A járvány kezeléséről vitázott az Országgyűlés

A képviselők  a koronavírus-járvány kezelésével összefüggésben tettek fel azonnali kérdéseket a kormány tagjainak az Országgyűlésben.

Az azonnali kérdésekre és interpellációkra ezúttal is két-két óra állt rendelkezésre.

Megemlékezés Szent Flórián napján

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a parlament hétfői ülésének kezdetén arról emlékezett meg, hogy május 4-e, Szent Flórián napja, a tűzoltók és a katasztrófavédelmi szervek ünnepnapja.

Hangsúlyozta: a hivatásos magyar tűzoltóság elmúlt 150 éve, de a jelenlegi járványhelyzet kezelése is bizonyítéka annak, hogy kellő összefogással, állami és önkormányzati együttműködéssel, emellett közösségeink bátor és áldozatkész tagjainak munkájával eredményesebben győzhetők le a veszélyek.

Az Országgyűlés tiszteletét és köszönetét fejezi ki minden magyar tűzoltó, katasztrófavédelmi- és mentőalakulat tagjai előtt – tette hozzá.

Szijjártó: Több mint 17,5 millió maszk érkezett az országba az elmúlt héten

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezésről adott tájékoztatást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn napirend előtt. Elmondta: több mint 17,5 millió maszk érkezett az országba az elmúlt héten.

Az elmúlt egy hét alatt 17 millió 516 ezer maszk érkezett Magyarországra, és a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök szállítása ezen a héten is folyamatos lesz – fogalmazott.

A tárcavezető kiemelte: így már megközelítette a százmilliót a világjárvány kirobbanása óta importált maszkok száma.

Az elmúlt héten 620 lélegeztetőgép is érkezett

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: a lazító intézkedések az emberi kontaktusok számának növekedésével járnak, ami az egészségügyi ellátórendszerre háruló nyomás növekedését vetíti előre. Ezért is voltak fontosak azok a korlátozó intézkedések, amelyeket a kormány bevezetett, és amelyek hatályban léte alatt ellátták az egészségügyi ellátórendszert eszközökkel – magyarázta.

A frakciók reagálása

A képviselőcsoportok reagálásának sorát nyitó Arató Gergely (DK) arról beszélt: a koronavírus-járvány közepette növelte volna az érettségik lebonyolításának biztonságát, ha néhány héttel elhalasztják azokat.

Örülünk, ha lehet lazítani – fogalmazott, hiányolta azonban, hogy a könnyítésekről szóló döntések meghozatalát nem előzte meg széleskörű tesztelés. Hozzátette, az csak most indul, eredménye pedig későbbre várható. Feltette a kérdést: mi a logika abban, hogy Pest megyében fenntartják a szigorítást, míg a fertőzöttebb Fejér megyében nem?

Keresztes László Lóránt (LMP) ellentmondásokat látott a kormány kommunikációjában és intézkedéseiben. A többi között azt bírálta, hogy a járvány tetőzésekor lazítanak a biztonsági korlátozásokon. Bírálta, hogy miközben ezerszám veszítik el a munkájukat az emberek naponta Magyarországon, a kormány Mongóliába fektet be, ott hoz létre állásokat.

Szólt a román államfő „döbbenetes kijelentéséről” is, és feltette a kérdést: a kormány milyen diplomáciai intézkedéseket tervez a magyarellenes kirohanások megakadályozása érdekében?

Lukács László György (Jobbik) szerint, ha a kormány komolyan vette volna a járvány tetőzését, először védőfelszereléseket juttat az ország minden pontjára, és nem plakátokat helyez ki.

Azt kérdezte: hány, nem steril maszkot juttattak a kórházakba? Arra is választ várt: hol teszteltethetik magukat koronavírusra az egyéb egészségügyi ellátásra szorulók?

Szerinte újra kell gondolni a hazatérő külföldi munkavállalók házi karanténjára vonatkozó szabályokat. Juhász Hajnalka (KDNP) üdvözölte, hogy folyamatosan érkeznek az országba az egészségügyi védőeszközök.

Kijelentette: egyensúly van a járvány a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításában. Célnak nevezte a munkahelyek teremtését a segélyek osztásával szemben.

Mongólia kapcsán kötött segélyhitelezési programról van szó – mutatott rá, megemlítve, hogy kétszáz mongol diák tanul Magyarországon. Szabó Tímea (Párbeszéd) arra kérdezett rá, miért kellett számos érettségizőnek magával vinnie egy saját maszkot a vizsgára? Arra is választ várt, hogy kerültek az egészségügybe olyan maszkok, amelyek nem alkalmasak egészségügyi felhasználásra?

Kifogásolta, hogy az orvosok, ápolók még nem kapták meg a nettó 330 ezer forintos pluszjuttatásukat. Az álláskeresési járadék összegének megemelését is szorgalmazta.

Tóth Bertalan (MSZP) a katasztrófavédelmi szervek ünnepnapján megjegyezte: az üdvözlés helyett fizetésemelésnek jobban örültek volna az érintettek. Bírálta a védőeszközök beszerzését végző „fürkészeket”, akik, nem steril maszkokat vagy alkalmatlan teszteket hoztak az országba. Pontos elszámolást várt az eddig elköltött több százmilliárd forintról, és széles körű tesztelést sürgetett.

Németh Zsolt (Fidesz) szintén Klaus Johannis román államfő „magyarellenes kirohanásáról” szólt, és megköszönte a magyar külgazdasági és külügyminiszter határozott válaszát arra. Egyértelműen,

világosan nemet kell mondani az idegengyűlöletre és a magyarellenes félelemkeltésre

– hangsúlyozta –, de igent a székely autonómiatörekvésre.

Arra emlékeztette a román elnököt, hogy ő is szász német nemzetiségű, és ő sem létezne, ha a Magyar Királyság nem adott volna autonómiát a szászoknak. Hangsúlyosan szólt a gyümölcsöző magyar-román együttműködés fontosságáról is.

Párbeszéd: Növeljék az álláskeresési járadék összegét és időtartamát

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy hétről hétre tízezrekkel nő az álláskeresők száma, áprilisi adatok szerint meghaladja a 330 ezret azok száma, akik elvesztették állásukat.

Kifogásolta, hogy a munkaügyi hivatal megszüntette a részletes statisztikai adatok közlését. Azonnali intézkedéseket sürgetett: az álláskeresési járadék összegének felemelését és időtartamának 3-ról 9 hónapra növelését javasolta.

Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: 2010 óta tartó vita a kormány és ellenzék között, hogy segélyt vagy munkát kell-e adni az embereknek. Úgy vélte: most kialakult nehéz helyzet még inkább indokolja a munkahelyteremtésre alapuló gazdaságpolitika megerősítését.

Elmondta: az elmúlt két hétben négy új nagy magyarországi beruházást jelentettek be, amelyek ezres nagyságrendben hoznak létre új munkahelyeket.

Tájékoztatott arról is, hogy megnyitották a kérelmek benyújtásának lehetőségét azon vállalatok számára, amelyek vállalják a munkahelyeket védő beruházások végrehajtását, ehhez a magyar állam a beruházott összeg 50 százalékát odaadja.

Eddig 151 vállalat – köztük 124 magyar vállalkozás – nyújtott be ilyen kérelmet, összesen 32 064 munkahely megvédését vállalva, 75,3 milliárd forint beruházással, amihez az állami támogatás mértéke 36,7 milliárd forint – számolt be a miniszter.

Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottsággal folyamatban van az a notifikációs eljárás, amely az ilyen típusú, külön EU-vizsgálat nélkül adható, 800 ezer eurót meghaladó összeget folyósítását teszi lehetővé.

A miniszter kitért arra is, hogy eddig 72 vállalat nyújtotta be igényét a kormány által meghirdetett kedvezményes hitelkonstrukcióra, aminek keretében a következő időszakban 450 milliárd forintnyi hitelt fognak kiadni. Ennek sokkal több értelme van, minthogy segélyt adjunk – hangsúlyozta.

LMP: Kormánypropaganda helyett felelős és hatékony tájékoztatást

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányzati tájékoztatási munkát kritizálta, azt hangsúlyozva, hogy nem kormányzati propagandára van szükség, hanem felelős és hatékony információátadásra.

Szerinte az alapvető adatok sem jutnak el az önkormányzatokhoz, a nem kormánypárti újságírók nem kapnak választ a kérdéseikre a sajtótájékoztatókon, miközben a kormány újabb plakátkampányt indított.

A frakcióvezető a nemzeti régiók fejlesztése érdekében indított EU-s polgári kezdeményezés aláírására bíztatott mindenkit. Szijjártó Péter válaszában a román elnök Magyarországgal kapcsolatos kijelentéseire reagált.

Kijelentette: a magyar kormány a jó magyar-román viszonyban érdekelt, ugyanakkor a romániai politikai elit képviselői az elmúlt hetekben sokat tettek annak érdekében, hogy Románia és Magyarország között ne a kölcsönös bizalmon vagy megbecsülésen alapuló kapcsolat jöjjön létre.

Egy több mint ezeréves nemzet képviselőivel nem lehet úgy beszélni, mint hogy tette a román elnök az elmúlt héten – hangsúlyozta. Arra figyelmeztetett: a román parlamenti választások előtt sokszor a román politikai elit képviselői előhúzzák a „magyarkártyát”, azonban a magyarokkal szembeni minden gyűlöletkeltést vissza kell utasítani.

A gazdasági ügyekről szólva beszámolt az elmúlt két hét Magyarországra érkező beruházásiról, amelyek között van dán áruházlánc, amerikai szolgáltató, illetve európai vegyipari vállalat is. Kijelentette: a kormányzati tájékoztató tevékenységet továbbra is fenntartják, hiszen nélküle például a vállalkozások nem ismernék meg azokat a támogatásokat, kedvezményes hiteleket, amelyeket a kormány kínál számukra.

DK: Az ellenzéki képviselők ne álljanak fel, ha a házelnök az ülésterembe lép

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője – Kövér László nevének említése nélkül – a házelnök nemrégiben tett nyilatkozatára reagált. Szerinte a házelnök arról beszélt, hogy a magyar ellenzék, a kormánypártokkal egyet nem értő sokaság, nem a magyar nemzet része, illetve arról is, hogy szánalommal tekint azokra, akiknek a személyi száma 2-essel kezdődik, vagyis a nőkre.

Gyurcsány Ferenc „náci” illetve „sztálini” beszédmódnak és gondolkodásmódnak nevezte azt az állítást, hogy az ellenzéki képviselők nem a hazájukat szolgálják, hanem idegen hatalmak ügynökei.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, fontolják meg: többet ne álljanak fel, amikor a házelnök beérkezik az ülésterembe, és hozzászólásaikban még véletlenül se illessék "tisztelt házelnök" megszólítással az Országgyűlés elnökét, mert őt nincs miért tisztelni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: Kövér László nyilatkozatában nem a nőkről beszélt általában, hanem arról a viselkedésről, amit egyes képviselők bemutatnak az Országgyűlésben.

Kiabálások, sípok, hangosbeszélő, hazugságok, például járvány halálozási adatairól, a határon túli magyarok újdonsült megtámadása, folyamatos provokációk – sorolta az államtitkár, aki szerint ez méltatlan férfihoz, nőhöz, és minden közfeladatot ellátó emberhez egyaránt.
Felvetette: ha annyira érzékeny az ellenzék a stílusra, akkor kérjenek elnézést a „patkányozásért” és a „lámpavasazásért” is.

MSZP: A kormány nem segíti a bevétel nélkül maradó családokat

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormány a járvány gazdasági hatásainak kezelésekor a multiknak és a fideszes hátországnak kedvez, pedig az embereket, a munkavállalókat, a hazai kis- és közepesvállalkozásokat kellene segítenie. Hozzátette: a kormány talált pénzt a plakátokra, de a bevétel nélkül maradó családokat nem segíti.

Azt kérte, hogy aki segíteni akar, az támogassa az MSZP követeléseit online petíción, így a többi között a teljes lakosság tesztelését, az egészségügyi és szociális dolgozók béremelését, a munkanélküli ellátás időtartamának és összegének, valamint a családi pótléknak, a nyugdíjnak az emelését, továbbá a rezsicsökkentést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter furcsállotta, hogy pont egy szocialista frakcióvezető kéri számon a kormányt a nyugdíjak, a rezsicsökkentés és a családtámogatások ügyében. Az MSZP-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, a szocialisták nem támogatták a rezsicsökkentést – mondta, megjegyezve: a családok soha nem kaptak annyi támogatást, mint 2010 óta.

Beszámolt arról, hogy a kieső munkaidő miatt kieső bérekre állami támogatási programot indítottak, 800 ezer euróig minden olyan magyar vállalkozás beruházásnak felét készpénzben odaadják, amellyel munkahelyeket védenek meg. 151 vállalt jelentkezett erre, ezek között 124 a magyar vállalat – ismertette.

Jobbik: Nem nyílik a nemzeti tőkésosztály pénztárcája

Jakab Péter (Jobbik) közölte, a fideszes szavazók csalódottak, mert évekig azzal hitegették őket, hogy többen azért halmozhatnak fel óriási vagyonokat, hogy legyen Magyarországon nemzeti tőkésosztály, olyan milliárdosok, akikre számítani lehet a bajban.

Most baj van, tízezrek veszítették el az állásukat és még százezrek fogják, a híres nemzeti tőkésosztály, Orbán Viktor baráti és családi köre nem mozdul, nem nyílnak a pénztárcák – mondta. Eszük ágában sincs elvárni a közteherviselést a fideszes milliárdosoktól – mondta, megjegyezve, szó sincs nemzeti tőkésekről, „a nemzet rablóbandájával” állnak szembe.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint komoly válságban nem politikai küzdelemre, hanem nemzeti összefogásra van szükség. Hozzátette: a kormány a szolidaritásra, a közös teherviselésre gondolt, amikor a járvány gazdasági hatásait enyhítő csomagot összeállította.

Elmondta, a felszabaduló forrásokból a családok, a nyugdíjasok, a magyar vállalkozások, a munkavállalók és az adósok részesülnek. Kitért arra is, hogy az ellenzék nem képes elfogadni a kormány tényeken alapuló beszámolóit, politikai, "bolsevik vagy mensevik", vagyis kommunista, totalitárius alapon támadják azt.

Szóvá tette, hogy a jobbikos ózdi polgármester 25 százalékkal csökkentette az óvodai dolgozók bérét.

KDNP: Köszönet a hétköznapi hősöknek

Simicskó István (KDNP) Szent Flórián napján köszönetet mondott a hétköznapi hősöknek, azoknak, akik a nap 24 órájában teszik a dolgukat,

a járványhelyzetben is helyt állnak: a tűzoltók, a rendőrök, a katonák, az orvosok, az ápolók és sokan mások.

Szijjártó Péter válaszában arról beszélt, hogy a kormány 2010 óta folyamatos válsághelyzetek közepette teszi a dolgát, idesorolta a 2010-es évek eleji gazdasági válságot, a 2015-ös migrációs válságot és a mostani járványhelyzetet, amelyet olyan összetett válságként írt le, amellyel kormányzásuk kezdete óta nem találkoztak.

Beszámolt arról, hogy a külügyminisztérium közreműködésével a járvány kitörése óta 9399 magyar állampolgárt hoztak haza, akik önhibájukon kívül rekedtek külföldön. Hozzátette: most is 740 magyar hazatérésén dolgoznak; az Egyesült Államokból a héten 94 embert hoznak haza különrepülővel, nemcsak magyarokat, hanem 15 szlovák és 4 szlovén állampolgárt.

Fidesz: A csepeli hajléktalanszálló a Soros-Karácsony-terv része

Németh Szilárd (Fidesz) közölte, Csepelen több ezren tiltakoztak aláírásukkal, hogy a legnagyobb lakótelep közepébe Karácsony Gergely főpolgármester hajléktalanszállót akar nyitni a fővárosi járványügyi védekezés miatt.

Szerinte „több száz hajléktalant deportálnának” Csepelre a belső kerületekből

– tette hozzá, hangsúlyozva: a választáson nem ezt ígérte Karácsony Gergely, hanem élhető és tiszta kerületet.

Kifogásolta, hogy a főpolgármester nem folytatott párbeszédet az érintett fővárosiakkal, még a kerületi polgármestert sem avatta be a döntésbe.

Azon véleményének is hangot adott, hogy a hajléktalanszálló ügye minden szálon Soros Györgyhöz kötődik, ugyanis a milliárdos filantróp által pénzelt alapítvány dolgozta ki a terveket és a szálló üzemeltetését is Soros egyik szervezetének játszanák át. „A csepeli hajléktalanszálló és a sok száz hajléktalan betelepítése a Soros-Karácsony-terv része” – fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a főpolgármester folytatja a balliberális hagyományokat, abból akar politikai tőkét kovácsolni – akár a Pesti úti idősotthon kapcsán is –, hogy

tétlen, gyenge, nem intézkedik, a felelősséget másra hárítja.

Közölte, a főpolgármester a népjóléti bizottság ülésén sem a valóságról beszélt; felelőtlen intézkedései miatt a koronavírusban elhunyt idősotthoni gondozottak 74 százaléka a Pesti úti otthonban halt meg.

A napirend elfogadása

A napirend elfogadása előtt ismertették Áder János köztársasági elnök átiratát, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára április 30-val felmentette megbízatásából Vízkelety Mariannt, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárát, egyúttal május 1-jei hatállyal kinevezte utódjának Hajas Barnabást.

Áder János arról is tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy május 1-jével a miniszterelnök javaslatára a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárává nevezte ki Juhász Rolandot.

Az Országgyűlés házszabálytól eltérve, négyötödös többséggel, 152 igen és 22 nem szavazattal elfogadta azt, hogy veszélyhelyzet idején a miniszter napirend előtti felszólalása 5 helyett 10 perces legyen, a frakciók 2 helyett 5 percben reagálhatnak erre, továbbá a miniszternek a korábbiaktól eltérően viszonválaszra is lesz lehetősége, 5 percben.

A Fidesz-frakció javaslatára felvették a napirendre a KDNP-s képviselők által benyújtott, a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról szóló politikai nyilatkozatot. A javaslat összevont vitája hétfőn, a zárószavazása kedden lesz. Azonnali kérdések

Jobbik: Tetőzik-e a járvány?

Lukács László György (Jobbik) arról kérdezett, hogy tetőzik-e már a koronavírus-járvány Magyarországon. Az emberi erőforrások minisztere az elmúlt napokban kísérletet tett, hogy ismét megnyitja az egészségügyet, de kérdéses, hogy ez nem túl gyors-e – mondta.

A képviselő kérdezett azoknak a betegeknek a teszteléséről, akik be szeretnének jutni az egészségügyi intézményekbe, és azt firtatta, hova menjenek, miből fizessék a tesztet.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy válaszolt:

 

az egészségügy újranyitását pedig május 4-től négy lépcsőben képzelik el, ennek első lépcsője kezdődött most el, ehhez szigorú szabályokat határoztak meg. Az újranyitást az indokolja, hogy a kormány korlátozó intézkedéseinek hatására kedvezően alakult a járvány lefutása – tette hozzá.

Közölte: a tesztet minden esetben el kell végezni, ha felvetődik a fertőzés gyanúja, az állami ellátásban a biztosító fizeti, a magánellátásban pedig a magánellátó vagy a beteg. Lukács László György azt is kérdezte, hogy visszatérhetnek-e a betegek, akiket „kiraktak a kórházakból”.

A miniszter elmondta: „egyetlenegy beteget sem raktunk ki, 58 százaléka az ágyaknak a miniszteri rendelet pillanatában üres volt”. Azt is közölte, hogy az egészségügyi dolgozók 13,5 százaléka, vagyis 370-en fertőződtek meg, közülük 39-et kezeltek kórházban, 78-an meggyógyultak, egy dolgozó elhunyt.

MSZP: Leállították az alapellátást

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kijelentette: a koronavírusra hivatkozva leállították az egészségügyi alapellátást. Az elmúlt napokban a kormány azt hangoztatta, hogy sikerült felkészíteni az egészségügyet a tömeges megbetegedésekre, de kérdés, mekkora árat fizetünk ezért – fogalmazott.

Kitért rá: a járvány első egészségügyi halálos áldozata egy 41 éves édesapa volt, akinek a „haláláról aljas módon önök hazudtak”. Kásler Miklós azt mondta: a 41 éves egészségügyi dolgozót saját halottjuknak tekintették, ha történt hiba, az az ellátó intézménynek, orvosnak a felelőssége, bejelentést ezzel kapcsolatban nem kaptak.

Közölte: azokat a jelzőket, hogy „aljas, hazudtak”, a képviselő irodalmi munkássága részének tekinti. A szocialista képviselő úgy fogalmazott, nem 133 bátor embert lát a parlamentben, hanem „133 aljas embert, aki ezt végig tudja csinálni”.

A tárcavezető kijelentette: minden magyar beteg halálát meggyászolja, és mindent megtesz most is, hogy az emberi élet lehetséges határáig éljenek a magyarok.

DK: Egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba

Oláh Lajos (DK) arról beszélt, hogy szomorú rekordot állítottak be, ugyanis csak 91 400 tanuló jelentkezett a felsőoktatásba, húszezerrel kevesebb, mint tavaly, és az elmúlt években tendenciaszerűen csökkent a számuk. 2014 óta csökken a diplomások aránya is, holott a legtöbb európai országban nő – mondta.

Úgy vélte, mindez szorosan összefügg a munkaalapú társadalomról kialakított képpel, amely szerint Magyarországnak „az összeszerelő üzemek és betanított munkások” hazájának kell lennie.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett: 2008-ban az Országgyűlés úgy döntött, hogy csökkenti a felsőoktatásban dolgozók fizetését, miközben a jelenlegi kormány 27 százalékkal emelte a bérüket, ezért ez a mostani aggodalom hiteltelen.

Emellett a kormány segített kifizetni az egyetemek adósságát – tette hozzá. Oláh Lajos azt kérdezte, miért vonnak el forrásokat az egyetemektől. Az államtitkár közölte: nem tudja, milyen csökkentésről van szó, a hallgatók és a doktoranduszok normatívája is emelkedett, és több más intézkedéssel is segítik a felsőoktatást.

LMP: Miért nem állt ki az agrártárca a környezetvédelmi civil szervezetekért?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a környezet- és természetvédelem csak a „futottak még” kategóriába tartozik a kormányzaton belül. A kabinet most is cserben hagyta a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket, a múlt héten ugyanis arról értesítették őket, hogy a nekik szánt 70 millió forintot átcsoportosították a büdzsében. Miért nem állt ki az agrártárca a munkájukért? – kérdezte.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: ma államtitkársági szinten foglalkoznak a környezetvédelemmel, de ez ugyanolyan fontossággal bír, mint az agrárágazat más területei.

Megerősítette ugyan, hogy "felfüggesztették" a kérdésben szereplő összeget, de éppen hétfőn tárgyalt az ügyben a tárca vezetése, és az a döntés született: a szervezetek megkapják az eredeti pályázati kiírásnak megfelelő pénzt.

Párbeszéd: Megszorítás a Pécsi Tudományegyetemnél?

Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a minap olvasta az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) – a koronavírus-járványra hivatkozó – levelét a Pécsi Tudományegyetem támogatásának 3,6 milliárdos csökkentéséről. Ez nem megszorítás? – kérdezte. Más területekre, például sportberuházásokra van pénz, az egyetemeknek viszont nincs – értékelt.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára azt felelte: a járvány az élet átszervezésére kényszerítette Magyarországot. A kormány figyeli a nemzetközi fejleményeket, és az elsők között lépett, megszervezte a kollektív védekezést, amiből csak az ellenzék szeretne kimaradni – mondta, kiemelve: szükség van a közös teherviselésre a sikeres védekezés érdekében.

Fidesz: Mit tehet a kormány, hogy Iohannis bocsánatot kérjen?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) elképesztőnek nevezte azt a „gyűlöletáradatot”, amelyet a román elnök zúdított a magyarságra múlt heti nyilatkozatában. Klaus Johannis az autonómia és a magyarok ellen uszított, az ellenzéki szociáldemokratákat „Erdély magyaroknak adásával” vádolta – mondta, hozzátéve: az elnök kirohanása csak színészkedés volt, így akarja ugyanis növelni pártja, a liberális párt népszerűségét.

A fideszes politikus szavai szerint a román elnök szászként hátba szúrta a magyarságot. Kérjen bocsánatot a magyaroktól, vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát – szólította fel Johannist, azt kérdezve, mit tehet ezért a magyar kormány.

 

– hangsúlyozta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta: Magyarország abban érdekelt, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Romániával, ám az elmúlt hetekben a román politikai elit számos tagja tett az anyaországban és a határon túl élő magyarok becsületét sértő nyilatkozatot.

A román elnök szavait teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, azokat szerinte a leghatározottabban vissza kell utasítani, mélyen sértik ugyanis a magyarokat.

Klaus Johannisnak több tiszteletet kell mutatnia Magyarország, a magyar nemzet összes tagja iránt

– jelentette ki Szijjártó Péter, megjegyezve: az erdélyi és székelyföldi magyarság egy nagy része őt támogatta a legutóbbi elnökválasztáson.

A magyar kormány diplomáciai csatornákon világossá tette a nyilatkozat tarthatatlanságát, és követeli: a román elnök adjon több tiszteletet a magyaroknak. A miniszter azt is megjegyezte: Magyarország a koronavírus-járványban a román fél összes kérésé teljesítette, például a vendégmunkásaik tranzitját.

Jobbik: Miért nem válaszol a kormány a Dunaferr kérésére?

Kálló Gergely (Jobbik) arra várt választ, miért nem válaszol a kormány a Dunaferr vezetőinek kérésére. Emlékeztetett: a cég hetekkel ezelőtt fordult a kabinethez hitelfelvételhez vagy megrendelések biztosításához kérve segítséget. Hozzátette: a több mint hatezer embert foglalkoztató társaság már nem tud időben bért fizetni.

Schandta Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány soha nem látott mértékű gazdaságfejlesztési programot készített, amelynek központi eleme a munkahelyvédelem, eszköze pedig ehhez a bértámogatás. Ez minden magyar vállalkozás számára rendelkezésre áll – hangsúlyozta.

Az állami megrendelési igényre válaszul kijelentette: ilyeneket közbeszerzésen lehet elnyerni. „Mi odafigyelünk arra, hogy tisztességes versenyen nyerjék el az állami munkát” – jelentette ki, és arra kérte a képviselőt, ne kérje ennek az ellenkezőjét.

KDNP: Milyen óvintézkedés mellett kezdődhettek meg az érettségik?

Simicskó István (KDNP) arra várt választ, hogy milyen óvintézkedések mellett kezdhette meg hétfőn az érettségi vizsgát több mint 84 ezer diák. A különleges helyzetben nemcsak a diákok, hanem az oktatási rendszer is vizsgázik – fogalmazott, és választ várt arra: mennyiben lesz más a vizsga az eddigieknél?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt:

a diákok az időpontot érintően nagyobb szabadságot kaptak,

aki akart, könnyedén átjelentkezhetett a következő időpontra. Ezzel azonban mindössze az érintettek 3 százaléka élt, a többség számra megnyugtatók voltak a biztonsági intézkedések.

Szólt arról, hogy a dolgozatírás 9 órakor kezdődött, hogy a tanulók elkerülhessék a csúcsforgalmat, a vizsgalapokat pedig „pihentetik”, elkerülendő a fertőződést. Elmondta, hogy a vizsgák megtartása mellett foglalt állást 17 szervezet a megkérdezett 19-ből és azt is, hogy Európa számos országában hoztak hasonló döntést.

MSZP: Miért vonnak el forrásokat az egyetemektől?

Szabó Sándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy több egyetemtől is forrásokat vont el a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt, holott ezek az intézmények már a veszélyhelyzet előtt is pénzügyi gondokkal küzdöttek. A Pécsi Tudományegyetemet, a szegedit, valamint az ELTE-t említette, de szólt az önkormányzati forráselvonásról is.

Szerinte, ha valóban közös teherviselésre van szükség, akkor nincs szükség 10 milliárd forintos sportberuházásokra. Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára elmondta:

a kormány a veszélyhelyzetben is együttműködik az önkormányzatokkal,

ezért is adta meg nekik a lehetőséget a számukra speciális szigorítások bevezetésére.

Az emberi élet megóvása és a munkahelyek megvédése azonnali intézkedést követel, ezért döntött a kabinet a költségvetés átrendezéséről – magyarázta. A felsőoktatási intézmények a működésükhöz szükséges forrásokat a továbbiakban is megkapják – zárta válaszát.

DK: A kormány nem nyújt valódi segítséget számos társadalmi csoportnak

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy a kormány számos társadalmi csoport számára alig nyújt segítséget a járvány okozta károk enyhítéséhez. Külön kitért az otthon ápolók körére, azt firtatva, hogy jut-e nekik, és ápoltjaiknak elegendő maszk.

Szóvá tette, hogy miért nem kérnek információt tőlük, milyen segítségre van szükségük. Másik társadalmi csoportként a családon belüli erőszak miatt veszélybe kerülő nőket és gyermekeket említette, s feltette a kérdést: felkészültek-e a segélyhívásokra, számukra nyújt-e segítséget a kormány.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkár közölte: a Gyurcsány-kormány idején otthonápolásra 15 milliárdot költöttek, ez az összeg most 55 milliárd forint. Ez a különbség az önök kormánya és a mi teljesítményünk között - fogalmazott.

Kitért arra, hogy a Gyurcsány-kormány elvett egyhavi bért a nyugdíjasoktól, a jelenlegi kabinet a válság alatt ezt visszaépíti. Szólt arról, hogy akkor elbocsátottak 15 ezer pedagógust, aki maradt, attól egyhavi bért elvettek, a mostani kormány a második félévtől 10 százalékkal emeli a pedagógus-béreket.

A Gyurcsány-kormány csökkentette az ápolók bérét, a jelenlegi a mostani ciklusban 72 százalékkal növeli, a szociális területen 8 százalékkal csökkentek akkor a bérek, a mostani kormány pedig 14 százalékkal emelte a válság évében - sorolta a parlamenti államtitkár.

LMP: Milyenek a most indult országos tesztelés első tapasztalatai?

Csárdi Antal arról beszélt, hogy 30 ezer fő bevonásával átfogó tesztelés indult meg május 1-től. „Végre valahára, jó reggelt kívánok!” – mondta az LMP-s politikus. Szerinte Magyarország eddig nem szerepelt jól e téren, és szavait alátámasztandó számszerűen összevetette a hazai és a környező országokban elvégzett teszteléseket.

Ha egy országban megjelent a vírus, egy módon lehet rájönni, hogy hány fertőzött van, teszteléssel. Erre szólított fel a WHO, és a kormány saját „tanácsadói garnitúrája” is – mondta. Arra volt kíváncsi, milyenek az első tapasztalatok, eddig hány embert teszteltek le és milyen eredménnyel.

Schanda Tamás államtitkár közölte: nagyon fontos vizsgálatról van szó, népegészségügyi, járványügyi és tudományos szempontból egyaránt. Kiemelte, hogy a négy orvostudományi egyetem együttműködésével zajlik a vizsgálat, és abban számos kiváló magyar orvos, kutató, járványügyi szakember vesz részt.

Azt kérte, a képviselő legyen megértő, május 4-én még nem tud orvostudományi válaszokat adni, a vizsgálat eredményéről beszámolni. A vizsgálat közel 18 000 embert érint, két héten keresztül zajlik, és az eredményekről tájékoztatást fognak adni – közölte.

Párbeszéd: Mit tesz a kormány a munkavállalók érdekében?

Tordai Bence (Párbeszéd) feltette a kérdést, mit tesz a kormány a munkavállalók érdekében. Eddig azt tudják, hogy mit tett a kormány a munkavállalók érdekei ellenében.

Kitért a többi között arra, hogy eltörölték a rendőrök túlóra pénzét, bevezették a „rabszolgatörvényt”, a közszolgálatban is, most kiszervezik a kulturális szféra dolgozóit a közalkalmazotti törvény alól, illetve rendelettel hatályon kívül helyezték a Munka törvénykönyvét, kiszolgáltatva a munkavállalókat.

Ismét valódi bérátvállalási programot sürgetett, és szorgalmazta, hogy emeljék fel az álláskeresési járadék idejét és összegét.

Schanda Tamás úgy reagált: a Párbeszéd az MSZP szövetségese, és a párt – akivel összebútoroztak – kormányzása alatt a munkanélküliség az egekben volt Magyarországon, akinek volt munkája, azt pedig agyonadóztatták. „Jó lenne, ha ezt otthon próbálnák megbeszélni” – fogalmazott az államtitkár.

Azt kérte, a képviselő ne támadja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a magyar emberek munkahelyének megvédéséhez járulhatnak hozzá.

A magyar embereknek munkára és megélhetésre van szükségük

– jelentette ki. Rámutatott: a Munka törvénykönyvétől való eltérés lehetőségével a járvány idején munkahelyek ezrei, tízezrei lesznek megvédhetőek.

Fidesz: Milyen támogatást kapnak a határon túl beruházó vállalkozások?

Bartos Mónika (Fidesz) azt kérdezte, hogyan támogatja a kormány a határon túli beruházásokat tervező magyar vállalkozókat. A képviselő emlékeztetett, hogy a kabinet 2016-ban a külföldi nemzetrészek megmaradásának érdekében elindította a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programot.

Ennek részeként több mint 230 milliárd forint értékű fejlesztés megvalósításához nyújtott támogatást és ezzel több ezer munkahelyet hozott létre az érintett területeken – hangsúlyozta.

A beruházások megvalósításában 2018 óta fokozatosan növekvő arányban vesznek részt magyarországi vállalkozások is, ezért a programok az anyaországban is hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének növeléséhez és a munkahelyek megvédéséhez – emelte ki a képviselő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a kormány múlt héten döntött egy új beruházástámogatási kategória elindításáról. Ennek során 25 milliárd forintos keretből támogatják azokat a magyar vállalkozásokat, amelyek külföldön hajtanak végre munkahelyteremtő beruházásokat.

A programban mikro-, kis- és közepes vállalkozások pályázhatnak, a támogatási intenzitás hatvan százalékig terjedhet, egy pályázó esetében nyolcszázezer euró lehet a maximális támogatási összeg.

A kormány úgy számol, hogy 200-250 hazai vállalkozást tudnak támogatni ezzel az új programmal

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

Jobbik: Kettős szorításban szenved az agrárium

Magyar Zoltán (Jobbik) arról beszélt, hogy az agrárium, az élelmiszeripar és a magyar vidék egyfajta kettős szorításban szenved.

Úgy fogalmazott: nem akarja az aszály és a világjárvány miatt vádolni a kormányt, de ezek nem nehezednének ekkora súllyal az agráriumra, amennyiben az elmúlt tíz évben valóban a helyben élő családi vállalkozók kapták volna meg az agráriumra szánt uniós és költségvetési támogatásokat.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban több tényező is sújtotta az agráriumot. Ezek közé sorolta az enyhe telet, a több hullámban érkező tavaszi fagyokat, a sertéspestist, a madárinfluenzát és a koronavírust.

A magyar fogyasztók a koronavírus megjelenését követően felvásárlási láz lett úrrá. Azóta azonban jelentős részben az akkor felvásárolt árukat fogyasztják, ami érződik a piaci forgalmakon is – mutatott rá.

KDNP: Hogyan biztosítják a teherforgalmat és az ingázók átjutását a határokon?

Szászfalvi László (KDNP) arról érdeklődött, hogyan biztosítja a kormány, hogy a veszélyhelyzet idején is folyamatos legyen a határokon átnyúló teherfuvarozás és az ingázók átjutása.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte, éveken keresztül azon dolgoztak, hogy a határokon minél szabadabb legyen a legális átjárás, most pedig azon dolgoznak, hogy az átkelők közül legalább néhányat újra tudjanak nyitni.

A koronavírus-járvány miatt korlátozták a személyforgalmat, a nemzetközi teherforgalmat azonban nem, mert annak továbbra is akadálymentesen és gyorsan kell haladnia – emlékeztetett.

Az ingázók helyzetéről közölte: Tornanádaskánál ismételten át lehet kelni Szlovákiába. Az osztrákokkal folyamatosan egyeztetnek arról, hogy Jánossomorjánál és Alsószölnöknél minél hamarabb megnyissák az átkelőhelyeket az ingázók és a földtulajdonosok számára – tette hozzá.

MSZP: Mi történt Csongrád megyében felvételizőkkel?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét, hogyan fordulhatott elő, hogy – egy múlt heti sajtóhír szerint – Csongrád megyei gimnáziumokban utólag csökkentették az indítandó osztályok számát, így korábban már felvett gyerekekkel közölték, mégsem folytathatják az adott intézményben tanulmányaikat.

Hozzátette: később módosították a rendelkezést, de az érintett diákoknak így is pótfelvételit kellene tenniük. Minden diákot fel fognak venni, minden diák fogja tudni folytatni a tanulmányait – kezdte válaszát Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, hozzátéve, senkinek nem kell tanulmányai során fennakadással számolnia.

Hangsúlyozta: a felvételi rendjét jogszabályok rögzítik, a kormányzat pedig azért hozta létre a tankerületeket, hogy az ország minden részén egyenlő feltételek mellett és jó minőség biztosítsák az oktatás-nevelés feltételeit.

Az államtitkár emlékeztetett arra: az önkormányzati fenntartás idején sokkal gyakrabban történt meg, hogy más-más feltételek jelentek meg az egyes településeken. Viszonválaszában a szocialista párti képviselő azt kérdezte, kell-e egy sikeres felvételi után még egyszer vizsgázniuk a diákoknak, amire Rétvári Bence nemleges választ adott.

Bizottsági jelentések

A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat kapcsán Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, nem indokolt, hogy járvány idején, rendkívüli jogrendben, egy ilyen módosítás érdemi egyeztetés nélkül kerüljön az Országgyűlés elé.

Csak a normaszöveg 110 oldal és 46 törvényt módosítanának. Az LMP már csak az eljárási problémák miatt sem tudja támogatni a javaslatot – jelezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: az expozéban és a vita során is hangsúlyozták, hogy a szakmai szervezetek javaslatait, észrevételeit figyelembe vették, az érintett szervezetekkel megtárgyalták, azaz szakmai egyeztetés előzte meg a javaslat benyújtását. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényhez nem kívánt egyetlen képviselő sem hozzászólni.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a kormány célja Magyarországon a különbségek csökkentése, és bíznak benne, hogy a törvényjavaslat, valamint a két határozati javaslat hozzájárul a területileg kiegyenlített fejlődéshez, az ország versenyképességének javulásához. Azt kérte, hogy a törvényjavaslatot támogassák a képviselők.

A nemzeti fejlesztés 2030 - országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót tartalmazó országgyűlési határozat módosításához szintén nem volt hozzászóló.

Rákossy Balázs a határozati javaslat támogatását kérte.

A Közép-Duna menti kiemelt térség területi lehatárolását érintő javaslattal összefüggésben Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy az érintett területnek számos olyan része van, ahol komoly problémák vannak. Tamásit és térségét említette példaként, ahol alapvető szolgáltatások nem állnak rendelkezésre.

Kiemelte: Tamásiban komoly nehézséggel küzd a vízminőséget tekintve, és egyelőre nem lehet látni, hogy honnan lehetne források szerezni a helyzet kezelésére.

Rákossy Balázs úgy reagált: olyan fejlesztési eszköz áll a jövőben a kormány rendelkezésére, ami a javaslatban felsorolt 99 településen hozzájárul a közszolgáltatások javításához, és a helyi igényekhez való igazításához.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslatról szólva Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kiemelte: a kiskorúak védelme érdekében megfogalmazott passzusokat maximálisan tudja támogatni, bár azok életszerűségével kapcsolatban komoly fenntartásai vannak.

A gyűlöletbeszédet érintő pontokról azt mondta: aki most ésszerű szabályozást alkot, saját magát is megvédheti attól, hogy a jövőben esetleg őt hallgattassák el. Nacsa Lőrinc (KDNP) felszólalásában aláhúzta, örül annak, hogy politikai konszenzus mutatkozik arról, hogy a lehető legszigorúbban fel kell lépni a digitális zaklatással szemben.

A kormánypárti politikus megjegyezte ugyanakkor, semmilyen körülmények között nem hagyják, hogy a családról szóló pozitív megnyilvánulásokat is bárki gyűlöletbeszédnek nyilvánítsa.

Schanda Tamás, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára zárszavában arról biztosította a képviselőket, hogy a jogharmonizációs célú javaslat többletvédelmet biztosít a kiskorúaknak például azáltal, hogy egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi az internetes szűrőszoftverek alkalmazását.

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerét érintő indítvány bizottsági jelentéséről nem alakult ki vita az ülésteremben.

Vita az isztambuli egyezményről

Az előterjesztők nevében Juhász Hajnalka (KDNP) ismertette azt a politikai nyilatkozatot, amely – mint mondta – azért nem támogatja az isztambuli egyezmény ratifikációt, mert annak egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával, továbbá nem kívánják a magyar jog részévé tenni a társadalmi nem fogalmát, sem az „egyezmény gender-ideológiáját”.

Hangsúlyozta, a gyermekek védelme és a nők elleni erőszak elleni fellépés évek óta része a magyar jogrendszernek, 2013 óta önálló büntetőjogi tényállásként kezeli a kapcsolati erőszakot.

„Mi a valódi kormányzati cselekvésben, a hatékony intézkedésben, a bántalmazottak támogatásában és a megelőzésben hiszünk” a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szemben – fogalmazott Juhász Hajnalka.

Kiemelte, ezért „határozott igent mondunk a nők elleni erőszakra és határozott nemet az illegális migrációra és a gender-ideológiára".
A Fidesz nevében Mátrai Márta nyilatkozott támogatóan a javaslatról. Elmondta, egyetért a nők védelmével, ugyanakkor nem fogadja el a „gender-ideológiát” és az illegális migráció támogatását, ezért elutasítja az isztambuli egyezmény ratifikációját.

Aláhúzta, a magyar jogrendben érvényesülnek az egyezmény nőket és gyermekeket védő rendelkezései, a dokumentum ratifikálása ugyanakkor olyan kötelezettségeket eredményezhetne Magyarországnak, amely ellentétes az alaptörvénnyel.  Mátrai Márta hangsúlyozta, az ellenzék elfogadhatatlan politikai hangulatkeltést folytat az egyezményről.

A Fidesz politikusa súlyosan aggályosnak nevezte, hogy az egyezmény automatikussá tenné a nemi alapon menedékkérők beléptetését. „A magyar kormány elutasítja ezt az alattomos, lopakodó jogalkotást” – fogalmazott.

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak áldozatai félnek és gyakran tehetetlenek az „erőszak ördögi körében”, ha nem kapnak állami segítséget.

Példaként említette Szilágyi Tibor színművész halálát, akit szerinte az elmúlt években senki sem védett meg a folyamatos erőszaktól, majd a "szörnyű, szégyenletes haláltól". Kiemelte, a kormányoldal téved „gender-toporzékolása” közben, ha azt hiszi, a családon belüli erőszak „valami feminista belügy” és annak csak nők lehetnek az áldozatai. Bárki lehet áldozat, aki gyenge és kiszolgáltatott – tette hozzá.

Gurmai Zita úgy fogalmazott, a kormányoldal a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben is azon gondolkozik, hogyan lehetne belerúgni az áldozatokba, a gyengékbe.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt kérdezte, a teljes ellenzék miért nem szavazta meg korábban, hogy önálló tényállás legyen a kapcsolati erőszak és azóta sem szavazott meg semmilyen szigorítást a témában.

„Mi voltunk azok, akik folyamatosan, konzekvensen az elmúlt tíz évben szigorítottuk az ezzel kapcsolatos jogállásokat” – jelentette ki a kormánypárti politikus.

A KDNP képviselője kitért arra is, hogy az MSZP kormányzása alatt jóval kevesebb büntetés járt volna Szilágyi István gyilkosának, mint most.
Nacsa Lőrinc hangsúlyozta, Magyarországon az európai átlag alatt van a kapcsolati erőszak, mert a kabinet sok esetben az Isztambuli Egyezményben szereplőnél szigorúbb szabályokat hozott.

Az egyezmény ratifikációja ezért több területen visszalépést is jelentene – tette hozzá. Vadai Ágnes (DK) megkérdőjelezte, hogy – saját állításával szemben – milyen sokat tett a kormányoldal a nőkért és az ellenük irányuló erőszakkal szemben, majd ezzel képviselőik verbális erőszakot tartalmazónak nevezett egyes megnyilatkozásait állította szembe.

Hozzátette: a 2014-e aláíráskor nem hangzottak kifogások az isztambuli egyezménnyel szemben kormányoldalon, majd azt kérdezte, „mi közük van ahhoz, hogy ebben az országban ki mi szeretne lenni?”

Ennél sokkal fontos témának nevezve, hogy Magyarországon egyenlő munkáért egyenlő bér járjon, a kormányzati médiakampányokra fordított pénzeket pedig költsék áldozatvédelemre.

Dunai Mónika (Fidesz) megmosolyogtatónak nevezte, hogy az ellenzéki oldalon verbális erőszakról beszélnek, holott éppen ők, köztük a nők körében van ez jelen a parlamentben.

Hangsúlyozta: a kormány és a Fidesz kiemelten fontosnak tartja a nők elleni erőszakkal szembeni fellépést, a hazai jogrend szigorúan bünteti a kapcsolaton belüli erőszakot, legyen az fizikai vagy lelki jellegű.

Emlékeztetett arra, hogy az ellenzék nem szavazta meg ezeket a szigorításokat, amelyek az isztambuli egyezményben foglaltaknál keményebb védelmet biztosítanak az áldozatok számára. Mi a Fideszben és a KDNP-ben a tisztelet kultúráját valljuk – jelentette ki, hangsúlyozva, visszautasítják az ezzel ellentétes magatartást, bárki ellen is irányuljon.

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt: az isztambuli egyezmény mára jelképpé nőtte ki magát, majd feltette a kérdést: miért ezzel a témával foglalkoznak koronavírus-járvány idején. Az ellenzéki képviselő szerint nem a büntetés szigorával van probléma, hanem a megelőzés hiányával, a társadalmi elhallgatással.

Az időzítést kifogásolta Tordai Bence (Párbeszéd) is, aki szerint a tárgyalt előterjesztés indoklása „felerészben butaság, felerészben hazugság”.
Feltéve a kérdést, hogy mi lehetett a kezdeményezés valódi oka, azt vetette fel: a ratifikáció után nemzetközi ellenőrzés tárhatná fel a valós magyarországi helyzetet a területen. Azt hangsúlyozta: évente félszázan esnek kapcsolati erőszak áldozatául.

Másik lehetséges indokként azt említette, hogy kormányoldalon azt gondolják, „a nők ne lennének egyenrangúak a férfiakkal”. Harmadik opcióként arról beszélt, hogy egy „álbalhéval” próbálják elterelni a figyelmet a koronavírus-járvány és az általa kiváltott gazdasági problémák gyenge kezeléséről.

Szél Bernadett (független) szerint „bántalmazott nőket és gyermekeket használnak fel a pitiáner politikai játékaikhoz” kormányoldalon, hiszen eddig is tudott volt, hogy nem akarják az egyezményt ratifikálni.

Bősz Anett (DK) azt mondta, hogy – szemben a nyilatkozatban foglaltakkal – a hazai intézményrendszer nem hatékony a családon belüli erőszak hatékony megállítására.

Hangsúlyozta, óriási károkat okoz a magyar társadalomnak, hogy a kormányoldal a megelőzés helyett a megtorlásra helyezi a hangsúlyt.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) álszent, hazug politikai nyilatkozatnak nevezte a dokumentumot, mondván a Fidesz a KDNP-t „tolta maga előtt” e „teljes mértékben a kapcsolati erőszak áldozatait semmibe vevő” dokumentum beterjesztőjeként.

Arra emlékeztetett, hogy a megállapodást fenntartásokkal is aláírhatja egy állam, jelezve, milyen passzusokat nem kíván átültetni jogrendjébe.

Azt is hangsúlyozta: a szigorú szankciók dacára sem sikerült visszaszorítani a párkapcsolati erőszakot. Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel bohózatnak nevezte a téma tárgyalását, mondván, most vissza akarja vonni korábbi aláírását a kormányoldal, hangsúlyozva: mind a genderelmélet, mind a migráció minden formáját visszautasítja.

Árulásnak tartom azt, hogy egy ideológiainak feltüntetett vita mögé bújva egyszerűen nem vesz tudomást Magyarország kormánya egy olyan brutális társadalmi jelenségről, aminek modellje, mintája nem volt az utóbbi évtizedekben.

Közösen lenne kutya kötelességünk, kollektív felelősségünk kezelni ezt az elképesztő problémahullámot, mert a honfitársaink életébe kerül – jelentette ki.Nacsa Lőrinc (KDNP) az ellenzéki oldalon megjelent, nőket sértő kijelentéseket sorolta, a Jobbik szemére vetve, hogy korábban még ellenezték az isztambuli egyezmény ratifikálását.

Hozzátette: a jelenlegi kormányoldal tette ilyen keménnyé a terület szabályozását, megjegyezve, hogy partnerek az előírások további szigorításában.

Megvan a megfelelő védelem, és így is: egy áldozat is sok. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a szám nulla legyen – jelentette ki. Arra utalva, hogy több állam sem ratifikálja az egyezményt vagy próbál kihátrálni abból, megjegyezte, „látja a többi ország is ennek a veszélyeit”, megemlítve, visszalépés volna, ha ez a megállapodás váltaná fel a hatályos magyar szabályozást.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: sokak minden törekvésük ellenére nem lettek szülők, sokaknak hatalmas küzdelem árán sikerült ez, kijelentve, nincs joga Kövér Lászlónak minősíteni azokat az embereket, akiknek nem sikerült gyermekkel megajándékozni a családjukat.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) összparlamenti megoldást sürgetett a családon belüli erőszak visszaszorításáért. Keresztes László Lóránt (LMP) a tűzoltók jobb megbecsülését sürgette, legyen szó munkabérről, munkakörülményekről vagy előmenetelről, pécsi laktanyájuk rossz állapotát, a felújítás csúszását hozva fel példaként.

Hajdu László (DK) arról emlékezett meg napirend után, hogy negyven éves az M3-as autópálya bevezető szakasza. Frakciótársa, Varga Zoltán szerint félő, hogy vidéken tömegesen rokkannak bele az emberek „a kormányzati szemfényvesztésbe”, mert először őket vagy alkalmazóikat érintik először a járvány miatt fellépő gazdasági nehézségek.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) a médiában megjelent, nőket becsmérlő kijelentéseket kifogásolta, felvetve, hogy az ilyen kijelentést tevőknek komoly személyiségzavarai vannak.

Farkas Gergely (Jobbik) azok helyzetére hívta fel a figyelmet, akik bajba kerültek a koronavírus-helyzet miatt, de nem kaptak kormányzati segítséget.Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, jelezve, hogy az Országgyűlés kedden folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.