Révész: A szentendrei önkormányzat megakadályozta a gyalogos-kerékpár út építését

 

A szentendrei önkormányzat több hetes helyi véleménykutatási „színjátékkal” megakadályozta, hogy Szentendre és Szigetmonostor között gyalogos-kerékpáros híd épüljön uniós forrásból az európai kerékpárúthálózat (EuroVelo6) részeként – hangsúlyozta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Cikkünk frissült.


A Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. beruházásában 1,5 milliárd forint uniós forrás felhasználásával gyalogos-kerékpáros híd épült volna Szentendre és Szigetmonostor között. Szentendre új önkormányzata ehhez nem járult hozzá, miután a lakosság körében végzett kéthetes véleménynyilvánító szavazáson felmérték: a helyiek inkább azt szeretnék, hogy a város déli részén, a Postás strandnál épüljön híd.

Révész Máriusz szerint Fülöp Zsolt szentendrei polgármester becsapta a helyieket, amikor olyan helyszínt – a Postás strandot – is szavazásra bocsátott, amelyről pontosan tudta, hogy ott nem építhető meg a híd. Az önkormányzat által javasolt helyszínről szerinte nincs értelme tárgyalni, mert a szemben lévő szigeti részen védett vízbázist érint, ahová nem lehet építkezni.

Révész Máriusz elmondta, Szentendre és Szigetmonostor önkormányzatainak választásokon átívelő álma volt a szárazföldi összeköttetés megteremtése a két település között.

Felidézte, hogy 2014. április 17-én a szentendrei képviselőtestület, amelynek tagja volt Fülöp Zsolt jelenlegi polgármester is, egyhangú szavazással hozott határozatot a gyalogos és kerékpáros forgalmat biztosító híd megépítéséről a belvárosi Duna korzó északi részénél.

A kormánybiztos szerint a szentendrei önkormányzat tudatosan hangolta a helyieket a kerékpárosok ellen, például a híd megépítésének hátrányaként írta le, hogy ellehetetleníti a Duna szabad megközelítését, holott jelenleg is autóút van a korzón, és megközelíthető a Duna.

Révész Máriusz jelezte, azzal hogy a beruházás elmarad, a felszabaduló európai uniós forrás felhasználásáról hamarosan dönteni kell, mivel Pest megyei forrásról van szó. Biztos, hogy nagyon sok Pest megyei település szeretne élni a lehetőséggel – fűzte hozzá.

A szentendrei önkormányzat ezzel a döntésével történelmi hibát vétett, ami évekre visszaveti nemcsak Szentendre, hanem a térség fejlődését is, a gyalogos-kerékpáros híd építésének megakadályozása „merénylet” a Szentendrei-szigeten élőkkel szemben, negatív hatással lesz a turizmusra, és a térségben nem csökken a környezeti terhelés – fogalmazott a kormánybiztos.

Kijelentette: a gyalogos-kerékpáros híd megépülésének „elkaszálása” megkérdőjelezi azoknak a pártoknak a környezetvédelmi elkötelezettségét, amelyek számos településen klímavédelmi vészhelyzetet hirdettek.

A sajtótájékoztatón Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója elmondta, éveken keresztül egyeztettek egy gyalogos-kerékpáros híd építéséről a térségben, és minden esetben igyekeztek figyelembe venni az önkormányzatok kérését.

A szentendrei önkormányzat által legújabban javasolt Postás strand helyszínét is vizsgálták korábban, de elvetették, mert nem volt reális opció a szemben lévő vízbázis jogszabályi védelme miatt.

Pál Gábor, a tervjavaslatokat készítő Speciálterv Építőmérnöki Kft. tervezője elmondta, több helyszínt is megvizsgáltak a tervezői munka során, de környezetvédelmi engedélyt első fokon a Határ csárdához és a Rév utcai helyszínhez kaptak, másodfokon a Rév utcai helyszínt a vízbázis érintettsége miatt elutasították.

Itt azonban mindössze két csáposkutat kell ideiglenesen védelembe helyezni, ami a későbbi tervfázis során megoldható feladat. A Rév utcától délebbre már olyan vízbázis érintettség van, ahol már nem lehet építkezni – jelentette ki az építész.

Molnár Zsolt, Szigetmonostor polgármestere elmondta, a település nagy lehetőséget látott a híd megépítésében, évek óta számítottak rá. Csalódottak a szentendrei döntés miatt, sajnálattal vették tudomásul, hogy olyan helyszínt javasolnak, amely a vízbázis védelme miatt nem lehetséges.