Az ellenzéki pártok magatartása egyáltalán nem konstruktív

 

A lehető legszélesebb nemzeti együtműködés szükségességéről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, amikor a koronavírus elleni legfrissebb intézkedéseket ismertette. Ez a helyzet mindenkitől alkalmazkodást vár, az életünk nem olyan lesz, mint megszoktuk – jelentette ki a miniszterelnök. Köszönetet mondott továbbá az egészségügyben dolgozóknak, a rendvédelem munkatársainak és minden magyar embernek az erőfeszítéseikért.

Nem sokáig kellett várni az ellenzéki reakciókra, a felszólalások többek között a magyar egészségügy alkalmatlanságáról szóltak. Az ellenzéki képviselők szerint nincs elég maszk az országban, és a kormány nem fordít elegendő pénzt a védekezésre.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője azért ostorozta a kormányt, mert nem volt képes arra, hogy megakadályozza a vírus elterjedését az országban. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint mivel az elmúlt tíz évben kormánycentralizáció volt az egészségügyre jellemző, az oktatásban, a rendvédelem és az önkormányzatok területén ugyanígy, ezért a járvány kezelésében minden döntést a kormány hozhat meg, így minden felelősség a miniszterelnöké.

Konstruktivítást egyedül az LMP mutatott

A Jobbik-elnök, Jakab Péter többek között Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjének visszahívását követelte, valamint arról beszélt, hogy a vírus elleni védekezés költségeit az államnak, a multinacionális vállalatoknak és a kormány jóvoltából meggazdagodott oligarcháknak kell viselniük. Hiába a miniszter többször hangoztatott szándéka, hogy a védekezésnek a pénz nem lehet akadálya, az erre fordított kassza felülről nyitott.

Jakab szerint a kabinet a koronavírus elleni küzdelemre mindössze nyolcmilliárd forintot kíván fordítani.

Konstruktivítást egyedül az LMP mutatott, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úgy fogalmazott, a krízishelyzetet csak széles nemzeti együttműködéssel lehet sikeresen kezelni. Abbéli meggyőződésének adott hangott, hogy az ellenzéki pártoknak, az ellenzéki politikusoknak is komoly felelőssége van a kialakult helyzet kezelésében.

Egyre több kormány és államfő fogalmaz úgy, hogy

háborúban állunk egy ismeretlen ellenséggel,

és ha ezt elfogadjuk, akkor háborúban helyénvaló-e a kettős beszéd, merül fel a kérdés.

Az elmúlt napokban, hetekben nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem a sajtótermékek is felrúgták a nemzeti konszenzusra való törekvést. „A parlamentben a DK-s felszólalás, mely szerint a magyar kormány hibája, hogy nem állt meg a határnál koronavírus, egészen elképesztő nyilatkozat” – mondta el Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette, ezek a nyilatkozatok egyáltalán nem szolgálják az ország érdekeit. Azon túl, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt az elkövetkező hetekben nagyon sokan meg fognak betegedni, gazdasági krízissel is szembe kell néznie az országnak. Már most rengeteg cég jelentette be, hogy leáll, sok embernek a munkahelye veszélyben van. Konkrét ágazatok a bedőlés szélére kerültek, nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is.

„Arra is gondolni kell, hogy ezt a súlyos gazdasági problémát hogyan kezeljük. Különböző gazdasági akcióterveket kell kidolgozni. Ebben a helyzetben

az ellenzék magatartása egyáltalán nem konstruktív.

Egy-két ellenzéki politikus úgy tűnik, hogy belátta a helyzet súlyosságát, mint például az LMP-s felszólaló, s ez előremutató irány, de nem ez az általános hozzáállás az ellenzéki oldalon” – fejtette ki az elemző.

Háromféle hozzáállás jellemző az ellenzékre

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője elmondta, háromféle magatartásformát lát. Az első magatartásforma, amit az ellenzék tanúsított, az a kritika, amire az ellenzéki politikusok a parlament ülését is kihasználták. A második magatartásforma az együttműködő, láthattunk egyetértő nyilatkozatokat is az eddigi kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.

A harmadik pedig a javaslattevő, ebben különösen a Demokratikus Koalíció áll az élen, amelynek már 45 pontból álló javaslatcsomagja van, melynek egy részét a kormány elfogadta. A Párbeszéd is tett javaslatokat, példáként említette, hogy fel kellene emelni a munkanélküli segélyt három hónapról kilenc hónapra. Az ellenzék egy része együttműködő.

A címlapfotó illusztráció.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.