Négynapos ülésbe kezdett a parlament hétfőn

Cikkünk frissült.

A parlament négynapos üléssel folytatja munkáját a következő két hétben, az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt a napirend elfogadása, majd az azonnali kérdések és az interpellációk követhetik két-két órában.

Szijjártó: Ésszerű és körültekintő egyensúlyra kell törekedni

A tárcavezető kiemelte: a kormánynak az elmúlt napokban hozott intézkedéseit hármas célrendszer határozta meg, ennek része az egészségügyi ellátórendszer felkészítése egy eddig soha nem látott helyzetre, kedvező startpozíció biztosítása a gazdaságnak az új világgazdasági korszakban, valamint az utazási korlátozások miatt önhibájukon kívül külföldön rekedt magyarok hazahozatala.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: politikai vitákkal is szembesültek az elmúlt időben, „alapvető és megmosolyogtató hazugságokkal” a koronavírus-törvény vonatkozásában. Hallhatták, hogy nem ülésezik a parlament és találkozhattak „sunyi nácizással is” – fogalmazott.

Közölte: most, hogy az Országgyűlés arra készülhet, hogy jogszabállyal vessen véget a veszélyhelyzetnek, mindenki, aki „ennek ellenkezőjét hazudta”, elnézést kérhetne. Ez ugyan nem fog megtörténni, de elég az, hogy „belesültek a hazugságaikba” – jelentette ki a külügyminiszter.

A frakciók válaszai:

Arató Gergely (DK) azt kérdezte: miért nem ment el Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament ülésére, ahol a magyar felhatalmazási törvényt vitatták meg, ha azzal minden rendben van?

Szerinte a járványhelyzetet a kabinet arra használja, hogy a nyilvánosságot kikerülve osztogasson pénzt „a haveroknak” és egyes multiknak. Eközben a kisvállalkozások semmilyen érdemi segítséget nem kapnak.

Szólt arról is, hogy bár behoznak az országba védőfelszereléseket, azok szerinte mégsem állnak rendelkezésre a kórházakban vagy rossz minőségűek.

Választ várt arra, hogy miért van Magyarországon több áldozata a vírusnak, mint a környező országokban? Keresztes László Lóránt (LMP) sajnálatosnak nevezte, hogy a korábban beígért bérkiegészítést még nem kapták meg az egészségügyi dolgozók.

Kijelentette: a kormány botrányos döntést hozott akkor, amikor 80 milliárd forintot átcsoportosított a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projektre a gazdaságvédelmi alapból, mert a forrást így a „kínai nagyhatalmi érdekek érdekében feláldozta”.

Úgy számolt: ha az innovációs tárca 80 milliárd forintból 70 ezer munkahely létrehozását vállalja, a vasútfejlesztésre idén szánt mintegy 150 milliárd forintból 125 ezer munkahelyet lehetne létrehozni, amelyről így lemond a kormányzat. Arra is választ várt: mely cégek vesznek részt az eszközbeszerzésbe, kinél lehet a garanciákat érvényesíteni.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) hiányolta az egészségügyért felelős minisztert a parlamentből, a külgazdasági minisztert pedig arra kérdte: beszélje meg a kínai partnerekkel, hogy több magyar embert már ne küldjenek el, miután egy oroszlányi autógyárból 250 embert építenek le.

Bírálta, hogy jelenleg, amikor emberek sokasága veszíti el az állását, éppen a munkaerőt kiváltó automatizálásra igényelhető támogatás.
Feltette a kérdést az uniós bírálatokat megfogalmazóknak: egy megosztott Európa hogyan tudna hatékonyan reagálni a jelenlegi helyzetre?
Arra is választ várt, vannak-e adatok a rossz minőségű kínai egészségügyi berendezésekről.

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormányzat arra használta a járvány miatti felhatalmazást, hogy „saját pecsenyéjét sütögesse”, és „tovább haladjon a lopakodó diktatúra” útján. „Budapest elleni támadásokról”, az önkormányzati jogok csorbításáról és az emberek vegzálásáról beszélt.

Bírálta, hogy a kormány milliárdos munkahelyvédelmi kiadásokról beszél, eddig azonban mindössze 600 millió forintot költött 300 cég támogatására. Eközben jutott forrás sportlétesítmények fejlesztésére vagy a vadászati kiállításra – mondta. Szerinte a nyugdíjasok nem kaptak segítséget a védekezésben, a fertőtlenítők vagy a maszkok még mindig a raktárakban vannak.

Azt is sérelmezte, hogy számos beteget hazaküldtek a kórházakból. Kijelentette: uniós forrásból valósulhat meg az emberek átképzése vagy a turizmus fejlesztése, a kormányzat mégis azt állítja, hogy a közösség nem segít a kialakult helyzetbe.

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány a jövőben meghatározza a világpolitikát és a világgazdaság irányait. Az emberi élet védelmén túl meghatározó lesz, hogy mely országok képesek a gazdasági együttműködésre. Ebben

Magyarország nagyon sikeres, a szomszédaink nagyrészével kiváló kapcsolatot ápolunk

– rögzítette.

Külön kiemelte Szerbiát, ahol 18 milliárd forintnyi beruházást valósítanak meg a magyar vállalatok. Ausztriával összefüggésben kitért az új átkelők megnyitására is, ami az ingázást könnyíti meg.

A szlovák-magyar kapcsolatokat sikertörténetként értékelte a KDNP-s politikus, a szomszédos ország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner. A komáromi híd augusztus megnyitása nem csupán szimbolikus lépés, hat további átkelő nyílhat meg.

Azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a koronavírus járvány után az unió jövőjét és sikerességét az fogja meghatározni, hogy sikerül-e a nyugat-balkáni térséget integrálni vagy sem.

Juhász Hajnalka hangsúlyozta: Magyarország elkötelezett a koronavírus elleni védekezésben,

egyetlen országnak sincs joga megkérdőjelezni hazánk demokratikus jogállamiságát,

a szükségesség és arányosság területén mindent megtettek.

Az Európa Tanács főtitkárának arra volt energiája, hogy Magyarországról kritikus levelet írjon, de arra nem láttak törekvést, hogyan valósítja meg a koronavírus elleni védekezést – jegyezte meg.

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott a védekezésben résztvevőknek, majd rámutatott: az egészségügyet fel kellett készíteni arra, hogy szembenézzen a járvánnyal. Ennek azonban nem csupán az eszközökről kellett volna szólnia, hanem a dolgozók, betegek felkészítéséről is.

Ez úgy valósulhatott volna meg helyesen, ha nem kerülnek ki betegek ellátatlanul az utcára, és meg tudták volna akadályozni, hogy a kórházakban gócpontok alakuljanak ki, ezáltal is veszélyeztetve a szociális intézményeket, és mindazokat, akik az első vonalban harcoltak.

Rendkívül látványosnak nevezte a transzparencia hiányát. Mint mondta, a miniszter beszámolt arról, hogy milyen eszközök érkeztek, milyen minőségben, de a járvány eleje mégis attól volt hangos, hogy szórványosan, és kevés eszköz jutott az orvosoknak, egészségügyben dolgozóknak.

A járvány második szakasza pedig attól volt hangos, hogy minőségi kifogások merültek fel az eszközökkel összefüggésben. Szóvá tette, hogy lényegében csak kínai termékekkel dolgoznak.

Azt kérdezte, hogy mikor kapják vissza az egészségügyi intézmények a teljes kapacitásukat, illetve hajlandó-e a kormány előrehozott béremelést biztosítani az egészségügyben?

Kocsis Máté (Fidesz), a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szintén köszönetét tolmácsolta az egészségügyi védekezésben résztvevőknek.

A világjárvány visszaszorulni látszik, de nem tudni, hogy eltűnik-e az életünkből.

Ugyanakkor, ha érkezik még egy hulláma, az már jóval felkészültebben éri az országot. A magyar egészségügy képes volt felvenni a harcot a járvánnyal, minden kritika ellenére megfelelő gyorsasággal és színvonalon reagált rá – rögzítette. Megjegyezte azt is: a magyar honfitársak hazahozatala helyett az európai közösségtől indokolatlan és alaptalan kritikákat kaptak.

Nem tévedés volt, amikor azt mondták, hogy nem ülésezik a magyar parlament, hanem „szimpla, közönséges hazugság” – jelentette ki. Hozzátette: ami nem ülésezik rendesen, az az Európai Parlament és a fővárosi közgyűlés. Utóbbit Karácsony Gergely főpolgármester mind a mai napig nem hívta össze.

Arató Gergely (DK) felvetésére, a „haveroknak történő pénzosztásról” Kocsis Máté mondta: nehogy a munkahelyteremtő cégek között felbukkanjon Leisztinger Tamás, „vörösbáró”, mert akkor bajban lesz az ellenzéki politikus az érvelésével.

Ha mégis felbukkanna, illene bocsánatot kérni – közölte, kiemelve: a kormány nem politikai alapon szervezi újjá a gazdaságot. Kitért arra is, hogy Niedermüller Péter, VII. kerületi polgármesternek a járvány alatt a legnagyobb problémája az volt, hogy a DK-s párttársakkal szerződést kössön.

Szólt továbbá arról, hogy

a Fidesz megítélése szerint a keleti nyitás politikája jól vizsgázott.

Miniszteri viszonválasz Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter viszonválaszában úgy reagált: jól láthatóan az osztályharcos logika még jelen van a parlament egyik oldalán. Arról a 416 magyar vállalkozásról, amelyik eddig támogatásért jelentkezett, fogalma sincs, hogy fideszesek, MSZP-sek, vagy bármi mások, de nem is érdekli – mondta.

Ha érdekelné – folytatta – akkor az elmúlt években a tárcájához tartozó intézmények nem nyújtottak volna támogatást a Wallisnak, vagy olyan cégeknek, amelyeknek tulajdonosa Leisztinger Tamás vagy Kóka János.

Ezen cégek gazdasági sikere magyar gazdasági siker – értékelt, hangsúlyozva: ezek a vállalkozók magyar embereknek adnak munkát. Az, hogy ez az ellenzéknek nem számít, már többször világossá vált a magyar Országgyűlésben – mutatott rá.

Az a több száz magyar vállalat, aki a tulajdonosának párthovatartozása nélkül kért támogatást, meg is fogja kapni a kormány segítségét – jelentette ki. Kitért arra is, hogy a pályázati kiírás világos,

csak az kaphat támogatást, aki megtartja az összes munkavállalóját.

Az egészségügyi védekezés sikerességéről szólva kiemelte: az egymillió főre eső megbetegedéseket tekintve Magyarország a negyedik legalacsonyabb adatot tudja felmutatni az unióban, az elhunytak számát tekintve pedig a tizenhetedik.

A magyar orvosok, ápolók, nővérek és az egész egészségügyi ellátórendszer jól vizsgázott, mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátást biztosítsák még az előre nem látható körülmények közepette is – összegzett.

További felvetésre kitért arra, hogy a román elnököt azért bírálták, mert a helyi magyar közösségekre támadt. Ilyenkor egy magyar kormánynak kötelessége fellépni – jelentette ki.

Megjegyezte még azt is: a szervezett bűnözői köröknek éppen egy legyengült gazdaság az érdeke, mert akkor tudnak teret foglalni. Ilyen gazdaságot akar az ellenzék, amikor a segélyeket próbálja a munkahelyek elé helyezni, de ez nem fogják hagyni – rögzítette a tárcavezető.

Párbeszéd: A felelősség áthárítása jól megy a kormánynak

Tordai Bence (Párbeszéd) értékelése szerint nem igaz az, hogy Magyarország a járvány ellen legsikeresebben védekező országok között van, szerinte a kormány tíz éve „rohasztja le” az egészségügyet és a miniszterelnök mellett az egészségügyért felelős Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is alkalmatlan volt feladatára.

Szóvá tette, hogy a gazdaságmentő csomag a GDP 4,5 százalékát teszi ki. Sürgette a válságkezelő alapjövedelem bevezetését és úgy látta, a felelősség áthárítása jól megy a kormánynak. Nyilván Karácsony Gergely felelős mindenért, vagy ha nem, akkor Brüsszel, az ellenzék, vagy Soros – hangoztatta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az alapjövedelemről azt mondta, az ugrás lenne abba az időbe, amikor jobban megérte segélyből élni, mint dolgozni és ezt az időszakot nem akarják vissza.

Aknamunkával vádolta a Párbeszédet a járvány elleni védekezésben azért, mert támadta a kormányt a határon túliaknak juttatott védőfelszerelések miatt. Ez a létező leggyalázatosabb folytatása a december 5-i politikának – közölte. Hozzátette: Müller Cecília munkáját egy lejárató videóval „támogatták”.

Az államtitkár köszönetet mondott a tiszti főorvosnak az alázatos helytállásért.

Értékelése szerint a párbeszédes főpolgármester a múlt héten csúcsra járatta a döntésképtelenséget és a másra mutogatást. A döntések hiányát a fővárosban ne kenjék a kormányra – közölte.

LMP: Súlyosan érintik a kormánydöntések az önkormányzatokat

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány sorozatban hozott olyan döntéseket, amelyek súlyosan érintik az önkormányzatokat, a járvány elleni védekezés első bástyáit.

Hozzátette: a gépjárműadó elvétele a kistelepülések kétharmadánál likviditási gondokat okozott, de súlyos problémákat okozhat a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó törvényjavaslat is, vagyis hogy a kormány tetszés szerint bizonyos beruházásokat elvehet az önkormányzatoktól.

Az önkormányzatok elveszítik azokat a bevételeket, amelyekből az ívóvízellátást biztosítják, fenntartják az óvodákat – mutatott rá. A járvány elleni védekezésből 80 milliárd forintot vettek el, hogy a teljes mértékben indokolatlan Budapest-Belgrád vasútvonalat fejlesszék – kifogásolta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vasútvonal felújítását azzal magyarázta, hogy a jövőben sem fog gyengülni Kína világkereskedelmi szerepe és az EU szempontjából is meghatározó gazdasági tényező marad.

Az áruk nagy része a görög kikötőkbe érkezik, onnan pedig vasúton szállítják tovább – mondta, hozzátéve: versenyről van szó, hogy merre vigyék Nyugat-Európába az árukat, a magyar kormány pedig úgy döntött, benevez ebbe a versenybe. A beruházás munkahelyeket teremt – jelezte.

A különleges gazdasági övezetekről azt mondta, senkitől nem vesznek el beruházásokat és pénzt sem. Vannak olyan települések, amelyek méretüknél fognak nem biztos, hogy megfelelő tárgyalópartnerként tudnak fellépni egy világméretű céggel szemben – magyarázta.

DK: Borzalom, amit a kormány tett

Gyurcsány Ferenc (DK) a kormány koronavírus-járvány elleni védekezését „borzalomnak” értékelte. Azt firtatta, hogyan történhetett meg, hogy Magyarországon 1000 megbetegedettből 128 meghalt. Hozzátette: 36 ezer ágyat szabaddá tettek, de pár százalékukra sem volt szükség.
Bírálta, hogy a GDP kevesebb mint 0,4 százalékát fordítják munkahelyvédelemre.

Szerinte a digitális oktatásra nem voltak felkészülve az érintettek és amit a kormány az önkormányzatokkal csinált, az dráma, a „szájkosártövény” pedig embertelen.

Elmondta, fontos tudás, hogyan kell viselkedni egy jó böllérnek, de a kormány a jó intézkedésekkel adós maradt. Emberek szenvedtek és maguk egy percig nem törődtek ezzel, és ez az igazi borzalom – összegzett.

Dömötör Csaba válaszában közölte, 100 ezer lakosra vetítve Belgiumban 79-en, Spanyolországban 59-en, Svédországban 36-an, Magyarországon 5-en hunytak el. Értékelése szerint az egészségügy felkészült a járványra.

Kiderült, amikor baj van, a baloldali pártokra egyáltalán nem lehet számítani

– mondta. Hozzátette: csak azt nézték, hogyan tudnak keresztbe tenni a kormánynak, hazugságokat terjesztettek, amikor cselekedni kellett volna, nem tették, például a fővárosi idősotthonok esetébe. Ez pocsék politika, amely nem is a kormány, hanem az ország ellen irányul – mondta.

MSZP: A rendeleti kormányzás nem vált be

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a rendeleti kormányzás nem vált be, a kormány nem válságot kezelt, saját pecsenyéjét sütögette, bosszúhadjáratot indított a budapestiek ellen, akadályozták a védekezésben az önkormányzatokat.

A járvány kezeléséhez nem kellett volna különleges jogrend, az egészségügyi irányítás pedig megbukott, önálló minisztériumra és kompetens vezetőre van szükség – mondta.

A bértámogatással a kormánynak nem sikerül megállítania a leépítési hullámot – közölte. Szorgalmazta a szociális háló megerősítését, a nyugdíjemelést, hogy egy összegben fizessék ki a 13. havi nyugdíjat. Itt az ideje a cselekvésnek, propaganda helyett erre költsenek – javasolta.

Szijjártó Péter szerint az ellenzék gyanúba keveri azokat a tisztességes magyar vállalkozásokat, amelyek segítséget kérnek a magyar kormánytól a munkahelyek megvédésére, pedig a tisztelet és köszönet hangján kellene róluk beszélni, mert rájuk támaszkodva nemcsak meg tudják menteni a gazdaságot, de ismét sikeressé is teszik.

Ha önök át tudták volna vinni a vizitdíjat, akkor a koronavírus elleni fellépés hogyan történt volna?

– kérdezte.

Jobbik: A kormány azonnal mondjon le a korlátlan hatalomról!

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal vonja vissza a felhatalmazási törvényt, mondjon le a rendkívüli és korlátlan hatalomról. Azzal indokolt: a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli hatalommal.

Úgy értékelt: a kormány „utcára pakolja” a betegeket a kórházakból, hagyja csődbe menni a vállalkozásokat, a „melósok szemét pedig kiszúrja közmunkával”. „Önök meg csak híznak és híznak, a nép meg lakjon jól óriásplakátokkal, ugye?!” – fogalmazott a frakcióvezető.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára II. János Pál pápát idézte azt mondta: várja, hogy az igazság a saját erejével, szelíden, de erőteljesen behatoljon Jakab Péter elméjébe, ez ugyanis jót tenne a napirend előtti felszólalások műfajának is.

Szerinte Jakab Péter állításaival szemben a valóság az, hogy a kormány a járvány egészségügyi és a gazdasági hatásainak kezelésére fordította a felhatalmazását és ezt visszaadja, amikor a járvány terjedésének sikerül gátat szabni.

Megerősítette: a kormány olyan gazdaságvédelmi intézkedési csomagot hirdetett meg, amely a közteherviselésre épül, segíti munkahelyeket megtartani és újakat teremteni. Az egészségügyi védekezésről szólva kiemelte: minden intézményben rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök.

KDNP: Nem maradhat diplomáciai következmények nélkül a „brüsszeli birodalmi központ” Magyarország elleni támadása

Vejkey Imre (KDNP) az Európai Parlamenti Magyarországot érintő vitáját értékelve azt mondta: Brüsszel a Római Szerződéstől elszakadva arra a kommunista gyakorlatra tért vissza, hogy meg sem hallgatja a vádlott felet, mert a koncepciós ítéletét előbb megírta, mint a vádiratot.
Ma Magyarország, holnap a lengyelek, aztán a csehek és a szlovákok, és ki tudja még ki jön – figyelmeztetett.

Hozzátette: Brüsszel ma már ott tart, hogy nem a jog és tények alapján dönt, hanem nyilvánvaló képtelenségeikig fokozza a Magyarországgal szembeni vádakat. Diktatúrára emlékeztető eljárásnak nevezte, hogy az EP olasz baloldali elnöke azt is meghatározta, hogy a vitában a független magyar kormányt ki képviselheti.

Mindennek van határa, a brüsszeli birodalmi központ legújabb igaztalan támadása már nem maradhat diplomáciai következmények nélkül – jelentette ki, hozzátéve, hogy ugyanazok támadnak, akik korábban az illegális migráció miatt tették ugyanezt.

Szégyenteljes, hogy a még koronavírus-járvány közepette sem nyugszik a „Brüsszel-Strasbourg-Soros-féle rohamcsapat” – fogalmazott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a „nemzetközi liberális mainstream” támadása nem új keletű, a magyar kormány 2010 óta szembesül a kettős mércével és az elfogultsággal.

Ugyanakkor figyelmeztetett: ezek a viták az elmúlt időszakban súlyosabb szintre léptek, a koronavírus-járvány idején egyes európai politikai vezetőknek arra is volt idejük, hogy a magyar koronavírus törvényről hazugságokat terjesszenek.

Úgy értékelt: ezen támadások mellett nem lehet egy vállrándítással elmenni, hanem hangosan és tisztán meg kell védeni a magyar embereket és a nemzeti érdekeket.

Fidesz: A kormány munkaalapú gazdaságról szóló célkitűzését a járvány sem változtatja meg

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány 2010-ben munkalapú gazdaság megteremtését tűzte ki célul, egymillió új munkahelyet ígért, ami meg is valósult, ezt a célkitűzést pedig a koronavírus pusztító hatásai sem változtatják meg.

A következő időszak legfontosabb feladatának az élet újraindítását, a gazdaság megerősítését nevezte. Kiemelte: a kormány annyi munkahelyet hoz létre, amennyit a vírus tönkretesz.

Hangsúlyozta: csak három olyan ország van Nyugat-Európában – Németország, Olaszország és Svédország – amely GDP-arányosan többet fordít a vállalkozások megsegítésére, mint Magyarország. Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalására utalva feltette a kérdést, az vajon rendben van-e, hogy amikor a baloldal volt kormányon, akkor csak megszorításokban gondolkodtak.

Szijjártó Péter külgazdasági és a külügyminiszter elmondta:

Magyarország ma kifejezetten jó alapról kezdheti meg új világgazdasági korszakra való felkészülést.

A magyar gazdaság megújítása, a magyar munkahelyek megvédése és újak teremtése csak beruházásokkal lehetséges, segélyekből nem megy – hangsúlyozta. Roma nemzetiségi szószóló Farkas Félix, roma nemzetiségi szószóló a roma ellenállásról emlékezett meg a Roma Bátorság és Ifjúság Napja alkalmából.

Felidézte: 1944. május 16-án az Auschwitz-Birkenau területén lévő cigánytábor rabjai fellázadtak az SS-tisztek ellen, akik gázkamrába akarták terelni őket. Hozzátette: ők hősök voltak, de nem tudhatták, hogy a tábor csak haladékot kapott, hiszen 1944. augusztus 3-ra virradó éjjel végül az ott lévőket megölték.

Úgy vélte: ma is kevés szó esik a roma holokausztról, amelynek 220 ezer áldozata lehetett.

Jobbik: Az igazságügyi miniszternek segítenie kell az áldozatokat

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kiemelte: az igazságügyi miniszter feladata az áldozatsegítés, ez szerepel a munkaköri leírásában, kérdés, kellően ellátja-e ezt a feladatát.

Közölte: a tárcavezető szerint az isztambuli egyezménnyel kapcsolatban dezinformációs kampány folyik, és a magyar jog kiemelten védi a kapcsolati erőszak áldozatait. Még ha a jogszabályok szigorúak is, és nem ratifikálják az egyezményt, akkor is feladata az áldozatsegítés a miniszternek – mondta.

Varga Judit igazságügyi miniszter hangsúlyozta: a valódi cselekvésben hisz, és fontosnak tartja férfi és nő egyenjogúságát, a családok legmagasabb szintű védelmét. Az áldozatok védelmében pedig azokkal működik együtt, akik valódi tettekben gondolkodnak – jelentette ki.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) hangoztatta: a nők tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, és reméli, kiállnak ezért a kormányban is. Varga Judit úgy válaszolt, ha valóban segíteni akarnak a nőknek és gyermekeknek, vegyenek részt a valódi munkában.

MSZP: Mi a helyzet a Bajcsy-Zsilinszky kórházban?

Korózs Lajos (MSZP) a Bajcsy-Zsilinszky kórházról tett fel kérdéseket.

Azt firtatta, igaz-e, hogy az egészségügyi dolgozókat csak március végén kezdték szűrni és csak szúrópróbaszerűen, igaz-e, hogy kétméteres gipszkarton fallal választották el a koronavírusos betegeket a többitől, közös mosdót kellett használniuk, és amíg nem derült ki a teszteredmény, közös kórteremben feküdtek az ellátottak, továbbá igaz-e, hogy nem állt rendelkezésre eljárásrend a kórházban.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kifejtette: az állítások nem igazak. A kórház dolgozói közül eddig 24-nek lett pozitív eredménye, ők enyhe tüneteket mutatnak vagy tünetmentesek – közölte. Hozzátette: a kontaktuskutatások során

nem találtak semmilyen direkt kapcsolatot a kórházi fertőzés és a Pesti úti idősotthonban előforduló megbetegedés között.

Közölte: ugyanakkor a főváros fenntartásában lévő idősotthonok minden tízedik lakója fertőzött, az elhunytak közül minden hatodik ilyen intézményben él. Az összes idősotthonban igazolt fertőzöttek több mint a fele fővárosi fenntartású idősotthonból kerül ki – fűzte hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy Müller Cecília korábban azt mondta a Pesti úti idősotthonról, hogy az első igazolt eset egy dolgozóé volt, de máshogy is bekerülhetett a vírus az intézménybe, vagyis elismerte, hogy akár a kórházból is bekerülhetett a fertőzés. Ráadásul más idősotthonokban is voltak fertőzések, mégis mindig csak a Pesti útiról beszélnek – tette hozzá.

Kásler Miklós arra kérte a képviselőt, ne használja fel a betegek szenvedését, a tragikus eseményeket arra, hogy az embereket kegyeletsértő módon hangolja.

DK: Meddig marad még Kásler?

Varga Zoltán (DK) azt kérdezte, meddig marad még a posztján Kásler Miklós.

Úgy vélte, az európai országokban az egészségügyi vészhelyzetben a politika segíti, kiszolgálja az egészségügyet, Magyarországon viszont ennek ellenkezője a helyzet. Gyakran ellentmondó döntések születnek, leállítják az egészségügyi alapellátást, majd megpróbálják újraindítani, zavaros rendeleteket hoznak – mondta.

Közölte: a tárcavezető szerint pedig a tragédiákért nem ő, a kormány, hanem az orvosok tehetők felelőssé, de a felelősséget – mondta – nem lehet elhárítani.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, a járványhelyzet megjelenése óta a képviselő és pártja tevékenysége kisstílű politikai támadásokból áll, mindenkit elfogultsággal vádolnak, aki a kormány intézkedéseit szakmainak, eredményesnek tartja.

Kijelentette:

Magyarország előbb hozta meg a szükséges intézkedéseket, mint sok más ország,

és sikerült is az elhunytak számát alacsony szinten tartani.

Varga Zoltán azt mondta: ideje lenne felállnia Kásler Miklósnak és végignéznie, mit csinált az elmúlt időben. Az államtitkár közölte: olyan országokat hoz példának a képviselő, ahol az egymillió lakosra jutó elhunytak száma magasabb, mint Magyarországon.

LMP: Hogy állunk a stratégiai élelmiszerkészlettel?

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a koronavírus-járvány újabb hullámától tartva már élelmiszerkészletezésbe kezdett, és ez várható a világ más országaiban is. Eközben az aszály terméskiesést okoz, vagyis idén egyszerre lesz keresletnövekedés és kínálatcsökkenés.

Hogyan készül erre Magyarország? Hogyan állunk a stratégiai élelmiszerkészlettel? – sorolta kérdéseit. Mit tesznek az aszály kezelése érdekében? Mire számíthatnak az állattartók?

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára szerint idén tavasszal bebizonyosodott, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer van az országban, csupán logisztikai problémák adódtak néha. Hozzátette: a tavalyi búzából jelenleg olyan mennyiség van készleten, amely kínálati piacot, így nyomott árat okoz, gabonafélékből tehát nincs hiány.

Szerinte az idei vetés az állattartókat is biztonsággal kiszolgálja, legfeljebb az exportból lehet kevesebb, egyelőre azonban ezt sem lehet még előre jelezni.

Jobbik: Elfogadhatatlan, hogy az iparűzési adó a megyei közgyűlésekhez kerülne

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a kormány különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatát kritizálta. Értékelése szerint ezzel az önkormányzati választások eredményét próbálja felülírni a Fidesz-KDNP. Rámutatott: az iparűzési adó eddig az önkormányzatokhoz került, de ezentúl ezeket a vegytiszta fideszes megyei közgyűlésekhez irányítaná a kormány.

Komolyan gondolták? – kérdezte. Kitért a Gödre tervezett nagyberuházásra, ami ellen, mint mondta, hiába tiltakozott a lakosság, a kormány mégis megállapodott az érintett multinacionális céggel.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gödi, közel 400 milliárdos beruházással összefüggésben az iparűzési adó 30 százaléka kerülhet a településre. Hozzátette: ez épp 30 százalékkal több, mint amit akkor kaptak volna, ha a polgármesteren múlik a beruházás, aki nem támogatta azt.

Arra biztatta a képviselőt, bátran ismerkedjen meg a javaslattal, a megyei közgyűlések hatáskörébe nem tartoznak bele a megyei jogú városok.
A forrásokat a megyei közgyűléseknek kell szétosztaniuk az egyes települések között – jelezte.

KDNP: Eegyszerűsödik az örökbefogadás folyamata

Szászfalvi László (KDNP) arra volt kíváncsi, hogyan gyorsítható és egyszerűsíthető tovább az örökbefogadás folyamata? Kiemelte: társadalom alapértéke a család, és a kormány társadalompolitikájának egyik alappillére a családközpontú gyermekvédelem kialakítása.

Felidézte az eddigi kormányzati intézkedéseket is, amelyek ösztönözték az örökbefogadást. Példaként hozta az örökbefogadói díjat, és az örökbefogadói gyest. Fontosnak tartotta, hogy idősebb, örökbefogadást tervezők is bekerülhessenek a rendszerbe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár kiemelte:

a gyermekeknek és gyermektelen családoknak is az az érdeke, hogy az örökbefogadás folyamata minél gyorsabb legyen.

Kitért arra a parlament előtt lévő törvényjavaslatra, amely szerint kilenc hónapnál is rövidebb lehet a teljes eljárás folyamata. Rámutatott: az örökbefogadás kétharmada a gyermekvédelem területéről történik, ezért is igyekeztek családközpontú gyermekvédelmet kialakítani és a nevelőszülőséget népszerűsíteni.

A képviselőtársa által említett intézkedések mellett kitért az anyasági támogatásra is, illetve arra, hogy számos adminisztráció csökkent, határidő gyorsító lépések történtek már eddig is.

Független: Hatalma kiterjesztésére használta fel a kormány a kapott felhatalmazást

Bana Tibor (független) arról beszélt, hogy a kormány a kapott felhatalmazást a hatalma kiterjesztésére és visszaélésekre használta fel.

Példaként említette, a gépjárműadó elvonását a településektől, és azt, hogy a korábbinál rosszabb helyzetbe kerülnek a kulturális szféra dolgozói. Szintén kifogásolta a gödi beruházást, az ott alkalmazott megoldást szerinte a kormány ki kívánja terjeszteni és további településeket sarcolnának.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy látta: a kulturális ágazat dolgozói a kormány szándékai szerint nem rosszabb, hanem éppen jobb helyzetbe kerülnek az intézkedéssorozattal megvalósuló béremelésnek köszönhetően.

A gépjárműadóval összefüggésben ismét jelezte: az önkormányzati szektor állami támogatása, normatívája, saját bevétele mintegy 1900 milliárd forint, az említette adó 34-38 milliárd forint. A közös teherviseléshez való felettébb arányos hozzájárulás, hogy ezt az összeget is a koronavírus járvány elleni védekezésre fordítják – mutatott rá a miniszter.

A különleges gazdasági övezetekkel összefüggésben jelezte: szerinte a kisebb falvak, települések is igazságosnak gondolják, hogy ha hozzájuk több mint 5 milliárd forintos értékben érkezik beruházás, akkor az iparűzési adót arányosabban lehessen elosztani.

MSZP: Kapnak-e azonnali segítséget a kultúrában dolgozók?

Hiller István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány a kultúrára és a művészetre is azonnali és súlyos csapást mért: zárva vannak a színházak, nincsenek koncertek.

Mi lesz a művészeinkkel és a munkatársaikkal? Kapnak-e azonnali állami segítséget? – kérdezte, soványnak nevezve a kormány kultúramentő csomagját. Egy sereg ember ebben a szférában a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) fizeti – közölte. Azt firtatta, hogy ezek az emberek mentesülnek-e addig a kata alól, amíg nincs bevételük.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, míg 2010-ben

a korábbi kormány 172 milliárd forintot szánt a kultúrára, most 578 milliárd forintot költenek erre a célra.

Ismertette, az elmaradó előadások miatti bevételek pótlására másfélmilliárd forintos programot indítottak, amellyel megelőlegezik azoknak az előadásoknak a költségeit, amelyeket a veszélyhelyzet után adnak elő.  A további adókedvezményeket a járvány- és veszélyhelyzettől tette függővé.

DK: Mikor adja ki az Emmi a felcsúti tao-papírokat?

Varju László (DK) azt firtatta, mikor nyújtja át az Emmi azokat az tao-papírokat, amelynek kiadására bírósági ítélet kötelezi.

Jelezte, a DK évek óta harcol azért, hogy számoljanak el a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak adott állami támogatásokkal. 50 ezer millió forintról beszélünk – fogalmazott, hozzátéve: a minisztérium mindent kitalál, hogy ne kelljen kiadnia a papírokat, mert Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor érdekeltségéről van szó.

Rétvári Bence válaszában közölte, szerinte a képviselő összekeveri az ítéleteket, azt a három dokumentumot, amelynek kiadására a bíróság kötelezte a minisztériumot, már átadták Varju Lászlónak.

LMP: Kapnak 500 ezer forintot a szociális dolgozók is?

Ungár Péter (LMP) azt tudakolta, a szociális dolgozók is kapnak-e 500 ezer forintos egyszeri juttatást? Ők is ugyanúgy a koronavírus-járvány frontvonalában dolgoznak, mint az egészségügyi dolgozók – közölte. Azzal kampányolnak, mi történik a budapesti idősotthonokban, mégsem becsülik meg azokat, akik ott dolgoznak – hangoztatta.

Elmondta, ezek az egyszeri kiegészítések helyesek, de nem elegendőek, bérfejlesztésre van szükség. Hozzátette: a járvány miatt nagyon sok szociális és egészségügyi dolgozó elvesztette a lehetőséget arra, hogy másodállásban dolgozzon, az ápolóknak ez 20-30 százalék bevételkiesést jelentett.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ebben a ciklusban 72 százalékkal emeli a kormány az ápolók fizetését, ilyen mértékű emelésre korábban nem volt példa. Közölte, idén a gazdasági nehézségek ellenére is kifizetik a 20 százalékos emelést november 1-jével, valamint az egészségügyi dolgozók megkapják az 500 ezer forintos juttatást.

Jelezte, a járvány hatásai miatt az állam anyagi keretei sokkal szűkebbek, mint az elmúlt években voltak.

Párbeszéd: Legyen egyszerűbb az álláskeresési járadék igénylése!

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) arról beszélt, hogy az álláskeresési járadék ügyintézése jelenleg túl lassú és bonyolult. Azt javasolta, hogy az ügyintézési időt 8 napban maximálják, és ha szükséges, akkor ehhez vegyenek fel új munkatársakat. Továbbá – folytatta – legyen elegendő a kérelem benyújtása, a szükséges dokumentumokat az állam gyűjtse össze a kérelmező helyett.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: sommás eljárásnál ma is nyolc nap a határidő, ez akkor lehet hosszabb, ha hiánypótlásra van szükség. Hozzátette: a szükséges létszám rendelkezésre áll a kormányhivataloknál, de ha plusz munkaerőre lenne szükség, azt is a biztosítani tudják.

Kocsis-Cake Olivio úgy reagált: több mint 160 ezer ember vesztette el állását, egyharmaduknak egy havi tartaléka sincsen, ezért fontos lenne, hogy nyolc napon belül, automatikusan kapják meg az álláskeresési járadékot. Schanda Tamás viszonválaszában megerősítette: most is nyolc nap alatt történik a döntéshozatal normál esetben.

Fidesz: Több cselekvést, kevesebb facebookozást várunk a főpolgármestertől!

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt: szomorú tény, hogy a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő idősotthonokban alakult ki a legnagyobb káosz a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, és 44-en haltak meg csak a Pesti úti otthon gondozottjai közül.

Kiemelte: az eddigi hatósági vizsgálatok sorozatos mulasztásokat tártak fel a Pesti úti idősotthonban és nyomozást is folytatnak az ügyben, az ellenzék azonban folyamatosan vitatkozik a tényekkel.

Úgy fogalmazott: a főpolgármester bizonytalankodik, tehetetlenkedik és közben facebookozik. Ezért arra szólította fel Karácsony Gergelyt, hogy cselekedjen végre a fővárosi idősotthonok érdekében. Azt kérdezte: mekkora felelősség hárul a koronavírus-elleni védekezésben az intézményfenntartó önkormányzatokra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: lassú, elkésett reagálás, tétlenkedés, bizonytalankodás jellemezi a főváros viselkedését ebben az ügyben, holott a tét nagy, hiszen az idősotthonok gondozottjainak egészségéről, életéről van szó.

Elmondta: főváros által fenntartott intézményekben az összes gondozott 7 százaléka van elhelyezve, miközben halálesetek 70 százalék itt történt. Ha valaki fővárosi fenntartású idősotthonban volt az elmúlt hónapokban, akkor tízszer akkora esélye volt, hogy megbetegedjen és meghaljon, mint hogyha más fenntartású – vidéki önkormányzati, állami, egyházi, magán – otthonban lett volna elhelyezve.

Dunai Mónika úgy reagált: nem tudja elfogadni a fővárosi vezetésének „teszetoszaságát”, amit a járványhelyzetben a budapestiekkel szemben elkövet. Leszögezte: több cselekvést és kevesebb facebookozást várnak a főpolgármestertől.

Rétvári Bence viszonválaszában jelezte:

politikai támadások, meghamisított dokumentumok jellemzik a főpolgármester ténykedését,

aki be sem tette a lábát eddig a Pesti úti intézménybe, nem hogy segítette volna az ott élőket.

Jobbik: A kormány eladósodást ajánl a fiataloknak

Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy tanulmányaikat folytató fiatalok ezrei kerültek nehéz helyzetbe a járvány miatt, sokaknak nem tud támogatás adni a család, a diákmunkahelyek 60-70 százaléka pedig megszűnt, ugyanakkor a kiadások megmaradtak.

Szerinte a kormány érdemi segítséget nem nyújtott a fiataloknak, hanem a diákhitellel csak azt ajánlja nekik, hogy adósodjanak el.
Rétvári Bence államtitkár szerint a kormány eddigi intézkedéseivel – az érettségi megszervezésével, a diplomakiadás előtt álló akadályok elhárításával, a digitális oktatás bevezetésével – érdemi módon segített a fiatalokon.

Farkas Gergely szerint a kormány most ugyanazt csinálja – eladósítja a fiatalokat – ami miatt 10 évvel ezelőtt ostorozták a baloldali kormányokat. Rétvári Bence úgy reagált: Magyarország eldöntötte, hogy nem segélyeket fog adni, hanem a munkahelymegtartást és a munkahelyteremtést támogatja.

KDNP: Mi a helyzet a mezőgazdaságban?

Simicskó István (KDNP) a mezőgazdaság helyzetéről érdeklődött. Úgy vélte, a jelenlegi helyzetben is fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabil működésének fenntartása, mert ez az ellátás biztonságának garanciáját jelenti.

A képviselő üdvözölte, hogy a kormány gazdasági akciótervének részeként a nehéz helyzetbe került vállalkozókat is támogatják, ami a gazdáknak is óriási segítség.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy az agrárágazat igazi stratégiai ágazata a nemzetgazdaságnak, és a mostani válságos időben is bebizonyosodott, hogy kifogástalanul tudnak elegendő élelmiszert biztosítani mindenkinek.

Most felértékelődik a biztonságos élelmiszer-előállítás, amelyre az elmúlt években is sokat fordítottak,

és jól látható, hogy ugyanolyan választék található meg az üzletekben – mondta.

A képviselő kiemelte: egy kormány teljesítményének mércéje, hogy milyen döntéseket hoz a bajban, és a magyar kormány mindent megtesz, hogy segítsen az embereken, az agrárszektorban dolgozókon.

Az államtitkár közölte: az elmúlt időszak agrárágazatot érintő piaci nehézségei rámutatnak, hogy szükség van a már meglévő eszköztár bővítésére, és a parlament előtt van egy törvény, amely segíthet a termelőknek a piaci zavarokból származó veszteségek kompenzálásában.

Ügyrendi hozzászólás

Csárdi Antal (LMP) ezt követően szót kért és kifejtette: Kocsis Máté (Fidesz) és Pogácsás Tibor államtitkár nem mondott igazat, amikor úgy próbálta feltüntetni a VIII. és a IX. kerületet, mintha nem végezték volna el a feladatukat a támogatói okirathoz szükséges adatlapok feltöltése tekintetében.

Pedig a kerületek minden szükséges intézkedést megtettek, hogy fejlesztések valósuljanak meg, mégis elvontak tőlük másfél milliárd forintot – jelentette ki.

A Fidesz önkormányzati céltámogatások felhasználhatóságára kérdezett rá

Kocsis Máté (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy a központi költségvetésben több mint egymilliárd forintot különített el az idei évre a fővárosi VIII. valamint a IX. kerületek számára, amelyet azonban a Pénzügyminisztérium, mint fel nem használt forrást elvont a járvány elleni védekezéshez.

Mint elmondta, ezt a két kerület annak ellenére nehezményezi, hogy Józsefváros be sem építette azt a költségvetésbe, Ferencváros pedig jelezte: más célra használná fel. Kocsis Máté megjegyezte: ez azonban nem lehetséges. Azt kérdezte: mikor nyílt meg a lehetőség a forrás felhasználására?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára közölte:

Józsefváros valóban nem építette be a költségvetésébe a forrást, Ferencváros pedig jelezte, hogy nem az eredeti célra használná fel.

A folyósítás feltétele február 13-án jelent meg az információs rendszerben, de mindkét önkormányzat esetében elmaradt a felhasználás, nem töltötték ki a szükséges űrlapokat. Kocsis Máté erre reagálva ízléstelen hazudozásnak nevezte, amit a két kerület a kérdésben folytat.
Párbeszéd: éreznek-e felelősséget a hazaküldött beteg haláláért?

Burány Sándor (Párbeszéd) bírálta, hogy a kormányzat az intézkedésekkel nem várta meg a tömeges tesztelés eredményét, jóval hamarabb kiürítette a kórházi ágyakat, mint hogy kiderült: igen kevés koronavírus-fertőzött van az országban.

Már akkor látszódott, hogy ennek következményei lesznek, a közelmúltban egy hazaküldött beteg otthonában meg is halt – hívta fel a figyelmet. Éreznek-e felelősséget ennek az embernek a haláláért? – kérdezte.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában nem javasolta, hogy egy-egy haláleset miatt személyes felelősséget emlegessen az ellenzék, hogy erre a formára silányítsa a politikai felelősség kérdését. Feltette a kérdést: ha egy súlyos daganatos beteg halálát kéri számon a politikus, a Pesti úti negyvennégy halálos áldozatért kinek kell felelni?

Kijelentette: sehol nem küldtek haza életmentő beavatkozást vagy sürgős kezelést igénylő beteget. A kórházi ágyak 63 százaléka volt csak foglalt, így csak az ágyak 13 százalékát kellett kiüríteni.

Változik a schengeni információcsere

A képviselők megtárgyalták a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló bizottsági jelentést és összegző módosító javaslatot.

Héjj Dávid (Fidesz), a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve azt mondta, hogy a javaslat az EU-s jogszabályokhoz igazodva egyszerűsíti, illetve kiegészíti a hazai szabályokat. Az indítvány megszünteti az információs hézagokat, valamint fontos adatvédelmi és garanciális szabályokat is tartalmaz – közölte.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) hangsúlyozta, a jogszabály lehetőség ad a terrorizmussal, az illegális migrációval és a bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépésre.

Az indítvány részleteit elemző Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy az indítvány több ponton is uniós jogforrásokból származó jogalkotási kötelezettségeknek tesz eleget. Az MSZP támogatja a törvényjavaslatot – közölte. Az előterjesztő nevében felszólaló Kontrát Károly belügyi államtitkár is azt emelte ki, hogy a javaslat az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget.

Racionalizálják az elektronikus információbiztonsági szervezetrendszert

Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Vécsey László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság megállapításait mutatta be.

A politikus, aki hangsúlyozta, hogy átfogó csomagról van szó, kiemelte az elektronikus információbiztonsági szervezetrendszer racionalizálását.

Emlékeztetett, hogy a vezetői, valamint a forgalmi engedélyek elektronikus kiadásának bevezetésével párhuzamosan eltörlik azt a kötelezettséget, hogy a járművezetők maguknál tartsák ezeket az iratokat. Külön kiemelte a Kiberbiztonsági Központ és Kutatóintézet létrehozását.

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok még nagyobb kiszolgáltatottságának veszélyét hordozza magában. A legkritikusabb szabályok elnagyoltak és felvetik a visszaélésszerű joggyakorlás veszélyét – jelentette ki.

Új ingatlanok kerülnek az egyházak tulajdonába

Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló indítvánnyal kapcsolatban a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető B. Nagy László (Fidesz) azt mondta, hogy a javaslat több ponton szabályozza az intézményrendszer átalakításával, a fenntartó személyével kapcsolatos változásokhoz kapcsolódó jogi kérdéseket.

Az eddig átvett ingatlanok és a feladatellátáshoz szükséges ingóságok ingyenesen a jelenlegi működtető tulajdonába kerülnek. A javaslat rendezi az átvett intézmények ellátási szerződésének megszűnését és a felmondás kérdését is – emelte ki.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy műemléki besorolás alatt álló, komoly építészeti és történelmi értékeket képviselő ingatlanokat is átad az állam. A javaslatban nincsenek garanciák arra, hogy ezeknek az ingatlanoknak megőrzik az állapotát – tette hozzá.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár kiemelte, az állami feladatot átvállaló egyházi szereplők tulajdonába kerülnek azok az ingatlanok, ahol a szolgáltatás végzik.

Hangsúlyozta, ha az egyház nem képes a továbbiakban ellátni egy szolgáltatást, akkor az ingatlant a könyv szerinti nyilvántartási értéken kell visszaadni az államnak.

Csökken a közigazgatási bürokrácia

Az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló javaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: az indítvány többcélú, amelyek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási bürokrácia csökkentése.

Megszűnik a függő hatályú döntés, de annak állampolgárokra ható pozitív joghatásai megmaradnak – emelte ki. Arra is kitért, hogy két állami ingatlan ingyenesen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerül.

A felszólaló kitért arra is, hogy a biológiai nemet a jövőben az anyakönyvben nem lehet megváltoztatni.

A mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi kegyhelyeket nemzeti emlékhellyé nyilvánítják – jelentette be.

A kisebbségi véleményt ismertető Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a bürokráciacsökkentés helyénvaló, de az indítványba több, más témájú javaslatot is beletettek. Az anyakönyvi törvény módosítását bírálva kegyetlen és embertelen szabályozásnak nevezte, hogy a javaslat lényegében lehetetlenné teszi a jogi nemváltást.

Tovább korlátozzák az önkormányzati jogokat azzal, hogy augusztus 15-25. között az állam „einstandolja” Budapest egy jelentős részét – fogalmazott. Az előterjesztő nevében felszólaló Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte a függő hatályú döntés jogintézményének kivezetését.

A kormánypárt és a kormány a születési nem anyakönyvi rögzítéséről azt gondolja, hogy a javaslat a szabadság pártján áll és segít rendezni egy bizonytalan jogi helyzetet – közölte.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások során a szomszédos telekről átnyúló építmény tulajdonosát fel kell szólítani a bontásra. Az indítvány nem bürokráciacsökkentő, hanem inkább bürokrácianövelő – ismertette véleményét.

A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról Vécsey László, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója azt mondta: a törvényjavaslat olyan struktúrát foglal magában, amelyben a kiemelten tehetséges fiatalok külön támogatása alapvető fontosságú közérdeknek minősül.

A juttatott vagyon a tehetséggondozás közfeladatát szolgálja – hangoztatta. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, fontos törvényjavaslatról van szó, ugyanis a tehetséggondozást szolgálja.

A Mathias Corvinus Collegiumnak kiváló a presztízse, jó helyen lesz nála a tehetséggondozás ügye, az intézmény a társadalomtudományi képzés fellegvára lehet – mondta.

Az országgyűlési képviselőcsoport által nyújtható támogatásról Keresztes László Lóránt (LMP) logikusnak nevezte a pártokat érintő javaslatot, de megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány miatt létrehozott gazdaságvédelmi alap az önkormányzatokat sújtó „brutális megszorítással” jött létre.

Az előterjesztők nevében Böröcz László (Fidesz) közölte: technikai módosítást tartalmaz a törvényjavaslat. A pártok és aktivistáik is részt vesznek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladatokban, ezért kezdeményezték a frakciómegtakarításokból a pártoknak nyújtható átcsoportosítás lehetőségének megteremtését – mondta.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása B. Nagy László, a törvényalkotási bizottság fideszes előadója azt közölte: a kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás versenyképességének erősítésén. Soha nem volt még annyira szükség a szféra fejlesztésére, mint ma, a koronavírus-járvány is bizonyíték, hogy ez nemzetstratégiai érdek.

Keresztes László Lóránt (LMP) a szakmai egyeztetéseket hiányolta, és az intézményi autonómiával kapcsolatos szakszervezeti aggodalmakra szintén rákérdezett. Azt is firtatta, hogy a koronavírus-járvány miatt ér-e elvonás egyetemeket, például a Pécsi Tudományegyetemet.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a felsőoktatásba jelentkezők „elképesztő” visszaesésére kért magyarázatot.

Bódis József felsőoktatási államtitkár azt mondta: a most tárgyalt felsőoktatási intézményi modellváltások eltérnek a Corvinus egyetemétől, mert az egy magánegyetemi szisztéma volt, a mostani javaslat által érintett felsőoktatási intézményeknél azonban megmarad az állami – finanszírozási – szerepvállalás.

Felszólalásában ismertette a felsőoktatási béremeléseket, amelyek – hangsúlyozta – ezzel a törvénnyel folytatódhatnak. Az elvonásokra vonatkozó kérdésre úgy reagált: a koronavírus-járvány miatti felsőoktatási elvonás mértékét nem volt öröm látni, de az eltelt időszakban az eredeti 23 milliárd forintból 8,6 milliárdot sikerült „visszahozni”.

A Pécsi Tudományegyetem esetében az először tervezett 3,6 milliárd forintos elvonást 1,9 milliárd forintra mérsékelték, és dolgoznak a további csökkentésen – közölte.

Bódis József elmondta: az idén valóban 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, aminek a legfőbb oka az emelt szintű érettségi, amely most jelent meg először felvételi szempontként.

Szavai szerint azonban aki nem tud felmutatni egy emelt szintű érettséginek megfelelő tudást, az még nem is érett arra, hogy a felsőoktatási rendszerben sikerrel szerepeljen.

Jelezte ugyanakkor, nagy különbségek vannak különböző intézmények és szakok között, a pótfelvételi szabályozásának módosításával pedig igyekeznek orvosolni ezt az ellentmondást, mert sem a felsőoktatási rendszernek, sem a kormánynak nem érdeke, hogy kevesebb hallgató legyen.

Marek József Alapítvány

A Marek József Alapítványról, illetve az alapítvány és az Állatorvos-tudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló javaslat kapcsán B. Nagy László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében azt mondta: a cél az, hogy az egyetem visszaszerezze nemzetközi hírnevét.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) az egyetemek tervezett alapítványi formában történő működésével kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a leendő kurátorokra nem vonatkoznak megfelelő előírások, például a kinevezésük időtartamáról, amely határozatlan időre szól a javaslat szerint. Úgy értékelt, a mostani kormány hosszú távon akar „diszponálni”, politikai befolyást gyakorolni az egyetemek felett.

Bódis József felsőoktatási államtitkár azt mondta: a modellváltással egy más dimenzióba, új fejlődési pályára léphet az állatorvos-tudományi egyetem. A kuratóriumok összeállítása sok-sok konzultáció eredménye – válaszolt Varga-Damm Andreának.

Universitas Miskolcinensis Alapítvány Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, illetve az alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvény bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitájában B. Nagy László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként azt emelte ki: a javaslat az egyetem alapítványával kapcsolatos feladatokat szab meg, valamint a működéséhez biztosít vagyont, hangsúlyozva, hogy a térség felsőoktatásának jelentős intézményéről van szó, amely fontos kiszolgálója az acélipari képzésnek is.

Képviselőként hozzászólva Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt kifogásolta, hogy nem az egyetem, hanem az azt működtető alapítvány kap vagyonjuttatást, így utóbbi kurátorai dönthetnek a felhasználásról, ha ez a felsőoktatási intézmény működését szolgálja is.

Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítványról, illetve az alapítvány és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában B. Nagy László (Fidesz) hangsúlyozta: az intézmény 2030-ra Európa meghatározó progresszív, kreatív oktatási és kulturális központjává kíván válni, valamint versenyképessé fog válni a világ vezető designegyetemeivel.

Neumann János Egyetemért Alapítvány A Neumann János Egyetemért Alapítványról, illetve az alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitája során B. Nagy László (Fidesz) hangsúlyozta: az intézmény kiemelt szerepet kíván továbbra is betölteni a város és a térség életében.

Soproni Egyetemért Alapítvány A Soproni Egyetemért Alapítványról, illetve az alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvénytervezetéhez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában B. Nagy László (Fidesz) hangsúlyozta: erős hagyományaira építve, különösen a faipari és erdőmérnöki tudományok, a környezet- és klímavédelmi kutatások területén a közép-kelet-európai térség vezető tudásközpontjává válhat az egyetem.

Széchenyi István Egyetemért Alapítvány A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, illetve az alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvénytervezethez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során B. Nagy László (Fidesz) arról is szólt: az egyetem célja egy vállalkozó szemléletű intézmény kialakítása.

Mint mondta, ez megfelelő háttérbázissal a globális jelentőségű ökoszisztéma kialakítása mellett a nyugat-dunántúli járműipar fenntartható fejlődését és a lokális társadalomfejlesztést is szolgálja.

Bódis József államtitkár a vita lezárása után azt emelte ki: az ő értelmezése szerint a vagyont az egyetemek kapják, az alapítványok induló vagyona a létrehozáskori juttatás.

A vita során többször elhangzott kifogásra úgy reagált: a kurátorok visszahívásáról az alapító okirat rendelkezik, ennek hiányában a kuratórium és a felügyelő bizottság rendelkezik, ami elegendő garanciát jelent.

Termelőszövetkezeti földhasználat

A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Fazekas Sándor (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként azt emelte ki:

a cél a tulajdonosi kényszerközösség felszámolása.

Az osztatlan közös tulajdonról „múltunk egy máig velünk élő terhes hagyatékaként” beszélt, jelezve, hogy a törvénymódosítás felszámolja ezt az intézményt.

Hozzátette: a javaslatban szereplő erdősítési program segíti a klímacélok megvalósítását, más részeivel pedig támogatja a mezőgazdasági termelés növelését, új munkahelyek teremtését.

Napirend után Z. Kárpát Dániel (Jobbik) „a kivéreztetett ellenzéki önkormányzatok” érdekében szólalt fel napirend után, arra hívva fel a kormányt, ne vegyen el bevételeket a településektől.

Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló a népcsoportjának adott kormányzati segítségről szólt, kiemelve egyebek mellett a digitális oktatás területét a hazai tanoda-hálózatban.

Keresztes László Lóránt (LMP) Pécs azon aspirációjáról beszélt, hogy elnyerje az Európa zöld fővárosa címet. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) felszólalásában „valódi, kézzelfogható” programokat sürgetett a szegregációban élők számára, felvetve, sok családban nemhogy internet, de áram sincsen a digitális oktatáshoz.

Brenner Koloman (Jobbik) a nemzetiségi támogatások növelését sürgette.

Kálló Gergely (Jobbik) a dunaújvárosi vasműnek kért kormányzati segítséget.

A jobbikos Varga-Damm Andrea a 100 éve született Szent II. János Pál pápára emlékezett.

Hajdu László (DK) arról beszélt, a kabinet csődbe viszi az önkormányzatokat; míg frakciótársa, Varga Zoltán úgy fogalmazott, a Fidesz „lopakodó diktatúrát” épít.

Az ülést vezető Hiller István lezárta a Ház kéthetes ülésének első napját. A parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.