A nemzeti konzultáció demokratikus legitimáló eszközzé válhat

 

Február 17-én kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, ahol valószínűleg terítékre kerül a feltételes szabadlábra bocsátás szigorítására és a börtönbiznisz felszámolására vonatkozó törvénymódosítás is. Szakértők szerint a március közepén kezdődő nemzeti konzultáció eredményei érdemben fogják befolyásolni a törvénymódosításokat.

A kép illusztráció (Forrás: Shutterstock)

A Fidesz-KDNP támogatni fogja a feltételes szabadlábra bocsátás szigorítására és a börtönbiznisz felszámolására vonatkozó igazságügyi minisztériumi előterjesztéseket, amelyek a tavaszi ülésszakban kerülnek majd az Országgyűlés elé – mondta Kocsis Máté frakcióvezető a kétnapos kihelyezett frakcióülést követő sajtótájékoztatóan.

Kezdeményezik továbbá a bírói joggyakorlat felülvizsgálatát a gyermekelhelyezésre, a szülői felügyeletre és a kapcsolattartásra vonatkozóan. A gyöngyöspatai ügy kapcsán a frakcióvezető elmondta, továbbra is az az álláspontjuk, hogy a szegregáció miatt megítélt kártérítést a kormány ne pénzben teljesítse, hanem azzal egyező összegű képzés biztosításával.

A nemzeti konzultáció érdemben fogja befolyásolni a módosításokat

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, a tavaszi ülésszaknak kiemelkedő témái lesznek a tárgyaláson szóba került problémák megoldásai. Hozzátette, véleménye szerint talán a leggyorsabb és legakutabb törvénymódosítási javaslatcsomagot az előzetes szabadságra bocsátás témája fogja jelenteni. A téma a győri kettős gyerekgyilkosság után került napirendre, aminek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök januári nemzetközi sajtótájékoztatóján is elmondta, hogy ez az eset azonnali cselekvést kíván.

Tóth Erik elmondta, a parlament következő ülésszaka jövő héten kezdődik. Úgy gondolja,

az első héten már komoly előterjesztések és javaslatok fognak napvilágot látni

a témában. Hozzátette, a börtönbiznisszel kapcsolatban is további módosítások várhatók. Tóth Erik arra számít, hogy a módosítások nem egyidőben fognak megjelenni, elsősorban a március közepén induló nemzeti konzultáció miatt. Hozzátette, a konzultáció eredménye érdemben fogja befolyásolni a törvénymódosításokat.

Demokratikus legitimáló eszközzé vált

Lánczi Tamás politológus elmondta, már tíz éve zajlanak nemzeti konzultációk,  melyek témája között szerepelt a munkahelyek védelme vagy szociális kérdések is. Hozzátette, minden olyan téma napirendre kerül egy nemzeti konzultáció során, ami a társadalom mélyszövetét érinti, az állampolgárok igazságérzetét bántja vagy olyan nagy társadalmi horderejű kérdés, ami indokolja, hogy a kormányzat „legitimitást gyűjtsön a háta mögé”.

Tóth Erik rámutatott: a nemzeti konzultáció egy olyan demokratikus legitimáló eszközzé kezd válni, ami komoly kormányzati intézkedéseket tud alátámasztani. Hozzátette,

az ellenzék azonban a konzultációt két oldalról is szokta kritizálni,

egyrészt szerintük a nemzeti konzultáció nem teremt legitimitást, mert semmiféle jogkövetkezménye nincs a leadott válaszok értékelésének és minősítésének. Egy másik gyakran ismételt kritikája az ellenzéknek, hogy nem elegendő, ha például 1,4 millió állampolgár véleménye megegyezik egy adott kérdésben, problémában.

Ha összevetjük a 2010 előtti balliberális kormányzatok tevékenységét és döntéshozási mechanizmusát a 2010 utáni polgári kormányzatéval, különösen az általuk gyakran használt nemzeti konzultációval, kijelenthetjük, hogy ez a módszer egyfajta

plusz legitimitást ad az intézkedéseknek

– mondta Tóth Erik.

Bizonyíték a nemzetközi jogvédő szerveknek

Lánczi Tamás elmondta, a kormány a feltételes szabadságra bocsátás törvényének módosítása kapcsán azt szeretné elérni, hogy az erőszakos bűncselekményeket elkövetők idő előtt ne kerülhessenek szabadlábra. Lánczi Tamás véleménye szerint a magyar társadalom jogos elvárása, hogy a közveszélyes bűnözők ne kerülhessek ki a börtönből arra hivatkozva, hogy a börtönben jó magaviseletet tanúsítanak.

„A feltételes szabadlábra bocsátás törvényének átalakítása komoly horderejű intézkedés és szinte lehetetlen a megvalósítása a nemzeti konzultáció nélkül” – mondta a Lánczi Tamás. Hozzátette, az állampolgárok véleményére szükség van, mert valószínűsíthető, hogy a szigorítás miatt a különböző nemzetközi jogvédő szervek támadni fogják Magyarországot, ám ebben az esetben a kormány bizonyítékot tud felmutatni, hogy az intézkedés az állampolgárok akaratát teljesíti.