz kötelező, csupán önkéntes az örökbefogadói tanfolyam elvégzése. A változtatás ugyanakkor szigorúbban ítéli meg, ha a jelentkező nem valós adatokat közöl magáról.

Az örökbefogadás folyamatában résztvevő, működési engedéllyel rendelkező civil szervezetek a jövőben az emberi erőforrások miniszterétől egyedi támogatásban részesülnek. Könnyebbé válik a gyermek honosítása is akkor, ha külföldről érkezik magyar szülőkhöz – ismertette az államtitkár.

A Fidesz támogatja a változtatást

Mind az örökbeadások, mind a szülőnek jelentkezők számának jelentős emelkedéséről számolt be Selmeczi Gabriella (Fidesz). Ismertette: 2010 és 2018 között 36 százalékkal, évi 735-ről ezerre emelkedett az örökbeadások száma, míg szülőnek 90 százalékkal többen jelentkeznek.
Hangsúlyosan szólt a diszkrimináció tilalmáról az eljárások során, valamint arról, hogy minél több gyermeknek kell családban felnőnie.

Az előterjesztés részleteiről is támogatólag szólt, ugyanakkor elmondta:

támogatják, hogy a felkészítő tanfolyam önkéntessé váljon,

jelezte ugyanakkor, hogy ezzel kapcsolatban várhatóan módosító javaslatot terjesztenek be a kormánypártok.

Jobbik: Öröm, amikor a gyermeknevelést segítő pozitív javaslat érkezik

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) kijelentette: öröm, amikor a családdal vagy a gyermekek nevelésével kapcsolatban érkezik pozitív javaslat. Emlékeztetett: a változtatásokat Hohn Krisztina, az LMP frakciójának tagja már régóta szorgalmazta.

A képviselő bírálta ugyanakkor az örökbefogadásra felkészítő, eddig kötelező tanfolyam önkéntessé tételét, mert az szerinte segítséget nyújt a későbbi együttéléshez. Lehet, hogy csökken az adminisztráció, gyorsul a folyamat, de biztos jó ez a lépés? – tette fel a kérdést.

Sorolta az általa pozitívnak tartott változtatásokat, a többi között az ismerkedés könnyítését.

KDNP: Nagy öröm ez a törvényjavaslat

Nagy öröm ez a törvényjavaslat – kezdte felszólalását Nacsa Lőrinc (KDNP), majd hangsúlyozta: a család a legjobb életforma az embereknek.
Szólt a családtámogatások jelentős bővítéséről, a nevelőszülői rendszer megerősítéséről, és arról a szándékról, hogy növekedjen az örökbefogadások száma.

Cél, hogy a folyamat hatékonyabb, biztonságosabb és gyorsabb legyen - hangsúlyozta, hozzátéve: a törvény az eddigi garanciákból semmit sem vesz el.

MSZP: Módosítókkal, de támogatható a javaslat

Támogatólag szólt az előterjesztésről a szocialista Bangóné Borbély Ildikó is. Mint mondta, pártja megszavazza azt, bár három módosítást benyújtanak az előterjesztéshez.

A párt szerint ugyanis az örökbefogadást segítő civil szervezeteket nem egyedi támogatásban kellene részesíteni, nehogy felmerüljön, „hogy egyik szervezet kedvesebb a kormánynak, mint a másik”. Szintén azt mondta: nem lenne szabad megszüntetni a felkészítő tanfolyam kötelező jellegét.

Bírálta azt is, hogy szerinte sok gyermek még mindig anyagi okok miatt nem nevelkedhet a vér szerinti szülőjével, amit szintén kezelnie kellene a kormányzatnak – mondta.

Örökbefogadás, Erzsébet-táborok

Az örökbefogadás elősegítéséről szóló javaslat után a kormány Erzsébet-táborokról szóló törvényjavaslatát tárgyalta meg az Országgyűlés kedden késő este.

DK: Támogatandó az egyszerűsítés

Varga Zoltán (DK) elismerte: számos ponton egyszerűsíti az örökbefogadási eljárást a törvényjavaslat, ez pedig támogatandó, hozzátéve, tarthatatlan a folyamat jelenlegi hosszúsága.

Hangsúlyozta, a gyerekek családban, ne pedig intézetben nevelkedjenek, ugyanakkor kifogásolta, hogy a családtámogatások egy részére csak azok jogosultak, akik újszülöttet adoptáltak, nagyobb gyerek örökbefogadói nem.

Szerinte ez tovább erősíti a ma is meglévő trendet, hogy a legtöbben csecsemőt vennének magukhoz, amivel tovább csökken az idősebb gyerekek esélye arra, hogy szerető családba kerüljenek.

Szintén kifogásolta, hogy maga a miniszter dönthet a támogatások mértékéről, különösen, hogy a törvényjavaslat nem szabályozza pontosan ezeket a juttatásokat.

LMP: Túl kell lépni a pártpolitikán

Hohn Krisztina (LMP) saját korábbi felvetéseit látta visszaköszönni a törvényjavaslatban, azt hangsúlyozva: ebben a témában át kell lépni a pártpolitikai vitákon.

Kifogásolta, hogy blokkolja az örökbeadást, ha a vér szerinti szülő félévente érdeklődik gyerekéről, mondván, a kicsi így „bent ragad” az intézményrendszerben.

A képviselő szerint a világ legnagyobb botorsága lenne az örökbefogadásra felkészítő tanfolyam fakultatívvá tétele, hiszen az érzékenyít, felkészít a családba érkező gyerekkel való foglalkozásra, pszichikailag erősítve meg a leendő szülőt.

Örökbefogadó szülőként azt hangsúlyozta: erre a tanfolyamra különösen akkor van szükség, ha valaki nagyobb gyereket fogad örökbe.

Párbeszéd: Az örökbefogadói tanfolyam maradjon kötelező

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, hogy a javaslat jóindulatú és jelentős részben szakmailag is támogatható. A képviselő azt emelte ki, hogy az örökbefogadói tanfolyamot továbbra is kötelezővé tennék.

Képviselői hozzászólások

Bencsik János (független) üdvözölte az adminisztrációs terhek, valamint az örökbefogadhatóság idejének csökkentését. Fontos, hogy az örökbefogadó szülők tudják kezelni a problémákat és meg tudják válaszolni a felmerülő kérdéseket, ezekben pedig nagy segítséget tudnak nyújtani a felkészítő tanfolyamok - mutatott rá. Sokkal több értelme lenne, ha az állam részben, vagy teljes egészében átvállalná a tanfolyamok költségeit – tette hozzá.

Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy a javaslatnak több, régen várt pontja is van, de ő is kifogásolta, hogy választhatóvá akarják tenni a felkészítő tanfolyamokon való részvételt.

Szél Bernadett (független) támogathatónak tartotta a benyújtók által javasolt változtatások többségét, de komoly problémának nevezte, ha eltörlik a felkészítő tanfolyamot.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) felszólalásában arra kérte a kormányt, hogy ne csak javítani próbáljon a már meglévő örökbefogadási szabályokon, hanem próbálja meg azt a lehető legnagyobb mértékben gyermekközpontúvá tenni, például a biológiai szülőkkel szemben támasztott követelmények szigorításával.

Államtitkári zárszó

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár zárszavában úgy fogalmazott, nem egy légből kapott törvénymódosítást nyújtottak be, a változtatások szervesen illeszkednek az elmúlt évek családközpontú gyermekvédelmi politikájába. Ezek sikerességét pedig az is mutatja, hogy korábban soha nem volt annyi nevelőszülő és családoknál elhelyezett gyermek, mint most.

A kormány képviselője kitért arra is, hogy az ellenzék ezzel szemben korábban több nevelőszülőknek szóló támogatást sem szavazott meg a parlamentben.

Vita az Erzsébet-táborokról szóló törvényjavaslatról

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár ismertette a kormány Erzsébet-táborokról szóló törvényjavaslatát.

A kabinet képviselője emlékeztetett, a kormány 2012 óta gondoskodik évente százezrek nyaraltatásáról, az előterjesztés alapján pedig az Erzsébet-táborokat továbbra is az egyházi hátterű Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szervezheti.

Hangsúlyozta, az új jogszabály egyértelműen tisztázza a táborozással kapcsolatos fogalmakat, így például a tábortípusokat és azt is, kik vehetik körül a gyermekeket azok ideje alatt.

Fülöp Attila elmondta: a táborok programjain, ahogy eddig, úgy a jövőben is megjelennek majd a magyarság és honismeret, a tudományok és a kultúra, a sport, valamint a kereszténység témakörei.

A Fidesz nevében Kovács Sándor biztosította támogatásáról a kormányt. Kiemelte, a javaslat javítja a táboroztatási közfeladat hatékonyságát, emellett biztosítja a gyermekek testi, szellemi és lelki fejlődését is.

Csányi Tamás (Jobbik) felszólalásában azt mondta, támogatni fogják az indítványt, egyúttal köszönetet mondott minden pedagógusnak, akik részt vesznek a táborban. Kritikaként említette ugyanakkor, hogy a Jobbik szerint érdemes lenne csökkenteni a táborokhoz kapcsolódó adminisztráció túlsúlyán.

Az ellenzéki politikus üdvözölte, hogy határon túli magyarok is részt vehetnek a táborokban, ugyanakkor szerinte többen arról számoltak be, hogy Ukrajnából magyarul egyáltalán nem tudó résztvevők is érkeztek, amivel nem értenek egyet.

Nacsa Lőrinc (KDNP) nagyon fontosnak nevezte a törvényjavaslatot, hangsúlyozva, a táborokkal a szülők is sokat nyerhetnek, miközben biztonságban tudják gyermekeiket.

Felidézte, tavaly minden eddiginél több, 130 ezer gyermek vett részt a táborokban valamilyen formában. A kormánypárti politikus szerint a törvényjavaslat célja, hogy a következő években minél többen vehessenek részt a táborok programjain, ahol a gyermekek megismerkedhetnek az esélyegyenlőség, a magyar kultúra, a kereszténység és a fenntarthatóság értékeivel.

Erzsébet-táborok

A felszólaló ellenzéki képviselők egyaránt bírálták az Erzsébet-táborokról szóló törvényjavaslatot annak kedd éjszakai parlamenti vitájában.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot Korózs Lajos (MSZP) azt mondta, nem érti, ki jár majd jól azzal a rengeteg pénzzel, ami átfolyik a rendszeren. Az sem világos, miért nem lehet nagyobb hangsúlyt fektetni a rászorult gyermekek nagyobb támogatására, illetve miért nem biztosítanak az időseknek és a fogyatékossággal élőknek szociális üdültetést – tette hozzá.

Mint mondta, kiderült, hogy az átadástól számított 15 év múlva azt lehet tenni a táborokkal, „amit csak akarnak”. Kiemelte, hogy a zánkai és a fonyódi ingatlanok összértéke 17,5 milliárd forint.

Az MSZP ebben a formában nem tudja támogatni a javaslatot – jelentette be.

DK: Átláthatatlan a közpénzek áramlása

Arató Gergely (DK) azt mondta, az ellenzék egyetért azzal, hogy a kormány pénzt fordítson a gyerekek táboroztatására. Az Erzsébet-program sok célját teljesíti, eddig is sok ezer gyermeknek segített, hogy eljussanak táborozni – tette hozzá.

A DK-nak az okoz problémát, hogy a kormány ellenőrizhetetlenné, átláthatatlanná és gyanússá teszi a közpénzek áramlását - jelentette ki.

LMP: A program a piacra pozícionálja magát

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy a javaslat annak ellenére helyezi hatályon kívül a korábbi törvényt, hogy az Erzsébet-táborok évente mintegy 130 ezer gyermeknek biztosítanak üdülési lehetőséget. Tavaly kihúzták az időseket és a fogyatékossággal élőket a kedvezményes üdülésre jogosultak közül, ezért valóban nincs értelme komplett programról beszélni – jelentette ki.

Az eredetileg nonprofit program a piacra pozícionálja magát - vélekedett.

Párbeszéd: Az állam több tízmilliárdról mond le

Tordai Bence (Párbeszéd) támogatandó célnak nevezte a gyermekek táboroztatását. Az viszont nem támogatható, hogy az állam lemondjon több tízmilliárd forintnyi vagyonról és egy „gyanús, fideszbérenc egyházi vezető játékszerévé tegye ezeket a táborokat” – fogalmazott. Hozzátette, azt is ellenzik, hogy a táborokat ezek után állami pénzből újítsák fel.

Képviselői felszólalások

Szél Bernadett (független) azt mondta, hogy a kormánypártok a zavarosban halásznak, miközben a gyermekeket pajzsként tartják maguk elé.

A programba a nyugdíjasok és a fogyatékosággal élők sem kerülhettek bele – hívta fel a figyelmet.

Simicskó István (KDNP) leszögezte, hogy egy jó és támogatható ügyről van szó. Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-táborokban jó programok vannak, a gyermekek szívesen mennek oda.

Steinmetz Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy saját sportpályával és stranddal rendelkező fonyódligeti ingatlan korábban kilencszáz gyermek táborozását biztosította. Tavaly azonban egyetlen gyermek sem üdülhetett az Erzsébet-tábor keretein belül Fonyódligeten és várhatóan idén sem fog – tette hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) egyetértett azzal, hogy jó, ha a gyerekek megtapasztalják a táborozás élményét. Azzal viszont nem tud egyetérteni, hogy a gyerekek mögé bújva „közpénzek ellopása zajlik” – fogalmazott. Megkérdezte, hogy az alapítványnak miért kell öt évig megőriznie és kezelnie a részvevők személyes adatait.

Államtitkári zárszó

A vita lezárása után Fülöp Attila államtitkár az elhangzottakra reagálva cáfolta, hogy kiüresítették volna a programot. Tavaly 130 ezer gyermek üdült a táborokban, ez az indoka a felújításnak – jelentette ki.

Börtönzsúfoltság, napirend után

A börtönzsúfoltsági kártalanítások felfüggesztésének meghosszabbításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitájával, majd napirend utáni felszólalással ért véget az Országgyűlés aktuális ülésének második napja, keddről szerdára forduló éjjel.

Vita a börtönzsúfoltsági kártalanítások felfüggesztésének meghosszabbításáról

Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertette a kormány azon törvényjavaslatát, amely a koronavírus-járványra tekintettel június 15-ről december 31-re tolná kifizetések felfüggesztését a börtönzsúfoltsági kártalanítási eljárásokban.

Az előterjesztés indoklásában emlékeztetnek: a felfüggesztés oka az volt, hogy elegendő idő álljon a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés azonban nem tette lehetővé a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kidolgozását, így annak határidejét meghosszabbítanák.

Hajas Barnabás aláhúzta, a kártalanításokkal kapcsolatban kialakult igazságtalan gyakorlat jogosan sérti a társadalom igazságérzetét. A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy az áldozatok, a sértettek és hozzátartozók érvényesíthessék jogos igényeiket és ne kelljen végignézniük, hogy az őket bántalmazó bűnözők milliókat tesznek zsebre – tette hozzá.

Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka kifejtette, a „börtönbiznisz” néven futó tízmilliárdos iparágban 12 ezer kártalanítási pert indítottak a Soros-hálózathoz köthető ügyvédek.

Kiemelte, a magyar embereknek elfogadhatatlanná vált, hogy olyan elítéltek, mint például az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak. Hozzátette, a kártalanításként kifizetett összegek közel 70 százaléka a pereket segítő ügyvédek zsebében landolt, akik között megtalálható a baloldali színekben választásokon induló Magyar György is.

Budai Gyula elmondta, a „börtönbiznisz” egyértelműen magvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat és sérti az emberek igazságérzetét. Ezért a kormány nagyon helyesen döntött úgy, hogy véget vet mindennek – fűzte hozzá.

Gyüre Csaba (Jobbik) felszólalásában azt mondta, nem a Soros-hálózatok, hanem a Fidesz-KDNP korábbi jogszabálya tette lehetővé, hogy a rabok kártérítési pereket indíthassanak a nem megfelelő börtönelhelyezések miatt.

Hangsúlyozta, az erről szóló korábbi javaslatra kizárólag a Jobbik szavazott nemmel, szerintük ugyanis nem a raboknak, hanem az áldozataiknak kellene fizetni. A raboknak kifizetett kártalanításokból két új büntetés-végrehajtási intézetet lehetett volna felépíteni – tette hozzá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) emlékeztetett, a kormány a koronavírus járvány előtt azon dolgozott, hogy véget vessen a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő „börtönbiznisznek”.

Gyüre Csabának válaszolva kijelentette, a jogalkotó 2016-ban egy hatékony és jól működő kompenzációs rendszert szándékozott létrehozni, a balliberális oldal ügyvédei azonban kiskaput találtak azon és erre egy milliárdos iparágat építettek ki.

Hollik István (KDNP) elmondta, a határidők kitolását a koronavírus-járvány elleni védekezés indokolja, amely a kormány rengeteg energiáját felemésztette. Példaként említette, hogy a kabinet felhúzott egy járvány elleni kórházat.

Kiemlete, a rabok perelését elindító Soros-szervezeteknek be kellene fejezniük a „börtönbizniszt” és bocsánatot kellene kérniük a történtek miatt.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta, a kártérítések kifizetését lehetővé tevő 2016-ban elfogadott törvényt pártja sem szavazta meg, arra kizárólag a Fidesz-KDNP voksolt igennel.

A szocialista politikus szerint a kormányoldal most mással próbálja elvitetni a „balhét”. „Önök okozták a bajt, oldják is fel!” – jelentette ki.

Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslat egy politikai termék, a kormány ugyanis nem egy gyakorlati probléma megoldására törekszik. Senki nem örül annak, hogy a magyar államnak kártérítést kell fizetnie a rossz börtönviszonyok miatt, de ezt a helyzetet a kormány állította elő a 2016-ban meghozott törvénnyel – jelentette ki.

Leszögezte, hogy a bíróság által megítélt kártérítést ki kell fizetni, mert a bírósági ítéleteket mindenkinek be kell tartania.

Budai Gyula (Fidesz) hangsúlyozta, a börtönzsúfoltság megszüntetésére vonatkozó határidő nem változott. Hozzátette, meg fogják oldani a problémát, de nem úgy, ahogy az ellenzék állítja, hogy amnesztiával bűnözőket szabadítanának rá a társadalomra.

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, hogy a „börtönbiznisz” lehetőségét a Fidesz-KDNP teremtette meg. Megkérdezte: egyedül csak a kormánypártok nem gondoltak arra, hogy egy iparág fog ráépülni az ügyben alkotott 2016-os törvényükre?

Államtitkári zárszó

Az általános vita lezárása után Hajas Barnabás államtitkár azt elhangzottakra válaszolva azt felelte, mindig is az volt a cél, hogy hatékonyan lehessen érvényesíteni az áldozatok igényeit.

A törvényjavaslat nem akarja megváltoztatni a férőhelybővítés korábban kitűzött határidejét, ugyanis továbbra is épülnek a börtönök – közölte.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásában Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte, miért nem valósulnak meg a Somogy megyében megígért fejlesztések.

A parlament szerda reggel folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.