×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ez történt hétfőn az Országgyűlésben

 

Cikkünk frissült.

Szijjártó: Folyamatosak a szállítások kínai nagyvárosokból

A Kína és Magyarország közötti légihíd jól működik, folyamatos a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges áruk szállítása kínai nagyvárosokból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben.

Tájékoztatása szerint az elmúlt héten 20 repülővel és – más európai repterekről – öt kamionnal érkezett kínai áru a védekezéshez Budapestre.

Egy hét alatt 9 820 600 maszkot szállítottak Magyarországra, a járvány kitörése óta összesen 86 247 290-et. Ezen felül még 62 500 150 maszkra van szerződéses állomány – közölte, hozzátéve: a múlt héten 215 lélegeztetőgépet is importált Magyarország.

Szijjártó Péter megjegyezte, a világjárvány után el kell majd gondolkodni azon, hogy egy állam erejéhez hozzájárul egy saját légi teherszállítási kapacitás kidolgozása.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólal fel napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 27-én. MTI/Kovács Tamás

A frakciók válaszai

Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette, az „ellene fordított gyűlöletkampány" nem fogja meghátrálásra késztetni, az, hogy belőle ellenséget csináltak azt mutatja: a kormányoldalt zavarja, hogy az ellenzék az emberek valódi problémáival kíván foglalkozni.

Úgy fogalmazott: a halálba küldték az embereket a 30 ezer kórházi ágy kiürítésével. Ki a felelős ezért? – tette fel a kérdést. Arra is választ várt, hol vannak a Magyarországra szállított maszkok.

Tóth Bertalan (MSZP) is arról beszélt, hogy számos felszerelés áll a raktárakban, és - ahogy fogalmazott - nem tudható, hogy a Vatikán mellett mikor jutnak el ezek a kórházakba, idősotthonokba vagy az emberekhez.

Azt javasolta, hogy a kormány a nemzeti konzultáció helyett maszkokat küldjön minden embernek. A Magyar Tudományos Akadémia kutatói széleskörű tesztelést szorgalmaznak – tette hozzá. Emellett azt kérte, hogy minden 65 év felettinek juttasson a kabinet védőeszközöket, a kórházból hazaküldött betegek rokonainak pedig biztosítsanak ápolási díjat.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Keresztes László Lóránt (LMP) azonnali tájékoztatást kért a kormánytól arról, hogyan bocsátják a megszerzett eszközöket az érintettek rendelkezésére.

Szerinte a hivatalos statisztikákban szereplő 60 ezer állását vesztettnél lényegesen többen lehetnek azok, akik elvesztették megélhetésüket, hiszen sokan éltek eddig is alkalmi munkából, főleg a legszegényebb térségekben. A kormány velük nem törődik – jelentette ki. Kifogásolta, hogy míg bérkiegészítésre 200-300 milliárd forintot szán a kabinet, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére 1000 milliárdot.

Varju László (DK) azt javasolta, hogy inkább a kormány számára szerezzenek be lélegeztető gépet, mert azt a „totojázást, amit önök végeznek, be kell fejezni”.

Sérelmezte, hogy több mint 1 millió rendelkezésre álló tesztről beszélnek, miközben eddig mindössze 60 ezret végeztek el hozzávetőleg 15 ezer emberen. Széles körű tesztelést szorgalmazott, és kifogásolta az idősotthonokban vagy a kórházakban kialakított viszonyokat.

Németh Zsolt (Fidesz) a nemzetközi együttműködések fontosságáról szólt, amelyeknek szerinte hosszú távon fognak kifizetődni.

A vatikáni segélyszállítmánynak komoly szimbolikus jelentősége van, mint ahogy annak is, hogy Magyarország törődik a szomszédságával és a határon túli magyarokkal – mondta. Az együttműködések vonatkoznak a gazdasági kérdésekre is – hangsúlyozta –, ezek teszik lehetővé például az ingázók áthaladását a határokon.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint hétről hétre hallható az Országgyűlésben, hogy Szabó Tímea hazudik és rémhíreket terjeszt, például a halálozási rátáról. Rámutatott arra is, hogy egyes európai országokban már fogynak a védőfelszerelések, míg Magyarországra folyamatosan érkeznek.

Bírálta az ellenzéket, amiért nem támogatta a gyors védekezést segítő jogszabályt, vagy mert ritkították a BKV-járatokat, több millió forintos szerződést kötöttek Czeglédy Csabával, eközben támadják a határon túlra küldött támogatásokat. Ahogy fogalmazott, a Momentum politikusa még lámpavassal is fenyegetőzött. A kormány viszont a helyén van - szögezte le.

Lukács László György (Jobbik) kijelentette, hogy valóban minden magyar felelős minden magyarért, de még Szabó Dezső sem írt olyat, hogy minden magyar felelős lenne minden albánért vagy bosnyákért. A maszkokra itthon van szükség – szögezte le.

Örömét fejezte ki, hogy egyre több önkormányzat írja elő a kötelező maszkviselést, és azt mondta: lenni kell elegendő maszknak a lakosság számára is. Ezért ahol az önkormányzatok nem tudják azt biztosítani, a kormány tegye meg azt! – kérte.

Krónika 2. rész (napirend előtt: koronavírus)

Szintén a koronavírus-járvánnyal összefüggő képviselői napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülésnapja.

Párbeszéd: a kormány ellenségképet gyárt az ellenzékből

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy fogalmazott, a Fidesznek úgy kell az ellenségkép, mint egy falat kenyér annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezés kudarcáról.
A képviselő szerint a kabinet ezért próbál meg ellenségképet gyártani az ellenzékből és a főpolgármesterből.

Tordai Bence szégyenlegesnek minősítette, hogy „náci beszéd van a Magyar Nemzetben” és a „mai kormánypárti lapok az ellenzéki képviselőnőket prostituáltnak nevezik”.

Közölte, bíróságon vesznek elégtételt azért a rágalomhadjáratért, amit a kormányoldal folytat Szabó Tímeával, a Párbeszéd társelnökével szemben, és aki emiatt halálos fenyegetések tucatjait kapja.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt kérdezte, az ellenzék miért nem büszke a járvány elleni magyarországi fellépésre, ehelyett miért vezeti félre a magyar embereket.

Dömötör Csaba azt javasolta Tordai Bencének, hogy ne támadják a határon túli magyaroknak adott támogatást és ne álhíreket terjesszenek, hanem legalább azokban a várásokban vegyék ki a részüket a védekezésből, ahol a választók cselekvéssel bízták meg őket.

„Legalább erre a pár hétre tekerjék lejjebb az indulatgenerátort és szálljanak be az összefogásba” – mondta az államtitkár.

Az LMP lázmérést is javasol az érettségire

Hohn Krisztina (LMP) belépéskori lázmérést javasolt az érettségikre a maszkhasználat és a fertőtlenítőszerek biztosítása mellett.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem készítette fel eléggé a diákokat, a tanárokat és az iskolákat a koronavírus-járvány alatti vizsgáztatásra. Megjegyezte, nem tudni, hogy a karanténban lévő, vagy krónikus betegségben szenvedő diákok miként érettségizhetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában újra felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a diákok, a tanárok és a családok érdekében időben reagált a járványra és elsők között függesztette fel az iskolai tanítást az első igazolt fertőzötthez képest.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 21-én. MTI/Illyés Tibor

Kiemelte, a kabinet a legkiválóbb egészségügyi szakembereket, tudósokat is megkérdezve döntött az érettségikről. Olaszországban, Ausztriában és Németországban is megtartják az érettségiket, emellett több ország az oktatás teljes újraindítását is fontolgatja – sorolta az államtitkár, hozzátéve, az érettségiken maszkhasználat és kézfertőtlenítők biztosítottak lesznek, vizsgázni pedig ősszel is lehet.

DK: a kormány elismerte, hogy az unió pénzt ad a válságkezelésre

Varju László (DK) szerint a kormány „hosszú hazudozás után” elismerte, hogy az Európai Unió pénzt ad a koronavírus-járvány miatti válság kezelésére.

Bár – mondta – a kabinet hetek óta azt hazudja, hogy az unió nem segít Magyarországnak és egy fillért sem ad a járvány elleni védekezésre, ennek ellentmond az önkormányzati államtitkár településeknek írt levele, amelyből az derül ki, hogy erre a célra pályázat indul az európai szolidaritási alapból. A DK politikusa szerint mindez azt jelenti, hogy a kormány 2000 milliárd forintos uniós támogatást próbált eltitkolni.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kijelentette, Magyarország egyetlen plusz euró cent támogatást nem kapott Brüsszeltől.

Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára közölte, az európai unió csak azt tette lehetővé egy technikai módosítással, hogy a még fel nem használt forrásokat fel lehessen használni a járvány elleni védekezésre.

Krónika 3. rész (napirend előtt: koronavírus)

További kormánypárti és ellenzéki napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése a koronavírus-járvánnyal összefüggésben.

MSZP: a kormány saját népszerűségével foglalkozik a hatékony védekezés helyett

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke felszólal a koronavírus elleni védekezésről szóló törvénytervezet általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a kormánynak a koronavírus-járvány alatt is saját népszerűsége a legfontosabb, az ezzel járó titkolózása azonban akadályozza a hatékony védekezést, mivel az emberek nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

A szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, a kabinet győzelmi jelentésekben számol be a védőfelszerelések Magyarországra érkezéséről, ugyanakkor azok felhasználásáról, beszerezhetőségéről nem lehet tudni.

Érthetetlennek nevezte, hogy a kormány nem engedi a kórházaknak, hogy válaszoljanak neki a kórházi ágyak felszabadítása ügyében feltett kérdéseire.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádaskodás, a hazugságok terjesztése, a gyűlöletkeltés, a fake news és az egészségügyi dolgozókba vetett bizalom megkérdőjelezése biztosan hátráltatja a járvány elleni védekezést.

Szijjártó Péter ezért arra kérte az ellenzéket, hogy működjön együtt a kabinettel abban, hogy le lehessen zárni az álhírek, a gyűlöletkeltés, a hangulatkeltés és hazugságok időszakát.
A miniszter aláhúzta, a kormány megfelelő tájékoztatást ad minden intézkedéséről.

Jobbik: érettségi helyett legyen jegymegajánlás

Ander Balázs (Jobbik) szerint a koronavírus-járvány tetőzése után még hosszú hetekig óvatosnak kell lenni, feltéve ha valóban eléri csúcspontját a járvány május 3-án. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartják, hogy a kormány ilyen körülmények között rendezi meg az érettségit.

Azt javasolta, hogy a tanulók érettségi helyett a jegymegajánlást is választhassák. Példaként említette, hogy Szlovákiában az évvégi osztályzat lesz az érettségi érdemjegye.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, számtalan olyan ország van, amely nemcsak megtartja az érettségit, de az iskolákat is kinyitja. Az utóbbiak között említette Svájcot, Romániát, Németországot; a világ negyedik legfertőzöttebb országa, Franciaország arra készül, hogy májusban újranyitja az iskolákat.

Hangsúlyozta, nagyon szigorú biztonsági intézkedések között tartják meg Magyarországon az érettségit, létszámkorlátozás, kézfertőtlenítő és maszk is lesz. Jelezte, a kormány a legnevesebb járványügyi szakértők és a szakmai szervezetek bevonásával döntött az érettségi megtartásáról.

KDNP: a munkaalapú társadalom segíthet a válság kezelésében

Hargitai János (KDNP) az elmúlt harminc év gazdaságpolitikája kapcsán beszélt arról, hogy két válságkezelésre, az 1995-ös Bokros-csomagra és a 2008-as válságkezelésre mindenki emlékszik. Szerinte ezeknek a válságoknak a szocialista kormányok gazdaságpolitikája ágyazott meg és mindig az Orbán-kormányra várt a helyzet megoldása.

A szocialistáknak nem volt jövőképük és a nemzetek feletti erőközpontok akaratait akarták mindenáron végrehajtani – mondta. Hozzátette: az Orbán-kormány a munkalapú társadalmat, családtámogatási rendszer épített és nemzetben gondolkodott, a válságot is így kezelte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a két gazdaságfilozófiai álláspontot úgy egyszerűsítette le, hogy a szocialisták a segélyezésben hisznek, az Orbán-kormány viszont a munkát adna az embereknek.
Közölte, amikor a gazdaságvédelmi akciótervet összeállították, úgy döntöttek, hogy megint a munkán keresztül segítenek.

Hozzátette: az a céljuk, hogy megvédjék a veszélybe sodródott munkahelyeket és legalább annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyi a válságban megszűnik, továbbá hogy a magyar gazdaság erősebb legyen a válság után.

Fidesz: a munkahelyek megtartása legfontosabb

Böröcz László (Fidesz) szerint a koronavírus-járvány miatt az országok többségének komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznie. A magyar gazdaság legtöbb ágazata komoly problémákkal néz szembe, szinte minden szektor károkat szenved, nehéz a vállalkozóknak, a befektetőknek, a pénzintézeteknek, a legnehezebb helyzetbe a munkavállalók kerülnek – tette hozzá.

Elmondta, a munkahelyek megtartása érdekében munkahelymegtartó támogatást, hitelt, garanciaeszközöket biztosítanak és adóintézkedéseket is tesznek. Az adócsökkentésekkel több mint 300 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, az adókönnyítésben pedig 220 ezer munkavállaló érintett – sorolta.

Szijjártó Péter válaszában a kormány egyik legfontosabb feladatának a magyar vállalkozások likviditásának fenntartását nevezte. Szerinte ez elengedhetetlenül fontos a munkahelyek megtartásához és újak teremtéséhez.

Számos kormányzati intézkedést felsorolt, például a speciális magyar bértámogatást csökkentett munkaidő esetén, az alacsony kamatozású forgóeszközhitelt, a beruházásösztönzési programot.

Krónika 4. rész (azonnali kérdések)

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben kérdezte az ellenzék a kormányfőt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.

Jobbik: mihez kellett a „felhatalmazási” törvény? 

Jakab Péter (Jobbik) azt mondta, a miniszterelnök láthatóan nem tudja megoldani a koronavírus-válságot. Szerinte csak olyan beszélhet a dolgozók és a munkaadók egymás közti megegyezéséről, aki soha életében nem dolgozott a parlament falain kívül. „Günthert nem a magyar melós érdekli, hanem a profit” – fogalmazott, hangsúlyozva: tömegével mennek tönkre vállalkozások, és tömegével kerülnek utcára melósok. Ha nem tudnak mit kezdeni a bajba jutott magyarok tömegeivel, akkor mihez kellett a felhatalmazási törvény? – kérdezte.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: Magyarországon egy olyan gazdasági rendszer működik, amelyben a munkaadók és a munkavállalók meg szoktak egymással állapodni, például a minimálbér kérdésében is. A Jobbik felfogását osztályharcosnak minősítette, mert egymásnak akarja fordítani a munkaadókat meg a munkavállalókat.

Azt értem, hogy önök most, hogy egy baloldali egységbe tömörültek a baloldali pártokkal, miről beszélnek, de a mi felfogásunk szerint nem osztályharcra, hanem megegyezésekre van szükség a gazdaságban” – mondta.

Arról is beszélt, válság idején vádaskodás helyett a legfontosabb az ország érdeke volna. Ám a Jobbik egyetlen percig sem azt nézte, mi Magyarország érdeke, fittyet hányt arra a közvélekedésre, hogy a válság idején összefogásra, nem pártpolitikára van szükség. Az elmúlt másfél hónapban a Jobbik csak egy dolgot bizonyított be: ha az ország bajban van, a Jobbikra nem lehet számítani – mondta a kormányfő.

Jakab Péter viszonválaszában úgy fogalmazott: a korlátlan hatalomhoz korlátlan felelősség is társul. „Az ön eddigi felelőssége: másfél hónap alatt 51 ezer munkanélküli” – mondta a miniszterelnöknek. Miközben magyarok tömegei mennek tönkre, a kormányfő veje, kétmilliárdból építhet jachtkikötőt, Mészáros Lőrinc pedig 20 milliárdból élményparkot.

Most nem a családdal kell szolidárisnak lenni, meg a haverokkal, hanem a nemzettel” – fogalmazott, Mészáros-adó bevezetését sürgetve azokra, akik „az elmúlt években kormányzati hátszéllel lettek piszok gazdagok”. Szerinte ebből munkahelyek tömegeit lehetne megmenteni.

Orbán Viktor úgy reagált: Magyarországon a Jobbik az egyetlen olyan párt, amelyet „kilóra megvettek”. „Tehát ha mégis úgy gondolják, hogy szeretnének közadakozni, akkor beszéljék meg a gazdáikkal, hogy mégis hogyan, miképpen” – mondta a Jobbik frakcióvezetőjének. Hozzátette: „ha azonban ezt nem találnák elégségesnek, akkor az újdonsült szövetségeseik vörösbáróival is válthatnának néhány szót”. Úgy fogalmazott: a Jobbik régóta a baloldal szekerét tolja, valójában „a Jobbik már nem is Jobbik, hanem Ballik, és Jakab Péter vezetése alatt vált véglegesen baloldalivá”.

MSZP: önellátásra, új gazdasági szerkezetre van szükség

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, szurkol, hogy a koronavírus-válságot kezelő kormányzati lépések sikeresek legyenek, ellenkező esetben ugyanis egyre többen halnak meg, és egyre több család megy tönkre. Mindenkinek azért kell szurkolnia, hogy a kormány sikeresen kezelje a válságot – mondta. A válságból kilábalás nemzetközi versenyében szerinte adott a lehetőség az ország, a magyar gazdaság újratervezésére, fontos ugyanis, hogy Magyarország versenyképesebben kerüljön ki a mostani krízisből. Önellátást és új gazdasági szerkezetet szorgalmazott.

A válságkezelésnek való szurkolásra Orbán Viktor úgy reagált: sajnálja, hogy Mesterházy Attila az ellenzéken belül a szűk kisebbséghez tartozik, és elnézést kért tőle, amiért előző felszólalásában egy kalap alá vette a Jobbikkal, mert túllőtt a célon.

A miniszterelnök lehetőségnek, sőt kényszernek nevezte korábban evidensnek vett gazdasági összefüggések újragondolását, jelezve, a kormány készen áll egyeztetni az ellenzékkel a magyar gazdaságstratégia jövőjéről.

Mesterházy Attila viszonválaszában egy olyan jövőbizottság létrehozását javasolta, amely a tudományos, a politikai élet és az érdekképviseletek bevonásával próbálna konszenzusra jutni 20-30 éves távlatban.

Ha van ilyen javaslat, szívesen ad rá választ, és akkor „létrehozhatjuk ezt a valamit” – válaszolta a kormányfő.

DK: hogyan akarnak hatékony gazdasági csomagot készíteni, ha be se vallják az igazságot a munkanélküliekről?

Arató Gergely (DK) egyrészt visszautasította azt a sugalmazást, miszerint van, aki nem drukkol a sikeres válságkezelésnek. Másrészt viszont úgy látja, a kormány válságkezelése sokakat hagy az út szélén, nem menti a munkahelyeket, újabb ágazatokra terjed át az elbocsátási hullám, ráadásul éppen a kabinet stratégiai partnereinél.

Hozzátette, a kormány még azt sem tudja megmondani, hány munkanélküli van. Hogyan akarnak hatékony gazdasági csomagot készíteni, ha be se vallják az igazságot? – kérdezte.

Orbán Viktor válaszában rámutatott: míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott az országban, addig a koronavírus-válság kitörése előtt 4,5 millió. Ezért nem érdemes munkahelyteremtési vitát folytatni a DK-val – jegyezte meg. Közölte továbbá: a kormány a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása alapján hoz döntéseket.

Arató Gergely szánalmasnak nevezte, hogy 10 év kormányzás után is az előző kabinetre mutogatnak vissza. Az állásukat elveszítőket az érdekli, miért nem kaphatnak direkt támogatást, magasabb összegű munkanélküli segélyt – mondta.

A miniszterelnök úgy reagált: amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit fognak létrehozni. Megjegyezte továbbá: Arató Gergely igennel szavazott a 13. havi bér és a 13. havi nyugdíj elvételére, a gyes két évre csökkentésére, a fizetős egészségügyre, az ingatlanadóra, a tandíjra, az áfaemelésre.

Krónika 5. rész (azonnali kérdések: koronavírus)

Orbán Viktor miniszterelnök újabb azonnali kérdésekre válaszolt képviselőknek az Országgyűlés hétfői ülésén a koronavírus-járványt érintően.

LMP: mi lesz azokkal, akik már elvesztették az állásukat?

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a már munkanélkülivé vált 60 ezer ember sorsa további 100 ezerre várhat még. A munkaadók csak nagyjából két hónapig tudják tartani a jelenlegi létszámukat, miközben korábbi bevételeiket leghamarabb hat hónap múlva nyerhetik vissza – mutatott rá, hozzátéve: szakemberek szerint gyenge a kormány gazdasági csomagja.

Azt kérdezte: a kormány miért nem foglalkozik azokkal, akik már elvesztették az állásukat?

Orbán Viktor miniszterelnök úgy felelt: aki elveszti az állását, az három hónapig jogosult a munkanélkülieknek járó segélyre. Mire ez lejár, mindenkinek lesz munkája – szögezte le –, nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ezután ne kapna munkaajánlatot akár a gazdaságból, akár a magyar államtól.

A nagyberuházásokról szólva hangot adott azon meggyőződésének, hogy ha valamikor, akkor most kell azokkal megalapozni az ország jövőbeli versenyelőnyét.  Párbeszéd: mi lesz a megrendelés nélkül maradt vállalkozókkal?

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) olyanok példáit sorolta, akiknek szerinte nem segít érdemben a kormány. Katás vállalkozókat említett a turizmusból, a vendéglátásból vagy a filmiparból, akiknek március óta nincs munkája, így számlát sem tudott adni. Milyen segítséget ajánl azoknak, akik a tartalékaik végén járnak? – kérdezte a kormányfőtől.

Orbán Viktor megismételte korábbi válaszát: az álláskeresési támogatás három hónapja után mindenki állás- és munkalehetőséghez jut majd.

A vállalkozókról szólva közölte: támogatásukra egy 50 milliárd forintos alapot nyitott a kormány, amelynek összege növelhető. Úgy fogalmazott: az Európai Unió, ha pénzt nem is adott, de azt megengedte, hogy ezeket a vállalkozásokat az állam a költségvetésből támogassa.

Fidesz: a fővárosnak milyen felelőssége van a Pesti úti idősotthonban történtek miatt?  

Dunai Mónika (Fidesz) a Pesti úti idősotthonban történt visszásságokról szólva lesújtónak ítélte, hogy az otthon járványügyi gócponttá vált. Eddig 29 ember veszítette életét, az egész országban a járvány miatt elhunytak mintegy tíz százaléka, és a fertőzöttek 13 százalékát is ez az egyetlen intézmény adja.

Szerinte mindez elkerülhető lett volna, ha a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat, mint intézményfenntartó betartja a járványügyi hatóság előírásait, biztosítja a védőfelszerelést és a fertőtlenítést. Ezen hiányosságokat a többi között kormányhivatal, az országos tisztifőorvos vagy a honvédség volt kénytelen pótolni, ahogy az is kiderült, nem igaz, hogy folyamatosan volt orvos az intézményben - mondta, és a fenntartó felelősségét firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a fenntartó felelőssége, hogy az intézményekben gondoskodjon a megfelelő ellátásról, beszerezze a védőfelszereléseket.

A kormány ehhez hatmilliárd forintot nyújt, és amikor már látható volt, hogy a fővárosi önkormányzat nem alkalmas a saját intézménye megvédésére, további védőfelszereléseket is biztosított: 5700 maszkot és 4700 pár gumikesztyűt.

Szerinte gondtalanul járt el a főváros. Karácsony Gergely legfeljebb az interneten posztolt az intézményről, míg a tisztifőorvos felkereste azt, és öt szúrópróbaszerű vizsgálat során négyszer nem volt orvos az otthonban.

Jobbik: az egészségügyi intézményekhez is juthasson a társasági adó

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy támogatja-e azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a társasági adót az állami egészségügyi intézményeknek is fel lehessen ajánlani. A sportot valóban kiemelten kell támogatni, de ennél fontosabb a magyarok egészsége, anélkül ugyanis nincs sport, gazdaság és jövő - fogalmazott.

Megjegyezte: a miniszterelnök korlátlan felhatalmazást kapott, így ő határozhatja meg a játékszabályokat, és hazaküldhetnek a kórházból olyanokat is, akiknek az ellátása otthon nem megfelelően megoldott.

Orbán Viktor kijelentette: a korlátlan felhatalmazásról nem ő dönt, a parlamentet illeti meg a döntés joga, az ottani arányokat pedig a magyar választók állapították meg.

Legyenek kedvesek ezzel a ténnyel együtt élni a következő választásokig – tette hozzá.

Közölte: a társasági nyereségadót a kormány begyűjti és közcélokra, így például az egészségügyre adja, és ha nem szedi be, máshova fog menni. Ha ezt az összeget nem a kormány osztja szét az egészségügyi intézmények között, kaotikus helyzet jön létre, ahol az egyik intézmények több lesz, a másiknak pedig kevesebb – vélte.

Steinmetz Ádám elmondta: a magyar egészségügy forráshiánnyal küzd, ha nem így lenne, nem kellene a kórházak adósságait törleszteni, így a tao-pénzeknek igenis lenne helyük az egészségügyben.

A kormányfő közölte: várja a javaslatról szóló parlamenti bizottsági vitát, készen állnak, hogy megfontolják az érveket.

Krónika 6. rész (azonnali kérdések)

További azonnali kérdésekre adott választ Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.

KDNP: fontos a munkába járás biztosítása a határokon át

Simicskó István (KDNP) a munkába járás biztosításának fontosságát emelte ki a határokon át. 2020 emlékezetes év marad, mert száz éve nem találkozhattunk olyan világjárvánnyal, mint most, a világ globális faluvá vált, ahol egy távoli vírus rövid idő alatt világjárványt tud okozni – mondta.

Úgy látja, a kormány időben hozta meg a szigorú intézkedéseket a járvány megfékezésére, fontos és helyes döntéseket hozott. Feltette a kérdést, hogy az enyhülő európai tendenciákra tekintettel mi várható a munkába járás segítésére.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy válaszolt, hogy az európai országok által hozott korlátozó intézkedések legitimek, az elsőszámú feladat és kötelesség az emberi élet és egészség megvédése, és a kontaktszámok csökkentésével a járvány terjedési sebességét is csökkenteni lehet.

Hangsúlyozta: alapvető érdekünk a nemzetközi áruforgalom folyamatosságának és a határmenti kapcsolatok fennmaradásának biztosítása, ezért a legtöbb szomszédos országgal megállapodtak az ingázás lehetőségéről bizonyos átkelőkön.

Simicskó István közölte: sok embert, a határok környékén élőket érinti az ingázás segítése, ezért fontosak az ez ügyben hozott döntések. A járvány még nem múlt el, a körültekintő óvatosság és a fokozatosság elvét kell követni – vélekedett.

Szijjártó Péter elmondta: az újabb határátkelők megnyitásáról jelenleg is folyamatosak a tárgyalások, és a magyar-ukrán határon is legalább egy átkelőről szeretnének megállapodni.

Független: pénzt kell adni az embereknek

Székely Sándor (független) arról beszélt, hogy pénzt kell adni az embereknek a jelenlegi helyzet enyhítésére. Magyarországon már a járvány kitörése előtt is szociális válság volt, ez most egyre súlyosabb, az álláskeresők száma nőtt, a leépítések megkezdődtek - közölte. Azt mondta, valószínűleg eléri majd a 10 százalékot a munkanélküliségi ráta, és a magyar lakosság a tartalékaiból nem tudja átvészelni a válságot.

Orbán Viktor közölte: az ellenzék folyamatosan arról beszél, hogy pénzt kellene osztani munkafedezet nélkül, de a kormány inkább munkahelyeket fog teremteni, így az emberek megkereshetik azt a jövedelmet, amelyre a megélhetéshez szükség van. Nem segélyalapú, hanem munkaalapú gazdaság kell – fűzte hozzá.

Székely Sándor feltette a kérdést, hogy mikor lesz olyan ebben az országban, hogy az emberek normális munkáért normális bért kapnak.

Orbán Viktor közölte: 2010-ben Magyarországon a munkanélküliségi ráta 12 százalék volt, a mostani járvány előtt pedig 3,3 százalék. Ez az evidens különbség alapot ad, hogy megpróbálják azzal a módszerrel orvosolni a gazdasági válságot, amellyel az elmúlt időben is sikerrel tették, nincs ok a változtatásra a munkaalapú gazdaság felépítését célul kitűző politikán – jelentette ki.

MSZP: a kormány politikai eszközként használja a Pesti úti idősotthon ügyét

Harangozó Tamás (MSZP) a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatban azzal vádolta a kormányoldalt, hogy a tragédiát politikai eszközként használják politikai ellenfelük lejáratására. A kormányt támogató média már gyilkosozza a főpolgármestert – tette hozzá.

Úgy vélte: miközben a miniszterelnök "szkafanderben" járja a kórházakat PR-videókat készítve, egy nyugat-magyarországi orvos beszámolója szerint három maszkot kaptak csak, a többi saját költségen vásárolták. Azt is számon kérte a kormányfőn, hogy miért vesznek el forrásokat önkormányzatoktól.

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a Pesti úti szabálytalanságok ne uralják el belpolitikát, egészen addig, amíg a járványon nem vagyunk túl. Ezért azt javasolta, hogy minden esetben – ahogyan eddig is történt – a hatóságok végezzék a dolgukat, tárják fel az eseményeket, a politikai vitát pedig akkor folytassanak a felelősség kérdéséről, ha vége a járványnak.

Ugyanakkor rámutatott: talán érthetővé teszi a helyzetet az a tény, hogy ebből az egyetlen intézményből kerül ki az elhalálozott betegek 10 százaléka. A válság végén lesz itt erről majd mit beszélni – jegyezte meg.

A kórházak felszereltségével kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: minden egyes kórházban a védekezéshez szükséges összes eszköz egy heti, illetve már 10 napi mennyisége a raktárban készen áll. Ezt mindennap ellenőrzöm, mindennap meghallgatom a kórházparancsnokok összesített jelentését - közölte a kormányfő, hozzátéve, hogy minden ezzel ellentétes állítás tényszerűen hamis.

Harangozó Tamás erre úgy reagált: egy kicsit erős, amikor a miniszterelnök lehazugozza az orvosokat, szociális munkásokat, háziorvosokat, az eszközhiányról ugyanis ők számoltak be.

Orbán Viktor viszonválaszában Harangozó Tamás egy korábbi nyilatkozatát idézte, amelyben az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között a saját szavazóikat árulták el, így amíg kifelé nem tudnak elszámolni, senki sem hallgat rájuk. „Ne csodálkozzon, ha én sem” – jegyezte meg a miniszterelnök.

Krónika 7. rész (azonnali kérdések)

A kormány tagjai a koronavírus-járvánnyal összefüggésben feltett újabb azonnali kérdésekre válaszoltak hétfőn az Országgyűlésben.

DK: hány beteget bocsátottak el a kórházakból a koronavírusra hivatkozva?

Varga Zoltán (DK) arról beszélt: mélységes felháborodást és riadalmat keltett a magyar társadalomban, hogy betegek ezreit – köztük daganatos és frissen operált betegeket is – küldik haza a kórházakból a koronavírusra hivatkozva. Szerinte ez a kormányoldal felelőssége, bűne.

Azt kérdezte, hány beteget és melyik kórházakból küldtek el, végeztek-e rajtuk vírustesztet, és közülük hányak kerültek már vissza a kórházakba.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: attól a párttól jön a számonkérés, amely kormányon kórházakat zárt be, 16 ezer kórházi ágyat szüntetett meg és elvett egy havi fizetést a kórházi dolgozóktól.

Közölte: nem a kormány, hanem a kezelőorvos dönti el, hogy ki bocsátható el a kórházakból, ehhez 62 szakmai kollégium adott ki állásfoglalást, ami a nyilvánosság számára elérhető.

Hozzátette: ha mégis olyan beteget bocsátottak el a kórházból, akit nem lett volna szabad, akkor a kórház főigazgatójához, a betegjogi képviselőhöz, illetve a tisztiorvosi szolgálatokhoz lehet fordulni. Mindenkinek biztosítjuk a kórházi ellátást, aki számára szükséges – jelentette ki.

LMP: az aktuális ellenséggé az önkormányzatok váltak

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a Fidesz számára az aktuális ellenséggé az önkormányzatok váltak, döntések sora sújtja a képviselő testületeket. Ezek nyomán a budapesti kerületek 21 milliárdos bevételkiesést könyvelhetnek el – mutatott rá. Kitért arra, hogy eközben a védekezés legerősebb lábai az állam után. Azt kérdezte, számíthatnak az önkormányzatok bármilyen állami segítségre, miután az idős- és betegellátásból, a karanténban elhelyezettek ellátásából, a szociális rendszer működtetéséből is vastagon kiveszik a részüket?

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, hogy szövetségesként számítanak az önkormányzatokra a járvány elleni védekezésben, ami azt is jelenti, hogy a terheket is közösen kell vállalni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a kereskedelmi szektor leállása hetente 200 milliárd forintos GDP-kiesést jelent, emellett talán nem túlzó, ha az önkormányzatok eddig 34 milliárddal hozzájárulnak a védekezéshez. Kitért arra is: a képviselőtestületek költségvetése több száz milliárddal nőt az elmúlt esztendőkben, és mostanra éves szinten mintegy 1800 milliárd forintból gazdálkodhatnak.

Megjegyezte: a kormány nem helyezett olyan aránytalan terhet az önkormányzatokra, amelyet azon ne tudnának elviselni.  Párbeszéd: miért volt szükség euró államkötvény kibocsátására?

Mellár Tamás (Párbeszéd) azt kérdezte, hogy miért bocsátottak ki kétmilliárd értékben euró államkötvényt? Sokszor lehetett  hallani, hogy a magyar gazdaság erős, versenyképes, és nem kívánatos, hogy a költségvetés devizában adósodjon el. Ha így áll a dolog, akkor a válság miatti költségvetési többletkiadásokat egyértelműen forint alapú kötvényekkel kellene finanszírozni, de nem így történt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: nem lett volna szükség a devizakötvény kibocsátására, ha nem jön a világjárvány, ami nemcsak Európára, hanem Magyarországra is hat, és nemcsak egészségügyileg, hanem gazdaságilag is.

Kitért arra, hogy a tervezett hiányt 2,7 százalékra növelték, amivel párhuzamosan finanszírozási igény is felmerült. A kormány célja továbbra is a devizakitettség csökkentése, a kibocsátással pedig a kitettség nem nő jelentősen – rögzítette.

Fidesz: várható-e a mostani beruházás ösztönzési rendszer bővítése?

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, örömmel értesültek róla, hogy egyik vezető amerikai szolgáltató cég regionális ügyfélszolgálati irodát létesít Magyarországon, és több mint 300 munkavállalót fognak foglalkoztatni. Ez különösen pozitív fejlemény és objektív visszajelzés, hiszen az érintett cég eddig csak az amerikai kontinensen létesített központokat, és most első európai egysége helyszínéül Budapestet választották. Azt kérdezte, tervezi-e a kormány a mostani beruházás ösztönzési rendszer további bővítését, várható-e, hogy újabb nagyvállalatok döntenek magyarországi befektetés mellett?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a világjárvány ellenére az év első negyedévében 17 beruházói döntést regisztráltak, amelyek a beruházás ösztönzéssel foglalkozó ügynökségen keresztül jöttek létre. Ez a 17 új magyarországi beruházás 112 milliárd forintos értéket képvisel, és 1434 új munkahely jön létre - ismertette. Kitért arra: a döntések jelentős része akkor született, amikor a világjárvány már jelen volt. Bár a legtöbb beruházási volument az első negyedévben német vállalatok hozták Magyarországra, de a munkahelyek fele dél-korai, indiai beruházókhoz kötődik.

A miniszter hozzátette: a beérkezett beruházások kétharmada az autóiparhoz kapcsolódik, a maradék része a kifejezetten magas hozzáadott értéket képviselő, több nyelven beszélő, diplomás fiatalokat alkalmazó üzleti-szolgáltató szektorban érkezett.

Szijjártó Péter elmondta még, hogy új beruházás-ösztönzési rendszert állítottak szolgálatba, ennek keretében 800 ezer euróig adhatnak támogatást uniós vizsgálat nélkül vállalatoknak, és a beruházott összeg felét is elérheti a juttatás intenzitása. Már eddig is negyven vállalat pályázott a lehetőségre. Jelezte: kezdeményezték az Európai

Bizottságnál azt is, hogy a járvány ideje alatt 800 ezer euró felett is adhassanak beruházás ösztönzési támogatást uniós vizsgálat nélkül. Több nagy nemzetközi vállalattal is tárgyalásban vannak, ami tömeges munkahely-teremtést eredményezhet – fűzte hozzá.

Krónika 8. rész (azonnali kérdések)

Kormánypárti és ellenzéki képviselők felszólalásaival ért véget az azonnali kérdések időszaka hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: lassan teljesen lenyúlják a Balatoni Hajózási Zrt.-t

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) úgy fogalmazott, a kormányközeli oligarcháknak most a balatoni vitorláskikötőkön van a szemük, cégeik kétmilliárd forintot kaptak kikötőfejlesztésre. Szavai szerint lassan teljesen lenyúlják a Balatoni Hajózási Zrt.-t, a kikötőket, a kormányzat reorganizációs terve a balatoni hajózás halálos ítélete.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt felelte: korábban, a Balatoni Hajózási Zrt. önkormányzati kézbe kerülésekor a helyhatóságok ezért cserébe vállalták a társaság fejlesztését, de ez nem történt meg. A szakminiszter ezért felhatalmazta a vagyonkezelőt, hogy állapodjon meg az önkormányzatokkal a részvények visszaadásáról, így állami rendelkezés alá került a zrt. Ebben szerinte semmi kivetnivaló nincs.

KDNP: mekkora a koronavírus elleni védekezés pénzügyi alapja?

Aradszki András (KDNP) a koronavírus elleni védekezés pénzügyi alapjának mértékéről érdeklődött. A kormány eddigi intézkedései a költségvetésre komoly hatást gyakoroltak – mutatott rá.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány időben hozott hathatós egészségügyi és gazdasági döntéseket, létrejött több alap is, így a járvány elleni és a gazdaságvédelmi. Jelezte, 630 milliárd forinttal hozta létre a kormány a járvány elleni védekezési alapot, a gazdaságvédelmi alapban pedig jelenleg 1345 milliárd forint van.

MSZP: ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon?

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy másfél millió idősnek a havi nyugdíja a 150 ezer forintot sem éri el. Pedig a járvány idején fokozott figyelmet kellene fordítani az idős emberekre, és ugyan a kormány ígérete szerint visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, de ezt csak jövőre kezdi meg, pedig sok extra kiadás most jelentkezik – mondta. Ki segít az elszegényedő nyugdíjasokon, van-e lehetőség például egyszeri 50 ezer forintos juttatásra azoknak, akiknek 150 ezer forint alatti a nyugdíjuk? – kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a kormány 2010-től kezdve a nyugdíjak vásárlóértékének megóvását ígérte, és ezt teljesítette is. Hangsúlyozta, hogy éppen a baloldali kormány által elvett 13. havi nyugdíjat építik most vissza.

DK: a kormány az önkormányzatok tönkretételére szövetkezik a koronavírussal

Bősz Anett (DK) azzal vádolta a kormányt, hogy a koronavírussal fogott össze, és a helyi önkormányzatok tönkretételére szövetkezik. Hangsúlyozta: az önkormányzatok számos feladatot látnak el a járványhelyzetben –  teszteket szereznek be, gondoskodnak a karanténban lévő idősekről - azonban a kormánytól nem kapnak érdemi segítséget, sőt, még forrásaikat is csökkentették.

Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta: Magyarország az európai országok közül az elsők között lépett a koronavírussal kapcsolatban, hiszen már januárban felállították az operatív törzset, majd a védekezés keretében 10 akciócsoportot is.

Hozzátette: hazánk a szigorító intézkedéseket európai összehasonlításban korán hozta meg, így lassult a járvány terjedése. Kitért arra is: a kormány 660 milliárdos járványügyi alapot hozott létre, az egészségügyi eszközök beszerzése pedig folyamatosan zajlik.

Folytatjuk a küzdelmet a magyar emberek életének megvédése érdekében és ebben számítunk az önök támogatására is – üzente a DK-s képviselőnek.

Bősz Anett úgy reagált: a kormány intézkedései rossz következményekkel járnak a önkormányzatok finanszírozására.

Kontrát Károly viszonválaszában jelezte: a kormány az önkormányzatokat sem hagyta egyedül, hiszen 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben 1300 milliárdos adósságot vállalt át. Megjegyezte: amíg Czeglédi Csabának jut pénz, addig a DK kérdései nem megalapozottak.

Krónika 9. rész (politikai nyilatkozat)

Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat összevont vitájával folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés.

Fidesz–KDNP: a szabadságot, a szuverenitást és demokráciát is ünnepeljük

A szabadság, a szuverenitás, az alkotmányosság és a demokrácia ünnepére is felhív az a politikai nyilatkozat, amely a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésére emlékezik – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, az egyik előterjesztő.

A nyilatkozat vitájában – amelyet képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is jegyez – azt mondta: a dokumentum felhívás a jövőre is, ugyanis Magyarország hagyományainak tisztelete, a tradícióinak erősítése, Magyarország nemzeti hitvallása, a határon túl élő magyarokkal a teljes nemzetközösség vállalása jövőnk egyetlen záloga.

Úgy értékelt, 30 évvel ezelőtt a magyarok saját kezükbe vették a sorsukat.

Szerinte most egyszerre emlékezünk azokra, akik bevezették Magyarországot az új korba, azokra, akiknek helytállása, hűsége elengedhetetlen volt ehhez, és azokra is, akik a vértanúságot is vállalták azért, hogy a megszálló hatalmak ellen fellépjenek.

Közölte, a magyarok még a legnehezebb időkben is hittek abban, hogy részt kell venni az ország megújításában és ez a hit nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy ezt a demokratikus forradalmat végigvigyék.

Hozzátette: köszönet és tisztelet jár a lakitelkieknek, az ellenzéki kerekasztal résztvevőinek és az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülése tagjainak is.

Kocsis Máté elmondta, a rendszerváltozás olyan eredmény, amelyre minden ember büszke lehet, de annak eredménytelenségét az élet néhány területén ma is viták övezik.

Fordulópontként értékelte az 1989-es alkotmányt felváltó új alaptörvény megalkotását, amely világossá tette, hogy Magyarország milyen értékékek mellett akarja élni életét a 21. században.

Szerinte az alaptörvény méltóképpen fogalmazza meg a nemzeti hitvallást és méltóképpen fejezi ki minden magyar ember összetartozását, az ország felelősségét a magyar nemzet minden tagja iránt. Az új alkotmány kifejezi, hogy a határon túl élő magyarság a nemzet teljes értékű része, illetve hogy mindannyian felelősek vagyunk a jövőnkért – részletezte.

Hozzátette: ez az ünnep felhívás arra is, hogy azok a vívmányok, amelyeket a rendszerváltás óta a magyar parlamentarizmus elért, megóvandók. Az Országgyűlés tagjainak közös felelősséggel kell tekinteni a szabadság, szuverenitás, az alkotmányosság értékeire - tette hozzá.

Kitért arra, hogy még most is köztünk élnek azok, akik „micisapkának titulálják a Szent Koronát”, vagy azok, akik a privatizáció trükkjein keresztül olyan pártállami vagyonokat mentettek át, amelyek az európai hagyományokat figyelembe vevő demokratikus átalakulást nehezítették.

Azon véleményének is hangot adott: „nem vagyunk nyugodtak afelől, hogy mindenki, aki ma a politikai elitbe tartozik – és nem szeretnék messzire visszamutogatni, az utódpárokra – megvan arról győződve, hogy ez az átalakulás számukra is megfelelő”.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, előterjesztő, arról beszélt a népakarat dönti el, hogy egy rendszer demokratikusan működik vagy sem, és a választások eredménye határozza meg ki vezeti az országot. Elmondta, az 1989/1990-es rendszerváltás demokratikus és jogállami berendezkedést hozott.

Közölte, a diktatúra idején sérült a személyes szabadság, most viszont sok esetben tévútra mennek azok, akik a szabadságban gondolkodnak. A szabadságot csak az érti meg, aki a felelősséggel párban említi - fejtette ki. Szerinte akkor teljesedik ki a szabadságunk, ha képesek vagyunk a jót és a rosszat megkülönböztetni és a jót választani.

Harrach Péter a nemzeti önrendelkezésről szólva azt mondta, a szocializmus idején ilyen nem volt, ma szuverenitásuk egy részét közösen gyakoroljuk, a maradékra féltékenyen vigyázunk. Hozzátette: most is nagy külső nyomásnak vagyunk kitéve, a birodalompártiak nyomásának, akiknek néha belső támogatói is akadnak.

Kormány: 30 éve szimbolikusan egyesült a nemzet

A kormány nevében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára támogatta az előterjesztést. Orbán Balázs úgy fogalmazott, a nemzet 30 éve szimbolikusan egyesült és ezzel visszanyerte azt a képességét, hogy ismét önmaga kezébe vegye saját sorsa alakítását.

Hangsúlyozta, mindaddig jó ok van bizakodva a jövőbe tekinteni, amíg az Országgyűlés ülésezik és a parlamentben magyar emberek, magyarul, szabad akaratból tanácskoznak és döntenek. Megjegyezte ugyanakkor, jó lenne, ha egyik képviselő sem keverné össze a „Bukarestből jövő dicséretet az itthonról jövővel”.

Az államtitkár szólt arról is, a századok során folyamatosan bővült azok köre, akik tagjai lehettek a magyar Országgyűlésnek, amely minden időben a nemzet szuverenitásának legfőbb letéteményese.

Aláhúzta, Magyarországon a magyarok beleegyezésével sosem, csak külső nyomásra tudott kialakulni abszolút hatalom. A népképviseletben feloldódnak a partikuláris érdekek és a nemzet valódi közössége jön létre – mondta Orbán Balázs.

Krónika 10. rész (politikai nyilatkozat)

Képviselői felszólalásokkal folytatódott a Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozatának összevont vitája hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: a rendszerváltozás csúcspontja volt a szabad Országgyűlés megalakulása

A magyar rendszerváltozás csúcspontját jelentette a szabad választás alapján létrejött Országgyűlés 1990. május 2-i megalakulása – mondta Németh Zsolt, a Fidesz képviselője.

A kormánypárti politikus emlékeztetett, ez az időpont az ország jogi szuverenitása megszerzésének formális pillanata is, ahogy ezt az alaptörvény is tükrözi.

Hangsúlyozta, ez a szuverenitás azóta is folyamatos és összetett védelemre szorul, ami az Országgyűlés legfontosabb felelőssége.

Németh Zsolt aláhúzta, harminc éve közös volt az akarat a plurális demokrácia létrehozására, a szóban forgó politikai nyilatkozat pedig nem az azóta eltelt harminc év értékelése, hanem a parlament jelentőségének az értékelése.

A Fidesz politikusa megjegyezte, hogy az Országgyűlés 2014-ben nemzetgyűléssé is vált a száz éve elcsatolt Kárpát-medencei magyarok jogi egyesítésével.

A Jobbik tisztelettel emlékezik a szabad Országgyűlés megalakulására   

Brenner Koloman (Jobbik) hangsúlyozta, tisztelettel emlékeznek az első szabadon választott magyar parlament megalakulására, amely egy polgári és demokratikus berendezkedést tett lehetővé Magyarországnak.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a Jobbik megalakulása óta azért küzd, hogy végre valósággá válhassanak a rendszerváltás idején megfogalmazott remények.

Az ellenzéki politikus szerint a magyar polgárok nem kapták meg azt a jólétet és biztonságot, amire vártak, és erre most sem számíthatnak, mert jelenleg az egypárti fideszes túlhatalom vagyon- és hatalomkoncentrációja zajlik.

Brenner Koloman hangsúlyozta, abban hisznek, hogy az állampolgárok elvárásait egy modern és polgári Magyarország felépítése teremtheti meg, ezért pedig nem kívánnak részt venni szombaton a fideszes farizeusok rendezvényén.

MSZP: ki akarják sajátítani az ünnepséget

Van annak egy diszkrét bája, amikor azok akarnak megemlékezni most a demokrácia, a jogállamiság, a szabadságjogok alapjainak lerakásáról, akik az elmúlt tíz évben aktívan dolgoztak és dolgoznak ezeknek az értékeknek a felszámolásán – kezdte beszédét Tóth Bertalan (MSZP).

Szerinte a dokumentum a tiszteletadás helyett a Fidesz és illiberális rendszere ünnepléséről, az állampárti alaptörvény felmagasztalásáról szól.

Képmutatásnak nevezte, hogy úgy kíván a kormányoldal ünnepelni, hogy éppen most fokozta le az Országgyűlést a felhatalmazási törvénnyel, majd arról beszélt, ami Magyarországon működik, az csak formális demokrácia, valójában önkényuralom.

DK: túl kell lépni a pártpolitikai megközelítésen

Sebján-Petrovszki László (DK) szerint a nyilatkozat valójában az elmúlt 75, de leginkább 30 évhez való viszonyunkról szól, de a kérdés megvitatásához túl kell lépni a pártpolitikai álláspontokon, aminek viszont szerinte a tárgyalt dokumentum nem felel meg.

Önök újraírni szeretnék a közelmúlt történelmét, hogy az is alátámassza az önök kormányzását – címezte szavait a kormányoldalnak, hiányosnak és túlzottan kevéssé árnyaltnak nevezve a nyilatkozatot.  Hangsúlyozta: a Kádár-rendszer a sokaknak adott lehetőségek és stabilitás dacára diktatúra volt.

Az ellenzéki politikus szerint egyoldalú a nyilatkozat utóbbi három évtizedet tárgyaló része, világosan kijelöli a jókat és a rosszakat, hazug módon megbélyegezve mindenkit, aki a Fidesz ideológiájával éppen nem kompatibilis, holott 2010 óta a Fidesz arra törekszik, hogy a rendszerváltáskor kialakított szisztémát beszántsa.

KDNP: szabad világot építünk

Vejkey Imre (KDNP) – felidézve az 1990-as demokratikus választás eredményeit – arról beszélt: a folyamatból sem a bukott állampártot, sem annak leplezett utódpártját nem zárták ki a, a szabályokat pedig a régi kommunista parlament alkotta meg.

Szerinte az MSZP a harminc évvel ezelőtti reformkommunistákhoz képest is visszalép azzal, hogy nem fogadja el ezt a politikai nyilatkozatot.

Mi egy szabad világot építünk, mely tiszteli a szabadságot és az emberi méltóságot, de egyben elutasítja a gyűlöletet és a kirekesztést - zárta szavait a kereszténydemokrata képviselő.

LMP: főhajtás konszenzussal

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a szabadság, a szuverenitás, a demokrácia kivívását van ok ünnepelni és ezt meg is kell tenni, fejet hajtva mindazok előtt, akik megküzdöttek ezek kivívásáért, de ezt konszenzussal elfogadott nyilatkozattal lehetne méltó módon elérni.

A határon túl élő magyarok iránti felelősségvállalás kiemelésének fontosságáról beszélt, kifogásolva, hogy egyes politikai szereplők aktuálpolitikai célokra használják a nemzetpolitikát, a nemzeti szuverenitás kapcsán pedig az ország gazdasági kiszolgáltatottságát, a kivándorlást említve problémaként.

A rendszerváltást nem tekinthetjük teljesnek, mert a szembenézés, az állambiztonsági múlt feltárása nem történt meg – fogalmazott, hozzátéve, erre akár a harmincadik évforduló is méltó alkalom lehetne.

Krónika 11. rész (politikai nyilatkozat, napirend után)

A házelnök is szót kért képviselőként a Magyarország népképviseleti rendszerének harminc évvel ezelőtti visszaállításáról szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat összevont vitájában hétfőn, az Országgyűlésben. A parlament ülésnapja ezt követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget. A Ház szombaton ünnepi üléssel fejezi be aktuális kéthetes ülését.

Kövér: A mai napig nem ért véget a rendszerváltozás befejezése

Kövér László házelnök előterjesztőként röviden szót kérve arról beszélt, tévedtek azok, akik azt hitték, egy pillanat alatt végbemehet a rendszerváltozás. Az elmúlt harminc év egy olyan küzdelem, amely jelenleg is tart, hiszen a mai napig maradtak olyan nyomai az előző rendszernek, amelyeket el kell takarítani - mondta.

A Fidesz képviselője szólt arról is, éppen ma jött el az a fordulópont az életében, amikor ugyannyit élt a kommunista diktatúrában és az azt követő demokráciában. Kövér László erre hivatkozva arra kérte az ellenzéket, hogy őt ne oktassák ki arról, mi a demokrácia és mi a diktatúra.

Kitért arra is, nem jár köszönet a kommunistáknak azért, mert bár megtehették volna, de nem lövettek közéjük. Ezt mondjuk csak 2006-ig tudták megállni – tette hozzá.

A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, ha van kudarca a rendszerváltoztatásnak, akkor az egyik az, hogy a kezdetek óta nem volt konszenzus a legalapvetőbb értékekben sem.

Párbeszéd: a Fidesz cinikusan ünnepli a demokráciát

Tordai Bence (Párbeszéd) cinikusnak nevezte, hogy az a Fidesz készül ünnepélyes nyilatkozattal megemlékezni a szabad Országgyűlés megalakulására, amely a legtöbbet tette a parlamentáris demokrácia kiüresítéséért.

Az ellenzéki politikus szerint valóban nincs diktatúra, viszont egy a kormánypárt egy olyan versengő autoriter rendszert épített ki, amelyben a hatalom mindent megtesz a leválthatatlanságáért.

Tordai Bence szerint a Fidesz többször is megsértette az Országgyűlés méltóságát, a legjobban akkor, amikor elfogadta egypárti alkotmányát.  Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a Jobbik-frakcióból Z. Kárpát Dániel a végrehajtások leállítását követelte, Varga-Damm Andrea pedig az országos tiszti főorvos lemondását sürgette.

A kormánypárti padsorokból Simicskó István (KDNP) a vakvezető kutyák világnapjára emlékezett, Hoppál Péter (Fidesz) pedig ámokfutásnak nevezte Pécsi ellenzéki városvezetésének veszélyhelyzeti lépéseit.

Keresztes László Lóránt (LMP) a nemzeti régiók védelmére indított európai népi kezdeményezésről szólt.

A DK képviselőcsoportjából Hajdu László a főváros XV. kerületének, míg Varju László, a IV. kerület koronavírus-járvány elleni intézkedéseit ismertette, Varga Zoltán pedig arról beszélt, hogy a kormány a járvánnyal összefüggésben kiásta a csatabárdot az önkormányzatokkal szemben.

Az elnöklő Hiller István lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szombaton 30 évvel ezelőtti megalakulására emlékezik.