×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ez történt a parlamentben kedden

 

 

Cikkünk frissült.

Az Országgyűlés kedden nyolc előterjesztés általános vitáját bonyolítja le.

A koronavírus-járvánnyal, a gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban szólaltak fel képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.

Párbeszéd: Nem elegendők a mentőcsomag intézkedései

Burány Sándor (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány által bejelentett gazdasági mentőcsomag intézkedései nem elegendők a koronavírus-járvány okozta válság szociális következményeinek mérséklésére. Komolyabb lépéseket kellene tenni a meglévő munkahelyek megőrzésére és a kieső jövedelmek pótlására – vélekedett.

Közölte: helytelen az a felfogás, hogy majd ha a válságnak vége lesz, új munkahelyeket teremtenek, mert ezt a jelenlegi időszakot is túl kell élni. A kormánynak hallgatnia kellene a szakmára, az érdekképviseletekre és az emberekre, akik azt mondják, hogy az intézkedéscsomag kevés – mondta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: ők tanultak a korábbi kormányoktól a szakmaiságról a válságkezeléssel összefüggésben.

Annak a válságkezelésnek az lett a következménye, hogy a gazdaság összeomlott, rengetegen elveszítették a munkájukat, mire a kormány akkor hitelt vett fel és megszorításokat vezetett be – mondta. Hozzátette: „ismerjük ezt a válságkezelési receptet”, és a magyar emberek egyöntetűen nemet mondtak erre a típusú válságkezelésre.

LMP: A Fidesz leszámolásra használja a veszélyhelyzetet

Csárdi Antal (LMP) szerint az elmúlt napok bebizonyították, hogy a Fidesz úgy érzi, eljött a leszámolás ideje, és a veszélyhelyzetet használja fel, hogy leszámoljon azokkal, akik az útjában állnak: az önkormányzatokkal, az ellenzéki pártokkal és a beteg emberekkel.

Kifejtette: az önkormányzatok kiveszik a részüket a járvány elleni védekezésből, de a kormány nem segít nekik. Az pedig, hogy az ellenzéki pártokat megpróbálják ellehetetleníteni, nem új dolog – tette hozzá.

Úgy vélte, a legfájóbb azonban, ahogy a betegekkel bánnak el, a kórházi ágyak ilyen mértékű felszabadítását ugyanis semmi nem indokolja, a nemzetközi példák alapján nem szükségszerű ilyen nagyságrendű intézkedés.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte:

a kormány európai összehasonlításban az egyik leggyorsabban hozza meg a döntéseit az egészségüggyel és a munkahelyek megmentésével kapcsolatban,

és ebben a munkában az ellenzékre nem számíthat.

A kormány minden önkormányzat adósságát kifizette 2010 után – emlékeztetett. Hozzátette: aki pedig ápolásra, kezelésre szorul, azok kórházi ápolását továbbra is biztosítani kell.

DK: Használhatatlan a gazdasági mentőcsomag

Vadai Ágnes (DK) kijelentette: a kormány az elmúlt tíz évben folyamatosan háborúzott nem létező ellenségekkel szemben, de egy valódi problémával nem bír megbirkózni, a bejelentett gazdasági mentőcsomag használhatatlan. Az intézkedések nem megvédik, hanem megszüntetik a munkahelyeket – mondta.

Vadai Ágnes, a DK képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Közölte: az intézkedéseket a multinacionális vállalatok érdekeinek megfelelően változtatják, nem az emberek érdekeitől függően. Úgy tűnik, a valódi problémákra nincs pénz – fűzte hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt, Magyarország az elsők között lépett, és ennek megvan az eredménye, sikerült ellaposítani a járványgörbét, és a cél, hogy mire belép az ország a tömeges megbetegedések szakaszába, mindenhol elég felszerelés legyen, hogy minden beteg megkapja a lehető legjobb ellátást.

Megjegyezte:

az előző kormány idején 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel.

Az ellenzéknek egyszer már volt lehetősége a válságkezelésre, de abból „még egyszer nem kérünk” – fogalmazott.

MSZP: Igazi munkahelyvédelmi program kell

Szakács László (MSZP) hangsúlyozta: igazi munkahelyvédelmi programra van szükség, meg kell védeni a munkahelyeket és lehetőséget kell adni azoknak, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették az állásukat. Mindenki nagyon várta a gazdasági mentőcsomagot, azt, hogy kiválasztják a jó nemzetközi példákat – mondta.

Közölte: nem igaz, hogy az ellenzék segélyalapú társadalomra tesz javaslatot, ők is munkát szeretnének adni mindenkinek, aki most elveszítette az állását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kifejtette: ilyen nehéz gazdasági időszakban egy gazdasági akcióterv összeállításakor figyelni kell arra, hogy az intézkedésekkel újraindítsák a gazdaságot, megvédjék a munkahelyeket, újakat hozzanak létre, valamint arra, hogy betartsák a költségvetési, pénzügyi fegyelmet.

Folyamatos a konzultáció a kormány és a gazdasági szféra szereplői között, ezek nyomán pedig néhány új intézkedés bevezetéséről döntöttek – mondta.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Jobbik: A kormány a kieső bérek 20-25 százalékát pótolja csak ki

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány hiába vállalt 70 százalékos bérkipótlást, a valóságban csak a kieső keresetek 20-25 százalékát téríti meg, mivel 75 ezer forintos plafont vezetett be ennél az intézkedésnél.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte, mit üzen a kormány azoknak, akik már elvesztették a munkájukat, továbbá a kormány le akarja-e állítani a végrehajtói letiltásokat, amelyek a mostani válsághelyzetben is sújtják a lakosságot.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami bértámogatás már 75 százalékos kieső munkaidő esetén is jár, vagyis abban az esetben is, ha napi 2 órára csökkent a munkaidő. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzetben nem kicsinyelne le semmilyen segítséget,

a kormány pedig arra törekszik, hogy minél több ember kapjon támogatást.

A tárcavezető ismételten hangsúlyozta, hogy beruházásokkal teremthetők új munkahelyek, ezért különösen fontos a kormány nemrég bejelentett, minden eddiginél nagyobb beruházástámogatási programja, amelyben az állam a beruházott érték felét vállalja át költségvetési forrásból a cégektől.

Szijjártó Péter azt ígérte Z. Kárpát Dánielnek, hogy utánanéznek a végrehajtásoknak és ennek eredményéről tájékoztatást adnak.

KDNP: Az ellenzék válságmélyítő politikát akar lenyomni az emberek torkán

A jelenlegi ellenzék a kisnyilasoktól a diplomás kommunistákig Gyurcsány Ferenc vezetésével ma is egytől egyig ugyanazt a megbukott, baloldali megszorításokra és segélyekre épülő, válságkezelőnek nevezett, de valójában válságmélyítő politikát akarnak lenyomni az emberek torkán, mint 2008-2009-ben” – mondta Nacsa Lőrinc (KDNP).

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Hangsúlyozta, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok további hitelekkel és segélyekkel mélyítették a válságot, amit a jelenlegi kormányoldal nem akar megismételni.

A kereszténydemokrata politikus aláhúzta, a koronavírus-járvány miatti válság erős és stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, a kabinet célja pedig, hogy annyi munkahelyet hozzon létre, amennyi a járvány miatt megszűnik.

Segély helyett munkát szeretnénk” – tette hozzá.

 

Szijjártó Péter válaszában kijelentette, a kabinet tíz év alatt elérte, hogy Magyarország az Európai Unió leggyorsabb gazdasági növekedését tudta felmutatni, a problémából pedig a megoldás részévé vált, miközben az államadósság évről évre csökkent.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, különös figyelmet fordítanak arra, hogy a exportban érintett magyar vállalatok az elnehezült körülmények ellenére is megőrizhessék versenyképességüket. Kiemelte, a kormány három pillérből álló, hitel-, garancia- és biztosítási programot indított, amelynek keretében 450 milliárd forint hitelkeretösszeget nyitnak meg a magyar vállalkozásoknak.

Fidesz: Az ellenzék nem akar része lenni a megoldásnak

Halász János (Fidesz) elképesztőnek és megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék a kormány koronavírus-járvány elleni védekezést szolgáló minden intézkedése ellen tiltakozik és nem akar része lenni a megoldásnak.

Halász János, a Fidesz képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kiemelte, az ellenzék nem a vírus, hanem a kormány ellen küzd, hasonlóan Brüsszelhez, amely a járvány idején is kettős mércével támadja a magyar jogállamiságot. Támadások helyett azonban a járvány elleni közös védekezésre, európai összefogásra és egységes cselekvésre lenne szükség – fejtette ki Halász János.

A kormánypárti politikus ízléstelennek minősítette az emberéletek mentését szolgáló intézkedések és az ideológiai viták összekeverését.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában úgy fogalmazott, a „liberális mainstream a lehető legintoleránsabb irányzat, ami valaha létezett a politikai ideológiák tekintetében”. „Az egyik legintoleránsabb irányzat, hiszen a véleményszabadság, meg a szólásszabadság addig illet meg bárkit is, amíg az a valaki velük egyetért” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy három másik uniós ország esetében sincs konkrét időpont a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzeti törvény határidejére, négy további országban pedig a kormány kizárólagos joga a rendkívüli helyzet meghosszabbítása.

A kettős mérce továbbra is itt lesz és a liberális mainstream támadásaira továbbra is számítanunk kell” – tette hozzá.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Az Európai Unió és Szingapúr közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról, valamint a schengeni információs rendszerrel összefüggő törvények módosításáról tárgyalt kedden az Országgyűlés.

Előterjesztő: Új alapokra helyezik az EU és Szingapúr kapcsolatait

Az Európai Unió és tagállamai és a Szingapúri Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a 2018 októberében Brüsszelben aláírt megállapodás új alapokra helyezi az EU és Szingapúr együttműködését többek között az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás, a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, valamint a tudomány és technológia, tovább a közlekedésügy területén.

Hozzátette: a megállapodás fontos együttműködési pontokat határoz meg a tömegpusztító és a kézifegyverek elterjedése, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben is.

Az államtitkár a gazdasági és a politikai kapcsolatok szempontjából is kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a megállapodást.

Képviselői felszólalások

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a megállapodás jól illeszkedik az EU és Magyarország hosszú távú külpolitikai elképzeléseihez. A dokumentumot szimbolikus értékűnek is nevezte, amely szerinte jelzi, hogy az EU komolyan veszi a délkelet-ázsiai térségben való gazdasági szerepvállalást. Jelezte, frakciója támogatja a javaslatot.

Gyüre Csaba (Jobbik) is támogatásáról biztosította a megállapodást, majd felhívta a figyelmet az illegális bevándorlással, a csempészéssel és emberkereskedelem megelőzésével kapcsolatos részeire. Ugyancsak kiemelte az egészségügy területére vonatkozó információcserét a komolyabb fertőző betegségek megelőzése érdekében.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte, Szingapúré a világ egyik legversenyképesebb gazdasága a stabil politikai háttér és a rendkívül fejlett üzleti környezet miatt. Kiemelte az oktatási és tudományos együttműködés szélesítését, valamint a tudásalapú magyar cégek piacra jutásának elősegítését, elsősorban a logisztika, a pénzügyi infrastruktúra, orvos- és biotechnológia területén.

Együttműködésre van lehetőség az önvezető technológiák területén is – jegyezte meg.

Molnár Gyula (MSZP) a koronavírus-törvénnyel kapcsolatban úgy értékelt, valóban működik a magyar parlament, fontos törvényeket fogad el. Most olyan parlamentarizmus működik, amely nyomokban valóban tartalmaz demokratikus elemeket – hangoztatta.

Azt kérte, bár a szingapúri modellnek van sok szépsége, de Magyarország ne vegyen át minden elemet, az államszerkezet legyen olyan, mint egy demokratikus jogállamban. Közölte, támogatják az előterjesztést.

(Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Illyés Tibor)

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Völner Pál zárszavában felhívta Molnár Gyula figyelmet arra, hogy a parlament keddi napirendjén szerepelnek a többi között a klímavészhelyzettel, a piacfelügyelettel kapcsolatos javaslatok, amelyek nem elhanyagolható témák.

Schengeni információs rendszer

A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításának általános vitájában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a javaslat célja, hogy megalkossa, illetve módosítsa a schengeni információs rendszer megfelelő magyarországi működtetéséhez szükséges jogszabályokat.

Elmondta, a rendszer lehetővé teszi a többszörös személyazonosságok felderítését, a jóhiszemű személyek helyes azonosítását, a személyazonossággal visszaélők elleni küzdelmet, illetve a harmadik országbeli polgárok személyazonossága ellenőrzésének megkönnyítését.

A bűnüldöző hatóságok nem bűnüldözési célú uniós rendszerekhez történő hozzáférését is megkönnyítik, amikor ez súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges – részletezte.

Kontrát Károly az új típusú figyelmeztetések között említette a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést, hogy hatékonyabbá váljon a jogellenesen az unió területén tartózkodó, harmadik országbeliek visszaküldése. Újdonságként beszélt a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyerek utazásának megakadályozására vonatkozó figyelmezető jelzésről.

Kitért arra, hogy az uniós szabályok 2018. december 27-én léptek hatályba, a továbbfejlesztett rendszer 2021 decemberétől működhet élesben.

Felszólalások

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a törvényjavaslat egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi azokat a szabályokat, amelyek a gyakorlatban problémát jelentettek.

Közölte, Magyarország számára az új schengeni információs rendszer kiemelten fontos, lehetővé teszi a terrorizmussal, az illegális migrációval, a határon átnyúló bűnözéssel és a szabálytalan határátkelésekkel szembeni határozottabb fellépést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) az EU egyik legnagyobb vívmányaként beszélt az unión belüli szabad mozgásról. Közölte, „békeidőben” támogatják schengeni szabad mozgást, de csak szigorú külső határvédelem és a határellenőrzés mellett.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint minden idők legszigorúbb rendelkezéseit tartalmazza a javaslat, amelyek alkalmazására fel kell készíteni a rendőröket.

Komoly hibának nevezte, hogy Magyarország nem szorgalmazta erősebben, hogy Románia legyen az unió schengeni határa, ezt szerinte legalább olyan mértékben kellett volna követelni, mint a kisebbségi jogokat.

Szóvá tette, hogy Magyarországon arányaiban jóval többen írták alá az uniós kisebbségi kezdeményezést, mint a határon túli közösségekben, ez – értékelt – azt jelenti, hogy az érintettek úgy gondolják, kulturális autonómiájuk biztosított.

Az Országgyűlés keddi ülésén folytatta a schengeni információs rendszerrel összefüggő törvények módosításáról szóló vitát, majd áttért a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat vitájára.

Schengeni információs rendszer

Felszólalások

Molnár Gyula (MSZP) kiemelte: minden lépés fontos, amely arra irányul, hogy hatékonyabbá tegyék a schengeni rendszert, fontos kiszűrni azokat, akik visszaélnek vele, de lehetőséget kell adni azoknak, akik élni tudnak a rendszer nyújtotta esélyekkel.

Molnár Gyula, MSZP-s képviselő (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Közölte: a Schengen szót meghallva jó érzés tölti el, ezért sajnálatos, hogy a kommunikáció az utóbbi időben úgy alakult, hogy szinte azonnal a menekültkérdésre ugranak át. Pedig Schengen a határok megnyílásáról szól, az EU egyik legnagyobb vívmánya a szabad mozgás – mutatott rá. Hozzátette: pártja támogatja a javaslatot.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte: az illegális migráció folyamatos, velünk élő kihívás, ezért konszenzus van arról, hogy az EU külső határait meg kell védeni. De ha meg akarják védeni az unió biztonságát, a legtöbbet akkor tehetik, ha a migrációt kiváltó okokat feltérképezik és közösen cselekednek az enyhítésükért – magyarázta.

Hozzátette: jogos elvárás az emberek részéről, hogy a biztonságpolitikára, a külső uniós határok védelmére nagyobb figyelem jusson.

Megjegyezte: fontos feladat azoknak a megbecsülése, akik a biztonságunkért dolgoznak, elengedhetetlen a tisztességes bérezés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása számukra.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, az általános vita lezárását követően elmondta: az előterjesztéssel uniós jogharmonizációs feladatot teljesítenek, a javaslat megfelel Magyarország nemzeti érdekeinek, a magyar és az uniós polgárok biztonságát szolgálja. Üdvözölte, hogy minden frakció a javaslat támogatásáról biztosított.

Kitért rá: a kormány tisztában van azzal, hogy milyen fontos lenne Románia csatlakozása a schengeni övezethez, örülnének neki, ha ez megvalósulna, de eddig ezt több nyugat-európai ország megakadályozta.

A klímavészhelyzet kihirdetése

Párbeszéd: Ez az elmúlt évek egyik legfontosabb kezdeményezése

Szabó Tímea (Párbeszéd) kijelentette: a klímavészhelyzet kihirdetéséről benyújtott javaslat a jövő szempontjából az egyik legfontosabb, amelyet az elmúlt években tárgyaltak, mert ez valóban a jövőről szól. Kifogásolta, hogy a koronavírus-járvány közepén tűzték napirendre a tavaly benyújtott ellenzéki javaslatot, hogy – mondta – bebizonyítsák: most is működik a parlament.

Úgy vélte, a javaslat a klímáról, az éghajlatváltozásról szól, és minden, ami most történik, összefügg a klímaválsággal. Felelőtlen félrevezetés azt mondani, hogy a Kárpát-medence védettebb a klímaváltozás hatásaival szemben, ennek épp az ellenkezője az igaz – közölte.

A képviselő problémaként szólt arról, hogy szinte nem maradt termőföld állami kézben, és nincs önálló minisztériuma környezetvédelemnek. Emellett a kormány több esetben is rendeleti úton kényszerített rá településekre környezetszennyező külföldi beruházásokat – mondta.

A szükséges lépések között említette, hogy ki kell hirdetni a klímavészhelyzetet, biztosítani kell a háztartások energetikai felújítását és engedélyezni kell a szélerőművek építését.

LMP: Óriási kihívás a klímasemlegesség elérés

Schmuck Erzsébet (LMP) óriási kihívásnak nevezte a klímasemlegesség elérését 2050-re. Felidézte, hogy nem is olyan régen a kormány egyes politikusai még a klímaváltozás tényét is tagadva szembe mentek az unió célkitűzéseivel, a kabinet ugyanakkor magát klímabajnoknak kiáltotta ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kifogásolta, hogy az ország ugyan 2013-ra elérte az 1990-es kibocsátási szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentést, azóta azonban növelte azt, és mintegy 8 százaléknyi előnyt vesztett. Szerinte nincsenek megfelelő források vagy intézményrendszer, az erdők állapota romlik.

Szigorúbb célokat tartott szükségesnek még a nyolc hónappal ezelőtt benyújtott javaslatukhoz képest is, így ahhoz módosító javaslatokat ígért. Példaként hozta, hogy a klímasemlegességet szerinte már 2040-re el kell érni.

Szólt az aszály sújtotta mezőgazdaságról, az árvizekről, a növekvő élelmiszerárakról. Kifogásolta azt is, hogy a kabinet elszabotálta a klímatörvény megalkotását.

A kormány klímavédelmi akciótervéről szólva kijelentette: az még zöldre festésnek is kevés. A kabinet szerinte az elmúlt tíz évben csak rombolt, és a mostani intézkedések is gyengék. Példaként hozta az illegális hulladéklerakók felszámolását, ami meglátása szerint nem befolyásolja a klímaváltozást.

A multicégek „megregulázását” sem tartja elégségesnek – mondta –, a naperőművi kapacitás növelését kevesellte. Megjegyezve, azokat nem zöld mezős beruházásként, értékes termőterületekre kellene telepíteni, és hiányolta a szélerőművek támogatását.

Veszélyhelyzet van, mert egyre gyorsabban súlyosbodik a probléma – jelentette ki –, a melegedés egyre intenzívebben rombolja az erdőket. Az éghajlatváltozás minden más problémával összefonódik, a többi között a vírusok terjedésével vagy a migrációval – mutatott rá. Szerinte mindezek összefüggnek az emberek életmódjával.

ITM: A kibocsátás csökkentése és a gazdasági növekedés együttes cél

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára korunk egyik legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást, aminek megfékezésére a kormány is egyre nagyobb hangsúlyt fektet.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a párizsi megállapodás keretében minden ország az eltérő képességeket figyelembe véve vesz részt a küzdelemben. Az unió és Magyarország globálisan eddig is az élharcosok között volt – jegyezte meg.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségeket elsősorban a klímarombolókkal kell megfizettetni, a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A politikát úgy kell végrehajtani, hogy a családok költségei ne emelkedjenek, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt ahhoz és egyetértésre kell jutni abban, hogy atomenergia nélkül nem lehet klímasemlegességet építeni.

Magyarországon ma az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma élharcosának tekintett Németországban

– mutatott rá. Az ország 2030-ra azon kevés országok egyike lesz, amelyek túl is teljesítik majd a vállalt célokat, miközben számos országban növekszik a kibocsátás.

A hazai gázkibocsátás 2018-ban 33 százalékkal volt alacsonyabb az 1990-es szintnél, miközben a gazdaság jelentősen növekedett azóta – hangsúlyozta –, vagyis az egységnyi gazdasági teljesítményre eső kibocsátás folyamatosan csökken. Az éves egy főre eső kibocsátásunk pedig az uniós átlag 75 százaléka – tette hozzá.

Magyarország tehát valóban klímabajnok – jelentette ki. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem egymást erősítő célok, ellentétben az ellenzék állításával.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a klímasemlegesség eléréséhez ma még nem ismert technológiákra is szükség lesz. Szólt az ország klímastratégiájáról, és arról, azóta milyen dokumentumokat fogadott el a kabinet. A többi között éghajlatváltozási cselekvési tervet, és tervezi a tiszta fejlődési stratégia megalkotását is.

Szólt az energiaimport csökkentésének szükségességéről, az energiaszuverenitás növeléséről.

Július 1-jétől megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása

– idézte fel a kormány akciótervének intézkedéseit.

Hangsúlyosan szólt a Mátrai Erőmű klímabaráttá alakításáról is, amelyet a következő évtized egyik legnagyobb régiófejlesztési projektjének nevezett. Célnak nevezte az elektromos járművek elterjedését.

Magyarország jelenleg is rendelkezik a szükséges jogszabályi kerettel mindehhez – mutatott rá –, az ország pedig azon 21 ország között szerepel, amely úgy növelte a GDP-jét, hogy közben csökkent a kibocsátása – zárta szavait.

Fidesz: Cselekvési tervek mögé kell finanszírozási programokat társítani

Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy új jogszabályok helyett alapvetően az Országgyűlésben már elfogadott nemzeti éghajlatváltozási stratégiához kell cselekvési terveket készíteni és azokhoz finanszírozási programokat társítani.

Kiemelte, a kormány kész részt vállalni a nemzetközi klímavállalásokban, de kizárólag olyan mértékben, amennyire Magyarország is hozzájárult a változásokhoz. Fontosnak nevezte, hogy a klímaváltozás területén az egész Kárpát-medencére vonatkozó válaszokat kell adni.

Bencsik János hangsúlyozta, a kormány elkötelezett egy új zöld beruházási rendszer létrehozása mellett, amely egyszerre szolgálhatja a károsanyagok kibocsátásának csökkentését, valamint a megváltozott környezethez történő sikeres alkalmazkodást.

Kitért arra is, nem szabad elfelejteni, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem fordítva. A társadalomnak nem szabad az új technológiák elszenvedőjének lennie, hanem tudatosan alakítania kell azokat.

Jobbik: Élen kell járni a zöld munkahelyek létrehozásában

Nunkovics Tibor (Jobbik) szerint Magyarországnak a jövőben élen kell járnia a zöld szektor fejlesztésében, mert az számos új munkahelyet hozhat létre, például a megújuló energiaforrások területén.

Nunkovics Tibor, jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Hangsúlyozta, az emberiségnek változtatnia kell életvitelén a koronavírus-járvány elmúlását követően, különben a korábbinál is brutálisabban térhetnek vissza a klímaváltozást előidéző tényezők.

A Jobbik képviselője azt mondta, örül annak, hogy a korábban "klímahisztiről" beszélő Fidesz is zöld fordulatot hajtott végre.
Nunkovics Tibor ugyanakkor arra kérte a kormánypártot, hogy a klímavédelmi ágazatok fejlesztését ne saját gazdasági holdudvara gazdagítására használja.

KDNP: Eljött a tettek ideje

Aradszki András (KDNP) arra figyelmeztetett, hogy az emberiség számára eljött a tettek, a közös cselekvés ideje az éghajlatváltozás szempontjából.

Kiemelte: technológiai válaszokat kell keresni az éghajlat felmelegedésére, a levegő elszennyeződésére, emellett figyelni kell az „emberi lét minőségének alakulására” is.

A kormánypárti politikus bírálta az ellenzéki törvényjavaslatot, mert az szerinte az politikai harci mezőre terelné ennek a komoly kérdésnek a megvitatását.

Aradszki András szerint az előterjesztésben foglaltak nagy része már megvalósult. Hangsúlyozta, Magyarországnak az eddigi uniós kötelezettségeit kell teljesítenie a károsanyagkibocsátás és az energiafelhasználás területein.

A KDNP politikusa aláhúzta, Magyarország az eddig elfogadott stratégiáknak és akcióterveknek köszönhetően el tudja érni klímavállalásait, az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően pedig Európa egyik legélhetőbb országává válhat.

MSZP: Zöld New Dealre van szükség

Gurmai Zita (MSZP) közölte, az éghajlatváltozás hatásai már 10-15 éven belül olyan erőssé válnak, hogy gyökeresen forgatják fel a mindennapi életünket. Ezt nem egy homályos hátterű vírus, hanem az emberek okozzák és nem fog elmúlni – tette hozzá.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka, frakcióvezető-helyettes (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Nincs másik Föld, még Mészáros Lőrincnek, még Orbán Viktornak sem. Öntözhetik bármennyit, még a felcsúti stadionban is ki fog égni a gyep – hangoztatta.

Szerinte a jobboldalon sokan nincsenek tisztában a klímavészhelyzet fogalmával, még maga az államfő is azt mondta a budapesti klímavészhelyzet kihirdetéséről, hogy az nem több, mint politikai, retorikai fogás. Kifogásolta környezetvédelmi minisztérium megszüntetését, azt, hogy „betiltották” a megújuló energiaforrások kiaknázást, és azt is, hogy mindenkinek megengedték a kútfúrást.

Elmondta, a klímavészhelyzet elrendelése konkrét intézkedések megtételéről szól, amellyel lefékezhetők a már elindult káros folyamatok. Egy zöld New Deal segítségével a magyar családok, vállalkozások is új esélyt kaphatnak a talpra álláshoz – közölte.

Varga László (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy kormányzati ciklusokon átívelő kérdésről van szó, majd az élelmiszertermelés, a víz- és a hulladék gazdálkodás újragondolását, a fűtési rendszerek korszerűsítését és az elektromos járművek elérhetővé tételét javasolta.

DK: A gazdasági kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal

Oláh Lajos (DK) kifogásolta, hogy nincs környezetvédelmi miniszter, zöldombudsman, és hogy a köztársasági elnök is inkább csak külföldön emeli fel szavát a környezetvédelem érdekében. Hangsúlyozta, a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem lehet várni, mert csak egyre nagyobb lesz a baj.

Oláh Lajos képviselő (Demokratikus Koalíció) (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Szerinte a kormánypártoknak csak azután lett fontos ez a kérdés, hogy a közvélemény-kutatásokból kiderült, az embereknek nem elég, ha csak a Soros-ügynökökről beszélnek. Az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az emberek felelősségtudata a környezetvédelemmel kapcsolatban - tette hozzá.

Elmondta, az elmúlt tíz évben a DK számos környezetvédelmi javaslatát lesöpörték, és ha a kormány most valóban a környezetvédelemért van, akkor vegyék elő azokat. Példaként említette, hogy jelöljenek ki olyan területeket, ahol civil szervezetek erdőket telepíthetnek, vagy hogy a jegybank ne az alapítványokra, hanem energiahatákonysági programokra költse a pénzt.

Szerinte a koronavírus-járvány miatti gazdasági válságból történő kilábalást össze kell kötni a zöldfordulattal. Az elsődleges szempontnak nem a fideszes oligarchák pénzhez juttatásának kell lennie, hanem a szegény emberek és a munkahelyek védelmének, valamint a zöldfordulat elindításának – közölte.

LMP: Alapvető gazdaság- és környezetpolitikai változásra van szükség

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány a környezetvédelmet inkább eltakarította az általa fontosnak ítélt beruházás elől, nem védte meg a természeti kincseket, hanem még piacosították is azokat.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Fontosnak ítélte a klímaváltozás problémájának, a megoldandó feladatok pontos beazonosítását, amelyben szerinte nincs egyetértés a kormányoldal és az LMP között.

Nem értett egyet azzal a kormányzati állásponttal, hogy az ellenzék szembeállítaná a gazdasági növekedést a klímavédelemmel.
Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg teljes a kiszolgáltatottság a technológia irányába, és pazarló kényszerfogyasztás folyik.

Gazdaságpolitikai változást sürgetett, mert szerinte a kabinet csak szolgai módon kiszolgálja a multicégeket. Úgy fogalmazott: a mai kormány „színtiszta örököse az SZDSZ-nek”.

Regionális termelést szorgalmazott, valamint energiahatékonyságot, és fenntartható energiamixet az atomenergia „fetisizálása” helyett. Kijelentette. nem igaz, hogy az atomenergia olcsó, biztonságos és környezetkímélő, az inkább csak növeli az ország kitettségét Oroszország felé. A végleges leszerelésre és a hulladékok biztonságos elhelyezésére pedig máig nincs megoldás – mutatott rá.

Szólt a vízrendszerek romló állapotáról, amely növekvő veszteséget okoz. Kifogásolta, hogy süket fülekre talált a kormánynál a víziközmű szövetség kérése kiadásaik mérséklésére. A közlekedéspolitikáról szólva is stratégiát sürgetett.

Párbeszéd: Alapvető életmódváltásra van szükség

Tordai Bence (Párbeszéd) alapvető életmódváltást tart szükségesnek, például környezetkímélőbb közlekedési módok preferálását. Napi 35 ember halálát okozza csak a légszennyezettség, az ökológiai válság pedig a globális járványokra is hatással van – mutatott rá.

Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán)

Gyengének értékelte a kabinet eddigi cselekvését, és méltatlanul szerénynek az ország vállalásait. Hiányolta a kormányzati dokumentumokat az energiafelhasználás csökkentésére, ami szerinte elvezethetne a valódi klímasemleges működéshez.

A kormány Tordai Bence szerint ellehetetlenítette a szélerőművek létesítését. A naperőmű-beruházások esetében azonban már megtalálta „a baráti vállalkozásokat”, a Párbeszéd azonban inkább a háztartási napelemek létesítését támogatná – mondta. Kijelentette azt is: az atomerőmű bizonyíthatóan szükségtelen a klímaváltozás megfékezéséhez.

A zöld bank felállítását már a 2010-es Fidesz-program tartalmazta – emlékeztetett –, mégsem látszik még ennek a nyoma sem. A „zöld állampapír” bevezetését sem tartotta elégségesnek.

Szerinte minden közpolitikai szabályozást újra kellene gondolni a klímavédelem mentén. A közteherviselés rendszerét is úgy kell átalakítani, hogy az valóban érvényesítse a szennyező fizet elvét – hangoztatta.

Szél Bernadett: A kormány csináljon végre valamit

A frakciók vezérszónoki felszólalásait követően a független Szél Bernadett arra szólította fel a kormányt, hogy az ideológiai viták helyett végre csináljon valamit a klímaügyi területen.

Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a Fidesz és KDNP miért osztja fel a képviselőket „balos, libsi környezetvédőkre” és „teremtésvédőkre” ahelyett, hogy lépéseket tenne a klímahelyzet további romlásának megakadályozására. „Propagandával és mellébeszéléssel” nem lehet megoldani ezt a helyzetet, „zöld fordulatra” van szükség – tette hozzá.

Szél Bernadett kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány terjedésének okai szorosan összefüggenek a klímaváltozást kiváltó hatásaival. Példaként említette, hogy a rosszabb levegőjű nagyvárosokban, például Budapesten jobban terjedhet a vírus.

Schanda Tamás: A klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak

Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára a gödi Samsung-gyár ügyében elhangzott bírálatokra azt mondta: különösen ezekben a napokban nem érdemes olyan beruházást és a hozzá szükséges intézkedést támadni, amely 4000 munkahelyet véd meg, illetve hoz létre.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Ilyen lépésekről döntött a kormány, a megszületett jogszabály pedig Göd mellett Csomádot, Sződöt és Dunakeszit is érinti – közölte, hangsúlyozva: a Samsung-gyárban az elektromos autókhoz készülnek akkumulátorok, amelyek így hozzá fognak járulni egy élhetőbb és tisztább Magyarországhoz. Ne támadják, hanem támogassák ezt a beruházást! – kérte.

Az önálló környezetvédelmi minisztériumra vonatkozó felvetésre az államtitkár úgy reagált: a klímapolitikához szükséges területek egy tárcán belül vannak, így nemcsak beszélni lehet róla, hanem valós intézkedésekre is lehetőség nyílik.

Az atomenergiáról úgy nyilatkozott:

az olcsó lakossági áramhoz és versenyképes gazdasághoz szükség van a nukleáris energiára.

Schanda Tamás a szélenergiára is kitért, jelezve, hogy Magyarországon nem a szél-, hanem a naperőművek működése célszerű.

A Mátrai Erőművet ért kritikákra pedig azt felelte: a kormány minden esetben arra törekszik, hogy az energiabiztonságot és -szuverenitást növelje, ilyen szempontból a Mátrai Erőmű kulcsfontosságú.

LMP: Válságálló, ökológiai alapú mezőgazdaságra volna szükség

Hohn Krisztina (LMP) az éghajlatváltozás és az agrárium kapcsolatáról beszélt, kiemelve: az időjárási viszonyok alakulása meghatározza a gazdák életkilátásait is.

A kormány azonban történelmi lehetőséget halasztott el, sok ezer milliárd forint uniós forrást fordíthatott volna ugyanis egy ésszerű szabályozási rendszerre – mondta, jelezve: jó, ha egyes években „magunkat el tudjuk látni” majd, ugyanis egyre nagyobb aszály- és árvízveszély, terméskiesés várható a jövőben.

Pusztulnak az erdők is, nemhogy az erdősítés, de még a meglévő állomány megtartása is kérdéses sok helyen – hívta fel a figyelmet.  Új, a hagyományos tájgazdálkodásra épülő erdő- és vízgazdálkodásra, válságálló, ökológiai alapokra helyezett mezőgazdaságra volna szükség – mondta.

Bana Tibor: Elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése 

Bana Tibor (független) álságosnak nevezte a kormánypártok hozzáállását, a Fidesz-KDNP szerinte ugyanis bagatellizálja a klímaváltozás kérdését.

Felszólalásában arról beszélt, hogy a korszerűtlen fűtési megoldások nagyon komoly környezetterhelést jelentenek. Egy modern klímastratégiához elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának növelése – jelentette ki.

LMP: A települések élhetőségét veszélyezteti a klímaválság

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a települések élhetőségét súlyosan veszélyezteti a klímaválság. Nem szabad amellett elmenni, hogy a kormány az elmúlt hetekben, hónapokban és években folyamatosan kiüresíti az önkormányzatiságot – hangoztatta.

Csárdi Antal, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Szerinte az önkormányzatoknak nem elég üzemeltetni egy-egy települést, a szükséges fejlesztéseket is el kell végezni. Példaként hozta a vízközművek megújítását, ami olyan ütemmel zajlik, hogy cseréjéhez 200 évre lesz szükség, és kitért a csatornahálózat hiányosságaira is. Megjegyezte: a klímaváltozás a városok, és kisebb települések lakásállományát is nagyon súlyosan terheli.

A városrehabilitáció 2010-ig nagyon jól működött, a kormány azonban ennek keretét is megszüntette. Nem jut elegendő forrás energetikai korszerűsítésre sem – mutatott rá.

Kormány: Reális és felelős klímapolitikára van szükség

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a gazdaságfejlesztés és a klímavédelem témáját nem egymás ellen kellene fordítani, hiszen ezek ki tudják egymást egészíteni. Példaként hozta a Budapest-Belgrád vasútvonalat, és Paks 2 beruházást. Ezek a gazdaságfejlesztés, és a klímavédelem szempontjából is kulcsfontosságúak – mutatott rá.

Hangsúlyozta: olyan célokat érdemes kitűznie egy országnak, akár kormányzati dokumentumról, akár országgyűlési határozatról van szó, amelyek nem lehetetlenítik el az egyéb fontos célokat.

Reális és felelős klímapolitikára van szükség és a magyar kormány ilyen klímapolitikát folytat

– hangsúlyozta.

Megjegyezte: abban van vita az ellenzékkel, hogy az uniós céloknál szabad-e szigorúbb célokat meghatározni. A kormány szerint ez Magyarország és a magyar gazdaság számára versenyhátrányt jelentene. Ne akarjanak a magyar vállalatoknak és a magyar gazdaságnak rosszat, olyan határozatokat fogadjanak el, ami egyszerre szolgálja a klímavédelmet és a stratégiai célok elérését – szólított fel.

A rezsiköltségekre vonatkozó felvetésekre úgy reagált: a 2020 februári adatok alapján Európában a földgázhoz a legalacsonyabb, az áramhoz a második legalacsonyabb áron juthatnak a magyar emberek. Az épületenergetika vonatkozásában arra hívta fel a figyelmet, hogy számos programmal segítették és segítik a magyar családokat.

LMP: Aki az orosz gázt és az orosz atomot támogatja, az nem a magyar függetlenség mellett van

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta: akkor lettek volna hitelesek a kormánypárti felszólalások, ha elismerték volna, hogy a kormány az elmúlt években nem fordított kellő figyelmet a klímaváltozásra. Azt kérdezte, mikorra készülnek el a minisztériumok az éghajlatváltozással kapcsolatos ágazati programokkal.

Ungár Péter (LMP) úgy vélte: nem igaz az a kormányzati állítás, hogy diverzifikálták volna gázellátást, hiszen továbbra is csak Oroszországból jön a gáz, nem épült meg a krk-i LNG-terminál és Romániából sem érkezik gáz.

Ezért is lenne értelme befektetni az alternatív energiába, mert az nem függ Oroszországtól – hangsúlyozta, utalva arra, hogy Paks 2 is orosz nukleáris erőmű lesz. Aki az orosz gázt és az orosz atomot támogatja, az nem a magyar függetlenséget támogatja – értékelt.

KDNP: a balliberálisok csak beszélnek a klímavédelemről

A KDNP-s Aradszki András azt mondta: igaz, hogy Magyarországra bármilyen vezetékrendszeren is, de orosz gáz érkezik, ez azonban nem Magyarországon és nem a Fidesz-KDNP-kormányon múlott. Magyarország minden technológiai fejlesztést végrehajtott annak érdekében, hogy a források diverzifikáltak legyenek – hangasúlyozta.

Aradszki András, a KDNP frakcióvezető-helyettese (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi fővárosi fakivágásokra utalva úgy vélte: a balliberális képviselők csak beszélnek a klímavédelemről, de amikor tettekre van szükség, akkor ezzel ellenkezőleg cselekszenek. Ellenzéki felvetésekre reagálva arról is beszélt: az épületek energetikai korszerűsítésére számos program volt az elmúlt években.

LMP: Ha nem sikerül csökkenteni az éghajlatváltozás hatásait, bődületes migrációs nyomás várható

Keresztes László Lóránt (LMP) a környezetbarát közlekedést sürgetve azt kérdezte, hogyan fog megújulni a hazai közösségi közlekedés járműparkja, a buszpark.

Beszélt továbbá arról, hogy ha középtávon nem sikerül érdemi cselekvést kifejteni az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében, akkor „bődületes” migrációs nyomással kell szembenézni.

Jobbik: El kellene kezdeni a családi házak energetikai korszerűsítését

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy lakhatási krízis van, ráadásul a családi házak energetikai korszerűsítését is mielőbb el kellene kezdeni.

Megemlítette továbbá, hogy rengeteg fiatal nem képes csok segítségével új lakást venni, a használt lakásnál pedig jóval kisebb a támogatás összege, ezért ebben az esetben az önrész okozhat gondot.

Zárszó Jakab István ülésvezető elnök ezután lezárta a vitát. Zárszavában Tordai Bence (Párbeszéd) a vita egyetlen üde színfoltjának a kormánypártok részéről Bencsik János (Fidesz) felszólalásait nevezte. Magyarországon zöldfordulatra van szükség van! – hangoztatta az ellenzéki politikus.

Szintén az előterjesztők nevében Keresztes László Lóránt (LMP) óriási jelentőségűnek nevezte, hogy vita kezdődött a klímaváltozásról. Kevés idő maradt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, és nem folyhat úgy a világgazdaság, mint eddig – mondta, önellátó, patrióta gazdaságpolitikát sürgetve.

Kormány

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte:

az atomenergiáról szóló törvény módosítása az uniós jognak való megfelelést biztosítja.

Pontosítják az átmeneti tárolás törvényben szabályozott fogalmát.

A tervezetben az átmeneti tárolás meghatározása kiegészül, eszerint az itt tárolt, kiégett fűtőelemet és radioaktív hulladékot a végleges létesítményben kell elhelyezni.

A módosítás megteremti azt a lehetőséget is, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága nukleáris létesítmény építése, bontása, és használatba vétele során tűzvédelmi szakhatósági hatáskörben eljárhasson.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az atomenergia felügyeleti szerv, az Országos Atomenergia Hivatal megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megküldi a vámtitkot tartalmazó dokumentumot. A vámtitok kezelésére kizárólag a törvényben meghatározott esetekben van mód – jelezte az államtitkár.

A javaslat elfogadásával Magyarország eleget tesz az uniós tagságból fakadó jogharmonizációs kötelezettségének – mutatott rá Schanda Tamás.

Vezérszónokok

Fidesz: Igen a javaslatra

Barcza Attila, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslattal megteremtik más törvényekkel való összhangot, illetve fogalmi pontosítás történik.

A nagyobbik kormánypárt támogatja az előterjesztést

– közölte.

Jobbik: Támogatható a javaslat

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, azért foglalkoznak ezzel a törvényjavaslattal, mert Pakson atomerőmű működik. A jobbikos képviselő kiemelte: az atomerőmű kapacitás-fenntartását támogatók, és az azt ellenzők számára is támogatandó javaslatról van szó.

A jogharmonizációs kötelesség mellett az irányelvben foglaltak is nagyon fontosak – mutatott rá.

KDNP: Jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szintén a jogharmonizációs kötelezettséget emelte ki a javaslattal összefüggésben, és kitért arra is, hogy a jogszabály tartalma megfelel az atomtörvény céljának.

A KDNP elfogadva a kormány álláspontját támogatja a javaslatot

– közölte.

MSZP: Kérdések merülnek fel a javaslattal összefüggésben

Molnár Gyula, az MSZP vezérszónoka szerint nagyon vicces, hogy a törvényjavaslat indokolása tulajdonképpen a szöveg visszaismétlése. Nem tudják, miért van szükség, hogy a NAV-hoz lehessen fordulni, és meg lehessen tudni egy vámtitkot. Miért kell a BM katasztrófavédelmet bevonni, mit tudnak, amit az eddigi ellenőrző hatóságok nem tudtak? – tette fel a kérdést.

Ha ezekre alapos választ kapnak, akkor újabb mérlegelés után akár támogatni is készek a javaslatot – mondta.

LMP: A nukleáris hulladékok tárolása számos problémát vet fel

Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy megmagyarázhatatlan csúszásban van a paksi bővítés. A nukleáris hulladékok kezelésével összefüggésben számos kérdés merül fel – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet, hogy a vonatkozó, többször módosított stratégia szerint Magyarországon kell mélygeológiai tárolót építeni, és helyszínként szerepel benne Boda térsége. Ugyanakkor a pécsi agglomeráció ezt elutasítja – közölte az LMP-s politikus.

A nemzetközi példák arról tanúskodnak, azt nem lehet megcsinálni, hogy egy adott potenciális területbe befektetnek óriási pénzeket, nem veszik figyelembe a társadalmi-gazdasági adottságokat, és ha a lakosság ebből nem kér, akkor ezek a források elúsznak.

Független

Volner János szerint az a tévinformációs kampány, ami az atomkérdés ügyében folyik, elképesztő. Javasolta, óvatosan bánjanak ezzel a kérdéssel, és álljanak felelősséggel a témához, támogassák a javaslatot. Kifejtette: tavaly december 5-én délután Magyarország fogyasztása energiarekordot döntött, 7105 megawatt villamos energiát használt az ország.

Ebben az időben a naperőművek – amit elképesztő mennyiségben szeretnének telepíteni a zöld pártok – összesen 9 megawatt energiát biztosítottak. Ez nem lehet a jövő útja – jelentette ki.

Államtitkár: A Paks 2 projekt nincsen csúszásban

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a hozzászólásokra reagálva elmondta: a vámtitok esetében szabályozási kérdésről van szó, mert az Országos Atomenergia Hivatal nem férhet hozzá jogi okok miatt a szükséges információkhoz, ha ennek nincsen meg a törvényi „lába”.

Elmondta azt is: a Paks 2 projekt nincsen csúszásban, csak annyi csúszás van, amit az Európai Bizottság okozott, egyéként a projekt ütemezetten halad. Az atomtemető kérdéséről szólva hangsúlyozta: nincs erről döntés, szakmai kérdés, hogy Magyarországon van-e erre alkalmas helyszín, illetve a bodai helyszín alkalmas-e erre.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) erre reagálva arra hívta fel a figyelmet: a reaktorok építéséhez szükséges legfontosabb dokumentum, a létesítési engedély sincsen meg.

Az elnöklő Sneider Tamás a vitát lezárta. Schanda Tamás államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a jogharmonizációról van szó a javaslatban.

Kormány

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság egyik szakterülete az élelmiszernek nem minősülő termékek piacfelügyelete.

A hatósági és a laboratóriumi ellenőrzések célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes termékeket.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarország az utóbbi 10 évben mindig az élmezőnyben, az első öt európai uniós tagállam között volt a biztonságos termékek kiszűrésében, a mostani javaslat célja pedig az, hogy a piacfelügyeletről szóló EU-s rendelettel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettséget teljesítsék.

Közölte: a törvénymódosítás vállalkozóbarát módon növeli a gazdasági szereplők önkéntes intézkedéseinek arányát a nem biztonságos termékek esetében. Hangsúlyozta: a javaslat értelmében az élelmiszernek nem minősülő, nem biztonságos termékek forgalmazásának korlátozása, forgalomból való kivonása hatékonyabbá és uniós szinten egységesebbé válik.

Emellett – folytatta – a fogyasztói biztonság javul, a vállalkozásoknak egyértelműbb szabályokat kell betartania, és hatékonyabb lesz az online piacfelügyelet.

Ismertetése szerint ha a jövőben a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, akkor haladéktalanul konzultál a céggel, és felszólítja a megfelelő intézkedések megtételére. Ha ezt a cég nem teszi meg, akkor a szükséges intézkedéseket a hatóság teszi meg: így a termék forgalomból való kivonását, a vásárlóktól való termékvisszahívást és akár bírság kiszabását is elrendelheti.

Mivel egyre többen vásárolnak az interneten, szükség van az online piacfelügyelet erősítésére is, ennek megfelelően a javaslat alapján a piacfelügyeleti hatóságoknak lehetősége lesz a honlap blokkolására, ha az veszélyes terméket árusít – közölte.

A cél az, hogy a bolti forgalomból kivont veszélyes termékeket a webáruházakban se érhessék el a vásárlók

– mondta.

Elmondta: a javaslat az EU minden tagállamára vonatkozóan a logisztikai szolgáltatók felelősségét is rögzíti, de ennek megállapítására csak akkor lesz lehetőség, ha az értékesítési folyamat más szereplőivel, például a gyártóval vagy az importőrrel szemben nem tud eljárni a piacfelügyeleti hatóság. Felhívta a figyelmet arra, ez a módosítás a postai szolgáltatókra nem vonatkozik.

Kiemelte: biztonság érdekében a javaslat előírja azt is, hogy a termékekhez közérthető használati útmutatót kell mellékelni magyar nyelven.

Vezérszónokok

Barcza Attila, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget e törvénnyel a parlament, hangsúlyozva, hogy ennek eredményeként uniós szinten válik egységessé a szabályozás.

Ennél is fontosabb követelménynek nevezte a magyar nyelvű használati útmutató előírását annak érdekében, hogy az eddiginél is hatékonyabb védelemben részesítsék az élelmiszernek nem minősülő termékeket vásárló polgárokat. A veszélyes termékek piacról kiszűrését, kereskedelemből visszahívását is lényeges szempontként említette, utalva arra, hogy Magyarország uniós összehasonlításban éllovasa a fogyasztók védelmének.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) üdvözölte a kezdeményezést, hozzátéve, a kormány az előterjesztéssel „tíz év késéssel, de megérkezett a magyar valóságba”.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Hiányolta azokat az elrettentő elemeket, amelyek képesek lennének „kidózerolni” a folytatólagosan visszaéléseket elkövető cégeket, mondván, teljes iparágak jöttek létre „fogyasztók megtévesztésére, kizsákmányolására és arra, hogy hamis terméket áruljanak vagy teljesen értéktelen szemetet”.

Nacsa Lőrinc (KDNP) örömteli folyamatnak nevezte az online vásárlás terjedését, megemlítve, hogy az utóbbi három-négy év történései nagyban javították a terület fogyasztóvédelmi viszonyait. Köszönetet mondott a fogyasztóvédelem munkatársainak a koronavírus-járvány elleni fellépésben is, hiszen számos, céljának nem megfelelő terméket kiszűrve mentenek meg embereket.

Már korábban nagyobb teret kellett volna engedni a fogyasztóvédelmi szempontoknak és szigorítani ezen a területen – hangsúlyozta Szakács László (MSZP), aki szerint az ügyészség közérdekű keresetek indításával többet tehetne a magyar fogyasztók védelme érdekében.

Felvetette, hogy a jegybank forrásait nem alapítványokba kellene tenni, hanem a fogyasztói kultúra erősítésébe fektetni. Jelezte, a szocialista képviselőcsoport támogatja az indítványt.

Varju László (DK) – megjegyezve, sok mindenben értenek egyet az előterjesztés tartalmával – azt hangoztatta: a gyártók és a fogyasztók érdeke is, hogy olyan előírások szülessenek, amelyek „világossá teszik a játékszabályokat.”

Egy lépéssel közelebb kerülünk az Európai Egyesült Államokhoz – monda az ellenzéki képviselő, az uniós szintű koordináció elmélyítését emelve ki e területen, mondván, a piacfelügyelet elvei között szerepel, hogy az adott terméknek egyszerre kellene megfelelnie a közösségi és a tagállami előírásoknak.

Államtitkár: Ez egy jó törvényjavaslat

Ez egy jó törvényjavaslat, amelyik valóban jogharmonizációs célú elemeket is tartalmaz, de semmiképpen nem előképe az Európai Egyesült Államoknak, sokkal inkább arra mutat rá, hogy konstruktívan együttműködő nemzetállamok hogyan tudják összehangolni az intézkedéseiket – reagált a vitában elhangzottakra Schanda Tamás államtitkár.

Hangsúlyozta: független hatóságok lépnek fel a fogyasztók védelmében, és csak a legvégső esetben, minden más eszköz kimerülése után alkalmazzák a honlap-blokkolás eszközét. Az elnöklő Sneider Tamás lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.

Kormány: A javaslat mérföldkő a kulturális szektorban

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára azt mondta, hogy a hazai kulturális életet meg kellett és meg kell változtatni annak érdekében, hogy a világ változásaira érdemben lehessen reagálni. Az elmúlt tíz évben a magyar politikai és gazdasági innováció sikeresnek bizonyult, a kultúrának is fel kell zárkóznia ehhez a folyamathoz – tette hozzá.

Fekete Péter, az Emberi Errőforrások Minisztériumának államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Sem a tudomány, sem a kultúra nem lehet az elit egy részének legitim monopóliuma – szögezte le. Azt is tudomásul kell venni, hogy az adóforintok nem anyagi jogon járnak – közölte az államtitkár. Úgy fogalmazott: bár elismerjük és tiszteljük a más kultúrákat és civilizációkat, de nekünk a mi kultúránk a legfontosabb, a kormány a nemzeti kultúrában gondolkozik.

A javaslat mérföldkőnek minősül a kulturális szektor egészétre nézve – jelentette ki Fekete Péter. Az a szándék, hogy áramvonalasítsák a kulturális intézményrendszert és a valósághoz igazítsák az elavult bérstruktúrát – mondta.

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása nem előzmények nélküli – emelte ki. Hangsúlyozta, az előző évben több alkalommal is egyeztettek a béremelés vonatkozó kormányzati törekvésekről, és az egyeztetések során a kormányoldal szinte minden alkalommal felvetette a jogviszonyváltás lehetőségét.

A sokszoros egyeztetés eredményeként összeállt egy problématérkép. A közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, ennek negatív hatásai begyűrűztek az ágazatba – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, ennek következményeként a legjobb emberek elvándorolnak a privátszférába.

Külön kitért arra a garanciális rendelkezésre, hogy az érintettek nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a jelenlegi szabályozás biztosít a számukra. A Magyar Államkincstár adatai alapján

január 1-jén 18 ezer 936 volt közalkalmazott volt a területen.

A kormány 2020-ban 6 százalékos béremelésről döntött, ami a szektor számára több, mint ötmilliárd forint többletforrást jelent – közölte.
Fidesz: a javaslat óriási lehetőséget ad az ágazatnak

L. Simon László (Fidesz) azt mondta, a kulturális kormányzatnak nemcsak az a szándéka, hogy megmaradjon az ágazat dolgozóinak bére, hanem az is, hogy a fizetések folyamatosan emelkedjenek. Emlékeztetett, a kormány már ebben az évben 6 százalékos átlagos béremelést ígért a szféra dolgozóinak.

A javaslat alapvetően szervezeti kulturális kérdésekről szól és óriási lehetőséget ad a régóta versenyhátrányban lévő ágazat számára – szögezte le. A közalkalmazotti bértábla nem adja meg a lehetőséget arra, hogy az intézményvezetők kellőképpen differenciáljanak és honorálják a minőségi munkát, a kimagasló szakmai eredményeket – közölte.

Jobbik: Elfogadhatatlan a javaslat

„Rossz a lapjárása a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak, ők nem a jokert húzták, a Tiborcz és Mészáros urakhoz hasonlóan, őnekik egy feketepéter jutott” – értékelt Ander Balázs, a Jobbik vezérszónoka.

Véleménye szerint jobb lenne, ha Fekete Péter államtitkár a „cilinderből” valódi ajándékot varázsolt volna elő, nem pedig egy „olyan gonosz bűvésztrükkre” készülne, hogy nyomtalanul eltüntesse az érintett munkavállalók közalkalmazotti státuszát.

Hangsúlyozta: a Jobbik nem adja a nevét ehhez a javaslathoz, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy nem egyeztettek az ágazat dolgozóival, szakmai és társadalmi párbeszédet nem folytattak le a javaslat benyújtása előtt.

Érthetetlennek nevezte, hogy miért pont most, miért pont így kellett ezzel a javaslattal előhozakodni, a járvány időszakában, amikor sokan aggódnak a megélhetésért.

Úgy értékelt: nincsen nemzeti emlékezet múzeumok nélkül, nincsen hiteles nemzeti múlt levéltárak nélkül, közművelődés nélkül pedig nincsen polgári kultúra. „Polgári kultúra nélkül Magyarország halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorodott régiói, menthetetlenül el fognak süllyedni, mi ezt féltjük” – fogalmazott.

KDNP: Ellenzéki rémhírkeltés, hazugságok előzték meg a javaslat tárgyalását

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azzal vádolta az ellenzéket, hogy rémhírt és hisztériát kelt a javaslat kapcsán és hazugságokat állít a sajtóban. A jobbikos felszólalásra reagálva elmondta: kulturális kioktatást nem fogadnak el a „kurucinfós párttól”.

A javaslat céljának azt nevezte, hogy bérmodell váltást és szervezeti kultúra fejlesztést hajtsanak végre a kulturális intézményekben foglalkoztatottak körében. A bérmodell váltás eredményeképpen a művészeti szervezeteknél, a közművelődési intézményeknél és a közgyűjteményeknél foglalkoztatottak a közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszonyban fognak tovább dolgozni – tette hozzá.

Kiemelte: lehetnek félelmeik a kultúrában dolgozóknak, de szeretnék őket megnyugtatni, hogy ez a javaslat nem ellenük szól, hanem értük. Nem az a cél, hogy bárkit is elküldjünk, nem kell temetni a múzeumokat, a levéltárakat, hanem meg kell erősíteni ezeket az intézményeket, és ez a javaslat pont ezt a célt szolgálja – jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 6 százalékos béremelés az első lépés, dolgoznak a további lépéseken is.

MSZP: Halasszák a járvány utánra a kulturális szféra ügyeinek tárgyalását

Hiller István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt: a kormány törvényalkotási programjában nem szerepelt ez a javaslat, ezért felvetődik a kérdés, hogy miért pont most, a járvány időszakában nyújtotta be a kabinet ezt az előterjesztést. Idézte az érintett szervezetek – levéltárosok, könyvtárosok, kulturális dolgozók – közös nyilatkozatát, amelyben a javaslatot elutasítják és annak visszavonását követelik.

Hiller István az MSZP nevében szintén elutasította a törvénymódosítást, annak benyújtását a járvány idején „ízléstelennek” nevezte és azt javasolta, hogy a kulturális ágazat ügyeinek megtárgyalását halasszák a járvány utánra.

Úgy vélte: a kormány valójában nem a kultúrában és a közgyűjteményekben dolgozók életkörülményeinek javítására törekszik a javaslattal, hanem politikai célok vezérlik, saját szavazóbázisának növelése.

Felvetette: vajon milyen módon növelné a versenyképességet a törvény ebben az ágazatban, és hogyan kell mérni például a levéltárosok versenyképességét.

Ez a középkori vagy koraújkori  oklevelek olvasásánál nem tud érvényesülni – jegyezte meg az MSZP szakpolitikusa, aki szerint a könyvtárosok vagy a művelődési házak programszervezőinek versenyképessége sem mérhető úgy, ahogy ebben a javaslatban elképzelik.

A hat százalékos béremelésről szólva úgy vélte: ez nem kompenzálja a közalkalmazotti státusz elvesztését.

DK: Skizofrén a kormány kultúrpolitikája

Arató Gergely (DK) szerint a kormány tartja magát ahhoz, hogy „igazán nagy gaztetteket sötétben szoktak elkövetni”, hiszen éjjel terjesztették be és a napirend végén tárgyalják ezt a szerinte politikailag vállalhatatlan, elfogadhatatlan törvényjavaslatot.

Szégyenletes ez az egész törvényjavaslat, én sem dicsekednék vele – fogalmazott, az államtitkári expozéból a szakmai érveket hiányolva, majd felvetve, hogy az érdekképviseleteknek az egyeztetésen nem a közalkalmazotti státuszával, hanem tíz éve nem emelt bérével volt problémája.

Skizofrénnek nevezte a kormányoldal kultúrpolitikát, amely ókonzervatív elemeket ötvöz a fegyverként használható területek ellenőrzés alá vonásával, a többi – benne a közkultúra – szétverésével.

Azt sürgette, hogy adjanak plusz-bérkeretet az intézményeknek, hogy azok vezetői elismerhessék a kiemelkedő munkát, megemlítve, eddig is sokan léptek át az alacsony bérek miatt a jobban fizető versenyszférába, és ez a folyamat csak erősödni fog.

Felvetette azt is, hogy a változtatással minden gátlás nélkül, akár politikai okokból is el lehet bocsátani alkalmazottakat.

LMP: A kultúrához méltatlan ez a megoldás

Szintén bírálta a törvény beterjesztésének körülményeit Ungár Péter (LMP), egyebek mellett hiányolva az egyeztetésből az ágazati érdekképviseletet, a kultúrához méltatlannak nevezve, hogy az érintettek kérésére nem hajlandóak a veszélyhelyzet elmúltáig elhalasztani a törvényjavaslat tárgyalását.

Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője a klímavészhelyzet kihirdetéséről és az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló törvényjavaslatok általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 21-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A hatszázalékos béremelés az átlagos kulturális dolgozónál nyolc és félezer forint, azt is megemlítve, hogy a jelen helyzetben nem valószínű, hogy az önkormányzatok bért tudnának emelni ezen intézményeiknél.

A közgyűjteményi dolgozók kilencven százaléka közalkalmazott – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez az előterjesztés leginkább őróluk szól és a számukra káros. A 2015-ben a kormány által megígért életpálya-modellt hiányolta „a nemzeti kultúra védelmében elmondott hagymázas mondatok mellől”.

Azt sürgette, hogy ne csak az elit, hanem minél többek számára legyenek elérhetőek a kulturális javak, majd annak a véleményének adott hangot: a terület azért nem működik jól, mert alapvető volta dacára nem kap elegendő költségvetési forrást.

Párbeszéd: Ez nem a nemzeti kultúra védelméről szól

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka azzal kezdte felszólalását: ez a törvényjavaslat nem a nemzeti kultúra védelméről szól, hanem a kormányzat – sok másikkal együtt – e törvényjavaslat esetében is arra használja a válsághelyzetet, hogy az összes vitatható kezdeményezését törvénybe foglalja.

Szerinte számos ágazatban azért kerülnek veszélybe a munkahelyek, mert a kormányzat nem cselekszik, itt húszezer ember munkahelyét pedig az veszélyezteti, hogy a kormány átszervez.

Az ellenzéki képviselő a javaslatot alaptörvény-ellenesnek nevezte, mondván, a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme és fenntartása az állam és mindenki kötelessége.

Hozzátette, egyetlen érdekképviselet sem ért egyet a kormánnyal abban, hogy a változással javulna a szférában dolgozók helyzete. Szerinte sokan nem a bér mértéke, hanem más előnyök, juttatások miatt dolgoznak ezen a területen, de utóbbiakat elvenné a módosítás, ez pedig tovább bizonytalanítja ezeket az embereket és gyorsítja pályaelhagyásukat vagy éppen kivándorlásukat.

Független: hogyan mérik a hatékonyságot?

Bencsik János (független) azt mondta, hogy a törvényjavaslat a „hamvaiból feltámadt” SZDSZ legrosszabb pillanatait idézi. Hogyan fogják a hatékonyságot mérni a gyakorlatban? – tette fel a kérdést a képviselő, aki úgy látta, hogy az érintettek elveszítik az eddigi biztonságérzetüket.

Nemzetiségi szószóló: Mindenkinek joga van hagyományainak, kultúrájának megismeréséhez

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a 13 elismert nemzetiség mindegyike több kulturális intézményt tart fent. Minden nemzetiséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének szabad használatához, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához - jelentette ki.

Célszerű lett volna, ha az előterjesztő korábban kikéri az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét - érvelt.

MSZP: A kormány tíz éve nem áll szóba a szféra dolgozóival

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy nem a társadalom valamelyik csoportja igényelte a jogszabály megalkotását, hanem a kormánypártok szűk hatalmi elitje.

A javaslatot húsvétkor nyújtották be, azt nem előzte meg párbeszéd - bírált az indítvány visszavonását követelő politikus.

A kormány tíz éven keresztül nem állt érdemben szóba a szféra dolgozóival – jelentette ki.

Független: Ez egy leszámolás

Szél Bernadett (független) szégyennek nevezte, hogy a kormány a járványveszély kellős közepén nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot. Kifogásolta, hogy a kormány nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel a javaslat benyújtása előtt, úgy akarja alapjaiban átalakítani egy ágazat működését, hogy az érintetteket nem hallgatja meg. „Virtigli politikai ügyként”, „leszámolásként”, „bosszúként” értékelte a javaslatot, szerinte ugyanis amíg ezek a kulturális dolgozók közalkalmazottak, addig nem tudják kirúgni azokat, akik nem kormánypártiak.

Szél Bernadett független képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Cinikusnak nevezte, hogy a szakminisztérium úgy próbálja beállítani a törvényjavaslatot, mintha maguk a kulturális dolgozók kérték volna közalkalmazotti státuszuk megszüntetését.

Ki lesz a következő, a szociális és a gyermekvédelmi ágazat dolgozói? – tette fel a kérdést.

MSZP: Legyen tisztességes egyeztetés a javaslatról!

Gurmai Zita (MSZP) úgy értékelt: a törvénymódosítás teljes létbizonytalanságot okoz az érintett 20 ezer ember tekintetében egy olyan időszakban, amikor egyébként is 320 ezer ember vesztette el a munkáját. Hangsúlyozta: a kulturális dolgozók hosszú évek óta értékteremtő, de alulfizetett munkát végeznek, de amit most kapnak ezzel a javaslattal, az minden, csak nem megbecsülés.

Azt kérte: legyen tisztességes egyeztetés a javaslatról.

Független: a javaslat szembemegy az európai és a demokratikus értékekkel

Bana Tibor (független) úgy értékelt: a kormány méltatlan helyzetbe hozta a szakmai szervezeteket azzal, hogy csak a húsvéti ünnepi napokat hagyták számukra, hogy véleményezzék a javaslatot. Szerinte a javaslat bizonytalanságba taszítja a kulturális dolgozókat, az Orbán-kormány a kulturális élet kivéreztetésére készül. Elfogadhatatlannak és elképesztőnek nevezte, hogy a koronavírus által előidézett veszélyhelyzetben kívánja a kormány ezt megtenni.

Úgy értékelt: a javaslat szembemegy az európai és a demokratikus értékekkel.

Jobbik: Vonják vissza ezt a gyalázatos javaslatot!

Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot. Úgy fogalmazott, ezzel a gyalázatos javaslattal megtépázták a kulturális szférában dolgozók maradék önbecsülését is.

Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Bírálta a javaslatnak az elbocsátásra és a jubileumi jutalomra vonatkozó részeit, és azzal érvelt: a kormány ezzel a javaslattal még azt pár lelkes és elhivatott fiatalt is elriasztja a kulturális szakmától, akik élethivatásként tekintenének erre.

Az elnöklő Sneider Tamás ezt követően a vitát lezárta.

Államtitkár: Tiszták a szándékaink

Fekete Péter kulturális államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva jelezte: a kulturális szférával másfél évvel ezelőtt kezdték el a tárgyalásokat, amelyek alapkérdése az volt, hogy a kultúrában dolgozók bérezését hogyan tudják rendezni. Mint mondta: Magyarország jelenleg három kulturális rendszert tart fenn, egy állami rendszert, amire sok pénzt költ, emellett önkormányzati rendszert, és privát rendszert is, amivel kapcsolatban folyamatos támadásokat kap, ha nem támogatja eléggé. Ezért át kell gondolni milyen racionalizálásokkal lesz hatékonyabb a rendszer – tette hozzá.

Kijelentette: a javaslattal a kormány szándékai jók, tiszták, szó sincs róla, hogy a kulturális szféra dolgozóival bárki is ki akarna babrálni. Szükség van könyvtárosokra és a levéltárosokra – jelentette ki, hozzátéve, hoogy nem igaz, az a vitában elhangzott érv, miszerint a levéltári dolgozókból utcaseprőt akarnak csinálni.

Visszautasította azokat az ellenzéki vádakat is, amelyet politikai tisztogatást sejtettek a javaslat mögött.

Az államtitkári zárszó után Bencsik János független képviselő ügyrendi kérdésben kért szót, és neveket nem említve azt indítványozva, hogy az ittas képviselőket szűrjék ki szondázással az ülésteremben, hogy a vita a Ház méltóságának megfelelően folyjon.
Az elnöklő Sneider Tamás jelezte: erre nincs lehetőség.

Élelmiszerlánc

A parlament szerdára virradó éjszaka áttért az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslat tárgyalására.

Előterjesztő: Egy hétéves jogszabályt finomítanak a módosítások

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára arról beszélt: az élelmiszerlánc 2013-ban elfogadott szabályozása új alapokra helyezte a területet, ezt kívánják módosítani az eltelt idő tapasztalatai alapján.

Kiemelte: az állatjárványokhoz, a hamisításokhoz, a minőséggel kapcsolatos kihívásokhoz, az adminisztráció csökkentéséhez és uniós jogharmonizációhoz kapcsolódó pontokat is tartalmaz az előterjesztés, amely elősegíti a magyar állatorvosok szakmai munkájának fejlődését, a köztestület hatékonyabb működését, és megoldást kínál az utóbbi évek legfőbb eljárásjogi és adminisztrációs problémáira is.

Kiemelte: a visszaélésekkel szemben

megteremti a hatósági fellépés és szankcionálás lehetőségét a kettős élelmiszerminőség megállapítása esetén,

az előállítót vagy az első magyarországi forgalomba hozót téve felelőssé ezért.

A tervezet biztosítja, hogy hozzáférhetetlenné tegyenek hamisított vagy engedélyezetlen terméket eladásra kínáló oldalakat, valamint a takarmányipari cégek termék-visszahívási kötelezettségeit is kierjeszti.

A versenyképességet, a hatékonyságot is fokozó elemek mellett a kártalanítás rendszerét is átalakítja a javaslat, amely módosítja az állatorvosok működésének jogi kereteit is, például lehetőséget teremtve csak egyszerűbb beavatkozásokat ellátó rendelők létrehozására, és körülírja annak szabályait.

A kormány céljaként említette, hogy a hatóság lehetőleg minél kevesebb helyen avatkozzon be a gazdaság működésébe, de amikor szükség van erre, azt a lehető leghatékonyabb módon tehesse.

Fidesz: Kiemelt terület az élelmiszer-biztonság

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki: Magyarországon kiemelt terület az élelmiszer-biztonság, amelynek fontos eleme, hogy mindig egészséges, biztonságos, jó minőségű termékek legyenek a rendszerben.

A cél az, hogy „az élelmiszer-biztonság garantált legyen a termőföldtől a fogyasztók asztaláig” – mondta, fontosnak nevezve a tisztességtelen piaci szereplők visszaszorítását is.

Frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, hangsúlyozva, hogy abban egyaránt vannak jogharmonizációs és a hatékonyabb működést szolgáló elemek is.

Jobbik: Támogatható és rossz elemei is vannak a javaslatnak

A támogatható elemek mellett kifogásaikat hangoztatta Magyar Zoltán (Jobbik), sajnálatát fejezte ki, hogy a genetikailag módosított takarmányokkal nem foglalkozik a javaslat, holott összparlamenti elutasítás érte a génmódosított termékeket, a kérdéssel pedig az alaptörvény is foglalkozik.

Örömét fejezte ki az állatgyógyászati és növényvédő szerek nyomon követhetőségének javítását célzó kitételekkel kapcsolatban, gyakorlatias megoldást és végigvihető következményeket szorgalmazva.

Szintén felvetette, hogy szükséges volna kijelölni, melyik hatóság foglalkozzon az invazív fajok problémájával, amit a nagyközönség legfeljebb néhány példa alapján ismer, holott a jelenség visszafordíthatatlan károkat okozhat a hazai ökoszisztémában.

KDNP: Nagy kihívások előtt áll az élelmiszer-biztonság

Juhász Hajnalka (KDNP) szerint a 21. század legnagyobb kihívásai hátrányosan vagy kiszámíthatatlan módon hatnak az élelmiszer-biztonságra, és ez új kihívások, feladatok elé állítja az egyes államokat.

Hangsúlyozta: folyamatosan emelkedik a hamis, hamisított vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek száma, miközben

a kormányzat célja az, hogy minimalizálja az emberekre leselkedő veszélyeket.

Utalt arra: számos esetben pontosít rendelkezéseket a törvényjavaslat, amely egyes pontokon újraszabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszert is, megemlítve, a hatóságnak jelenleg nincs jogosultága hamis vagy Magyarországon engedélyezetlen terméket forgalmazó honlapot blokkoltatni, de a módosítással ez lehetővé válik.

MSZP: Nőhet az élelmiszer-biztonság

Varga László (MSZP) azt mondta, hogy a jogharmonizációs törekvéseket lehet támogatni. Az előterjesztés azt is szolgálhatja, hogy az élelmiszer-biztonság tovább növekedjen – tette hozzá.

Az MSZP frakciójából senki nem szeretné, ha a magyaroknak „Európa szemetét” kellene elfogyasztaniuk – közölte a politikus.

DK: Fel kell lépni a rossz minőségű áruk ellen

Vadai Ágnes (DK) leszögezte, mindenkinek az az igénye, hogy a magyar polgárokhoz megfelelő minőségű és mennyiségű, megfizethető élelmiszer jusson el.

A magyar termékek ára gyakran magasabb, mint az importáltaké, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a hazai vásárlók képesek legyenek megvenni a hazai árukat – közölte. Amikor a rossz minőséget próbálják ráerőltetni a magyar állampolgárokra, akkor nagyon határozottan kell eljárni - jelentette ki.

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a vitát.

Kormány: Létezik a kettős minőségű élelmiszerek problémája

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az emberek több, mint 75 százaléka bízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban (Nébih). A hivatal minden tisztességes vállalkozást a partnerének tekint, de ha fel kell lépnie, akkor keményen lép fel - tette hozzá.

Az Európai Bizottság is elismerte, hogy létezik a kettős minőségű élelmiszerek problémája,

az ügyben minden érintett tagállam vizsgálódik – hívta fel a figyelmet zárszavában az államtitkár.

Környezetvédelem, napirend lezárása

A környezet védelmének általános szabályairól, illetve a természet védelméről szóló törvények módosításának vitájával fejezte be munkáját a parlament szerdára virradó éjszaka.

Kormány: Teljesen betiltják az avar és a kerti hulladék égetését

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt mondta, hogy a környezetvédelmi törvény kiegészül annak érdekében, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság hozzáférhessen az országos környezetvédelmi információs rendszer adataihoz. A törvények módosítása erősíti a már meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat és előkészíti az egységes jogalkalmazást – hangsúlyozta. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapíthassa meg a kármentesítéssel kapcsolatos fontosabb feladatokat – emelte ki. A felhatalmazás lehetőséget ad a kármentesítési feladatokban való állami szerepvállaláshoz kapcsolódó speciális eljárási szabályok megalkotására is. A kármentesítés sok esetben az építési, beruházási munkákkal együtt is végezhető – közölte.

Az avar- és a kerti hulladék égetési tilalmának bevezetéséről azt mondta, hogy ezek a tevékenységek komoly levegőszennyezéssel járnak. Hangsúlyozta, hogy az ilyen égetési formák a főszabály szerint jelenleg is tilosak, de az önkormányzatok felmentést adhatnak a tilalom alól.

Fidesz: Kiemelten fontos a környezet- és természetvédelem

Koncz Ferenc, a Fidesz vezérszónoka a környezet- és természetvédelem fontosságát kiemelve arról beszélt, hogy ezek a nemzeti vagyon pótolhatatlan részét képezik, s ezekkel az erőforrásokkal ésszerűen kell bánnunk, mert különben veszélyeztetjük számos faj, valamint a minket követő nemzedékek életét.

A módosítás a környezethasználók terheit nem növeli, ugyanakkor a környezetvédelmi hatóságoknak kismértékű adminisztrációcsökkentést jelent – közölte, hozzátéve, hogy a módosítás egyszerre segíti elő az egységes jogi környezet kialakítását és erősíti a törvénybe foglalt garanciákat.

A képviselők támogatását kérve az előterjesztéshez jelezte azt is: uniós jogszabállyal való harmonizáció miatt is indokolt e jogszabályok módosítása.

Jobbik: Korábban meg kellett volna tenni egyes lépéseket

Nunkovics Tibor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet: a digitalizációval kapcsolatos, technikai és jogharmonizációs elemei is vannak az előterjesztésnek, reményének adva hangot, hogy adottak a digitalizáció feltételei.

A barnamezős területek használatát üdvözölve arról beszélt, hogy ezt már egy évtizede meg kellett volna kezdeni, de támogatásáról biztosította az avarégetés tilalmát is. Felvetette ugyanakkor azt a kérdést, hogy ki fogja majd ellenőrizni e szabály betartását.

KDNP: A javaslat összhangban áll a kormány szándékaival

Juhász Hajnalka (KDNP) emlékeztetett: újra kellett szabályozni a zajtérkép-készítés egyes elemeit, mert ez már nem feladata a helyi önkormányzatoknak, szólva arról is, hogy a mezőgazdasági adatszolgáltatásra kötelezettek egy internetes felületen tehetnek eleget ennek a feladatuknak.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Utalt rá:

az avar és kerti hulladék égetését ezentúl nem az önkormányzatok szabályozzák,

hanem ez a jogszabály tiltja meg a levegőminőség védelmének érdekében, megjegyezve, a javaslat összhangban áll a kormány februárban meghirdetett klíma- és környezetvédelmi akciótervével.

MSZP: Jó és szomorú pontjai is vannak a javaslatnak

Gurmai Zita (MSZP) örömtelinek nevezte, hogy a kormány teljesíti egy alkotmánybírósági döntésben előírt feladatát, még ha ezt tíz hónapos késéssel teszi is meg.

Egyetértésükről biztosította az avarégetés országos tilalmát, mondván, a zöldhulladék elszállítása a kötelező hulladék-elszállítás része, így érthetetlen, miért boríthatnak egyesek füstbe egész településeket.

Szomorúnak nevezte, hogy ebben a törvénymódosításban is talált lehetőséget a kormányzat az önkormányzati hatáskörök elvételére, itt említve a zajtérkép-készítés jogának elvételét.

DK: A döntéseknek ott kell megszületniük, amely területet érintenek

Képviselői felszólalásában Vadai Ágnes (DK) azt hangsúlyozta: minden kormányzati lépést támogatnak, ami a természet- és környezetvédelmet célozza, ugyanakkor azt gondolják, hogy a döntéseknek ott kell megszületniük, amely területet érintenek.

Egyben sürgette, hogy ha ezt az alkotmánybírósági döntést – ha késéssel is, de – sikerül átültetni a hazai jogba, akkor tegyék meg ezt a testület rokkantnyugdíjasokat érintő határozatával is.

Államtitkári válasz

A vitában elhangzottakra reagálva Farkas Sándor azt közölte: a képviselők alapvetően olyan kérdéseket tettek fel, amelyek a törvényjavaslat részletes indoklásában megtalálható a válasz.

Azt kérte: akinek kérdése, felvetése maradt, azt a részletes vitára nyújtsa be.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta, az ülést berekesztette. Bejelentette, hogy az országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.