Ez történt hétfőn a Parlamentben

Cikkünk frissült. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn nem szólalt fel napirend előtt a Parlamentben, mert a kormány most a koronavírus elleni küzdelemről szóló tájékoztatást ítélte a legfontosabbnak, arról pedig Kásler Miklós tud hiteles és alapos tájékoztatást adni.

Az emberi erőforrások minisztere napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „a kormány a súlyának megfelelően kezeli a koronavírus-helyzetet, időben felkészült a kihívásokra. Magyarországon jelenleg nincs fertőzött”.

A tárcavezető kifejtette: a minisztérium az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első jelzésére azonnal megkezdte a felkészülést, január 31-én operatív törzset állítottak fel és akciótervet határoztak meg.

Az intézkedések között említette, hogy szakmai eljárásrendet dolgoztak ki az egészségügyi intézményeknek, meghatározták a megelőzés rendszabályait, kialakították a vírus közvetlen kimutatásának módszerét, felmérték az intézmények védőeszköz-igényét, további beszerezéseket indítottak el, a kijelölt határátkelőhelyeken a rendvédelmi szervek folyamatosan szűrik az országba belépő fertőzésgyanús utasokat, a budapesti repülőtéren vírusölő szerrel takarítanak, kézfertőtlenítőket helyeztek ki, továbbá a Kínából érkezőket hőkapuval ellenőrzik.

Megjegyezte: a Külgazdasági és Külügyminisztérium folyamatos kapcsolatot tart a járvány által érintett területeken tartózkodó magyarokkal, valamint koordinálta hét magyar hazaszállítását, akiket azóta hazaengedtek.

Kásler Mikós kitért rá: a lakosság tájékoztatására kiemelt figyelmet fordítanak, a média segítségével naprakész információkat biztosítanak mindenkinek. Az Emmi tájékoztatta az európai uniós egészségügyi biztost az intézkedésekről, és részt vettek az uniós egészségügyi miniszterek legutóbbi rendkívüli ülésén – közölte.

Reagáltak a frakciók 

Korózs Lajos (MSZP) kötelességnek nevezte a lakosság kimerítő tájékoztatást a kérdésben. Hangsúlyozta: agresszív vírusról van szó, amely gyorsan terjed. Pánikra nincs ok, de aggodalomra van – fogalmazott.

Felszólalásában sérelmezte, hogy a rákbetegségben elhunytak számát tekintve Magyarország az élen áll az unióban.

Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem a súlyának megfelelően kezeli a problémát. „Elkésettek és gyengék az intézkedések” – jelentette ki, és azt is sérelmezte, hogy Kínából még mindig vidáman lehet repkedni, Magyarországra.

Azt mondta: a magyar egészségügy az összeomlás szélén áll, egy nagy járvánnyal nem igazán tudna megküzdeni. Veszélyesnek nevezte a helyzetet és azt mondta, ha a vírus elkerüli az országot, az nem az önök érdeme lesz.

Keresztes László Lóránt (LMP) szintén az egészségügy leromlott állapotáról szólt. Az LMP a koronavírus esetében a szomszédos országok szigorú gyakorlatának átvételét javasolja, valamint azt, hogy a kommunikációs forrásokat csoportosítsák át az emberek tájékoztatására ezen kérdésben – mondta. Arra kérdezett rá: hogyan készítik fel az orvosokat, ápolókat, a vidéki kórházakat a helyzetre?

Szabó Tímea (Párbeszéd) elterelésnek nevezte a felszólalást a kormányoldal vasárnapi dunaújvárosi veresége után.

Aggodalom van, pánik lesz, a miniszter azonban nem adott választ semmire – sérelmezte –, mert szerinte a tárcavezető még az egészségügy alapvető kérdéseire sem tud válaszolni. Pintér Sándor belügyminiszter szerinte részletesebb tájékoztatást tudott volna adni az operatív törzs munkájáról.

Lukács László György (Jobbik) köszönetet mondott azért, hogy a belügyi és az egészségüggyel foglalkozó tárcák gondot fordítanak a védekezésre. Szükségesnek nevezte a lakosság folyamatos tájékoztatását.

„Bár mindig ennyire felkészült lenne a válaszadásban a kormány az egészségügyet érintően” – fogalmazott, hangsúlyozva: ha tudnak hatékonyan és gyorsan fellépni, ezt hasznosítsák az egészségügy megmentéséért is.

Juhász Hajnalka (KDNP) is köszönetet mondott a részletes tájékoztatásért, és megnyugtatónak nevezte, hogy nem jelent meg a vírus Magyarországon.

„A megfelelő tájékoztatással el lehet kerülni a pánik kialakulását” – mondta, és hangsúlyosan szólt a megelőző munkáról. Kijelentette: az akcióterv minden elővigyázatossági döntést tartalmaz.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) üdvözölte, hogy hét magyar tegnap elhagyhatta a karantént. Célnak nevezte, hogy ne jöjjön be a vírus az országba, és azt mondta: a kormány jól dolgozott, hiszen ez a cél teljesült.

Hangsúlyosan szólt az intézkedési terv gyors kidolgozásáról, és a közvélemény tájékoztatásáról. Bírálta az ellenzéki pártok megnyilvánulásait.

Párbeszéd: Szégyen és kudarc jellemzi a kormány elmúlt éveit

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint az emberek vasárnap Dunaújvárosban értékelték Orbán Viktor tevékenységét: a miniszterelnök és a Fidesz megbukott, az egyesült ellenzék fölényesen győzött.

A kormányfő évértékelőjéről közölte, a migránsozó, kommunistázó, sorosozó, unió- és cigányellenes retorika mögött üresség, szégyen és kudarc bújik meg. Átverésnek nevezte a hangzatos klímatervet.

Kitért arra is, hogy a Párbeszéd meghívására részt vesznek a parlament ülésén a gyöngyöspatai roma közösség tagjai. Mondják a szemükbe, hogy az ő gyerekeik lesznek az új ellenség, mert szükségük van egy új gyűlöletkampányra – hangoztatta, és úgy fogalmazott: Orbán Viktor új ellensége a gyerekek.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy a makrogazdasági adatok cáfolják a képviselőt: az Eurostat előzetes adatai szerint tavaly 4,9 százalék volt a gazdasági növekedés. Ez teszi lehetővé például azt, hogy a romák között is felére csökkent a munkanélküliség aránya – közölte.

Az ellenzék támogatását kérte az unió következő költségvetéséről szóló tárgyalásokhoz.

LMP: A kormány valóban cselekedni akar a klímavédelem érdekében?

Keresztes László Lóránt (LMP) szimbolikusnak értékelte, hogy vasárnap Orbán Viktor évértékelőt tartott és Muhammad Ali ökölvívóról beszélt, majd Dunaújvárosban kiütéses vereséget szenvedett. Szerinte az eredmény azt is mutatja, hogy van megoldás 2022-re az ellenzéknek.

A kormányfő klímatervéről szólva közölte, Orbán Viktor néhány hónap alatt eljutott odáig, hogy az éghajlatváltozás nem bolsevista trükknek, hanem az egyik legfontosabb kihívásnak tekinti. A fordulatot nem tartotta hitelesnek, mondván, a kormány az elmúlt tíz évben szétverte a természetvédelmi intézményrendszert, olyan gazdaságpolitikát vezetett be, amely az óriási energiaigényű összeszerelő üzemekre próbálja alapozni a gazdasági fejlődést.

Jelezte, kíváncsian várják, a kormány valóban cselekedni akar-e a klímavédelem érdekében, vagy csak propaganda-hadjáratot folytat.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára szerint, míg az ellenzék üres szólamokat mond a klímavédelem kapcsán, addig a kormány felelősen cselekszik, megoldásokat keres és talál.

Elmondta, Magyarország a világ azon 21 országa közé tartozik, ahol úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás. Közölte azt is, a kormány a klímavédelem költségeit a szennyezőkkel fizettetné ki.

Azt mondta, július 1-vel megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását és megbüntetik a szennyezőket. Betiltják az egyszer használatos műanyagokat, lehetővé teszik az üveg- és fémpalackok visszaváltását, illetve megtisztítják a Dunát és Tiszát a műanyagtól – sorolta a kormány klímatervének pontjait.

 Kitiltották Hadházyt az ülésnapról 

A LMP-s képviselő felszólalása után Hadházy Ákos független képviselő Stop propaganda feliratú táblát lógatott le Kövér László házelnök mögé az elnöki pulpituson a karzatról.

Kövér László azt mondta, méltányolja, hogy Hadházy Ákos ezúttal nem a saját gigantikus névjegykártyáját lógatta le, de ez attól még az ülés megzavarásának minősül. A házelnök felszólította a képviselőt, hogy hagyja abba, majd kitiltotta az ülésnapról. A későbbi szankcióról a házbizottságot tájékoztatja.

Úgy folytatta, dacára annak, hogy a propaganda befejezésére utasította Hadházy Ákos, megadja Gyurcsány Ferencnek a szót. DK: a kormány nem a közjót szolgálja Gyurcsány Ferenc (DK) a miniszterelnök évértékelője kapcsán beszélt arról, mi a siker kritériuma.

Ha az, hogy az elmúlt években nem csökkentek a jövedelmi különbségek, akkor tényleg sikeresek a kormánypártok – értékelt. Hozzátette: abban is sikeres a kormány, hogy minden korábbinál hosszabbak a várólisták, nincs elegendő orvos és nővér, valamint tanár.

Szerinte az elmúlt tíz évet a kormánypártok elrontották, nem a közjót szolgálták, hanem arra törekedtek, hogy páran gazdagodjanak, a többség pedig szenvedjen. Hozzátette, nem könnyű koncentrálni, hogyha az embernek „enyves, bocsánat, tintás” a keze.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, Dunaújvárosban a kormánypártokat értékelték az emberek: elküldték önöket a pokolba, a politika poklába.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy kezdte, tintásság ügyében pont öntől nem fogadnánk el kioktatást.

Elmondta, Gyurcsány Ferenc több éves bujdosás után egyre kevésbé titkolja, hogy a teljes baloldal vezetésére tör. Szerinte a DK-elnök kormányzását utcára tett százezrek, kiszolgáltatottság a multiknak, beomló gazdasági mutatók, fizetős egészségügy jellemzi.

Aki a hosszú távú következményekre kíváncsi, nézze meg, hogy Gyurcsány Ferenc hány százmillió osztalékokat vesz ki a cégeiből, aztán a parlamentet a demokráciából oktatja ki – tette hozzá.

Egyszer már majdnem tönkretették ezt az országot, nem fogjuk hagyni, hogy ismét megtegyék – hangoztatta.

MSZP: Összefogásban hozzuk létre az esélyteremtő államot 

A Fidesz önkényuralmi tobzódása egyre irracionálisabb mértékeket ölt, ezért eljött az ideje, hogy közös erővel összefogva a mérsékelt konzervatív, sokszínű demokrata és zöld baloldali mozgalmakat, létrehozzuk az új, valódi köztársaságot, az esélyteremtő államot, és megálljt parancsoljunk a hatalmi tébolynak – jelentette ki az ellenzéki összefogásról szólva Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásban.

Szavai szerint a vasárnapi dunaújvárosi választási eredmény is azt mutatja, az önkényuralom előtt soha nem fogunk meghajolni, egy szabadságszerető ország, mint Magyarország, nem lehet túsza egy önkényúrnak és szűk elitjének.

A politikus hangsúlyozta: nem lehet szó nélkül elmenni a történelmi mélységbe került forintárfolyam mellett, kijelentve, a gyengülő forint gyengülő kormányzást és növekvő inflációt mutat, a leértékelődés pedig a multiknak jó, a magyar embereknek nem.

Válaszában Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt emelte ki: 2002 és 2010 között a kormányok a forint alapú helyett a devizaalapú lakáshitelezést erőltették, ami 2010 után kényszerhelyzetbe hozta a kabinetet, amelynek így az ország gazdasági érdekei ellenére ragaszkodnia kellett a forintárfolyamhoz.

Kiemelte: a jegybank jelezte a múlt héten, hogy ha szükséges, beavatkozik az infláció ügyében, de azt is hangsúlyozta, hogy a kormányzat folyamatosan garantálja a nyugdíjak értékállóságát, az egészségügyi szakdolgozóknál pedig 72 százalékos béremelési program fut.

Jobbik: Három a magyar igazság

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt: a dunaújvárosiak – a 2018-as országgyűlési és a tavalyi önkormányzati választás után – vasárnap harmadszor verték el „a fideszes Döbrögiket”.

Szerinte az első igazság úgy szól, hogy „ne nézd hülyének a magyart, mert rosszul jársz”, hiszen a kormányzati szlogenekkel ütközik az emberek által tapasztalt valóság, a második szerint „a pénz nem azé, aki ellopja, hanem azé, aki megdolgozik érte”, a harmadik pedig úgy, kard által vész, ki kardot ragad, ha a kormányoldal úgy is gondolja, hogy ellene van mindenki, aki nem hajbókol a rezsim előtt vagy hajlandó gondolkodni ebben az országban.

Orbán Viktor tegnap értékelte az évet, magának adott egy jelest, csakhogy a nép is értékelte önöket, és elégtelent kaptak – jelentette ki a jobbikos politikus, arra biztatva a kormányoldalt, hogy tanuljanak már a bukásból, változtassanak politikájukon, ahogy a Jobbik is tette korábban.

A Jobbik 2003-ban tolvajok ellen jött létre, csak tudják, 2010-ben meg jöttek önök, jött a kétharmad, meg jött egy elmeháborodott, és minden megváltozott, emberek - címezte szavait a kormányoldalnak, hozzátéve, ez a változás az oka, hogy pártjának azokkal is együtt kell működnie, akiktől világok választják el.

Az elszámoltatást soha senki nem fogja elkerülni, erre én vagyok a garancia – jelentette ki Jakab Péter.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: míg 2018-ban Jakab Péter választási csalást kiáltott, most pedig – ugyanebben a rendszerben – ünnepli a dunaújvárosi győzelmet.

Ez szerinte azt mutatja, hogy a választási rendszer demokratikus, a Jobbik pedig korábban hazudott, félrevezette a magyarokat.

Hozzátette: a dunaújvárosi eredménnyel a parlamenti erőviszonyok nem változtak, a papírforma érvényesült, a kormány pedig minden olyan választott vezetővel együtt kíván működni, aki az építésben, nem a hadakozásban érdekelt.

Szavai szerint a vasárnapi választás véglegesítette azt az évekkel ezelőtt indult folyamatot, hogy a Jobbik szedte a sátorfáját, és a nemzeti oldalról átállt a baloldali táborba, hozzátéve, a jobbikosok nem köpönyeget forgatnak, hanem egy egész ruhatárat, aminek csak egy egyik eleme a kisnyilas-nadrág és a vörös mellény.

Szerinte az ellenzéki kreatúrából a szív hiányzik, amelynek helyébe a nyers hataloméhség került, példaként hozva, hogy miközben hangzatosak a követeléseik, a párt polgármesterei helyben semmit nem valósítottak meg azokból.

A Jobbik azokkal kötött paktumot, akik egyszer már a szakadék szélére lökték ezt az országot – fogalmazott az államtitkár.

A következő nehéz évekről beszélt a KDNP frakcióvezetője 

A következő nehéz évekre való felkészülésről beszélt napirend előtti felszólalásában Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

A miniszterelnök vasárnap elhangzott évértékelő beszédéről szólva azt emelte ki: annak első két része a nemzeti önértékeléssel, elkötelezettséggel és a hozzáértés elismerésével foglalkozott, hiszen Trianon után talpra állt az ország, ahogyan a bő egy évtizede indult válságból is kikeveredett.

Harmadik témaként a jövőre való felkészülést említette, mondván, a klímaváltozás kapcsán közös ökológiai gondolkodás kezd kialakulni, amelyhez a konzervatívok az otthon, a területi kötődés, a kereszténydemokraták a teremtésvédelem kétezer éves gondolatát teszik hozzá.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt emelte ki: egyszerre kell a népességfogyatkozással és a következő nemzedékeknek biztosítandó egészséges környezet kérdésével foglalkozni, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, és azok ne egy túlfogyasztói társadalomban növekedjenek fel.

Kiemelte: a kormányzat a magyar családok támogatását tekinti elsődleges feladatának, ezért minden évben magasabb összeget fordít erre a témára, egy évtized alatt közel két és félszeresére emelve ezt a pénztömeget.

A gyöngyöspatai perről és egy, a német nemzetiséget támadó rádióműsorról is beszéltek a képviselők a napirend előtti felszólalások alatt a parlamentben.

Fidesz: A vádlottak padjára akarják ültetni Magyarországot

Horváth László (Fidesz) a gyöngyöspatai perről beszélve azt mondta, sokan érzik úgy, hogy megsebezték az igazságérzetüket. Ők nem tartják igazságosnak, hogy egy egész települést lehet büntetni a kisebbség kisebbségének vélt vagy valós sérelmeiért – tette hozzá. Azt sem értik sokan, hogy hogyan kaphatnak pénzbeli kártérítést azok, akik kényszerítették a többséget, hogy kihátráljon saját iskolájából, miért jár kártérítés azoknak, akik miatt sem tanítani, sem tanulni nem lehetett – jelentette ki.

Hogy van az, hogy mindenért az iskola és a megbélyegzett tanárok a felelősek, azok pedig, akik nem járatták tisztességesen iskolába a gyermekeiket, azok nem felelnek semmiért? – tette fel a kérdést.

Az ügy egy olyan modellt állít középpontba, ami azt üzeni, hogy aki nem tiszteli tanárait és nem tanul, az sok pénzhez juthat, persze csak akkor, majd ha jön egy jogvédő szervezet, akit külföldről pénzelnek – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ebben az esetben is „Soros György a donor”.

Ennek a szervezetnek a szegregáció csak ürügy volt, a cigány családok pedig csak eszközök, mert számukra az a lényeg, hogy megvádolhassák és a vádlottak padjára ültethessék Magyarországot, amellyel szemben ki akarnak csikarni valamiféle büntetőeljárást – szögezte le.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány és a kormánypártok között egyetértés van a nemzeti konzultációról. Erre azért van szükség, mert olyan új jelenségeket látnak, amelyek gyengítik a biztonságot és sértik a magyar emberek többségének igazságérzetét – tette hozzá magyarázatként.

Gyöngyöspatán sokan, nagyon sokat dolgoznak a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatásáért, de egy külföldről pénzelt szervezet mégis beperelte az önkormányzatot, aminek százmilliós bírságot kellene fizetnie – fogalmazott.

Az a fő kérdés, hogy hogyan lehet egy mindenki javát szolgáló megoldást találni, például olyan oktatást biztosítani a roma fiataloknak, ami segít nekik munkát találni – közölte.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány alatt felére csökkent a romák munkanélkülisége, miközben minden gyermeknek ingyenes tankönyvet és iskolai étkezést biztosítanak.

A konzultációs íven szerepel majd az a börtönbiznisz is, ami a magyar adófizetőknek eddig 8,5 milliárd forintjába került – mondta.

Megjegyezte, emellett olyan bevándorlók is beperelték a magyar államot, akik a rossz körülményekre hivatkoztak a tranzitzónában, Magyarországnak pedig ezekben az ügyekben is fizetnie kellett. Hozzátette, fel kell számolni azt a gyakorlatot is, hogy az idő előtt szabaduló erőszakos bűnözők újabb bűncselekményeket kövessenek el.

Német szószóló: A németek kiirtásáról beszéltek egy műsorban

Ritter Imre (német nemzetiségi szószóló) arra hívta fel a figyelmet, hogy január 19-én, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján a Petőfi Irodalmi Ügynökség Hajónapló című online műsorában a beszélgetők a németség teljes kiirtásáról vizionáltak. A műsorban a német közösséget összemosták a náci Németország által elkövetett bűnökkel, sértő és gúnyos megjegyzéseket tettek a magyarországi németekre is – tiltakozott a politikus.

Végül elmondta, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója vasárnap e-mailben kért elnézést a magyarországi németektől a saját és a műsor résztvevőinek nevében.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy 2012 óta január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja. Hozzátette, a térség országaiban sok tízezren pusztultak el és százezreket űztek el hazájukból, azért, mert német származásúak voltak.

A politikus teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, hogy meggyalázzák az emléküket, gúnyolódjanak rajtuk, az őket ért tragédia súlyát kisebbítsék, vagy kétségbe vonják.

A kormány elkötelezett az őshonos nemzetiségek iránt, már megvalósult a nemzetiségek parlamenti képviselete, miközben megsokszorozódott a megmaradásukat biztosító támogatás, ami nyelvük, kultúrájuk identitásuk továbbadását szolgálja - jelentette ki.

Beszéde végén az államtitkár hosszas felsorolásba kezdett. Azt mondta, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton listázni akarta a zsidó származású képviselőket, párttársa, Jakab Péter 2012-ben Miskolcon megfenyegette a cigányságot, az akkor szintén jobbikos Kulcsár Gergely 2015-ben meggyalázta a holokauszt áldozatainak Duna partján felállított emlékművet. Hozzátette, hogy a szocialista Bangóné Borbély Ildikó „itt a parlamentben patkányozta le” az összes Fidesz és KDNP szavazót, a DK-s Niedermüller Péter pedig „rémisztő képződménynek” nevezte a fehér, heteroszexuális férfiakat és nőket.

Képviselői eskü

A parlament 171 igen és egy tartózkodó szavazattal igazolta a képviselőségről tavaly decemberben lemondó Gréczy Zsolt (DK) helyére ülő Varga Zoltán DK-s politikus mandátumát. Ezt követően az új képviselő esküt tett a Ház előtt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke arról tájékoztatott, hogy a kormány benyújtotta a tavaszi ülésszak törvényalkotási programját, és az ÁSZ is előterjesztette ajánlását. Ezt követően a képviselők elfogadták a napirendi ajánlást.

A képviselők 127 igen, 49 nem szavazattal jóváhagyták, hogy február 20-án, rendkívüli ülésen tárgyalják a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal összefüggő visszaélések megszüntetését célzó előterjesztést.

A börtönbizniszről, az energiaellátásról valamint a gyöngyöspatai kártérítésről volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: Hogyan kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek?

Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírói ítéletek születtek, amelyek nagyösszegű pénzbeli kártalanítás fizetésére kötelezték a magyar államot. Ezt olyan személyek részére ítélték meg, akik bűncselekményt követtek el, és jogerős szabadságvesztésüket töltik. Az elítéltek arra hivatkoztak, hogy a magyar állam nem biztosított emberhez méltó fogva tartási körülményeket számukra – közölte. Az esetek túlnyomó többségében eljáró balliberális oldalhoz, és a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek jelentős hasznot húznak az állam ellen indított perekből – tette hozzá a fideszes képviselő.

Kitért arra is, hogy az említett ügyvédeknél landolt a kártalanításra kifizetett összegek közel 70 százaléka. A börtönbiznisz egy 10 milliárdos iparág, amely egyértelműen visszaélés a joggal, károsítja az államot és rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, sérti az emberek igazságérzetét. Arra volt kíváncsi, miként kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek?

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára rámutatott: 2010-ig szinte senkinek nem jutott eszébe, hogy a börtönviszonyok miatt pereljék a magyar államot. A nemzeti, polgári oldal kormányra kerülése után külföldről pénzelt szervezetekkel együttműködő ügyvédi irodák felismerték a kártérítési ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. Ismertette: 2017-19 között 8,6 milliárd forintot fizettek ki, az összes kifizetés 61 százaléka és az összegek 70 százaléka ügyvédi számlára érkezett.

Kijelentette: a börtönbüntetésnek nem az a célja, hogy ott az elítélt meggazdagodjon. A kormány úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a kifizetéseket, és felülvizsgálja a szabályokat – mondta, egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy előterjesztésük napirendre vételét az ellenzék nem volt hajlandó megszavazni. A képviselő a választ elfogadta.

Az elnöklő Latorcai János (KDNP) az interpelláció után utalva arra, hogy ellenzéki interpellálók nem voltak jelen, elmondta: az új házszabály értelmében minden ilyen esetben, amikor nincs jelen az érintett képviselő, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Ezt követően felsorolta azon képviselőket, akikre ez a hétfői ülésnapon érvényes volt.

A KDNP az energiaellátásról

Aradszki András (KDNP) a klímaváltozás súlyos következményeire hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva: egy hosszan tartó folyamat közepén vannak.

Kitért a párizsi klímacsúcs megállapításaira, és azt mondta, a klíma-vészhelyzet egyik legfőbb okozója az energiatermelés. Idézte a nemzetközi energiaügynökség tavalyi kiadványát is, és kiemelte: a globális klímavédelmi célokat úgy kell megfogalmazni, hogy az atomerőművek, a megújuló energiák hozzájárulását jelentősen növelni kell.

Egyúttal csökkenteni szükséges a szén-dioxid kibocsátású szenes erőművek termelését. Emlékeztetett a kormány által elfogadott dokumentumra, amely 2030-ig a hazai villamosenergia-termelés 90 százalékát klímabaráttá kívánja tenni. Ennek fontos része a Paks1 erőmű működtetése, és az elindult Paks2 beruházás. Azt kérdezte: a paksi erőművek milyen mértékben járulnak hozzá a klímavédelmi célokhoz?

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter közölte: Magyarország villamosenergia-igénye folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban, és az import is ennek függvényében alakult.

Hozzátette: az a szándék, hogy megújuló energiák arányát növeljék, ezt pedig atomerőmű nélkül nem lehet megoldani, ahogy a klímavédelmi célkitűzéseket sem lehet enélkül megvalósítani. A paksi erőmű új blokkjaival új kapacitások jönnek létre, és az ellátás szempontjából is ki tudják elégíteni a célokat - rögzítette. A képviselő a választ elfogadta.

Dúró Dóra: Hajlandók-e a tisztességes családoknak kártérítést fizetni?

Dúró Dóra (független) a gyöngyöspatai ügy kapcsán azt kérdezte: miért nem a spontán szegregáció magyar áldozatainak fizetnek kártérítést?

Rámutatott: a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint is úgy alakulnak ki teljesen cigány osztályok, hogy a nem cigány szülők elviszik onnan a gyerekeiket. Szerinte e családoknak többletterhet kell vállalniuk, és gyermekeiknek sérül a joga a tanuláshoz.

Pártja szerint azokat kellene kiemelni az osztályokból, akik élhetetlenné teszik azokat, ha ezt szegregációnak hívják, akkor felőlem nevezhetik szegregációnak – jelentette ki. Hajlandók-e végre a tisztességes családoknak fizetni a kártérítést? – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára rámutatott: akár a liberális, akár a radikális oldalon hajlamosak a kérdést kizárólag alapjoginak tekinteni, és csak a származással foglalkoznak. Eredményesebbnek nevezte azonban a szociális megközelítést, amely azt vizsgálja, kinek kell segítség a felzárkózáshoz.

Kijelentette: az ügyben jelenlévő, Soros György által támogatott alapítvány származási alapon indít pereket, ez azonban nem viszi közelebb egymáshoz a településen élőket, és az ott élők boldogulását sem segíti. Megjegyezte, az alapítvány célja, hogy nemzetközi perekben próbálják Magyarországot negatív színben feltüntetni.

Kifogásolta, hogy az ügyben azok a balliberális politikusok voltak a leghangosabbak, akiknek a kormányzása idején a vitatott helyzet kialakult.

„Minden érintetthez felhívással fordult, hogy a kártérítés képzés legyen, hogy egész életükben használható képzést kapjanak” – mondta.

A választ a képviselő nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 106 igen szavazattal, négy nem és egy tartózkodó voks mellett.

A migráció esetleges fokozódására irányult az utolsó interpelláció az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselők ezt követően áttértek az azonnali kérdésekre, amelyek között a forint árfolyama, a bölcsődeügy és a szélenergia is szóba került.

Fidesz: Várható-e újabb migránshullám?

Ágh Péter (Fidesz) arra kérdezett rá: várható-e a déli határszakasz újabb ostroma illegális migránsok által? Ha igen, a rendőrség felkészült-e arra?

Emlékeztetett: a kormány már 2019 végén megkongatta a vészharangot egy újabb, minden eddiginél nagyobb migránshullámmal kapcsolatban. Szerinte több év távlatából is még mindig Magyarország kormánya az egyetlen az unióban, amely érdemi lépéseket tesz az illegális migráció megfékezése érdekében.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára emlékeztetett a korábbi törvénymódosításokra, amelyekkel meg tudjuk védeni a déli határunkat.

Jelenleg százezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon és szeretne Európába jutni – ismertette. Egyre szervezettebb a tiltott határátlépés, az egy évvel korábbihoz képest négyszeres az embercsempész tevékenység.

Szólt arról is, hogy a rendőrség a honvédség segítségével és a nemzetközi társszolgálatokkal együttműködve mindent megtesz, hogy megvédje a határokat és Magyarország idén is Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen. A fideszes képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: A kormány tudatosan gyengíti a forintot

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a forint magas árfolyamát nehezményezte az euróhoz képest és emlékeztetett arra, amikor Orbán Viktor miniszterelnök, ellenzéki politikusként még felszólalt a gyengülő forint miatt.

Mint mondta, a miniszterelnök által akkor bírált árfolyamot már jelentősen meghaladta a jelenlegi, amely után a jegybank végre beavatkozott.

Szerinte mindennek az az oka, hogy a Fidesz–KDNP túl akarja kedvezményezni a multiknak, akiknek így olcsóbb kitermelni a magyar béreket. Ennek az árát azonban az emberek fizetik meg, számos termék ára ugyanis drágul.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: Bajnai Gordon korábbi szocialista miniszterelnök kormányzása idején a legrosszabb forint/euró árfolyam 317 forint volt.

Azóta azonban 85 százalékkal emelkedtek a bérek, már nincs 1,1 millió devizahitel az országban és az államadósságnak is lényegesebb alacsonyabb aránya van devizában, így a helyzet alapvetően változott meg, miközben az árfolyam mintegy tíz százalékkal romlott. Úgy fogalmazott: a Jobbik és a DK között létrejövő szövetség alapja a hazugsághoz való viszony.

MSZP: Mikor adnak tájékoztatást a kormányzat által használt gépek útjairól?

A kormányzat által használt két repülőgép útjairól érdeklődött a honvédelmi tárca vezetőjétől Harangozó Tamás (MSZP), hangsúlyozva, január elején kért először tájékoztatást e kérdésben a minisztériumtól, de azt mindeddig nem kapta meg.

Válaszában Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: mindig is fontosnak tartották a tárcánál és a honvédségnél a civil kontroll gyakorlását, ezért várják a minisztériumban a képviselőt ezen jogainak gyakorlására.

Az MSZP-s politikus viszonválaszában vérlázítónak nevezte, hogy visszaélnek az ügyben türelmével és a törvényekkel, míg az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a minisztérium illetékesei ki fogják értékesíteni, mikor mehet be a minisztériumba a tájékoztatásért.

DK: Miért nem támogatják a nem állami bölcsődéket?

A nem állami bölcsődék támogatásának elmaradásáról kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Bősz Anett (DK), aki azt hangsúlyozta: napjainkban 88 ezren nem tudnak visszatérni a munkaerő-piacra azért, mert nem tudják napközben elhelyezni gyermeküket.

Magyarország e téren tehát nem teljesít jól – jegyezte meg a képviselő, aki azt hangoztatta: a települések négyötödén, nemegyszer teljes járásokban nincs mód bölcsődei ellátásra.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára arról beszélt: tíz év alatt közel duplájára emelkedett a bölcsődei helyek száma, 320 helyett 739 településen működik ilyen intézmény. Kitért arra is, hogy a 2010 előtti kormányok évente egyhavi juttatást vettek el a szférában dolgozóktól.

Viszonválaszában a képviselő süketek párbeszédének nevezte a vitát, továbbra is a bölcsődék egyenlőtlen elosztását kifogásolva, míg Rétvári Bence azt emelte ki, hogy a 120 milliárd forintnyi uniós és kormányzati forrást fordítottak a bővítésre az utóbbi években.

LMP: Miért tiltották be a szélenergiát?

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte, miért tiltják be a szélenergiát, amely – a napenergiától eltérően – nem került be a kormányzati tervekbe. Hangsúlyozta: a Kárpát-medence földrajzi jellemzői behatárolják ugyan a lehetőségeket, de a Kisalföldön alkalmazható volna ez a technológia.

Válaszában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt hangsúlyozta: Magyarország azon európai államok egyike, amely jó eséllyel teljesíteni tudja 2030-ig tett klímavállalásait, aminek része a paksi erőműbővítés is.

Viszonválaszában a képviselő azt emelte ki: minden régiós szereplő előbbre tart nálunk a zöld energiák bevezetésében, mivel egy évtizednyi lemaradásban vagyunk e téren, míg Gulyás Gergely azt hangsúlyozta: minden vállalását teljesíti és elődje minden értelmes programját folytatja e téren a kormányzat.

A Nemzeti alaptanterv módosításáról, a klímavédelemről, az oktatáspolitikáról és az állami vagyonról is szó volt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.

Párbeszéd: Merényleteket hajtott végre a kormány az oktatásügyben 

Az oktatásügyben az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) és a gyöngyöspatai kártérítési ügyben elkövetett kormányzati merényletekről kérdezte a kormányfőt két párbeszédes politikus, Szabó Tímea és Tordai Bence.

Utóbbi szerint a NAT nem a sikeres életre készít fel, hanem a XX. század legrosszabb hagyományait hozza vissza, készségfejlesztés helyett elavult tudást adva, a kritikai gondolkodás helyett alattvalói engedelmességet és kirekesztő gondolkodást adva.

A maguk aljas kampánya a minőségi oktatástól elzárt gyöngyöspatai gyerekek ellen nem megoldást és megbékélést hoz, hanem tovább szítja a feszültséget - jelentette ki Tordai Bence.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kérdező vagy nem olvasta, vagy nem érti a NAT-ot, vagy nem vont le megfelelő következtetéseket abból.

„Úgy gondolom, hogy az az alaptanterv-módosítás, amit elfogadtunk, az jobbá teszi a Nemzeti alaptantervet” – jelentette ki, majd megjegyezte: nem volt szakmai vita abban, hogy az identitásképző tantárgyaknál szükség van változtatásra.

A gyöngyöspatai ügyben arról beszélt: akkor is végre kell hajtani egy jogerős ítéletet, ha azzal nem értünk egyet, hangot adva annak a meggyőződésnek, hogy nem azzal lehet segíteni a magyarországi cigányságon, hogyha a 2010 előtt felállt szegregáció miatt kártérítést kell fizetni, hanem az oktatás színvonalának növelésére volna szükség helyben.

Tordai Bence viszonválaszában jelezte: nagy a különbség a kormányzati közlések és a tények között, míg Gulyás Gergely azt emelte ki, ma kétszer annyi roma fiatal tanul a felsőoktatásban, mint egy évtizede, számukra sikeres szakkollégiumi programot hoztak létre.

Fidesz: Milyen intézkedéseket tesz a kormány a klímavédelem érdekében?

Bencsik János (Fidesz) azt kérdezte, milyen konkrét intézkedéseket tesz a kormány a klímavédelmi célok megvalósulása érdekében. A lakókörnyezet és a teremtett világ védelme mindenki érdeke – hangsúlyozta, jelezve, hogy a felgyorsult klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell, valódi cselekvésre van szükség. Azt is mondta, hogy a klímaváltozás árát ne a magyar családok fizessék meg, hanem a legnagyobb szennyező vállalatok és országok.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: kiemelt cél a környezetvédelem és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, ezért klímavédelmi akciótervet fogadott el a kormány.

Megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, megbüntetik a környezetkárosítókat, megszüntetik az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, elérhetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, a folyókat megvédik a külföldről érkező hulladékoktól, a Magyarországon működő multinacionális cégeket kötelezik a környezetbarát technológiák alkalmazására, és ösztönzik a hazai kkv-k megújulóenergia-termelését.

Továbbá minden újszülött után tíz fát ültetnek, hatszorosára emelik a naperőművek kapacitását, bővítik az elektromobilitás támogatását, és bevezetik a zöld államkötvényt – sorolta a tervezett intézkedéseket.

A Jobbik a kormány oktatáspolitikáját bírálta

Ander Balázs (Jobbik) egy alternatív bizonyítványt állított ki a kormány oktatáspolitikájáról, kritizálva, hogy elvették a szakiskolai tanároktól a közalkalmazotti státuszt, nem tudták felszámolni a szelekciót, a gyermekeket pedig kísérleti nyúlnak tekintik.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok 30 százalékos fizetésemelést kapnak, és azt is mondta, hogy az új Nemzeti alaptanterv a gyermekek oktatását jól fogja szolgálni.

KDNP: Mennyivel nőtt az állami vagyon 2010 óta?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy mennyivel nőtt az állami vagyon 2010 óta. Azt mondta: 1994-1998, majd 2002-2010 között a szocialista-liberális kormányok rablóprivatizációt folytattak, az állami vagyon elherdálásával pedig Gyurcsány Ferenc és elvbarátai gazdagodtak meg.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában közölte: 2010-től napjainkig hatezer milliárd forinttal növekedett az állami vagyon. A visszavásárolt állami vagyon jelentős része az alapvető közszolgáltatásokat érintette, valamint a társadalom és az ország gazdagodását célozta – tette hozzá.

Többek között a dobai pszichiátriáról, a mobilparkolás díjának csökkentéséről, a Várnegyedben zajló beruházásokról, valamint a pedagógusok és a közszolgák béremeléséről kérdeztek a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: Mi lesz a dobai pszichiátria betegeinek sorsa?  

Rig Lajos (Jobbik) azt kérdezte, mi lesz dobai kastély épületében működő pszichiátriai osztály betegeinek sorsa. Elmondta: információi szerint a kastély egy részét már kiürítették és folyamatban van a betegek áthelyezése a sümegi kórházba, illetve Tapolcára hajléktalanszállóra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megerősítette: beteg nem marad ellátatlanul, minden érintett hozzáfér a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz. Elmondta: az elmúlt húsz évben változtak a mentális zavarok kezelési lehetőségei, a betegek egyre nagyobb része kezelhető kórházi falakon kívül.

MSZP: Lesz-e ombudsmani vizsgálat a dobai pszichiátria ügyében?

Gurmai Zita (MSZP) az alapvető jogok biztosától azt kérdezte, hogy a dobai pszichiátriai intézet ügyében tervez-e a vizsgálatot, lép-e az ott tapasztalható áldatlan állapotok felszámolása érdekében.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa elmondta: jelenleg nem folyik vizsgálat, mert sem a betegek, sem a dolgozók részéről nem érkezett panasz a hivatalhoz az elhelyezés vagy az intézmény bezárása miatt. Közölte ugyanakkor: utasítására munkatársai megkezdték az ügyben a tájékozódást, aminek alapján dönteni fog egy esetlegese vizsgálat szükségességéről.

DK: tervezi-e a kormány a mobilparkolás díjainak mérséklését?  

Oláh Lajos (DK) azt szorgalmazta, hogy a kormány törvénymódosítással csökkentse a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. részesedését a mobilparkolási díjakból, és a piaci szolgáltatóknál is vezessen be egységes díjat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a Zrt. működését sikeresnek nevezte, szerinte Európa egyik legkorszerűbb közszolgálati mobilfizetési rendszere jött létre. Közölte: a kormány azon dolgozik, hogy folyamatosan fejlessze a rendszert, és a tervek között szerepel a díjstruktúra olyan átalakítása is, hogy az még kedvezőbben szolgálja a fogyasztók és a mobilpiac szereplőinek igényeit.

LMP: A budai várnegyed beruházásai is csak az elitnek kedveznek?

Csárdi Antal (LMP) a budai Várnegyed beruházásaival kapcsolatban azt szorgalmazta, hogy ne csak a turisták kiszolgálását, hanem az ott élőket is szolgálják a projektek.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára közölte: a Várban élők igényei és elvárásai elsőlegesek a kormány számára, ezért olyan javaslatokban gondolkodnak, amelyek megfelelően csökkentik az autós terhelést, megújítják a zöldfelületeket. Hozzátette: futókört és játszótereket alakítanak ki, illetve több mosdót és padot helyeznek ki a Várnegyedben.

Párbeszéd: Miért nem emelik a pedagógusok bérét?

Tordai Bence (Párbeszéd) a pedagógusok béremelését kérte számon a kormányon. Azt javasolta, hogy a kormány kösse a minimálbérhez a tanárok fizetését, adja vissza a többletmunkáért járó pótlékokat, és vizsgálja felül az életpályamodellt.

Rétvári Bence államtitkár elmondta: idén 390 milliárd forinttal többet költ a kormány pedagógusbérekre, mint 2010-ben, a Párbeszéd viszont olyan párttal van szövetségben, amely kormányon csökkentette a tanárok fizetését és 15 ezer pedagógust bocsátott el.

Fidesz: Miként folytatódik a magyar falu program?

Ágh Péter (Fidesz) az 5000 fő alatti településeken élők életminőségét javító magyar falu program folytatását szorgalmazta.

Orbán Balázs államtitkár válaszában megerősítette: továbbra is kiemelt célja a kormánynak a magyar falvak népességmegtartó erejének növelése, így idén is folytatódik és a bővül a program, amelynek keretében többek között útfelújításra is lehet pályázni.

Jobbik: Mikor vehetik igénybe a járóbetegek is a nagyatádi CT-t?  

Ander Balázs (Jobbik) azt kérdezte, mikortól fogják finanszírozni, hogy a nagyatádi kórház CT osztályát a fekvőbetegek mellett járóbetegek is igénybe vehessék. Nonszensznek nevezte, hogy jelenleg a CT-kapacitás kihasználatlan, miközben a járóbetegeknek Kaposvárra kell utazniuk vizsgálatra.

Rétvári Bence államtitkár elmondta: eddig már több száz beteg vizsgálatát biztosította a nagyatádi kórházban lévő CT, és bíznak abban, hogy forrás-átcsoportosítással a járóbetegek ellátásában a tud majd segíteni az eszköz.

LMP: Mikor becsüli meg végre a kormány a közalkalmazottak munkáját?

Ungár Péter (LMP) a közalkalmazottak béremelése érdekében emelt szót, mert szerinte az ő munkájukat a kormány nem becsüli meg megfelelően.

Schanda Tamás, államtitkár az egészségügyi, a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók béremelését felidézve azt mondta: a kormány jelentős lépéseket tett a közszolgálatban dolgozók anyagi megbecsülése érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős bérnövelő hatása van a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének is az ágazatban.

Jobbik: Lesz-e törvénymódosítás balatoni nádirtások ügyében?

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte, tervez-e törvénymódosítást a kormány a balatoni természetkárosítások, nádirtások ügyében.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára elmondta: a kormányhivatalok kivétel nélkül kivizsgáltak minden ilyen esetet, bírságokat szabtak ki és kötelezték a természetkárosítókat, hogy saját költségükön állítsák helyre az eredeti állapotokat. Közölte: az ügyben nincs szükség törvénymódosításra.

A diplomata-útlevéllel rendelkezők vízummentességéről szóló magyar-katari megállapodásról, valamint az uniós és más országok légi közlekedési megállapodását módosító törvényjavaslatokat tárgyalta meg hétfői ülésén a Ház. Mindkettőt támogatták a jelenlévők, majd áttértek a napirend utáni felszólalásokra.

Magyar–katari vízummentesség a diplomata-útlevéllel rendelkezők számára

Vízummentes beutazást és legfeljebb kilencven napig tartó vízummentes tartózkodást biztosít a magyarországi és a katari diplomata- és különleges útlevéllel rendelkezők számára a két országba az erről szóló megállapodás – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.

A megállapodást 2019-ben Dohában írták alá a felek, összhangban az Európai Unió előírásaival, hasonlóan korábban, más országokkal kötött megállapodáshoz.

Hozzátette: ilyen útlevéllel a legmagasabb rangú állami vezetők rendelkeznek. A képviseletek tagjainak és családtagjaiknak továbbra is vízumot és tartózkodási engedélyt kell szerezniük.

Dunai Mónika (Fidesz) emlékeztetett, hogy Katarral 30 évvel ezelőtt vették fel a diplomáciai kapcsolatot. Katar a Perzsa-öböl egyik kulcsszereplőjévé nőtte ki magát, így fontos a kapcsolatok erősítése – hangsúlyozta.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta, hogy frakciója támogatja a javaslatot, amely elősegíti a két ország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait. Sorolta a két ország közötti kapcsolatokat, ezek között említette meg, hogy megélénkül a két ország közötti energetikai együttműködés.

Gurmai Zita (MSZP) emlékeztetett: Bahreinnel is hasonló megállapodást kötött az ország, frakciója a most tárgyalt előterjesztést is támogatja. Az ülésen elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Légi közlekedési megállapodás

„Harminchat ország mintegy 500 milliós lakosságát érinti az a 2006-os közös légtér használati szabályozás, amelynek egy mellékletét módosítja a Ház” – mondta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Ismertetése szerint a változtatás az előírások aktualizálását tartalmazza.

Dunai Mónika (Fidesz) közös érdeknek nevezte a magas szintű légi közlekedési előírások betartását. A szolgáltatással, a környezet- és zajvédelemmel vagy fogyasztóvédelemmel is foglalkozik a megállapodás – sorolta, hangsúlyozta: frakciója támogatja az előterjesztést.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta: új és fontos közösségi szabályokat fogadtak el az eredeti egyezmény 2006-os aláírása óta, így a megállapodást módosítani kell. Kiemelte a biztonságra és védelemre vonatkozó közös szabályokat és elmondta: a KDNP támogatja a javaslatot.

Tóth Csaba (MSZP) szintén arról számolt be, hogy frakciója támogatja a javaslatot.

Gyüre Csaba (Jobbik) arról beszélt: a piac működését, a biztosítás követelményét, a reptéri díjakat, a földi kiszolgálást is tartalmazza a tárgyalt melléklet, ahogy a szankciókat vagy a műszaki követelményeket is. Sorolta az egyezmény előnyeit. Rámutatott a légi forgalom jelentős növekedésére és arra is, hogy javult a repülésbiztonság. Az árakra vagy a környezetre is jó hatással van a változtatás – jelentette ki. Az ülés levezető elnöke a vitát lezárta.

Napirend után

Brenner Koloman (Jobbik) a Fertő tó helyzetéről beszélt napirend utáni felszólalásában, mondván, a kormány fejlesztési tervére nagy szükség van, de fontos, hogy ne megalomán, a természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó szálloda és yachtkikötő épüljön a tónál.

Frakciótársa, Magyar Zoltán arra hívta fel a kormányt, hallja végre meg a brutális mennyiségű import termék és a sportszerűtlen piaci körülmények, így a zuhanó árak miatt végveszélybe került hazai méhészet művelőinek segélykiáltását.

A forint szerinte elképesztően gyenge és kilátástalan árfolyamát tette szóvá Z. Kárpát Dániel (Jobbik), azt szorgalmazta, hogy a jegybanknak ezentúl ne csak inflációs, hanem árfolyamcélja is legyen.

A szintén jobbikos Rig Lajos a dobai pszichiátriával kapcsolatos kormányzati tervek nyilvánosságra hozatalát sürgette.

Ungár Péter (LMP) a betöltetlen háziorvosi praxisok jelentette problémára hívta fel a figyelmet.

Simicskó István (KDNP) a holokauszt nemzetközi emléknapjának 75. évfordulója alkalmából megtartott auschwitzi megemlékezésről számolt be képviselőtársainak.

Keresztes László Lóránt (LMP) a vidéki városok megbecsülésének fontosságát hangsúlyozta, hiányolva annak nyomait, hogy a kormány – ígéretéhez híven – partnerként kezelné ezeket a településeket.

Hajdu László (DK) 175 év-175 kép – Emlékezés Ganz Ábrahám életművére című kiállításra hívta fel a figyelmet napirend után, míg frakciótársa, Varju László az újpesti víztorony sorsáról érdeklődött.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) a hazai GDP több, mint 10 százalékát adó turizmus kapcsán a strandfejlesztések témáját hozta szóba, mondván, nem a pályázati kiírásoknak megfelelő műszaki tartalommal hajtották végre ezeket a beruházásokat.

Frakciótársa, Lukács László György (Jobbik) a nyugat-európai használt autókat Bulgáriába, Moldovába vagy Romániába szállító horrorkaravánok problémájára hívta fel a figyelmet.

A független Apáti István Horthy Miklós kormányzóra emlékezett napirend utáni felszólalásában. Az ülést levezető Jakab István ezt követően lezárta az ülésnapot.