Az ellenzék saját önös érdekei mentén politizál elemzők szerint

 

Az Országgyűlés keddi ülésén is szóba került a koronavírus elleni védekezés. Az ellenzéki képviselők kitartottak amellett, hogy jól döntöttek hétfőn, amikor nem szavazták meg a koronavírus-törvény sürgős tárgyalását. Elemzők szerint viszont ugyanúgy hibát követ el az ellenzék, mint az elmúlt években már többször, például 2015-ben, amikor álproblémának mondták a bevándorlást – hangzott el az M1 Híradójában.

Átszakadt az ajkai timföldgyár gátja 2010. október 4-én. A kiömlő egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen maró hatású ipari hulladék 40 négyzetkilométeren okozott gazdasági és ökológiai katasztrófát. Míg a kormány 38 milliárd forintot költött a helyreállításra,

az ellenzéki pártok még évekkel később is az állami felelősségvállalást hiányolták.

Szokatlanul kemény vihar tombolt az országban 2013. március közepén. Az M7-esen és az M1-es autópályán méteres hótorlaszok keletkeztek. A hadsereg speciális járművekkel vonult az utakra, hogy segítsen. Ételt, italt osztottak a bajbajutottaknak és üzemanyaggal látták el az elakadt járműveket.

A katasztrófahelyzetben a DK és az MSZP is egyszerre támadta a kormányt, amiért nem látták előre a bajt. A szocialista Harangozó Tamás az autóvezetőket azzal fenyegette meg: ha rajtuk múlna elvennék tőlük a jogosítványukat, amennyiben egy kataszrófahelyzetben közlekedési dugót okoznak.

A vízgyűjtő területeken lehullott nagymennyiségű hó tavasszal árvizet okozott Európa több országában, így Magyarországon is.

A Duna áradása miatt Orbán Viktor miniszterelnök veszélyhelyzetet rendelt el. Az ellenzéki pártok ugyan mozgósították aktivistáikat, de volt olyan is, aki kampányfogásnak tartotta a védekezést. A zoom.hu akkor azt írta, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila szerint a „gumicsizma felhúzása csupán PR-fogás, és inkább azok segítsenek, akik valóban hosszú távon kint tudnak lenni a gátakon”.

Több mint 99 százalékkal csökkentette az illegális határátlépők számát

a 2015-ben a déli határzár. Az ellenzéki politikusok közben arról győzködték a választókat, hogy nincs is migrációs krízis.

Bősz Anett a Magyar Liberális Párt ügyvivője pedig közölte, „a kerítés embertelen, értelmetlen, gyűlöletet szít, és kirekeszt”.

Végül a Jobbik, a DK és az MSZP együt akadályozták meg a migránsok betelepítését megtiltó alaptörvény-módosítás elfogadását. Gazdasági kérdésekben sem segítették a kormányt, és a családok terheinek csökkentését sem támogatták.

Az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP

az elmúlt években nem támogatták a családi adórendszer bevezetését,

a két gyerekesek adókedvezményének emelését, a hároméves GYES visszaállítását, valamint a GYED-extra bevezetését. Leszavazták a családok otthonteremtési programját és akkor sem álltak a magyar családok mellé, amikor a devizahitelek forintosításáról szavazott a parlament.

„Az ellenzék már a migrációs válság idején elszalasztotta azt az esélyt, hogy egység alakuljon ki, ne csak az emberek, hanem a pártok között is” – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Boros Bánk Levent, a Médianéző igazgatója.

A Médianéző igazgatója szerint az ellenzék most is pártpolitikai célok mentén, a saját önös érdekeit követve, diktatúrával vádolja a kormányt, és a nemzetközi sajtóban jelentgeti fel.