Senki sem tekintheti lábtörlőjének az MSZP-t – nyilatkozta Tóth Bertalan MSZP-elnök, miután két szocialista fővárosi polgármestere – Kiss László és Szaniszló Sándor – átlépett a Demokratikus Koalícióba. A történtek átrendezik az erőviszonyokat a Fővárosi Közgyűlésben. Már csak egy hajszálon múlik, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a Gyurcsány-párt jóváhagyásával irányíthassa a fővárost.
Nagy a fluktuáció a Jobbikban is: hétfőn négy önkormányzati képviselő lépett ki a pártból, mert – mint ezt indokolták –, nemzeti ellenzékiként továbbra is 21. századi, konzervatív jobboldali politikát akarnak folytatni, de ezen értékek képviseltére a Jobbikban már nem látnak lehetőséget.
Az MSZP és a DK helyzetét érdemes hosszú távon szemlélni. 2010-ben a DK egy platformként jött létre az MSZP-n belül, 2011-ben pedig kiszakadt, és hosszú éveken át egy lesajnált kis párt volt. Csak négy mandátumot szerezett a párt 2014-ben a parlamentben, majd 2018-ban önállóan frakciót alakított, 2019-ben pedig már 16 százalék feletti arányt szerzett a párt az európai parlamenti választáson.
„Ez egyértelműen átütő siker a párt számára, és az ellenzék vezető erejévé lépett elő, ezért indult szívóhatás a DK irányába, aminek egyértelmű vesztese az MSZP” – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Elkezdődött az MSZP bomlása
Megindult a bomlás, ami az MSZP magját is veszélyezteti, a kiszivárgó hírek szerint pedig sok szocialista politikus gondolkodik azon, hogy átlép a Demokratikus Koalícióba. Ráadásul a kutatások eredménye azt mutatja, hogy amíg a szocialisták a parlamenti bejutási küszöb közelében állnak, addig a DK az ellenzék vezető ereje a Momentummal együtt – tette hozzá.
„Egy sikertelen kudarcos szervezet sosem vonzó,
a szocialisták elmúlt évei pedig tele vannak kudarccal, sikertelenséggel, gyenge politikusokkal.
– mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.
Az elemző úgy véli, a szocialisták háttérbe szorulása a 2000-es évek elején kezdődött. „Ott indultak el azok a folyamatok, amelyek mára beteljesedtek. Beindult egy őrült fiatalítás – Hagyó Miklós, Ujhelyi István, Kunhalmi Ágnes –, amikor elnökségi tagságot szereztek, és sok kárt okoztak az MSZP tekintélyének. Ez egy sokéves folyamat” – hangsúlyozta.
Kossuth Rádió, Ütköző
Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a pártvezetés is hibás, hiszen a pártelnök is rossz döntéseket hozott, rossz folyamatok zajlottak zajlanak a pártban, ami miatt elvándorolnak a politikusok. Az MSZP nem tudott olyan programmal előállni, ami megmaradt volna a választók fejében.
Milliárdokért megy a harc a Jobbikban
A Jobbikban a Jakab Péter–Szilágyi György vonal megerősödött az elnökségben, a tét pedig az, hogy a 2022-es választások után kik kerülnek be ismét a parlamentbe, valamint, hogy kik rendelkezhetnek a több milliárd forint fölött. Nagy Attila Tibor felhívta a figyelmet, hogy nem csak személyi konfliktusok zajlanak,
a párt rendelkezésére álló több milliárd forint körül érdekcsoportok is harcolnak.
Deák Dániel szerint a Jobbik szétesése egyértelmű: pártszakadás – aminek következtében létrejött egy új párt a Mi Hazánk Mozgalom –, alapszervezetek bomlanak fel, a meghatározó arcok pedig sorra hagyják el a pártot.
A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a Jobbik esetében az látható, hogy azok a politikusok, akik nem hajlandók a balliberális oldallal együttműködni, már kiléptek a pártból, és Jakab Péter botránypolitizálása – amely nem egy kompromisszumos elnöki szerep – a párton belüli különböző érdekcsoportokat inkább feszíti, mintsem konszenzusra bírja.
