×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Záróülést tartott az Országgyűlés

 

 

Cikkünk frissült.

A konvergenciaprogramról, az önkormányzatokról, a koronavírus-járvány miatti gazdasági válság kezeléséről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

Párbeszéd: Hova lesz a pénz?

Mellár Tamás (Párbeszéd) a napokban közzétett konvergenciaprogramról elmondta, a kormány szerint idén 3 százalékos visszaeséssel, jövőre 4,8 százalékos növekedéssel lehet számolni, idén 5,6 százalékos lehet munkanélküliségi ráta. Szerinte ebből látszik, hogy nem valósul meg a miniszterelnök terve, hogy annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a vírus elpusztít, ugyanis a munkanélküliségnek a válság előtti 3,5 százalékos szinten kellene maradni. A kormány az államadósság növekedése miatt nem akarja a segélyeket növelni, ennek ellenére nő az államadósság is – mutatott rá, azt firtatva, hova lesz a pénz?

Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a 2008-as válságkezeléshez viszonyítva Magyarország relatív pozíciói most jók, nincsenek strukturális problémák.

Elmondta, Mellár Tamástól 2010 és 2014 között folyamatosan azt lehetett hallani, nem sikerül a gazdasági szerkezet átalakítása, válságkezelés nem hoz növekedést, nem lesz egymillió új munkahely. A kormány ezeket a célokat elérte – mondta. Közölte, ha Mellár Tamás azt mondja a mostani célokról, nem fogják elérni azokat, ez az első jel, hogy a kormány jó úton jár.

LMP: Kormány leszámolás az önkormányzatokkal

Csárdi Antal (LMP) szerint a kormány hazugságokkal teletűzdelt leszámolást folytat az önkormányzatokkal szemben. Elvették a gépjárműadó önkormányzatoknál maradó összesen 34 milliárd forintos részét, az önkormányzatok a kormány döntése nyomán elvesztették az idegenforgalmi és a parkolási bevételeiket, valamint a beruházási forrásaikat is – mondta. Kiemelte, hogy a VIII. kerülettől 1,1 milliárd, a IX. kerülettől 400 millió forintos fejlesztési forrást vontak el.

Csárdi Antal LMP-s képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kormány pártpolitikai alapon döntött, ez Kocsis Máté (Fidesz) személyes bosszúja – hangoztatta, megjegyezve: ezen időszak alatt 15 milliárd forintot költöttek kormánypropagandára, 10 milliárdot élsportra.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a kormány szövetségesként számít az önkormányzatokra a koronavírus-járvány elleni védekezésben és számít arra is, hogy a terhek vállalásából is kiveszik a részüket az önkormányzatok. Amikor a kereskedelmi szektor leállása hetente 200 milliárd forint kiesést okoz a GDP-ben, a 34 milliárd forint nem tekinthető túlzottnak – jegyezte meg.

Hozzátette: a jelenlegi helyzetben az önkormányzatoknak is át kell alakítaniuk a gazdálkodásukat, ami az idei költségvetés összeállításakor preferencia lehetett, azt hátrébb kell sorolni, mert más időket élünk. DK: Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat Varju László (DK) közölte, nagy a baj, Orbán Viktor magára hagyta a magyarokat. Értékelése szerint Magyarországot rossz állapotban érte a gazdasági válság, amelyet rosszul is kezel a kormány, ennek következménye a gyenge forint, az emelkedő infláció, a több százezres munkanélküliség és a várható újabb kivándorlás, az összeomlott egészségügy, ahonnan kidobták az embereket és a viharvert oktatási rendszer.

Elmondta, „a nyugdíjhazugság” is kipukkadt, mert a négy százalék feletti infláció agyonveri az amúgy is alacsony nyugdíjakat. Hozzátette: a kormány nem segít a vállalkozóknak és a munkavállalóknak sem, de vitorláskikötőkre jut pénz.

Dömötör: A koronavírus-fertőzöttek jelentős része még mindig Budapesten van

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy csökken a koronavírusban megbetegedettek száma, de azok jelentős része még mindig Budapesten van. Szigorú menetrend szerint lehet újraindítani az életet. Közölte, az érettségi ügye is megmutatta, a baloldali pártok a tagadásra, a kákán is csomót keresésre és a kormány üzemszerű támadására állították be politikájukat, megmutatták, ha baj van, egyáltalán nem lehet rájuk számítani.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A gazdaságról szólva közölte, az első negyedéves számokon már látszik a járvány hatása, az áprilisi és májusi adatok sokkal-sokkal csúnyábbak lesznek. Hozzátette: a legfontosabb most a munkahelyek védelme, hogy ne növekedjen az álláskeresők száma, ezért döntött a kormány az adócsökkentésekről, duplázza meg a közmunkakeretet és nyújt bértámogatást.

Bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert, aki szerinte Facebook-politizálást folytat és látványosan menekül az érdemi cselekvés és a felelősség elől. Fenntartóként lenne dolga, erősebb védelmet kellene biztosítania az idősotthonoknak, amelyeket a főpolgármester nem készített fel a járványra – mondta. Hozzátette: akkor lehet újraindítani a budapesti életet, ha csökken az idősotthoni halálestek száma.

MSZP: Az alapellátás leállításának több áldozata lehet, mint a járványnak

Tóth Bertalan (MSZP) a kormány felelősségét hangsúlyozta a válságkezelésben és bírálta azt, hogy össze-vissza beszéltek az iskolák bezárásáról, a maszkviselésről, a tesztelésről. Emberek halnak meg, mert kirakták őket a kórházakból, az elmúlt másfél hónapban egymillió ember nem jutott hozzá a szükséges egészségügyi ellátáshoz, eljutottunk oda, hogy az alapellátás leállításának több áldozata lehet, mint a járványnak – részletezte.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Aki segíteni akar – kérte –, támogassa az MSZP az emberek védelme érdekében indított petícióját az álláskeresési támogatás növelésére, az előrehozott nyugdíj biztosításra, a rezsicsökkentésre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára összehasonlította a szocialista és a jelenlegi kormány válságkezelését, szerinte a szocialisták megszorításokkal éltek és eladósították az országot.

A mostani kormány arra használta a veszélyhelyzeti felhatalmazást, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon lépni a válságkezelésben – jelezte.

Jobbik: a kormány nem ad érdemi segítséget a munkanélkülieknek

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője a kormányt és a miniszterelnököt, valamint az Állami Számvevőszék elnökét bírálta, mert szerinte Orbán Viktor „megadta magát a válság kezdetén”, így a kabinet nem ad érdemi segítséget a koronavírus-járvány miatt munkáját elvesztő embereknek, Domokos László eközben pedig arra szólítja fel a családokat, hogy kezdjenek el spórolni.

Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Mint mondta, a hivatalos adatok szerint 163 ezer, nem hivatalos információk szerint viszont félmillió ember lett munkanélküli. Nekik a kormány az 50 ezres közmunkát ajánlja, vagy ha ez nem tetszik, akkor a katonaságot – tette hozzá.

Azt javasolta, hogy ehelyett a kormány vezessen be 80 százalékos bértámogatást és számlafizetési moratóriumot, valamint emelje meg az álláskeresési járadék összegét és időtartamát is. A nyugdíjasok megélhetésének biztosítása érdekében azt is szorgalmazta, hogy a kormány vezessen be hatósági árat az alapvető élelmiszerek esetében.

A válságkezelés nem azt jelenti, hogy kiírjuk a plakátokra 6 milliárdért, hogy senki nincs egyedül – jegyezte meg a képviselő, aki a kormányoldalnak azt ajánlotta, hogy ne a családok kasszájában turkáljon, hanem nézzen bele a saját pénztárcájába, mert ott vannak a milliárdok.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy értékelt: a Jobbik furcsa utat járt be az elmúlt években, hasonult a baloldali pártokhoz, és azokkal áll össze szövetségbe, akik a válság idején adót növeltek, elbocsátottak, bért koboztak el és segélyalapúvá tették a magyar gazdaságot. Ebből a furcsa szövetségből egy új munkahely sem lesz – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a kormány szerint továbbra is az adócsökkentések jelentik a kulcsot a munkahelyek megvédéséhez. Felsorolta a kormány eddig tett gazdaságvédelmi lépéseit, hozzátéve, hogy az ellenzék a segélyezést terjesztené ki, nem pedig azokat a programokat, amelyekből végső soron munkahely lesz.

Szerinte a Jobbik szavai hangosak, de tettei némák, hiszen a jobbikos vezetésű Ózdon 25 százalékkal csökkentették a köznevelésben és a kulturális ágazatban dolgozók bérét.

KDNP: az érettségi sikeres volt, az ellenzék megbukott

Hollik István (KDNP) az elmúlt héten lezajlott érettségi vizsgákat értékelve azt mondta: az ellenzéki hangulatkeltés ellenére a tanárok és a diákok 97 százaléka igen mondott a józan észre és betartva a biztonsági előírásokat, fegyelmezetten és felkészülve elmentek az érettségire.

Hollik István, a KDNP parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A tanárok, az oktatásirányítás és a szülők kitűnőre vizsgáztak, a diákok felelős döntésükkel még az érettségi eredményeinek ismerete nélkül is bizonyították érettségüket, míg az ellenzék ismét megbukott – fogalmazott. Hozzátette: az ellenzéknek ismétlő vizsgára van lehetősége, csak annyit kell tenniük, hogy pártpolitikai szempontjaik helyett az emberek érdekeit helyezik előtérbe.

Úgy vélte: az ellenzék törekvése végig az volt, hogy az érettségit ne tartsák meg, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke folyamatosan meg akarta fúrni a sikeres érettségi lehetőségét, tanárok és diákok halálával riogatott, a Momentum pedig aláírásgyűjtésnek álcázott adatbázisépítést indított.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki az érettségi lebonyolításában közreműködött. Úgy értékelt: az érettségi kezelése megmutatta, hogy a kormányoldal felelősen politizál, az ellenzéknek viszont „semmi sem drága”. Az ellenzéki pártok valótlanságokat állítottak, petíciókat indítottak, a szakszervezetek bojkottfelhívást tettek közzé, ami nem segített a diáknak – hangsúlyozta.

Fidesz: az ellenzék megint segély osztana és eladósítaná az országot

Böröcz László (Fidesz) arról beszélt, hogy 2010-ben az ellenzék cinikusan nevetett, amikor a kormány 1 millió új munkahelyet ígért, ez mégis megvalósult 10 év alatt. Most is gúnyosan mosolyognak, amikor a kormány azt mondja, hogy ahány munkahelyet megszüntet a koronavírus-járvány okozta válság, annyit hoz létre és közben fejleszti a gazdaságot is – tette hozzá.

Böröcz László, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Szerinte az ellenzék most is – ahogy a 2000-es évek közepén – hiteleket venne fel, segélyeket osztana, eladósítaná az országot, és kiszolgáltatná a magyarokat a spekulánsoknak.
Méltatta a kormány gazdaságvédelmi akciótervét, amely a meglévő munkahelyek megőrzését, és újak teremtését célozza.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a magyar gazdaság sokkal erősebb lábakon áll most, mint 2008 előtt, de így is van teendő a munkahelyek védelme érdekében. Szomorú, hogy az ellenzéki frakciók csak támadják a kormányt, és politikai haszonszerzésre akarják felhasználni ezt az időszakot is – fogalmazott

Hangsúlyozta: a kormány 2010-bven már visszahozta Magyarországot a csőd széléről, és most sincs ok arra, hogy más irányba menjen a válság kezelésekor, mint korábban. A 2010-es modellek most is érvényesek: munkaalapú gazdaságot, társadalmat kell építeni – hangsúlyozta.

Elmondta: a pénteki adatok szerint már 54 ezer dolgozó után igényeltek kormányzati bértámogatást, így egy hét alatt majdnem megtízszereződött az ilyen igények száma. Ez jól jelzi, hogy a munkavállalók és a cégek is alkalmas eszköznek tartják a bértámogatást a válság okozta problémák kezelésére – tette hozzá.

Jobbik: A tönkrement magyarokat kellene segíteni

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt vetette fel: míg a profi sportolókat kedvezményes adózással segítik, magyarok tízezrei mennek tönkre és várnak segítséget az államtól, és inkább nekik kellene segíteni.
Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: a járvány, a rendkívüli helyzet mindenkitől áldozatvállalást igényel, és nem szerencsés különböző társadalmi csoportokat egymással szembe állítani. A képviselő a sportolók rovására próbál meg némi népszerűségre szert tenni – vélekedett.

Steinmetz Ádám jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Steinmetz Ádám közölte: nem attól sikeres egy sportág, hogy ész nélkül öntik bele a pénzt.
A tárcavezető azt mondta: amikor járványhelyzet van, nem az a cél, hogy bármelyik ágazattól is elvonjanak támogatásokat.

MSZP: mi a helyzet a kórházi ágyakkal?

Korózs Lajos (MSZP) kifejtette: már húsz napja, hogy pártja elnöke a kórházak vezetőihez kérdéseket intézett, egyebek mellett azt tudakolva, hogy mennyi aktív ágy van az intézményükben, hány beteget kellett hazaküldeni a miniszteri intézkedés miatt, tesztet végeztek-e rajtuk, és hány tervezett műtétet halasztottak el. Máig sem kaptak választ a kérdésekre – tette hozzá.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy válaszolt, az egészségügyben 66 ezer aktív ágy van, a megfelelő ütemben, szakmai érvek alapján ezeket átalakították a járvány fertőzöttjeinek ellátására. A járvány görbéje Magyarországon rendkívül kedvezően alakult, most négy ütemben tervezik helyreállítani az egészségügyi ellátást – közölte.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta: az ágyak felszabadítására csak négy munkanap állt rendelkezésre, most mégis négy ütemben állítják vissza a korábbi helyzetet.

A miniszter közölte: azért van szükség a négy ütemre, mert senki nem tudja, hogy a járvány görbéje mikor emelkedik ismét, így fenn kell tartani a maximális készültséget.

DK: segíteni kell az álláskeresőket

Varju László (DK) hangsúlyozta: segíteni kell a munkájukat elvesztőket. A kormány nem nyújt megfelelő segítséget azoknak, akik elveszítik az állásukat, miközben az álláshelyek száma jelentősen csökkent – vélekedett. Hozzátette: a kormány taktikája nem vált be, magukra hagyták a dolgozókat.

Úgy értékelt, segíteni kellene azoknak, akik már felélték a tartalékaikat, és az álláskeresési járadék időtartamát is növelni kellene.

Varga Mihály elmondta: azok az intézkedések, amelyeket a kormány hozott, eredményesek és hasznosak voltak, segítenek a munka nélkül maradókon. Azt kérte a képviselőtől, hogy bízza az emberekre, hogyan ítélik meg a kormány lépéseit a munkanélküliség kezelésével kapcsolatban.

Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Varju László közölte: segíteni kell a munkájukat elvesztő százezreken, és az is gond, hogy a munkaügyi szolgáltatások igénybe vételére túl sokat kell várni.

Varga Mihály úgy fogalmazott, rosszabb lett volna, ha 2008-ban következett volna be a járvány, amikor sokkal nagyobb volt munkanélküliség, mint most. Jó, hogy a mostani kormány olyan helyzetbe hozta a gazdaságot, hogy fel tudott készülni a válságra – vélte.

LMP: kapnak bérkiegészítést a szociális szféra dolgozói?

Hohn Krisztina (LMP) emlékeztetett, hogy a kormány a járványhelyzetben nyújtott munkájuk miatt egyszeri, 500 ezer forintos bérkiegészítést ad az egészségügyi dolgozóknak. Azt kérdezte, a kabinet gondolkozik-e azon, hogy hasonlóan jutalmazza a szociális dolgozókat is.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, most még inkább oda kell figyelni az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra. Az állami, önkormányzati, alapítványi és mások által fenntartott intézményeknek folyamatosan szállítanak védőfelszereléseket – emelte ki.
Megjegyezte, a kormány idén egy összevont ágazati pótlék révén 14 százalékkal emelte a szféra dolgozóinak fizetését. Ez 84 ezer dolgozó számára átlagosan bruttó harmincezer forintos bérnövekedést jelent – közölte.

Párbeszéd: bővül az álláskeresési járadék?

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta, hogy a kormány képtelen kezelni a gazdasági válságot, ugyanis „aprócska” a magyar mentőcsomag. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány bővíti-e az álláskeresési járadékot, bevezeti-e a válságkezelő alapjövedelmet, megduplázza-e az egészségügyi dolgozók bérét és bevonja-e a „fideszes oligarchákat” a válságkezelésbe.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Varga Mihály pénzügyminiszter az álláskeresési járadékról beszélve azt felelte, hogy senki nem marad jövedelem nélkül.

A kormányzati intézkedéscsomagot a szakértők a GDP 18-20 százalékára teszik – emelte ki.

Az alapjövedelem bevezetése egy régi vita, a kormány nem látja elérkezettnek ennek idejét, mert továbbra is azt gondolja, hogy mindenkinek munkából kell ellátnia magát és a családját – jelentette ki.

A koronavírus elleni védekezésről, a Magyarországot ért támadásokról volt szó egyebek között az azonnali kérdések során hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: mekkora felelősség terheli a védekezés során az intézményfenntartó önkormányzatokat?

Dunai Mónika (Fidesz) azt kérdezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés során mekkora felelősség terheli az intézményfenntartó önkormányzatokat. A képviselő szívszorítónak nevezte, hogy a Pesti úti idősotthon gócponttá vált. Hozzátette, a főpolgármester ugyanis későn intézkedett, nem készítette fel a fővárosi intézményeket a járványra.

Dunai Mónika, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A Pesti úti otthonban a járvány elszabadult, pedig ez elkerülhető lett volna, ha a fővárosi önkormányzat betartja a jogszabályokat és az alapvető tisztasági követelményeket – szögezte le. Megjegyezte, legalább tíz napon keresztül nem volt személyes orvosi jelenlét az idősotthonban.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára hangsúlyozta, az idősotthonokban országosan eddig 98-an haltak meg a koronavírus miatt, ebből 42-en a Pesti úti intézményben. Hozzátette, az elhunytak 74 százaléka is fővárosi idősotthonokból került ki, miközben a főváros a gondozottak hét százalékáért felel. Eközben Karácsony Gergely főpolgármester a „lábát sem teszi be” a Pesti úti idősotthonba –  tette hozzá.

DK: mitől fél a kormány?

Bősz Anett (DK) arról érdeklődött a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, miért nőtt egy kormányrendelet alapján 15-ről 45 napra a közérdekű adatigénylések teljesítésének ideje, és emlékeztetett arra, ez az egyik utolsó lehetőség arra, hogy a nyilvánosság visszás ügyekben is megismerhesse a valóságot. Ez a rendelet azt mutatja, hogy önöknek takargatnivalójuk van – jelentette ki, azt kérdezve, mitől fél a kormány.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában azt közölte: a hivatkozott kormányrendelet csak akkorra ad lehetőséget a korábbinál hosszabb határidőre, ha a kérés teljesítése veszélyeztetné a koronavírus-járvány elleni védekezést, ez a döntés ráadásul ugyanúgy megtámadható bíróságon, a kiadható, kiadandó adatok köre pedig változatlan.

Hangsúlyozta: ha az a kérdés, hogy méltányolható-e a hosszabb határidő az emberéletet mentő intézmények esetében, akkor a válasza igen.

Viszonválaszában az ellenzéki képviselő azt említette meg: jelenleg „mindenfajta jogszabálytól el lehet térni a veszélyhelyzet alatt”, ami gumiszabályok megalkotását, alkalmazását teszi lehetővé, míg az államtitkár azt emelte ki, hogy változatlan maradt a közérdekű adatokhoz hozzáférés struktúrája.

LMP: mi lesz a közalkalmazotti státussal?

Ungár Péter (LMP) a kormányzat korábbi elképzeléseit felidézve arról beszélt: az események előrevetítik azt, hogy az eddiginél is többeket fognak kivenni a közalkalmazotti státuszból és neoliberális módon megpróbálják lebontani ezt a rendszert.

Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A közalkalmazotti státusz azért van, mert a munkaerő-piac szabályai nem vonatkozhatnak olyan emberekre, akik közszolgáltatást végeznek, közfeladatot látnak el – hangsúlyozta, az esetleges tervezett további lépésekről érdeklődve.

Válaszában Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt: nem a jogviszony megnevezése határozza meg a közösségnek tett szolgálat értékét, a kérdés az, hogy a lépéssel kedvezőbb vagy rosszabb helyzetbe kerülnek az érintettek.

Márpedig, tette hozzá, a jelenlegihez képest igazságosabb, tényleges szaktudásuk és teljesítményük szerinti bérezést kapnak majd ezek az emberek, akiknek idén is 6 százalékkal emelkedik bérük.

A kérdező jelezte: úgy értelmezi a választ, hogy a kormány további áttételekre készül közszférából, pedig a közalkalmazottaknak nem elbocsátás, hanem megbecsülés és piacihoz közelítő bér járna.
A miniszter úgy reagált: párbeszéd zajlik az ágazat és a kormányzat között, a döntéseket ezek tükrében hozták meg.

Párbeszéd: egyenlőség uralkodik a munkahelyteremtésben?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a kerületi önkormányzatoktól elvont forrásokról szólva arról érdeklődött, hogyan fér össze a munkahelyek védelmével az, hogy az átcsoportosítás miatt a települések számos közösségi és infrastrukturális fejlesztést nem tudnak elvégeztetni, a kiesés pedig elvesztett állásokban is mérhető lesz.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kinek akarnak munkahelyet teremteni? Csak a külföldi cégeknek és Mészáros Lőrincnek? Mennyi pénzt tervez még elvonni a kormány? – kérdezte, majd azt vélelmezte, hogy az ellenzéki településeket érint ez az elvonás.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta: „a járvány és a veszélyhelyzet átírja időnként a forgatókönyveket”, így a kormányzati támogatások sorrendjét is, így „vannak olyan kiadásaink is, amiket zárójelbe kell tenni”, hiszen az emberi élet védelme az emberek munkához juttatása is sokkal fontosabb egyes beruházásoknál

A kérdező szerint a válaszból arra lehet következtetni, hogy az önkormányzatokra várnak még elvonások, míg a válaszoló miniszter azt jelezte: a kormány hetek óta dolgozik a korábban megítélt uniós források átcsoportosításán.

Fidesz: mikor kér bocsánatot az ellenzék?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) azt kérdezte, mikor kér bocsánatot a magyar ellenzék és az őket támogató nemzetközi „balliberális hálózat” a koronavírus-járvány ügyében megfogalmazott hazugságai miatt.

A kormánypárti politikus szerint miközben a magyar kormány mindent megtesz a magyar emberek egészsége érdekében, addig „Magyarország ellenségei”minden eddiginél hazugabb lejárató kampányt indítottak. Hangsúlyozta, az országot ezúttal is ugyanazok támadják, akik tíz éve mindig, sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy öt északi ország külügyminisztere is beállt ebbe sorba.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában aláhúzta, a kormány a veszélyhelyzet elhárításával foglalkozik, az ellenzék pedig ebbe a sajtó korlátozását és a diktatúra kiépülését próbálja belelátni, miközben olyan „kapitális hazugságokat” terjeszt, hogy a kormány felfüggesztette a parlament működését.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Völner Pál úgy fogalmazott, „ettől az ellenzéktől” nem várható bocsánatkérés, mivel az nem történt meg az őszödi beszéd és a „szemkilövetések” után sem. Megjegyezte továbbá, az ellenzék korábban, a bankadó és a rezsicsökkentés idején a pénzintézetek, közszolgáltatások összeomlásáról beszélt, majd később a migrációt is vitatta, azonban mindezek miatt sem hallott bocsánatkérést.

Jobbik: magas az egymillió lakosra jutó halálozási arány

Rig Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy Magyarországot sem kerülte el a humánjárvány. Az egymillió lakosra jutó halálozási arányszám igen magas, és ez igaz az egészségügyben dolgozókra is – hívta fel a figyelmet. Azt kérdezte, hogy ha a vírus lecseng, vagy vírusmentes időszakot állapítanak meg, a járványkórházak eredeti funkcióját visszaállítják, vagy fenntartják azt?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára cáfolta azokat az állításokat, hogy Magyarország rosszul állna az elhunytak számát illetően. Bármilyen aránypárt állítanak fel, nálunk sokkal gazdagabb országokat előzünk meg. Példaként hozta Hollandiát, Olaszországot, Angliát, Belgiumot, Franciaországot.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége jóval a világban tapasztalt átlag alatti – közölte az államtitkár.
Kitért arra is, hogy a világ átalakul, és valamilyen járványügyi készültséget fenn kell tartani a jövőben.

KDNP: Magyarország hogyan reagál a méltatlan támadásokra?

Hollik István (KDNP) azt kérdezte, hogy Magyarország hogyan reagál az újabb méltatlan támadásokra? Felidézte, 2010 óta más se hallani a balliberális oldalról, minthogy milyen rezsim épül. Most éppen a hibridrezsim megszólítás a divat, és a liberális véleményalkotóknak az igazság sem zavarja meg a tisztánlátását – mondta.

Kitért arra, hogy legutóbb Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminisztere döntött úgy, hogy telitalppal belegázol a magyar emberekbe, és többük nyilatkozott is a magyar jogállamiság állapotáról, a már elhangzott valótlanságokat megismételve.

Azt kérte, hogy az ilyen támadásokat a kormány minden esetben határozottan utasítsa vissza.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: délután a Külügyminisztériumban az említett öt ország nagykövetét vendégül látják egy kávéra, és ismertetik a magyar álláspontot, miszerint az ilyesfajta kirohanások és megalapozatlan vádaskodások továbbra is elfogadhatatlanok.

Hozzátette: az érintett államok képmutatásban mindenki máson túl tesznek, ha megnézik, hogy ezen öt ország hogy áll a koronavírus elleni védekezésben, akkor azt látják, hogy nem éppen jól, Magyarországhoz képest pedig pláne nem.

Kijelentette: több tiszteletet várnak ezektől az országtól, és kiállnak mindenkivel szemben a magyarok méltósága és érdeke védelméért.

MSZP: emelni kell a közgyógyellátás forrásait!

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy az időseknek és krónikus betegeknek a korábbiaknál is többet kell költeniük a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, védőeszközökre. Ezért fontos, hogy most minél több támogatást kapjanak – hangoztatta. Hozzátette: a rendkívüli helyzet rendkívüli költségeket jelent mindenki számára.

A közgyógyellátás havi, illetve éves keretét utoljára a szocialista kormány emelte 2006-ban. Nem kérdés, hogy az összeg emelése akkor is indokolt volna, ha nem lenne itt a koronavírus – mutatott rá a szocialista politikus.

Varga Mihály pénzügyminiszter úgy reagált: a normatív közgyógyellátás jogosultsági feltételeként meghatározott jövedelemküszöb 2018. január 1-től 5 százalékkal emelkedett, amely a jogosultsági kör bővítését célozta.

A kormány továbbra is elkötelezett, hogy minél több lehetséges eszközzel segítse az arra rászorulókat. Ez különösen fontos most, amikor mindannyian a koronavírus járvány megfékezésén dolgoznak – hangsúlyozta a miniszter.

Ezt szolgálja az az intézkedés is, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, közgyógyellátásra szóló jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik – jelezte.

A címlapfotó illusztráció.